Lietuvių ir slavų kalbų gramatinio kontaktavimo reiškiniai pietryčių Lietuvoje

LITVÁN NYELV NYELVTANI KUTATÁSOK LITVÁNIA SZSZK TUDOMÁNYOS AKADÉMIA LITVÁN IR SZLÁV NYELVEK NYELVTANI KONTAKTUSI JELENSÉGEI DÉLKELETLITVÁNIÁBAN E. GRINAVECKIENE Délkeleti Litvániában vannak olyan helyek, ahol a lakosok több nyelven beszélnek. Például Vilniustól délre délnyugatra į ir (a Vilnius járás délnyugati része, a Trakai járás keleti része, az Eišiškės járás) többnyire belaruszul beszélnek, a helyi fiatalabb lakosok inkább lengyelül beszélnek, szinte mindannyian tudnak oroszul, néhány idősebb ember pedig még litvánul is tud. o 70 ir Litvánul valamennyire megértik, néha ir beszélnek iskoláskorú gyermekek, valamint a középső nemzedék egyes tagjai. <PRIVATE_PERSON> <PRIVATE_PERSON> E terület o számos ir helyén az idősebb emberek még jól emlékeznek azokra az időkre, amikor a nagyszülők és a szülők egymás között még litvánul beszéltek, gyermekeikkel és unokáikkal azonban már „paprostu” kezdtek beszélni jų ir su ir (azaz belaruszul). Šalčininkai környékén például a litván nyelv a mindennapi iš használatból körülbelül évvel ezelőtt szorult ki, azonban az 70—80 I. világháborúig itt még meglehetősen sok litvánul beszélő ember élt!. A nagyobb közigazgatási és kulturális központoktól távolabb fekvő, rosszabb utak mentén, ir félreeső helyeken található falvakban a litván nyelvet ir egészen a burzsoá Lengyelország megszállásáig szabadon ir beszélték, azaz t. 1920-ig. Ši a megszállás jelentősen hozzájárult a litván nyelv kiszorításához. A litván nyelvet azonban ezen a területen sem felejtették el teljesen?. Abban az időben főként az idősebb nemzedékhez tartozó emberek beszéltek litvánul. Mostanra e vidék litvánul beszélő idősebb lakosainak többsége már kihalt, a megmaradt kis csoport pedig napról o napra szemmel láthatóan iš fogyatkozik. Az idősebb emberek között akadnak olyanok, akik annyira elfelejtették a litván nyelvet, hogy már keveset tudnak ezen a nyelven mondani, bár egyikük ką bevallja: visa pažšsistu, sakai? ne aš kų „én mindent su- * Vö. A Litván nyelvatlasz Šalčininkai, Šalčininkėliai, iš Butrimonys, Daugidonys, Didžiūjai Sčlai, Bafčiai településeken feljegyzett anyagát (A Litván SZSZK Litván Nyelvés Irodalomtudományi Intézetének kéziratos gyűjteményei). MA Például a Šalčininkai ir járás lakosság-összeírásának statisztikai adataiból, amelyeket a * Litván iš SZSZK 1942 m. Litván Nyelvés Irodalomtudományi Intézetének kéziratos gyűjteményeiben őriznek, látható, hogy Šalčininkaiban akkoriban még litvánul beszéltek az alábbi személyek: Ažūlomyje MA Mažučsiuose ir 26 — 56, Baušiuosė en. ]} 񟿿 — 30, Milvyduosė — 5, Mikantonysė — 86, Klynuose — 27, Širviuosė — 16, Kameninkė — 17, Vinciapolyje — 5, Dainiškėse — 47, Stūkų Ūtoje — 6, Tribonysė — 1, Pamūrinėje — 1, Pašalčyjė — 7. * A cikkben a nyelvjárási példák többnyire az irodalmi nyelv betűivel vannak megadva, csak a magánhangzók i, y, į ir ė po A megkeményedett mássalhang- £. zókat ui jelöli, Ezen hangsúlytalan magánhangzók ku hosszúságát a betű jobb oldalán felül elhelyezett pont jelöli, a hangsúlyosak hosszúságát pedig a hanglejtés jele ~ mutatja, pl.: krato krito, ~ roitas rytas, ~ graižo grįžo, pelo: pėlė, ~ pels pelė ~ Btrm. A Raidee egy kiszélesedett e, magánhangzót jelöl, — pl.: bernelis bernėlis SM. A belarusz nyelvi példákban a betűvel jelölt 2 mássalhangzót minden esetben réshangként ejtik. 219 „supranką tu, sakai“ Általában csak néhány litván szóra, tárgyak megnevezésére emlékeznek, litvánul legalább százig tudnak számolni, emlékeznek egy-egy litván dal töredékére, litvánul még egy gazembert is le tudnak szidni stb. ir Van itt egy-két ir helybeli öregember, aki még viszonylag jól beszél litvánul, tud mesélni a régi időkről, saját életéről, mindennapjairól, el tud énekelni régi litván népdalokat, meséket tud mondani, találós kérdéseket feladni stb. ir A vizsgált területen éppen az ilyen adatközlőket keresték leginkább. Végül meglehetősen sok középkorú ember is él itt, akik egymás között belaruszul és lengyelül beszélnek, ar azonban valamennyire értik a litván nyelvet, és ir valamennyire beszélni is tudnak litvánul. Általában egy-egy litván mondatot tudnak mondani, válaszolni