Словообразовательное калькирование как способ образования современных литовских физико-технических терминов

TUDOMÁNY NYELV KULTÚRA IR TERMINOLÓGIA PROBLÉMÁI LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK, XXIV(1985) AHTEJIE KAYJ/IAKEHE CJIOBOOBPA30BATEJIbHOE KAJIbKHPOBAHHE KAK CIIOCOB O5PA3OBAHHS COBPEMEHHBIX JIUTOBCKHUX PU3UKO-TEXHUYECKHUX TEPMHHOB 1. Beoausie 3aMeyanus 1.1. CorJiacHo yTBepKAEHHAM HCCJIe0BaTeNell PYCCKOH JIEKCHKOJIOTHH (B. M. Hepubaca, JI. II. Edpemona, B. B. Upanosa, K. ®aekenmreiina, H. M. Ilancxoro, JĮ. H. IliMeseBa H Ap.) KaJibkHpoBaHHe — JTO HE MexaHH4ecKOe KONHpOBAHHe, a TBOPYECKHUH IIpOHeCC, OTpaxAaIOIIHĖ B CBOEM pe3yJIb- „Tare B TOM HAH HHOKH Mepe OCOGEHHOCTH KaK CBOEro, Tak H UYKOTO ; 3biKa. Takum o6pasomM, B HTOre KAJIbKHDOBAHHS JIHTOBCKAS JIEKCHKA (B TOM UKHCJIE A litván (műszaki-tudományos; terminológiai) nyelv új lexikai és szemantikai egységekkel, egyes esetekben pedig új szóalkotási mintákkal gazdagodik. Mindazonáltal a kalkírozást a litván nyelv szókincsének gazdagítását szolgáló egyik alapvető eszköznek tekinteni mégsem lehet. Következésképpen a kalkírozás folyamatát és eredményét — a kalkot — a litván nyelvben célszerű olyan jelenségként értékelni, amely részben aktivál bizonyos lexikai és szemantikai lehetőségeket a litván nyelvben. : 1.2. A litván (műszaki-tudományos) terminusok kalkírozásakor a kölcsönzött szóalkotási vagy szemantikai motiváltságot az „idegen nyelvű terminus” adja, míg az építőanyagot (hangokat, töveket, affixumokat és szavakat) a litván nyelvből merítik. Ezért nem célszerű azt állítani, hogy a kalkterminusok köztes helyet foglalnak el az „eredeti litván” és a kölcsönzött (műszaki-tudományos terminológiaiterminológiai iskola. 1.3. Lényeg Kalkírozás COCTOHT B TOM, YTO OHO TOXJIECTBEHHLIMH HJIH OJIH3KHMH SISBIKOBBIMH Cpe/ICTBAMH BOCIIDOH3BOJIHT MOTHBHDOBAHHOCTS, CTpyKTYDpy, TeM a CaMbIM H COjĮepxaHHe KaJbKHpyeMOro OGbeKTa. CreneHs TOYHOCTH H a/IeKBATHOCTH A fordítása A kalkírozott objektum iránti ebben a két nyelv szavainak struktúrájától és szemantikájától függ. A litván nyelvben (a műszaki-tudományos terminológiában) a következő kalktípusok fordulnak elő: szóalkotási, szemantikai, frazeológiai, összetett. A kalkírozott objektumhoz való adekvátság és pontosság mértéke szerint ezek a kalktípusok további altípusokra oszthatók. 67 1.4. A három korszerű terminológiai szótár alapján: „Rusy-lietuviy kalbų politechninis Zodynas” (1959) — Orosz–litván politechnikai szótár, „Rusy-lietuviy-angly kalbų skaiciavimo technikos terminų Zodynas” (1971) — Orosz–litván–- angol számítástechnikai terminológiai szótár és „Fizikos terminų žodynas” (1979) — Fizikai terminusok szótára (litván–orosz–- angol–német terminusok) ! a vizsgálat azonban csak egyetlen, Kádek által alkotott csoport részletes vizsgálatát jelenti. €. A szóképzők, amelyek az összes szótári kádek mintegy 60%-át alkotják, az adott szótárakban szerepelnek. A kutatás tárgyát a főnévi és melléknévi kádek képezik. 