Опыт составления литовско-русского словаря переходных глаголов

KALBŲ KONTAKTAI LIETUVOS TSR LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XXIII (1983) STASĖ KRINICKAITĖ A LITVÁN–OROSZ IGEI VONZATOSSÁGI SZÓTÁR ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK TAPASZTALATA Az igei tranzitivitás kategóriáját lexikai-grammatikai kategóriaként értelmezzük, amely azon igék szembeállításán alapul, amelyek mellett állhat tárgy, azokkal az igékkel, amelyek tárggyal nem kapcsolódhatnak össze (Lietuvių kalbos gramatika, 1971, p. 179; Jakaitienė E., 1976, p. 109). A diatézisbeli szembeállítások rendszerével rendelkező litván nyelvben a tranzitivitás szerinti szembeállítások magját az eltérő morfológiai szerkezetű igék közötti viszonyok alkotják. A „Szlovák? modern litván nyelv szótára” (Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, 1972) című műben rögzített igék morfológiai és szóalkotási szerkezetének elemzése alapján az igei oppozíciók három fő típusa különíthető el, amelyek három történeti rétegnek felelnek meg: I — „belső diatézis // külső diatézis” típusú oppozíciók (virsti „eldőlni” // versti „dönteni”), amelyek formális kifejezőeszközei a tő ablaut-fokainak szembeállítása és a ragok szembeállítása; II — „nem kauzatív ige // kauzatív ige” típusú oppozíciók, amelyek formális jegyei a tő ablaut-fokainak és a ragoknak a szembeállítása, valamint a szóalkotó -(d)inti, -(d)ẏti képzők hiánya—jelenléte (pl. bügti „megijedni” // bauginti „megijeszteni”); III — „visszaható ige nélküli // visszaható ige” típusú oppozíciók, amelyeket a -si visszaható partikula hiánya—jelenléte jellemez (pl. rengti „öltöztetni” // rengtis „öltözködni”) (Paulauskienė A., 1979, p. 26; Криницкайте С., 1980, p. 12). Mindezek az oppozíciók a „állapot // cselekvés” szemantikai szembeállítását jelölik, vagyis az igei cselekvésnek az alanyához való viszony szerinti szembeállítást. Ez különösen a külső és belső diatézisű igéknél kapcsolódik az élettelen és élő (tágabban: inaktív és aktív) alanyok szembeállításához (Степанов Ю. С., 1977, с. 135—152). Így a tranzitivitás szűkebb értelemben, vagyis a közvetlen tárggyal való kapcsolódás tulajdonságaként, csupán kísérő jegy, amely pontosítja az ige alapjelentését. Szótárunk a „Szlovák? modern litván nyelv szótára” című műben szereplő átmeneti és intranzitív igék leggyakoribb szembeállításait mutatja be. Az oppozícióba tartozó igéket morfológiai szerkezetük megfelelése alapján írtuk ki, alap- 175 ján; az egyes jelentéseket két oszlopban ismertetjük úgy, hogy az oppozícióban álló jelentések egymás mellé kerüljenek. Ha viszont valamelyik ige egy jelentésének nincs megfelelő, szembeállítható jelentése a másik igénél, üres hely marad. Az egymással összevetett oppozitív jelentések azonos sorszámot kaptak. A jelöletlen zárójelek () azt jelzik, hogy a Szótár az adott igét nem oppozitívként, hanem önálló szóként értelmezi. A (caus.) jelölésű zárójelek azt jelzik, hogy a Szótár az adott igét a „nem kauzatív ige // kauzatív ige” oppozíció tagjaként értelmezi. A felső csillag azt jelzi, hogy az illusztratív példát vagy mi bővítettük ki, vagy más forrásokból vettük át. Az ige melletti ilyen jel azt jelenti, hogy az adott ige egyáltalán nem szerepel a Szótárban, feltehetőleg azért, mert kevésbé elterjedt, szakszerűbb, archaikus stb. Az igék jelentéseinek leírása után jelöljük, hogy az adott ige tranzitív vagy intranzitív jelentésben gyakrabban kapcsolódik-e élő, aktív alanyokhoz (anim.), vagy élettelen, inaktív alanyokhoz (inanim.). Végül az igepár jelentéseinek ismertetése után felsoroljuk azokat az egyéb oppozíciókat, amelyekben ezek az igék még előfordulhatnak* I. A „belső diatézis // külső diatézis” típusú oppozíciók (virsti „dőlni // versti „dönteni”) birti berti () 1. hullani (apró dolgokról) Spaliai byra „A pozdorja hullik” Rudenį byra medžių lapai „Ősszel lehullanak a fák levelei” 1. szórni Kur bersim grūdus? „Hová fogjuk szórni a gabonát?” berti žodžius „szavakat szórni (szó szerint: szavakat), gyorsan beszélni” 2. vetni Kur bėrė, ten augo „Ahol vetett, ott nőtt” 3. kipattogni Jam veidą beria „Pattanások vannak az arcán” szó szerint: „az arca szárad neki” élettelen élő byrėti // birinti dygti diegti () 1. hajtást hozni, nőni Grybai dygsta „Nőnek a gombák” 1. ültetni, palántázni Laikas svogūnus diegti „Itt az ideje hagymát ültetni” 176 A gyermeknek nő a foga „A gyermeknek nő a foga (előbújik)” 2. megjelenni (átv.) Az égbolton egyre sűrűbben bújtak elő a csillagok szó szerint: „Az égen egyre sűrűbben jelentek meg a csillagok” élettelen alanyú lehullani 1. leesni, folyni A tészta lecsúszik a kenyérlapátról „A tészta leesik a kenyérlapátról” Csorog a nyála „Csorog a nyála” A gyermek leesett a padról „A gyermek leesett a padról” Egész nap esett „Egész nap havazott (szó szerint: esett)” 2. megpuhulni, elernyedni A melegtől kezdesz összeesni „A melegtől kezdesz elernyedni“ élettelen driksti 1. szakadni, szétszakadni, széttépődni Már rojtosodnak az ujjvégek „A mandzsetták már elszakadtak“ A zakó kezd szétfoszlani „A zakó már teljesen elszakadt“ 12. 949 2. bevezetni új módszereket bevezetni „új módszereket bevezetni“ 3. 