Pietinės šiaurės vakarų aukštaičių tarmės prielinksnių reikšmės ir vartojimas

LIETUVIŲ KALBOS GRAMATINĖ SANDARA LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA A délnyugat-aukštaitiai nyelvjárás elöljárószóinak jelentése és használata1 E. GRINAVECKIENĖ I. Birtokos esetű elöljárószók 1. Az „mindkét végén” jelentésű abygaliai ritka, határozószói eredetű elöljárószó. Ugyanennek a szerkezetnek a példái a cselekvés helyének jelölése mellett gyakran módhatározói árnyalatot is hordoznak, például: már abygaliai lakunk a ház mellett2; a csűr mindkét végén a szénaboglyákat szétverték. 2. Az abipus, abypusiai „mindkét oldalról” jelentésben a cselekvés helyének jelölésére használatos, például: ahol a nyulak nem ugranak ki: a kerítés mindkét oldalán egyforma magasak a hótorlaszok; a legnagyobb csatornákat az út mindkét oldalán kiásták; az országút mindkét oldalát nyírfákkal ültették be; az alapnál nem csöpög: a vízcsöveket (csöveket) a tető mindkét oldalára szereltük. Az abipus elöljárószó ritka, gyakoribb az abypusiai. 3. Az abyšaliai „mindkét oldalról” jelentésű alak a nyelvjárásban meglehetősen ritka, a cselekvés helyének kifejezésére használják, például: a koporsó mindkét oldalán (koporsó) két-két férfi állt. 4. Anāpus. Szerkezeteit a cselekvés helyének kifejezésére használják, például: az erdőn túl laknak; a Nemunason túl jégtorlaszok gyűltek össze; jártam már Šiauliai túloldalán is. 5. Az anksčiau ritka, határozószói eredetű, időjelentésű elöljárószó, például: korábban elutazott nálam, és még (még) nem tért vissza. 6. Anōts. Szerkezetei meglehetősen gyakoriak; rendszerint másvalaki szavainak felidézésekor használják, és a mondatban közbevetésként szerepelnek, például: az emberek beszéde szerint ő is sokat hozzájárult ahhoz, hogy azok szétszóródtak; a mese szerint, ahogy van, úgy (úgy), kell élni; az elhunyt apja szerint (az elhunyté), törd le a gyerek szarvát, amíg apád csizmája nem túl nagy (túl nagy). 1A tanulmányhoz felhasznált anyag nagy részét a szerző 1949 és 1965 között gyűjtötte a Smalininkai, Vadžgirys, Girkalnis és Skirsnemunė közötti nyelvjárási területről. 2A közölt nyelvjárási példákat irodalmi nyelvre ültettük át, morfológiai alakjuk megváltoztatása nélkül. A tárgyalt nyelvjárás fonetikájáról lásd E. Grinaveckienė, Mituvos upyno tarmės fonetika, „Lietuvių kalbotyros klausimai“, 1. kötet, Vilnius, 1957, 119–180. o. 151 7. Ant. Az ant elöljárós szerkezetek a nyelvjárásban valamivel gyakoribbak, és jelentésük is változatosabb, mint az irodalmi nyelvben. Ezekkel a következők fejezhetők ki: 1) A cselekvés pontos helye, például: mennyi haszon úszik le tavasszal a Nėmunu folyón a jégen; egy vén öreg a háztetőre felmászva pipát szív (kémény). 2) A cselekvés hozzávetőleges helye, például: olyan magasra felmászott azokba a hegyekbe: a felhők a háta fölött voltak. Ebben a jelentésben az ant gyakori a nyelvjárás frazeologizmusaiban is, például: amit beszélgetsz, ne akaszd mindjárt a férjed orrára (ne meséld el a férjednek). Néha ebben a jelentésben az ant elöljárós szerkezeteket az irodalmi nyelv helyhatározói esete vagy az į elöljáróval álló tárgyeset helyett használják, például: ilyen rögök (megfagyott sár) a faluba taposva az állatok által; a tehén kiment a legelőre, és visszajött. Ez utóbbi szerkezetek valószínűleg a szláv nyelvek hatására keletkeztek, bár vannak olyan vélemények is, hogy a litván nyelvjárásokban az elöljárós szerkezetek meghonosodásának következményei is lehetnek3. 3) A cselekvés iránya, például: megharagudott, és a fal felé fordult; leültek, és elhajtottak a városba; a kutya az erdő felé fut; a duzzanat (vizenyő, ödéma) a szívre húzódik, és az ember meghal. 4) A cselekvés ideje (rendszerint olyan főnevekkel, amelyeknek lexikai időjelentésük van): a) A cselekvés időbeli iránya, például: ősz felé (őszre) az óra rövidebbeket kezd járni (rövidül a nappal); tavasz felé (tavaszra) a nappalok kezdenek hosszabbodni. b) A cselekvés egy meghatározott időre való előirányzása, például: hársvirágot szárítottam télire; éjszakára nem hagyom kint a teheneket, beteszem az istállóba: kell szénát tenni a kancának éjszakára. Az ant elöljáró e jelentésű szerkezete az irodalmi nyelvben nem ajánlott4, azonban számos litván nyelvjárásban használatos. A déli északnyugati aukštaitis nyelvjárásban az említett, ant elöljáróval alkotott szerkezet mellett időhatározói részes esetű szerkezet is használatos, például: télire eltettem azokat a kis uborkákat; nyárra nem hagyok sok szalonnát — megavasodik. c) A cselekvés időtartama, pl.: három hónapra mindenkit hazaküldtek; egész napra kimegyek az erdőbe; egy hónapra való ennivalót tett be. E szerkezetek mellett néha a lakomát jelölő tárgyesetet is használják, mint az irodalmi nyelvben, a nyelvjárásban azonban sokkal megszokottabb az -ra/-re szerkezet. Széles körben használatos a litván nyelv számos más nyelvjárásában is5. 3 Vö. J. Senkus, A prepozíciók használata és fontosabb jelentéseik a kapsai és zanavyki nyelvjárásban, „Lietuvos TSR Mokslų Akademijos Darbai”, A sorozat, 1(8). köt., 1960, 126. o. 4 Žr. J. Jablonskis, Rinktiniai raštai, t. I, Vilnius, 1957, p. 595. 5 Ezt a „Lietuvių kalbos atlaso medžiagos rinkimo programos” (Vilnius, 1956) 123. kérdésére adott válaszok anyaga mutatja, amely a Litván SZSZK Tudományos Akadémiájának Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetében található. 152 d) A cselekvés végrehajtásának pontos ideje, pl.: gyere el az ünnepekre; vedd magadhoz engem a véres hurkákra (amikor véres hurkát készítettek); az almára jött (amikor alma volt). Az ant elöljárószós szerkezet a litván nyelv más nyelvjárásaiban is gyakori. Néha céljelentésárnyalat is jellemzi. 5) A dolog tulajdonságának korlátozása, amely megjelöli, milyen tekintetben korlátozott a dolog tulajdonsága, pl.: a vörös agyag nehezen művelhető meg (a vörös agyagot nehéz megművelni); az elnök szigorú a büntetésben (az elnök keményen büntet); a sör ivásra finom, másnaposság ellen nehéz (a sör finom inni, nehéz kijózanodni tőle); az alma evésre finom (az alma finom enni, jó az íze); pénzre fösvény volt; nagyon válogatós az ételben; éberen alszik. 6) A cselekvés módja, pl.: az a tehén nem bőg (bőg), semmit sem, csak fekszik az oldalán, és ennyi; mindig csak hirtelen jövünk, úgyhogy nálatok sincs idő beugrani; besurrant (belopakodott) lábujjhegyen a csűrbe, és mindjárt lefeküdt. Az ant elöljárószóval alkotott szerkezetek e jelentései közül némelyik megkövült, vagy frazeológiai egységek része, pl.: önállóan él (önállóan); az a gyerek csak az anyjára támaszkodik (nem fogad el más dajkát). 7) A cselekvés mennyisége, bősége, amikor az elöljárószós szerkezet az ugyanazon ragozott szó alanyesetével alkot szerkezetet, pl.: ott egymás után tankokat hajtottak össze; ez a kert: almafákat ültettek egymás után; mennyi szalonna van ott: egymásra aggatták a nagy darabokat. Az ant elöljárószóval alkotott utóbbi szerkezet gyakori. Általában személytelen mondatokban fordul elő. 8) Hozzávetőleges szám. Az ant elöljárószóval alkotott, ilyen jelentésű szerkezeteket az irodalmi nyelv apie elöljárószós szerkezetei helyett használják, pl.: száz gyerek lehet azokban a házakban; pár tehén árára valót kaptunk az almáért. 