Lietuvių kalbos periferinių šnektų tyrinėjimo literatūros rodyklė

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, XXVIII (1989) KALBŲ RYŠIAI IR SĄVEIKOS A LITVÁN NYELV PERIFÉRIKUS NYELVJÁRÁSAINAK KUTATÁSÁRA VONATKOZÓ IRODALOM JEGYZÉKE Ez a jegyzék a Litván SZSZK jelenlegi területén kívül található litván nyelvi szigetekkel kapcsolatos fontosabb kutatásokat regisztrálja. Az első rész e szigetek nyelvének nyelvészeti leírásait sorolja fel. A munkák jegyzéke régiók szerint, ábécésorrendben szerepel: a litván nyelv szigetei a Lett SZSZK-ban, a Belorusz SZSZK-ban, a Lengyel Népköztársaságban, valamint a litván nyelv Kis-Litvániában (Kelet-Poroszországban), vagyis északról dél felé, a Litván SZSZK határai mentén. Külön szerepelnek azok a művek, amelyek adatokat tartalmaznak e nyelvjárásokról, valamint a szláv nyelvekben fennmaradt litván szubsztrátumról. A második rész régiók szerint sorolja fel a litván áttelepültek nyelvének fontosabb kutatásait. A harmadik rész a mai litván–szláv nyelvi határvidék, vagyis főként a litván nyelv periférikus nyelvjárásainak területén a szláv nyelvekben fennmaradt balti szubsztrátum kutatásainak szentelt. A negyedik rész az e területek etnogenezisével, történelmével, néprajzával, kultúrájával stb. foglalkozó fontosabb munkákat sorolja fel. A litván periférikus nyelvjárások bibliográfiái korábban Z. Zinkevičius „Lietuvių kalbos dialektologija” című művében (V., 1978. P. 82–83), A. Sabaliauskas „Lietuvių kalbos tyrinėjimo istorija” című munkájában (V., 1979. D. 1; 1982, D. 2), továbbá a „Lietuvių kalbotyra” irodalomjegyzékeiben és bibliográfiáiban jelentek meg1. A litván periférikus nyelvjárások és a szláv nyelvekben fennmaradt balti szubsztrátum kutatásainak bibliográfiái J. Laučiūtė „Словарь балтизмов в славянских языках” című monográfiájában (Ленинград, 1982. С. 151–166), a „Teksty gwarowe z Białostocczyzny z komentarzem językowym” című kiadványban (szerk. A. Otrębska—Jabłońska, Warszawa, 1972), továbbá a következő monográfiákban jelentek meg: M. Hasiuk „Fonologia litewskiej gwary sejneńskiej” (Poznań, 1978. S. 90–99), M. Kondratiuk „Elementy bałtyckie w toponimii i mikrotoponimii regionu Białostockiego” (Wrocław i in., 1985. S. 253–268), és másutt. Az összeállító őszinte köszönetét fejezi ki Z. Zinkevičius professzor-doktornak, M. Hasiuk professzor-doktornak, L. Pažūsis filológiai tudományok kandidátusának és A. Vidugiris filológiai tudományok kandidátusának a jegyzék összeállításához nyújtott tanácsaikért. A jegyzék az ismert munkák nagy részét tartalmazza, az összeállító azonban nem törekszik arra, hogy a témával kapcsolatos kutatásokat teljes körűen bemutassa. 1 Bielinis A., Stanevičienė E. Lietuvių kalbotyra 1944–1960. V., 1963; Bielinis A. Stanevičienė E. Lietuvių kalbotyra 1961–1964. V., 1965; Kriukelienė O., Stanevičienė, E. Lietuvių kalbotyra 1965–1968. V., 1971; Paulauskienė V. Lietuvių kalbotyra 1969–1972. V., 1977; Ubeikaitė A. Lietuvių kalbotyra 1917–1929. V., 1987; Kubicka W. Języki bałtyckie. Bibliografia. Cz. 1: Językoznawstwo bałtyckie. Łódź, 1967. XXIII, 120 s.; Cz. 2: Onomastyka. Łódź, 1968. XIV, 140 s.; Cz. 4: Język litewski. A. Historia. Łódź, 1977. 365 s.; B. Litewski język literacki. Łódź, 1977. 367–710 s. 215 I LITVÁN NYELV A LETT SZSZK-BAN Baluodė K., Garšva K. A lettországi lakott helyek neveinek litván megfelelői // Kalbos kultūra, 1986. Sąs. 49. P. 63—73. Būga K. A litvánok letelepedése a mai Litvániában // Būga K. Rinktiniai raštai. V., 1961. T. 3. P. 551—583. Būga K. Ciskodo parapijos lietuvių šnekta. 1911. (Rankraštis) // VVU MB. D 490. Garšva K. Lietuvių kalbos salos pietryčių Latvijoje // Mūsų kalba, 1977. Nr. 6. P. 39—42. Garšva K. A litván nyelv nyelvjárásai és kapcsolataik Lettországban. 1: A litván nyelv lettországi nyelvjárásainak története // LTSR MAD(A). V., 1984. T. 2(87). P. 83—91. Garšva K. A litván nyelv nyelvjárásai és kapcsolataik Lettországban. 2: A litvánok lakóhelyei és a nyelvek működése // LTSR MAD(A). V., 1985. T. 1(90). P. 118—126. Garšva K. Az északi vilniusi nyelvjárás szigetei // Tarptaut. balt. konf. P. 33². Garšva K. A lettországi litván nyelvjárások szintaktikai sajátosságai és szövegei // Lietuvių kalbos sintaksės tyrinėjimai. (LKK. T. 25.) V., 1986. P. 218—241. Garšva K., Jackutė R., Vensk auskaitė E. Az Uodegėnai nyelvjárás fonetikája, morfológiája és szókincse kétnyelvű környezetben // Lietuvių kalba ir bilingvizmas (LKK. T. 27). V., 1988. P. 73—106. Grinaveckienė E. A Daugavpils környéki litván nyelvjárások fonetikája // Iš lietuvių kalbotyros istorijos (LKK. T. 20). V., 1980. P. 223—238. Grinaveckienė E. A Daugavpils környéki litván nyelvjárás néhány nyelvtani sajátossága // Kalbų kontaktai Lietuvos TSR (LKK. T. 23). V., 1983. P. 107—121. Jackutė R. Uodegėnų šnektos leksika (VU diplominis darbas). V., 1985. 194 p. Masytė G. Akny stos šnektos fonetika ir morfologija (VU diplominis darbas). V., 1987. Tamulytaitė I. Az Uodegėnai nyelvjárás és kapcsolatai (VU diplomamunka. Az LK tanszéke Kaunasban). K., 1987. Venskauskaitė E. Az Uodegėnai nyelvjárás fonetikája és morfológiája (VU diplomamunka). V., 1986. 165 p. Гарша К. A litván őslakosok szigetei és nyelvjárásai a Lett SZSZK-ban //IV balt. konf. P. 119—120. LITVÁN NYELV A BELORUSZ SZSZK-BAN Broch O. A Vilniustól délre beszélt litván nyelvről // Norsk Tidsskrift for Sprogvidenskap. Oslo, 1958. T. 19. S. 1—71. Ismertetés: LKK. V. 1959. T. 2. P. 242—245 (Žirmūnai és Bastūnai környéke). Černaitė-Navickienė V. A Ramaškoniai nyelvjárás lenkultúrával kapcsolatos szókincse (VU diplomamunka). V., 1986. 104 p. Čiarnaitė G. Ramaškonių tarmės buitinė leksika (VU diplominis darbas). V., 1986. 96 p. Dovydaitis J. Az Azierkų folklórja. A nyelvjárás legjellemzőbb sajátosságai // Kraštotyra (a Litván SZSZK Műemlékvédelmi és Helyismereti Társasága). V., 1980. T. 9. P. 78—85. Eigminas K. A Gervėčiai környéki családnevek // Litván nyelv és kétnyelvűség (LKK. T.28). V., 1988. P. 67—72. Fraenkel E. A Vilnius-vidéki litván nyelvjárások sajátosságairól // Lietuvių tauta. V., 1936. Kn. 5. P. 256—262. Fraenkel E. A Vilnius-vidéken beszélt litván nyelv kutatásának állása // Acta Baltico-Slavica. 1936. T. 2. S. 14—107. Grinaveckienė E. A Gervėčiai nyelvjárás igéjének néhány sajátossága // A balti nyelvek igéjének kutatása (LKK. T. 14) V., 1973. P. 221—228. Jonaitytė A., Sudnik T. A litván és lett nyelv közötti interferencia egy esetéről // Baltistica. V., 1973. T. 9(1). P. 75—77. (Apsas). ² A rövidítéseket lásd a jegyzék végén. 216 Kardelytė J. Gervėčių tarmė: Fonetika ir morfologija. V., 1975. 143 p. Lipskienė J. A Gervėčiai nyelvjárás frazeologizmusai // Lexikai kutatások (LKK. T. 13). V., 1972. P. 113–144. Petrauskas J., Vidugiris A. Lazūnų tarmės žodynas. V., 1985. 