4. fájni, szúrni Man šoną diegia „Szúr az oldalam“ Hideg van, hogy már szúr „Olyan hideg van, hogy egyenesen szúr“ állati szúrni // csíráztatni (okozó) drėbti () 1. odacsapni, odavágni Sárral megdobni „sárral fröcskölni“ 2. tapasztani Mindjárt tapasztjuk a pajtát „Hamarosan tapasztjuk az istállót (agyagból)“ 3. esni (vizes hóról) Egész nap esik „Egész nap esik a vizes hó“ (szó szerint: hullik) 4. hanyagul eldobni Hazatérve a pad alá hajította a cipőjét „Visszatérve a pad alá dobta a csizmáját“ 5. (közny.) megüt, ütlegel Földhöz vágta őt „Földhöz vágta” 6. (átv.) udvariatlanul beszél A szemébe vágja az igazságot „A szemébe vágja az igazságot” anim. drėbti // drėbtis dribti // drabstyti drėksti () 1. tépni, szakítani A kendőt tépd félbe „Tépd kétfelé a kendőt“ 2. karmolni, tépni Katė drėskia nagais 177 élettelen „A macska karmol“ Plunksna dreskia „A toll megkarcolja“ 3. gyújtani drėksti degtuką „gyufát gyújtani“ élő driksti // draskyti törni 1. eltörik, összetörik Stiklas greit dūžta „Az üveg gyorsan törik.” 2. kilyukad, elhasználódik Švarkas dūžta „A zakó kilyukadt.” élettelen ütni () 1. megütni, hogy összetörjön Daužk akmenį su kūju „Üsd a követ kalapáccsal!” 3. ütni, verni daužti per žandą „pofon vágni” élő. daužtis // daužti dužti // daužyti száradni 1. száradni, megszáradni Kelias džiūsta nuo saulės „Az út a naptól szárad.” Skalbiniai džiūsta „A ruha megszárad.” 2. hervadni, elszáradni Javai, medeliai džiūsta, kad nėra lietaus „A gabona és a fák elszáradnak, mert nincs eső.” 3. sorvadni, lefogyni Jis džiūsta iš rūpesčių „A gondoktól sorvad.” élettelen szárítani, kiteregetni () 1. száradni kiteregetni Išskalbtus drabužius džiauna ant karties „A kimosott ruhát rúdra teregetik.” élő. džiūti // džiovinti (okozó) glusti 1. odasimulni, odabújni Gluskime prie žemės „Bújjunk a földhöz“ Marškiniai glunda prie kūno glausti () 1. odaszorítani Glausk nugarą prie krosnies „Szorítsd a hátad a kályhához“ 2. menedéket adni, befogadni 178 „Az ing a testhez simul“ élettelen alany gniužti 1. összegörnyedni, meggörbülni, leereszkedni Žmogus gniūžta, kad nebegali panešti naštos „Az ember összegörnyedt a teher súlya alatt, már nem bírja tovább cipelni“ Sniegas nuo saulės ima gniūžti „A hó a naptól kezd összezsugorodni (olvadni)“ élettelen alany összeomlani 1. összeomlani, romba dőlni, beomlani Pilis griūva „A vár összeomlik” Tiltas griūvo „A híd beomlott” (átv.) Griūva reakcijos stovykla „Feloszlik a reakció tábora” 2. eldőlni, leesni, lezuhanni Pakirstas medis griūva „A kivágott fa kidől” 3. betódulni Žmonės griūva pro duris „Az emberek betódulnak az ajtón” 4. levetni magát, leesni Griūti į lovą „Az ágyra vetődni (szó szerint: az ágyra zuhanni)” élettelen, élő visszatérni 1. visszatérni Negrįš jaunos dienelės (népdal) „Nem térnek vissza a fiatal napok” Fogadd be a szüleidet „Fogadd oltalmadba a szüleidet” élő glaustis // glausti szorítani () 1. szorítani, összeszorítani, a kézben szorongatni Jis gniaužia kumštį „Ökölbe szorítja a kezét” 2. átv. gyengíteni, nyomasztani Šalo, net kvapą gniaužė „Olyan hideg volt, hogy nehéz volt lélegezni (szó szerint: a hideg a lélegzetet szorította)” élő gniaužti // gniaužyti (gyakorító) lerombolni () 1. dönteni Vėtra medžius griauna „A szél fákat dönt ki” 2. lerombolni namus griauti „házakat lebontani” 3. dönteni Medžius griauname iš miško „Fát (nagy mennyiségben) szállítunk ki az erdőből” 4. (átv.) lerombolni, megszegni drausmę pažeisti „megszegni a fegyelmet” anim. fordítani, fúrni () 1. visszafordítani, visszafelé fordítani Gręžk arklių atgal „Fordítsd vissza a lovat” 2. fúrni, lyukasztani Gręžti lentą „deszkát fúrni” 3. kicsavarni, kicsavarva kinyomni 12* 179 inanim., anim. gręžti skalbinius „kicsavarni (kinyomni) a ruhát” anim. grįžti // grąžinti (caus.) gręžti // gražyti (iter.) gręžti // gręžtis szétszéledni 1. szétszéledni, szétszóródni Visi kriko į namus „Mindenki hazament” 2. felbomlani, megromlani, meggyengülni Jo nervai krinka „Az idegei felmondták a szolgálatot” Šeima krinka „A család felbomlik” inanim. kreikti () 1. szalmával beteríteni Reikia tvartą kreikti „Be kell szalmázni az istállót“ 1a) szemetelni *Vaikai kreikia pirkią „A gyerekek teleszemetelik a házat“ anim. kristi 1. esni, leesni Akmuo krinta žemyn „A kő lefelé esik“ Lapai krinta nuo medžių „A levelek lehullanak a fákról“ Rasa krinta „Harmat hull“ 2. kihullani Dantys krinta „Kiesnek a fogak“ 3. elhullani, megdögleni Arklys greitai kris „A ló hamarosan elhullik (megdöglik)“ 4. hirtelen lefeküdni, leülni Krito į lovą ir jau miega „Ágyba esett, és már alszik is“ 5. csökkenni, apadni, mérséklődni Vanduo upėje krinta „A folyó vize apad“ Kainos krinta „Az árak esnek“ inanim. krėsti () 1. rázni, megrázni obuolius krėsti „almát rázni“ Vyrai kūlius krečia „A férfiak csépelnek (szó szerint: kévéket ráznak)“ 2. Mane šaltis krečia „Ráz a hideg“ 3. tapasztani, agyagból formálni Jis tvartą iš molio krečia „Agyagból tapaszt istállót“ 4. tisztítani kaminus krėsti „kéményeket tisztítani“ anim. krėsti // kratyti 180 krypti 1. hajlani, ferdülni, elgörbülni, elferdülni, irányt változtatni A szekér oldalra billen „A szekér az oldalára billent“ 2. törekedni valamerre, fordulni A nap nyugat felé hajlott „A nap nyugat felé hajlott“ Tekintete a madarakra irányult „Tekintete a madarakra irányult“ letérni az igazság útjáról „letérni a helyes útról” 3. (átv.) romlani, rosszabbá válni Sveikata krypsta „Az egészség romlik” élettelen kreipti () 1. irányítani, célozni, hajlítani Į kur kreipsime valt ele? „Merre irányítsuk a csónakot?” 