tudnak mindennapi kérdésekre stb. į ir E terület fiatalsága az iskolában valamennyire megtanulta a litván nyelvet, egymás között azonban litvánul szinte egyáltalán nem beszél. : Az e területen végbemenő nyelvi folyamatok megfigyelésére, Litvánia TSR MA A Litván Nyelvés Irodalomtudoir mányi Intézet ebben az 1952 — 1967 m. időszakban mintegy tucatnyi dialektológiai expedíciót szervezett. Egy iš jų 1966 m. komplex módon került végrehajtásra su Belarusz TSR MA J. Kolasz Nyelvészeti Intézetének dialektológusaival. Iš összesen itt vizsgált települési 17 pontok: Marijampolis (Vilnius járás), Trakai, Baičiai, Šklėriai, Lygainiai, Paneriai (Trakai járás), Senieji Macėliai, Rūdininkai, Didžiosios S&los, Šalčininkai, Šalčininkėliai, Daūgidonys, Butrimonys, Vėžionys, Eišiškės, Kaniūkai, Dievėniškės (Eišiškės járás)?. Ne ezen pontok mindegyikének anyaga ir azonos, egyenértékű. Egyes helyeken a helyi litván nyelvjárást jobban befolyásolták a szláv — nyelvek, másutt kevésbé. A leginkább litván jellegűek iš jų Marijampolis, Senieji Macéliai, Didžiosios Sėlos, Butriménys, Dievėniškės. E települések mindegyikében a kutatás során részletesebben az idősebb helyi lakosokat kérdezték ki, csak Trakai, iš Lygainiai esetében… ez a mondat itt megszakad. ]} Crack? Need exact no add. Must po 3—6 translate item. Last likely incomplete. Need Hungarian preserving. Also names accents. ir Paneriuosében alig találtak ilyeneket po 1—2. Az expedíciók során a legnagyobb figyelmet a helyi, fokozatosan hanyatló, egyes helyeken teljesen kihalóban lévő o litván nyelvjárásnak ir szentelték, különösen annak nyelvtani szerkezetére, fonetikájára, lexikájára, helyneveire, valamint a benne előforduló, a kontaktusban álló nyelvek hatására kialakult szuperstrátumjelenségekre. Az 1966-os komplex expedíció során három lakott településen (Senuosiuose Macéliuose, Senuosiuose Trakuose ir Butrimonysėben) a cikk szerzői a helyi litván nyelvnek a vele kontaktusban álló más nyelvekre ir (főként a fehéroroszra) gyakorolt hatását vizsgálták. E terület nyelveinek kölcsönös kontaktusát, valamint a nyelvek szóképzésére és nyelvtani ir jų szerkezetére tų gyakorolt hatását vizsgálva mindenekelőtt a ir képzési-szemantikai tükörfordítások és a kölcsönszavak tűnnek fel. į ir A litván nyelv helyi nyelvjárásában meglehetősen sok szemantikailag lefordított igekötő található, amelyek átvették a litvánban használatos közönséges igekötők funkcióit, pl.: atbyrėj (=nubyréjo) az almák lehullottak; ragutėlas paldužysi po (=sulaužysi); cyltu duob@lor eltemette (=kiásta) Dv; megütöt- (= te összetörte) paiity; karaivis uso vé (= lelőtt) embert; gyűrűket elvoglta (= ellopta)šlč; apldisk (= engedd el) gyrnas — vékonyabb- (= an finomabban) őröl DS; pdlku botjára) (= elrugaszkodik (= (elrugaszkodik) Šičn; elkísértem (=elkísértem) a nővérkét; nem áll el (=nem szűnik meg) gyorsan esik az eső Mri; už( =į)lankų pérvirto (= pavirto); aršūlo (=iššalo) vyšnios; visa pakentéjom (=iškentėjom); ėm ir pravūrė (= pavarė) jy nuog savi; jam rankas palaužė išŽr. (= * šių punktų tarmine medžiagą, saugomą Lietuvos TSR MA A Litván Nyelv Irodalmi ir Intézetének kéziratos gyűjteményeiben. 220 törte); ana atskuta (=nuskuta) bulbas Kn; atpidu (=nupiové) kūcinu viodegy; megbetegszetek (=megbetegedtek) attól a naptól; elintézte magát (=megfordult) a feje; a férj anyja (=anya) praskaité (= perskaitė) levelet; a kerítés összetépte (=széttépte) a kaptony (=kabátot); sūkepa (=iSkepa) kolbászt; pračyrškino (=uZirskino, uZspirge) zsírral; átnyúlok ( = (keresztet vetek) litvánul; sírva fakadt ( = elsírta magát) mélyen; elgörbült (=kiütötte) ldngy; minden leány férjhez ment (=férjhez ment); felforrt (=megfőtt) dešime paūtų Lg; atkifto (=levágta) vyru rafikų Trak: visi draugai ma seniai pamiré (=kihaltak) ir jų kaulai papūvo (=elrohadt) SM. Az ilyen típusú tükörfordítások a nyelvjárásban életképesek, ir jų egyre több jelenik meg benne. A nyelvjárásban meglehetősen sok szláv eredetű igekötős ige su fordul elő, pl.: razbriūiko (=iSbrinko) a tőgye; razdaré (=atidarė) kinyitotta az ajtót; razbaidė (=išbaidė) elkergette a tyúkokat Dv; raspiou (= perpiové) félbevágta; összekeveri (=összekeveri) a burgonyasorokat: tátott