198 p. Petrauskas J., Vidugiris A. Lazūnų tarmės tekstai. V., 1987. 73 p. Povilaitytė T. A Pelesa nyelvjárás fonetikája és morfológiája (VU diplomamunka). V., 1970. 154 p. Romančiuk A. A litván nyelv használata Gervėčiai környékén // Fiatal filológusok munkái. V., 1986. T. 2. P. 238–242. Rosinas A. A Zietela nyelvjárás névmásainak többes számú adessivusi alakjai eredete // Kalbotyra. V., 1971. T. 22. P. 86–88. Senkus J. Kai kurie Lazūnų tarmės ypatumai // LTSR MAD(A). V., 1958. T. 14. P. 183–194. Senkus J. Lazūnų tarmės tekstai // LKK. V., 1959. T. 2. P. 215–230. Stang Chr. S. A Zasečiai Vilnius környéki litván nyelvjárása // Norsk Tidsskrift for Sprogvidenskap. Oslo, 1958. T. 18. S. 171–201. (Zietela). Šukys J. Būdingesnės Ramaškonių tarmės ypatybės // LKK. V., 1960. T. 3. P. 177–190. Vidugiris A. Nauji darbai apie lietuvių kalbos tarmes // LKK. V., 1959. T. 2. P. 239–246. Vidugiris A. Kai kurios Zietelos tarmės ypatybės // LKK. V., 1959. T. 2. P. 195–214. Vidugiris A. Zietelos tarmės įvardis // LKK. V., 1960. T. 3. P. 113–132. Vidugiris A. Az -inėti és -dinėti képzős igék a Zietela nyelvjárásban // LTSR MAD(A). V., 1961. T. 2. P. 219–232. Vidugiris A. A Zietela nyelvjárás főneve // A litván nyelvtan kutatása (LKK. T. 11). V., 1969. P. 147–182. Vidugiris A. Néhány tény a nyelvjárási terület történetéből // Gaidė és Rimšė környéke. V., 1969. P. 267–271. (Apsas). Vidugiris A. A nyelvjárás jellegzetesebb szavai és jelentésük // Gaidė és Rimšė környéke. V., 1969. P. 276–281. (Apsas). Vidugiris A. Szemantikai nyelvjárási elemek a Gervėčiai nyelvjárásból // Lexikai kutatások (LKK. T. 13). V., 1972. P. 21–32. Vidugiris A. Az igeragozás a Zietela nyelvjárásban // A balti nyelvek igéjének kutatása (LKK.T.14). V., 1973. P. 199–217. Vidugiris A. A Zietela nyelvjárás mellékneve // Szóalakok és használatuk (LKK.T.15). V., 1974. P. 277–288. Vidugiris A. Gervėčių tarmės leksiniai dialektizmai // LTSR MAD (A). V., 1974. T. 1(46). P. 117–128. Vidugiris A. Lietuvių tarmės už respublikos ribų // Žodžiai ir žmonės. V., 1974. P. 51–56. Vidugiris A. A Zietela nyelvjárás határozószava // Nyelvtani kategóriák és fejlődésük (LKK.T.18). V., 1978. P. 159–170. Vidugiris A. Baltarusijos lietuviai // Mokslas ir gyvenimas. 1978. Nr.8. P. 37–38. Vidugiris A. A Zietela nyelvjárás múltjából // Kalbos kultūra. Sąs. 55. P. 81–87. Wolter E. Die Litauer im Kreise Slonim, Gouv. Grodno // MLLG. Heidelberg, 1899. T. 4. S. 166–169 (Zietela). Wolter E. Zur litauischen Dialektkunde // MLLG. Heidelberg, 1912. T.6. P. 166–187 (Zietela, Ašmenos, Dieveniškių apyl.). Банарац А. П. Гидронимия Пелясы // Балто-славянские языковые контакты. М., 1980. С. 192–201. Видугирис А. A litván nyelv Zietela nyelvjárása. Értekezés... a filológiai tudományok kandidátusa cím elnyerésére. Vilnius, 1962. Виткаускас В. A litván nyelv Radun környéki nyelvjárásának néhány sajátossága // Balti-szláv etnolingvisztikai kapcsolatok. M., 1980. С. 202–205. Voisnie T. A Voronovói járásbeli Peragancevszkij községi tanács onomasztikai tezaurusza a Belorusz SZSZK-ban: Diplomamunka. Vilnius: VGU, 1986. 87 o. 15, 678 217 Вольтер Э. Литовская Хрестоматия, I-II. СПб., 1901–1904. Volter E. Az óporoszok és nyelvük nyomai a Grodnói kormányzóságban // Az Imperátori Tudományos Akadémia Szentpétervári Orosz Nyelvi és Irodalmi Osztályának közleményei, 1912. 16. évf. (4). sz. 151–160. o. (Djatlovo.) Grinavecene E. A belarusz nyelvtani rendszer hatása a litván nyelv lazunai nyelvjárására // ДС. 21–23. o. Grinaveckis V. Két jegyzet a litván dialektológiához // Az indoeurópai nyelvészet problémái. Moszkva, 1964. 70–78. o. (Djatlovo.) Гринавецкис В. Новое в литовской диалектологии // Acta Baltico-Slavica, 1965. Т. 2. С. 177–202. (Дятлово, Лаздуны.) Jonaitite A. A kultúrnövények nevei a peljasi litván nyelvjárásban // Balti-szláv etnolingvisztikai kapcsolatok. Moszkva, 1980. 227–245. o. Makkevics J. F., Romanovics E. M., Cseberuk E. I., Grinaveckene E. J. A labiális hangok eltűnésének új esete a belarusz–litván határvidék litván nyelvjárásában // III balt. konf. 123–124. o. (Raduń.) Nevszkaja L. G. A litván és a szláv nyelvek lexikai és szemantikai kölcsönhatásáról (a földrajzi köznevek terminológiájának anyagán) // Szovjet szlavisztika. Moszkva, 1972. 90–104. o. (Gervjaty.) Nevszkaja L. G. A balti mocsárnevek összevetése a szláv nevekkel (szemasziológiai megfigyelések) // Balti-szláv kutatások. Moszkva, 1974. 155–182. o. (Gervjaty.) Nepokupnij A. P. A Djatlovo falu és környéke nevének litván és belarusz alakjai közötti nyelvföldrajzi kapcsolatok // Balti-szláv kutatások. Moszkva, 1974. 144–154. o. Romancsik A. Családnevek kétnyelvűségi körülmények között (a Gervjaty nyelvjárás anyagán) // Lietuvių kalba ir bilingvizmas (LKK. T. 27). V., 1988. P. 55–66. Sudnik T. M. Jegyzetek a litván–belarusz kétnyelvűségről (a Gervjaty nyelvjárás anyagán) // Az indoeurópai nyelvészet problémái. Moszkva, 1964. 79–89. o. Sudnik T. M. A litván–szláv határvidék nyelvjárásai fonológiai rendszereinek jellemzéséhez: A filológiai tudományok kandidátusi fokozatának megszerzéséhez benyújtott értekezés tézisei. Moszkva, 1971. Sudnik T. M. Morfológiai megfigyelések a litván–szláv határvidék nyelvjárásairól // Baltistica. V., 1972. 8. évf. (1). sz. P. 19–22. (Opsa.) Sudnik T. M. A morfológiai interferencia kérdéséhez a litván–szláv határvidék térségében // Az 1972 októberében, a balti köztársaságok nyelvjárásainak és nyelvi kapcsolatainak kutatásával foglalkozó IV. dialektológiai konferencia tézisei. Vilnius, 1972. 61–63. o. Sudnik T. M. Lazūnai. A litván, belarusz és lengyel fonológiai rendszerek // Balti-szláv tanulmánykötet. Moszkva, 1972. 15–115. o. Sudnik T. M. A litván–szláv határvidék nyelvjárásai. A fonológiai rendszerek vázlatai. Moszkva, 1975. 231 o. (Lazdūnai, Dieveniškės, Gervjaty, Zegelia.) Sudnik T. M. Adalékok a Pelesában kialakult nyelvi helyzet történetéhez // Balto-szláv etnolingvisztikai kapcsolatok. Moszkva, 1980. 181–191. o. Sudnik T. M. Szintaktikai megfigyelések a litván–szláv határvidék nyelvjárásairól // Acta Baltico-Slavica, 1982. 14. köt. 245–250. o. (Pelesa, Gervėčiai). Чекман В. Н. Деревня Озерки. Язык и люди // Польские говоры в СССР. Минск, 1973. Т. 11. С. 40–72. Csekman V. N. A litván–belarusz hangtani interferencia kérdéséhez Pelesában // Balto-szláv etnolingvisztikai kapcsolatok. Moszkva, 1980. 206–227. o. Csekmanas V. A nyelvek működése és a kétnyelvűség // Lietuvių kalba ir bilingvizmas (LKK. 27. köt.). V., 1988. 37–54. o. LITVÁN NYELV A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN Aleksaitė B. A Punsko és Sejny környéki helynevek képzése (VU diplomamunka). V., 1985. 121 p. Aleksaitė I. Punsko šnektos konsonantizmas (VU diplominis darbas). V., 1985. 