The Significance of Ethnopsychological Factors in the Analysis of the Language Situation

ERE Ro: 10. EL 1 < LA ra Pe LA jaks El AA, 0 LIETUVI aitu, 3 ai a Kā, U KALBOTYROS KLAUSIMAI, XXXI (1994) —HE | fe nbn KALBOS NOR MALIZACIJOS KLAUSIMAI IES M HR le Se Te it EE Ria a Taka rs (C Matt KI ER <, a: oe S Dai Lids. KTM i | sj is hoa Los ETNOPSIHOLOČISKO FAKTORU NOZĪME VA ODA nL i a i SITUACIJAS ANALIZE a Ei ra NE Zl. A statisztika pártatlan: az 1989-es népszámlálás adatai szerint Lettországban 2 millió 667 ezer lakos él — 52% lett, 34% orosz, 4% belarusz, 3% ukrán, 2% lengyel, 1% litván, 0,9% zsidó. 1979 óta a lettek száma 3%-kal, a belaruszoké 7%-kal, az oroszoké 10%-kal, az ukránoké pedig 38%-kal nőtt. A lettek 66%-a meg van győződve arról, hogy képes oroszul kommunikálni, ezzel szemben csak a 21 % a más nemzetiségűek tanulták meg a lett nyelvet. Ez az ir objektív nyelvi kép, te : amely meglehetősen tökéletlenül jellemzi azoknak a társadalmi-történelmi körülményeknek az összességét, amelyek között a nyelvek Lettország területén működnek. A nyelv tényleges használatának feltárásához a statisztikai adatokat össze kell vetni a nyelvi helyzet lényeges determinánsaival — az állam vagy terület nemzetközi státuszával, ideológiájával, belpolitikájával, jogrendjével, gazdaságával és demográfiai folyamataival. Azonban még akkor sem, amikor a nyelvi helyzet objektív paramétereit összegyűjtötték és elemezték, az optimális r : į nyelvpolitika kidolgozásának alapja még korántsem elég szilárd. Ahhoz, hogy teljes mértékben jellemezni lehessen az etnolingvisztika) ai helyzetet, intézkedéseket lehessen javasolni annak optimalizálására, és előre lehessen jelezni a helyzet változását a kormány által megvalósított programok hatására, nemcsak az objektív, hanem a szubjektív — a különböző nemzetiségűek, társadalmi csoportok és egyének észlelési sajátosságait is figyelembe kell venni. Az etnolingvisztikai problémák észlelése közvetlenül az egyén szintjén viszonylag kevéssé kutatott terület még azokban az országokban is, ahol a szociolingvisztikai és pszicholingvisztikai kutatások széles körben kibontakoztak. Az egyén nemzeti tudata számos komponensből áll, függ az etnosz mentalitásától, számbeli összetételétől, presztízsétől, a történelmi tapasztalat tudatától, a konkrét nyelvi környezettől, a neveléstől stb., ezért az egyének empirikus megfigyeléseinek általánosítása kockázatosnak tűnik. Ha a kiválasztott informánsok nem lesznek kellően reprezentatívak, vulgarizáló hibák és kétes hipotézisek keletkeznek. Ezért a szociolingvisztika klasszikusai az elemzés fő egységeként az ún. kis csoportokat és azok meghatározott társadalmi kontextusban való létezését választják. A szovjet szociolingvisztika, amelynek elmélete fényében tudatosan alakították ki a balti államok nyelvi helyzetét, ideális multinacionális társadalmak létezési sémáit létrehozva, nemcsak az egyéntől, hanem a kis társadalmi csoportok észlelésétől is elvonatkoztatott, és főként a nagy társadalmi csoportokkal — nemzetekkel és nemzetiségekkel — operált. A balti államokban a függetlenség visszaszerzése után a nyelvpolitikának a belpolitika egyik sarokkövévé kellene válnia, a szociolingvistáknak pedig a nyelvi helyzet leíróiból annak átalakítóivá kellene válniuk. 