Pagrindiniai sakinių modeliai su predikatinėmis negimininėmis būdvardžio formomis

LITVÁN NYELVEK SZERKEZETEK VIZSGÁLJÁK MAI LITVÁN NYELVTUDOMÁNY KÉRDÉSEK, XXVI (1987) DALIJA TEKORIENĖ ALAPVETŐ MONDATI MODELLEK SU PREDIKATÍV NEM ROKONSÁGI MELLÉKNÉVI FORMÁKKAL 1. A formák szépsége és jó grammatikai természete — önmagában iš egyelőre nem oldaná meg a litván nyelvtan problémáit. Ezt pusztán a morfológia keretei között nem ja lehet megoldani. Szükséges e formák funkcionális elemzésére támaszkodni, mert csak a mondatban tárul fel a lexikai-grammatikai morfológiai kategóriák jelentése és ir rendszerszerű kapcsolatai. ir A nyelvi egység funkcióját mindenekelőtt a magasabb jo szintű egység struktúrájában betöltött szerepeként határozzuk meg: a morféma — funkciója a szóban, a szóé a mondatban, a szószerkeze- — tben, a szövegben, valamint a mondat szövegében. Minél összetettebb szerkezeti-szir emantikai szempontból a nyelvi egység, annál több szempontból vizsgálható, és annál összetettebbek az azt alkotó, alacsonyabb szintű ir egységek funkciói. jį A melléknév szó, ezért összetevőként ir magasabb szintű egységekbe, szintaktikai struktúrákba, szószerkezetbį e, mondatba és szövegbe illeszkedik, — amelyek közül a legfontosabb a — mondat. A jelenlegi szintaxis négy mondatvizsgálaiš ti szempontot különít el: a formális, a logikai-grammatikai, a szemantikai és az aktuális tagolás szempontját. mo ir Ezért ir jo összetett elemek között jų ir A melléknév, valamint a jo nem igei személyragozott formák funkcióit mind a négy szempontból kell vizsgálni. Nė Egy önmagában vizsgált szempont nem tárja fel a melléknév funkcióinak teljes ir lényegét. Ráadásul a melléknévnek csak egyetlen szempontból vizsgált funkciói akár helytelenül is értelmezhetők, és torzíthatják a nyelv rendszerszerű kapcsolatait. ir A litván nyelv kutatásaiban megkísérelték leírni a gražų, gera alakok disztribúcióját a mondat formális struktúrájában, meghatározva a mondat összetevőinek szófaji hovatartozását ir jų morfologinį pavidalą, nekreipiant dėmesio nei į komponentų į semantiką, nei į jų a mondat kommunikatív önállóságának szükségességét. Az ilyen módszerrel meghatározott szintaktikai modellek gyakran teljesen különböző szintaktikai szerkezetű mondatokat egyesítenek. Például a mondatok Jai baisu ir Argi naudinga valstybei? egyetlen modellhez vannak hozzárendelve pusztán azért, mert a formális struktúrát a melléknév jų főnévi ragozatlan alakja és a főnév részes esete alkotja. ir Könnyű észrevenni, hogy azonos morfológiai formák itt eltérő mondatjelentést alakítanak ki: a mondat Jai baisu az alany állapotát írja le, a mondatban Argi naudinga valstybei? valamilyen (a mondatban ki nem fejezett, ezért a mondat kommunikációs szempontból to önállótlan) dolog, tény vagy jelenség értékelésének kifejezése a komodális részes ar eset vonatkozásában. E mondatok egyetlen szintaktikai modellhez való hozzárendelése a szemantikától függetlenül nemcsak a rendszerszerűség elvével, hanem jų egyszerűen a nyelvi intuícióval is ellentétes. ne ir ! Mycreiikuc K. B. CortocrasnrejibHas MOpOOJIOTHS pyCCKOTO H JIHTOBCKOTO S3EIKOB. — B., 1972, c. 247. 