2. A szóképző kádek elemzése 2.1. Szóképző Kádképzés — Kétoldalú S; Bevezetés: C egyik OLDAL címzett K saját tárgyhoz, 10 amelyhez K amelyhez az TIpeJCTaBJsieT cOGOH mepeBoj], a C Pyro CTOPOHEI — K CBOEMY pe3yJibTaTy, NO OTHOLIEHHIO K KOTOPOMY OHO TpejcTaBJsieT co6o# Szóalkotás. Így, Osztályozás szóalkotó esetek célszerű kapcsolódni Ha kettő KJAacCHQHKAIHOHHBIX NpHHIKHINa: 1) OTHO- [IeHHEe KaJbKH K KaJbKHPyeMOMy OOBEKTy H 2) OTHOLIEHHEe KaJIbKH K COOTBETCTBYIOHUIEMY CJIOBY JIHTOBCKOTO SI3bIKA. 9.1.1. Ilo OTHOIIEHHIO K KAaJbKHPYeMOMY OGbeKTY CJIOBOO06pa30BaTeJIbHbIe KaJbKH MOJKHO Dpa3JIeJIHTb Ha CJIeJlyIONIIHe MOJArpynnbl: TOUHbIEe H HeTOJKHbIC (no ceMaHTHKe), a/leKBaTHBIE H HeajleKBATHbIe (TIO cJ10BOO6Pa30BaHHIO), KOCBeHHEIe H HenOcpejicTBeHHbIe (0 MPOHCXOXAeHH!0). OueHb 4acTo MOA TepMHHAMH TOYHAS KAAbKQ Hi HETOYHAS KAAbKa TOJPa3yMeBalOTCd CTPYKTYPHO ajleKBaTHBIE HJIH CTPYKTYPHO HeaJleKBaTHble CJIOBOOOpa3oBaTeJbHEIE KaJlbku 2. TepMHHAMH TOYHAA KAAbKA Hi HETOYHAA KaAbKA 1esecoo6pasHo HMEHOBATH TOJIbKO СЕМАНТИЧЕСКИ TOUHBIE H СЕМАНТИЧЕСКИ HeTOUKbIe KaJIbKH. B CBS3H C TeM, UTO B JaHHOM CJIyuae peub HAeT OO HIeHTHYHOCTH HJIH HeHJIEHTHYKHO“ CTH KAJIbKH KaJIbKHpyeMOMY A szóalkotás IO tárgyai, valamint noogrammok kellek célszerűbb adekvátan megnevezni néhány H nem adekvát néhány. | i CM. CNKHCOK COKpaLlCHHH. 2 Cu: Baxuna H. H. Pycckue KaJibkH B KHprH3CKOM JIHTepaTypHOM 5133bIKe.— Yu. san. Kupr. xenck. mex. Hu-Ta uv. B. B. Maskosckoro. Cep. ¢uion. Hayk, 1963, Buin. 7, c. 5; Bapaeaussu A. K. @®panuysckue JIeKCHYeCKHe 3aHMCTBOBAHHS H KaJbKH B szanajHOapMAHCKOM JiKTepaTypHOM sismke. (Ha MarepuaJie nepesoios npousseaennii B. I'ioro): Asroped. amc. ... Kaui. OHJIOJI. Hayk.— EpesaH, 1975, c. 21; Oepubac B. M. O 3aHMCTBOBAHHH H KAJbKHPOBAHHH NMPOH3BOJAHEIX CJIOB B OROSZ NYELVEN (A ANYAGON A B TOLDALÉKOLÁSSAL KÉPZETT ÖSSZETETT FŐNEVEK).— : KÖTET. ETIMOLÓGIAI no KUTATÁ1972, SOK AZ OROSZ NYELVBEN A. M., kiadó. 7, c. 72; HapkeBHY H. O. KasskupoBanubie CcJIOBA pyccKoro MPOHCXOXKJIEHHs B COBPEMEHHOM HEMELKOM SI3bIKe: AsTtoped. AuC. ... KaHA. OHJIOJI. nayk.— Kuen, 1973, c. 17; OcHoBbi TEODHH JIEKCHYECKOr0 KaJbKHPOBAHHA: Yu. nocobue.— Anma-Ara: Usa-so KasI'V, 1974, c. 103. 68 HenocpejtcTBeHHbIMH CUHTAIOTCS! TANKÖNYV KÖNYVEK, AMELYEK KÖZVETLENÜL HO KÖNYVELVEK C MÁS NYELVBŐL, pl. AZ ¢ OROSZBÓL (HeJdo1Uu6—>nepriepyla (PJIIIC 223), naameyrosureav—sliepsnogaudis (PJITIC 283)), c Hemenkoro (Neusilber—pakfong (PJITIC 223), Uberspannung—antjtampis (PJITIC 274, TCBT 185)), c aurumiickoro (részsorozat—»pósekis (TCBT 197), felhőkarcoló—s>dangoraizis (PJITIC 222)) u T. a. Oanako ycraHOBJICHHE KOCBEHHbIX KAJIEK sIBJSIETCS 4acTO 3aTPYAHHUTEJIbHBIM, IIOCKOJIBKY BO MHOTHX CJIy4asix pyCCKHH KaJIbKHPYeMBlii OObeKT KaJieK, NPHBEAEHHBIX B JHTOBCKHX (DH3HKO-TeXHHUECKHX CJIOBApsiX, HMEET COOTBETCTBHA aHAaJOTHYHOH CTPYKTYPHl H CEMaHTHKH B JAPYTHX S3bIKAaX (AHTJIHHCKOM, HEMEIKOM, ¢panunysckom), Hanp. például: puslaidininkis (PJIIIC 305, C®T 238, TCBT 202) «<-orosz. noaynposodnux| aura. semiconductor|ppaunu. félvezető, nyomásérzékelő (TCBT 333)<pyc. npedycuaurears||nem. Előerősítő H T. A. A szavak lehetnek közvetlenek — az orosz, angol, német vagy francia nyelvből, illetve közvetettek, amikor a litván fizikai-műszaki terminológiába közvetítő nyelven, azaz az orosz nyelven kerülnek. Következésképpen ebben az esetben az ilyen szavak közvetlensége és közvetettsége relatív. 