Fizikos ir technikos terminų sinonimijos vertinimas

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, XXXI (1994) KALBOS NORMALIZACIJOS KLAUSIMAI ANGELĖ KAULAKIENĖ A FIZIKAI ÉS MŰSZAKI TERMINUSOK SZINONIMIÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE 1. Általában minden tudományterület terminusának meg kell felelnie bizonyos követelményeknek. Ezekről sokat írtak és vitatkoztak, a litván és külföldi terminológusok részletesen tárgyalták őket. Az egyik ilyen követelmény a terminus egyértelműsége. A terminológusok ezt úgy értelmezik, hogy a terminusnak csak egyetlen tudományos vagy műszaki fogalmat kell megneveznie, a fogalomnak pedig csak egyetlen terminusnak kell megfelelnie. Következésképpen a szinonimák a terminológiában nemcsak nem kívánatosak, hanem lehetetlenek is. Ennek ellenére mind a korábbi, mind a mai tudományos és műszaki terminológiában léteznek, ezért a terminus egyértelműségére vonatkozó követelményt ideális, a terminológiai gyakorlat számára azonban elérhetetlen célkitűzésnek tekinthetjük1. Kétségtelen, hogy a szinonímia nem válhat szabállyá a terminológiában, V. Danilenko szerint azonban kellően gyakori kivétel ahhoz, hogy a szinonimákat kategorikusan betiltsuk2. A szinonimák kategorikus tiltása, amelyet a terminológiai gyakorlatban úgysem tartanak be, nemkívánatos jelenségeket idéz elő. Először is szembeállítja az elméleti és a gyakorlati szempontokat. Az elméleti terminuskövetelmény sérül, a terminus tényleges használata (valamint tudományos és ismeretterjesztő szakirodalmi közlése, terminológiai szótárban való rögzítése) pedig magára marad. Másfelől, bármennyire is tartják be ezt a követelményt, a végső cél akkor sem érhető el, vagyis a terminológiai szinonimák teljes kiküszöbölése nem sikerül. Következésképpen a terminus egyértelműségére vonatkozó követelményt sokkal rugalmasabban kell értelmezni, hiszen a terminusok szinonímiája (ahogyan általában a szinonímia is) összetett és sokrétű jelenség. Ezért talán célszerű volna a terminusszinonímia két esetét megkülönböztetni: a) az indokolt terminusszinonímiát és b) az indokolatlan terminusszinonímiát. A tanulmány célja e terminusszinonímia-esetek tárgyalása a fizikai és műszaki terminológia alapján. 2. A fizikai és műszaki terminológia kialakulásának kezdeti szakaszában a szinonímia kétségtelenül elkerülhetetlen jelenség, amely azt mutatja, hogy nemcsak a terminusok, hanem maguk a fogalmak és azok terjedelme sem kellően világos még. Gyakran nem egy, hanem több, egymással összefüggő dolgot foglalnak magukban. Például a litván fizikai terminológiában a „minden változás térben és időben” fogalmát a következő terminusokkal nevezték meg: judis3, judesys T 1923 141 4, svyravimas, bangavimas, vilniavimas T 1924 30 7, krutėjimas, 1 Keinys S. Terminų sinonimijos klausimu // Leksikos ir sintaksės klausimai. Šiauliai, 1974. P. 46. 2 Даниленко В. П. Русская терминология: Опыт лингвистического описания. М., 1977. С. 176. 3 A terminusok eredeti formájukban szerepelnek. Helyesírásukat nem javítottuk. 4 Lásd a források jegyzékét. 4* 51 vagy persikėlimas P 5. E fogalom terjedelmének részletesebb vizsgálata során kiderült, hogy a bangavimas és vilniavimas szinonimákkal nem az általános „változás” fogalmát, hanem annak „hullámszerű változás” nevű fajtáját jelölték. Ezért később a judėjimas, judesys terminusokkal csak az általános „minden változás térben és időben” fogalmat nevezték meg, a bangavimu terminussal pedig az „ismétlődő, periodikus változást”. A vilniavimas szinonimát teljesen elhagyták, mivel a fizikai terminológiában a „fizikai közegben ritmikusan terjedő mozgás” jelentésben a két szinonima, a banga és a vilnis T 1924 30 7 közül a banga terminus