9) A cselekvés célja. Az ilyen jelentésű szerkezetek célhatározói részes eset helyett fordulnak elő, pl.: a hárs jó fa szandálhoz. 10) A cselekvés tárgya. Az ant elöljárószóval alkotott, ilyen jelentésű szerkezetet a következőképpen használják: a) A mond, szid, kiált, küld stb. igék után, pl.: az apa a fiúra kiabál, én pedig közbelépek; anya engem szid. b) A részes eset helyett a mond ige után, pl.: azt mondom Jonasra (Jonasnak), hogy adja el azt a csikókancát; apámra mondom (apámnak), hogy hagyja a cipőket az előszobában; a gyerekekre mondom (a gyerekeknek), hogy ne dobáljanak kövekkel. Az ilyen mondatokat alárendelő összetett mondattá alakítva az elöljárószós szerkezet önálló szava alanyesetben a tárgyi mellékmondat alanyaként szerepel, vö.: azt mondom, hogy Jonas adja el azt a csikókancát. A tárgyalt mondatok kiemelt elöljárószós szerkezete gyakori a nyelvjárásban. c) A mond ige után az irodalmi nyelv apie elöljárószós szerkezete helyett, pl.: mit mondott a kalapomról? azt mondta róla 153 hogy a férjem csúnya; mit mondasz a krumplimra? Az utóbbi, az ant elöljárószós szerkezet, igen megszokott a nyelvjárásban. d) A jeigu kötőszóval bevezetett feltételes mellékmondatokban. Ezekben az esetekben egy bizonyos tárgy felé irányuló lehetséges (elképzelt) cselekvési irányt fejeznek ki, például: ha az indulásra kerülne sor, akkor még sötétedés előtt elindulnának; ha a festésre kerülne sor, akkor a fonalakat kellett volna befesteni, nem pedig megkötni; ha esőre állna, a tyúkok nem mennének korán aludni. E jelentésű elöljárószós szerkezetek bizonyos predikatívumokkal használhatók. Az irodalmi nyelvben ilyen esetekben általában az ige feltételes módú alakját használják, vö.: ha elindulnának (ha indulni készülnének), akkor még sötétedés előtt elindulnának. 11) A dolog minősége, például: most a magam ura vagyok (önálló, független). 8. Az arti elöljárószó viszonylag ritka a nyelvjárásban. Helyette gyakrabban a netoli használatos (lásd 156–157. o.). Ezzel az elöljáróval alkotott szerkezetek a következőket fejezik ki: 1) a cselekvés helyét, például: a város közelében lakunk. 2) a cselekvés idejét, például: a házak közelében alkonyodik. 3) a dolog minőségét, például: már közel a naplemente. A prie, nuo elöljárókkal az arti összetett, helyet jelölő elöljárószavakat alkot: arti prie, arti nuo, például: itt, közel a parttól nincs fenék, kijjebb sekély a víz; a város közelében laknak. 4) közelítő számot (mértéket, mennyiséget), például: körülbelül egy mázsa répát (burgonyát) ültettem; körülbelül egy szekér szénát hoztam haza; közel egy liter tejet ivott (liter). 9. Az arčiau határozói eredetű elöljárószó. Szerkezetei a cselekvés helyét fejezik ki, például: közelebb állt a kerítéshez; egyetlen fa sem volt közelebb a tölgyhöz. A prie elöljáróval ugyanilyen jelentésű összetett elöljárószót alkot: arčiau prie, például: húzódj közelebb hozzám. 10. Aukščiau. Ezzel az elöljáróval alkotott szerkezet többnyire a dolog minőségét fejezi ki, például: a rozs a fej fölé ér; a lóhere magasabb a deréknál; vagy a dolog mennyiségét, például: a víz térdig ér. Az už elöljáróval ritkán összetett elöljárószót alkot: aukščiau už, amely a cselekvés mértékét fejezi ki; például: az antennát mindenkinél magasabbra emelte. 11. A be szerkezeteivel a nyelvjárásban a következőket fejezik ki: 1) a cselekvés lehetőségét egy bizonyos időhatár után, például: sötétedés előtt nem érnek haza; évszámra sem kel fel az ágyból. 2) A cselekvés módja, pl.: neki megparancsolták, hogy mindent só nélkül egyen. 3) A cselekvés mennyisége (mértéke, száma), pl.: öt rubel nélkül nem adom oda a tyúkot; a gyűrűk számtalanul voltak, az almából pedig egy sem. 4) A cselekvés tárgya, pl.: ha (ha) csak egyszer is hús nélkül [eszem], egész nap éhes vagyok; folyadék nélkül olyan, mintha nem is ettem volna; tehén nélkül — böjtölő. 5) A dolog minősége, pl.: az egész út hó nélkül van, a keréknyomokba viszont befújta a havat; ez a gyermek szülők és otthon nélkül van; az embernek egyáltalán nincs szégyenérzete. 154 A be az anapus, po, šiapus elöljárószóval ritkán összetett elöljárószókat alkot: be anapus, be po, be šiapus, amelyek a cselekvés helyét (be anapus, be šiapus) vagy idejét (be po) jelölik, pl.: be anapus Nemuno nieko nebūs, gausi tę (ott) siekis; be šiapus Girdžių nieko nerasi; be po naujo mėto nesudės dantų. 12. Dėl a nyelvjárásban az irodalmi nyelv dėl elöljárószavának jelentésében használatos. Rendszerint a cselekvés vagy a jelenség okát jelöli, pl.: vajon az öregedés miatt őszül: van, aki öreg, mégsem őszül, más meg fiatal, de fehér a feje. A nyelvjárás frazeológiai egységeiben is előfordul, pl.: dėl mėno ragų (miattam) csináld, ahogy akarod. Helyette a nyelvjárásban ritkán a vėług elöljárószóval alkotott szerkezetek is használhatók (vö. 159. o.). 13. Gretà. A gretà elöljárószóval alkotott szerkezetek a cselekvés helyét jelölik, pl.: ezt az ágyat annak a másiknak a mellé állítottam; a borjúnak a karámot a szénaboglyák mellé kerítették. E névelőszó szerkezetei néha a cselekvés helye mellett módárnyalatot is kifejezhetnek, pl.: azokat a fákat egymás mellé ültették. Ritkán a su elöljárószóval együtt azonos jelentésű összetett elöljárószót alkot: gretà su, pl.: egész hónapban abban az istállóban aludt a malacok mellett. 14. Iš. Az iš elöljárószó gyakori a nyelvjárásban. Szerkezeteinek több jelentésük van, mint az irodalmi nyelvben. A következőket fejezhetik ki: 1) A cselekvés iránya, pl.: a tyúkok hazatotyognak a veteményeskertből; a lányok hazajönnek (hazaballagnak) az erdőből a gombákkal. Ebben a jelentésben az iš a nyelvjárás frazeológiai egységeiben is gyakori, pl.: belőle semmi nem hullik ki (nem adakozó), ne félj; ezt a gyereket szívesen tartanám, de (ám), ha magaddal viszed, a lábadat sem teszed ki a házból. 2) A cselekvés ideje, pl.: nappal (ugyanazon a napon) szekérrel elutazva munkába indul; kisgyermekkora óta sokat szenvedett. 3) A cselekvés módja, pl.: méhészkedik; a sütemény megkel, elragadtatásból teszi: mérgében kavarta; oldalról ne hajolj be; itt-ott összeszedtem egy-egy marék gyapjút, és kötöttem belőle egy pár kesztyűt. 4) A cselekvés oka, pl.: a felfordulástól elszakadt a bél; ijedtében betegséget kapott. Ebben a jelentésben a nyelvjárás frazeológiai egységeiben is használatos, pl.: a nagy írástudás miatt túllőtt a célon. 5) A cselekvés tárgya, pl.: azt a házat elperlik a szülőktől; az öregasszonyok fecsegéséből nem tudod meg az igazat; ezekből a munkákból csak tréfa lesz; a szilfa olyan fa, amelyből szekeret és szánt készítenek. 