Научно-техническая революция и проблемы терминологии физики

МОКСЛО КАЛБОС КУЛТУРОС ИР ТЕРМИНОЛОГИЈОС ПРОБЛЕМОС LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, XXIV (1985) ИГОРЬ ЕВТИХИАНОВИЧ ОЖИГОВ TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FORRADALOM ÉS A FIZIKAI TERMINOLÓGIA PROBLÉMÁI A tudományos-műszaki forradalom (TMF) az emberiség életének globális, összetett, több szakaszból álló, sokrétű jelensége, amely az emberek alapvető érdekeit érinti. A TMF olyan történelmi körülmények között fejlődik, amikor két társadalmi-politikai és gazdasági rendszer jött létre. Jelenleg a szocializmus és a kapitalizmus világa közötti viszonyt jelentős mértékben kiélezték a kapitalizmus ideológusai, főként az Egyesült Államok hadiipari komplexumának képviselői. A TMF fő vonásai a XX. század közepe táján váltak egyértelműen felismerhetővé. Történelmi szempontból a TMF-et a gazdaság, az ipar, a tudomány és a technika egyre gyorsuló fejlődési üteme jellemzi. Új tudományágak és ismeretterületek jelennek meg (űrhajózás, félvezetők, kvantumkristályok, folyadékkristályok, rendkívül tiszta anyagok, rendezett mágneses szerkezetű anyagok, száloptika, integrált nyomtatott áramkörök, felületi anyagok, szupravezetők, polimerek stb.). Fokozódik az egyén és a társadalom egészének munkatevékenysége és szellemi tevékenysége. Az államközi kapcsolatok jelentősen szorosabbá válnak. Minden szinten bővülnek a nemzetközi kapcsolatok. Növekszik az eszmecsere. Ugyanakkor az államok és nemzetek fejlődése egyenlőtlen, és az általuk elért szintek különböznek. Az iparban áttérnek az automatizált és folyamatos gyártósorokra, fejlesztik és bevezetik a robottechnikát. A termelés és a társadalmi tevékenység irányítása mindinkább elektronikus berendezésekkel, számítógépekkel, automatizált irányítási rendszerekkel és számítógéppel segített tervezési rendszerekkel történik. A tudományok határterületein új tudomány- és technikai ágak jelennek meg (bionika, biofizika, biokémia, molekuláris biológia, ipari mikrobiológia stb.). Összetett feladatok és globális problémák jelennek meg (a napenergia hasznosítása, a környezetvédelem, az előrejelzés). Ezt az egész folyamatot műszaki, tudományos és egyéb szövegek nagy mennyiségű fordítása kíséri. Eközben minden nyelvnek megvannak a maga szabályai, hagyományai és eljárásai a terminológia és a terminusalkotás terén. 107 Ilyen körülmények között a kommunikáció területén, a tudomány nyelvében sajátos, a tudományos-műszaki terminológiát érintő feladatok merülnek fel. Soroljunk fel néhányat ezek közül. 1. A TMF problémáira vonatkozó egységes fogalmi apparátus és terminológia kidolgozása, amely megkönnyítené a nemzetközi együttműködés bővítését. 2. A TMF filozófiai kérdéseire vonatkozó fogalmi apparátus és terminológia további tökéletesítése a valamennyi ország haladó tudósai által végzett konstruktív kutatások szemszögéből, különösen a hazánk termelési és tudományos tevékenységére vonatkozó kérdések tekintetében; figyelembe véve a „technológiai determinizmus” bírálatának szükségességét, amely a társadalom konvergenciájának polgári filozófiai koncepciójához vezet, valamint a „technológiai pesszimizmus” bírálatát, amely a tudomány és a technika megalapozatlan bírálatához vezet 1. 3. A terminológiai szervek valamennyi szintjén folyamatos, eredményes és széles körű munka megszervezése, státuszuknak megfelelően (a Tudományos Akadémia, az Állami Szabványügyi Hivatal, a tudományos-információs kutatóintézetek, a felsőoktatási intézmények, a fordítószervezetek, a szerkesztőségek, a kiadók, a könyvtárak stb. keretében). 4. A tudományos-műszaki értelmiség terminológiai ismereteinek bővítése, valamint a széles tömegek tudatos és aktív hozzáállásának kialakítása a terminológia, az idegen nyelvről való fordítás stb. kérdéseihez. 5. Az alapvető tudományágak terminológiájának rendezése, valamint az alkalmazott és termelési tudomány- és technikai területek terminológiájának szabványosítása. A terminológia normalizálását e területeken, egymással való összefüggésüket és kölcsönös függőségüket figyelembe véve, meghatározott sorrendben kell elvégezni 2. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Tudományos-műszaki Terminológiai Bizottsága (a továbbiakban: KNTT), amelyet 50 évvel ezelőtt hoztak létre, többek között az alapvető fizikai területek terminológiájának rendezésével foglalkozik3. A matematikai mechanika és a termodinamika terminológiáját már rendezték. A kvantummechanika és a szilárdtestek kvantumelmélete terminológiájának rendezése a befejezéséhez közeledik. A fizika más területei terminológiájának rendezését is tervezik. A KNTT tudományos bizottságaiban végzett munka tapasztalataiból és a fizikai tudományos folyóiratokban, illetve monográfiákban található új terminológiai anyag elemzéséből néhány következtetést vonhatunk le, és megfogalmazhatjuk a terminológia rendezésével összefüggésben felmerülő problémákat. 