79 p. 218 Aleksaitė I., Razmukaitė M. A Suwałki vajdaság litvánok lakta falvainak nevei // Kalbos kultūra. 55. füzet. 79–81. o. Bednareczuk A. A rokonsági kötelék egyes vonatkozásairól és nyomairól a Sejny járás lengyel–litván határvidékén // Acta Baltico-Slavica. 1976. 9. köt. 149–166. o. Buch T. Litewskie nazwy miejscowe w powiatach Sejny i Suwałki // Onomastica. 1961. T. 7. S. 221–229. Buch T., Topolińska Z. A tautoszillabikus nazális mássalhangzót tartalmazó kapcsolatok fejlődéséről a litván nyelvben // Lengyel szlavisztikai tanulmányok. 2. sorozat. Nyelvtudomány. W-wa, 1963. 39–50. o. Buch T. Litewskie nazewnictwo osobowe w powiatach Sejny i Suwałki // Onomastica, 1964. T. 9. S. 312–320. Buch T. Z badań onomastycznych w północnej Sejneńszczyźnie // Kalbotyra. V., 1966. T. 14. S. 51–55. Buch T. Nyelvjárási depalatalizációs jelenségek a litván nyelvben // Acta Baltico-Slavica, 1966. 3. köt. 33–36. o. Buch T. Nazwy toni rybackich jeziora Gaładuś // Onomastica, 1967. T. 12. S. 109–123. Buch T. Mundartlicher Intonationsschwund im Litauischen // Die Welt der Slaven, 1967. T. 12(2). S. 205–208. Buch T. A litván helynévanyag kutatása a Sejny környékén // Zbornik za filologiju i lingvistiku, 13(1). Novi Sad, 1970. 31–33. o. Gołąbek A. A Degucie-i suwałki nyelvjárás szóképzése (doktori értekezés. Gépirat). W-wa, 1980. Hasiuk M. A k, g távoli disszimilációja a litván nyelvjárásokban // Donum Balticum. Stockholm, 1970. 178–180. o. Hasiuk M. Néhány mássalhangzó-változás a Sejny nyelvjárásban // Baltistica. II. melléklet. V., 1977. 80–82. o. Hasiuk M. Fonologia litewskiej gwary sejneńskiej. Poznań, 1978. 107 p. Hasiuk M. Mássalhangzók depalatalizációja a Sejny-i litván nyelvjárásban // Lingua Posnaniensis. 1980. 23. köt. 99–103. o. Hasiuk M. Az elöl- és hátulképzett fonémák realizációja a Sejny nyelvjárásban // IV. balti konferencia. 28–29. o. Jańcza M. Szláv hatások a Suwałki vajdaság litván falvaiból származó folklórszövegek nyelvében // SGB. S. 113–122. Kudzinowski Cz. Jęćwingowe w języku // Acta Baltico-Slavica. 1964. S. 217–225. Smoczyński W. Dél-litván nyelvjárás Sejny vidékén // Nyelvjárási szövegek a Białystok környéki vidékről / Szerk. A. A. Obrębska-Jabłońska. W-wa, 1972. N.18. S. 97–109. Recenzió: Baltistica. T. 10. P. 101–106. Smoczyński W. Litván nyelvjárás Északkelet-Lengyelországban // Lengyel Tudományos Akadémia. Krakkói Tagozat. A tudományos bizottságok üléseiről szóló beszámolók (Nyelvészeti Bizottság). T. 15(2), az 1971. évre. Kraków, 1972. S. 375–377. Smoczyński W. Adalékok a Puńsk környéki litván nyelvjárás kutatásához. A magánhangzórendszer // Rocznik Białostocki, 1981. T. 14. S. 349–372. Smoczyński W. A puński litván nyelvjárás morfológiai vázlata nyelvjárási szövegekkel együtt // Acta Baltico-Slavica, 1984. T. 16. S. 235–262. Smoczyński W. Szláv jövevényszavak a puński litván nyelvjárásban // SGB. S. 179–222. Smoczyński W. Mássalhangzócsoportok a puński litván nyelvjárásban // Acta Universitatis Lodzensis. Folia Linguistica, 1986. T. 12. S. 303–314. Smoczyński W. Német jövevényszavak a Suwałki vidékén, Puńsk környékén beszélt litván nyelvjárásban // A Jagelló Egyetem tudományos füzetei. Nyelvészeti munkák. 1986. Z. 82. S. 35–45. Smoczyński W. A puński litván nyelvjárás fonológiai rendszere // Acta Baltico-Slavica, 1986. T. 17. S. 369–386. Smoczyński W. A Puńsk környéki litván nyelvjárás (Doktori disszertáció. Gépirat). Kraków, 1977. 15* 219 Stoskelūnas J. Mūsų krašto tarmės // Varsnos. 1972. Nr. 7–8. P. 2–3. Uzdila A. A punskai (nyugati dzsúk) nyelvjárás fonetikája és morfológiája (VU diplomamunka). V., 1963. 266 p. LITVÁN NYELV KIS-LITVÁNIÁBAN (KELET-POROSZORSZÁGBAN) Bezzenberger A. Litván kutatások. Adalékok a litvánok nyelvének és népi kultúrájának megismeréséhez. Göttingen, 1882. Bezzenberger A. A „Gudden” népnév eredete, jelentése és elterjedése // A Prusia Régiségtudományi Társaságának 1896–1900-as egyesületi évekről szóló beszámolói. Königsberg, 1900. H. 21. P. 217–242. Bezzenberger A. Nyelvjárási szövegek // MLLG, II. Buch T. A mássalhangzók depalatalizációjáról a porosz-litvánban // Studi Baltici. 1969 (Firenze). Vol. 10. S. 120–126. Buchiene T. A kelet-poroszországi litván nyelv vokalizmusa Klein nyelvtanának adatai alapján // Baltistica. V., 1967. T. 3(2). P. 129–154. Doritsch A. Beiträge zur litauischen Dialektologie. Tilsit, 1912. Geitler L. Litauische Studien... Prag, 1875. 123 S. Gerullis J., Stangas Chr. S. Lietuvių žvejų tarmė Prūsuose. K., 1933. Janavičienė J., Zinkevičius Z. A Žemaičių Naumiestis-i nyelvjárás szociolingvisztikai szempontból // Nyelvi kontaktusok a Litván SZSZK-ban (LKK.T.23), V., 1983. P. 102–106. Janavičienė J. A kelet-poroszországi litván nyelv maradványai a Žemaičių Naumiestis-i nyelvjárásban // Mūsų kalba, 1983. Nr. 5. P. 21–25. Janavičienė J. A Žemaičių Naumiestis-i lietuvininkák nyelvének kölcsönhatás előtti modellje (fonetika) // Nemzetközi balti konferencia. P. 49–50. Janavičienė J. A nyelvjárások kölcsönhatásának problémái Žemaičių Naumiestisben // Fiatal filológusok munkái. V., 1986. T. 2. P. 243–246. Kalwaitis W. Lietuwiszkų wardų klėtele. Tilžė, 1910. Lepner Th. Der preussische Littauer. Danzig, 1744. P. 98–122. Kurschat Fr. Grammatik der litauischen Sprache. Halle, 1876. Razmukaitė M. A kalinyingrádi terület történelmi helyneveinek hagyományos megfelelői // Kalbos kultūra, 1986. Sąs. 49. P. 73–80. Rezāt. Litván közmondások // MLLG. Heidelberg, 1899. T. 4. S. 331–332. Rimša V. A kelet-poroszországi litván nyelv elemei a mai litván nyelvben // Kalbotyra. V., 1972. T. 24(1). P. 75–81. Ruhig Ph. Betrachtung der littauischen Sprache. Königsberg, 1745. Schleicher A. A litván nyelv kézikönyve. II. Litván olvasókönyv és glosszárium. Prága, 1857. Storasta V. (Vydūnas). Deutsch-litauischer Wortschatz. Tilsit, 1916. 176 S. Urbanavičiūtė Ž. Priebalsių kietinimas Prūsų Lietuvos tarmėse // Baltistica. V., 1970. T. 6(2). P. 147–166. Янавичене Я. A nyelvi helyzet Žemaičių Naumiestisben (Litván SZSZK) // Балто-славянские исследования-1984. М., 1985. С. 106–112. Janavičienė J. V. A litván nyelv szociolingvisztikai aspektusai Žemaitė Naumiestisben: Kandidátusi értekezés tézisei. Vilnius, 1985. 24 o. * * * A Białystok környéki keleti szláv nyelvjárások atlasza. Varsó stb., 1980. 1. köt. Laigonaitė A. Vietininkų reikšmė ir vartosena dabartinėje lietuvių kalboje. V., 1957. A litván nyelv atlasza: Lexika. Vilnius, 1977; Fonetika. Vilnius, 1982. A litván nyelvjárások (szöveggyűjtemény) / Szerk. E. Grinaveckienė, A. Jonaitýté, K. Morkūnas, B. Vanagienė, A. Vidugiris. Vilnius, 1970. (Bőséges nyelvjárási szövegbibliográfiát tartalmaz). 220 Lietuvių kalbos žodynas. V., 1941–1986. T. 1–14. Morkūnas K. Pažintis su lietuvių kalbos tarmėmis. V., 1980. 