2.1.2. A következőhöz viszonyítva K megfelelő szóhoz litván S13bIKA CJIOB006pa30BATeJIbHbIe KaJbKH Dpa3jieJieHbi Ha DpeaJIbHbie H PeJsTHBHBIE, HJIH HHAYKTH. [A terminus technicusok közé sorolhatók az olyan neologizmusok, amelyek a jelölt objektumhoz képest kalkoknak tekinthetők, a litván nyelv megfelelő szavához képest pedig kölcsönszavak- .] A következő induktorcsoportba tartoznak: 1) terminusok, amelyek szóalkotó motivációi egybeesnek más nyelvek terminusainak szóalkotó motivációival (pl. : iSkrautuvas (PJITIC 344) «pyc. pasepymcaresrs|uem. Auslader| aura. ürítő, viniatraukis (PJITIC 65) «pyc. 2603000ép); 2) Nem a szóalkotási minták megfelelőinek közvetlen kölcsönzése más nyelvekből, hanem azon szavak szóalkotási elemzése, amelyek közvetve utalnak ezekre a mintákra (pl. a farngumatis — „szárny” szóalkotási induktuma, vö. az összetett szóalkotási kalkkal: bangomatis < fr. soaxomep|lanri, wavemeter|ang. Wellenmesser stb. 1.). 2.2. Képzési módjuk alapján a szóalkotó kalkok prefxális, szuffixális, flektív és összetett típusokra oszthatók. 2.2.1. A litván (fizikai-műszaki terminológiában a leggyakrabban használt) összetett képzős szavak a következő előtagokkal fordulnak elő: ant-, vö. orosz nad-, sverh-, német über-, aura. szuper-, túl-(antiszelep (PJITIC 371)«pyc. sverhdasaenuelanra. túlnyomás, túlterhelés (PJITIC 372, COT 15, TCBT 260) «pyc. sverhrok| aura. overcurrent||luem. Überstrom- ); ne-, vö. orosz He-, HeM. nicht-, aura. non-, un-(nelaidininkas (PJITIC 224, COT 197) «pyc. s#enposodnux| nem. Szigetelő, nesavaeigé [barza] (PJIIIC 23)<-pyc. necamoxodnasn [6apxkal); pa-, po-, Cp. pyc. nod-, nem. unter-, aura. sub-(papakopé (PJIIIC 297) «pyc. noocrynenok, pojuostis 69 (COT 224) «pyc. noOdnoznocal|aurn. subband| nem. Unterband); po-, cp. pyc. nocae-, aura. utó- (povaizdis (COT 229) «pyc. nocaeusobpascenuel aura. utókép, poveiksmis (PJITIC 309, COT 229) « pyc. nocaedeiicreuel laura. utóhatás); pries-, cp. pyc. nporuso-, nped-, HEM. ellen-, elő-, utó. ellen- (ellennyomású (PJIIIC 331, TCBT 219) «rusz. nporusorox |mem. ellenáramlás, nyomásfokozó (TCBT 333)<pyec. npedycuaureas| nem. Előtag). A tőszóképzők a litván nyelv szókészletében (nyelvészeti-- műszaki szótáraiban) található összes szóképző toldalék 9%-át teszik ki. Megállapították, hogy a szóalkotási tükörfordítások túlnyomó többsége utótagokkal képződött (pl. nelaidininkas, poveiksmis, prieSstiprintuvis). Következésképpen a képzők elterjedtsége erősíti a litván melléknévi neologizmusok főnévi alapon történő létrehozásának tendenciáját. Képzők a prie§- előtaggal, vö. orosz. proTueo-, német. gegen-, más produktív szóképző előtagok. Ezek más terminológiai rendszerekben is felfedezhetők, például: : prieSménulis (meteorológia) «orosz. nporusorynalluem. Gegenmond, priessutemis (METEOPOJIOTHS) —pyc. RPOTUBOCYMEPKU HI T. I. IlpedukcajibHbIe c10BOO6pa3oBaTeNbHble KaJbKH, NPHBEJEHHbIE B JIHTOBCKHX (DH3HKO-TeXHHYECKHX CJOBapsX, SIBJASIOTCS YAAYHBIMH H HOPMATHBHBIMH. 