1 См.: Марксистско-ленинская теория НТР.— Вопросы философии, 1974, № 2, с. 3—14. 2 См.: Ожигов И. Е. О планировании работ по упорядочению научно-технической терминологии.— В кн.: Проблемы разработки и упорядочения терминологии в Академиях наук союзных республик. М., 1983, с. 122—126. 3 См.: Сидоров В. И., Канделаки Т. Л. Методологические аспекты терминологической работы Комитета научно-технической терминологии АН СССР.— ВЯ, 1983, № 2, с. 3—8. 108 Célszerű a terminológiát elsősorban olyan csomóponti témák szerint rendezni, amelyek más terminusrendszerek kiindulópontjául szolgáló fogalmakat és terminusokat tartalmaznak. A csomóponti témák kiválasztását megkönnyíti a „tudományok fájának” (a terminológia szempontjából való) összeállítása. A „fa” segítségével könnyebb kidolgozni a terminológia rendezésére irányuló munka sorrendjét és tervét. Sok új terminusra jellemző, hogy nem tömör: terjengősek, sok szóból állnak. A terminusok rövid alakjait és a rövidítéseket nem használják kellő mértékben. Például: kvazicsillagszerű objektumok anomális vöröseltolódása, a KREL-modell a kristályos szilárd testek kémiai kötésének elméletében, a kovalens kristályok teljes kötési energiája, számottevő ionos jelleggel. A terminológia mai állapotának feltűnő vonása az indokolatlan idegen átvételek, különösen az anglicizmusok egyre növekvő áradata, például: bootstrap, driver, decimáció, pinning, skálázás stb. Az elemzés kimutatta, hogy egyes fizikus-fordítók kritikátlanul és tömegesen honosítanak meg és használnak idegen átvételeket. A nyomtatásban megjelenő idegen átvételek ezáltal támogatást kapnak, és könnyebben terjednek, még akkor is, ha nem szerencsések. Jelentős számban fordulnak elő „kentaur”-terminusok is, például: grandegyesítés, durva változók, szellemállapotok a perovszkitokban, a nem diagonális hosszú távú rendeződéssel rendelkező rendszer modellje. Azokon a tudásterületeken, ahol a szemléletesség korlátozott, vagy a fogalmak szerkezete összetett (elemi részecskék, statisztikus fizika), érzelmileg erőteljesen színezett terminusokat használnak, például: ördögi lépcső, szépség, báj stb. A fizikai terminológia kidolgozásának nehézségeit leküzdő intézkedések egyikeként javasoljuk az áttérést a passzív terminusalkotásról az aktívra. E célból rövid kézikönyveket és útmutatókat, valamint terminusalkotási ajánlásokat kell készíteni, és széles körben terjeszteni a műszaki értelmiség körében. Véleményünk szerint az ilyen terminusalkotási ajánlások nem merülhetnek ki a meglévő alapvető módszertani és módszertani jellegű munkák összefoglalásában. Tartalmazniuk kell a szabályok, általánosítások és munkamódszerek rendszerét is, konkrét anyagon bemutatva, annál is inkább, mert az új terminusok mindenekelőtt azokon a tudásterületeken, illetve azokban a terminusrendszerekben jelennek meg, amelyeket még nem rendeztek. A tudományos-műszaki forradalommal összefüggő modern terminológiai problémák másik aspektusa a heurisztikus és konzerváló tendenciák figyelembevétele és ügyes összehangolása a terminusrendszerekben4. 4 Lásd: Ozhigov I. E., Pakhomov A. S. A kutatási munkák és az oktatási tevékenység információellátásának néhány kérdéséről 109 A rendezett terminológiai rendszer megőrzi (konzerválja) az ismereteket egy adott szakaszban, és az ismeretek felhasználásának tárháza. Egyúttal egyfajta eszköz szerepét is betölti a fogalomrendszer vizsgálatában, és saját keretein belül heurisztikus tulajdonságokkal rendelkezik. Az egyes fogalmak feltárulnak, megjelennek, kialakulnak, és új terminusokat hívnak életre, amelyek logikusan foglalják el helyüket a terminológiai rendszerben. Következésképpen a kidolgozott (rendezett) terminusrendszer, amely a fogalomrendszer ellentmondásmentes szóbeli leképezése, nemcsak megkönnyíti a gondolkodás folyamatát és az ismeretek adott szakaszban történő gyakorlati (az iparban stb. való) felhasználását, hanem elősegíti a tudomány és a technika további fejlődését, valamint a megismerés új szintjére való átmenetet is. Ezzel együtt a konzerváló és heurisztikus tendenciák valamely szakaszban negatív szerepet is játszhatnak, mivel a tudományos problémák hagyományos megközelítését fejezik ki. Ez például a tudomány fejlődésének „zsákutcáiban” fordul elő, amikor szükségessé válik a fogalomrendszer alapjainak és a hozzá tartozó terminusrendszernek a felülvizsgálata. A tudomány nyelvében nemkívánatos jelenségként meg kell említeni továbbá a pontos fizikai és matematikai terminusok más ismeretterületeken történő indokolatlan használatának eseteit, például: algoritmus, disszipáció, halmaz, szigorú bizonyítás, állapotfüggvény és mások. a fizika terminológiai munkájának példáján.—In: Össz-szövetségi konferencia „A tudományos alap- és alkalmazott kutatások információellátásának problémái az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak fényében”: Előadások és közlemények kivonatai. Moszkva, 1982, 1. rész, 146—149. o.