91 p. Paulauskas J. Az igekötők funkciói a mai litván nyelvben // Irodalom és nyelv. Vilnius, 1958. 3. köt. 303–453. o. Vidugiris A. Lietuvių tarmės už respublikos ribų // Žodžiai ir žmonės. V., 1974. P. 51–56. Zinkevičius Z. Litván dialektológia. Vilnius, 1966 (A peremnyelvjárásokról: 24–31. o.). Zinkevičius Z. Lietuvių kalbos tarmės. K., 1968. Zinkevičius Z. A litván nyelv dialektológiája: Felsőoktatási tankönyv. Vilnius, 1978. Дыялекталагічны атлас беларускай мовы. Мінск, 1963. Zinkjavicsius Z. A litván nyelvjárások helyhatározói alakjairól // Lingua Posnaniensis. 12/13. köt. 71–76. o. Слоўнік беларускіх гаворак паўночна-заходняй Беларусі і яе пагранічча. Мінск, 1979–1986. Т. 1–5. II A FEHÉROROSZORSZÁGI LITVÁN KOLÓNIÁK NYELVE (MALKAVA, MOGILJOVI TERÜLET, MSTISZLAVLI JÁRÁS) Sivickienė M. Kai kurie beasmenių sakinių tipai Malkavos tarmėje // LKK. V., 1959. T. 2. P. 231–238. Sivickienė M. A régi prepozíciók használata a Malkava nyelvjárásban (a BSSR Mogiljovi területének Msztyiszlavli járásában) // Kalbotyra. V., 1962. T. 4. P. 79–92. Sivickienė M. Az až(u)- és už(u)-, už- igekötők használatáról egyes nyelvjárásokban // Kalbotyra. V., 1964. T. 10. Киндурис (Сивицкене) М. К. Litván nyelvjárás fehérorosz környezetben (a BSSR Malkovka falujának nyelvjárása): Disszertáció... a filológiai tudományok kandidátusi fokozatának megszerzésére. L., 1957. Сивицкене М. К. A szláv lexikai kölcsönszavak használatának néhány sajátossága a BSSR litván nyelvjárásában // Egyetemi közi konferencia a történeti lexikológiáról, lexikográfiáról és az író nyelvéről: Előadási tézisek. L., 1961. Сивицкене М. К. A szláv lexikai kölcsönszavak szemantikai sajátosságai egy elszigetelt litván nyelvjárás anyagán (BSSR, Malkovka falu, Mogiljovi terület) // Kalbotyra. V., 1963. T. 6. P. 79–90. Сивицкене М. К. Некоторые вопросы изучения островных говоров // Kalbotyra. V., 1963. T 8. Az oroszországi föderációs szovjet szocialista köztársaságbeli litván kolónia nyelve (ČIORNA PADINA, SARATOVO SR., JERŠOVO RAJ.) Vidugiris A. A Čiornos Padina-i morfológia sajátosságai // A litván nyelv morfológiai szerkezete és fejlődése (LKK.T.7). V., 1964. P. 193–206. Vidugiris A. A Čiornos Padina-i nyelvjárás kialakulása és néhány sajátossága // LTSR MAD (A). V., 1965. T. 1(18). P. 219–232. AMERIKOS LIETUVIŲ KALBA Atlantas V. Lietuvių kalba Amerikoje. Būti ar nebūti // Lietuvos aidas, 1937. Nr. 376. Eretas J. Lietuvių kalbos likimas Amerikoje // Židinys. K., 1927. T. 5. P. 125–130. Laurinaitis J. M. Užsienio lietuvių kalbos reiškiniai // Gimtoji kalba. 1939. Nr. 1. P. 4–7. litván-amerikai kialakulóban: a folyamatok szemantikájának változásai Nijole Martinais tollából, B. S., Southern Illinois University, 1959: részleges teljesítésként benyújtott értekezés a követelmények teljesítéséhez- 221 a nyelvészet területén, az University of Illinois Graduate College-ában. Chicago, Illinois, 1976. Margeris A. Amerikai litvánok és az angol jövevényszavak szótára 1872—1949. Chicago, 1956. Pažūsis L. Az angol jövevényszavakról az amerikai litván nyelvben // Előadások a germán, román és klasszika-filológiai kérdésekről szóló konferencián. V., 1968. P. 38—43. Pažūsis L. Az angol nyelvi lexémák értelmezésének kérdéséhez az észak-amerikai litván nyelvben // Baltistica. V., 1969. T. 5(1). P. 81—96. Pažūsis L. Az angol nyelv szemantikai kölcsönzései az észak-amerikai litván nyelvben // Kalbotyra. V., 1974. T. 25(3). P. 27—36. Pažūsis L. Az angol nyelv grammatikai interferenciája az észak-amerikai litván nyelvben // Kalbotyra. V., 1976. T. 27(3). P. 57—62. Pažūsis L. Az angol főnévi kölcsönszavak nyelvtani nemének kérdése az észak-amerikai litván nyelvben // Kalbotyra. V., 1978. T. 29(3). P. 42—47. Pažūsis L. A nyelvi kontaktusok körülményei között a case-ek és prepozíciók eloszlásának eltolódásai // Aktualiosios kalbotyros problemos. V., 1979. P. 61—66. Pažūsis L. Lexikális interferencia mint konvergenciamód // AILA 81 Proceedings I, Sections and Workshops, Lund, 1981. P. 521—522. Pažūsis L. A főnév szemantikai eltolódásai a szubordinatív bilingvizmus körülményei között // Kalbotyra. V., 1981. T. 32(1). P. 74—84. Pažūsis L. Lexikai interferencia mint konvergens változási mód // Baltistica. V., 1981. T. 17(1). P. 77—83. Pažūsis L. Az angol kölcsönfőnevek morfológiai integrációja az amerikai litván nyelvben // The English Element in European Languages. Vol. 2. Zagreb., 1982. P. 316—337. Pažūsis L. Amerikos lietuvių kalbos mįslės // Mūsų kalba. V., 1982. Nr. 5. P. 39—42. Pažūsis L. Intralingvisztikai interferencia a litván nyelvben a nyelvvesztő kétnyelvűség körülményei között // Kalbotyra. V., 1985. T. 36(1). P. 44—53. Plioplytė R. Pažūsis L. A litván nyelv a nyelvvesztő kétnyelvűség körülményei között // Mūsų kalba. V., 1982. Nr.5. P. 14—21. Salys A. Írások. T. 1: Köznyelv. Roma, 1979. Senn A. Einiges aus der Sprache der Amerika-Litauer // Studi Baltici. Roma, 1932. S. 35—58. Глемжене О.-А. Az angol nyelv interferenciája az Egyesült Államokban élő litvánok szókincsében: A disszertáció kivonata … a filológiai tudományok kandidátusa fokozat megszerzéséhez. Kijev, 1973. Пажюсис Л. П. Az angol kölcsönszavak fonetikai és morfológiai integrációja Észak-Amerika litván nyelvében: A disszertáció kivonata … a filológiai tudományok kandidátusa fokozat megszerzéséhez. Vilnius, 1971. Пажюсис Л. Семантический сдвиг глагола при двуязычии // Kalbotyra. V., 1979. T. 30(3). P. 36—47. Пажюсис Л. Frazeológiai interferencia (a litván nyelvnek az angollal való érintkezése alapján) // Kalbotyra. V., 1983. T. 34(2). P. 85—93. III Falk K.-O. Wody wigierskie i huciańskie. Studium toponomastyczne. Uppsala, 1941. Falk K.-O. Tanulmányok a litván hely- és személynevek szlávosításáról. Az -ec képző másodlagos funkciójáról; az -anice végződésű helynevekről // Scando-slavica, 1963. T. 9. S. 87—103. Recenzija: ABS.T.5. P. 434—440. Falk K.-O. Tanulmányok a suwałki tavak neveiről: Okmin és Okminek, valamint más hidronimikus kettős nevek // Språkliga Bidrag, 5(22), Miscellanea polonica, Lund, 1966. S. 26—42. Falk K.-O. Tanulmányok a suwałki víznevekről: Gniłik-Kelig // Acta Baltico-Slavica, 1966. T. 3. S. 69—76. 222 Falk K.-O. A litván személy- és helynevek szlávosításának módszereiről. Az -ańce végű nevek eredetéről és elterjedéséről // Sprāklīga Bidrag, 5(22), Miscellanea polonica. Lund, 1966. S. 1—16. Falk K.-O. Tanulmányok a suwałki víznevekről: Jegłówek, Jegłóweczek, Jegliniec // Sprāklīga Bidrag, 5(22), Miscellanea polonica. Lund, 1966. S. 52—61. Falk K.-O. Megjegyzések a Suwałki-vidék hidronimikus jadzving alaprétegéről // Rocznik Białostocki, 1981. T. 14. S. 29—48. Falk K.