2.2.2. B coBpemMeHHOH JIHTOBCKOH (DU3HKO-TEXHHYECKOH TEPMHHOJIEKCHKE CyOOHKCAJIbHLIE CJIOBOOGpa30BATEJIbHbICE KaJIbKH COCTABIISIIOT 37,4% ot Bcex CJIOBO06pa30BAaTeJIbHbIX KaJIeK. IIpH KOnHpOBAHHH CYyOOHKCAJIbHbIX CJIOBOOGOpa30BATeJIbHbIX KaJIeK UalilĮe BCero VynOTpeOJISIOTCSH CJIejtylomHKe CyOOHKCEI: -imas, cp. pyc. ekxue, -aHue, HeM. -ung, -aria. -ing, -ion (apvandeninimas (PJITIC 229) «pyc. o6sodnenuellnem. Bewdsserung, janglinimas (PJIIIC 222) «pyc. Hayerepoxcusanue|nem. Durchkohlung- ); -inis, -€, cp. pyc. -Holil, -080ii (bangolaidinis [rezonatorius] (CPT 254, TCBT 254) «pyc. 804H0so0Hell [pesonartop], viršgarsinis [greitis] (COT 104, TCBT 260) «pyc. ceepx3sykosas [CKOPOCTh]); -fuvas, cp. pyc. -Teéab, -HUK, -4UK, HEM. -er, aura. -er, -or (iSkrautuvas (PJITIC 344)< orosz. paszpyscareas| nem. Auslader|lanra. iškroviklis, nuėmėjas (PJIIIC 418, TCBT 310)<pyc. coémHuk|lnem. fogyasztó); -iklis, vö. pyc. -Teas, -4uk, auri. -er, -Or, HeM. -er (atskyriklis (TCBT 162) «pyc. ordeaureas, perjungiklis (PJITIC 271, COT 218, TCBT 182) «pyc. nepekarwouaress|uem. Umschalier); -éjas, -tojas, vö. pyc. -Teas, -4UK, aur, -er, -or, Hem. -er (naudotojas (TCBT 202) «pyc. noaeaogareas| aura. felhasználó, hordozó (TCBT 154) «pyc. nocureas| aura. hordozó||német Trager); -umas, vö. pyc. -ocrs, aura. -bility, fnem. -keit, -heit (apdirbamumas (PJITIC 234) «pyc. o6pabarsisaemocts| fnem. Bearbeitbarkeit, (pri)taikomumas (TCBT 218) «pyc. npumensemocrs|lanra. alkalmazkodóképesség). 2.2.2.1. Az -imas utótaggal képzett főnevek szinte mindegyike igetövekből származik. Az utóbbi időben a műszaki terminológia szókincsében számos, az -imas utótaggal képzett szó jelent meg, 70 olyan OT igékből, amelyeknek a nielőtagjuk van, például: nuplaukinimas (PJITIC 230) «riz. obessorawusanue, nuriebinimas (PJITIC 230) «riz. o6esacupusanue| em. Entfetung. Jlauuble KAJIbKH SIBJISj0TCSl HeHODMATHBHbIMH. HeHOpMaTHBHOCTb Takux KAaJIEK o6ycCJOBAHBAETCS MoZI00POM HEY aYHOro CJIOBA — IJIaroJa ¢ NPHCTABKO# nu-. B PYCCKOM S13bIKe CJIOZKHAsl IIpHCTABKA 00e3-, CBOHCTBEHHAS TOJIbKO npedukcaabHo-cydhukCaJIbHBIM TJIarojiaM, o0pasyeT rJarojbl CO 3HAYCHHEM <«JIHIIHTH Uero-JI., OCBOOOJIHTb OT 4ero-J1.» ; 06e3004uUTs, o6escuputrs. To 3HAYCHHE «JIHUIICHHE U€ro-To» BHECEHO B Hee NPHCTAaBKO# 0e3-, KoTopasi OObIuKHO He CUHTAETCS rJaTOJIbHOfį NPHCTaBKOH: OHA CJHYXHT JŲIS OOpa3OBAHHS NPHJIAraTeJNbHBIX H CYIIECTBHTE/IbHBIX CO 3HAYEHHEM «JIHIIEHHBIH 4ero-to»3, B JIHTOBCKOM S513biKe C NpHCTABKOR nu06pa3oBaHbl IJIAroJIbi, a TAKXKe OTIJIATOJIbHbIe a6CTpaKThl C CyQQuKCOM -imas, KOTOpble A2HHOrO 3HAYeHHS He uMeloT. Kak ria- - FOJIBI, TAK H OTIJIaroJibHble a0CTPaKThl C NMPHCTABKOH nuyKaspBaloT Ha OT/leJIeHHEe (BblAeJIeHHE) Yero-To OT COBOKYNHOCTH, HAampaBjeHHe IefCTBHS BHH3 HJIH BJlaJib C NOAIePKUBAHHEM OKOHYAaHHS TOTO JeicTBHs H T. A. * KpoMe TOTO, HEHOPMAaTHBHOCTh JIaHHBIX KAJIEK CBsi3aHa TaK¥Ke CO CJeNbiM KAJIbKHpoBanHeM 3TOro pojla OTIVIArOJIbHBIX ab6CTPaKTOB, Hamp. : nuvandeninimas- <pyc. obessoncuearue|nem. Víztelenítés u T. n. Kifejezetten, NpH YHOPALOYEHHH (DPU3HKO-TEXHHYECKOH TEPMHHOJIOTHH Adatok Kálium C CYyO- ¢pukcom -imas nenecoo6pasHO 3aMEHHTh GoJiee NpPHEMJIEMBIMH COOTBETCTBHSIMH. 