1. Lásd például: Fishman J. A. The relationship between Microand Macro-Sociolinguistics ag | in the Study of Who Speaks What Language to Whom and When //Sociolinguistics. Selected tt Readings. Middlesex, 1972, P. vu et st = lietum Maišos m i pad GM gore ledinio ARKA EM (a Ti ini al pā a MIJĀ ji o BE ia Ey S: CR CAR | ki 1*--— * leíróivá kellene válniuk. A cél ir egyértelmű: az államr ] nyelv számára biztosítani kell mind a jogot, mind a képességet arra, hogy minden funkcionális szférában képviselhesse 2 magát (a nemzetközi regionális kapcsolatokban un megengedhetők kivételek), és a ķi un helyzetet a lehető legnagyobb mértékben közelíteni kell ahhoz az állapothoz, amikor az állam nyelvét legalább a kisebbségek TA képviselői megértik. Ezenkívül, figyelembe véve a kisebbségek általános nyelvi jogairól szóló nemzetközi megállapodáso- ; un kat, biztosítani kell a más nemzetiségűek nyelvi kultúráinak fejlődését is. un Kotas Ahhoz, hogy az említett irányokat a gyakorlatban egyensúlyba lehessen hozni, tudományosan megalapozott, sokrétű programot kell létrehozni, amely magában foglalná mind a jogalkotást, mind pedig az állam nyelvének tényleges meghonosítását szolgáló, tisztán nyelvészeti intézkedéseket. Egy ilyen programban helyet kell kapnia egy kevéssé kutatott, de igen jelentős aspektusnak, az etnopszichológiai a aspektusnak is. — es. Egy igazságot világosan fel kell ismerni: kidolgozhatunk a nyelvi helyzetnek megfel- — a elő, az államnyelvi státusz megvalósításának ideális programját, létrehozhatunk széles iskoFad lu un lakurzus-- hálózatot, minden ízlésnek megfelelő tankönyveket adhatunk ki, mindez azonban od i ie pa hiábavaló ja marad, nem sikerül megváltoztatni az emberek pszichológiai beállítottságát. A nyelvet az egyén un tanulja és i K használja (vagy nem un tanulja és nem használja), nem pedig a nép vagy egy társadalmi csoport egésze! Nem5 $8, Ši šķirt individuālo sociālā vai etniskā no nenoliedzarai sarežšīti būtu neatliekams darba lauks psihologiem ir tomēr izdalīt — te galvenos faktorus, kas pamatā RS etniskajai lingvistiskajai vērtīborientācijai, šķiet iespējams*. — ir AT un iki, az etnosz ; egyénhez un való viszonyulásának ir problémája nagyon összetett; Megoldásához mind az rą írók, mind a filozófusok, mind a szociológusok igyekeznek közelebb kerülni. Ugyanilyen nehéz ir meghatározni azokat £505 a sajátos jellemzőket is, amelyek egy konkrét etnoszt no megkülönböztetnek a többitől. Terminológia „tautas gars* a oo di „néplélek”, „mentalitás”*, „nemzeti karakter®” tudományosan nem egyértelműek, ráadásul a kr A fi bennük foglalt tartalom értelmezésében jelentős egyéni eltérések vannak ir un S ją ; el Az ellentmondások ellenére a polgári etnosz percepciója gyakran nem felel meg a valóságnak. Apzinohs SE a kérdés összetettsége ellenére szükségesnek érezzük, hogy legalább felületesen érintsük a nyelvtörvények a kidolgozásában és végrehajtásábun an oly szükséges etnosz–nyelv triádot — — „ta a į Az etnosz és a un nyelv kapcsolatának megértése ir számos tudományág képviselői számára fontos, d nemcsak etnolingvisták, szociolingvisták ne és a nemzeti kapcsolatok elméletének— un re id tiķeknek. A kapcsolatok šo értelmezésében fennálló nézeteltérések végtelen vitákat váltanak ki egyaránt Niue) a oR tudományos kiadványokban és a sajtóban egyaránt. Példa a terminusir ról szóló vitákra „oroszul beszélő li lakosok”. A nyelv kā etnikai jellemzőjének szociológiai aspektusa különgh | A kart šūdi helyébe a lingvisztikai lép. ar Ez a terminus kifogás nélkül használható lenne to jā ka a - A lett lakosság azon tagjainak megjelölésére, akik különböző szinteken megőrizték az etnikai kultúrát Taa i un etnikai hovatartozás tudatát, nyelvileg azonban teljesen asszimilálódtak (netgi žemesniuoZ se kalbos sā hierarchijos lygmenyse vartojama tik rusų kalba). Ja tuo tarpu mažumų jās of: ar. atstovai bent jau šeimoje vartoja savo etnoso kalbą, reikia pasirinkti kitą terminą. kasi ši Problemiškas ir ir klausimas dėl kalbos bendrumo kaip etninio požymio, ypač, kā Std atsižvelgiant į it k masinę SSRS tautų rusifikaciją. Neaišku, kokie kiekybiniai ar ira ir 1 ii das pasirinkimas simetrinėse kalbos situacijose laikytinas