2. figyelmet fordítani akis kreipti į save „felhívni magára a figyelmet” élő kreipti // kreiptis krypti // kraipyti illatot árasztani 1. illatot árasztani, illatozni kezdeni A virág kellemes illatot áraszt „A virág kellemes illatot áraszt” élettelen alanyra vonatkozik lélegezni () 1. belélegezni (vagy kilélegezni) kellemes illatot belélegezni „kellemes illatot belélegezni” 2. átv. sugározni, kelteni szeretetet sugározni valaki iránt „szeretetet kelteni valakiben” élő alanyra vonatkozik lélegezni // lélegeztetni lélegeztetni // lélegezni lélegezni // illatot árasztani esik az eső 1. esik az eső Lietus lyja „Esik az eső” 2. eláztat, megáztat Visi lietūs jį lijo „Minden eső eláztatta őt” 3. esőben ázni Šienas lyja „A széna esőben ázik” (eső érte) lieti () 1. önteni, kiönteni, szétönteni Kur geria, ten lieja „Ahol isznak, ott öntenek is” (közmondás) 2. öntözni Reikia daržą lieti „Meg kell öntözni a veteményeskertet” 181 4. (átv.) bőségben hullani Žvaigždėm lijo „Csillagokként (szó szerint: ömlöttek a csillagok) hullottak” élettelen anim. lyti // laistyti lieti // lietis migzti megzti () 1. összegabalyodni, összefonódni Siūlai myzga „A fonalak összegabalyodtak” élettelen. 1. csomót kötni Mezga, mezga ir niekaip nesumezga „Köti, köti, de sehogy sem tud csomót kötni” 2. kötni megzti pirštines „kesztyűt kötni” 3. termést hozni Agurkai mezga „Az uborka termést hoz” élő. megzti // megztis migzti // mazgyti ižti iežti () 1. megrepedezni Ledas pavasarį vyžta „A jég tavasszal megrepedezik” 2. kifejtődni Žirniai išnokę po lietaus vyžta „Az érett borsó az eső után kifejtődik” élettelen. 2. kifejteni Pasiskink žirnių ankščių ir iežk „Szedj borsóhüvelyeket, és fejtsd ki őket” élő. ižti // aižyti emelkedni emelni () 1. felemelkedni, felállni Dūmai kyla aukštyn „A füst felfelé száll” 2. támadni, keletkezni Kilo gaisras „Tűz ütött ki” 3. történni, bekövetkezni (Ji) kilusi iš Kauno „Kaunasról származik (szó szerint: Kaunasból jött)” 1. emelni *Vėjas kelia dulkes „A szél felveri a port” Jie vaikus kelia anksti „Korán ébresztik a gyerekeket” 2. rendezni Jie dažnai vaišes kelia „Gyakran rendeznek lakomát” 4. átszállítani, áthelyezni kelti per upę „átkelteni a folyón” 182 élettelen változni 1. változni, módosulni A természetben minden állandóan változik „A természetben minden folyamatosan változik” Oras kinta „Változik az idő” Žmonių sąmonė kinta „Az emberek tudata változik” élettelen hajlik 1. hajolni, meghajolni, dőlni Az almáktól még az ágak is meghajlanak „Az almák súlyától meghajlanak az ágak” 2. meghajolni A rúd meghajlik „A rúd meghajlik” 3. besüppedni, megsüllyedni A padló besüppedt a súlytól „A padló meghajlott a súly alatt” 4. hajlamosnak lenni valamire, hajlani valami felé Ő nem hajlik a tudományra „Nincs hajlama a tudományhoz” 5. előidézni, kiváltani A dohány köhögést okoz „A dohány köhögést vált ki” élőlény felemelni // felemelkedni felemelkedni // felemeltetni felemelni // felemeltetni keisti () 1. (2) változtatni, módosítani A folyó megváltoztatja az irányát „A folyó irányt változtat” A haj színt változtat „A haj színt változtat” (átv.) véleményt változtatni „véleményt változtatni” 2. (2) cserélni, csereberélni cserélni, váltani fehérneműt cserélni „fehérneműt cserélni” munkát váltani „munkahelyet váltani” pénzt váltani „pénzt felváltani” állatok ver // cserél cserél // cserélődik hajlítani (műveltető) 1. hajlítani, lehajlítani Az almák lehajlították az almafák ágait „Az almák lehajlították az almafák ágait” Hajlítsd a fát, amíg fiatal „Hajlítsd a fát, amíg fiatal” 2. hajlítani íjat hajlítani „íjat hajlítani” 3. hajlítani A rakomány meghajlítja a szekeret. „A rakomány meghajlítja a szekeret” 4. kikerülni, elkerülni, kerülni Mindenki messziről kerüli őt. „Mindenki messziről elkerüli őt” 183 élettelen törni 1. törni, betörni Ne az a fa törik, amelyik nyikorog „Nem az a fa törik, amelyik nyikorog” 2. megtörni A napsugarak megtörnek a légkörben „A napsugarak megtörnek a légkörben” 3. roskadozni, roskadásig megrakottnak lenni A fák ágai roskadoznak az almától „A fák ágai roskadoznak az almától” élettelen élő. hajlítani // hajolni hajlani // hajtogatni (iter.) hajtogatni // hajtogatódni laužti (okozó) 1. törni Vėjas žalią medį laužia „A szél töri a zöld fát“ 2. irányt változtatni Vanduo šviesos spindulius laužia „A víz megtöri a fénysugarakat“ 3. nyomni, terhelni Sunkūs darbeliai rankeles laužia „A nehéz munkák sajgatják a kezecskéket“ élő laužti // laužyti (ismétlő) plisti 1. terjedni Nuo gėlių plito malonus kvapas „A virágokból kellemes illat áradt“ Geros žinios kaime greitai plinta „A faluban gyorsan terjednek a jó hírek“ 2. kitágulni Batai plinta „A csizmák kitágulnak“ élettelen plėsti (okozó) 1. kiszélesíteni gatvę plėsti „kiszélesíteni az utcát“ (átv.) plėsti akiratį „bővíteni a látókört“ 2. terjeszteni, hírt adni valamiről plėsti patyrimą „terjeszteni a tapasztalatot“ élettelen plėsti // plėstis plėsti // platinti (okozó) II. A „nem kauzatív ige // kauzatív ige” típusú oppozíciók (gerti „inni” // girdyti „itatni”) aiškėti 1. egyre világosabbá, ragyogóbbá válni Palengva akys priprato prie aštrios šviesos, ėmė aiškėti atskiri daiktai aiškinti () 1. magyarázni, tisztázni, kommentálni Vieni vienaip, kiti kitaip tuos pačius dalykus aiškina 184 „A szemek fokozatosan hozzászoktak az éles fényhez, és különálló tárgyak kezdtek kirajzolódni.” Oras aiškėja „Az idő kitisztul.” 