6) A dolog minősége, pl.: ez a bárányhús három báránytól való (hármas iker); én már koros vagyok (megöregedett). A iš elöljárószó a anàpus, põ, šiàpus, už elöljárószókkal a nyelvjárásban összevont, birtokos esetű, helyviszonyt kifejező elöljárószókat alkot: iš anàpus, iš põ, iš šiàpus, iš už, például: ők Girdžiai túlsó oldaláról valók; kinyújtottam a kezem az ágy alól; menj el a lábam alól!; egy földdarab a hegy innenső oldaláról; felkelt az asztal mögül, és az ajtó felé indult. Ezek az elöljárószók 155 a nyelvjárásban meglehetősen állandósultak. Ritka esetekben „háromtagú”, azonos jelentésű elöljárószóvá állnak össze, például: iš už anàpus, iš po anàpus, iš po šiapus; kidugta a fejét a bokrok túlsó oldaláról; a Vidauja Šimkāičių túloldaláról kezd folyni; egy görény bukkant elő a fészer túlsó oldaláról; a gallér alól, innenső oldalon látszanak a legnagyobb lyukak. 15. Išilgai. Ezzel az elöljárószóval alkotott szerkezetek a cselekvés helyét fejezik ki, például: a szövés mentén ilyen csík fut. A par elöljárószóval azonos jelentésű, összevont elöljárószót alkot: išilgai par, például: a szekér hosszában szállította a rozsot. 16. Kraštý. Ritka, helyviszonyt kifejező elöljárószó, amely feltehetően a rag megmerevedésével és alakváltozásával keletkezett, például: az erdő szélén laknak; a ház szép volna, csak éppen a mezők szélén van. 17. Ligi (lig, iki, igi, ig). Ennek az elöljárószónak valamennyi alakját párhuzamosan, jelentésbeli különbség nélkül használják a nyelvjárásban, de közülük a leggyakoribb a ligi. Szerkezetei a következőket fejezik ki: 1) A cselekvés iránya egy bizonyos helyig, például: utánaszaladt a városig; a repülőgép a felhőkig emelkedett. 2) A cselekvés iránya egy bizonyos időpontig, például: az új évig a juhok a mezőkön legelnek; tizenegyig kötöttem; reggelig táncoltunk. Megmerevedett kifejezésekben ez az elöljárószó olykor részeshatározóval áll, például: a mai napig egészséges. 3) A cselekvés módja: a) a cselekvés minősége, például: a pulóvered a gallérig begombolható. b) a cselekvés mennyisége, például: egyétek jóllakásig; a kocsi tengelyig belesüllyedt. 4) Hozzávetőleges mennyiség (mérték, szám). Ebben a jelentésben a ligi elöljárószót az irodalmi nyelv apie elöljárószava helyett használják, például: a lány már nem kicsi, tízéves körüli; a csikót három napra hagyta ott (háromnapos korában), és a kanca világra hozta. A ligi az anapus, po, šiapus elöljárószókkal helyviszonyt (ligi anapus, ligi šiapus) és időviszonyt (ligi po) kifejező összevont elöljárószókat alkot, például: már áthajtották a nyájat az erdő túlsó oldalára; a víz a fészer innenső oldaláig ért; az új év utánig nem lesz fogam (nekem) . 18. Linkui (link). A linkui utóhelyrag élő elem a nyelvjárásban, és irányt fejez ki, például: (helyviszonyban) a ház felé ment; a gém az erdő felé repül; (időviszonyban) tavasszal kezdem a szövést; ősz felé egyedül nem halok meg, elengedek majd valakit. Előfordul, hogy ennek az utóhelyragnak a rövidebb alakját (link) a nyelvjárás elöljárószóként is használja, például: a ház felé ment. 19. Netoli. A netoli elöljárószót a nyelvjárás valamivel tágabb körben használja, mint az irodalmi nyelv. Itt gyakran az arti elöljárószót helyettesíti (vö. 154. o.). Ezzel a következők fejezhetők ki: 1) A cselekvés helye, például: a kés hegyes vége közelében van egy kis barázda; a temető közelében lakunk. 156 Hasonló jelentésű a netoli nuo összetett elöljárószó is, például: a part közelében fürödtünk; a ház közelében találkoztam vele. 2) A cselekvés közeledése egy bizonyos helyhez, például: amikor elrugaszkodtam, az istálló közelében rúgtam el magam. 3) A cselekvés közeledése egy bizonyos időhatárhoz, például: tizenkettő tájban feküdtünk le; ebéd előtt nem sokkal értünk haza. 4) Hozzávetőleges mennyiség, mérték, szám, például: tejet nagyjából egy kis köcsögnyit tartottunk meg magunknak; egy kenyércipó körülbelül egy rubel: majdnem három liternyi mézet töltöttem (liter); már közel jár az én koromhoz; ő nagyjából annyi idős, mint én, és így tovább. Az irodalmi nyelvben ebben az esetben rendszerint az apie elöljárószós szerkezetet használják, vö.: körülbelül egy kis köcsögnyit tartottunk meg a tejből. 20. N u õ. A nuo elöljárószó a nyelvjárásban nõ alakban hangzik. Ez utóbbi alakja valószínűleg a nuo alakból alakult ki proklitikus helyzete miatt6. A nyelvjárásban szerkezeteivel a következőket fejezik ki: 1) A cselekvés iránya egy bizonyos helytől elfelé, például: a tehén felállt arról a rakásról, és odaballagott a másikhoz; az apa lejön a hegyről. Az anapus, šiapus elöljárószóval ez utóbbi elöljárószó helyet jelentő összetett elöljárószókat alkot: nuo anapus, nuo šiapus, például: a Nemunason túlról énekszó hallatszik; Šiaulių túlsó feléről való; Šimkaičių innenső feléről valók. 2) A cselekvés időbeli iránya előre, egy bizonyos határtól, például: gyermekkora óta ilyen; kezdettől fogva minden nagyon jól ment. 3) Veiksmo būdas (vietoj literatūrinės kalbos prielinksnio iš konstrukcijos), pvz.: žiūrėk, kaip juodai šnekase nuo širdies; reikia visus pašert nuo galo (iš eilės). Šios reikšmės konstrukcija pasitaiko ir tarmės frazeologizmuose, pvz.: visai nuo koto (prastai) nušnerėjo. 4) A cselekvés oka, például: a krumpliásástól felhasadt a körme; minden a fog miatt kezdődött. 5) A cselekvés tárgya. E jelentésben a nuo elöljárószós szerkezetet így használják: a) Az irodalmi nyelvhez hasonlóan, például: a tehén a borja után sokáig nem tud lefogyni (lesoványodni); én a szeretőmtől sehova sem szököm el. b) Az irodalmi nyelv apie elöljárószós szerkezete helyett, például: a pénzről nem beszél, mintha mi sem történt volna (mintha nem tartozna); mi ketten a disznókról beszélgetünk. Ez utóbbi, a nuo elöljárószós szerkezet sok más litván nyelvjárásban nem jellemző. Elképzelhető, hogy germanizmus (vö. németül: von ihm sprechen7). c) Az irodalmi nyelv iš elöljárószós szerkezete helyett (vö. 155. o.), például: vajon a vas miatt ilyen, vagy valami más miatt, hogy semmitől sem fél? 6 Plg. E. G r i n a v e c k i e n ė, min. veik., p. 133. 7 Plg. dar J. S e n k u s, min. veik., p. 138. 157 6) A dolog mennyisége, mértéke, adagja, például: három mázsás vadkant lőtt; öt öl hosszú üreget üldöztem. 7) A dolog rendeltetése, például: fogfájás ellen való füvet hozott. 21. Paskiau — ritka, határozószói eredetű névutó, amelyet a nyelvjárásban a cselekvés idejének kifejezésére használnak, például: úgy vélem (úgy látszik), hogy utánam jöttél haza; a juhok a tehenek után futnak haza. 22. Pirmà — ritka, határozószói eredetű névutó, amelyet a cselekvés helyének és idejének kifejezésére használnak, például: menj előttem, mutasd az utat! Én előtted keltem fel. 23. Pirmiaũ — ritka, határozószói eredetű névutó, amelyet a cselekvés idejének jelölésére használnak, például: én aludtam el elsőként; ez ostoba tyúk: a csibék előtt maga eszik. 