szájú (=elámult) arcot Lg; elbúcsúzott (= búcsút vett) su mindenkitől Trak; kakukk: letette (= letette) a tojását; (= hozott po hozta) ajtót SM®. A belarusz előtagot időnként a litván előtagos igéhez adják ir hozzá. Az ilyen ige általában a múltban végbement cselekvés gyakoriságának jelentését veszi fel, pl.: paišmirė elfelejtett- (= ék egymást) az emberek; po papamiFso elfelejtették az egyik (= másik) sikerét po Dv, Lg; paapkloėostė (=betakargatta iš mind egy sa sorban) a gyerekeket; papariūko (=összegyűjtötte) a bogyókat Btr; paaZukéle (= sukėlė vieną kito) po mėdziuosa; paaž ūrišė (=apraištė) ébelis; paapšlūostė (=nušluostė visiems iš eilės) nosis SM“, plg. balt. napasBitauua, rianparyJibBalub, nanpakaJynJiBaib, nanpakicaub, naHakapailb, naaTXaisillb, nanaesxaib, nanpsbiisgrans kt. ir " Ritka esetben előfordul ir su egy-egy szláv eredetű előtaggal rendelkező határozószó, pl.: panedaūgį „apránként, lassanként“ Lg, DS; panedaūgelio „apránként“ Btrm. A birtoklást jelentő belarusz melléknevek mintájára itt a megfelelő jelentésű litván főnevek névszói ir mellékneveinek ragjaival képezik, pl.: sėnioj su (=a nagyapáé) pirkėle:; é5kioj (=kozos) skūra (= oda), barūninoj mėsa „aviena“, kdrvysis (= karvės) pienas SM; Gabrukiej (= Gabruko) laukai, Petriukoj (=Petriuko) žūmė Lg, plg. vietiniai baltarusių dialektai Gadinbie ryci, KapoBinae MaJiako, Auronaynas Xara. Daiktavardžių su įvardžiuotinių būdvardžių galūnėmis pasitaiko izoliuotose ir lietuvių tarmėse Baltarusijos TSR*. Slavų kalbų kiek paveikta būdvardžių ir laipsnių daryba. Vietoj aukštesniojo laipsnio formų baltarusių kalbos pavyzdžiu čia dažnai vartojamos aukščiausiojo laipsnio formos, pvz.: gerdusio geresnio) gyvėnimo nėrai nėra) (= kap kalkozi (= (=kolūkyje) Lg; nérai gardzidusio gardesnio) (= per už) végélo: per (= lynų ir SM (vö. balti. y msiHe Obly crapsiiubl Gpar; éH Obly nBapajzelinsi 3a Én). A felsőfokú alakokat leggyakrabban a szláv eredetű su naiképzővel alkotják, lásd 5 továbbá Z. Zinkevičius, Lietuvių dialektologija, Vilnius, 1966, p. 30. * További példákat lásd J. Lipskienė ir A. Vidugiris, Dieveniškių tarmė, — Lietuvių kalbos gramatinė sandara (LKK, IX), Vilnius, 1967, p. 203—204. * Vö. még Kype cyuacrnait Genapyckaii Jireparypuai! Mobi, Mineck, 1957, p. 156. * Lásd J. Senkus. Néhány A lazūnai nyelvjárás — sajátosságai, MAD, A, I, Vilnius, 1958, p. 187; E. Grinaveckienė, A nyelvjárási anyag gyűjtése a litván nyelv atlaszához, LKK, III; pl.: — naigardziausi (=gardZiausi) Vilnius, 1960, p. 193, 221 almák; naigerdusia (= geriausia) hal Btrm, vö. balt. HaliBeiusiiubl, HaiOsaeiwbl, lengy. a legnagyobb, a legjobb, a legszentebb. A legfelsőbb fok teljes kialakításakor a megadott felsőfokú alakhoz még egy litván képzőelem, a kwois hozzáadódik, pl.: kuonaigraždausia „a legszebb mind közül”, kuonaimeilidusia „a legkedvesebb mind közül”. ——E terület litván nyelvjárásában egyes esetekben a szláv ragozási formák, illetve azok litván formákkal való kontaminációja sem idegen. A belarusz és a lengyel nyelv elősegíthette, hogy a litván igekötős visszaható igékben a visszaható partikula ne csak az igekötő és a tő között, hanem a végződésben is álljon (bár jóval ritkábban), pl.: netūpinosi „nem fulladt meg”, neluposi „nem verekedett” SM, Lg; inikasėse „beásta magát”, ažjuokėse „összenevetett” Btrm, vö. balt. Taninua, Ginna, 3akanauua. Néha itt még két visszaható partikulát tartalmazó igéket is találunk, amelyek közül az egyik az igekötő és a tő között, a másik pedig a végződésben áll, pl.: norėjom gyvénc, ale (=de) nezgyvėnas Kn. Néha a visszaható partikula itt igékhez (és igenevekhez) olyan esetekben is hozzáadódik, amikor a szó nem rendelkezik a visszaható alakokra jellemző jelentéssel, pl.: sūnūs suslankéjis (<sulenkėjęs) visai Kn; tu insišlūpinsi (=elázol) vandenin Dv, vö. balt. anaasiubia, BbiMOuBanua. E terület litván nyelvjárásában az ellenkező esetek sem ismeretlenek, amikor a visszaható jelentésű igékből hiányzik a visszaható partikula, jelentésüket pedig analitikus eszközökkel fejezik ki, pl.: paimk pas sdu „vedd magadhoz” Dv; nūveža an sau kiémo, déda vainikų an sa galvės „,„koszorút tesz a fejére“, rové sau plaukus „tépi a haját“ Lg. Alkalmanként