165 A mondat ir kommunikációs önállóságát a szemantikában olyan esetekben ir nem veszik figyelembe, amikor például a következő struktúra: Čia padegta, aišku ir Most már világos volt számára, hogy nincs a jų várban? külön-külön kerülnek vizsgálatra, anélkül hogy egymással bármilyen kapcsolatba hoznák őket. su Így tehát a melléknév nem főnévi alakjainak – mint ir bármely más nyelvi egységnek – a funkciói csak olyan mondatmodellben tárulnak fel, amely a mondat pusztán formális struktúrájne át, de ir jo logikai-grammatikai struktúráját is általánosítja, azaz olyan mondatmodellben, amelyet úgy értelmezünk, mint „a kölcsönösen determinált komponensek minimális predikatív kapcsolata, amely önálló, a kontextustól független kommunikációs egységként funkcionálhat, és meghatározott tipikus jelentéssel rendelkezik”“. A mondatmodell ilyen értelmezése megköveteli, hogy a modellek su nem főnévi b. alakokkal való meghatározásakor a tényanyagot, amelyet a mai, iš különböző stílusú műfajok ir szövegeiből kiírt mondatok alkotnak, több szempontból vizsgáljuk. 2.1. A mondatok strukturális elemzése. Elsőként azokat a mondatokat választják ki, amelyekben tagadás... b. A formák alapvető, predikatív jų funkcióban vannak használva. Neg. b. a formák alanyi és tárgyi funkciói ir másodlagosak, mivel ebben az esetben tipikus tulajdonságot kifejező szavakként, szubsztantivizálódott, névszói formákként ne használatosak, Nyilvánvaló, a névszói tagadó... o b. A formák funkciói szintén fontosak a funkcionális szemantikai jellemzés jų szempontjából, ir azonban nem alapvetőek, ezért célszerű ezeket csak azután elemezni, hogy megvizsgáltuk a ir predikatív funkcióban használt formákat. po A komponensek száma szerint a kiválasztott mondatok į egytagú, kéttagú, háromtagú és négytagú ir mondatokra oszlanak: Hideg van. Fázom. A szobában hideg van. Fázom a szobában. Fázom aludni a szobában. Ez a felosztás azonban nem pusztán mechanikus, mivel figyelembe veszi a mondaton į belüli komponensek összetartozási viszonyait. Ezért az egytagú, kéttagú nem azt jelenti, hogy egy, iš illetve két szóból áll. ar A mondat tagjainak azokat a szavakat tekintjük, amelyek az egész ir mondathoz su tartoznak, és a mondat predikat- — ív központjához kapcsolódnak, nem pedig a … formához. b. Pl. Félelmetes. Félek. Herunter Hoch. Baisu. Számomra ijesztő, hogy a farkast egy-, kétés háromtagúir ként tartják számon, mivel minden tag közvetlenül a mondat középpontjával, a predikátummal kapcsolatos. b. a mondat — középpontjának formájától. A mondat tagjainak nem tekintjük azokat a szavakat, amelyek más mondattagok valenciális potenciáljait valósítják meg; nem tartoznak a mondat predikatív középpontjához. ir Pl.: Jai drovu brolio ir A Jai drovu savo mažo brolio mondatot mindkettőt két tagú mondatnak tekintjük. Po to az egy-, két-, háromés négytagú mondatok ir morfológiai összetétele kerül bemutatásra. Ha a mondatmodellt a formális struktúra modelljeként értelmeznénk, ezzel feladatunkat teljesítettük volna. A mondat általunk értelmezett modellje azonban minimális, de önálló, a kontextustól ti független kommunikációs egység kell, hogy legyen; ez azt jelenti, hogy befejezett logikai-grammatikai struktúrával o kell rendelkeznie, amelynek fő tagjai a predikátum, vagyis a predikatív jegyet jelentő szó, illetve az alany, vagyis a predikatív jegy je hordozóját jelentő szó. du — ir 2.2. Logikai-grammatikai szerkezeti modellek elemzése. A mondatok morfológiai összetételének leírása után meg kell jų határozni a logikai ir alanyt és az állítmányt. Morfo2 Banenrexe A. A. ®opMsl cpeHEro pojia rpaMMaTHYECKOH B CHCTEME JIATOBCKOTO S3BIxa [ Jac. ... n-pa Ouzoj. Hayk [Mammmomwce]. — B., 1983, c. 199, 224. 