Apie vieną kirčio neatitraukimo atvejį šiaurės vakarų dūnininkų ir pietvakarių dounininkų tarmėse

LITVÁN NYELVEK NYELVTANI SZERKEZET Lisz ETUVIOS Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége M O KS L Ų A KA DE MTU A RÓLA EGY HANGSÚLY EL NEM VÁLASZTÁSÁNAK EGY ESETÉRŐL ÉSZAKNYUGATI DŪNININKAI IR DÉLNYUGATI DOUNININKAI NYELVJÁRÁSAIBAN B. ROKAITĖ ir V. VITKAUSKAS A žemaiti dialektus hangsúly-visszahúzásáról, a to visszahúzás jellegének ir ingadozásairól sokat írtak; már régen megrajzolták a hangsúly-visszahúzás meglehetősen pontos izoglosszáit- '. A dialektusok további, a Lietuvių kalbos atlaso programą szerinti vizsgálata során mindeddig észre nem vett, illetve nem rögzített hangsúly-visszahúzási és ar -vissza nem húzási esetekre derül fény. Itt a žemaitis egy bizonyos részén előforduló, a hangsúly vissza nem húzásának egyik esetéről szeretnénk beszélni. A judrėnai, ir veiviržėnai, rietavasi és švėkšnai környék nyelvjárásai, mint ismeretes, az általános hangsúly-visszahúzás zónájához tartoznak: bennük a hangsúly rendszerint visszahúzódik mind a rövid, mind iš ir iš az emelkedő végződésről. Azonban az utóbbi években e nyelvjárások vizsgálata során megfigyelték, hogy bennük a hangsúly nem húzódik vissza a rövid végződésű, hosszú tövű kétszótagú szavakban. iš į Pl.: e'tė dar vės e'tė (a malduda'ms? ), la.ukos (vi‘td'uc [az a patak] bieg pa.r tos la.ukgs), ma'rité (mė'sūos ma'r'té nadud) — Judrėnai, Jocių falu ; nade'r'i¢ leisa, ma'šės (i'sedieja'u ma'šės aus'te), me'rga (dékté: me'rga bg.va navéspriote), Se.lta truoba (Se.lta truoba-siedo Zéimiioms truobiio), $'veisa (et reiv'jouta $'veisa, mac'd'u) — Judrėnai, Lelėnū falu. ; második nap (második nap mint tegnap), napok (a napok szellemében), tele da (tele szekérnyi víz), emberek (az emberek megérkeztek, ő maga megérkezett) — Veiviržėnai, Upiténu falu. ; fej (a fej megfájdul so azoktól a sok hallanivalótól), fül (a harangok hangját hallgatja), gömbölyűség (olyan a i“ gömbölyűség, Jjouc), puha (puha volt a mező), merev (sto.ngas [ienas] nup'jū'us'te e palé-da), žo.nlcės (aš tūoks bova'u kap žo.n'cės), žmuogės (važė'va žmuogės so §'d.udin vėžemo) — Rietavas, Kadagynų km. (nors čia šiuo atveju keletą kartų teko girdėti atitraukiant kirtį, pvz.: gloudė'nc ir i: &lks, Ieiš'tė Ieiž d.nc); ka.lba (ta i'r viejo ka.lba), s'le.nks'- Cos (par sle.nks'é\ds kik plri'sęža'rg'ūojo), as vakos (pa.r vakds gava'u léjiios nu tieva) — Švėkšna, Skomantij km. ; da'rbės (da'rbės vi'rs ba gala), masa (sano'm Zmiiogi' masa nasva'k), pel'né (p'ri-ski‘d pe.'né lū.ukū' vestalp), pu'rds | „Archivum Philologicum“, 4. kötet, Kaunas, 1933, p. 33; V. Grinaveckis, Az északnyugati dú nininkai nyelvjárási hangsúlya, LKK, t. 1, Vilnius, 1957, p. 109; A hangsúly visszahúzása ir és áthelyezése a litván nyelvjárásokban, LKK, t. 4, 1961, p. 117—119. * A su példamondatok azért szerepelnek, hogy jobban kirajzolódjék a hangsúly visszahúzásának és vissza ir nem húzásának teljes rendszere ezekben a nyelvjárásokban. A jel a (/) mássalhangzó lágyságát jelöli. 10* 147 (pu'rės kor siesę šlū'pęs — dė'rvas), sta'gė, še.r'dės (sta’go mėrę, rasę še.r'dės anė'm p'li'ša) — Švėkšna, Būdviečių község. Hasonló jelenséget jegyeztek ir fel a hangsúly-visszahúzás teljes övezetének legdélibb Tengerparti (Šilalėi járás) nyelvjárásában. Ott a hangsúly-visszahúzás iš rövid végződése į nem figyelték meg a kétszótagú szó tövének hosszúságát (pl.: ka.lba é't, gėrū' ė'sas; ka tuora stépra mi'to), bár a eš hosszú végződéiš sek bármilyį en tőhöz ir iš a rövid végződések į rövid tőhöz a hangsúly meglehetősen gyakran visszahúzódik (pl.: paté aš padarisū't; žal'ūos mė'sūos pose keliiograma dave). A több szótagú szavakra az említett törvény nem vonatkozik: ezekben a szavakban a rövid végződés hosszú tövű hangsúlya iš mindig visszahúzódik. į Pl.: jauni's'tė (jauni“sltė nieka navū'z), krū'mal'ės (sma'ksta'u kū'r've puo tos krū'mal'ės) Švėkšna, Būdviečių — község. ; įierokė (kon aš esvé'rso tūok'o mažo pap'jūovęs įlerokė), ka.r'vekés (vedo kd.r'vekés ganieu si‘k'¢0) — Judrėnai, Lelény falu ; bré.nges'né (soselavéske e, la'uke kė.l bro.nges'ng [javai] bis) — Veiviržėnai, Upitény falu ; mė.l'ž'ūonės (tūoks ka.imi'nc i'r mė.l'ž'ūonės), žė.rnokės (ana vė'rp vės ę ko'nd tos Zé.r'n'okos) — Rietavas, Kadagynų kf. Hogyan lehet tehát megmagyarázni, hogy az említett nyelvjárásokban a hangsúly csak a hosszú, iš kétszótagú szavak tövéből nem húzódik vissza a rövid į végződésről? Feltételezhető volna, hogy itt az általános hangsúly-visszahúzódás iš peremnyelvjárási ingadozásamo inak egyikével van dolgunk. A hangsúly-visszahúzás különféle szabálytalanságai előfordulnak az északnyugati dūnininkai nyelvjárás déli peremvidékein- *, Kuršėnai déli részén*; a hangsúly-visszahúzás szabálytalanságait Ūžventistől délre is megfigyelték. į Itt azonban a hangsúly-visszahúzás ingadozásai (különösen a(z Kuršėnus, Sdukénust, Užventist) érinti a több szótagú szavakat, a hangsúly ir semmiképpen sem marad a rövid végződésekben, a fent említett esetben a hangsúly csak a kétszótagú 0 (hosszú tövű) szavakban nem húzódik vissza ir — iš rövid végződések. Tehát bár az általános hangsúly-visszahúzódás zónájához nem tartozó nyelvjárások bizonyos mértékben befolyásolhatták, hogy a vizsgált nyelvjárásokban a hangsúly a végződésben maradjon, mégis lehetnek más okai is e jelenségnek, annál is inkább, mivel a kétszótagú, hosszú tövű ir szavak rövid to végződésében a hangsúly vissza nem húzásának területe meglehetősen nagy, és jóval északnyugatra nyúlik a iš hangsúly-visszahúzódás į határától. ir į Úgy tűnik, az iš egyik ilyen ok lehet az említett nyelvjárásokban a hangsúly előtti diftongusok első elemének megnyújtása“. Pl.: ge.ltūona, la.ukū'lęs, pa.r pėc'ės, pra.usi's, Ze.l'vé.tes (Judrėnai), ata.ugi'n'tę, sotru.m'pieję, spro.n'dė'lęs, va.ik'oka: (Švėkšna), ga'lvūojū'u, ka.rtė.ma, la.ukū'ms, napsoga.lvūos, pę.rkū'u, sę.r'gė'ms (Veiviržėnai). Hasonlóképpen nyújtják meg az általános hangsúly-vissir zahúzódás határán található Pajūrio nyelvjárásban (pl.: b'ja.uri"be, ka.l'vi‘s'te, ma.r'tė"lę), a hangsúlyt ir egyáltalán el nem húzó Vainūtasz dialektusban (pl.: a.lga, pa.r nėgara, ža.n'ciena). Ez 8 V. Grinaveckis, Az északnyugati dūnininkai nyelvjárások fonetikai sajátosságir jų ainak fejlődése, „Vilniusi Állami Pedagógiai Intézet Tudományos munkái“, t. 11, 1960, p. 46. | 4 Vyt. Vitkauskas, A kuršėnai nyelvjárás hangsúlya ir és intonációja, LKK, t. 3, Vilnius, 1960, p. 64. 8 A tőhangsúly előtti hosszú magánhangzók a nyelvjárásban hosszúak o maradnak, ebben az esetben úgy tűnik, még kissé hosszabbak is. 448 A tőhangsúly előtti szótag kettőshangzójának alkotóelem-hosszabbodása, amely feltehetően a hangsúly visszahúzódása előtt ment végbe (ezt mutatja ugyanez a hosszabbodás a Šilutėi járásbeli Saūgai és Ramūčiai nyelvjárásaiban is, vö. dra'ugūs, me'rga, sa'ugas, va'kū, valamint a hangsúlyt egyáltalán vissza nem húzó Vainutas nyelvjárásában), valószínűleg a hangsúly utáni és a hangsúly előtti szótagok hosszúságának kiegyenlítése miatt, és vezethetett ahhoz, hogy a kétszótagú szavak rövid végződéséről a hangsúly ne húzódjon vissza. A Švėkšna, Judrėnai és Veiviržėnai nyelvjárások, amelyek a legkésőbb kapták meg a hangsúly-visszahúzódás impulzusát, és már hosszabbított tőhangsúly előtti szótaggal rendelkeztek, csak ezzel a hosszabbítással elégedtek meg. Ily módon a hangsúly-vissza nem húzásnak ez az esete a délnyugati žemaitė nyelvjárásokban arra utalna, hogy a nyelvjárásoknak a hangsúly-visszahúzás vagy -vissza nem húzás általános törvényei mellett vannak olyan hangsúly-visszahúzási szabályszerűségeik is, amelyek csak egyetlen nyelvjárásra vagy nyelvjáráscsoportra jellemzőek. A hangsúly megőrzésének ez az esete a szó végén a nyugat-žemaitėi nyelvjárások és a délnyugati žemaitėi nyelvjárások kétszótagú szavaiban. B. ROKAITH és B. BUTKAUSKAS Összefoglalás A Jurbarkas, Veiviržėnai, Rietavas és Švėkšna környéki žemaitėi nyelvjárásokban, amelyek a hangsúly általános visszahúzódási övezetébe tartoznak, a kétszótagú szavakban a hangsúly nem húzódik vissza a többes szám rövid végződéséről. A tanulmányban azt állítjuk, hogy az egyik alapvető ok, amely meghatározta e jelenséget, a magánhangzó meghosszabbodása lehetett a tőhangsúly előtti szótagban. 149