-O. Kelay (1569) — ze studiów nad hydronimią suwalską // Liber Iosepho Kostrzewski octogenario a veneratoribus dictus. Wrocław; W-wa; Kraków, 1968. Falk K.-O. A Wigry vizeinek múltjából és jelenéből. Képek az augustówi halászok életéből // Jezioro Wigry. Seria: Rozprawy i monografie. N 12. W-wa, 1979. S. 25—91. Falk K.-O. Tanulmányok a suwałki vizek neveiről: Postaw-Postawełek // Studia językoznawcze poświęcone Stanisławowi Rospondowi. S. 359—370 (a kiadás helye és éve ismeretlen). Giłłumianiec K., Czekman W. A Widze városában és környékén beszélt lengyel nyelvjárás (fehérorosz-litván alapréteggel) // Slavia Orientalis, 1971. T. 20(3). S. 313—326. Glinka St. A gużiny szóról a lengyel és belarusz nyelvjárásokban // Acta Baltico-Slavica, 1984. T. 16. S. 111—114. Grinaveckienė E. Litván eredetű elemek a fehérorosz nyelv északnyugati nyelvjárásaiban // III balt. konf. P. 27—30. Grinaveckienė E., Mackevič J. A litván nyelvi morfológiai interferencia néhány jelensége a nyugat-fehérorosz nyelvjárásokban // LTSR MAD(A). V., 1975. T. 4(53). P. 187—192. Grinaveckienė E., Mackevič J. A fehérorosz litvánizmusok néhány fonetikai sajátossága // Lietuvių kalba ir bilingvizmas (LKK. T. 27.) V., 1988. P. 123—131. Jańcza M. Szláv hatások a Suwałki vajdaság litván falvaiból származó folklórszövegek nyelvében // Studia nad gwarami Białostocczyzny. Prace Białostockiego Towarzystwa Naukowego. Komisja Językoznawcza. N 27. W-wa, 1984. S. 113—122. Jaugelis G. Két forrás Suwałki vidékének történetéhez K.-O. Falk professzor gyűjteményéből // Sprāklīga Bidrag, 5(22). Miscellanea polonica. Lund, 1966. S. 62—103. Jucys A. Baltiški vietovardžiai už Vyslos // Mokslas ir gyvenimas, 1970. Nr. 20. P. 10—12. Kondratiuk M. Nazwy miejscowe południowo-wschodniej Białostocczyzny. Wrocław i in., 1974. Kondratiuk M. Litván mikrotoponimák a dūgnas, karklynas, vidūgiris szavakból a Białystok-vidéki lengyel és belarusz nyelvjárásokban // Acta Baltico-Slavica. 1976. 9. köt. 219—224. o. Kondratiuk M. Balti elemek a Białystok régió hely- és mikrotoponímiájában. Wrocław; W-wa és másutt, 1985. 293 o. Nalepa J. A jatvingok neve // Sprāklīga Bidrag. 4(18). köt. 1964. 74—77. o. Nalepa J. Wigry, Jaćwież legnagyobb tavának neve // Sprāklīga Bidrag, 5(22). Miscellanea polonica. Lund, 1966. 17—25. o. Nalepa J. Adalékok Jaćwież helynévanyagának és nyelvének ismeretéhez // Sprāklīga Bidrag, 5(22), Miscellanea polonica. Lund, 1966. 104—112. o. Nalepa J. Znaczenie jaćwieskiej nazwy Sejny // Slavia Orientalis. W-wa, 1969. T. 18(2). S. 189—190. Nalepa J. Poleksza jatving eredetű névtani maradványainak kutatásából // Studia Linguistica Slavica Baltica Canuto-Olavo Falk sexagenio a collegis amicis discipulis oblata. Lundae, MCMLXVI. 185—202. o. Otrębska-Jabłońska A. Litván elemek a Białystok-vidék keleti részének mikrotoponímiájában // Studia z filologii polskiej i słowiańskiej, 1969. 8. köt. 261—270. o. Otrębski J. A poroszok nyelve és mai maradványai // Dzieje Warmii i Mazur w zarysie. 1981. 1. köt. 68—71. o. Otrębski J. Szótári litvánizmusok a vilniusi lengyel nyelvjárásban // Język polski, 1931. 16. köt. Otrębski J. A litván víz- és helynevek szlávosítása // Z polskich studiów slawistycznych. 2. sorozat: Nyelvtudomány. W-wa, 1963. 267—286. o. 223 Otrębski J. Két jatving törzs neve // Szláv névkutatás / Szerk. T. Witkowski. Berlin, 1963. Paulauskienė V. Lietuvių kalbotyra 1969–1972. Literatūros rodyklė. V., 1977. P. 77–94, 205–240. Prinz J. A balti helynevek szlávosítása és a szláv helynevek baltizálása az egykori Suwałki kormányzóság területén. Wiesbaden, 1968. 320 o. Ismertetések: Baltistica 1969. T. 5(2). P. 210–217; LKK. 1970. T. 12. P. 194–200; Deutsche Literaturzeitung für Kritik der internationalen Wissenschaft (Berlin), 1970. S. 622–623; Zeitschrift für Slavistik (Berlin), 1970. T. 15(3). S. 431–437; Onomastica. 1970 T.15 (1/2). S. 365–372; Мовознавство (Київ). 1971. T. 3. C. 87–90. Razumaitė M. Néhány, a Litván SZSZK területén kívül található település nevének normatív alakjai // Kalbos kultūra. V., 1980. Sąs. 38. P. 50–54. Rozwadowski J. A balti és a szláv nyelvek eredeti kölcsönös viszonyáról // Rocznik slawistyczny, 1912. T. 5. Safarewicz J. Az -iszki végződésű nevek elterjedése a szláv–litván határvidéken (térképvázlattal) // Sprawozdania Polskiej Akademii umiejętności, 1947. T. 48(2). Safarewicz J. Litewskie nazwy miejscowe na -iszki. Wrocław, 1956. Schall H. Preussische Namen längs der Weichsel (nach Lucas David, ca. 1580) // Donum Balticum. Stockholm, 1970. P. 448–464. Smułkowa E. A fehérorosz g’ega ‘kovakő’ (Adalék a balti szubsztrátum kérdéséhez a szláv nyelvek történetében) // Z polskich studiów slawistycznych. Seria 2: Językoznawstwo. W-wa, 1963. S. 215–221. Smułkowa E. A földművelés szókincse Białystok keleti részének nyelvjárásaiban, keletszláv összefüggésben. Wrocław és másutt, 1968. 244 o. Smułkowa E. Litván jövevényszavak a fehérorosz mezőgazdasági szókincsben // Lingua Posnaniensis. 1969. T. 14. S. 55–69. Tekielski K. Litván lexikai elemek Podbrzezie és Niemenczyn környékének nyelvjárásában // Acta Baltico-Slavica, 1980. T. 13. S. 67–72. Trypućko J. A litván–lengyel nyelvi interferencia egy esete a névtanban (lit. -utis képző, lengy. -uć) // Uppsala: Slaviska institutionen vid Uppsala Univ., 1982. 101 o. Urbutis V. Litván jövevényszavak a mai fehérorosz nyelvben. 1. rész // Baltistica. V., 1969. T. 5(1). P. 43–68; 2. rész // Baltistica. V., 1969. T. 5(2). P. 149–162. Urbutis V. Slavų kalbų pseudobaltizmai // Baltistica. V., 1984. T. 20(1). P. 30–39. Westfal S. Balti eredetű lexikai elemek a lengyel köznyelvben Wigry, Suwałki járás, Lengyelország térségében // The Slavonic and East European Review. 1946. T. 24(63). S. 156–159. Vanagas A. Litván eredetű helynevek Litvánia határain kívül // Mokslas ir gyvenimas, 1974. Nr. 12. P. 30–31. Zdancewicz T. Litván szókincselemek a Sejny környéki lengyel nyelvjárásokban // Lingua Posnaniensis. Poznań, 1960. T. 8. S. 333–352. Zdancewicz T. Litván és rutén nyelvjárási szókincsterületek Białystok vidékén // Z polskich studiów slawistycznych, W-wa, 1963. T. 2. S. 287–310. Zdancewicz T. A Sejny járás nyelvjárásai a településtörténeti folyamatok tükrében // Materiały do dziejów ziemi sejneńskiej. Białystok, 1963. S. 231–266. Zdancewicz T. Litván és keleti szláv hatások a Sejny környéki lengyel nyelvjárásokban // Acta Baltica-Slavica. Białystok, 1964. 227–246. o. Zdancewicz T. Wpływy białoruskie w polskich gwarach pod Sejnami. Poznań, 1966. Zdancewicz T. A litván lexikai kölcsönszavak földrajzi elterjedése és szláv jelentésbeli megfelelőik a podlasiei–suwalki nyelvjárásokban // Sprawozdania z prac naukowych Wydziału Nauk Społecznych PAN. W-wa, 1968. 