honosodott meg. A svyravimas szinonimával egy másik fogalmat jelöltek: „egy változó mennyiség vagy nagyság ismétlődő változását”. Következésképpen a judis, judesys, svyravimas, bangavimas, vilniavimas terminusokkal mind az általános, mind a specifikus fogalmakat megnevezték. Kétségtelen, hogy ez a szinonimahasználat nem indokolt és nem elfogadható, mert a judesys terminussal jelölt fogalom terjedelme sokkal tágabb, mint az „ismétlődő, periodikus változás” fogalmáé. A bangavimas terminus tehát jóval szűkebb fogalmat jelöl. Ez csupán az első fogalom terjedelmének egy része. 2. 1. A litván fizikai és műszaki terminológia kialakulásának kezdeti szakaszában a szinonímia igen változatos. A fogalmat leggyakrabban a következőképpen nevezték meg: a) két vagy több litván szóval, például: gniaužumas, spūdumas T 1923 286 7 „nyomás hatására a térfogat csökkentésére való képesség”; stamprumas, tamprumas, standumas, stingrumas T 1924 3 7 „a deformációnak való ellenállás képessége”; buvimas, būvis, stov(is) T 1923 286 7; būvis A 1886 5 154, stovis A 1885 9 277 „bizonyos állapot”; b) litván szóval és nemzetközi terminussal vagy jövevényszóval, például: atomas T 1923 108 6, atomas, pirmokas A 1883 2 48 „a legkisebb részecske, amely pozitív atommagból és a körülötte keringő elektronokból áll”; jėga T 1923 286 7, spėka A 1885 10 324, pajėga P 5, 12, pajėga (syla) P 3, vėkas (syla) A 1885 12 408, vėkas A 1886 1 31, syla A 1884 5 210, syla A 1886 6 184, K 1851 13 50; 1869 26 103, sylė K 1851 13 50; 1879 31 125 „ami gyorsulást ad a testnek vagy deformálja azt”; c) több változatban, például: sutapimas, sutaptis, santapa T 1923 286 7; tolumas, tola; atstumas, atsta T 1923 285 7; platumas, plotis A 1884 5 168, 171; T 1924 30 7. Gyakran ugyanazt a fogalmat összetett és elliptikus, olykor pedig szintaktikai terminusokkal is megnevezték, például: skystas kūnas és skystimas, skystis T 1923 209 5, skystimas A 1885 2 54; P 21 „folyékony anyag”; vežim(a)s garu varomas (is) K 1851 25 98; 1854 10 40, garinis vežimas K 1851 25 98; 1852 3 12; 1864 22 88; 1869 16 62, gariškasis vežimas K 1851 24 94, garo vežimas K 1851 25 98 és garvežimis K 1851 25 98; 1852 32 128, garvežys A 1886 4 100 „mozdony”. Ezek a két- vagy többszavas terminusok, valamint a mellettük létrejött egyszavas terminusok (akárcsak a korábban említett judis, judesys; buvimas, būvis, būvis; jėga, pajėga) nem tekinthetők szinonimáknak. Ezek változatok⁵. 5 A szinonímia fogalmát a terminológusok és a nyelvészek általában nem egyformán értelmezik. Ezért a szinonimák osztályozása és elnevezése is változó. Az ilyen szinonimákat egyes nyelvészek abszolút szinonimáknak nevezik (Апресян Ю. Д. Синонимия и синонимы // Вопросы языкознания. 1969. № 4. С. 79–80), mások dubletteknek (Ахманова О. С. Словарь лингвистических терминов. М., 1966. С. 13; Суперанская А. В., Подольская Н. В., Васильева Н. В. Общая терминология. М., 1989. С. 49), megint mások pedig változatoknak nevezik (Даниленко В. П. Русская терминология: Опыт лингвистического описания. М., 1977. С. 174). A tanulmány V. Danilenko terminusát választotta. 52 Vagyis az akkori fizikai és műszaki terminológiára jellemző volt a szinonímia és a változatosság. A terminológia kialakulásának kezdeti szakaszában ez a jelenség elkerülhetetlen. Hatással van azonban a terminológia további fejlődésére, sőt részben meg is határozza azt. Miért? Először is, a normatív terminus gyakran több szinonima vagy változat közül válik meghatározóvá, és honosodik meg a terminológiában. Például a mai nemzetközi telegrafas terminusnak a következő szinonimái és változatai voltak: tolrašis K 1851 10 38; 1851 13 50; 1871 39 116;1878 3 13; A 1884 5 183; 1885 10 365; 1886 1 26; 4 99; rašėjas