2.2.2.2. CyddukcaapHbie KÉPZETT kalkki-állítmánynem főnévi ¢ képző -inis, -ė képződnek B ALAPVETŐ OT ÖSSZETETT kalkkiMŰVELETI. J[aHHbie TIpH/IaraTeJIibHbhIe COOTBETCTBYIOT CJIOBO006pa30BaTeJIbHbIM NpaBHJIaM JIHTOBCKOTO S53bIKa, OHH SIBJSIOTCS HODMATHBHbIMH H IIpHeMJIeMhIMH. B JHTOBCKO#H (H3HKO-TeXHHYECKOH TEDMHHOJIEKCHKE INNHDpOKO€ pacūpocTpaHeHHe NOJIYJUKHJIH B IIOCJIeJįHee BpPeMs T'HIIOCTAa3Hble HMeHa npHuJiaraTeJIbHbIe C CypduKcom -inis, -ė. Takue runocra3HbIie O6pa30BaHHS — KaJIbKH-IIpHJIaTraTeJIbHbIe ¢ CyOĖOHKcoM -inis, -ė— yale Bcero 060pa30BaHbi OT CJIOBOCOUeTaHHH CYyMecTBHTEJIbHbIX C A be, po, prieš, virš elöljárókkal, például: : beprotarpinis [kabinimas] (PJITIC 113)<pyc. 6essasoproe [3auenJenne], poislankiné [lenta] (PJIIIC 95)<pyc. nodxpyicarsras [mocka], priesskerdiminis [gardas] (PJITIC 105) «rus. vidékiek [zavar], virágos [sebesség] (COT 104, TCBT 260)<rus. szépszokásos [ckopocts] llanra. hiperszonikus|luem. szuperszonikus nu T. x. Adatazónák egy része Adatok KaJIEK SIBJISIIOTCS HEHOPMATHBHBIMH. HeHopMaTHBHOCTb TaKHX KAJIEK 3aKJI0uaercsi B CJIejtylomieM. Bo-nepBbIx, HMeHa NpHJIaraTeJIibHbIe, OGpa30BAHHbIe OT npenJjiora be H HMEHH CYIIECTBHTENBHOTO, OOOpMJISIOTCH He MPH NOMOILIH cyddukca -inis, -ė, a pH noMONnH OKOHUAHHA -is. JlaHHbiėū CJIOBO06pa30BaLI * Po3anuosa T. C. K o0pa3oBaHHi0 OTHIMEHHBIX TIJIAaroJIOB C NPHCTaBKoOil o6e3-—B Ki. : Az orosz nyelv nyelvtani szabályai. Tyjia, 1974, c. 21. * Lietuvių kalbos gramatika.— V.: Mintis, 1971, t. 2, p. 279; Kalbos praktikos patarimai.— V.: Tudomány, 1976, p. 159. 71 TeJIbHbIĖė MOATHII HMEH NpHJIATATEJILHbIX SIBJISETCHA NPOAYKTHBHBIM TaKkKe H B Terminológia, pl.: : bebégis, „bezrejdļcSoBBbIH- -ė >”, bekibirkštis, „bezuckposoit” -ė (PJIIIC 24—25), begarsintuvis [hangszóró] „6espynopubiii [rpoMkoroBopuTeJib] » (PJITIC 76) nT. Jį. Vakítóan fehér, a szóalkotási toldalékokból képzett, - melléknév be K főnév főnévi H képződmények a segédszó -inis, -ė segítségével korrekcióra szorulnak: beprotarpinis (=beprotarpis) [kabinimas] «6es3asopnoe [3auenuienue]», a Bmecro beszélgiminis (=beslégis) [vandentakis] «Gesnanopuslii [Bog0BOA]», NOCKOJIbKY B (hH3HKO-T€- XHHYECKOH TePMHHOJIEKCHKe 60Jiee MPHEMJIEMBIM SIBJISICTCSE TEPMHH slégis «JaBleHHe». Bo-BTOpHIX, HMeHa IpHJaraTejbHble, 00Pa3OBaHHBIE OT NPEAJIOTOB H NPOH3BOJAHBIX HMEH CYIIECTBHTEJbHbIX, YaCTO SBJSIOTCS TpOMO3JKHMH, Hanp. : prieSskerdiminis [gardas], vö. orosz. npedyboiineH lii [3arot] ap. 2.2.2.3. Megállapítást nyert, hogy a modern litván műszaki terminológiában a -fuvas, -iklis képzőkkel (vö. orosz) alkotott szó szerinti tükörfordítások dominálnak. -Teas, -HUK, -4UUK, stb. -er, -or, német. -er, amelyek prefixummal ellátott igékből képződtek. Takas: A tendencia nyilvánvalóan más nyelvek (különösen az orosz) terminológiájának hatására alakult ki, mivel a litván irodalmi nyelvben a megadott képzőkkel alkotott szavak dominálnak, amelyek motiváló szavai nem prefixummal ellátott igék. A -tuvas, -iklis utótagú szóalkotási tükörfordítások túlnyomó többsége szabályos és elfogadott, néhány kivételtől eltekintve, mint például: praplautuvas (=plautuvas), vö. orosz. помеisарers, atskyriklis (=skyriklis), vö. orosz. ordeaureas u Ap. 2.2.24. A litván fizikai-műszaki terminológiában a -éjas, -tojas képzőkkel (vö. orosz -Teas, -4UK, stb.; német -er, -Or, -er) alkotott tükörfordítások jelentésük szerint közelebb állnak az igei melléknévi igenév hordozójához. A nem