8 3onorosa I. A. A MAGYAR OROSZ SZINTAXIS SZERKEZETI JELLEMZŐI. — M., 1982, c. 98. 166 A logikai jellemző segít csak a predikátum meghatározásában, amelyet — mindig a neg. követ. b. forma. A logikai alany meghatározásához nem elegendő az összetevők morfológiai jellemzése, mivel ugyanazon morfológiai forma tagja egyes esetekben logikai alanyként szerepel, más esetekben nem; ez a predikátum lexikai jelentésétől függ, vö. : Man linksma (nekem — logikai alany), Man gražu (logikai alany nincs). A mondat kommunikatív teljességének kritériumát kell követni. Az alany–predikátum kapcsolat alkotja a ir mondat formális, szemantikai-kommunikatív struktúrájának alapját; e két ir komponens bármelyikének hiányában a mondat hiányos. — iš Bár a szövegekben gyakran fordulnak elő ilyen „hiányos” mondatok, a jų kommunikatív információ hiányát a kontextus egészíti ki, iš vagyis jų az alany a kontextusban van kifejezve, vagy kikövetkeztethető. Így a kommunikatív teljesség elve segít megkülönböztetni azokat a mondatokat, amelyekben predikatív minimum található, azoktól a mondatoktól, amelyekben nincs minimum. to Ezen elv alapján úgy tekintjük, hogy az olyan, szövegekben előforduló mondatok, mint például a kényelmes ülni? Ar — Királyi! mondatmodellene ket, illetve bizonyos mondatmodell-- o módosulásokat képviselnek a szövegben. 2.3. Ily módon a szövegekből iš összegyűjtött anyagot strukturális-kommunikatív ir szempontból megvizsgálva egyelemű, kételemű 1 mondatmodir 8 elleket állapítottunk meg su predikatív neg. b. formákkal, amelyeket szimbolikusan jelölünk Praed. 1. Praed Szeles. Derült. 2. Nsom + Praed A gyümölcs egészséges. 3. Nya + Praed Jól érzem magam. 4. Ngen+ Praed Kevés idő. 5. Nyy. + Praed A kertben zöld. Körös-körül szép. 6. Névmás + Praed Minden kellemes. 7. Inf + Praed Hízelegni helytelen. 8. Praed + Mellékmondat Ostobaság, hogy nem tu kérdezted meg. 9. prep. N + Praed a Su kenyér nehéz. 3.1. A modellek tipikus jelentései. A mondat mint magasabb szintű nyelvi egység kétoldalú; van formája és tartalma, ezért a meghatározott mondatmodir elleknek ir bizonyos tipikus ir jelentésük van. ri Például: Nekem jókedvem van. A Gyermeknek félelmetes a gyermek állapotát jelenti, Itt szép. A kertben zöld a hely jellemzése, — Hazudni becstelen. Tanulni érdekes egy absztrakt folyamat értékelése, Csúnya dolog, — hogy hazudtál egy tény értékelését stb. tu — ir Mindazonáltal vitatható, hogy a ta tipikus jelentés hogyan segít megkülönböztetni az egyes mondatmodelleket. A főbb esetek du a következők: ugyanazon 1) grammatikai szerkezet kommunikációs szempontból önálló minimális mondatai több tipikus jelentéssel rendelkeznek. Felmerül a kérdés, hogy ar különálló mondatmodelleket vagy egy poliszémikus modellt ar képviselnek-e; a különböző formális 2) szerkezetű mondatok szemantikai struktúrája nagyon hasonló. A vizsgált anyag szempontjából éppen ez az eset releváns, mivel a megállapított modellek szemantikai struktúrája hasonló. Mivel ezek a modellek eltérő formális struktúrával rendelkeznek, 2, 7 ir 9 különálló, de szinonim mondatmodelleknek tekintik őket. 4.1. A modellek lexikai megvalósítása. Az ir alanynak és az állítmánynak