24. Priè. A prie névutót a nyelvjárásban prė alakban ejtik. Ez utóbbi alakja, akárcsak a nuo névutóé (lásd 157. o.), valószínűleg proklitikus helyzet miatt alakult ki. Szerkezeteivel a következők fejezhetők ki: 1) A cselekvés helye, például: a piaci holmimat (a piacra vitt tárgyakat) nálad tettem le; az erdő mellett lakunk; télen a rokka mellé ültették. 2) Veiksmo kryptis, pvz.: jos akį traukia prie mezgimo, kaip mano prie audimų; pašalimu(i) prie plačių metas. Šios reikšmės konstrukcija pasitaiko ir tarmės frazeologizmuose, pvz.: žmogus eini sený, prie vargo arty. 3) A cselekvés ideje, például: német uralom idején halt meg; a cár idején közülünk senki sem járt iskolába; szülők, miért dörömböltök itt annak az idegen embernek az ajtaján? 4) A cselekvés módja, amikor a névutós szerkezet ugyanazon ragozható szó alanyesetű alakjával alkot szókapcsolatot, például: itt fát fához ültettek; itt oszlopot oszlop mellé állítottak. Ebben a jelentésben a nyelvjárási frazeologizmusokban is előfordul, például: négyszemközt beszélgettünk. 5) A dolog minősége, amikor a névutós szerkezet ugyanazon ragozható szó alanyesetű alakjával alkot szókapcsolatot, például: erős (jó) rozs: kalászt kalász mellé; ez a rét: boglyát boglya mellé. 6) A cselekvés tárgya. Ebben a jelentésben a prie névutós szerkezetet a következőképpen használják: a) Az irodalmi nyelvhez hasonlóan, például: nem tudok ránézni: ő fel van öltözve, én pedig rongyos vagyok. b) Az irodalmi nyelvben szokásos részes eset helyett, például: a borona fogantyúja a boronához tartozik; az ülőpadhoz tartozik az összes deszka; vö. az irodalmi nyelv szerkezetével: az ülőpadhoz tartozik az összes deszka. c) A tárgyesetű į prepozíció helyett, például: ha ott (azon a helyen) nem lesz jó neked, hívj minket (fordulj hozzánk). d) A tárgyesetű pas névutó helyett, például: ő a szüleinél szokott lenni. 158 7) A dolog minősége, illetve az arra való hajlam, pl.: jis yra prie tinginio (hajlamos lustálkodni); jis yra prie plaučių (hajlamos tüdőbetegségre); mūsų laukai prie šaltžemio. 8) A dolog rendeltetése, pl.: padarė viedrą (vödröt) prie šulinio. 25. Pusiáu — ritka elöljárószó, amely a cselekvés módját vagy valamely tulajdonság mértékét fejezi ki, pl.: kūrėsi Nemunė susibardžiusios pusiáu blaudžių; veršiai tam žarudy(je) pusiáu šónų mešlini. 26. Skersai a nyelvjárásban a cselekvés helyének kifejezésére használatos, pl.: užvirtęs skersai tóvos ir gulia. Amint a bemutatott példa mutatja, a helyjelentés mellett a mód jelentésárnyalata is jelen van. A par elöljárószóval együtt a helyhatározói jelentésű skersai par, összetett elöljárószót alkotja, pl.: padaryta didžiausia šliužė skersai par dóbilus. 27. Salìà. Az irodalmi nyelvhez hasonlóan a šalia elöljárószó a cselekvés helyének kifejezésére használatos, pl.: ji visą laiką stovia šalìà jó. 28. Šalỹ — ritka, helyet jelentő elöljárószó, amely egy ragozott alak megmerevedésével jött létre, pl.: jį paláidžiojo šalỹ kapinių; jiẽ gyvẽna šalỹ miẽsto; jų namai šalỹ Kaũno. Az irodalmi nyelvben ennek az elöljárószónak nem a šalia, hanem a pakraštyje, pašalyje. határozószó felel meg. 29. Šiàpus — ritka, határozószói eredetű elöljárószó, amely a cselekvés helyét jelöli, pl.: pírkom šiẽno šiàpus Viešvilės. 30. Šitapus. A šiapus, szóhoz hasonlóan a cselekvés helyét jelöli. A nyelvjárásban ez az elöljárószó ritka, pl.: šitapus girios labai prastas kelias. 31. Tẽrp. Ezt az elöljárószót a nyelvjárásban az irodalmi nyelvi tarp. helyett használják. Jelölheti a következőket: 1) A cselekvés helyét, pl.: jūs gyvenat terp kálnų, nė vėjas neužpučia. 2) A cselekvés módját, pl.: žarnas pirmiausiai reikia terp rankų išgniaužyt. 3) A dolgok tulajdonságainak összehasonlítását, pl.: katras terp júodvieju drūtesnis (erősebb)? 32. Toliaũ — ritka, határozószói eredetű névutó, amelyet a cselekvés helyének kifejezésére használnak, pl.: Raseiniai mögött (Raseiniai) még mindig itt élem az életem; itt szaladgálhattok a ház körül, ne fussatok messzebb játszani! 33. Vėliaũ — ritka, határozószói eredetű, a cselekvés idejét kifejező elöljárószó, pl.: aš acikėliau vėliaũ tàvęs, o jau nusipriausiai ir pavalgiau. 34. Velug — viszonylag ritka, szláv eredetű elöljárószó, amelyet a nyelvjárásban a cselekvés okának kifejezésére használnak, pl.: vėlug metų dá (még) galėtų gyvent, tik sveikatà neleidžia; vėlug gražùmo sienos teip (így) išinkiuotos. Helyette gyakrabban használják a del elöljárószót (lásd 155. o.). 35. Vidurỹ — ritka, határozószói eredetű elöljárószó, amely a cselekvés helyét vagy idejét jelöli, pl.: jiẽ gyvẽna vidurỹ girios; susirgo vidurỹ žiẽmòs. 159 36. Fölött — ritka, a cselekvés helyét a mód jelentésárnyalatával kifejező névutó, például: víz volt a feje fölött. Helyette gyakrabban a magasabban névutót használják (lásd 154. o.). 37. Fölött — ritka, a dolog mennyiségét kifejező névutó, amely egy esetrag megmerevedett alakjából keletkezett, például: dá (dar) gánu viršaus dešimt litrų (litrų) pieno. Az irodalmi nyelvben ezt a jelentést a több mint szerkezet fejezi ki. 38. Alatt — ritka, helyet kifejező névutó, például: a lány az orra alatt van; a kés a könyöke alá fúródott. II. Tárgyesetet vonzó névutók 1. Körül. Az apie névutó a nyelvjárásban ritkábban fordul elő, mint az irodalmi nyelvben. Itt leggyakrabban a cselekvés helyét fejezi ki, például: csípős ital: a füle körül ég; a gyapjút a lába körül kallózta. Előfordul, hogy a cselekvés idejét és módját fejezi ki, például: éjfél körül ébredtem fel; a fejem köré csavartam azokat a széles levelűeket, és berohantam a bokrok közé. Mindkét említett esetben, valamint a hely jelentésében is gyakrabban váltja fel a nyelvjárásban megszokottabb körül névutó (lásd alább). Ezenkívül hozzávetőleges szám jelölésekor a nyelvjárásban gyakran az -on/-en/-ön (lásd 153. o.), a közel (154. o.), a -ig (156. o.) és a közel névutó (157. o.) is helyettesíti. 2. Körül. Az aplink névutó gyakori a nyelvjárásban. Pontosan ugyanazokkal a jelentésekkel bír, mint az irodalmi nyelv apie névutója. A következőket fejezheti ki: 1) A cselekvés helye: a) A cselekvés pontos helye, amely egy bizonyos tárgy körül található, például: a ház körül kerítés van; az út a hegy körül vezet. b) A cselekvés hozzávetőleges helye (általában az apie névutó helyett), például: Mantvilius környékén még előfordulnak farkasok; no, miért kell neked olyan messzire menned, Stakiai környékére? 2) A cselekvés hozzávetőleges ideje (az apie névutó helyett), például: március táján kezdenek tojni a fiatal tyúkok; tél közepe táján még jócskán esett a hó. 3) Hozzávetőleges mennyiség, mérték, adag (az apie névutó helyett), például: száz körül fizetsz majd azért a szénáért; az három szekérnyi széna lesz, körülbelül. 4) A cselekvés tárgya (az apie névutó helyett), például: a saját életéről, a gyerekekről mesél; azokról a dolgokról semmit sem értek; a kos gyapja körül jár a szó. 5) A dolog minősége (az apie névutó helyett), például: a szövés körüli vegyes dolgok voltak. 3. -ba/-be, -ra/-re. Az į névutót a nyelvjárásban szélesebb körben és változatosabb jelentésekben használják, mint az irodalmi nyelvben. Általában a következőket fejezi ki: 1) A cselekvés hozzávetőleges helye, például: tőlünk északra laknak. 