2. egyre érthetőbbé válni A kérdés kezd világossá válni „A kérdés egyre világosabbá válik.” élettelen nőni 1. nőni, naggyá válni Eső után arasznyit nő a fű „Eső után jól nő a fű” 2. nagyobbá válni (méretre) A város növekszik „A város növekszik” 3. fejlődni, tökéletesedni A káderállomány gyarapodik „A káderek gyarapodnak” élettelen, élő nőni 1. nőni, naggyá válni Eső után arasznyit nő a fű „Eső után gyorsan nő a fű” 2. nagyobbá válni (méretében) A város növekszik „A város növekszik” 3. fejlődni, tökéletesedni A káderek fejlődnek „A káderek (szó szerint) nőnek” (abban az értelemben, hogy jobbak lesznek) élő, élettelen „Egyesek így, mások másként magyarázzák ugyanazokat a jelenségeket” Az egyik magyaráz, a többiek hallgatják „Az egyik magyaráz, a többiek hallgatják” élő magyarázni // tisztázni auginti (kauzatív) 1. nevelni egy csapat gyermeket nevelni „egy csomó gyermeket nevelni“ 2. növelni Az élesztő kalácsokat keleszt „Az élesztőtől megkel a sütemény“ átvitt értelemben augti // ugdyti nevelni, fejleszteni () 1. termeszteni (Jie) du sūnus ugdo „Két fiuk van” ugdyti mišką „erdőt termeszteni” 2. nevelni gyermekeket, ifjúságot nevelni „gyermekeket, ifjúságot nevelni” 3. fejleszteni, kibontakoztatni jėgas ugdyti „erőt fejleszteni” irodalmi nyelvet fejleszteni „az irodalmi nyelvet fejleszteni” 4. (átv.) felébreszteni a haza szeretetét, a reményt táplálni „felébreszteni a haza iránti szeretetet, a reményt” élőlényekre vonatkozó augti // nevelni (kauzatív) 185 balti 1. fehéredni, fehérré válni Rugiai bala „A rozs kezd kifehéredni” Plaukai bala „Őszül a haja” élettelen dolgokra vonatkozó csillogni 1. csillogni A gyűrű csillog „A gyűrű csillog” Az arany a hamuban is csillog „Az arany a hamuban is csillog” (közmondás) élettelen elhalványulni 1. elhalványulni, kifakulni A ruha a naptól kifakul „A ruha kifakul (szó szerint: elhalványul) a napon” élettelen brángti 1. drágulni A rozs egyre drágul, egyre drágul „A rozs egyre drágul és drágul” (egyre drágább lesz) tárgyatlan ige. bręsti 1. beérni A szalma sárgul, a gabonaszem érik „A szalma sárgul, a gabonaszem beérik” 2. fejlődni, okosabbá válni Növekszel, de nem érlelődsz „Növekszel, de nem okosodsz” élettelen alanyú ige. 186 balinti () 1. fehérít, meszel drobė balinti „vásznat meszelni“ átvitt értelemben balti // baltinti blizginti () 1. fényesít, simára vasal blizginti batus „fényesíti a csizmát“ átvitt értelemben blukinti (okozó) 1. fehérít, elszíntelenít Saulė ir lietus blukina drabužį Szó szerint: „A nap és az eső elszínteleníti a ruhát” élő, élettelen branginti () 1. árat emel Dabar jie geležį brangina „Most emelik a vas árát” 2. értékel, becsben tart Brangink savo sveikatą „Becsüld meg az egészségedet” élő drágulni // drágítani brandinti () 1. megvárni, amíg beérik Ők már aratják a rozsot, mi még érleljük „Ők már aratják a rozsot, mi még várunk“ anim. būgti 1. megijedni Žvėrys būgsta to žaibavimo „Az állatok megijednek a villámlástól“ anim. bukti 1. tompulni, eltompulni, életlenné válni Kirvis bunka „A balta kicsorbul“ 2. (átv.) gyengülni Atmintis bunka „Az emlékezet eltompul“ inanim. busti 1. felébredni Vaikai jau bunda iš miego „A gyerekek már felébrednek álmukból” 2. keletkezni, ébredni Bunda pavasaris, gamta „Ébred a tavasz, a természet” Bunda žmonių supratimas, sąmonė „Ébred az emberek megértése, tudata” anim. *čiukti 1. felélénkülni, életre kelni Vaikas čiunka po ligos „A gyermek felélénkül a betegség után” Kiaulės jau čiunka „A sertések már lábra állnak” anim. dygti 1. kihajtani, növekedni, előbújni Rugiai pasėti jau dygsta „A bevetett rozs már kihajt” bauginti () 1. félelmet kelteni, megijeszteni Kam tu baugini mane, baisioji šmėkla „Miért ijesztgetsz engem, te szörnyű kísértet?” anim. bauginti // baugintis bukinti () 1. tompítani, eltompítani bukinti kuolą „karót tompítani” bukinti yłą „árat tompítani” 2. (átv.) eltompítani, tompítani bukinti ausį „eltompítani (a fület), tompítani a hallást” anim. budinti () 1. felébreszteni Lobis budina, vargis migina „A gazdagság nem hagy aludni, a szegénység elaltat” 2. politikai tudatot ébreszteni Budinti liaudies sąmonę „Felébreszteni a nép politikai tudatát” anim. *čiukinti () 1. ösztönözni, hajtani Juos vis reikia čiukinti, patys nieko nedaro „Folyton noszogatni kell őket, maguktól semmit sem csinálnak” anim. daiginti (caus.) 2. hajtásokat nevelni, csíráztatni Sėklas daiginti „Megvárni, míg előbújnak a hajtások” 187 Vaikui dantys dygsta „A gyermeknek nő a foga“ élettelen. élő. dygti // diegti dusti 1. fulladozni Dūsta žuvys po ledu „A halak fuldokolnak a jég alatt“ Dusdamas eina prieš kalną „Fuldokolva megy felfelé a hegyre“ élő. dusinti () 1. fojtani, akadályozni a légzést Kosulys dusino ligonį „A köhögés fojtogatta a beteget“ 2. megterhelni, fárasztani Ponai dusino