vienu kalbos prestižo apibūdinimo» no eil jr: tājlielumiem. — 3 į Lásd. például : Saville-Troike M. A néprajza of Kommunikáció. Oxford, — RT S 1982. P. 52—56; HaumonaJībHO-kytkTypHas cīrerņapuka petwesoro OGwjenna Hapogos CCCP. ———' BRAS ogo étkező S i a Z sesli vidēs V AE MT CE | a as CE Be ci vu 5 i a A aa létezett az a vélemény, hogy az etnikai funkciót a nyelvi közösség tölti be, de CR. tā NAS I, ST kes "ia p AE ST TN S AA PAU 2 Lai CS Ua ai Re BE Yr en Rn appl Vo DL Trt bl 2 ch százalékos mutatók, hogy beszélhessünk a nyelvi közösségről vagy annak elvesztéséről. © Sajátm m? m maga a vaĀrā oda, ka amely a nép lelkét, pszichéjne ét fejezi ki. Ey un A nyelvi közösség egységesíti az etnikai közösséget, art Beg maks de a nyelv individualizálja az etnoszt?. Úgy tűnik, ka a nyelvi közösség un és a nyelv mégis mind sd SL terminológiailag, mind pszichológiailir ag eltérő fogalmak. Az etnikai funkció va- {2 jo Br a nemzeti sajátosságban, jo bármely fogalom un gondolat, bár egyetemes un az általánosságban Az IES a nép szellemének megfelelő formába öltöztetve jelenik meg. A nyelvi formában a: kifejezett Bo etkāta: a nosā ir sajátossáno ga az anyanyelvi tudatosságot létrehozó egyik tényező, amely if on RT A legtöbb etnoszra jellemző. Az ir etnikumok barhoz való viszonyulásának da tárgyilagosabb különbségei vi A konszolidáció legfontosabb tényezőinek igen gyakran a kultúra anyagi és szellemi elemeit tekintik, különösen azokat, amelyekre jellemző a hagyományos-= eli: —litás és tartósság: szokások, rituálék, népművészet, gyakran vallás. A balti népekre jellemző az anyanyelv magas presztízse, a nyelv dominanciája az etnikai értékek között; továbbá jelenleg a nyelvi érték tudatosságát sokoldalúan előmozdítják, fejleszun ai i A sh šī un LE RE megalapozottan politikai árnyalatot nyerve. j he Pea AE ad bia Ez abban te különbözss ik i 419. Keskeny oi sugár Tm T Ro i A fentieket figyelembe véve Lettországban a lakosság három nagy csoportját lehet elkülöníteni, — $ | AN: ar amelyekhez az egyén etnikai identitása 1) kapcsolódi2) k: lettek, 3) oroszok, más nemzetisé- = gűek képviselői. Az ilyen feltételes felosztás bizonyos mértékig korrigálható, jo a társadalom nyelvi problémáihoz 4 i Eo való viszonyulást igen gyakran nem az ember etnikai hovatartozása határozza megph RN Be hanem a neveltetés, a helyzet megértése, személyes körülmények stb. 30 a | ie rois Lényeges jelenség, amelyet az etnolingvisztikai problémák elemzésekor feltétlenül figyelembe kell venni: IE" az etnikai ir sztereotípiák gyermekkor óta — megszilárdult elképzelések a különböző a su emberek jelleméről, viselkedéséről, szokásairól. Az ilyen leegyszerűsített elképzelések általában ķi NEIE). jū az általánosító un értékelés elemeit foglalja magában, miközben minden népre jellemző az a aa törekvés, hogy kiemelje saját nyelvének, vallásának, hagyományainak stb. felsőbbrendűségét a legközelebbi ed szomszédaival szemben. T.A. van Deiks rámutat, ka hogy a különböző nemzetiségű ar emberek érintkezéséről folytatott beszélgetések igen elterjedtek- *, ráadásul mintha stratégiai jellegük lenne: a beszélő egyrészt a lehető leginkább ki akarja fejezni negatív hozzáállását más nemzetiségek képviselőihez, másrészt azonban a társadalmi normák nem no engedik, hogy — soviniszta benyomását keltse. A jelenlegi lettországi etnoiš i lingvisztikai helyzetben is nagy szerepük van az etnikai ir előítéleteknek, noha róluk általában nem beszélnek. A társadalomban tt uralkodó negatív irányultság, amely áthatja a gazdasági, politikai és társadalmi struktúrákat, nem maradhat — hatás nélkül az un egyén nyelvtanulással kapcsolatos hozzáállására sem. ra As A lettek, ka mint már említettük, azon etnoszok közé tartoznair k, amelyeknél kifejezett a családi nyelv iránti értéktudat. Ezért a nyelv létezését fenyegető legkisebb veszélyeket is a nemzetet fenyegető veszélyekként érzékelik, az állami függetlenség pedig nagymértékben a t) nyelv teljes értékű ee | funkcióinak visszaszerzésével kapcsolódik össze. 