szemantikailag össze kell illenie, ne Azonban minden alany ir állítmányként illeszkedik, azaz ne minden predikat167 ív jegy ugyanazokhoz az alanyokhoz rendelhető, és nem minden alany írható le ugyanazokkal a jegyekkel. Pl. : Az udvaron hideg van —*Az udvaron helyes, Nekem hideg van —* Nekem helyes, Minden puha —*Ez puha, Nekem puha aludni — *Nekem felhős aludni stb. ir Az alany és a tagadószó b. formáinak egyeztetése nem egyes melléknevek sajátossága, mivel a melléknevek egész csoportjai illeszkednek vagy nem illeszkednek egy bizonyos alanyhoz. Tehát bizonyos közös szemantikai kategóriák jellemzik őket, ezért a tagadó b. formák funkcionális sajátosságainak megértéséhez és magyarázatához szükséges e közös funkcionális-- szemantikai melléknévi osztályok megismerése és meghatározása is. A modellek lexikai megvalósulásának határai meghatározására 500 egységből álló tagadó b. formák jegyzékét állítottuk össze, és a jegyzékből kiválasztott minden egyes formát összevetettük a 9 meghatározott modellel. A kutatás eredményei háromfélének bizonyultak: a) a tagadó b. forma egyáltalán nem kapcsolódik a második komponenshez: *Az udvaron ostoba, helyes, b) a tagadó b. forma kapcsolata a második komponenssel lehetséges, de kommunikatív szempontból nem teljes értékű: Hasznos az állam számára, Hűséges a baráthoz, Nekem szép, c) tagadó b. a második komponenssel alkotott formai kapcsolat a vonzatosság törvényei szerint szabályos és kommunikációs szempontból teljes értékű: Kellemetlenül érzem magam. A part közelében mély a víz. Fürödni veszélyes. A lexikai modellek megvalósulásának vizsgálata lehetővé tette a megállapított modellek pontosítását, feltárta szemantikai struktúrájukat, és ami a legfontosabb, megmutatta, hogy a neg. b. formák bizonyos modellekben való funkcionálásának lehetősége közvetlenül függ a melléknév szemantikájától. Ezért a mondat fő modelljei a neg. b. formákkal fontos anyagot jelentenek a melléknév szemantikájának kutatásához. 4.2. A Praed egypólusú modellt mindössze néhány, az atmoszféra, a hőmérséklet, az idő és a megvilágítottság jellemzőit kifejező, úgynevezett nem alanyi melléknévi forma alkotja: Szeles. Felhős. Sötét van. Világos van. Késő van. Hideg van. Meleg van. A szövegben előforduló, más szemantikájú melléknevekből alkotott egyelemű mondatok (Királyi. Remek. Undorító. Érdekes. Világos) kommunikációs szempontból nem önállóak. Ezek csupán a kételemű modellek hiányos megvalósulási változatai. Változatosságuk természetesen szemantikai és kommunikációs szempontból egyaránt jelentős, de ez külön problémát képez — a fő mondatmodellek szövegbeli megvalósulásának, valamint derivációjuknak a problémáját. 4.3. A [főnév+ Praed bináris modell lexikai megvalósítási lehetőségeinek vizsgálata során kiderült, hogy a tai névmás kapcsolódási lehetőségei a tagadó b. formákkal lényegesen eltérnek más, nem személyjelölő névmások — például a viskas, kas, niekas, bet kas, daug kas, kažkas, kitkas — kapcsolódási lehetőségeitől: viskas nuoga — *tai nuoga, viskas klampu — *tai klampu, viskas balta —*tai balta stb. Az ilyen tények azt mutatják, hogy a tai más funkcionális-szemantikai alosztályhoz tartozik, mint a viskas. E névmás szemantikai sajátossága azzal magyarázható, hogy antecedense jo csak folyamat vagy tény lehet, még akkor is, ha az szerkezetileg nincs meghatározva, vagy konkrét főnév fejezi ki. A. Rosinas a tai névmást az abszolút értékű demonstratívumok külön osztályába sorolja*. Ugyanezzel a szemantikai ir sajátossággal magyarázható a tai su névmás különböző kapcsolhatósága a neg. b. formákkal: ¢ Rosinas A. A litván köznyelvi névmások szemantikai struktúrája, V., csak olyan — melléknevek1984, p. 53— 62. 