160 A túlsó part, innenső part elöljárószóval ez a prepozíció helyhatározói jelentésű összetett elöljárószavakat alkot: a túlsó partra, az innenső partra; ezek a nyelvjárásban viszonylag ritkán használatosak, például: átköltözött a Nemunason túlra; átgázolt a Mituván innenre. 2) Veiksmo kryptis į kokią vietą, pvz.: šiandìe šveñtą, tai į turgų eit, tai į bažnyčią; tą pyragą tuojau varyk į pėčių; plūdis (žuvies puslė) kelia žuvį į viršų; įčiūožė į prapèršą ir prigėrė; į gegužìnės susirenka šūnbernìai visokie. A nyelvjárásra jellemző ennek az elöljárószónak helyhatározói használata is az irodalmi nyelv helyhatározó ragos alakja helyett, például: a sarkokba vésett lyukak a rudaknak; abba a lécbe ültettem a krumplit (burgonyát), és lenyelte; folyó vízbe mostam, és jó. Az į elöljárószó nemcsak a leírt nyelvjárásban használatos így, hanem a Smalininkai, Lauksargiai, Katyčiai és Pagėgiai közötti nyugati aukštait nyelvjárásokban, a žemaičiai donininkai nyelvjárásban és néhány más nyelvjárásban is.8 Az į elöljárószós szerkezet a viszonyt kifejező analógia alapján alakulhatott ki (vö. beledobtam a folyó vízbe, és folyó vízben mostam ki). 3) A cselekvés ideje: a) A cselekvés pontos ideje (az irodalmi nyelv időhatározói eszközhatározója vagy az per elöljárószós szerkezet helyett), például: a szénavirágzás idején esett; a verebek lecsipkedték a búzát (lecsipegették); úgy látszik, ilyen időben vetettem; a rozs jó időben érett be; száz év alatt sem ismertem volna fel. Az į elöljárós szerkezet e jelentése más déli északnyugat-aukštaitiai, valamint žemaitiai donininkai nyelvjárásokra is jellemző; a keletporoszországi litván halászok nyelvjárásából is feljegyezték. b) Hozzávetőleges idő, amely egy bizonyos időhatárhoz közeledik, például: estefelé előbújt a napocska; estére az ég progmuilbai lett (felhőrések): tavaly is ilyen tájt borult volt. c) Hozzávetőleges idő, amely egy bizonyos időhatártól kezdődik, például: a hatodik hétre halt meg (a betegség hatodik hetének kezdetén); a második napra a következő levelet engedtük (küldtük el); a harmadik napon nekik maguknak kellett futniuk; kezdetben rettenetesen szép volt. 4) Veiksmo būdas, pvz.: plaukai surangiuoti į užpakalį; žarnos į kelis daiktus sutrūko; pareina pinigus į ranką apgniaužus; veršio kojos išklypo į šalis; sutikau tą Marutę, kur į nosis (per nosis) šnėka. Šios reikšmės konstrukcija sutinkama ir tarmės frazeologizmuose, pvz.: paėmė jį į nagą; su savo šneka viską į dulkes sumalė; viskas išėjo į šalis, į dalis. 8. Lásd a „Lietuvių kalbos atlaso medžiagos rinkimo programos” 287. és 290. kérdésére adott válaszokat a 424., 425., 426., 427., 430., 461., 462., 463., 486., 487., 488., 489.; 183., 184., 215., 247., 248., 249., 282., 283., 284., 317., 318., 352., 353., 354. számú lakott helyekről; A. Laigonaitė, Vietininkų reikšmė ir vartosena dabartinėje lietuvių kalboje, Vilnius, 1957, p. 32—33; K. Morkūnas ir A. Sabaliauskas, Kuršių Neringos žvejų lietuvių tarmė ir lietuvių kalbos įtaka šių žvejų latvių kalbai, „Lietuvių kalbotyros klausimai“, t. 2, Vilnius, 1959, p. 139; Lietuvių žvejų tarmė Prūsuose, Kaunas, 1933, p. 64. A megjelölt forrásokban hasonló į elöljárós szerkezetek találhatók, amelyek a cselekvés idejét is kifejezik. 11. Lietuvių kalbos gramatinė sandara 161 5) Hozzávetőleges szám, pl.: már tíz éve annak, hogy anyám meghalt; mintegy száz öregember lakik azokban a házakban; évente négyszáz munkanapnyi munkát végzett. 6) A cselekvés célja vagy a tárgy rendeltetése, pl.: ez a gyapjú posztónak való; felhevítettem a viaszt sajtnak; ez a hús szappannak való. 7) Vieno daikto pakeitimas kitu. Šia reikšme prielinksnis į vartojamas su daiktavardžio vieta galininku ir tartum sudaro su juo sustabarėjusį prielinksninį junginį, pvz.: įpylė miežių į avižų vietą; duok man šiaudų, aš į to vietą sienų atsitiesiu; atvežė kelmų į malkų vietą; Tokios prielinksnio į konstrukcijos atitinka literatūrinės kalbos kilmininkinę prielinksnio vietoj konstrukciją, plg. įpylė miežių vietoj avižų. 8) Hajlam, irány valamely tulajdonság felé, pl.: négy lányuk van, és mind hajlamosak a tanulásra; már egészen megadta magát az öregségnek; egyik malac legyen szalonnának való, a másik meg hájnak. 9) A tárgy tulajdonságának megváltozása, pl.: a répák (burgonyák) indásodtak; a gyermek felnőve észre tért. 10) A tárgy tulajdonságának hasonlósága, pl.: a mi üszőcskénk olyan, mint a tehén: csillag van a homlokán; a te kabátod nem hasonlít ruhára. 11) Tulajdonságok összehasonlítása, amikor az elöljárós szerkezet ugyanazzal a ragozott szóval álló alanyesetű főnévvel alkot szókapcsolatot, pl.: drágán fizettem, de nagyok is voltak: tojás tojás ellen; jókat válogattam: répa répának; ezek szép, formás darabok: uborka uborkának (mind egyforma). 4. Pāgal. A nyelvjárásban szerkezetei a következőket fejezik ki: 1) A cselekvés helye, pl.: menj a rozs mellett; az út a hegy mellett halad. Az anāpus elöljárószóval ritka esetekben azonos jelentésű, összetett elöljárószót alkot: pāgal anāpus, pl.: az a híd fennakadt egy tuskón a Nemunason túl. 2) A cselekvés módja, pl.: a cipők varrás szerint készülnek; az óra a rádió szerint jár; a szabásminta szerint vágd ki. 3) A tárgyhoz való mérés, pl.: ilyen munka után jó pénzt kellene kapnod. 4) A tárgy minősége, pl.: a maga természete szerint kaptál férjet; emberhez és beszédhez mérten; én vagyok a legidősebb, a többiek mind hozzám mérhetők. 5. Pālei. Szerkezetei a következőket fejezik ki: 1) A cselekvés helye, pl.: ragadj meg egy kis hangafüvet a szélénél, és megtalálod; menj a kerítés mentén. 2) A cselekvés módja, pl.: mindent a saját fejed után csinálsz. 3) A tárgy hasonlítása, pl.: pālei ilyen ételhez kövérnek kell lenni; 4) A tárgy minősége, pl.: a férfi a feleséget nem a jósága, hanem a szépsége alapján választja ki. A pāgal és pālei elöljárószók, mivel a nyelvjárásban azonos jelentésűek, keverednek. Ugyanazt a mondatot az egyik és a másik elöljáróval is ki lehet mondani, jelentésbeli különbség nélkül, vö.: ilyen munkáért jó pénzt kellene kapnod, és ilyen ételhez kövérnek kellene lenni. 162 6. Pãr. A pãr elöljárószót az irodalmi nyelv pẽr alakja helyett használják. Konstrukcióival a következő jelentések fejezhetők ki: 1) A cselekvés helye és iránya: a) Kiterjedt területen, széles (hosszú) sávban, pl.: ezen a szövésen át szélesebb szál fut (a minták közötti csík); ha a csont a hátán keresztben összenőtt, a tehén nem fog sántítani; mitől sántítasz, fázol, vagy a lábadba húz? A burgonya a sor közepén (az ágyás közepén) jó. A szóban forgó jelentésű szerkezet néha a cselekvés módját is kifejezi, pl.: a tehén a lábujjával taposta meg a tyúk lábát. b) Valaminek a közepén át, keresztül, pl.: a golyó keresztülfúródott a tarkóján; átlőtte a tüdejét; az ablakon át néz. c) Valaminek a felszínén, pl.: felmérgesedett, meglegyintette az arcát; megveregette a vállamat, és elment; egy bottal fejbe vágta; az apa csattogó klumpában végigdübörög a kis mezőn. 