1988. abban az évben, amikor a lett nyelv státuszáról döntöttek, a Valo- — ve Anri raisa ar Nr vati ur na x tr EEE TT KÖRNYEZET i 3 AreesBs A. T. DyHxumu A13bLiKa Kak 9THMYECKOTO IIpH3HaKa // Si3LIK H OOnTecTBO. oo — 1968. C. 133—134. ira, alga 4 Bau ĮĮeitk T. A. IlpejyGexji1eHnA1 B JIHCKYPCe: pacCKa3bI 00 3THH4ECKHX MEHbNIHHCTBAX /Arka Sask. ILosnanne. Kommyaunxauauua. M., 1989. C. 190—198. Ad ils 5 Lambert E. A Társadalmi Pszichológia of Kétnyelvűség // Szociolingvisztika. Válogatott olvasmányok. életrajz Middlesex, 1972. P. 345. Tarma g, aTa kuli ofiss] iw i g. a a x. i ie 4 kų rai re Gl al RAC el A parlamenti bizottság titkársága több mint ezer aláírást tartalmazó leveleket kapott, amelyek arról EE a AK "Git: i i E EE TR | pkt Vitis (jās MERI Si al | du tanúskodtak, hogy a levélírók ar szeretnék a lett nyelvet 350 államnyelvi státuszban látni. A leveleket ki egyelőre még nem elemezték szociológiai szempontból; ezek a korszakot jellemző, megfelelően értékelendő dokumentumok. — un kā tā Megállapítható azonban, hogy a más ka nemzetiségűekkel szembeni nyíltan negatív attitűd nagyon ritkán Le figyelhető meg; a domináns ir hangvétel a un sérelem és az igazságtalanság tudata. Mindazonáltal érezhető Ráadásul a lettnek hagyományosan tulajdonított jellemzők: a belenyugvó szerénység, kā valamint un bizonyos tu passzivitás saját jogainak védelmében. Túl nagy jelentőséget tulajdonítanakli k | a jogszabályoknak tulajdoníto- — tt, a lettek saját aktív fellépésének pedig kisebb szerep. Bizonyos mértékben Az SSE jogosan ir rója fel a letteknek, hogy a más ka nemzetiségűekkel folytatott beszélgetéuz sekben gyorsan áttérnek az oroszra. Fr | valodu, csökkentve a lett nyelv elsajátítására irányuló ösztönzőket. Jelenleg nyilvánvalóan no szándékosan el kell hagyni az da ilyen szükségtelen udvariaskodást, ezzel szemben minden lehetséges módon ösztönözni kell — "N a más nemzetiségűek lett nyelven való beszédre irányuló törekvéseit, segítve leküzdeni a még mindig érezhető pszichológiai akadályt. 5) A nyelvpolitikában általában olyan intézkedéseket kapcsolnak össze, amelyek a nyelv jogi uz státuszának megszilárdítáic sára, a más nemzetiségűek un oktatására, valamint az ar államnyelv irodalmi formájára irányulnak į sg a nyelv un gazdagítását célzó feltárást. Jelenleg nagyobb hangsúlyt kap a lett nyelv prioritásának ; 0: | biztosítása a más nemzetiségűek un oktatásában. However, several signs | indicate that emphasis ka should soon be placed on the uz training of Latvians themselvį es in the Latvian language. = šu A nyelvben a jo nyelvi kultúra szintje, a szókincs sok un ember számára nem elegendő. Szavakban ir ezt a tényt elismerik, a legkülönfélébb hed okokat keresik és találják meg hozzá, de a helyzet nem változik. Nyilvánvalóan tudatosan kell kialakítani a társadalmi igényt Sai tikai ne pēc latviešu valodas vispār, bet pēc izkoptas, bagātas stilistiski izvērsun = ki r az lett nyelvet. IH, A lett nyelv államnyelvi státuszának megadását a lettországi oroszok többsége megértéssel fogadta, azonban sokak számára a nyelvek státuszának megvitatása és a nyelvtörvény elfogadásának időszaka pszichológiailag nehéz volt. A Szovjetunió nemzeti és gazdaságpolitikája a tömeges migráció következtében indokolatlanul kiterjesztette az orosz nyelv elterjedési területét. Az egységes államról és közös otthonról, valamint a Szovjetunióban megoldott nemzeti kérdésről szóló népszerű elméletek megfosztották az