iš tolo K 1851 10 38, elektriškai magnetiškasis tolrašis K 1851 11 42, elektromagnetiškas tolrašis K 1854 14 56, vėly pustas K 1876 46 203, vėlinis pustas K 1876 48 213, žaibinis pustas K 1859 15 59; 18 72; 1860 2 8; 33 132; 1862 7 27; 1878 6 28, žaibinysis pustas K 1865 22 88; telegrafas T 1924 3 6, a litván összetett terminusok, a geležinkelis és a garlaivis pedig a következők: geležinis kelias K 1850 42 168; A 1884 10 363; 1885 2 49, gelžinis kelias A 1884 7 260, geležinysis kelias K 1849 22 88, geležies kel(a)s K 1869 50 198; 1870 2 8, gelžkelis K 1851 23 92; 1852 24 95; 42 168; 1856 6 24; 39 156; 1862 8 32; 1876 37 165; 48 213; A 1884 4 121; 7 296, gelžkelvs K 1853 26 104, geležinkelis A 1884 7 268; 10 389; 1885 1 24; 6 166; 1886 4 109; 6 187; T 1923 209 5, geležinės viežės K 1878 7 31, geležiniosios vežės K 1865 48 191, gelžvėžė K 1878 7 31; dampšiepis K 1862 13 53; 1878 6 27; 1879 26 105; 27 109, garšėpis K 1851 25 98; 1856 6 24, garu šėpis K 1851 7 28, garinė šiepis K 1851 30 118; 1856 16 64; 1865 19 76; 1869 49 195; 1872 15 60, garinis šiepis K 1869 22 88; 1870 17 68; 1871 59 198, garu varomoji šėpis K 1854 21 94, garlaivis A 1884 10 345; 1886 1 27; 2 51 és így tovább. Másrészt a mai fizikai és műszaki terminológiát is jellemzi a szinonímia és a változatosság (bár talán valamelyest más jelleggel). A terminológiai változatosságot rendszerint számos tényező idézi elő: a) az a szándék, hogy a fogalmat az eddigieknél ésszerűbben nevezzék meg; b) új terminus alkotása a már létező megnevezések figyelmen kívül hagyásával; c) a különböző terminológiai iskolák vagy irányzatok saját terminusainak javaslata; d) a nyelvi interferencia következményei stb. Vagyis a terminológiai szinonímia és változatosság megjelenése folyamatos folyamat. Időnként még fel is gyorsul, amikor egy adott fizikai vagy műszaki realitás egyszerre, több országban jelenik meg, vagy amikor szorosan összekapcsolódik több nyelv tudományos szakirodalma, amely új felfedezések, jelenségek stb. megnevezéseit közli. 2. 2. Úgy tűnik, e tényezők miatt a terminológusok és a fizika, illetve a műszaki tudományok szakemberei egyre gyakrabban szembesülnek a litván és a nemzetközi terminusok közötti szinonímia problémájával. Kétségtelen, hogy ez a szinonímia megalapozott, és nem merül fel vele kapcsolatban kétség. E szinonimák viszonya azonban összetett, ezért gyakran olyan jelenségek merülnek fel, amelyek nem kívánatosak a terminológia szempontjából. Először is, a litván és a nemzetközi terminus nem ekvivalens6. Ez abban nyilvánul meg, hogy egy nemzetközi terminusnak az egyik esetben (leggyakrabban terminológiai szótárban vagy ismeretterjesztő szakirodalomban) az egyik, máskor pedig egy másik litván megfelelője van, vagy fordítva: két nemzetközi terminusnak egyetlen litván megfelelője van, például: kompresija, suspaudimas, vö. orosz сжатие, angol compression, német Kompression FTŽ 6Bővebben lásd: Klimavičius J. A nemzetközi és litván terminusok szinonímiája a terminográfiában // Lietuvių terminologija: Lietuvių kalbotyros klausimai. V., 1975. T. 16. P. 107. 53 I 324 és susitraukimas, kompresija, vö. orosz сжатие, angol contraction, német Kontraktion FTŽ II 805, bár a kontrakcija turi másik szinonimája is van: (su)trumpėjimas, vö. orosz сокращение, сжатие, angol contraction, német Kontraktion FTŽ I 336; transmutacija, virtimas, vö. orosz превращение, трансмутация, angol transmutation, német Transmutation FTŽ II 889 és virtimas, konversija, vö. orosz преобразование, переход, angol change, conversion, német Umwandlung, Verwandlung FTŽ II 958 és így tovább.7 Az újabb FTŽ azonban mintha már megpróbálná normatívvá tenni ezeket a szinonimapárokat; vö. kompresija, suspaudimas, vö. orosz