igekötős igéknek a tárgyi jelentés a cselekvés hordozójának jelölésére vonatkozik, vö. TaKXe TeXHHyeckue TepMHHH gamykla gamintoja, rus. Gyártóüzem, gyártelep, orosz. Gyár – gyártó és így tovább. A szavak szemantikai párhuzamossága miatt a -te/ėjas képzővel a litván műszaki terminológiában számos esetben rendellenes szóképző tükörszuff- ¢ ixumok -ėjas, -tojas. rendellenesviselés J @HHBIX KaJIeK 3aKJIouaeTcs B caedyiomeM. Bo-nepBbiX, HEHOPMATHBHOCTb YaCTO CBfi3aHa C COOTBETCTBYIOLIUM CJIOBOM, KOTOpOe SIBJISIETCH HeNPHTOAHLIM JJisi ynoTrpebJsenus. B Takux ciaydasix mnoBpex/jaercs CeMaHTHyeckasi CONPSIKEHHOCTb KaJbKH H COOTBETCTByIollero efi cosa. JlaHHbIe KAJIbKH SIBJISIOTCH CTPYKTYPHO AJIEKBATHLIMH CBOEMY KaJbKHpyeMOMy 00b- >Copokun IO. C. PaspuTHe cJioBapHoro cocraBa PYCCKOTO JIHTEPATYPHOrO S3bIKa eKTy, CeMaHTHYECKH B 30—90-e roam XIX Beka.—M.-- --JI. : Hayka, 1965, c. 229. 72 HO HETOYHBIMH, HAMp. : nešėjas, cp. pyc. HOCUTEAb, AHI. hordozó, nem. Izotópho- : rdozó? (COT 198) «pyc. Hocurers usoronallanra. izotópos hordozó|lnem. Izotóp-trigger, töltéshordozó (COT 198) <-pir. wocureas sapsadaliaurn. töltéshordozó- |uem. töltéshordozó. B TERMINOLÓGIAI SZÓTÁR MO SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TECHNIKA VEZETŐ EGÉSZ pl ADATOK HORDOZÓJA: laisvas nešėjas (TCBT 154) «pyc. c80600HbLi HOcurens|| aura. szabad töltéshordozó, pagrindinis nešėjas (TCBT 154) «pyc. ockoenoii nocurens| aura. többségi töltéshordozó, srovės nešėjas (TCBT 154) «pyc. wocuTeA6 ToKal laura. áramhordozó u T. A. Bes coMHeHHS, NaHHbIE TEDMHHOJIOTHYECKHE CJIOBOCOYETAHHSI BO3HHKJIH OJ BJHSHHEM aHAJOTHYHBIX CJOBOCOYeTaHHH JPYrHX S3bIKOB, CP. TaKxXe rozs. eas-wocureas u Hem. Trigergas, rozs. pacreop-nocuteas u Hem. Trigeroldat (HPIIC 738) u ap. CemanTnKa ryiarosia nešti «<HeCTH» H CEMaHTHKa KAJIbKH nešėjas «HOCHTeJIb>, KOTOpasi HMEHYeTCsi TERMINOLÓGIAI [ELLENTÉT, ELLENKEZÉS BARÁT BARÁT, MIVEL ALATT ADOTT BÁRMELYIK FELTÉTELEZI 3HaueHHe «HaJIHUHe, nepenava». A töltéshordozó megnevezésére célszerűbb egy másik, azonos tövű szót választani, például a kravininkas terminust, amelyet a fizikai terminológiában a pontatlan krūvio nešėjas „töltéshordozó” terminus helyett használnak. A Bo-BTOpPHIX, HeHOpMATHBHOCTb CJIOBOOOpa30BATeJIbHbIX KaJeK € cyddukcamu -éjas, -fojas 06yCJIOBJIHBAETCSl HETOYHBIM ynoTpebGJeHHeM caMuX cyhdukcos-éjas, -tojas, Hanp. : perteikéjas (TCBT 154) «pyc. nocurers, aura. carrier, braiZytojas [automatinis] (TCBT 371) <rus. 4epresnux |aBTOMaTHYeCKHil], anrm. tervező T. Jį. A -€jas, -tojas képzővel képzett szavak ellentmondanak a litván nyelv szóalkotási törvényszerűségeinek. A tudományos terminológiában fiatal eszközök, mechanizmusok, készülékek stb. megnevezésére. Más képzőkkel alkotott derivátumokat használnak, amelyek specializálhatók.” 2.2.2.5. E csoport képzőinek túlnyomó többsége (valamint a toldalékoké is) Az -umas képzővel jelen idejű melléknévi igenevekből képezték őket. Az -umas képzős derivátumok képzése igenevekből általában szokatlan jelenség a litván nyelvben. E csoport valamennyi absztrakt főneve, amint azt a „Litván nyelv grammatikája” is jelzi, a litván irodalmi nyelv neologizmusa, amelyeket már régóta használnak a terminológiában. Következésképpen ez a tendencia azt mutatja, hogy az orosz terminológia aktívan ösztönzi a litván terminusok — az -umas képzős főnevek — képzését; az összetett terminusokban képzett szavak azonban nem feltétlenül szóalkotási tükörfordítások. Az ilyen terminusok egyik összetevője azonban — a nešėjas „hordozó” — szóalkotási tükörfordítás, ezért szemantikáját elemezzük. 