Ekskliuzyviniai žodžių variantai su balsiais „a“ ir „u“

LITVÁN LEXIKA 1R TERMINOLÓGIA PROBLÉMÁI LITVÁN NYELVÉSZET KÉRDÉSEK, XXIX (1991) VYTAUTAS VITKAUSKAS EXKLUZÍV SZAVAK VÁLTOZATOK SU MAGÁNH4 IR U* ANGZÓKKAL su Szavak magánhangzós változataiból a ir « a litván nyelvben, különösen annak nyelvjárásaiban, meglehetősen sok van. Jų sok kerül bemutatásra az LKŽ köteteiben. Mindannyian mintha több csoportra į oszlanának. I. Ez talán a legegyszerűbb csoport, ahol a : u az onomatopoézis miatt. Először is különféle igék és hangutánzó szavak szerepelnek itt, amelyekben a magánhangzó-- su változatok a mintha lágyabb hangot, ir könnyebb, lassabb cselekvést, a ar zártabb magánhangzó o su pedig w erőteljesebbet jeleznének: || kabeldoti kubeldoti, || dadnoti dudnoti „beszélni, fecsegni”, kraménti || kruménti „köhögni”, krapinėti || krupinéti „sétálgatni, alig járni”, raresys ruresys || „dübörgés”, rarėti || ruréti „dübörögni”, || stapalinéti stupalinéti „csavarogni” ir t. t. (mintegy száz feljegyzett ilyen példa). Ez csupán a cselekvés élénkítésének eszköze. Egy kétség: a példák különböző nyelvjáráiš sokból valók, egy-egy nyelvjárásban a példák csak egy része — használatos, egyik helyen su -a-, máshol su -u-: pakšt pūkšt, || šmakštelėti šmūkštelėti || stb. ; alioti ir „kiabálni” sok helyen Litvániábir an w/iéti A Kupiškis vidékén: ul Iš-je p'iemanas, r'ė'k'e Sim. Ehhez a csoporthoz néhány szó meglehetősen különös változatai kapcsolódnak. Mindannyian tudják, hogy a rūpūžė szó „Bufalo vulgaris; egy ilyen káromkodás“ változatát E. Frenkelis a su rapalioti szóval kapcsolja össze „ropoti“ ir stb. A nyelvjárásokban (a žemaičiai ir és dzūkai nyelvjárásában) ez egyértelműen játékos elemeket tartalmaz: a || rapužė rėpūža alakot mintegy tréfálkozva šį mondják, a káromkodást a gyerekek elől elrejtve. A w magánhangzó g magánhangzóval való felcserélése humoros jelentéssel bír, nem állandó, ezért itt nem szükséges a fonetikai törvényeket alkalmazni. Ez különösen világos a sabiūikaulis „farokcsont” szóban, amelyet a be žemaičiai nyelvjárásban sabinikė ir alakban hallottak „farokocska“. Be semmiféle szabályszemų w rűség nincs; a a, sabifikaulis szó magánhangzójának felcserélésével már o nyilvánosabban is ki lehet mondani, a sabinikė su szóval pedig még tréfálkozni is lehet a gyerekekkel. Ugyanez van ir su A matufzé ir muturzé szavak „skyssrita uba; népk. száj“. Dzūkföldön ennek szépítő jelentése is van: muturzė (—>mutnūs, mutinys, mūtė) az elsődleges forma, valamivel durvább, a maturzeé o mintha enyhébb, „játékos” forma lenne. II. Jelentős számú szóváltozat su a | u alakult ki az ide. miatt. szótagolhaI, m, n, tó r>al, am, an, ar || ul, um, un, (karkti kutkti, ur skarti || skūrti skaris || skūris, — karkuljs kurkulps, || skarulys skurulps || || ir t. t.). Így vannak a különböző nyelvjárásokban kialakult gamalas gumulas || „gombóc“ grumulys || „rög“, ramoti „nyugodtnak || lenni“ rumoti „nyugodtan heverészni“, saluva „sziget“ BB | * A cikk a nemzetközi I baltisztikai konferencián elhangzott előadás alapján készült. 