10. évf. (3), az 1967. évre. 69–83. o. Zdancewicz T. Žwir, dziarno és más szinonimáik a podlasiei–suwalki nyelvjárásokban // Studia linguistica slavica baltica Canuto-Olafo Falk sexagenario a collegis amicis discipulis oblata. Lundae, MCMLXVI. 377–399. o. 224 Zdancewicz T. Litván területnevek összetett melléknévi formákkal és melléknevekből képzett származékokkal Suwałki vidékén // III bałt. konf. 69–70. o. Zdancewicz T. Terület- és helynevek a halā, brasłā, raiśtas, lankā, pieva litván földrajzi közszavakkal Suwałki vidékén // Studia nad gwarami Białostocczyzny: Morfologia i słownictwo. Prace Białostockiego Towarzystwa Naukowego. Komisja Językoznawcza. W-wa, 1984. 27. sz. 123–178. o. Zinkevičius Z. A balti szubsztrátumról a białystoki vajdaságban (Lengyelországban) // Baltistica. V., 1975. 11. köt. (1). 149–153. o. Zinkevičius Z. A litván nyelv története. 1. rész: A litván nyelv eredete. V., 1984. 246–275. o.; 2. rész: Az első írásos emlékekig. V., 1987. 44–53. o. Zinkevičius Z. Litvánizmusok a 17. század eleji vilniusi lengyel kéziratokban // Žmonės ir kalba. V., 1977. 93–101. o. Адомавичюте И. Э., Чекман В. Н. Nyelvtani litvánizmusok a fehérorosz–litván határvidék lengyel periférikus nyelvjárásaiban // Studia nad polszczyzną kresową. Wrocław; W-wa és másutt, 1984. 3. köt. 7–22. o. Арашонкава А. У. и інш. Balti eredetű szókincs a fehérorosz nyelvjárásokban // Беларуская лінгвістыка. 1973. 3. sz. 27–37. o. Бырыла М. В. Беларуская антрапанімія. Мінск, 1966, 1969, 1982. Т. 1–3. Бырыла М. Litvánizmusok a fehérorosz antroponímiában // Baltų ir slavų antroponimikos klausimai. Šiauliai, 1970. 3–5. o. Бырыла М. В. Мікратапанімія Беларусі. Мінск, 1974. Бырыла М. В., Ванагас А. П. Літоўскія элементы ў беларускай анамастыцы. Мінск, 1968. Rec.: Мовознавство (Київ). 1969. № 2. С. 86–89. Бырыла М. В., Лемцюгова В. П. Працы па беларускай анамастыцы (1955–1975). Бібліяграфічны указальнік //Беларуская анамастыка / Рэд. М. В. Бырыла. Мінск, 1977. С. 181–196. Булыко А. Н. Az ófehérorosz irodalmi-írásbeli nyelv litvánizmusai a fehérorosz nyelvjárások viszonylatában // Диалектологический сборник. Вильнюс, 1974. 9–17. o. Вяржбоўскі А. А. Baltizmusok a fehérorosz nyelvben (A kutatás módszertana és kritériumai) // Весці Акадэміі навук БССР. A társadalomtudományok sorozata. Мінск, 1959. 2. köt. Вяржбоўскі А. А. Беларуска-літоўскія лексічныя ўзаемасувязі. Мінск, 1960. Гринавецкене Е. A litván és szláv nyelvjárások érintkezésének néhány jelensége (A délkelet-litvániai nyelvi kontaktusok alapján) // Балто-славянский сборник. М., 1972. 394–408. o. Гринавецкене Е. Й., Ковальчук И. П., Мацкевич Ю. Ф., Романович Е. М. A litván határvidék északnyugat-fehérorosz nyelvjárásai // Балто-славянский сборник. М., 1972. 377–393. o. Гринавецкене Е. и др. Litván elemek a fehérorosz nyelv nyelvjárásaiban // Тез. IV диалектологич. конф. по изуч. говоров и языковых контактов в прибалт. республиках. Вильнюс, 1972. 23–25. o. Grinaveckene E. J., Mackevics J. F. Néhány nyelvi interferenciajelenség a litván határvidék belarusz nyelvjárásaiban // Areális kutatások a nyelvészetben és a néprajzban. L., 1975. 61–62. o. Grinaveckene E., Mackevics J. F. A litvánizmusok kérdéséhez a belarusz–litván határvidék belarusz nyelvjárásainak szókincsében // IV balt. konf. 130–131. o. Grinaveckene E., Mackevics J., Romanovics E., Cseberuk A. Litván eredetű köznyelvi szókincs Nyugat-Belaruszban // Lietuvių terminologija (ЛКК. Т. 16). V., 1975. 163–195. o. Grinaveckene E., Mackevics J. Néhány szokatlan mikrorendszer a belarusz nyelvjárás Opš környéki nyelvjárásának dialektális szerkezetében // Baltistica. V., 1979. 15(1). 52–65. o. Goljumina K. M. Néhány megfigyelés a belarusz–litván térség lengyel nyelvjárásainak frazeológiájáról // Studia nad polszczyzną kresową. Wrocław; Warszawa és másutt, 1982. 1. köt. 225–231. o. 225 Zdancewicz T. A Baltikum és a szláv területek mohás mocsarakra vonatkozó, mšch- (a balti mus- megfelelője) és saman- (*sam-) gyökön alapuló neveinek földrajzi elhelyezkedése Suwałki környékén (Északkelet-Lengyelország) // IV balt. konf. 140—142. o. Zdancewicz T. Balti *plei- alapú (és rokon) domborzati és helynevek Suwałki környékén, Északkelet-Lengyelországban // Donum Balticum. Stockholm; Uppsala, 1970. 581—594. o. Kavalcsuk I. P. A belarusz–litván nyelvi határvidék nyelvjárásainak jellemzéséhez // Nyelvészeti tanulmányok. Minszk, 1968. Kondratjuk M. Kelet-Białystok vidékének helynévtani sajátosságai // Tudományos gyűjtemény. Białystok, 1974. 3. köt. 9—36. o. Kondratjuk M. Litván elemek a lengyel–belarusz határsáv mikrotoponímiájában // Balto-szláv kutatások—1981. M., 1981. 184—191. o. Kondratjuk M. Belarusz és litván elemek az appellatív eredetű lengyel helynév- és mikrotoponímarendszerben // Proceedings of Thirteenth International Congress of Onomastic Sciences, Cracow, August 21—25, 1978 / ed. by K. Rymut. Wrocław, 1981. 1. köt. 639—646. o. Kandratsjuk M. Litván eredetű pluralia tantum településnevek a białystoki régióban // Belarusz névtan. Minszk, 1985. 3. köt. Laumane B. Lett–orosz–belarusz–lengyel lexikai kapcsolatok a lett nyelvjárási atlasz anyaga alapján // Balto-szláv kutatások—1973. M., 1974. 183—205. o. Лаучюте Ю. О словах литовского происхождения в польском языке // Kalbotyra. V., 1971. T. 22(2). P. 93—102. Laučiūtė J. A. A szláv baltizmusok kutatásának története // Nyelvi areák kölcsönhatása. L., 1980. 4. rész. 161—198. o. Лаучюте Ю. Словарь балтизмов в славянских языках. Л., 1982. Lekomceva M. I. A balti szubsztrátum kérdése az akanyéban // Balto-szláv etnolingvisztikai kapcsolatok. M., 1980. 157—169. o. Lexikai baltizmusok a belarusz nyelvben (Vitaanyag) // Nyelvészek válaszai a speciális kérdőív kérdéseire. Minszk, 1969. 58 o. Mažulis V. Szociolingvisztikai megjegyzések a nyelv archaikus jellegéhez: a balti nyelvek // Baltistica. V., 1974. T. 10(2). P. 119—127. Martynov V. V. A lexikai baltizmusok típusai a belarusz nyelvjárásokban // Tezy Referatów zgłoszonych przy Międzynarodowym Komitecie Slawistów organizowane w dniach 29—31 sierpnia 1973 r. w Białowieży przez Białostockie Towarzystwo Naukowe. W-wa, 1973. S. 15—17. Martynov V. V. Balto-szláv innovációs folyamat a névszóképzés területén // Baltistica. V., 1978. T. 14(2). Martynov V. V. Balto-szláv-iráni nyelvi kapcsolatok és a szlávok nyelvi kialakulása // Balto-szláv tanulmányok—1980. M. 1981. S. 16—27. Martynov V. V., Csekman V. N. A belarusz–litván nyelvi interferencia nyomai a grodnói és molodecsnói terület belarusz nyelvjárásaiban // Tanácskozás a dialektológia és a nyelvtörténet általános kérdéseiről: Előadások és közlemények tézisei (Jereván, 1973. október 2—5.). M., 1973. S. 114—115. Mackevics J. F. és mások. Néhány lexikai izoglossza értelmezéséhez a belarusz nyelvjárásokban // Dialektológiai gyűjtemény: Anyagok a balti térség nyelvjárásainak és nyelvi kontaktusainak tanulmányozásáról szóló IV. dialektológiai konferenciához (1972). Vilnius, 1974. Mackevics J. F. Litván jövevényszavak a grodnói terület belarusz nyelvjárásaiban // Aktualių dialektologijas jautājumi. Riga, 1973. Nevszkaja L. G., Szudnik T. M. A mai nyelvjárási kontaktusok a litván–szláv határvidék térségében // A balti népek etnikai történetének problémái: Előadási tézisek. Riga, 1977. S. 140—143. 