7" Keinys St. Lietuviškų terminų priesaginė daryba.—Lietuvių terminologija (Lietuvių kalbotyros klausimai), 1975, t. 16, p. 24. 8 Litván nyelvtan.—V. : Mintis, 1965, 1. köt., 307. o. 73 HbIX OT CTPaAaTeJbHBIX IIpH4acCTHH HACTOSIIIErO BpeMeHH H HMEIOLIHX 3HAYEHHE OTBJIEYEHHOrO NPH3HAKA. 2.23. B (HU3HKO-TeXHHYECKHX CJIOBADSIX OJIEKTHBIX CJ0BOOGpa3oBaTeJIbHbIX KAJIEK NPHBEACHO HeMHOro. ITPONEHT 1aHHBIX KaJIEK COOTBETCTBYET TNPOLEHTY NpedHKCaJIbHbIX CJIOBOOGpa30BaTeJIbHbIX KajIieK. TIOCKOJIbKy H3-3a KpaTKOCTH H CTpyKTYpHOH Gyakoriságok (dielektív származékok képezik az egyik H3 alapvető H szekvenciális eszközt NONOJIHEHHS JIHTOBCKON TEDMHHOJIOTHH“*, OJIEKTHBHbIE KAJIbKH B TEDMHHOJIOTHH TaK2XKEe MOTMyT GkITb HCIIOJIb30BAHbI IHpe. B JHTOBCKHX ()H3HKO-TEXHHYUECKHX CJIOBADSX NpHBOJISTCS (DJIeKTHBHBIE CJIOBOOGpa30BaTeJIbHbIe KaJbKH, OOpa3OBAaHHbIe CO CJIE/LYIPOIIUHMH haexcusimu: -a (aptrauka (PJITIC 236)<-pyc. o6ramwxra, feltételezés (PJITIC 315, COT 230, TCBT 209) «pyc. npednoceiara, nepriepyla (PJITIC 223) « «pyc. Hedoaus, pralaida (PJITIC 330)<pyc. nponyck), -as (antstatas (PJITIC 212) «pyc. nadcrpoiikalluem. felépítmény, aptepas (PJIIIC 231) «pyc. oomaska), -is (perlékis (PJITIC 273)<« pyc. npoaér, pošvytis (PJITIC 310, COT 228, TCBT 205)<pyc. nocaecsedenue|anrn. utófény, sgskambis (PJITIC 391, COT 268) «pyc. cossyuue| aura. accord|nem. Akkord). B (usHKO-TeXHHUECKHX CJIOBapsix COBCEM He NPHBOASITCS OTHIMEHHBIE (iekTHBHBlIE C€JI0BOOGPa3oBaTeNbHble KaJbKH. Bee aHaJu3upyeMble (DJIEKTHBHBIE CJIOBOOO0pa30BAaTeJIbHbICE KAJbKH SIBJISIOTCS OTTJIATOJIbHbIMH. CKJIOHHOCTb OGpa30BbIBAaTb TOJIbKO OTTINIATOJIbHbIeE (DJIEKTHBHbIe CJIOBOO6pa30BAaTeJIbHbIeE KaJbKH OOYCJOBJIHBAeTCS HECKOJIbKHMH TipHuHHAMH. Bo-nepBbix, B JIHTOBCKOH TEDMHHOJIOTHH GOJBIIHHCTBO (JIeKTUBHBIX JepHBATOB 06pasoBaHO OT ruaroJios !*. Bo-BTOpHIIX, TaKasi TEH/LEHIIHA OOHAPYKHBACTCS TaKKe B CJIOB006pa30BaTeJibHOli CHCTeMe PYCCKOro si3blKa, rie HMEHa CyllecTBHTeJbHbIe C HYJeBBIM cypdukcoM uauie Minden oktatást OT Ige *!, Nagyon nagy Ezt Nagy Rész Litván Megkülönböztető (DJIEKTHBHBIX KaJIEK 06pasoBaHa Mo NpHMepy PyCCKOTro 3bIKa. 2.2.3.1. CaosooGpasoBaTenbEble KAaJIbKH C (aekcuell -a, npuBe/leHHbIe B (PUBHKO-TEXHHYECKHX CJIOBAPAX, UMEIOT NpedHKCH. Takas CKJIOHHOCTb HPOSIBJISI- @TCA KaK B JHTOBCKOM JIHTePATyPHOM 5I3bIKe, TaK H B PYCCKOM, KOTOPHI! Ebben az esetben a melléknevek képzőjét képző objektumként használjuk. A megfelelő szavak — igék — egyes szóképző képzőkkel a (JeKcueil a HMEDPT szerint két előtagot kapnak (nepriepyla (PJIIIC 223)<pyc. nedoaus, neprieranka (PJIIIC 223) «pyc. #edobop). A -a képzővel alkotott képzett szavak többnyire olyan igékből képződnek, amelyek a következő előtagokkal rendelkeznek: is-, at-, per-, pra-, pri-. t 2.2.3.2. A -as képzővel alkotott szóképző képzők a műszaki szókincsben jóval kisebb számban fordulnak elő, mint a -a képzővel alkotott szóképző képzők. E képzők terméketlenségét az okozza, ? Keinys St. Terminų galūninė daryba.