168 kel kapcsolódik, amelyek su tulajdonságai folyamatnak, ténynek tulajdoníthatók, nem kapcsolódik ar olyan melléknevekir kel, amelyek su konkrét tárgyak tulajdonságait jelentik. A tai névmás szemantikai funkcionális sajátosságai ir alapot adnak annak feltételezésére, hogy a modell [névmás+ Praed ténylegesdu en különböző modelleket kapcsol össze Viskas + Praed ir Ez + Praed. Így a főmondati modellek 10 predikatív neg. su b. formák szerint különülnek el. 4.4. Neg. b. A formák szinte korlátlanul kapcsolódnak su a főnév részes esetéhez, kommunikációs szempontból azonban önálló mondatot csak a neg. b. formák alkotnak, amelyek állapotot jelentenek, valamint az élőlényt jelölő főnév részes esetével alkotott kapcsolatok: Nekem vidám. A gyermeknek kellemes. Az apának rossz kedve van. A kislány szomorú. A többi bináris struktúra108 Nisa + Praed kommunikációs szempontból önálló mondatot nem alkot. Például a Man gražu mondat kontextus nélküli használatakor azonnal felmerül a kérdés: Mi szép? vagy a Man gilu esetében —Hol|Mi mély? Vagyis a dativus ezekben a mondatokban nem a predikatív tulajdonság hordozójának (alanynak) a funkcióját tölti be, hanem más szemantikai funkciókat: értékelt alany (Man gražu), modális tag (Man pavojinga), az értékelés kritériuma (Man gilu), az érzékelő alany (Man aišku). 4.5. Az Ng,,+ Praed modellek tipikus jelentése — az alany mennyiségi jellemzése: Kevés a nyugalom. Munka van bőven. Mély a hó. Ritka az ember. Bőséges a vagyon. Azonban nem minden neg. b. formájú, birtokos esettel alkotott szerkezetnek van mennyiségi jelentése. Birtokos esettel fejezhető ki a kétértékű neg. b. forma második (komplementáris) tagja: Félelmetes a farkas. Megéri a fáradságot. Az ilyen, szövegekben előforduló mondatok nem alkotnak külön modellt, mivel vagy kommunikációs szempontból önállótlanok (nincs bennük alany): Neverta tavo ašarų —Mire nem érdemes a könnyeid? vagy egy meghatározatlan személy állapotát és az azt kiváltó okot jelentik, ezért az Ng, + Praed modell változatainak kell tekinteni őket, 4.6. Az N,,./Adv,,.+ Praed mondatmodellek tipikus jelentése — a hely és annak jellemzése. Ezt a modellt az összes neg. b. olyan forma alkotja, amely mind természetes, mind nem természetes tulajdonságokat jelent, amelyek egy konkrét dologhoz rendelhetők: A part közelében mély. A házban meleg van. Körös-körül zöldellő. A városban szép. Neg. b. olyan formák, amelyek csak a folyamathoz vagy tényhez hozzárendelhető jellemzőket fejeznek ki, a lokatívusszal alkotott szerkezetek nem alkotnak teljes értékű mondatot: A partnál veszélyes — Mi veszélyes? Fürödni? Játszani? Ilyenek a beviltiška, sunku, kvaila, tikslinga stb. melléknevek. 