Leksinės gudų lietuvybės

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK, XXX (1993) PERIFERIKUS LITVÁN NYELV DIALEKTUSAI Vytautas RIMSA A LITVÁN NYELV GUD NYELVJÁRÁSI ELEMEI K. Būga, miután megvizsgálta Gudija helyneveit, arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi Gudijában a dregovicsir ok és krivicsok megérkezése előtt balták éltek. A „Felső-Dnyeper-vidék nyelvészeti elemzése” című könyvben V. Toporov ir O. Trubacsov szintén arra a következtetésre jutott, hogy a legrégebbi időktől fogva a balták voltak a FelsőDnyeper-vidék fő etnikai alkotóeleme?. V. Sedov azt állítja, hogy a többségüknek a nevei...- ben van. . . . a nyelvjárási elemek jelenlétére utalnak. size 8; line-height: 1.2; color: rgb(0, 0, 0); Dnyepr ir A Daugava felső folyásán- — ak lakói, az elnemzetietlenedett baltok, o ne az ide érkezett szlávok leszármazottai“. Valdaj — A Felső-Dnyeper antropológiai komplexuma, amelyhez a keleti litvánok, a belaruszok és a Felső-Dnyeper oroszai tartoznak, lényegében egybeesik a Baltikum komplexumával, amely a Balti-tenger keleti peremén lokalizálható, azaz Litvániában, Lettországban, Észtországban és az ókori poroszok földjén. V. Sedov állítása szerint a belaruszok etnográfiai területén több mint 1000 balti eredetű víznevet fedeztek fel. Az óorosz írásos emlékekben a belarusz folyónevek többsége balti eredetű. Több ezer balti eredetű fehérorosz személynevet találtak. A fehérorosz nyelvben számos olyan fonetikai, morfológiai és szintaktikai sajátosság van, amely más szláv nyelvekre nem jellemző, de a balti nyelvekben megtalálható. Ezenkívül számos közös vonás van a fehérorosz és a balti néprajzban, régészetben és más területeken. Szedov így határozta meg a fehérorosz etnikum kialakulásának okát: "egységes balti szubsztrátum a fehérorosz terület egészén". Így megerősítést nyer az a vélemény, hogy a fehéroroszok lényegében elszlávosodott baltiak. Különösen sok baltizmus található, és még sokat kell találni az északnyugati területen (főként a grodnói és minszki körzetben), ahol a baltiak elszlávosítása nemrég történt. Ezeken a területeken a baltizmusokat leggyakrabban kétségtelen litvánizmusoknak tekintik. Sok nyelvész, különösen azok, akik a balti eredetű közös fehérorosz szavakat kutatják, teljesen megalapozottan lényegében minden fehérorosz baltizmust litvánizmusnak tekint. Hiszen sok belorusz nyelvjárás olyan sajátosságokkal rendelkezik, amelyek az ismert balti nyelvek közül csak a litván nyelvre jellemzők, például megtalálhatók bennük az š, Ž hangok, amelyeknek a többi balti nyelvben az s, z felel meg, és így tovább. Jelentős számú ilyen litván típusú nyelvjárás található még Moszkva környékén, a Volga menti nyelvekben és másutt is. Így feltételezhető, hogy a keleti baltikumi terület nagy részén korábban litvánok éltek. 