embereket annak felismerési lehetőségétől, hogy ez az állam mintegy 130 nemzet és népcsoport által lakott nemzeti állami képződményből áll. Egyes tudósok a széles körben ismert nyelvi funkciók mellett az etnikai elhatárolódás funkcióját is megkülönböztetik; ebben a vonatkozásban az orosz nyelv szerepét nem vizsgálták, de úgy tűnik, hogy részben —Bo. az orosz etnolingvisztikai határokat jelenleg nem érzékelik. Ez részben azzal a ténnyel függ össze, hogy LT; az orosz nyelvet mint a nemzetközi kapcsolatok, illetve a kommunikáció nyelvét azonosították és azonosítják az orosszal mint kisebbségi nyelvvel a nemzeti állami képződményekben. K. A nemzeti kapcsolatok alakulására Lettországban, és ebből következően a lett nyelv elsajátításához való hozzáállásra is, számos, a Szovjetunió rendszerével és történelmével kapcsolatos sztereotip elképzelés negatív hatást gyakorolt. Ezek egyike az az állítás, hogy az orosz nemzetnek és nyelvnek különleges szerepe volt a Szovjetunióban. Jelenleg, amikor nagy mennyiségben állnak rendelkezésre hiteles információk a Lett Köztársaság gazdasági és kulturális eredményeiről, valamint az 1940-es eseményekről, továbbá a háború utáni időszak deportálásairól és megtorlásairól, a lett nyelv elsajátításával szemben negatívan viszonyuló emberek tudata változik, bár ez a folyamat lassan zajlik. Egyelőre nem cáfolják kellőképpen a nemzetek közeli egyesüléséről szóló tézist Talêlök.‌شکل- ?ال] ] 1 un Tal i AE SIA SRS MAIR lų "rēkt U ar mis jai asi esa SC CT ta f= A PERE S Ri Le 4 ie i en BE A SE RC RE | el a ii | Ey Tina i ka A rasa S ti vēji R du īm po = ya újra) ideális vākā nā “A Tig šanos A tu 42 i Darilatvie avigo dzi pguibai tartósan p —a to . 1 i . ti Kā a nyelv kétnyelvűsége a háromnyelvű születés ir pama autas tušies La ismaz aiušijs ir pārkas ir om kicsik t a A: ir it gázok ta un cseresznyék ūšanu ību elsajátításához. amely ittaut rk ie itāšu p šami IE MA tų kulturális kisebbségi nihilizmus į omis vao i ne a as. eatcar] jam iem ālais āvja i Eo, ē un ību p UP ijas n ionālaj dzie ionā ārstā r Ea tne autī aatgr tvija ion dau acio = pā Eee ki ANT ūko itu pan t La 4 nac ikts ēr itāšu n ar (a K Között s di tbals istī āvii. T iz ā min āks (ne tai ia + láma du, a ir sa izstāvj ens — ā kā īgāks šu tau ma Šo āsi izdalē valo iņiem šu ību aiz enom | ūru. Ti zīmīg tviešu cijēš. i Arisa o latviešu Malti s tiesib gisks fi kultū šķiet no z par lat sakn vag s irum loda āc iholo nun len jon dzila autu fa Si pa Sh r: dēl u. Vairu šu va īgs psi alod ieži izman ligo v sv t a | valody i latvie avdabig tviešu sa gums pi ži tiek i adoksam azskait matota Py 4 wong kri oy pret dt) oy Dion a Te tika pa izcelsAi“ i ks | a g tie šādi škie ētis ci ievu a ā ai Sem r u S d ķi op rē ie a ALĀ) is Jā Jie! Tet sav valoda ši ismu), Šadam ša nila kas feo nek pf ību ir — p BAK: gan latviešu p šovini ējiem. eicinā alodu, ke ia kopi ilveku Ro i izteikts valstisko S a. tika azinas V vairuma ciāletnis tautību c ItiveFAA om S i ¥ = iv JĀ en : V ci ika inēts ru jos īcijām, areja ta BL i Ar rnieku uz gad tik 961. yalode,. ms Un i vas ol rakstib āSs KĀ, par hy vēstu u ops asniegu 1 krievu ši kultūrām nepra dītajai nacion Čilis TA | Y . 