2) A cselekvés ideje: a) A cselekvés elnyújtott, hosszú időtartama, pl.: énekeltek, szokás szerint, éjszakákon át, táncoltak — vidáman éltek a fiatalok; esténként, szokás szerint, meséltek, a gyerekeket rémisztgetve; amikor az állatok szabadon vannak, egész nap semmit sem tudsz elvégezni. b) A cselekvés időtartamának mennyisége, pl.: öt perc alatt megfejem a tehenet. 3) A cselekvés módja, pl.: az a kislány lehunyta a szemét, és fél szemmel néz; annak a gyereknek az ételt az orrán keresztül adták. 4) A tárgy mennyisége, pl.: abban az üvegben még egy jó tenyérnyi ital maradt; a gerincben egy arasznyi víz volt; kétszázat fizetett azért a szénáért; az a szövet nagyon széles: egy asztalnyit el lehetne teríteni belőle. 5) A cselekvés oka, pl.: pénzért elutazott a városba; az ivás miatt elvesztette az egészségét; haragjában tönkretette az idegeit (idegeit). 6) A cselekvés tárgya. Az ilyen jelentésű pãr elöljárós szerkezetet az irodalmi nyelv részes esetének helyén használják, például: mãni žmonys laiko pãr Kalnėnų (kaimas) Urbùtį; ji palaikė pãr Šuopį (vö. lit. ji laiko Šuopiu). 7. Pãskui. A pãskui elöljárós szerkezetnek a nyelvjárásban leggyakrabban a cselekvés irányát jelölő jelentése van, például: šuo šėrė pãskui jį; vaikinas bėga pãskui tėvą. Néha a cselekvés módját is jelölheti, például: eikite pãskui kits kitą! 8. Prieš. A prieš elöljárós szerkezetekkel a nyelvjárásban a következőket fejezik ki: 1) A cselekvés helye, például: prieš tiltą arkliai pradėjo baidytis. 2) A cselekvés iránya, például: avys nubėgo prieš kálną. 3) A cselekvés ideje (ez a jelentés a leggyakoribb a nyelvjárásban), például: prieš turėjimą jie kėldinos tą kárvę: norėjau miego prieš lýtų; kojas má (man) pakerta prieš kálną. 11* 163 4) A cselekvés módja, például: vaikai prieš sniegą rėpliodavo, kabidavos į tą kalną; sunku prieš vandenį (srovę) plaukti; reikėjo eit prieš vėją. 5) A cselekvés tárgya, például: jis labai noriai pasirodyt prieš kitus; tu tik krumplįs prieš tokį vyrą. 9. Priešais — ritka, határozói eredetű elöljárószó, amelyet leginkább a cselekvés helyének jelölésére használnak, például: priešais tiltą buvo malūnas; žiūriu — jis ateina priešais mani. Előfordul, hogy a cselekvés módját is kifejezi, például: priešais tėvą vaikai šneka, neklauso visai. 10. Prō. A prō elöljárós szerkezetekkel a nyelvjárásban a következőket fejezik ki: 1) Az a hely, amely mellett vagy közelében valamilyen cselekvés történik, például: smagoja (mosuoja) pro nosį su karkliuku, erzinas — ką tu jam padarysi; neik pro galą tvarto: čia šuo pabėga (pasiekia). Ebben a jelentésben a nyelvjárás frazeologizmusaiban is előfordul, például: jam musė tik prālekia pro nosį, ir pūksta. 2) A cselekvés ideje, például: parbildėjo širyt pro tamšą, o dabar miega. 3) A cselekvés módja, például: mėtas prō mētą bėga, pasėnom; eina lenkty ūis prō viens kitą. 4) A dolog tulajdonsága, például: gėros bulvės: viršūčios žalios pro juodūmą; lapai pilki pro žālūmą; graži mergā: veidas baltas pro rausvūmą; nosis raudona prō mėlynį. 5) A cselekvés célja, például: šitos žolės pro širdį (szívgyógyításra); oš(k)abaždžiai (asiūkliai) gerai prō inkstus (vesegyógyításra). 6) A cselekvés tárgya, például: pro (dėl) pasą dė (dar) nieko nedariau; šnekam pro (apie) tą knygą; pasakoja pro (apie) visą savo giminę. A par és a pro elöljárókat a nyelvjárásban általában nem keverik össze; például a ko sulpstai, ar par kojas traukia (szél) mondat azt mutatja, hogy a (szél általi) húzás a lábakat érinti, rajtuk át halad, míg a šmagoja pro nosį su karkliuku, erzinas — ką tu jam padarysi mondat azt jelzi, hogy a karkliukuval hadonászik, anélkül hogy az orrot érintené, egészen mellé. III. Eszközhatározós esetű elöljárók 1. Sū. Az su elöljáróval alkotott szerkezetek a nyelvjárásban a következőket fejezik ki: 1) A cselekvés tárgya, például: rapukine (bulvine) košė valgom su saldžiu pienu; aš su ją (ja) nespėjų ropūčių (bulvių) kast; jis su milicija piktuojuo. 2) A cselekvés eszköze, például: galėsim su šaukštu duoną kabit, jeigu dā (dar) ilgai lys; žibt žibt žibt su viena ranka — tuoj krūva malkų sukrito; su šliūota kąpst kąpst tuos dobiliukus susišlavė. E jelentés mellett a su elöljárós szerkezet helyett ritkán az elöljáró nélküli eszközhatározós eset is előfordul a nyelvjárásban, például: išgijo vaikas, kaip rankā atėmė. 164 3) A dolog minősége, például: numėgzk mą (man) megztinį su atnarikė (az alsó szegélyén kis szegéllyel); medis su šproklė (repedéssel); biaūru, kad vyras su ilga nósia. Ennek az elöljárós szerkezetnek az elöljáró nélküli eszközhatározós esetre váltását nem jegyezték fel. 4) A cselekvés ideje: a) Olyan cselekvés ideje, amely bizonyos, azt meghatározó tárgyaktól függ, például: su šviesà (még sötétedés előtt) parvažiavom; su žiūburiu (lámpással, még világosodás előtt) išėjau iš namų; su vištom (nagyon korán) atsiguliau. b) A cselekvés időtartama, például: pietūs su valanda išvįš; megztinį su dienà numegzgu; 5) A cselekvés módja, például: su sáule lyja; audžiu su dviēm šaudýklēm. E jelentés példái a nyelvjárás frazeologizmusaiban is előfordulnak, például: gyvėnam su k a k l u be galvos (anélkül, hogy bármin is gondolkodnánk). 6) A cselekvés tárgya, például: visą vasarėlę reikėjo gaudytis su paūkščiais. 2. Tiēs. A ties elöljáróval alkotott szerkezetek a nyelvjárásban a cselekvés hozzávetőleges helyét fejezik ki, például: Vidāuja įbėga į Mituvą tiēs Mantvìliais (a falu neve); atvedė tiēs tūo liepukų ir paleido. IV. Több esettel használt elöljárók 1. Pàs. A pas elöljárószó a nyelvjárásban párhuzamosan birtokos és tárgyesettel is használatos, mindenféle jelentéskülönbség nélkül. A birtokos esetű szerkezetek néha gyakoribbak, különösen a nyelvjárási terület északnyugati részén. Ez a szomszédos žemaitiaiakkal közös nyelvjárási sajátosság. Ezzel fejezik ki: 1) A cselekvés helyét, például: megcsípte a méh a szeménél; mit tudsz meg itt a kemencénél? ez csúszós (síkos): itt az ajtónál ritkábban egyszer beleestem, aztán az istálló mellett elterültem; sokáig szolgáltam Blaziuséknál (családnév). 2) A cselekvés irányát, például: a tehénhez kell menni; menj ahhoz az öregasszonyhoz. 2. Põ. A po elöljárószó a nyelvjárásban birtokos, részes (ritka esetekben), tárgy- és eszközhatározói esettel használatos. Ezzel fejezik ki: 1) A cselekvés helyét: a) Konkrét, pontosan behatárolt helyet. Erre a célra általában a po elöljárószó birtokos (ritkább) és eszközhatározói esetű szerkezeteit használják, például: betette a süteményt a kemence alá; mit tettél oda a fej alá? szorít a szívem táján; a jégen megcsúszott; a gumit a sarkam alá húztam; a bíróság alatt lennék a porban; a front sokáig Raudonė alatt állt; Jurbarkas alatt egy egész vontatókötél ragadt oda. b) Pontosan meg nem határozott helyet. Ebben az esetben kizárólag a po elöljárószó tárgyesetű szerkezeteit használják, például: mi hallatszik a kolhozban? azok a gyerekek a házban rohangálnak, nem győzök takarítani, 165 ma azon a vidéken sétáltam, a városban; a görény a pajtában szaladgál, vö.: a görény bebújt a pajta alá. 2) A cselekvés iránya. Ebben az esetben a po elöljárószó birtokos és részes esetű szerkezetei használatosak (megrögzült kifejezésekben), például: a kacsák elmentek, az ördög vigye őket, ki találja meg most; menj egyenesen, és megtalálod a piros tetejű házakat. 