1 yom k Válogatott írások. V., 1958–1961. 1. köt. 526. o.; 3. köt. 499., 729–730. o. 1963, Ę Tonopce B. H., Tpy6avee O. H. JIMHIBHCTHIECKHA HAND THApOHHMOB Bepxuero TMoanenposba. M., 3 Cesoe B. B. Crassue Bepxuero Tlomienpossa u Moasuusa. M., 1970. C. 5. 4 Ten pat. P. 192. ; 110 Történész K. Jablonskis mintegy háromszáz legrégebbi litván szót azonosított, amelyeket a Litván Nagyfejedelemségben használt rutén írásnyelvben fedeztek fel“. A mai rutén nyelvben számos balti, illetve litván eredetű közszó ir található. Értékesek ir G. Cychūno, E. Grinaveckienės, M. Grynblato, J. Karskio, J. Laučiūtės, V. Martynovo, A. Nepokupno, J. Otkupščikovo, V. Sedovo, V. Toporovo, V. Urbučio, A. Vanago, A. Veržbovskio, A. Vidugirio, valamint más tudósok balti eredetű belorusz közszavakkal kapcsolatos kutatásai. J. Laučiūtė a balti eredetű 1000 belorusz szócsoportokra utal. Ebben a tanulmányban a belorusz köznyelvnek csak néhány, a következő helyre bekerült lexikai litván jövevényszavát tárgyalják į „Belorusz–- orosz szótár”. Belorusz (g.) 6oyasz-ira „tökfilkó, ostoba”, vö. nyelvjárások 6oy-43-i-1a „szigony, amellyel a halakat a hálóba į hajtják” (: lit. bal-d-as „olyan bot, ar szigony, amellyel a halakat elriasztják”, bdl-d-yti „kopogni, döngetni”, bėl-s-ti; vö. továbbá bal-d-uonis „aki randalírozik, éjjeli ir csavargó” stb.; litván eredetű ir belarusz képző -iza, vö. lit. -ila); g. 6pdsz-aus „ropogni, recsegni”, vö. lit. bražg-inti „ropogtatni, recsegtetni”, br4zg-inti „ugyanaz” " ir stb.; g. Gpasax-dus, vö. lit. brazd-ėti ir stb. ; g. 6puns-ays „gázolni, csoszogni” (lit. brefid-a, bris-ti); g. Opwuc-ųi (lit. bris-ti); g. Gpun-Aus (lit. brin-k-ti); g. 6yp-A-ius „buzogányosan forrni”, vö. lit. buf-l-yti „burbékolni, a pofát bedugva; purlyti, turlyti”, bur-l-ioti „öntözve enni, kenni, összekenni”, bur-J-ūs „ami könnyen szennyeződik”, "1. bur-l-iufigé híg sár; 2. rossz leves”, bur-l-ėkt (zuhanáskį or a vizet jelölni), bur-I-ėnti „burlenni, mekegni”, bur-I-ys „aki burlenа (rendsz. a kosról)”, ir stb. ; g. eape-dAb, edpe-ans (: hazudik. varv-al-is, varv-el-is „a bálna és a fóka ar zsírját megolvasztani”, varv-ėti, vö. vafv-al-as, varv-én-ti, vafv-in-ti, vafv-as „csepp” ir stb.); g. eių-in-a (: hazudik. vy-t-in-ė „üldözni, vessző”, vy-t-is „ua. ", vy-t-i "forgatva készíteni (kötelet)- "; g. 2p361-iew "neapvažus, graikStus; pasipiitéliskas" (: lie. grebl-ys "gereblyeszerű ember; šveplys", grebl-tioti "gereblyeszerűen beszélni, selypíteni", gréb-ti "megragadni": gréb-ti; a g. szó jelentéséhez vö. grėbl-idti "csúnyán tapogatni; vonakodva gereblyézni; gereblyézni"); vö. 2p3O1-x (: lit. grébl-ius „mocsáron át vezető feltöltött út; töltés”, gréb-ti), vö. 2p36-ųi (lit. gréb-ti), a6-2p36-ųi (: lit. ap-gréb-- ti, ap-gréb-styti); vö. zyz-eas „perec” (: lit. gug-ti „hajolni”, vö. gug- &lis "1. összecsavart haj a