a visszaható igék helyett (a belarusz és a lengyel nyelvhez hasonlóan) egyszerű igéket használnak, pl.: užmovė (= užsimovė) pirščinį ir pradėj rduc dzylges Lg; s ūmušė (= susimušė) raiikų net verkia Btrm; uždėj(= užsidėjo) vilkas kėjų in vežimo Brč. Greta aptrumpė- . A közönséges kijelentő mód harmadik személyű alakjai mellett (jei mylėt, tai tep nedaryt) előfordulnak egészségesebb végződésű és még b formánssal ellátott alakok is, pl.: kad kas nevoktumb mėdzių Trak; kat ragétumb, kap svietas (= žmonės) gyvéna SM, vö. a belarusz npHHec 6 Th Baabl; 3alinIOV 6 Th. A būti ige jelen időben itt, akárcsak a belarusz nyelvben, többnyire nem ragozódik, 0 harmadik személyű alakja pedig az összes többi személy funkcióját átvette, pl.: aš yra gryšnas „aš esu nusidėjęs“ Dv: tegu yra (=būna) jis Mrį; jūs yra (=esate) žmonės Kn, plg. balt. 5 (écup) uajaBeK; Bbi (écub) JIOjJ3i. A többes szám első személyű igealakok itt időnként -ma végződést kapnak, pl.: gyvulius varoma (=varome) an linijos Trak; visų žiėmų sūkėma (= sukome) gyrnas Lg. Az igék többes szám első személyű végződése, a -ma, általában véve a žemaitis nyelvjárásokra jellemző. A népdalokban időnként a kupiškėnai nyelvjárásterületén is előfordul®. Délkelet-Litvániában ez a végződés az egész területen általánosan használt -me végződés mellett főként csak azokon a helyeken fordul elő, ahol a litván nyelv rendszere a leginkább meggyengült, ezért megítélésünk szerint itt inkább a megfelelő belarusz nyelvi végződéssel hozható kapcsolatba: 3anjiaubiMa, rraGaubiMa??. A helyi litván nyelvjárásokban jelentős számban vannak szláv nyelvek mintájára alkotott szintaktikai szerkezetek. Közülük a következők említendők: 1. Az ant elöljárószó szerkezetének használata a cselekvés irányának, céljának, a tárgy minőségének és a cselekvés mennyiségének kifejezésére, például: hurkokat (= kilpas) állít a nyúlra és a jávorszarvasra Lg; új a németre Mri; a lánya három szemre néz SM; az erdőre néz: * Lásd: Z. Zinkevičius, Lietuvių dialektologija, 336. o. 10 Vö. II. kötet. Jlourbes, Beaopyccknit xa3six, Mocksa, 1951, p. 102. 222 elfutott a malacok hangjára; fel kell osztani három Brč-re, vö. fehérorosz naTas Ha 3aiina; Kauka Ha Tpbl OUuH; JĮ3AJIŪ Ha TPbl YacLy. 2. A dėl elöljárószó használata a cselekvés tárgyának és céljának kifejezésére, pl.: aš dėl marcids šūšuras SM; vyžai dėl senū gerai Kn; aš dėl jūsų nesakysiu draūgas „nem nevezlek barátomnak“ Ski; vyras dėl žmonės dūonų dioda Mri; pripečka (= priežada) dėl ūgnės: dzieska (= gelda) dėl mėsos Lg; adau skripkėlor (=hegedűcskét) dé! rėvūlio Dv, vö. balt. ss 3pabmo rata A3ensi Bac; JĮ36JIA HaBeCTKi 51 JA3eBep. 3. A palei elöljáró birtokos esettel alkotott szerkezetének használata a cselekvés helyének kifejezésére, pl.: meška palei šitos moterės padėj kainų mėdo Brč, vö. balti. kans Gabi. 4. A po elöljáró alanyesettel alkotott szerkezetének használata a cselekvés tárgyának kifejezésére, pl.: veikė po mocinai Dgn, vö. balti. nnaxkaus na Manepbi; paglosto mėškaipo galvai Br, vö. balti. yYAapibiia na cnike. 5. A prieš elöljáró eszközhatározói esettel alkotott szerkezetének használata a cselekvés idejének kifejezésére, pl.: prieš trimi karaliais Škl, vö. balti. nepan aabesnam. 6. A už (ažu, až) prepozíció használata genitívusszal: a) a cselekvés idejének kifejezésére a prie prepozíciós szerkezet helyett, pl.: da būvo už Mikalėjo (= Miklós idejében) SM; už cėro (= a cár idejében) būvo prispausta kalba: sa kalbos sarmūcinos jauni Lg; už Lankijos (= a polgári Lengyelország korszakában) ūtūrinom (= litvánul beszéltünk) Btrm: tai būvo da už ma atminciés „erre még nem emlékszem“ Trak., vö. lengy. za žicia, za kréla, za mojej pamięci; b) A cselekvés idejének kifejezésére a po elöljárószóval alkotott szerkezet helyett, (= pl.: a téli háború után elfelejtette Mrį:; ¢) A cselekvés időtartamának kifejezésére a per elöljárószóval alkotott szerkezet helyett, pl.: egy nyár alatt nem dolgozol fel sokat; egy óra alatt is elmegyek Kn. d) A cselekvés helyének kifejezésére az iš už elöljárószóval alkotott už szerkezet helyett, pl.: az emberek a bokor mögül néznek Trak, vö. balti 3–3a KycTa; e) a cselekvés okának kifejezésére a per elöljárószó helyett álló