7 nea arr J part 4 as dā Īpašs S atzinus lodam, dzes. kas dam noturigs ra akotnes i Het mes) a tautu. K 6 a va las paau valo 50 eidojies pat n norisiT Rei rio ilioni Te. Nac iegu i aize ienī ią imto a ij En r ila: ien itāšu $ aj akne sa om sa ie cilv n 8 yg ta vie tāšu cietam rėtisava sa Pad las, icētie cilvē ga ns i inori šķie tu p isā ificēti ko iniem ią "Ar mino škiet: at tautu ksme s divis asis sific viņi i = he tv ol tas P ķi jo ttie ā..ka iaunot tment] ie ru vair i i = | lodu. Ime, Jo ka a ma, tjau auti dime kli Jā oy He < va ja noz tis pos iek i a s atr = S ru loce ēdīga Hag £1 to iecīga n skep laika jā ms, tauta t šapziņa tautas ārāk bē . (a tik PSA: ija ilisms n izējā u ieaugu vas pašap ās vas pārā ietieLabā ir bij ihilism Srei piea di o sa alūs paša sa ir p pite oi fa Be Pa iņas šie, ionā n Ėrtigu edze nav sa itu ēl ti ak A lais ctivam, Sapz ieaugusie, Nac ilnvē pier vē rī ci iat he ektivam. pa ieau ksu. TAS tures un ve ata a > KA ER ersp ionālās np le pa io vēs 4 C.) icind Lp | p S1onalesip a mp ka vest] uc.) C veic ta bi nasinac an barn, ojumu wii eo bailes, ini tklata | ma: is F T = r iv i ināma iskr ēki : = sti We ā aw antai zinam tibu mr Spe komple azinās a Vairs i en gu e izjūt tau a āpēc ērtības vi ti m i S t Šie WOE as, ii mazākuma Tāpēc mazvērtī riešai K S ja zi aa y la C1 ijas ārtosies. O iesību iešu „T. Aq i sas ala = karto £51125, iedzam āda, ties tvieš ka izvairī Retu nekļūt. ad Ws tā fone nenolied tūmii rada, valodas ās par tapis rob1Z fi ki ug ija, lai novē p i: k 2 dis teks likumi ilvē " Ta kam ija, = tu un Vel; as i zem ējai du adīta ci nī i ; ikācij u apgu lven eti alo ārējai ifi tau V Ta Hf 224 as ik ga ēr ner 1) V ispār na ; - i tie aku lod šlaik ap CEPRASH FAI Vispār 2) iebildu Roe irāku Su! va IT S . į 2 El Sy v tiek. Paš ējām; argument iris gg: T ao tri tība izteikts ne un 165p kākie ēm, a kas; ratibas vel. kad iešu la 3 ALE A módszerben a szabad tanulás as lényegét a következőképpen fejezték p ki, lett ... < élő ... 4 lo g a i kd nyelvtano ulás r alapja a beszélgetés kiadása 1: ir u, Kriku pt 7 -. § Bova at a a ...-hoz kapcsolódó témák: a ...-ra vonatkoeg zó, TAR ... du : pedagógiak ai, hen mp TANG Ses al a lēmas ki; pedagógiŅ ai érték i m un f: ika veic ekse 000 Bod Wy on El ja 3 a klaracija hniskā u skaitļie na neti 5 000 F: pak aria a He i i į ee tāli ēkot izdo tir S =; iu édes Et fA ri pv st ET ī = Fil Meta ibas tas ar |) Herd er, VE hs AE: Bok: valoda ācības Fo iš Es Pis bi 2 kr das māci ial 4 ss TEA IKO 5 Tvs a e (adresi tas ia ou LSA v tgd dir ik ev RES aki | arī eksemplāru, latviešu-krievu krievu-latviešu vārdnīcu tirāža sara ari parsniegusi pusmiljonu eksemplaru. Pėdėjo divu gadu laikū vien sagatavots ap a | desmit — visdažādākā 5000000 tipa mācību līdzekļu, un darbojas visdažādākie kursi, latviešu vatipu. | lodu palīdz apgūt laikraksti, žurnāli un televīzija, turklāt Latvijas cittautiešiem —| pieejams nozīmīgākais faktors jebkuras valodas apgūšanai —valodas vide. Argu-0% | ments par piespiedu elementa eksistenci valodas apguvē pilnīgi noraidāms nebūtu; —— jāatceras tikai, zināmi administratīvi pasākumi tiek veikti pilsoņu klientu, we. 4 -E mt 4 =. a da be wig Mist | pasažieru, pacientu utt. ka — 0 — interesēs un ka pašreizējā divvalodibas situācija izir REM teikti | neharmoniska, lai varētu paļauties brīvprātību valodas uz apguvē. Tėze < | par valodu likumu neatbilstību cilvēka tiesībām gūst atsaucību pasaules pieredzes Hts | i Ll a y i ena; m; Me (7. a tudatlanság miatt. Társadalmunk tájékozottsága más országok nyelvpolitikájáról-Hon į T gg] Ci J = : = . v ry gig kad ku rendkívül minimális, ezért a külföldi nyelvi jogszabályokra való hivatkozás gyakran a legkézenfekvőbb érv. A gyakorlat azt mutatja, hogy a világ nyelvi helyzetéről alkotott kép is meglehetősen ködös, és a lettországi nyelvi problémáknak szentelt cikkekben vagy előadásokon is foglalkozni kell a népek asszimilációjával és a nyelvek eltűnésével. ibn. | Ahhoz, hogy hatékony lettnyelv-oktatási rendszert és tanfolyamhálózatot lehessen szervezni-44) tame iis. ša . . wh = Jo sow mba i 15 | lu, nem piisavalt ainult olukorra statistilisest analüüsist ja läti keelt mitteoskavate isikute arvu väljaselgitamisest. Tuleb uurida teiste rahvuste esindajate suhtumist, keeleõppe