mužikėlius „Az urak sanyargatták a parasztokat“ élő. dusinti // dusintis gesti 1. megromlani, használhatatlanná válni, elveszíteni jó tulajdonságait Mašina pradėjo gesti „A gép kezdett elromlani“ Nesūdyta mėsa greitai genda „A sózatlan hús hamar megromlik“ 2. (átv.) megromlani Žmogus, nieko nedirbdamas, genda „Aki semmit sem csinál, megromlik“ élettelen. gadinti (műveltető) 1. rontani, használhatatlanná tenni Menka šviesa akis gadina „A gyenge fény rontja a szemet” mechanizmą gadinti „elrontani a mechanizmust” Senas jautis vagos negadina „Az öreg ökör nem rontja a barázdát” (közmondás) élő gerti 1. inni Karvė geria iš kibiro „A tehén a vödörből iszik” gerti vandenį, pieną „vizet, tejet inni” 2. inni, iszákoskodni Gerk stiklelį „Igyál meg egy kupicával” Jis daug geria „Sokat iszik” 3. magába szívni Kempinė geria vandenį „A szivacs magába szívja a vizet” élő, élettelen girdyti (műveltető) 1. itatni galvijus, arklius girdyti „inni adni, lovakat itatni” Ten bernelis žirgą girdė „Ott a legény megitatta a lovat” 2. megitatni (Ji) girdė, mylėjo svečius „Ő megvendégelte (szó szerint) (megitatta) a vendégeket” 3. kínozni, vízbe fojtani girdyti katę „vízbe fojtani a macskát” élő girdyti // girdytis („vízbe fojtani magát”) 188 gyti 1. gyógyulni, felépülni Ligonis jau gyja „A beteg már gyógyul” Žaizda gyja „A seb gyógyul” élő, élettelen visszatérni 1. visszatérni, visszajönni Negrįžo iš karo „Nem tért vissza a háborúból“ A fiatal napok nem térnek vissza (d) „A fiatalság napjai nem térnek vissza“ A gyerekek hazatérnek az iskolából „A gyerekek hazatérnek az iskolából“ élő gulti 1. lefeküdni, pihenni menni Tai gula, tai sėda „Hol lefekszik, hol leül“ 2. a föld felé hajolni Rugiai gula „A rozs ledőlt“ 3. elnehezíteni, nyomasztani Minden gond rám nehezedik „Minden gond az én vállamra nehezedik“ 4. leereszkedni, leszállni Por ül az asztalon „A por leülepszik az asztalra“ élő, élettelen junkti 1. elválni Paršai baigia junkti „A malacok már teljesen elválasztódtak“ 2. megszokni, megszelídülni gydyti (caus.) 1. gyógyítani, meggyógyítani Ji pati gydo savo vaiką „Ő maga gyógyítja a gyermekét“ élő gydyti // gydytis visszaadni (kauzatív) 1. visszaadni, visszahívni, visszarendelni Grąžink vaiką „Add vissza a gyermeket“ 2. visszaadni, visszajuttatni grąžinti skolą „visszafizetni az adósságot“ grąžinti pinigus „visszaadni a pénzt“ állattani grįžti // gręžti guldyti (okozó) 1. lefekvésre kényszerít, lefeküdni enged, lefektet Laikas guldyti vaikus „Ideje lefektetni a gyerekeket“ 2. megdönt, lehajlít Vėjas guldo rugius „A szél a földre hajlítja a rozsot“ 4. rak, lefektet Raštus guldyk prie sienos „Rakd a rönköket a fal mellé“ tárgyas ige gulti // gultis gulėti // guldyti junkyti () 1. elválasztani A malacokat elválasztják a kocától „A malacokat elválasztják a kocától” 2. (közny.) tanítani, nevelni 189 A disznó hozzászokik a borsóhoz „A disznó hozzászokik a borsóhoz” állat. juosti 1. feketévé válik, megfeketedik A kezek megfeketednek „A kezek megfeketednek“ A dohányzástól megfeketednek a fogak „A dohányzástól megfeketednek a fogak“ élettelen lakti 1. lefetyel Ahol a kutya lefetyel, ott ugat is „Ahol a kutya lefetyel, ott ugat is“ A macska tejet lefetyel „A macska tejet lefetyel“ 2. átvitt értelemben vodkát lefetyelni „vodkát lefetyelni“ élőlény leipti 1. elernyedni Jis ėmė leipti „Elkezdett elernyedni“ 2. petyhüdtté, bágyadttá válni Nuo saulės liepsta medžių lapai „A nap hatására hervadnak a fák levelei“ leipti juokais „fetrengeni a nevetéstől“ élettelen, élő elkényesztet 1. elkényeztetődik, elpuhul Semmit sem dolgozva az ember hamar elkényeztetődik. „Semmit sem téve az ember hamar elkényeztetődik.” állati 190 Az apa mindenféleképpen elkényeztette a gyermeket „Az apa mindenféleképpen tanította, szoktatta a fiát.” állati juodinti () 1. feketére festeni, feketévé tenni, bekenni juodinti batus „Fekete krémmel bekenni a csizmát“ 2. (smerkti) befeketíteni, elítélni Kitus juodina, o pats ne geresnis „Másokat befeketít, de ő maga sem jobb“ anim. juoduoti // juodinti lakint (caus.) 1. nyalogatni adni (kutyának, macskának), itatni katę lakinti „hagyni, hogy a macska nyalogasson” Ne laikas šunis lakinti, kai reikia medžioti (flk.) „Ha vadászni indulunk, a kutyákat is etetni kell” (közmondás) anim. * leipinti () 1. hervadásra késztetni Karštis leipina lapus „A hőség miatt hervadnak a levelek” 2. Jis visus leipino juokais „Mindenkit halálra nevettetett” anim. leipėti // leipinti lepinti () 1. kényeztetni, dédelgetni Nevelte, kényeztette a nagymama a kislányt (litván népdal) „Nevelte, dédelgette az anyácska a kislányát” (dal) anim. lepinti // lepintis lesti 1. csipegetni Višta lesa grūdus „A tyúk gabonát csipeget.” 