szerkezetekben, például: aš svieto (= žmonių) nemačiaii už asary:; už ta vaik i aš negaliū gyvénc Lg, vö. balti 3-32 CJIE3; 3-3a Ballbi; f) a cselekvés okának kifejezésére a dėl elöljárószó helyett álló szerkezetekben, például: stovėjau už vandenio litaro (= litrą) Ski; tai ir pjksim (= pyksimės) ažu vištų Kn. 7. Az už (ažu, až) elöljárószó tárgyesettel álló szerkezeteinek használata: a) a cselekvés idejének kifejezésére az už (vagy po) elöljárószó helyett álló, birtokos esettel alkotott szerkezetekben, például: ažu tris nedėlias (=savaites) būvo veséilia (= vestuvės) Dv; už tris ménasius bus ketveri Ds; egy év múlva visszatért; két év múlva visszatérsz; mennyi idő múlva a cigányok elvisznek Lg, vö. balti ycé anbuinacs 3a aJIHV MinyTy; lengy. wrdce sig za godzine; b) a cselekvés irányának kifejezésére a prie helyett a konstrukcióban, pl.: a gyerekek e tűz felé futnak (= szaladnak) SM; c) a cselekvés okának kifejezésére a dėl helyett a konstrukcióban, pl.: azért a lóért fekszik és kel Mrj, vö. balti 3-3a Kaus; d) a cselekvés okának kifejezésére a per helyett a konstrukcióban, pl.: egy bolond miatt az egész templomot elpusztította (= tönkretette), vö. balti 3-3a JVpHA; e) a cselekvés tárgyának kifejezésére az į elöljárószós szerkezet helyett, pl.: už lankų pdrvirto Kn; ūnas jūnkės (= mokėsi) až kunigy Lg, vö. balt. Byubinua 3a JokKTApa; 223 f) a cselekvés tárgyának kifejezésére a birtokos szerkezet helyett, pl.: adau dukteri už jį Lg; and už plaukus ém mani Kn, vö. balt. ajtaub 3a sro; g) a cselekvés tárgyának kifejezésére a névutó nélküli eszközhatározós szerkezet helyett, pl.: susiėdas (= kaimynas) apsirangė už vėlnių Lg; raiky už sūktuvį padarė, pirštų —už klėmkų (=rankeną) Trak, vö. lengy. przebrač sie za kobietę; mieč się za piekną; balt. én nepaalį3eycs 3a uopra. 8. A už(až) elöljárószó instrumentálisszal álló szerkezeteit a hely kifejezésére a genitívuszos szerkezetek helyett használják, például: šienduna až Merkiū SM, vö. balt. kacini pakol. 3a 9. Előfordulnak olyan esetek, amikor a testi, iškišti, atminti, šaukti, imti igék itt néha nem accusativusszal, mint az irodalmi nyelvben, hanem genitívusszal állnak, például: tįskit (=traukit) jo in viifšų; iškišo ylgo snapo Brč; atminé jo vafdo DS; kam šaūkiat dziėvo SK; pašaukė palicijos (= miliciją) Dv; tėvai norėj, kad jos imi Škl., plg. balt. usirkynb y ca6e naBerpa; HOCa BBICYHYIlb; VCIIOMHILIb UAJIaBeKa; npacillb JanaMori; npacillb CJIOBa; y3sillb CJIOBA. 10. Dalytis veiksmažodis čia, sekant baltarusių kalbos pavyzdžiu, vartojamas su įnagininku, pvz.: sėdės dalycis pinigais Dv, plg. balt. 3;Jūuna xJieGomM. 11. Prieveiksmis aplinkui kai kuriais atvejais vartojamas kaip prielinksnis, einantis su kilmininku, pvz.: apliūkui kiškio apstoj aves; apliūkui trobū —mėdzias (= miškas) Brč, plg. balt. HaBoKaJI Bo3epa pacTyilb JpaBbi. Atskirų sintaksinių konstrukcijų slaviškos kilmės vertinių čia pasitaiko daugiau, pvz.: atėj dzieny apie dzvylikų valandų (= dvyliktą valandą) Brč, — plg. — ir balt. npbmuoy y jįBaKanuaub yacoy; bus kilomatry (=kilometrai) šaši Kn, plg. balti Gyjį3e Kijsomerpoy wisclb; egy egyet (=mást) a nyírhoz kötöz: egyik a másikét iš (=a másikét) elveszi Dv, vö. balti uicnyub ajsin annaro; išėj aic pievon DS; nuginé ganyc avis Dv; išvedė vésc tufgun Kn ir pan. Apskritai, daugiausia slaviškų žodžių darybos gramatinės ir sandaros skolinių bei vertinių pasitaiko buitinėje kalboje, liaudies pasakojamojoje, ypač jos dainuojamojoje o tautosakoje, yra daug mažiau. jų Másrészt a litván nyelvre jellemző szóképzési grammatikai szerkezeti elemek ir némelyike a helyi belarusz nyelvjárásir ban is előfordul. Itt megemlíthetjük a gyakori kicsinyítő képzőket: -VJISi || -I0J11'1, -yk || -10K!? (és a jų származékok — -yKylb, -efiuyk, -YJIIOK, sfuyk. E képzők származékai megfelelnek a nyugati dzsuk nyelvjárásokban élő használatban lévő képzőknek -ulis, -ulė, -(i)ukas, -uliukas, -ukucis ( = ukutis),-eičiukas ( < -evičiukas) képzéseket. Su képzőkkel -Y/IS|| -10JISI, -yK || -I0K leggyakrabban személyneir vek és köznevek kicsinyítőir -becéző alakjai képződnek, pl. : Axyas „,Adulė“, Ilarpyjisi „Petrulė, Petrutė“, Cracionsn „„Stasytė“; [larpiok „Petrukas”, Sluyk „Jonukas“, 