226 Невская Л. Г., Судник Т. М. Nyelvjárási kontaktusok a mai balti–szláv etnolingvisztikai határvidéken // Szláv nyelvtudomány: A szovjet delegáció beszámolói a szlavisták VIII. nemzetközi kongresszusára. M., 1978. 285—307. o. Непокупный А. П. Ареальные аспекты балто-славянских языковых отношений. Киев, 1964. Непокупный А. П. Балто-севернославянские языковые связи. Киев, 1976. Непокупный А. П. Balti lexika a „Беларускія геаграфічныя назвы” szótárban // Baltistica. 1972. 8(1). köt. 101—103. o. Непокупный А. П. A balti hozzájárulásból a lett–litván határvidék közelében beszélt belarusz nyelvjárások szókincséhez // A belarusz filológia problémái: A BSSR és a KPB fennállásának 50. évfordulójára rendezett köztársasági konferencia előadásainak tézisei. Minszk. 91—93. o. Непокупный А. П. A balti kölcsönszavak néhány szintaktikai sajátossága szláv nyelvjárási környezetben // Artura Ozola diena. 6. Szintagmatika, paradigmatika és ezek kölcsönös viszonyai a szintaxis szintjén. Riga, 1970. 116—120. o. Непокупный А. П. A porosz prefixális képzéseknek megfelelő litván és belarusz–szláv alakok (párhuzamok) összetétele és földrajzi elterjedése // Baltistica. 1972. 8(1). köt. 11—18. o. Орепенкова А. В. és mások. A belarusz nyelvjárások szókincsének jellemzéséhez // A BSSR Tudományos Akadémiájának hírei. Társadalomtudományi sorozat. Minszk, 1972. 1. köt. 78—86. o. Откупщиков Ю. В. A balti–szláv lexikai kapcsolatok történetéből // Baltistica. 1971. 7(2). köt. 119—128. o. Паршута Ю. М. A lett SZSZK Madonai járásában fekvő Darvininki falu lakóinak lengyel beszédében a grammatikai esetek szintaxisa // Studia nad polszczyzną kresową. Wrocław; W-wa és másutt, 1982. 1. köt. 207—224. o. Паршута Ю. М. A lett SZSZK Madonai járásában fekvő Darvininki falu lakóinak lengyel beszéde morfológiájának statisztikai leírása // Lengyel nyelvjárások a Szovjetunióban. Minszk, 1973. 1. rész. 44—65. o. Паршута Ю. М. A -szy, -wszy képzős határozói igenév állítmányi szerepben való használata a lett SZSZK Viliánai járásának lengyel nyelvjárásában // Kalbotyra. V., 1963. 8. köt. 80—86. o. Рымша В. П. Néhány balti eredetű belarusz antroponima // Balto-szláv kutatások-1980. M., 1981. 195—201. o. Рымша В. П. Balti eredetű belarusz antroponimák // Беларуская лінгвістыка. Minszk, 1974. 6. füzet. 46—50. o. Смулкова Э. Kelet-Białystokföld nyelvjárásai a lexikai kutatások fényében // Беларускае і славянскае мовазнаўства. Minszk, 1972. 259—264. o. Смулкова Э. A belarusz baltizmusok kérdéséhez. (A baltizmusok státuszának problémája a belarusz nyelvjárásokban) // Balto-szláv kutatások-1980. M., 1981. 203—214. o. Судник Т. М. Jegyzetek a litván–belarusz kétnyelvűségről // Az indoeurópai nyelvtudomány problémái. M., 1964. 79—89. o. Судник Т. М. Morfológiai megfigyelések a litván–szláv határvidék nyelvjárásairól. (Néhány litván sajátosságról a belarusz igeragozási paradigmában) // Balto-szláv kutatások-1973. M., 1974. 215—219. o. Szudnik T. M., Tolsztaja Sz. M., Toporov V. N. A balti–szláv nyelvi szövetség déli részének jellemzéséhez // Szov. szlavjanovedenyije. 1967. 2. ápr. Szudnik T. M., Civjan T. V. A kétnyelvűségi helyzetben kialakuló kontaktusmechanizmus leírásához // IV balt. konf. P. 189—190. Szupun A. E. A belarusz nyelv balti elemeinek vizsgálatához // IV balt. konf. P. 191. Супрун А. Е. К изучению белорусско-балтийских изолекс // Baltistica. V., 1984. Т. 20(1). P. 65—68. Сцяшковіч Т. Ф. Матэрыялы да слоўніка Гродзенскай вобласці. Мінск, 1972. Tolsztoj N. I. Egy balti elemről a keleti szláv nyelvjárásokban (pelkė — пелька). // Etimologija. 1967. M., 1969. 145—157. o. Toporov V. N., Trubacsov O. N. A Felső-Dnyeper-vidék vízneveinek nyelvészeti elemzése. M., 1962. 270 o. 227 Топоров В. Н. О балтийских следах в топонимии русских территорий // LKK. V., 1959. Т. 2. С. 55–63. Toporov V. N. A szláv nyelvek balti elemeinek kérdéséhez (elméleti megközelítés) // Latvijas PSP Zinātņu Akadēmijas vēstis. Rīga, 1972. Nr. 2. P. 89–96. Uszcinovics A. K. A grodnói és breszti régió antroponímiája (XIV–XVIII. század) // Minszk, 1975. Ismertetés: Baltistica. 1976. T. 12(1). P. 95–102. Csekman V. N. A -uk (-’uk) képző a belarusz nyelvjárásokban (az OLA anyaga alapján) // Tanácskozás az összszláv nyelvatlaszról. Gomel, 1975. szeptember 9–12. M., 1975. 125–126. o. Csekman V. N. A belarusz–litván határvidék lengyel nyelvjárásainak szociolingvisztikai jellemzéséhez // Studia nad polszczyzną kresową. Wrocław; W-wa i in., 1982. T. 1. S. 123–138. Eckert R. A méhészek elnevezéseihez a balti és a szláv nyelvekben // Balto-szláv kutatások—1980. M., 1981. 107–112. o. Черепанова Е. А. К географии балтизмов в говорах Полесья // Baltistica. 1973. Т. 9(1). P. 71–74. Яновіч С. Анямелыя рэшткі // Ніва (Беласток), 1970. 13 верасня (IX). IV Névtelen A litván nyelvterület a vilniusi kormányzóságban // Antropológiai, régészeti és néprajzi tanulmányok. Krakkó, 1898. 3. köt. 1–72. o. M. Baliński, T. Lipiński Az ókori Lengyelország történeti, földrajzi és statisztikai szempontból. Varsó, 1846. 3. köt. A. Bielenstein A lett néptörzs és a lett nyelv határai a jelenkorban és a 13. században: Tanulmány Oroszország etnológiai földrajzához és történetéhez. Szentpétervár, 1892. 16. köt. 548 o. Cappeller C. Kaip senieji Lietuvninkai gyveno. Heidelberg, 1904. O. Chomiński A lengyel köztársaság litván nyelvterületének térképe [1928–1933]. Gaučas P. Jotvingiai XIX a.? // Mokslas ir gyvenimas, 1974. Nr. 2. P. 21–24. J. Gintautas A vilniusi kormányzóság litvánjai // Švyturys: 1912. évi évkönyv-almanach. Vilnius, 1910. 197–206. o. Jakubovskis J. Tautybių santykiai Lietuvoje prieš Liublino uniją. K., 1921. Jankowski Cz. Powiat oszmiański. Petersburg, 1900. A. Kamiński Jatvingia. Terület, népesség, gazdasági és társadalmi viszonyok. Łódź, 1953. A. Kamiński A lengyel–jatving határvidék kutatása a Ślina folyó környékén // Régészeti Hírek, 1956. 33. köt. (2). 131–168. o. Klimas P. Lietuva, jos gyventojai ir sienos. V., 1917. F. Klimčiukas, A. Vidugiris A balti és keleti szláv határvidék etnolingvisztikai és vallási kapcsolatainak történetéből // A litván etnogenezisből. Vilnius, 1981. 93–99. o. O. Kolberg Összes művei. 