204 sulava N (a sala szót Fraenkel a salėti szóval hozza összefüggésbe, vö. salčti, salvėti és sula, suléti). Itt több gyök fonódik össze, a teljes szóalkotási lánc egyik nyelvjárásban sincs meg — csak elszórt adatok maradtak fenn. Az to összefonódás következtében új szavak keletkezn- || ek, pl. mama muma || moma „anya“. Manapság a legtöbb nyelvész a žemaitis mun-, num kiejtését szabályos hangtani változásnak tartja (még V. Toporov is megváltoztatta véleményét a „Porosz nyelv szótárában“, amikor a kamanas szóról beszélt) (Tonopos, 1980, 200). Úgy vélem, itt valami fontosabbról van szó, ezért szenteltem neki figyelmet, mivel számos to nyelvjárásban nem lehet semmilyen szabállyal megindokolni (a raseiniai-i és a nyugat-zsmaiti nyelvjárásan okban az am egy szótagban o nem se változik, eltérő módon — ir ne minden žemaitisnál). Különösen nem ad alapot a fonetikai törvényhez a Nemunas bal partja (Kafklė, még Gūstos is —LKŽ kartoteka, V. Kurtinaitis feljegyzése), valamint a nyugati žemaitisok és a déli žemaitisok raseiniaiak. Elfelejtettük Ch. Stang gondolatát, miszerint a mun a következőből származhat: ide. szótagképző */, m, n, r (Stang, 1966, 34—35). Valójában miért nem vitatkozunk valamiféle skdrti és skūrti fonetikai sajátosságán, a hasonló mun-, num miatt pedig miért vitatkozunk (Zinkevičius, 1966, 299; Grinaveckis, 1960, 77; Grinaveckis, 1973, 172; Vanagienė, Vitkauskas, 1969, 212—214). Hiszen itt a ir „čia” és a ir „ten” teljesen u egyenletesen váltakozik: — egyes nyelvjárásoknak az egyik formájuk o van, másoknak eltérő. III. A szóváltozatok meglehesu a || w tősen nagy su csoportja a balti nyelvek magánhaa ngzó-váltakozási sorának különböző nyelvjárásokban való megjelenésével kapcsolatos: ganidti į u „űzni” Nm, guniéti 한ızzi??) : ()_ggöny?i Lp || guniéti Auk, Lnkv || gonidti Dbk (ir gdiniéti || guinioti), plajoti End || plujoti „csavarogni“ (ir plaujoti), lajūs || lujus „gyorsan ugató“ (sulūti, sulūjo), gūkčioti || gokčioti Rs || gukčioti „csuklani“ Ds, Skd, grajoti „tapogatni“ || grujéti Sug, gramaiitas || grumafitas Pnd, Škn (gromaiitas Krš), ramūs || rumūs (pajūrio žem.) || romūs, sravūs | sruvūs || srovūs; sravėnti || sruvėnti || srovénti. IV. Az ilyen szavak közül talán a legtöbb kizárólagosan su megjelenő magánhangzókkal rendelkező szonáns, a ir d és nem rendelkezik be hangutánzó jelleggel. ir Pl. : až ir mögött, sa || -val/-vel; ūpė az ir idős emberek hagyományos Minapiai nyelvjárásában Telšiai járás. m'énapé: (kúrföldi A Kėklioi hercegségben — mintegy iš Blesėé ir Mažiulisnak a kuršok és a ir poroszok közelségére vonatkozó állítását, vö. porosz szert „folyó”); abas Smn ūbas || Sd; abaslaité Smn || abasiaité Švnč, Str; daburjis PrL || duburys; dabuikis Akm || dubuikis Krš „duobė upėje, ežere“, gabalas || gūbulas J, Stk; darabos || gubalinis Rdn (gobal'in'is cė.kros); tehetség- || es gubūs J. M. Valang, összegubéti „képesnek lenni“ Kltn; gabéta Ak || gubieta Bsg „istennő- “, vö. gabija „istennő, szent tűz“; gabsta „gabana“ Kair || gubsna „csomó“ Sl; gabuzas Prk, Rs, J || gubuzas „kéve“ Brž, Sg, kabti „meghalni“ Ds, Kp, Mlt kabti, kakinti || „elegendő mennyiségb- || en nyújtani“ kūkinti ,jóllakatni, sokat adni“, kakoryt OG421 || kukoryt „holnapután“ Vrn; kūdaras J, Vrd || kūduras K, Klp, Kin, vö. még fukar „kadaras“ Ut || rongy; kapūrna Lzd || kupūrna „kupstas“ Drsk, Mrk: kasula ; ,csomó“ Lkm | kusulps „gombóc“ J || kusulas; kusula i kása sušūoka Kr: krajoti „dobálni“ prs || krujūoti „kitépni“ Rdm; viszketés „csiklandozás“ Sint, Dr || viszketés; lobogni „lobogni“ Krt || luzgéti „remegni, mozogni“ Tl, Sint; /ūginti žem. J „beszélg- | etésre bírni“ luginti „csalogaB; tni“ || lūkatas lukutas „rongy“ LI, Up, Lkv, Kltn; /ūpatas „rongy“ M. Valanč || lipatas földrajzi név. ; bőrönd „utazóláda, ką poggyász“ | lugaminas Q397 „élelmiszer-készletek“ || /kgumas J; latūs „kicsi, ir kövér“ Rgv lūtis || „lábas 205 megvastagodása“ žem. ; magéti „akarni“ || mugéti (in dd.rbu' nū"t mūga,labai nori“ Rod, Kargaudū k.); maguoti „akarni“ Vdš, Kvr, Ldk, VIk mugūoti „szenve- || délyesnek lenni“ žem., J; mūklas „bamba“ Skp, Kp || mukla „ügyefogyott, aki nem igazodik el“ MI, Bsg; „uodas“ csali || csali, este dzūkai || mūsulas, földrajzi ; csomó | mūzgas Žvr, Nm; pladuka Sts; Ggr || pluduiiké || pludufigé, földrajzi „kóbor nő“; plūkė „dévérkeszeg“ PrL || plūkė „ilyen hal“; plakti „ütni“ || plūkti „lenet“; rakti || rūkti „a tó füstöl, füstölt t. y. auga, augo; rapūkas || ropūtė || rupūtė „krumpli“ Vvr, Sv, Jdr —LKA I 161; rapti „betegeskedni“ || rapti „himlőssé válni, himlője lenni“; rasnoti „Jlynoti“ Grg, Grk rusnéti || „lassan folyni“ Kv; ratinėti „sukinėtis“ || rutinéti „ritinėti“ Rod, Dv; salig „sulig“ J, LD427, Jrb, Rs, Žž, Ad | salyg Stl, Jrb, Slv ir salig, salei Jz; stabaras || stiburas; smaklé „mazgo kilpa“ J || smuklė „kilpa: Zabangos* Grv, Ln, A. Baran; skabrūs || skubrūs „vikrus, greitas“; staguté warklas; žagrė“ | stugé LKA I 105. Példából meglehetősen sok van. Megjelenésük okai valószínűleg a következők: a) A magánhangzók hasonulása vagy egy másikkal való helyettesítése: gabulas || gūbulas (gubalinis), kratulys, kapūrna || kupūrna. Ez régi jelenség: vö. lit. nūgara || nugara || nugura (Klp) (csak 1977-ben jegyezték fel Kukuliškių faluban, az LKZ nem ismeri, lettül mugura); b) Távoli kapcsolat az ag sorozat magánhangzó-váltakozásával: gab-, gob-, gub-, pla-, plo-(plu-); c) A szavak egy w része ide. nyerhetiš ett. *6č. Az említett Stango, még Endzelins ir más állításai szerint az „r, l, m, n” a balti w előhangzója (6) néha váltakozik a balti a, e-vel: így talán a kezdeti záratlan o (un n) diftongizációjából keletkezett (Endzelins, 1951, 53). Feltételezhető, hogy a stūgė, mūzgas, muguūoti, pluduiiké, skubrūs stb. uiš *o-ból származik: Vö. J. Kazlauskas (Kasnayckac, 1962, 24), V. Mažiulis (Mažiulis, 1970, 16—18) állításait a *j létezéséről (ellentétes vélemény: Zinkevičius, 1980, 58—59). Nem keletkezhetett-e abból a *0-ból a stūgė (a stagūtė mellett), a mūzgas Nm, Žvr stb., valamint még több tucat szó? Hogyan lehetne másként megmagyarázni az a és u tőhangzókkal