1 E terület belarusz nyelvjárásában nagy számban használatosak a ir kicsinyítő- -becéző képzők A -yas képzővel alkotott származékok véleményünk szerint litvanizmusoknak tekintendők, mivel a lengyel su nyelvben, amellyel a helyi belarusz litván nyelvjárások szoros ir kapcsolatban állnak, e képző származékai ritkák, és általában többnyire más jelentésűek, ir vö. Jan Loś, Gramatyka polska, Cz. II, Szóképzés, Lwów, Varsó, Krakkó, dar plg. 1925, p. 48; J. Otrębski, Kelet-litván twerecki nyelvjáráI, s, Krakkó, 1934, p. 153—154; A litván nyelv grammatikája, II, Varsó, 1965, p. 128; Litván Szovjet Szocialista Köztársaság MA Litván Nyelvés Irodalmi ir Intézet, Lietuvių kalbos gramatika, Vilnius, I, 1965, p. 274—275, 352. 12 Délnyugat-- Litvánia belarusz nyelvjárásaiban, mint ir Belarusz SZSZK területén Litvánia közelében Litvánia A TSR határvidékén, bőségesen használt képzők A -ukas kicsinyítő jelentésű származékai litvánizmusoknak tekintendők, mivel Belarusz területének fennmaradó részén ritkák, és többnyire ir más jelentéssel bírnak, vö. Kype cyuacruaii Genapyckait JireparTypHaji MOBbI, p. 59. 224 T'a6pyk „Gabrukas”; MaMYJIA „anyuka”; pauions „dukrelė“, CHCTpYJIA „sesutė“, nsTYyJA „tetulė“, xanmyas ,,Zmonelé“, Garntoja „tėvelis“, ngimons „vaikelis“, Gpatyas „brolelis“, Ganbmyjs „didžiulė“, cnanyjia ,saldulé®; Gamiok „tėvelis“, ASANYK „senelis“, Gparyk „broliukas“, UATYMOK „tetulytė“, assiaymox „,seneliukas“, MaMYy/IOK „mamulytė“ ir ir kt. Trak. Priesaga -yx || -iok gana dažna šeimų pavardėse, ir padarytose pagal tėvo vardą, pvz. : 'a6pyki „Gabrio N. vaikai“, JlamiHIOKi „Daminiko N. vaikai“, IOsioki „Juozo N. vaikai“ Trak, vö. lit. Dialekte Gabriūkai „Gabrio N. vaikai“, Daminiūkai „Daminiko N. vaikai“. Összetett képzők A -YKYlIb, -3HUyK képzők meglehetősen széles körben használatosak a nősületlen fiatal fiak apai iš jų vezetéknevekből képzett családneveiben, pl. : Kapnykym „Karpuko fia“, JKBip6JYKylb „Zvirbluko fia“, Tamamsituyx ,, „Tamasevicius fia“, Tpyceiiuyk „Trusevicius fia“ stb. ir A -yKyub képzőt az apa nevéhez ir illesztik. Az ilyen képzések általában nősületlen fiak ragadványneveit jelölik, pl. : Anrykyns „Antanuko sūnus“, Ilarpykymp „Petruko sūnus“, l'a6pykyus „Gabruko sūnus“, vö. a litván nyelvjárási megfelelőket: Karpukūcis, Gabrukūcis, Zvirbluk cis. A helyi belarusz nyelvjárás egyes főnevei a belarusz irodalmi nyelvtől eltérően ugyanahhoz a nyelvtani nemhez tartoznak, mint a megfelelő litván nyelvjárási ir főnevek, pl.: yapHbl Kpoy, Baijiiki ned, ajį3iH KaHay, vö. bel. Ik. uapHa Kpoy, BslJIiKas ned, ajįka KaHnaBa ir helyi litván nyelvjárásaiban jiiodas kraiijas, dzidziūlis pé@éus, vienas kandlas. A belarusz nyelvjárásban körülbelül Trakai, Sentosios Maceliūs, Lygainius ir Butriménis a jelen idejű igék egyes szám harmadik személyű alakja a HsAxaK partikula su mellett, minden bizonnyal a litván nyelv hatására, a megengedő mód többes szám harmadik ir személyének jelentésében használatos, pl. : HXaH JIS A3eui V. Jec; Haxaii Hb 113¢ JĮ3eJISI Hac, vö. a jelen idő egyes szám harmadik személyű alakjainak használatát többes szám harmadik személyű jelentésben más esetekben: mscitb GpaTOY *BIBE; nuaJibi PYKOH i13€; Tpbl Sons army V service; sons shortened; earlier here therefore, cf. also balt. p. nual PYKOH ifylib; SIHbI FaHSIONb SIE BOH. A helyi belarusz nyelvjárásban több, a ir litván nyelvhez közel álló szintaktikai szerkezetet figyeltek meg. Itt a litván nyelvre jellemző célhatározói genitivust használják, pl. : NPBA Nasbl¥billb HAXKa; 5 naioy TarsISŲŲ36b cBaei CSACTPH; , siHA nahunIJIa narjsjseub KapuiHi, naiimoy TpaBbi Kacimb Trak, Lg, plg. balti szerk. naiimoy TPaBy Kacillb; NPLILLIH Narjasazeib Kapuiny. E terület belarusz nyelvjárására jellemző a részleges ir birtokos eset, pl. : &cup Takix JO A3ei; écub BayKoy; čCnb sirafiay; écub Gapasikoy „vargányák vannak“ Btrm, Brg, Lg, Trak, vö. balt. Ck, écup TaKie JIO A3i; éClb iran; écub Takie Cnpaswl ir pan. Ezzel együtt megfigyelhető, hogy az iš érintkező nyelvek dialektusaiban nem tűnnek el a két nyelv rendszerében közös vagy egymáshoz közel álló egyes képzési, illetve más grammatikai ir szerkezeti elemek. Bár a helyi litván nyelvjárás grammatikai