Ar yra žodis „išlįstė“?

LIETUVIŲ AREALINĖS LINGVISTIKOS KLAUSIMAI LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA MEGJEGYZÉSEK, RECENZIÓK VAN-E „išlistė” SZÓ? A Litván nyelv szótárának IV. kötete1 megadja az išlistė (fn.) szót „szűkülő üreg (kémény formájú?)” jelentésben. A szót egyetlen, S. Daukantas írásaiból vett mondat szemlélteti: Buwo viršuo to altoriaus teip stebuklingai paredyta išlistė, jog nė lytus, nė darganos, nė vėjai negalėjo ugnies užgesyti, bet dar vėtruotais laikais liepsna kuo aukštesniai mušės. Amint a Szótár cédulagyűjteménye2 mutatja, a mondatot valószínűleg S. Daukantas „Darbay” című művének V. és M. Biržiška által előkészített kiadásából vették: Buwo wyrszau to altoriaus tep stebuklingay pariedita iszlisty, jog ne litus, ne dargnas, ne wieiej negalieiy tynai ugnis užgiesijty, bet dar wietroutas laikas lyipsna kou auksztesnej muszies3. S. Daukantas „Darbay” című műve kéziratának másolatát4 figyelmesebben olvasva — amelyből V. és M. Biržiška kiadása készült — észrevehető, hogy a kiadásban szereplő iszlisty szó helyett a kéziratban az iszleity szó áll; igaz, nem túl világosan van leírva, és feltehetően ezért olvasták félre a szerkesztők (bár az is lehet, hogy nyomtatás közben keletkezett sajtóhiba). Az iszleity szót a „Darbay” kéziratának egy másik másolata is megerősíti, amelyben világosan ez áll: Buwa wyrszou to altoriaus tep stebuklinga pariedita iszleity, jog ne litus, ne dergnas, ne wieie negalieiy tynai ugnys ozgesity, nes dar wietroutas laikas lyipsna kou auksztesne muszies5. Az išleitė6 szót S. Daukantas nem is olyan ritkán használja, rendszerint az egyenletes, mély fekvésű hely, völgy jelentésében, például: Kas iszguldis angala tus mieguus, tou džiaugsma, kurius junta žmogus lousus, iszwidys staygej žaly łonka arba iszleity apaugusy it waynyku LKŽ IV 206.1 2 Vö. a cédulát: Išlystė = laukyme?? (a jelentést ceruzával magyarázták — B. V.): Buwa wyrszau to altoriaus tep stebuklingai pariedita iszlisty, jog ne litus, ne dargnas, ne wieiej negalieiy ugnis užgiesijty. S. Dauk., „Darbay“ 101. 3 Simanas Daukantas, Darbay senuju Lituwiu yr Žemaycziu 1822. Spaudai paruošė Vaclovas ir Mykolas Biržiškai, Kaunas, 1929, p. 101 (toliau — S. Daukantas, Darbai). Darbay senuju Lituwiu yr Žemaycziu, kézirat, VUB D 104; vö. ugyanennek a kéziratnak a mondatát: Buwa wyrszau to altoriaus tep stebuklingay pariedita iszleity, jog nelitus, nedargnas, ne wieiej negalieiy tynai ugnis užgiesyty, bet dar wietroutas laikas lyipsna kou auksztesnej muszies (Arkusz 62, p. 496).4 5 Darus Letuwiu er Žiamaitiu suraszy S. Tiewelis u. z. Metusy 1833, rankr., VUB D 66, p. 249. 6 A Litván nyelv szótára (IV 204) ezt a szót közli: išleitė (= išleitė < išlaitė). S. Daukantas „Būdas” című művének szerkesztője, J. Talmantas, ezt a szót az irodalmi nyelvbe išlietė alakban ülteti át, és úgy magyarázza, hogy folyóvízgyűjtőt jelent (Būdą senovės lietuvių kalnėnų ir žemaičių išrašė pagal senovės raštų Jokūbas Laukys. Redagavo ir žodynėlį pridėjo J. Talmantas, Kaunas, 1935, p. 336); az átírt alakot a Szótár is megadja (IV 205): išlietė sf. S. Dauk. folyóvízgyűjtő; vö. išleitė. 