4.7. Bár a neg. b. formák széles körben kapcsolódnak főnévi igenévhez, mégis vannak korlátozások, és nem minden ilyen szerkezet alkot teljes értékű mondatot. A főnévi igenévvel nem kapcsolódnak: a) tag. b. olyan alakok, amelyek konkrét tárgyak objektíve létezőként és a szubjektív észleléstől függetlenül változatlanként felfogott tulajdonságait fejezik ki, mint például a színt, az alakot stb. ; b) tag. b. olyan alakok, amelyek csak tényeket (helyzeteket), nem pedig egyes folyamatokat értékelhetnek, pl.: dišku, žymu, ženklu, akivaizdu, nuovoku, numanu stb. Tag. b. a tárgyak szubjektíven észlelt veleszületett tulajdonságait kifejező alakok a főnévi igenévvel nem alkotnak teljes értékű mondatot (Nelygu rašyti — „Kur nelygu rašyti?”), vagy a nem szubjektumtalan modellek kibővített változatait reprezentálják, amelyekben a főnévi igenév az értékelés kritériumát jelenti (Tamsu rašyti. Ankstoka keltis. Vėlu mokytis), 169 Az Inf+ Praed modellt csak a tag. értékelő jelentésű b. alakjai alkotják (Priekaistauti negarbinga. Meilikauti negražu) és tag. b. Zustände bezeichnende Formen, die in der Verbindung mit dem Infinitiv ein bewertendes Sem erlangen (Lesen ist interessant. Herumfahren macht Spaß). 4.8. In den Sätzen Natūralu, kad jaunieji nesitenkina tradicinėmis priemonėmis. Įdomu, kodėl aktorė pasirenka tokį vaidmenį. Svarbu, ką jis turėjo galvoje ist der Nebensatz neg. b. Das Subjekt der Form, d. h. es bezeichnet eine Tatsache, die neg. bewertet wird. durch die b. Form bezeichneten Merkmal. 4.9. Obwohl die Komponenten der syntaktischen Strukturen Vaisiai sveika; Sūris skanu grammatisch nicht aufeinander abgestimmt sind, stellen sie vollständig vollwertige kommunikative Einheiten dar, und deshalb müssen sie als Sätze betrachtet werden. A köztük lévő alany és állítmány egyeztetésének hiánya az ilyen mondatok különleges szemantikájára utal, mégpedig: neg. b. formával kifejezett tulajdonság nem konkrét dologhoz kapcsolódik, amelyet a főnév jelöl, hanem a dolog létezésének tényéhez vagy az adott dologgal kapcsolatos valamely feltételezett cselekvéshez stb. Ha nem lehet feltételezni olyan cselekvést, amelyhez a tulajdonság kapcsolható, a mondat érthetetlen, vö. Uždaviniai sunku (azaz a feladatokat nehéz megoldani) és Grybai sunku (Mi nehéz? A gombák megemésztése? Összegyűjtésük? Megtisztításuk- ?). Így az Nn + Praed modell szemantikai struktúrája közel áll az Inf + Praed szemantikai struktúrájához, ezért ezeket a modelleket szinonimáknak tekintjük. A szinonim modellek ugyanezen csoportjába tartozik a prepN + Praed is: Su duona sunku. 5. Így 1 egytagú és 9 kéttagú mondatmodellt különböztetünk meg, amelyeket a predikatív neg. szerkezetű mondatok fő mondatmodelljeinek tekintünk. b. formákban, mivel kommunikációs szempontból minimális, teljes értékű mondatok, amelyek jellegzetes szemantikai struktúrával rendelkeznek, és semmilyen szintaktsu ikai derivációs módon nem vezethetők le más struktúrákból. b. formákban ezzel szemben maguk más struktúrák su b. formákban a képzés alapja. A melléknévi állítmányú mondatok fő modelljei Pe31oMe A cikkben a mondat olyan minimálisan elégséges állítmányi szerkezetként van meghatározva, amely kölcsönösen meghatározott komponensekből áll, és meghatározott tipikus jelentéssel rendelkező kommunikatív egységet alkot. Mcxons u3 3TOro YcTaHaBJIHBAeTCH 10 OcHOBHBIX MojeJieil IpE/UIOXKEHHH C IpeMKAaTHBHBIMH HepOJIOBLIMH (dopMamu IrpujiaraTeJIbHOTO B COBPEMEHHOM JIMTOBCKOM 5135IKe, YCTAHOBJIEHHBIE MOJIEJIH PAaCCMATPHBAIOTCH Kak OCHOBA JUTS JAaJIbHEHIero M3y4eHus rpaMMAaTHYecKoi, OyYKHKIMOHAJILHOK H CEMAaHTHYECKOH IIpHDpOJIbI HEDOJIOBLIX (OPM JIMTOBCKOrO IPHIIAraTe/bHOrO.