rendszere sok esetben az érintkező nyelvek hatására némileg megbomlik, a litván formák ir mellett fokozatosan párhuzamosan kezdik használni a kölcsönszair vakat és tükörfordításokat is, benne azonban egyáltalán nem tűnnek el az -očius, -ūnas, -okas, -inykas, -ynė, -ata képzős származékok. Ez valószínűleg azért van így, mert a megfelelő képzők a helyi belarusz nyelvjárásban viszonylag produktívak, pl.: lit. ir Trak, SM, Btrm Lg pilvécius, šakėcius, galvécius, barzdocius belarusz — cijiau, Gapajau, Bycau; 51HbI '* Pig. E. Grinaveckienė, A lietuvi irodalmi nyelvjárások ir kölcsönhatása, kn. : A litván nyelv a szovjet években, Vilnius, 1967, p. 172—173. 15 A litván nyelvtan kutatásai keikūnas, 225 rejūnas „falánk“, pasalfinas, bastūnas manryn — „varázsló“, 6aJGaryn „fecsegő“, CBICTYH, A3iKYH, Kpbikyn; šaipdkas, viliokas, pirmokas, — variokas ryask „dykinėtojas“, meassik „Vvariokas“, cCepejlHsiK ,,vidutiniokas®, nspliak „pirmokas“; bicinykas, nakcigonykas „bendrabučio komendantas“, gyvatnykas „gyvačių gaudytojas, ju pardavinétojas®, tdrpinykas ,,balkis daržinėje, skiriantis Saline nuo aslos“, gréibinykas — BbijaTHiK „išdavikas“, makynmik „pirkėjas“, najįJia3hiK „pataikūnas“, BasiyHik „karo vyras“, JiicHiK „erdőőr“; mézeskalács „meduolis®, szamóca „žemuogė“, távolság „toluma“, mocsár „Slapuma®, sűrűség „tankumynas® kopottság — „karStenybé®, keménység „kietuma®, gyorsaság „greitumas“, magasság „aukštuma“, melegség „Šiltumas“; élet „gyvenimas“, fecsegés „balbata“, ajak „ami elszakadt, egyetlen — foltból“ nycrara, nabpara, ubieTaTA, ir necKaTa pan. Mind a litván, mind a helyi belarusz nyelvjárásokban ir élő használatban vannak az iteratív-frekventatív jelentésű, előképzős, folyamatos aspektusú igék ir (litván su képzőkkel -inéti, -dinėti, -dyti, belarusz — -iBaib, -biBallb, -aBallb, -51Ballb, -oyBallb, -eyBallb), pl. : liet. ateidzyc „ateidinėti“, atbėgdzinėc „dažnai atbėgti“, atvažuodzinėc „dažnai atvažiuoti“, balt. — 3aneniBaub, 3aTpbIMJiBalb, MNaripbinaraub, pacisHiBaib kt. ir Abiejose tarmėse gana plačiai vartojami kuopiniai ir skaitvardžiai, pvz.: uséu (=nušovė) dvėjetų vilkū Bum, peiikety vištų turiū Dv; ott trójak cigány (=cigányok) DS, hat gyermek volt SM, fehér. — ABYX CA JI LA T NpbILIJIO; V MSIHE TPOX CbIHOY i Jiauka; CipoT 4a T bi po X HAC ObiJIO, a fehérorosz irodalmi nyelvben, (o valamint a litvánban is) ir ebben az esetben az utóbbi időben inkább tőszámnevek használatára hajlanak, pl. : y MsHe Tpbi CbIHbI i JtauKa; NBA CbIHbI XBLIBYLb, vö. litvánul: aš van három fiam és ir egy di lányom; a fiúk ir élnek, vö. Mindkét nyelvjárásra nagyon jellemző a ir széles körben használt be eszközhatározó elöljárószó nélkül, pl.: spdrdos kdjom; dre jauciais; ylu pradura; vienu rankū papjou vilkų, plg. balt. naroii mactykay; pykoii KaciJii ir pan. A szomszédos litván nyelvjárásokban az eszközhatározói esetet időnként már hajlamosak a su su elöljáróval használni, a helyi litván nyelvjárásban azonban ez a folyamat szinte egyáltalán nem figyelhető meg. Noha mindkét nyelvjárásban használják az állapotot kifejező eszközhatározói esetet (pl. : ūnas yrai daktaru „ő orvos“, bocia būvo aiguliu „az apa erdőőr volt“, vö. balti sina Ghia KacTayHineli „tanítónő volt”, npably Kile JACHIKOM „erdészként élte le az életét”), azonban az utóbbi időben a konstrukciók mellett egyre jo gyakrabban terjednek el a tárgyesetes elöljárós szerkezetek, su pl.: visų buicį už buvaii aigulių, vö. sa až balti 6biuLs 3a npaBajiHikKa; siHa Obina 3a racnajblHIO, 6H CTaV 3a CTaplibiHY; Bbl ByublTeCh 3a BYubllsijaeH, vö. dar lenk. wynajqé sie stré za za ir rö. Mindkét nyelvjárásban a múlt idő passzív melléknévi igeneveinek egyes számú többes számú ir alanyesete helyett széles körben jy használják a semleges nemű formákat, pl.: a drdbinės nadrág megvarrva Eiš; gyep fűvel bevetve ir SM; emberek által vegyes pincékbe (=pincébe) bedobva Lg, vö. fehér; canaxanb BbrapaHoO i TpaBbI macesiHO, MOPTKi mauibiTo. Mindkét nyelvjárásban bőségesen előfordulnak olyan esetek, amikor a po mondatban a jelző a jelzett szó után áll, jų például: užpvūole" vilkai tréis Lg; giedėj giesmes šventas SM; paaidė (=išardė) cyltus visūs Bum; suvūre* mint az állatokat, amelyek… Dy, vö. fehérorosz. na