205 apinta lypomis, winksznomis, skroblomis […]7; Vilniustól három vagy négy mérföldre, a folyón túl, a hegyek között, a Vilija folyó mellett igen szép kis templom áll, amelyet Vitold építtetett, és amelyet mindmáig Vitold templomának neveznek; gödrök, halmok, a folyó mentén húzódó lankás lejtők bizonyítják ezt8: […] Középen9 egy több mint száz mérföld hosszan keletre és nyugatra húzódó hegyvonulat van […], e hegyvonulat osztja ezt a küszöböt két lejtőre […]10: Ebből arra lehet következtetni, hogy abban az ősi korban nemcsak a déli lejtőn és a halmok között élt a géták vagy litvánok népe, hanem az északi lejtőn is […]11: […] 1788 és 1789 telén utazva, e vidék különböző körzeteit bejárva, nagy csodálkozásomra alig találtam olyan helyet, ahol ne állt volna sok fa sűrűn, gyümölcsös vagy kert; mindenütt alkalmas helyeket találtam, és szinte minden irányból elérhetők voltak, gyümölcsösök a lejtőkön, a földet benőve, szinte egyetlen élő gyümölcsfát sem láttam12. Az alacsonyabban fekvő helyeket, inkább a bemélyedés jelentésében, az išleitė szóval nevezi meg (nem išlistė!). S. Daukantas ezt a cikk elején idézett „Darbai”-mondatban használta. E szóval itt a pogány litván templom oltártüzének égési helyét jelöli. Ezt S. Daukantas által megjelölt forrása, T. Narbut Vilnius-templomról szóló leírása is megerősíti, amelyből S. Daukantas az említett mondatot szinte szó szerint fordította, vö. Bylo w nim tak misternie sporządzona w kłęsłość we środku, że żaden ule w dzidźa, ani śnieg, ani wiatr nie mogły ognia przygasić […]13. Az išleitė szó, mint látjuk, a lengyel wkłęłość „bemélyedés” szónak felel meg. Később, amikor ugyanezt a templomot más műveiben írja le, S. Daukantas az išleitė szó helyett az įlinkmė szót használja, vö. Wídurie wirszaus to dukuro buwusi ilinkmie, tejp nagoutaj patjystyta, jog ne lytus nè snijgas negaliejes tinaj ugnęs gesýti, negi wies jos blaszkyti, bet atkalęj tokio dingstie lūjpsna kou didesnej dar aukszin twaskiejusi14. Wyrszui to altoriaus bū tep kieysta ilinkmie nutaisita, jog ne litus ne darganas, ne wietras negalieje tynai ugnes gesite ne blaszki-te […]15. Tehát az išlistė szó, úgy tűnik, nem valódi szó. V. és M. Biržiška S. Daukantas „Darbai” című művének kiadásában vagy sajtóhibaként, vagy a kézirat pontatlan olvasataként került a szövegbe. Ebből a „Darbai”-kiadásból a szó az eredeti (kéziratos) forrással való összevetés nélkül a Litván nyelv szótárába is bekerült. Az išleitė szó csak S. Daukantasnál és a régi írásokban ismert; az élő nyelvből — a nyelvjárásokból — legalábbis eddig nem jegyezték fel. B. VANAGIENĖ. 7 S. Daukantas, Darbai, p. 34. 8 Ten pat, p. 213. 9 Ebben és más esetekben S. Daukantas az i fölé tett, csaknem függőleges, kissé balra dőlő cirkumflexhez hasonló diakritikus jel helyett technikai okokból a szokásos cirkumflexjelet használjuk. 10 Budą Senowęs — Lėtuwių Kalnienų ir Žamajtių išsraszę Pagal Senowęs Rasztų Jokub’s Łaukys, Petropilie 1845, p. 2 (toliau — Budas). 11 Ten pat, p. 4. 12 Pamokslą ape sodnus arba dajginus wajsingų medių išzgoldę iš teutonų kalbos i žamajtių: Anton’s Žeimys, Petropilie 1849, p. 28. 13 Teodor Narbutt, Wiadomość o Starożytnym Kościele Jowisza w Wilnie, „Tygodnik Wileński“, nr. 60, t. III, 1817. 14 Budas, 107. o. 15 Istorije Žemajtyszka, kézirat, — a Litván Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet kézirattára. F 1–2 (SD), l. 36. 206