сжатие, angol compression, német Kompression (142), valamint susitraukimas, kontrakcija, vö. orosz сжатие, сокращение, angol contraction, német Kontraktion, Kürzung (331); transmutacija lásd virsmas, míg a virsmas esetében vö. orosz превращение, переход, angol transformation, transmutation, transition, change, német Umwandlung, Transformation, Transmutation, Übergang (365). Másodszor, a mikrorendszerek heterogenitása, amely abban nyilvánul meg, hogy egyazon mikrorendszeren belül litván és nemzetközi elemek egyaránt jelen vannak, például: dujos, de gazotronas. Az FTŽ már az utóbbi terminust teszi normatívvá: gazotronas lásd dujinis diodas, vö. orosz газотрон, angol gas(-filled) diode, német Gasgleichrichterröhre (96). Vagyis a terminológia rendezésekor az ilyen szinonímiai megnyilvánulásokat is figyelembe kell venni. 2. 3. A terminológia indokolatlan szinonímiája miatt a fizika és a technika terminológiájában bizonyos nemkívánatos jelenségek alakulnak ki. Először is sérül a fogalmak osztályozása és a terminológiai rendszer: ez akkor fordul elő, amikor szinonimákkal neveznek meg egyaránt nem- és fajfogalmakat; vö. a korábban bemutatott variáns és szinonim terminusokat jūdis, judesys, bangavimas, vilniavimas, svyravimas, krutėjimas, persikėlimas. Másodszor, az indokolatlan szinonímia sérti a terminológia egyik nélkülözhetetlen jellemzőjét, az állandóságot. Például az utóbbi évekig a fizika terminológiájában a következő szinonimák voltak használatban: dielektrinis jautrumas, dielektrinis įspūdingumas, dielektriko poliarizacijos koeficientas, dielektrinis jautris. Az új FTŽ azonban e négy szinonima közül csak egyet tartott meg: dielektrinis jautris; lásd elektrinis jautris. Vagyis a normatív terminusnak az elektrinis jautris tekintendő; vö. orosz (ди)электрическая восприимчивость, angol dielectric susceptibility, (electric) sensitivity, német (elektrische) Suszeptibilität, dielektrische Suszeptibilität (122). Természetesen nagyon jó volna, ha egyetlen terminus honosodna meg (ebben az esetben az elektrinis jautris), de jelenleg még a második szinonima is használatban van; vö. PolŽ 38 (di)elektrinis jautris. A többi szinonima (dielektrinis jautrumas, dielektrinis įspūdingumas, dielektriko poliarizacijos koeficientas) lassanként feledésbe merül. Vagyis a szinonimák (akárcsak a meghonosodott, helytelen terminusok) nem távolíthatók el olyan könnyen a használatból. Harmadszor, a meg nem engedhető és indokolatlan változatosság a terminusok kategóriális többértelműségét okozza. A litván fizika- és technikaterminológiában a kategóriális többértelműség a következőképpen jelentkezik: 1) amikor a változatok egy konkrét dolgot (azaz eredményt, bizonyos rendszert, valaminek az összességét) és egy folyamatot neveznek meg, például: sūkis, sukimasis „egy fordulat”, vö. orosz оборот, обращение, angol turn (over), revolution, német Umdrehung; valamint sūkis, sukimasis „tengely körüli mozgás”, vö. orosz вращение, 7 Vö. Klimavičius J. Min. veik. P. 109. 54 angol rotation, révolution, német Drehung, Rotation, Drehbewegung; indeksacija indeksavimas „egy adott osztályozás indexrendszere”, vö. orosz индексация; valamint indeksacija, indeksavimas „a dokumentum tartalmának leírása információkereső nyelven”, vö. orosz индексация; 2) amikor a változatok egy tulajdonságot és egy mennyiséget, egy adott dimenziót neveznek meg, például: stiprumas, stipris „az anyag töréssel szembeni ellenálló képessége”, valamint stiprumas, stipris „a deformáció stb. bekövetkezéséhez szükséges intenzitás, erő nagysága”, vö. orosz интенсивность, сила, angol Strength, intensity, német Stärke, Intensität, skaidrumas, skaidris „az anyag fényáteresztő