2. (átv.) lenni Kur bāsa, ten ir lesa „Ahol gyenge, ott üt a baj” (közmondás) anim. lassulni 1. lassulni Žingsniai lėtėja „A lépések lelassulnak” élettelen. mászni 1. mászni, fel- vagy lefelé menni Lipti į kalną „Felmenni a hegyre” Lipti laiptais aukštyn „Felmenni a lépcsőn” Lipti per tvorą „Átmászni a kerítésen” átv. Ant galvos lipti „A fejére mászni, szorongatni” élő. ragadni 1. ragadni, hozzáragadni Sniegas limpa prie kojų „A hó a lábakhoz ragad” Tie klijai gerai limpa „Ez a ragasztó jól ragaszt” (szó szerint: jól tapad) 2. turėti patraukimą, lipti vonzani, magához vonzani Vaikinai prie jos limpa „A fiúk odavannak érte” 3. ragályosnak lenni etetni () 1. (madarakat) etetni vištas lesinti „tyúkokat etetni”. élő. lassítani () 1. lassítani lėtinti žingsnius „lassítani a lépteket” Oras lėtina kulkos greitį „A levegő csökkenti a golyó sebességét” anim. felmászatni (okoz.) 1. ültetni, kiszállítani Laipinti ant vežimo „Felültetni a szekérre” Keleivius laipina iš laivo „Kiszállítják az utasokat a hajóról” anim. gyúrni (kauz.) 1. ragasztani, odaragasztani, összeragasztani lipdyti pašto ženklą „postai bélyeget ragasztani” 2. formázni, megmintázni statulą lipdyti „szobrot mintázni” Kregždės ėmė lipdyti lizdus „A fecskék fészkeket kezdtek építeni” 191 Šiltinė limpa „A tífusz fertőző.” inanim. élőlények: mászni // mászatni (csökken) menkėti 1. csökkenni Sutaupyti pinigai menkėja „A megtakarított pénz fogy” (szó szerint: csökken) 2. gyengülni Sveikata menkėja „Az egészség romlik” 3. fogyni Jis vėl menkėja „Megint fogy” élettelen. menkinti () 1. nem tart értékesnek, fontosnak, kisebbíti (az érdemeket) menkinti nuopelnus „kisebbíti az érdemeket” élő // menkti // menkinti meghalni 1. meghalni, elhalálozni Mirsi, o darbų nebaigsi „Meghalsz, de a munkáidat nem fejezed be” mirti nuo žaizdų „belehalni a sebeibe” 2. (átv.) eltűnni Miršta senasis pasaulis „Meghal a régi világ” 3. nagyon kívánni, sóvárogni, erősen érezni Miršta saldimo „Belehal az édesség utáni vágyakozásba” Miršta iš piktumo „Majd meghal a dühtől” élő. marinti () 1. gyötörni, pusztítani, mérgezni Ligos marina žmones „A betegségek pusztítják az embereket” 2. elpusztítani marinti nervą „elpusztítani az ideget” 3. éheztetni marinti badu „éheztetni” 4. haldokló mellett lenni marinti ligonį „haldokló beteg mellett lenni” élő. táplálkozni 1. táplálkozni A húsevő állatok hússal táplálkoznak „A húsevő állatok hússal táplálkoznak” 2. megélni Vadászatból él „Vadászatból él (táplálkozik)” etetni () 1. etetni, ételt adni A gyermeket eteti „(Ő) eteti a gyermeket” Álmokkal táplálja a lelkét „(Ő) álmokkal táplálja a lelkét” 192 Szépségből nem élhetsz meg „Szépségből nem lehet megélni (nem lehet eltartani magad)” 3. nőni, felnőni Már felnőtt, a negyedik évtizedét tapossa „Már korban van, a negyedik tízes éve!” állattani prasti 1. hozzászokni Hozzá van szokva ahhoz, hogy ezt a munkát végezze „Hozzászokott ehhez a munkához“ A gyermek hozzászokott ahhoz, hogy egyedül egyen „A gyermek hozzászokik ahhoz, hogy egyedül egyen“ 2. (nyj.) érteni, megérteni a jelentést Próbálkozom, próbálkozom, de sehogy sem tudom megérteni ezt a dolgot „(Én) újra meg újra próbálom megérteni, de sehogy sem sikerül“ Jól érti a litván nyelvet, csak nem beszél „Litvánul ugyan ért, csak nem beszél“ anim. rothadni 1. rothadni A krumpli idén rohad „A krumpli idén rohad“ A körte hamar megrohad „A körték gyorsan rothadásnak indulnak“ 2. parázslani, bomlani A csontok elrothadnak „a csontok rothadnak“ 3. (átv.) keseregni, gyötrődni, sínylődni A börtönben sínylődni „rothadni a börtönben“ inaním. anim. etet // táplálni (nyelvjárási) táplálni // táplálkozni hozzászoktat (kauzatív) 1. hozzászoktat Türelmesen szoktassuk a gyermekeket a tisztasághoz „A gyerekeket kitartóan hozzá kell szoktatni a tisztasághoz“ pratinti maudytis szó szerint: „hozzászoktatni a mosakodáshoz“ átható hozzászoktatni // hozzászokni pūdyti (kauzatív) 1. rothasztani Lietus šieną pūdo „Az eső rothasztja a szénát” 3. rothasztani (hosszú ideig fogságban tartani) Forradalmárok százait tartották fogságban börtönökben „Forradalmárok százait tartották fogságban börtönökben” állati 13. 949 193 kiabál 1. kiált, hangosan kiabál Volungė prieš lietų rėkia „A sárgarigó kiált az eső előtt” 2. sír, ordít Vaikas rėkia, valgyti nori „A gyerek sír, enni akar” anim. apad 1. (vízről) apad, sekélyebbé válik Upė jau senka „A folyó már apad” átv. Žaliavų ištekliai smarkiai senka „A nyersanyagkészletek erősen fogynak” 2. (átv.) kimerül, elapad Sveikata senka „Fogy az ereje” inanim. megdermed 1. megdermed, kihűl, megkeményedik Vaškas stingsta „A viasz megdermed” 2. megfagy, kihűl kraujas stingsta gyslose „megfagy a vér az erekben” 3. dermedtté, merevvé válik Nuo šalčio stingo rankos ir kojos „A hidegtől elgémberedett a keze és a lába” inanim. kiabáltat (műveltető) 2. kiabálásra kényszerít Be reikalo vaiką rėkdo „Feleslegesen kényszeríti kiabálásra a gyereket” anim. rėkdyti // rėkydytis kimerít (caus.) 1. a folyó vízszintjének csökkentése, kiszárítás sekinti vandenį (garinti) „elpárologtatja a vizet” 2. hagyni, hogy kimerüljön, gyengíteni priešo jėgas sekinti „gyengíti az ellenség erejét” anim. dermeszt (caus.) 1. lehűtésre késztetni, dermedtséget okozni Šaltis stingdė rankas „A fagytól elgémberedtek a kezek” anim. III. Az „nem visszaható ige // visszaható ige” típusú oppozíciók (prausti „mosni” // praustis „mosakodni”) auti 1. cipőt adni valakire, felcipőztetni Nėra kuo vaikus auti „Nincs mivel felcipőztetni a gyerekeket” autis 1. cipőt húzni Aukis šiandien veltinius „Ma húzd fel a nemezcsizmát” 194 anim. Tuoj ateis — jis dar aunasi „Hamarosan megérkezik — még éppen felhúzza a cipőjét” anim. dabinti 1. felöltöztetni, feldíszíteni Virágokkal díszítjük a kis