53. köt. Litvánia. Krakkó, 1966. XXVI, 561 o. E. Kucharski A lengyel földek etnikai arculata a szlávok megérkezése előtt, a hely- és családnevek alapján. Lwów, 1930. P. Łossowski Sejneńszczyzna állami hovatartozásának kérdése 1918–1920-ban / Szerk. J. Antoniewicz // Anyagok a sejnei vidék történetéhez. Białystok, 1963. 353–380. o. Lukšienė M. Lietuvos švietimo istorijos bruožai XIX a. pirmoje pusėje. K., 1970. Makowski B. Litwini w Polsce 1920–1939. W-wa, 1986. 352 s. J. Ochmański A litván lakosság a kelet-belarusziai Obolce birtokon a 14–16. században // Acta Baltico-Slavica. 1967. 5. köt. 147–158. o. J. Ochmański A litván etnikai határ keleten a törzsi korszakból a 16. századig. Varsó, 1981. 228 Pokropek M. Kulturális különbségek az etnikai-nyelvi határvidéken és tükröződésük a lakosok tudatában, az északkelet-lengyelországi lengyel–litván–belarusz határvidék példáján // Etnografia Polska. Wrocław és másutt, 1979. 23. köt. (2). 127–156. o. Polujanski A. Wędrówki po gubernii augustowskiej w celu naukowym odbyte. W-wa, 1859. Rozwadowski J. A litván nyelv térképe a vilniusi kormányzóságban // Lengyelország és Litvánia történelmi kapcsolataikban. Kraków, 1914. 335–339. o. Tyszkiewicz K. Wilija i jej brzegi. Drezno, 1871. Turska H. A lengyel nyelvterületek kialakulásáról a vilniusi régióban // Tanulmányok a keleti határvidék lengyel nyelvéről. Lengyel Tudományos Akadémia. Nyelvtudományi Bizottság (Nyelvészeti munkák, 98. sz.). Wrocław; W-wa és másutt, 1981. 1. köt. 19–121. o. Syrokoma W. Wycieczki po Litwie w promieniach od Wilna. Wilno, 1860. T. 2. Vėbra R. Az ortodox papság és a nemzeti elnyomás Litvániában a 19. század második felében // Istorija. 1966. 8. köt. 76–95. o. Werbelis K. Orosz Litvánia. Statisztikai-néprajzi megfontolások. Stuttgart, 1916. Vidugiris A. A Pelesa és környéke etnolingvisztikai viszonyainak alakulásáról // Litván nyelv és kétnyelvűség (LKK. 27. köt.). V., 1988. 21–36. o. Vilnius ir Vilniaus kraštas. K., 1932. Wiśniewski J. A települések története a sejnai járásban a 15–19. században // Anyagok a sejnai vidék történetéhez. Białystok, 1963. Wiśniewski J. Kelet-Białystok vidéke betelepülése: eredete, fejlődése, etnikai sokfélesége és átalakulásai // Acta Baltico-Slavica, 1977. 11. köt. 7–80. o. Wolter E. Zur Litauischen Dialektkunde // MLLG. IV. Heidelberg, 1912. Zaremba J. Stosunki narodowościowe w województwie nowogródzkim. W-wa, 1939. Варфоломеева Т. Б. A Ditva és a Pelesa közötti terület halotti siratóhagyományáról // Balto-szláv kutatások—1985. M., 1987. 71–80. o. Видугрис А. Ю., Климчук Ф. Д. Néhány kérdés a balti–keleti szláv határvidék etnikai-nyelvi folyamatairól // Etnolingvisztikai balto-szláv kapcsolatok a jelenben és a múltban (Előzetes anyagok, 1978. december 11–15.). M., 1978. 10–65. o. Вольтер Э. А. Anyagok a vitebszki kormányzóság lett törzsének néprajzához: a lettek ünnepei és családi dalai. Szpb., 1890. 1–14. rész. 386 o. Гаучас П., Видугрис А. A litván–belarusz határvidék etnolingvisztikai helyzete a 18. század végétől a 20. század elejéig // Lietuvos TSR Aukštųjų mokyklų mokslo darbai. Geografija. V., 1983. 19. köt. 26–73. o. Гринблат М. Я. A litvánok részvételének kérdéséhez a belaruszok etnogenezisében // A Baltikum népei etnikai történetének kérdései. M., 1959. 523–544. o. Гринблат М. Я. Белорусы. Минск, 1968. Карский Е. Белорусы. Варшава, 1903. Кеппен П. О происхождении языка и литературы литовских народов. СПб., 1827. Киркор А. Néprajzi áttekintés a vilniusi kormányzóságról // Néprajzi gyűjtemény. SPb., 1858. 3. füzet. 115–276. o. Кушнер (Кнышев) П. И. Этнические территории и этнические границы. М., 1951. 280 с. (apie lietuvių k. Mažojoje Lietuvoje ir Lenkijoje, Suvalkų gub.). Кушнер П. И. Lettország lakosságának nemzetiségi összetétele 1935-ben // A balti néprajzi-antropológiai expedíció anyagai (1952). M., 1954. 197–207. o. Лауринкене Н. Похоронные причитания Пельсы // Балто-славянские исследования—1985. М., 1987. С. 80–88. Мажюлис В. П. Лингвистические заметки к балтийскому этногенезу. М., Наука, 1964. Мальдзис А. Астравеччына, край дарагі… Мінск, 1977. 207 с. Невская Л. Г. A temetési szertartás Pelsében (szerkezete és terminológiája) // Balto-szláv etnikai-nyelvi kapcsolatok. M., 1980. 245–254. o. Проблемы этнической истории балтов: Тез. докл. межресп. науч. конф. Рига, 1985. 229 RÖVIDÍTÉSEK Baltistica — Baltistica. A Litván SZSZK felsőoktatási intézményeinek tudományos munkái. V., 1965—. 1. köt.—. Kalbotyra — Kalbotyra. A Litván SZSZK felsőoktatási intézményeinek tudományos munkái. V., 1958—. 1. köt.—. LKK — A litván nyelvtudomány kérdései. V., 1957—. 1. köt.— LTSR MAD(A) — A Litván SZSZK Tudományos Akadémiájának munkái. A sorozat (Társadalomtudományok). V., 1957-től. MLLG — Mitteilungen der Litauischen Litterarischen Gesellschaft. Heidelberg, 1883–1912. T. 1–4. SGB — Tanulmányok a białystoki vajdaság nyelvjárásairól. Morfológia és szókincs. A Białystoki Tudományos Társaság munkái (Nyelvészeti Bizottság, 27. sz.) / Szerk. E. Smułkowa és I. Maryniakowa. Nemzetközi balti konferencia — Nemzetközi baltista konferencia. 1985. október 9–12. Az előadások tézisei. V., 1985. III. balti konferencia — III. össz-szövetségi balti nyelvészeti konferencia, 1975. szeptember 25–27. Az előadások tézisei. V., 1975. IV. balti konferencia — IV. össz-szövetségi baltista konferencia. 1980. szeptember 23–25. Az előadások tézisei. Riga, 1980. ДС — Dialektológiai gyűjtemény: Anyagok a balti köztársaságok nyelvjárásainak és nyelvi kapcsolatainak tanulmányozásával foglalkozó IV. dialektológiai konferenciáról (1972. október). Vilnius, 1972. Az áttekintést összeállította Ana Romančiuk A „LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI” KÖTETEK JEGYZÉKE A „Lietuvių kalbotyros klausimai” számos kötete még beszerezhető a Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetben. A + (plusz) jel azokat a köteteket jelöli, amelyekből 1988-ban még elegendő példány állt rendelkezésre; a − (mínusz) jel azokat a köteteket, amelyek már elfogytak; jelöletlenül pedig azok a kötetek szerepelnek, amelyekből csak kevés, 10–17 példány volt. 1. Lexikai kutatások. 1972. 227 p. 2. A balti nyelvek igéjének kutatása. 1973. 262 p. 3. A szavak alakja és használatuk. 1974. 328 p. 4. Litván terminológia. 1975. 272 p. 5. A litván areális nyelvészet kérdései. 1977. 234 p. − 6. Nyelvtani kategóriák és fejlődésük. 1978. 205 p. 7. A szociolingvisztika problémái. 1979. 194 p. − 8. A litván nyelvtudomány történetéből. 1980. 240 p. 9. A litván névtan kutatása. 1981. 215 p. 10. A litván nyelv szaklexikája. 1983. 254 p. + 11. Nyelvi kontaktusok a Litván SZSZK-ban. 1984. 209 p. + 12. A tudományos nyelv művelésének és a terminológiának a problémái. 1985. 272 p. + 13. A litván nyelv mondattanának kutatása. 1986. 243 p. + 14. A litván nyelv szerkezetének kutatása. 1987. + 15. A litván nyelv és a bilingvizmus. 1988 +