nyakon; a sapka 2. ellenzője” stb.); ir xeX-x-ayub g. „csettinteni”, vö. lit. žvan-g-s-ėti, žvan-g-ėti, Zvén-g-ti); g. xy4-d „iszonyat, borzalom” (lit. Žžud-yti); g. 3a-apwn-a „piszkos, rendetlen ember”, 3a-4pufn-ayub „”elnyűni, elkoptatni” (: lit. drib-ti „elernyedni, elpuhulni, lelohadni”, vö. drib-s-a „hanyag, lusta ember”, drib-k-us „aki elernyedt, petyhüdt; hanyag ember” stb.); g. 30-KdYyx-- aybs (: lit. kaūkėti, vö. už-kaūk-ti); g. KaKa-1dw-- Ka „kötőtű” (: lit. kakl-as, vö. kakl-is „nehéz tárgyak, terhek emelésére szolgáló eszköz”, kakl-iūk-as stb.); g. xa1-4-u6dy» „sántikálni” (: lit. kul-d-ūoti, vö. Ei tu, šlubi, kur kuldioji?!; kul-d-ūnkšt „dübögök, kopogok”, kūl-ti); g. xa1-ėwu» „fázni”, vö. la. atkal-a „ónos eső, ráfagyás”, ap-kal-a „ua.”, lit. kal-ėnti (amikor a fogak összefagynak); g. kéy5 Jablonskis K. Lietuviški žodžiai senosios Lietuvos raštinių kalboje. K., 1941. D. 1. 6 Jlayweome IO. A. Cnosaps Ganmvamos B CaBaKCKHx s3bikax. Ő, 1982. 7 Benapycxa-pycxi croyuix (nox pax. K. K. Kpanisu). M., 1962. 111 3-aup "kenni, beszennyezni, bemocskolni", vö. lit. kiau-ž-alai „rothadás, hulladék”, kiau-2-01 "1. kidomborodni; akyti, 2. puhává, morzsalékossá válni®, kiati-z-eris „tökfej, ostoba”, neiSmanélis”, kiau-z-is „bot, bunkó”, kiau-l-ioti „elcsúfítani, beszennyezni” stb. ; ir 8 Kix-1-dū „szundikáló”, vö. lit. kéZ-I-ys "1. törpe, keZas; 2. „elbutul, ügyetlen- ”, kéZ-1-6ti „kėz-linti”, kiž-as „ember, aki apróságok miatt haragsziir k” stb. ; g. KiA-3-dųups „megfékezni, zablázni”, vö. litván įsi-kil-p-auti; g. xiut-34s5 „nyüzsögni, suttogni, susogni”, vö. litván kuš-ėti, kiš-ti, kiš-inys „ami tömve van” stb. ; ir g. Kzik-yn (: lie. klyk-Ūūn-as „rėksnys”, klyk-ti); g. xasfz-ays „Šlubčioti”, plg. lie. klig-žti „klibti”, klig-ždėti „1. nesilaikyti pritvirtinimo vietoje, klibėti (ppr. apie peilį); 2. netvirtai eiti” kt. ; ir x18fn-ayps g. lie. (: klyp-ūoti, klyp-ti); g. KAunu-a-udei (: lie. kliš-a-kėjis, antrasis gudų žodžio dėmuo išverstas; kliš-as); g. kpy-w-na (: lie. krū-s-n-is "Akmenų krūva", plg. šio lie. žodžio reikšmę "ko nors sudėta, suversta krūva"; krii-3-a "1. krūva, daugybė, 2. susigrūdimas, kamšatis"; krduti, plg. krū-v-a ir kt.). A litvánizmusok többsége szubsztrátuminak tekintendő. Az itt bemutatott valamennyi litvánizmus már a belarusz irodalmi nyelv tulajdonává vált. JIMMTYAHH3MhHI B bEJIOPYCCKOM Afi3bIKE Peziome B crarbe npHBOJHTCA HECKOJIbKO JIHTYaHM3MOB B COBpeMeHHOM GejiOpyCCKOM nuTepaTypHOM sasuke. /(eniaeTCA BuBOA, 4TO GONBIIMHCTBO H3 HHX B GejiOpyCCKOM A3HKE SIBIAIOTCA CyOCTpaTHHMM. LITUANISMEN DER BELORUSSISCHEN NYELV Összefoglalás Im A cikkek néhány Bemutatott lituanizmusok, amelyeket a mai in belarusz irodalmi nyelvben használnak. Es lesz Következtetés vonható le, hogy sok A belarusz nyelv in lituanizmusai szubsztrátum-- eredetűek. | 112