szobát „Virágokkal díszítjük a nappalit” 2. felékesíteni, hozzáigazítani, felosztani Ő kedves szavakkal ékesítette „Ő válogatta meg a gyengéd szavakat” anim. dabintis 1. kiöltözködik Dabinasi eidama į vestuves „Kiöltözködik, miközben az esküvőre megy“ 2. megoszt, szándékozik Dabinasi pas mus ateiti „Szándékában áll hozzánk jönni“ anim. zavarossá tesz 1. felkavar A kacsák felkavarják a vizet „A kacsák felkavarják a vizet” 2. megzavar megzavarni valakinek a nyugalmát, felkavarni az életét „megzavarni valakinek a nyugalmát, felkavarni az életét” átvitt értelemben zavaros 1. zavarossá válik Vanduo drumsčiasi „A víz zavarossá válik“ 2. borússá válik Dangus drumsčiasi „Borús az ég“ 3. aggódik, sürgölődik A méhek rajzás előtt nyugtalankodnak „A méhek rajzás előtt nyugtalankodnak“ anim. kelti 1. felemelni, felébreszteni Kelk visus iš miego „Ébressz fel mindenkit” állat keltis 1. felemelkedni, felkelni Mes keliamės anksti „Korán kelünk fel” állat lepinti 1. kényeztetni, dédelgetni Lepino močiutė dukrelę (flk.) „Édesanyja kényeztette a kislányát” (dal) anim. lepintis 1. henyélni, dédelgetni magát Vyras dabar kaime lepinasi „A férj most a faluban kényezteti magát” anim. 13* 195 maitinti 1. etetni, ételt adni Most a nagymama eteti a gyerekeket „Most a nagymama eteti a gyerekeket” anim. maudyti 1. fürdetni Itt az ideje megfürdetni a gyerekeket „Itt az ideje megfürdetni a gyerekeket” anim. mosdat 1. mosni Burnelė vízzel megmosakodtam „Vízzel megmostam az arcomat“ Anelė megfürdeti a gyermeket „Anelė megfürdeti a gyermeket“ anim. ráncol 1. ráncolni, összehúzni Miért ráncolod a homlokod? „Miért ráncolod a homlokod?“ 2. összehúzni, meghúzni harisnyát stoppolni „harisnyát stoppolni“ 3. (közny.) rosszul, gyengén varrni, kötni bundát varrni „bundát varrni” tárgyas táplálkozni 1. táplálkozni, élelemhez jutni Csak növényekkel táplálkozik. „Csak zöld növényekkel táplálkozik.” állatéletű fürödni 1. fürödni A verebek a homokban fürdőznek. „A verebek a homokban fürdőznek.” Forró napon mindenki a tavunkban fürdik. „Forró napon mindenki a tavunkban fürdik.” állatéletű mosakodni 2. mosakodni, megmosakodni Ő szappan nélkül mosakszik „Szappan nélkül mosakszik” A gyerekek már maguk mosakodnak „A gyerekek már maguk mosakodnak” állati ráncolódni 1. ráncolni (az arcát) Miért ráncolod a homlokod, valami baj van? „Miért ráncolod a homlokod, valami nincs rendben?” 2. borúsnak lenni Mindenfelől borúsodik, úgy látszik, esni fog „Mindenfelől borús az ég, valószínűleg eső lesz” 3. csökkenni, végéhez közeledni A hús már fogy „A hús már fogyóban van” Jau dienos raukiasi „A nappalok egyre rövidebbek” élettelen, élő A szótárkészítés tapasztalata azt mutatja, hogy a mai litván nyelvre jellemző az egyes oppozíciótípusok közötti viszonyok bizonyos fokú változékonysága. Így a „belső diatézis // külső diatézis” típusú oppozíciók egyes jelentésekben (pl. grįžti „visszatérni” // gręžti „fordítani, visszafordítani”) háttérbe szorulnak vagy eltűnnek, mivel a külső diatézisű igét képzőszuffixummal ellátott kauzatív ige szorítja ki, például 196 gražinti „visszaadni” az gręžti „visszafordítani” helyett; ennek következtében a „belső diatézis // külső diatézis” típusú oppozíciót (grįžti // gręžti) a „nem kauzatív ige // kauzatív ige” típusú oppozíció váltja fel (grįžti // gražinti). Hasonlóképpen, a „belső diatézis // külső diatézis” típusú oppozíciók egy részében a belső diatézisű igéket visszaható igék szorítják ki, ezért ezek az oppozíciók a „nem visszaható ige // visszaható ige” típusú oppozíciókkal helyettesítődnek. Például a diatézisoppozíció kilti „felemelkedni” // kelti „felemelni” egyes jelentéseit az keltis „felemelkedni” // kelti „felemelni” oppozíció szorítja ki. Így az oppozíciók nagyobb grammatikai kifejezőereje felé mutató tendencia figyelhető meg (a gyök ablaut-fokozatainak szembeállítása háttérbe szorul, mint nem eléggé kifejező eszköz). Ez a tendencia mintegy fókuszba kerül a mai orosz nyelvvel való összehasonlításban, ahol a litván nyelv „belső diatézis // külső diatézis” típusú oppozícióinak többségével az „ige visszaható alakja // ige nem visszaható alakja” típusú oppozíciók állnak szemben (a „az alany állapota // az alany cselekvése” szemantikai szembeállítás). A szóban forgó rétegek kölcsönös átmenetei elvileg feltehetőleg azzal függnek össze, hogy a mai litván nyelvben mindegyikük ugyanazt a jelentést hordozza (az „alany állapota // az alany cselekvése” szemantikai szembeállítást), ezért megfigyelhető az egységes kifejezésére irányuló tendencia. Az utóbbi eltolódások az alany jellegével is összefüggenek. Így például a fent említett „belső diatézis // külső diatézis” típusú oppozíció kilti „felemelkedni” // kelti „felemelni” a mai litván irodalmi nyelvben rendszerint „a tárgy állapota // az ember vagy valamely más élőlény cselekvése” szembeállítást jelöl, míg az azt kiszorító, „visszaható ige // nem visszaható ige” típusú oppozíció keltis „felemelkedni” // kelti „felemelni” az „az ember vagy valamely más élőlény állapota // az ember vagy valamely más élőlény cselekvése” szembeállítást jelöli. Egyes kelet-aukštaitiai nyelvjárásokban azonban mindkét esetben, meghatározott kontextusokban, már „visszaható ige // nem visszaható