või läti keele mitteõppimise motiive ning töötada välja teaduslikult põhjendatud lähenemisviis suhtumise optimeerimiseks. Praegu pööratakse põhitähelepanu lingvodidaktilistele meetmetele — õppevahendite ja metoodika väljatöötamisele. Ka see suund on kahtlemata oluline, kuid määrav on soodsa psühholoogilise kliima loomine. Teadlaste CERAM ja pedagoogide võimuses ei ole praegust poliitilist ja majanduslikku olukorda kiiresti muuta . ta - Sig „alā kā AR biki VS 5. Gig vokli Latvijā, bet izstrādāt tādu būtisku nacionālo attiecību veidošanas daļu ka ~~ kultūrvēsturiskās izglītošanas programmu iespējams; arī sociolingvistiem zinātir —— . : gm a i i tig ie hid Ti „Uk nes atziņu iestrādāšana reālajā dzīvē visaktuālākais uzdevums. ir vali of RĪGĀ ~~ ETNOPSICHOLOGINIŲ FAKTORIU REIKSME KALBOS | ra; 3 = ur ps lens SITUÁCIÓELEMZÉSHEZ jel. ud go tašų ; Th ed m pp FR; 4 =: + TIES 4 he Santrauka tes “Ta NE —Az 1989-es népszámlálás adatai szerint Lettország 2,7 millió lakosából csak 52 94 ti šia lett. A Szovjetunió nyelvpolitikája, amely a hivatalos kétnyelvűség mögé rejtőzött, kizárólag az orosz nyelv funkcióinak bővítését ösztönözte, háttérbe szorítva a többi nyelvet. Az ipar megalapozatlanul gyors növekedése miatt Uu | mo Lettország lakosságán belül csökkent a lettek, valamint a lettül tudók száma. Jelenleg IN BS | Lettország kétnyelvűsége egyértelműen aszimmetrikus, mivel 80 % a lettek beszélnek oroszul, azonban csak körülbeli ül hel Zak 20% of foreigners speak Latvian. A lett nyelv államnyelvi státuszának megadása garantálnia kell 4 pr | e nyelv korlátozás nélküli használatát és jogait Lettország etnikai területén. Ezért a nemzeti újjászületés a JE és a nemzeti függetlenségért folytatott küzdelem szorosan összefügg a lett nyelv jogaiért és —au normális fejlődéséért folytatott küzdelemmel. country Le «lit, A nyelvtörvény szerint körülbelül 500 000 lettországi más nemzetiségű személynek, akiknek a munkája az államhoz és annak irányításához, valamint a lakosság kiszolgálásához kapcsolódik, ir meg kell tanulnia a lett nyelvet. Ahhoz, hogy optimális nyelvpolitikát alakítsunk ki, "i nemcsak a nyelvi helyzet objektív statisztikai ne jellemzőit kell į figyelembe vennünk, hanem A ir į a szubjektív tényezőket is, mindenekelőtt a különböző į nemzetiségű, illetve társadalmi csoportok képviselőinek ai S attitude i towards į Latvians, the Latvian language ir į Latvia’s independence. Ha ez a hozzáállás negatív, akkor a nyelv- | Tei i T 3 Akra) Shaka R aa tee p Emil sīki i: dus Tal a R: Sasna J sn iai, AEE RE SE | Wa 2 El eR S e Est; Esha ee a a | po no oktatás eredményei szintén elégtelenek lesznek és. A nyelvtörvény megállapított határidőkön belüli végrehajtása kétséges. Pitan Kā ša | ras 5 A különböző etnolingvisztikai csoportokra bizonyos etnikai előítéletek és sztereotipikus nézetek jellemzők. Jellegük és megnyilvánulásuk különböző tényezőktől függ (nemzetiség, társadalmi származás, életkor, nem, a Lettországban töltött 2 4 idő hossza, más nyelvek ismerete stb.). ir Az ilyen, az igazsággal leggyakrabban nem egyező nézetek az SZU által folytatott nemzetiségi politika és a téves ideológia törvényszerű eredményei. Ennek legszembetűnőbb példái azok az állítások, amelyek a nemzetek és nyelvek közeli jövőben bekövetkező összeolvadásáról, valamint az orosz nemzet és az orosz nyelv más népek életében betöltött különleges szerepéről szólnak (ez a felfogás különösen az orosz nemzetiségű lakosságra jellemző). A nemzeti kisebbségek képviselőinek többsége támogatja Lettország függetlenségét és a lett nyelv jogait, de a kisebbségek egy részénél kifejezett nemzeti nihilizmus és a lett nyelv tanulásával szembeni ellenállás is tapasztalható. Jelenleg a nyelvoktatás terén a lett