rendelkező párhuzamos alakok meglehetősen nagy számát? Az a és w magánhangzók ilyen váltakozásához a régi jövevényszavak is hozzájárultak, amelyekben az u: a a szláv *5-ből ered: sabata || sūbata, kravduninkas || kruvduninkas (teljességgel hihetetlen, hogy a kuduras K. Alminauskis kora óta jövevényszónak számítana, vö. skūdaras || skūduras; kadarys || skadarys és így tovább. ; vö. még egy analóg esetet: a rumulais szót saját szavunknak, a ramaloti || rūmuloti alakokat pedig germanizmusoknak tartjuk; továbbá skatūlė || skačiūlė és skutūlė || skučiūlė). Érdekes a -ai kettőshangzó -ui-analóg jelenléte is különböző nyelvjárások hasonló szavaiban: rdinas || rūinas, rdinyti | rūinyti „csíkosnak lenni”, rdišas || rūišas, raišti || rūišti (raiščioti || rūiščioti, raišis || rūišis), raižyti || rūižyti, raikis „szoknya” Skdv | rūikis Sv, Vn, Grdm és így tovább. Ez még csak a kutatás kezdete. Ezt az a és u közötti ilyen ingadozást már régen megfigyelték, csak nem volt idő leülni és foglalkozni vele. Ha az itt leírt dolgok nem bizonyulnának semmiségeknek, nem üres fecsegésnek, akkor a kutatást folytatni fogjuk. M. Rudzytė professzor az 1985. évi Baltisztikai Konferencián megjegyezte, hogy hasonló jelenségek a lett nyelvjárásokban is vannak, például az augzemniekų vonuks „héja” és mások. IRODALOM Endzelins J. A lett nyelv grammatikája. Rigā, 1951. Grinaveckis V. Az északnyugati dūnininkai nyelvjárások fonetikai sajátosságai és fejlődésük //A Vilniusi Állami Pedagógiai Intézet tudományos munkái. 1960. 11. köt. 206 Grinaveckis V. A žemaitė nyelvjárás története. V., 1973. Kazlauskas J. A litván nyelv történeti grammatikája. V., 1968. Mažiulis V. A balti és más ir indoeurópai nyelvek kapcsolatai. V., Stang 1970. Chr. S. Összehasonlító A(z) nyelvtana balti Nyelvek. Oslo–Bergen–Tromsø, 1966. Vanagienė B., Vitkauskas V. A žemaičių munnum-- ir áról || A litván nyelvészet kérdései. 1969. 11. kötet. Zinkevičius Z. Litván dialektológia. V., 1966. Zinkevičius Z. A litván nyelv történeti nyelvtana. V., 1980. T. 1. A fejlett M. K társadalmi rendszerek kérdései // Kérdések Törvényhozás. 1962. Mo 4, Tonopos B. H. Ilpycceranit s3LiK /CrnoBaps K. M., 1980. B. Baltikum Kizárólagos Változatok Szavak C I'NIACHBIMU 4 U U Peszome B JIMTOBCKOM #3bIKE CYIIECTBYET HEMAJIO CJIOB C BapHaHTAMH, Pa3iH4alOLIMMHCH TJIaCHbIMH a Hu. : Bce npumepsl MOXKHO JIEJIATb Ha 4eTbIpe Mpyribi: 1. CnoBa OHOMATONIEHYECKOTO TIPOUCXOXKNeHUsA: dadnoti dudndti || „roBopuTe“, raresys || ruresys „rpoxoT“ Hu JIp. | 2. Cosa, rae a || u npon3oniso or une. */, m, n, r> al, am, an, ar || ul, um, un, ur: gūmalas gumulas || „kxoM, KNYyG6“, ramoti || rumdti „ObiTb CHOKOHHBIMTM H JP. 3, Cnosa, rae BapHaHTbi C KOPHEBBIMH @ H HU CBSI3aHbl C 4epeJIOBAHHeM KOPHEBBLIX TJIAaCHbIX all ull ganioti o: gunidti || gonidti || „nporoHsTs“, erős, erős, || erős áramlás || „Tekyauū“ H np. 4. Cnosa, re a || u, mo A szerző véleménye szerint, történt OT ApesHebanTuiickoro *o: gabūs gubiis || cnocobuelit”, dbas ibas || ,crapuHHas neyka“, staguté || stūgė „coxa“ x" stb.