tulajdonsága”, vö. orosz прозрачность, angol transparency, transparence, transmittance, német Durchsichtigkeit, Transparenz; valamint skaidrumas, skaidris „az átlátszóság együtthatója”, vö. orosz коэффициент прозрачности, angol transparency, transmissivity, német Durchsichtigkeitsgrad, Durchdringungsfaktor. Jelenleg inkább az a tendencia érvényesül, hogy az anyag tulajdonságát az -umas képzővel képzett alakokkal, a mennyiséget, a kvantitatív paramétert pedig az -a, -is végződésű alakokkal nevezzék meg. E tendencia gyökerei már a 20. század elején is fellelhetők; vö. greitumas ir greitis T 1923 287 7, ilgumas ir ilgis T 1923 149 5, talpumas ir talpa T 1923 109 6; 149 5 stb. Ez a tendencia kétségkívül támogatandó. Először is elősegíti a terminusok szabályosságát, másodszor pedig gátolja a már említett kategóriális terminológiai többértelműség további terjedését. A litván fizika- és technikaterminológiában a kategóriális többértelműség leggyakrabban a különféle affixumokkal képzett munkaváltozatok miatt keletkezik. A változatosság azonban olykor összetett és elliptikus (mind litván, mind nemzetközi) változatok formájában indokolt és elfogadható lehet, például: izotopinis sukinys ir izosukinys, vö. orosz изотопический спин, изобарический спин, изоспин, angol isotopic spin, isobaric spin, német Iso (topen) spin, Isobarenspin, Ladungsspin FTŽ 329, automobilinis vilkikas ir autovilkikas, vö. orosz автомобиль-тягач PolŽ 19, automobilių transportas ir autotransportas, vö. orosz автотранспорт PolŽ 10 stb. Az ilyen változatosság elősegíti és támogatja a terminusok rövid alakjainak meghonosodását. A fizika- és technikaterminológia szinonímiáját értékelve a következő következtetésekre juthatunk. Először is, a terminus egyértelműségének követelménye e terminológiai gyakorlat számára nem teljesíthető. Ezért a terminus említett követelménye fakultatívnak, nem pedig kötelezőnek tekinthető. Másodszor, a követelmény fakultatív jellege csak az indokolt terminusszinonímián alapulhat (a litván és a nemzetközi terminusok szinonímiája, az összetett és elliptikus terminusok változatossága stb.). Harmadszor, a terminusok indokolatlan szinonímiája a terminológia hiányosságának tekintendő, és ki kell küszöbölni. ŠALTINIAI A — Aušra, Laikraštis, išleidžiamas per Dra. Bassanawicziu (1883—1886). FTŽ I — Fizikos terminų žodynas. V., 1971. T. 1 (rotaprintas). — 418 p. FTŽ II — Fizikos terminų žodynas. V., 1973. T. 2 (rotaprintas). — 970 p., papildymai 37 p. FTŽ — Fizikos terminų žodynas. V., 1979. 677 p. K — Keleivis iš Karaliaučiaus broliams lietuvininkams žinias parnešąs (1849—1879). T — Terminai fizikos reikalams // Lietuva, 1923, 1924. P — S. Neris. Populiariškas rankvedis fyzikos. V., 1905. 100 p. PolŽ — Rusų—lietuvių kalbų politechnikos žodynas. V., 1984. 447 p. 55 ОЦЕНКА СИНОНИМИИ ПРИ УПОРЯДОЧЕНИИ ФИЗИКО-ТЕХНИЧЕСКОЙ ТЕРМИНОЛОГИИ Резюме Как в литовской, так и в зарубежной литературе к терминологии предъявляется ряд требований, которым должен соответствовать термин. Одним из таких требований является однозначность. Следовательно, наличие синонимов, т. е. различных терминов, которые выражают одно и то же понятие, является недопустимым. Однако данная синонимия в физико-технической терминологии наличествует, поэтому вышеупомянутое требование к термину правильнее было бы считать факультативным. Факультативность данного требования должна основываться только на обоснованной терминологической синонимии (на синонимичности литовских и интернациональных терминов, вариантности, проявляющейся полными и краткими вариантами). Необоснованная терминологическая синонимия является недостатком терминологии. Следовательно, она, как и любой другой недостаток, должна быть устранена.