3) A cselekvés ideje. Ebben az esetben általában birtokos esetű, megrögzült kifejezésekben pedig részes esetű szerkezetek használatosak, például: tizenkettő után ért haza; gyere ebéd után; elment, és azóta sem adott hírt magáról; végül hazajöttem (miután minden véget ért). 4) A cselekvés módja. Ebben az esetben általában az po elöljárószó eszközhatározói szerkezetei használatosak, például: az apja mérges, az orra alatt motyog; ha a lóhere elfeküdt, szemből kaszálják. A megrögzült kifejezésekben néha részes esetű szerkezetek is előfordulnak, például: a régiek módján élünk. Számnevekkel a po elöljárószó azt fejezi ki, hogy milyen szakaszokban vagy mennyiségekben történik a cselekvés. Ebben az esetben csak tárgyesetű szerkezeteket figyeltek meg, például: a sólyom egyenként fogta ki a tyúkokat; hármasával sorba állította őket, aztán bemutattuk. 5) A tárgyak mennyisége. Ebben az esetben csak tárgyesetű szerkezetek használatosak, például: mindenkinek varr egy-egy inget; tavasszal almánként két rubelt fizettek. 6) A cselekvés következménye, a tárgy megváltozása. Ebben az esetben csak birtokos esetű szerkezetek használatosak, például: Jonas volt Jonas. — és Jonas után (a jó Jonas rosszá vált); na tessék: gyerek a gyerek, — és a gyerek után (a jó fiú neveletlenné vált). Ebben a jelentésben a po elöljárószó szerkezetei gyakoriak a nyelvjárásban. 7) A tárgyat megkülönböztető ismertetőjegy. Az po elöljárószó e jelentésű szerkezetei az irodalmi nyelv pagal elöljárószós szerkezetei helyett használatosak. A Po itt eszközhatározói esettel áll, például: mi a vezetékneved apád szerint? 3. Sàlig. A sàlig elöljárószó az irodalmi nyelv sulig. elöljárószava helyett használatos. Szerkezetei itt birtokos, részes és eszközhatározói esettel fordulnak elő, jelentéskülönbség nélkül. A nyelvjárásban nem különösebben jellemző, meglehetősen ritka. Szerkezeteivel a következőket fejezik ki: 1) A cselekvés végpontja, például: Aïsáig tartanak a földjeink; az égésig kaszálj; könyökig levágta a karját. Amint a példák mutatják, e jelentés néhány szerkezete a cselekvés módját is kifejezi. 2) A tárgy minősége, például: ezek a fák — emberi erőhöz mérten. 4. Už a birtokos és tárgyesettel használatos. Szerkezeteivel a következőket fejezik ki: 1) A cselekvés helye. Ebben az esetben birtokos esetű szerkezetek használatosak, például: annak az erdőnek a túloldalán laknak; Mantviliuson túl (falu) — Mituva, Mituva után pedig Mantvilinė (erdő). 166 2) A cselekvés ideje. Ezzel a jelentéssel az už elöljárószó szintén birtokos esettel áll, például: három nap múlva lesznek csirkék; egy hónap múlva megszületett a gyermek; egy-két év múlva fel is nő. A nyelvjárásban előfordulnak olyan mondatok, amelyek egyszerre jelölik a cselekvés helyét és mennyiségét, például: egy ölnyire már víz van (egy ölnyit kiásva, egy öl mélyen). 3) A cselekvés módja. Ezzel a jelentéssel birtokos esetű szerkezetek használatosak, amelyek ugyanazon ragozható szó alanyesetű alakjával alkotnak szókapcsolatot, például: az ember öreg, alig jár: egyik lábát a másik után teszi; azok a malacok esznek, egymást szorongatva. 4) A cselekvés mennyisége. Ezt a jelentést az už elöljárószó tárgyesettel állva fejezi ki, például: egy rubelért három csomag vetőmagot kaptam; százért ilyen ruhát nem kapsz. 5) Cél vagy rendeltetés. Ezzel a jelentéssel tárgyesetű szerkezetek használatosak, például: pásztornak engem (engem) fogadtak fel; útra aprópénzt (pénzt) jobb adni. 6) A cselekvés oka. Ezzel a jelentéssel tárgyesetű szerkezetek használatosak, például: ittasság miatt elvették a jogosítványát; valakinek a megverése miatt bíróság elé került. 7) A cselekvés tárgya. Ebben az esetben birtokos esetű szerkezetek használatosak, például: kenyérhez nyúl, de biztosan (igazán) nem eszi meg; fogj meg (engem) a kezemnél fogva; ő egy öreg suszterhez ment feleségül (férjhez ment); az apa kiáll a fiú mellett. 8) A dolgok tulajdonságainak összehasonlítása. Ebben az esetben tárgyesetű szerkezetek használatosak, például: az apa idősebb (korosabb) az anyánál; ő nálad (nálad) alacsonyabb, adj neki; ő nálam (nálam) jobban ír. 9) Egyik dolog kicserélése egy másikra. Ezzel a jelentéssel tárgyesetű szerkezetek használatosak, például: menj el helyettem (engem) segíteni. A déli északnyugat-aukštaitiai nyelvjárás elöljárószóinak legjellemzőbb jelentéseit és használatát áttekintve a következő összefoglaló megjegyzéseket és következtetéseket tehetjük: 1. A nyelvjárásban vannak birtokos, tárgyesetű és eszközhatározói esettel álló elöljárószók, valamint több esettel (birtokos, részes, tárgy- és eszközhatározói esettel) használatos elöljárószók. Ezenkívül viszonylag sok, két önálló elöljárószóból alkotott összetett elöljárószó található benne: közel a -hoz/-hez/-höz, közel a -tól/-től, fölötte a -nál/-nél, innen a nélkül, túl a nélkül, utána, túl felől, innen felől, utána felől, mentén át, túlra, innenre, utána, nem messze a -tól/-től, túl felől, innen felől, keresztben át, túlra, innenre, túl mentén. Ezek mellett egy-egy „háromtagú” elöljárószó is előfordul, amely három elöljárószóból tevődik össze: túl mögül, alól túlra, alól innenre. Ezeken kívül a nyelvjárásban a linkui névutó is megtalálható, amelynek rövidebb alakja (link) az utóbbi időben elöljárószóként használatos. 167 2. A nyelvjárásban legnagyobb számban birtokos esetet vonzó névutók vannak (38). Némelyikük (abygaliai, abypusiai, apyšaliai, anksčiau, arčiau, paskiau, šiàpus, šìtapus, toliau, vėliau) olyan nyelvjárási határozószó, amely névutói jelentést és funkciót kapott; a kraštù, šalì, viršùs névutók pedig feltehetőleg egyes esetek közvetlen megmerevedésével keletkeztek. Ezekből látható, hogyan zajlik a névutókészlet bővülésének folyamata a nyelvjárásban. 3. A tárgyesetet vonzó névutók csaknem ugyanazok, mint az irodalmi nyelvben; csupán a pagal és palei névutók használatosak párhuzamosan, jelentéskülönbség nélkül, míg a par és pro névutós szerkezetek láthatólag nem keverednek: a par névutós szerkezetek rendszerint azt jelzik, hogy a cselekvés magán az objektumon, annak közepén zajlik, a pro-val pedig azt, hogy mellette, a közelében. 