ige” típusú oppozíciókat használnak. Így azok a visszaható igék, amelyek az alanyok szélesebb körével kapcsolódhatnak össze, mint a belső diatézisű igék, hajlamosak kiszorítani az utóbbiakat. A nyelvművelés szempontjából ez a jelenség gyenge pontot teremt, különösen oroszról litvánra történő fordításkor. Az orosz nyelvben is megfigyelhetők a tranzitív igék morfológiai típusai (Виноградов В. В., 1972, с. 503), amelyek hasonlítanak a litván nyelvben kimutatottakhoz, például a kauzatív igék típusa: пить // поить, расти // растить; ez azonban az orosz nyelvben mindössze néhány szóval képviselteti magát, az olyan főnévi eredetű igék altípusát kivéve, mint a белеть // белить, amely kifejezettebb és szabályosabb (Лобашкова С. Г., 1977, с. 5). A tranzitív igék morfológiai típusai között- 197 Az orosz nyelvben a legjelentősebb és legproduktívabb típust a visszaható igék alkotják (меняться // менять) (Мустейскис К., 1972, с. 169). Mivel az igék használata a két nyelvben nem lehet szimmetrikus (különösen az igék egyes jelentéseitől és a különféle alanyokkal való kapcsolódásuktól függően), a nyelvek közötti interferencia következtében nemcsak az igei szó (lexéma), hanem az átmenő ige morfológiai típusának kiválasztásában is hibák keletkeznek, például: visi susitalpino (= tilpo) „mindenki elfért“, mėsa gadinasi (= genda) „a hús megromlik“, vėl vėjas keliasi (= kyla) „a szél ismét feltámad“, orai keičiasi (= kinta) „az időjárás változik“, paveikslas skaidosi (= skyla) „a kép részekre bomlik“ stb. Ezért abból a tényből kiindulva, hogy az iskolában a tanulók elsajátítják az átmenő és a tárgyatlan igék megkülönböztetését, kívánatos, hogy ezt a megkülönböztetést a kétnyelvűség körülményei között mind a litván nyelv, mind – úgy tűnik – az orosz nyelv oktatásában az átmenő igék morfológiai típusainak felismerésével is elmélyítsék. СПИСОК ЛИТЕРАТУРЫ Виноградов В. В. Русский язык. 2-е изд. – М., 1972. Криницкайте С. А. К общей теории глагольной переходности (на материале литовского языка): Автореф. канд. дис. – М., 1980. Лобашкова С. Г. Словообразовательная структура и семантика соотносительных переходных / непереходных (с суффиксами -и- / -е-) глаголов в современном русском языке: Автореф. канд. дис. – М., 1977. Мустейскис К. Сопоставительная морфология русского и литовского языков. – Вильнюс, 1972. Степанов Ю. С. Вид, залог, переходность. – Изв. АН СССР. Сер. лит-ры и языка, 1977, т. 36, вып. 2. Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. – V., 1971, t. 2. Jakaitienė E., Laigonaitė A., Paulauskienė A. Lietuvių kalbos morfologija. – V., 1976. Lietuvių kalbos gramatika. – V., 1972. Paulauskienė A. Gramatinė lietuvių kalbos veiksmažodžio kategorijos. – V., 1979. S. KRINICKAITĖ LIETUVIŲ IR RUSŲ KALBŲ TRANZITYVIŲJŲ VEIKSMAŽODŽIŲ ŽODŽIO SUDARYMO PATIRTIS Reziumė Veiksmažodžio tranzityvumas suprantamas kaip leksinė-gramatinė kategorija, kuri reiškiama opozicijomis veiksmažodžių, galinčių turėti tiesioginį objektą, ir veiksmažodžių, negalinčių turėti tiesioginio objekto. Žodyne veiksmažodžiai pateikiami pagal tris morfologinius opozicijų tipus: 1) vidinės ir išorinės diatezės opozicijos (birti || berti), 2) nekauzatyvinių ir kauzatyvinių veiksmažodžių opozicijos (verkti || virkdyti), 3) nesągrąžinių ir sągrąžinių veiksmažodžių opozicijos (prausti || praustis). Manoma, kad visi šie opozicijų tipai reiškia semantinę opoziciją „būsena // veiksmas“, kurios pagrindą sudaro veiksmažodžių priešpriešinimas pagal veiksmo santykį su subjektu. Tai opozicijos veiksmažodžių, užfiksuotų „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne“ (1972). 198 Veiksmažodžių reikšmės pateikiamos sugretintos opoziciniu principu. Po kiekvieno veiksmažodžio yra pažymėta, su kokiais subjektais jis dažniau vartojamas ir kokias priešpriešas jis sudaro su kitais veiksmažodžiais. Iš žodyno matyti, kad svarbi lietuvių ir rusų kalbų tranzityviųjų veiksmažodžių neatitikimų dalis yra būtent morfologinių veiksmažodžių tipų skirtumai. Todėl, autorės manymu, dvikalbystės sąlygomis mokant lietuvių ir rusų kalbų, yra svarbu išmokyti mokinius ne tik skirti tranzityviuosius ir intranzityviuosius veiksmažodžius, bet ir jų morfologinius tipus. S. KRINICKAITĖ EXPERIENCE OF COMPILING LITHUANIAN–RUSSIAN DICTIONARY OF TRANSITIVE VERBS Summary On the basis of morphological analysis of transitive verbs drawn from "Dictionary of Modern Lithuanian" („Dabartinės lietuvių kalbos žodynas“, 1972) 3 morphological types of transitivity are given: 1) the oppositions of medial and active diathesis (birti "to pour" // berti "to strew"); 2) the oppositions of noncausatives and causatives (verkti "to cry" // virkdyti "to make cry"); 3) the oppositions of irreflexive and reflexive verbs (rengti "to clothe" // rengtis "to dress"). The comparison of the corresponding oppositions in Lithuanian and Russian has shown that Russian differs from Lithuanian in the considerable predominance of reflexive type. Many speech and translation mistakes are connected with this discord of the morphological types of the transitive verbs. The author presumes that the morphological types of the transitive verbs must be taken into consideration in teaching either Lithuanian or Russian.