—Socialinės lingvistikos problemos (Lietuvių kalbotyros klausimai), 1979, t. 19, p. 180. 10 Ugyanott. 1! Pycckas rpammatnka.—M. : Hayka, 1980, T. 1, c. 219. 74 no-BHAHMOMY, TEM, UTO B TEDMHHOJIOTHH BOOGIE H3 BCEX (DJIEKTHBHBIX JepHBaTOB IIpeoOJIaJtatoT AepuBaTh ¢ iekcueii -a. CJioB006pa30BaTeJIbHbIe KaJIbKu ¢ daekcueil -as nveier npedpukcel. O6pasoBaHHe JAAHHbIX KaJIeK BOOGIE He MPOTHBOPEYHT OOpa30BAHHIO AEPHBATOB C (DJieKcHefi -as JHUTOBCKOTO JIHTepaTypHoro si3bIKa. [109ToMy JįaHHbIe KAJIbKH SIBAAICTCS A szóképzők H A szóképzők. 2.2.3.3. A szóképző morfémák összességéből, amelyek a filológiai szakkifejezésekben fordulnak elő, a szóképző toldalékoknak valamivel kevesebb mint a fele található meg -is—-ix végződéssel, kétszer kevesebb, mint az -as végződésű szóképző toldalékoké. Az -is végződésű szóképző toldalékoknak szintén vannak előtagjaik. Gyakran az ilyen végződés más nyelvek hatására keletkezik. Pl. szóképző. A -is végződésű toldalékok (pašvytis < orosz poslevecsenyije | angol afterglow), amelyek a poelőtagot tartalmazzák, olyan jelentéssel rendelkeznek, amely szokatlan a litván nyelv fiatal képződményei számára, és nyilvánvalóan összefügg az előtagokkal: az orosz —/posle, az angol —after, valamint ezek litván nyelvi megfelelőivel: po, paskui. = | 2.2.4. Az összetett szóképző toldalékok-szubsztantívumok meglehetősen nagy csoportot alkotnak, az összes szóképző toldalék (prefixális, szuffixális, flektív, összetett) mintegy 28,6%-át. A fizikai-műszaki terminológiára jellemző kétféle adatszerkezet jelenléte: 1) támasztó komponens nélküli összetett kalkák — főnévi alappal, és 2) támasztó komponenssel rendelkező összetett kalkák — igei alappal. Нанбосий нпоАуКTHBHbIMH SIBJSIIOTCS CJEAYIOHIHe C/I0BOOOpa3oBaTe/ibHble CTPYKTYPH CJIOXKHBIX KÖLCSÖNÖS FÜGGŐSÉGŰEK: a) ADEKVÁT KÖLCSÖNÖS FÜGGŐSÉGEK: FŐNÉV, FŐNÉVI FÜGGŐSÉG + FŐNÉVI FÜGGŐSÉG /S+S/, melléknév és főnévi függőség. [A+S/, melléknév + főnév. [A¢+S/Hm. Főnévi függőség—igei állítmány /S+V/. A kölcsönös függőségek adott struktúrái a kölcsönözött objektum következő szóalkotási struktúráinak felelnek meg: /[S+S/=/S+S/ pušange (PJITIC 304), vö. orosz. noaysoanal|uem. Halbwelle||aura. félhullám, sarvaplokite (PJITIC 32), vö. pyc. 6porenauralluem. Páncéllemez; [A+ +S/=/A+S/aukstakrosné (PJIIIC 94), vö. em. Nagyolvasztó, naujasidabris (PJIIIC 223), vö. em. Neusilber; [Ay+S/=/A+S/daugiastaklininkas (PJITIC 199), plg. rus. mnoeocranounux; [S+V/=IS+V/bangomatis (PJIIIC 52, COT 31, TCBT 29), vö. pyc. soanomeplluem. Hullámmérő2|| lanra. hullámmérő, sméliasvaidis (PJIIIC 278), vö. pyc. nyakomer; 12 KašibkH CO CJ0BOOGPA3uBATENILHON CTPYKTYPOit (S+V), ONOpHBIT KOMIOHEHT KOTOpbix —-matis, B aHTVIHACKOM H HEMEIKOM S3BIKaX COOTBETCTBYIOT CJIOXKHbIM CYIIECTBHTEJbHBIM CO CJ0BO0GpasoBaTeIbHOM CTPYKTYpoR (S+S). Oanako B ganHOM cayuae GoJee nejiec000pa3Ho cpaBHHBATL CJIOBO0Cpa30BATeJIbHbIeE CTPYKTYPHI KaJbKH H PYCCKOro KaJbKHpyeMOro o0bekTa, MOCKOJbKY PYCCKHH $3BIK SIBJASIETCA MOCPEAHHKOM HJIH HENoCpeACTBEHHBIM OObEKTOM KOMHPOBAAHS KaJLKH. 75