sro nanan BOYKi Tpbl; naiumioy AyXoM CBSTbIM „elindult, amerre a lába viszi“; nsie necbhHIO CBATYIO ir stb. Ezekben a nyelvjárásokban széles körben ir használnak további ar közös, hasonló szintaktikai szerkezeteket, pl.: dnas judkias manį, iž vö. balt. ane cmsiounst 3 Hac; lengyel on rajtam nevet, de ze orosz CMeIOTCA 226 Haj Hamu; édesebb uz méz, vö. balti cananzeimmi 3a me 1; lengyel öregebb vagy nálam, de orosz. cnaxe mena; a farkas odajött, ir megölte a borjút, vö. balt. Boyk npHuoOYlNbI 3 Jiecy i 3apesay sl usJis, de orosz. BOJIK MpHULIEJ € JIeca H 3ape3aji Tenenka. A kontaktusban lévő litván nyelvjárásban számos, kizárólag saját ir rendszerére jellemző, eltűnőben lévő nyelvtani elem figyelhető meg. Kétségtelenül azért tűnnek el, be mert a többi kontaktusban lévő nyelvben nincsenek közvetlen megfelelőik, és létezésüket nem támogatja a környezet. ir jų iš Iš Kezdetben rendszerint erősen beszűkül az ilyen nyelvi elemek használati köre, jelentésük halványulni kezd, maguk jų az elemek pedig eltűnnek, megmerevednek, ám még egy bizonyos ideig fennmaradnak a nyelvjárásban. Megfigyelték például, hogy a helyi litván nyelvjárásban jelentősen elhalványult az itt eltűnőben lévő többes számú számnevek jelentése. Ezeket rendszerint tőszámnevek helyettesítik. Mivel a sokszoros számnevek jelentése meglehetősen elhalványult, a nyelvjárásban néha összekeverik őket, és a gyűjtőszámnevek su jelentésében ir használják, pl.: mes gyvėnom pefikelios šėšelios varsnos nog ar Valkinjky, Škl; peūiikelius vaikūs užaugino SM ir és hasonlók. Itt szintén erősen visszaszorult a más kontaktusban ir lévő nyelvek számára ismeretlen féliglatívuszi kategória. Az utóbbi időben a féliglatívuszi formák ritkák a nyelvjárásban, megmerevedtek, és néha a melléknévi igenevek helyett használják őket, pl.: anys aina aidamū o ir ir (=eidami) visa ( = vis) gieda Dv; kūsėm bulbės šuknės an sédédama (=sėdėdami) Eiš; rūdoma kiškį kylposa gulédamy (=gulintj) Lg; vilkas pviole ganydamy ganantj) (= karves piemenj SM; nevetve (=nevetgélve) vazdu Btr; embereket vezetve (=menve) láttam Dv; hallottam, mi zúg ez, mindig közelebb ir jön zúgva zúgva); másik ember erdő (= (=az erdőben) állva (=álló) ragéj DS. Hasonló határozói igenévhasználati esetek ir fordulnak elő a Belarusz SZSZK elszigetelt litván nyelvjárásaiban is. TSZK. Az összetett igeidők itt szintén viszonylag ritkák. A bennük használt igenevek alakjai erősen kiegyenlítődtek. A hímés nőnemű múlt ir idejű igenevek egyes számú alakjai helyett itt minden ko esetben csak a hímnemű többes számú alanyeseti alak használatos, amely funkcióját tekintve közel áll a belarusz jų nyelv határozói igenévéhez? ?, pl.: a farkas elrepülve (=odafutott) Lg; mergutditė (= lány) siratót ( =elsírt) SM; kumėlse' megbetegedett (=megbetegedett); danas nuzgafidį (=megrémült) Dv ir vö., összehasonlítandó balti MYX Ha BaiiHe marinus; Baja Aapory 3aHs ymb; éH 3 Mikcka npelexaymsl. Általában az összetett igeidők helyett itt egyre gyakrabban egyszerű igeidőket kezdenek használni, azonban ir jų használatuk gyakran meglehetősen kevert, olykor a litván nyelvre egyáltalán ar nem jellemző, meglehetősen szokatlan, pl.: kad aš nueinū (=būčiau nuėjęs), tai padartisiu (=būčiau padaręs) Bre pan. ir Délkelet-Litvániában az érintkező litván és szláv nyelvekben a ir következő kiemelkedő grammatikai jelenségek ar alakultak ki: 1. A helyi litván nyelvjárásban számos, a szláv nyelvek mintájára alkotott szó, valamint szintaktikai szerkezet használatos. Iš jų megemlítendők: az igekötők szemantikai tükörfordir ításai és kölcsönzései, a melléknevek fokozatának szemantikai kölcsönzései, egyes elöljárószir ók szlávos használata és a ragok vonzata stb. A helyi belarusz nyelvjárásban a litván szóképzési szintaxis ir elemeit figyelték meg. Ez Lásd. 14 J. Senkus. A lazūnai nyelvjárás szövegei, LKK, t. 2, Vilnius, 1959, p. 220; E. Grina veckienė, LKK, t. 3, Vilnius, 1960, p. 193; vö. még J. Lipskienė ir A. Vidugiris, Dieveniškių tarmė, kn. : A litván nyelv nyelvtani szerkezete (LKK, t. 9), Vilnius, 1967, p. 211. '5 Vö., II. T, Jlomtses, Beaap y ccknit siabix, p. 113; Hapkichi na Genapyckail JsiaJiekTanorii, Miuck, 1964, p. 286, 288—290. 15* 227