4. A nyelvjárásban a társhatározói esetet vonzó névutók közül csak a su és ties használatos. A su névutós szerkezetekkel a nyelvjárásban egyéb jelentések mellett mindig a cselekvés eszközét (su šluota dobiliukus šūšlavė) és a dolog minőségét (:vyras su ilga nosia). fejezik ki. 5. A több eset mellett használt névutókról szóló fejezet a pas, po, salig és už névutókat tárgyalja. Az irodalmi nyelvtől eltérően a pas névutó párhuzamosan használatos birtokos és tárgyesettel, jelentéskülönbség nélkül. A pas névutó birtokos esetű szerkezetei az északnyugati szomszédos žemaitiai nyelvjárásra is jellemzőek. A salig névutó, amely az irodalmi nyelvi sulig megfelelője, jelentéskülönbség nélkül birtokos, részes és társhatározói esettel használatos. 6. A névutói összetételek többségét birtokos esetet vonzó névutók alkotják. A „háromtagú” névutók is kizárólag birtokos esetet vonzó névutókból állnak. A névutói összetételek leggyakrabban hely- és időviszonyt fejeznek ki. Nem minden tagjuk kapcsolódik egymáshoz azonos mértékben. Közülük a legszilárdabbak ezek: iš už, iš po, be po, iš anàpus, iš šiàpus, ligi anàpus, netoli nuo, nuo anàpus. Az összes többi névutói összetétel tagjai között jóval lazább a kapcsolat. A névutói összetételek második tagja (a „háromtagúak” harmadik tagja) rendszerint pontosítja, konkretizálja az első tag jelentését, vö.: jis lenda iš krūmo; jis lenda iš po krūmo; jis lenda iš po šiàpus krūmo. 7. A nyelvjárási névutók jelentős részének több jelentése van, mint az irodalmi nyelv megfelelő névutóinak. Ez vonatkozik az aũt, aplink, aukščiau, į, iš, netoli, nuo, prieš, prò névutókra. 8. Némely nyelvjárási névutó jelentése más névutók rovására bővült ki. Például a nyelvjárásban jóval ritkábban használatos az apie névutó. Hozzávetőleges szám kifejezésére gyakran használják helyette is az ant, arti, ligi, netoli, į, par névutós szerkezeteket. Ezenkívül az aplink névutó saját jelentésein túl az apie összes jelentésével is rendelkezik. Viszonylag ritkán használatosak az arti és virš névutók, mivel a netoli névutó minden esetben helyettesíti az arti névutót, az aukščiau — virš. pedig a virš névutót. 9. A nyelvjárásban a névutós szerkezeteket meglehetősen gyakran olyan esetekben is használják, amikor az irodalmi nyelv névutó nélküli esetekkel vagy más szerkezetekkel fejezi ki ugyanezt. 168 A délnyugat-aukštaitiai nyelvjárás déli változatára jellemző elöljárószók jelentése és használata E. GRINAVJASCSENE Összefoglalás A cikk a délnyugat-aukštaitiai nyelvjárás déli változatára jellemző elöljárószók jelentését és használatát vizsgálja. Ezt a nyelvjárást a litván nyelvterületen Smalininkai, Vadžgirys, Girkalnis és Skirsnemunė települések között beszélik (Jurbarkas és Raseiniai járás). A cikkben felhasznált nyelvjárási anyagot a szerző főként 1949 és 1965 között gyűjtötte. A nyelvjárás valamennyi elöljárószava az általuk vonzott eset szerint négy fő csoportba sorolható: 1) birtokos esettel álló elöljárószók, 2) tárgyesettel, 3) eszközhatározói esettel és 4) több esettel (birtokos, részes, tárgy- és eszközhatározói esettel) álló elöljárószók. A nyelvjárásban legfeljebb 38, birtokos esettel álló elöljárószó található, vagyis több, mint az irodalmi nyelvben. Ezek közé tartozik a vizsgált nyelvjárás néhány határozószava is, például: abugaliai „mindkét végén”, abusiai „mindkét oldalról”, abysaliai „mindkét oldalról”, ankščiau „korábban”, arčiau „közelebb”, paskiau „később”, pirmiau „korábban”, šitapus „erről az oldalról”, toliau „tovább”, vėliau „később”, valamint egyes esetek különálló megkövült alakjai, például: kraštų „a szélén”, šaly „a szélén”, viršaus „fölött”. A példák a vizsgált nyelvjárás elöljárószói kategóriájának határozószók és főnevek révén történő bővülési folyamatát tükrözik: ezek a határozószók és egyes esetek elöljárószói jelentést nyertek. A nyelvjárásban annyi tárgyesettel álló elöljárószó van, mint az irodalmi nyelvben; csupán a pàs „-nál/-nél” elöljárószó hiányzik. Eszközhatározói esettel mindössze két elöljárószó áll: su „-val/-vel” és ties „-nál/-nél”; több esettel pedig négy: pàs „-nál/-nél”, põ „alatt”, šalia „-ig” és už „mögött”. Az irodalmi nyelvtől eltérően a pàs elöljárószó a nyelvjárásban birtokos és tárgyesettel is használatos, azonos jelentésben. A pàs elöljárószó birtokos esettel alkotott szerkezete a szomszédos žemaitiai nyelvjárásokra is jellemző. A põ elöljárószó birtokos, részes, tárgy- és eszközhatározói esettel használatos, míg az už birtokos és tárgyesettel, az irodalmi nyelvhez hasonlóan. Az irodalmi nyelvtől eltérően a šalia elöljárószó párhuzamosan használatos birtokos, részes és eszközhatározói esettel, jelentésbeli különbség nélkül. A fent említetteken kívül a nyelvjárásban bizonyos számú, két önálló elemből álló összetett elöljárószó is előfordul, például: arti prie „közel valamihez”, arti nuo „közel valamitől”, be šiapus „ezen az oldalon kívül”, be anapus „azon az oldalon kívül”, iš šiapus „erről az oldalról”, iš anapus „arról az oldalról”, be põ „mögött nélkül”, iš põ „alól”, iš už „mögül”, išilgai par „végig keresztül”, į anapus „arra az oldalra”, į šiapus „erre az oldalra”, ligi anapus „addig az oldalig”, ligi šiapus „eddig az oldalig”, ligi põ „egészen alá”, netoli nuo „nem messze valamitől”, nuo anapus „arról az oldalról”, nuo šiapus „erről az oldalról”, skersai par „keresztben át”, pagal anapus „azon az oldalon mentén”. Ezek mellett ritkán három részből álló, „hármas” összetett elöljárószók is előfordulnak, például: iš už anapus „azon az oldal mögül”, iš po šiapus „ezen az oldal mögül”. Az összetett elöljárószók elemei nem egyformán szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Szorosabb kapcsolat figyelhető meg az olyan összetett elöljárószók elemei között, mint a iš už, iš põ, be põ, iš anapus, iš šiapus, ligi anapus, netoli nuo, nuo anapus. A felsorolt elöljárószók a nyelvjárásban gyakrabban használatosak, mint a többiek. Belőlük rendszerint egy harmadik elöljárószó segítségével „hármas” elöljárószók jönnek létre. Az összes többi összetett elöljárószó kevésbé állandósult. Valamennyi összetett elöljárós szerkezetnek leggyakrabban hely- vagy időjelentése van. Az ilyen elöljárószók második eleme mindig pontosítja az első jelentését. 169 A cikkben vizsgált egyes elöljárószók a nyelvjárásban több jelentésben használatosak, mint irodalmi nyelvi megfelelőik. Ez az añt „-on, -en, -ön”, az aplink „körül”, az aukščiau „fölött, felül”, az į „-ba, -be”, az iš „-ból, -ből”, a netoli „közel”, az nuo „-tól, -től”, a prie „-nál, -nél, -hoz, -hez, -höz”, valamint a pro „-on át” elöljárószókra vonatkozik. Ezenkívül egyes elöljárószók jelentése más elöljárószók hatására bővült. A hozzávetőleges mennyiség megjelölésére a apie elöljárószó mellett a nyelvjárásban egyre gyakrabban használják az añt, arti, ligi, netoli, į, par elöljárószós szerkezeteket. A netoli és az aplink elöljárószót a nyelvjárásban saját jelentésükben, valamint az apie elöljárószó jelentésében is használják, az aukščiau elöljárószót pedig a virš elöljárószó jelentésében. A nyelvjárásban az elöljárószós szerkezetek viszonylag gyakran olyan esetekben is használatosak, amikor az irodalmi nyelv ragos vagy más szerkezetekkel fejezi ki ugyanezt.