tudósokra és tanárokra két fő feladat vár — ki kell dolgozniuk a lett nyelv oktatásának módszertanát, különféle szótárakat és tankönyveket kell kiadniuk, valamint helyes tájékoztatást kell adniuk a társadalomnak Lettország történelméről, a világban és az SZU-ban zajló nyelvi folyamatokról, illetve a más országok nyelvpolitikájáról. R fis at AZ ETNOPSZICHOLÓGIAI TÉNYEZŐK JELENTŐSÉGE ———— AER vērā eRe vi A NYELVI HELYZET ELEMZÉSÉBEN af ia Ei g į p f ummary jā i 4 Az 1989-es országos népszámlálás szerint a Lettország 2,7 millió lakosa közül csak 52% volt lett. Ace vi A volt Szovjetunió nyelvpolitikája, amelynek keretében a hivatalos kétnyelvűség hátterében «06 3 az orosz nyelv funkciói rendkívüli mértékben kibővültek, miközben a volt Szovjetunió többi nyelvének funkciói Ed sz 1 egészen az eltűnésükig visszaszorultak, a lett nyelv funkcióit is ME + lt a korlátozta. A balti országokban az ipar fejlődésének megalapozatlan felgyorsítása és a "dā sai a lakosság más szovjet köztársaságokból történő szüntelen beáramlása következtében a ra tiks ur őslakosság száma folyamatosan csökkent. A lettországi kétnyelvűség nem szimmetrikus, mivel a lettek 80 94 BEES százaléka beszél oroszul, de a nem lettek legfeljebb 20%%-a beszél lettül. A lett államnyelvi jogállásának biztosítása az egyik módja annak, hogy megőrizzük egy nyelv teljes értékű használatát ji r F. valamint jogait az etnogenetikai területen élő többi nyelv között; ezért a nemzeti ébredés és a nemzeti függetlenségért folytatott küzdelem összefügg a lett nyelv jogaiért és fejlődéséért folytatott küzdelemmel į ri 4:. Į < Lettország nyelvtörvényével összhangban mintegy 500 000 nem lettnek, akiknek munkája aa szorosan kapcsolódik az igazgatási és szolgáltatási tevékenységekhez, meg kell tanulnia és használnia kell a lett nyelvet. Az optimális nyelvpolitika kidolgozása érdekében i Je V nemcsak a nyelvi helyzet statisztikai jellemzőit kell figyelembe venni, A han, hanem a szubjektív tényezőket is, elsősorban a különböző nemzeti r Ov vagy társadalmi csoportok képviselőinek a lettekhez, a lett nyelvhez és a Lett Köztársaság függetlenségéhez ira való viszonyulását. Ha ez a viszonyulás negatív, a lett nyelv tanulásának eredményei m, nem lesznek kielégítőek, és a nyelvtörvény végrehajtása kétséges lesz. ‘nem lesznek kielégítőek, és a nyelvtörvény végrehajtása kétséges lesz. |as 53 A különböző etnolingvisztikai csoportokról kialakult egyes sztereotip benyomásokat szintén figyelembe kell venni. E benyomások típusa és erőssége különböző tényezőktől (nemzetiség, életkor, (Ska nem, társadalmi háttér, a kétnyelvűség szintje stb.) függ, de a legfontosabb okok a nemzeti politika torzulásai és a téves ideológiai elméletek. Ezek az elméletek a Mi, dē nemzetek már a közeljövőben bekövetkező egyesülését, valamint az orosz nyelv kivételes szerepét mint a legnagyobb és leg) legtökéletesebb nyelvét hirdették a többi nyelvvel szemben. Súlyosan károsította mk. presztízsét. € más nyelvek, ezért néhány nem orosz, aki elvesztette nemzeti identitását, a lettek nemzeti ébredésének tendenciáival szemben a legaktívabb harcosok között van. ra Jelenleg a lett tudósoknak és tanároknak két fő feladatot kell megvalósítaniuk, azaz ki kell dolgozniuk RE) a lett nyelv nem lettek számára történő oktatásának módszertanát, és hiteles inforBa mációt kell adniuk számukra a nyelvpolitikával kapcsolatos témákról. A š i Lettország történetéről, a világban és Oroszországban zajló nyelvi folyamatokról, valamint az I a más országokban folytatott nyelvpolitikáról szóló széles körű tájékoztatás elősegíti és garantálja a lett nyelvtörvény megvalósítását. TS a Th eR SNE LS Yn VA S ls ETE MC S SRS Se ie don dale 8 BLE Gel GI aaa Se EE a El LEE a a S oo ec