Lietuvių kalbos instituto kronika. 1992

A LITVÁN NYELVI INTÉZET KRÓNIKÁJA 1992 Szerkezet: 6 osztály: Szótárak (vezetője V. Vitkauskas filológiai tudományok kandidátusa), Nyelvtan (vezetője V. Ambrazas filológiai tudományok doktora), Nyelvművelés (vezetője P. Kniūkšta filológiai tudományok kandidátusa), Terminológia (vezetője K. Gaivenis filológiai tudományok kandidátusa), Névtár (|. e. vezetője V. Maciejauskienė filológiai tudományok kandidátusa), Nyelvtörténet és dialektológia (vezetője filológiai m. tudományok kandidátusa K. Morkūnas). Május 26-án megalapították a Kiadói Csoportot. Vezetőjévé V. Gružast nevezték ki. 1992 végén az Intézetben 105 ember dolgozott, közülük 73 tudományos munkatárs (5 filológiai tudományok doktora és 27 filológiai tudományok kandidátusa). Az LKI és a VDU nyelvészeti doktori képzésében doktoranduszok voltak. Tudományos kutatások A Litván Köztársaság költségvetéséből a következő tudományos kutatási irányok munkáit finanszírozták: a litván nyelv grammatikai szerkezetének 7 kutatása, litván lexikográfia, litván onomasztika, a litván nyelv normáinak kidolgozása és nyelvi kultúrája, a hivatali nyelv kutatása és normázása, litván terminológia, a litván nyelvjárások kutatása, a litván nyelv története. Az állami tudományos és tanulmányi alap forrásaiból megrendelésre végzett téma ir Sz. 92—417/13 — "A litván nyelv grammatikája" angol nyelven. Kiadás Megjele6 nt kiadványok (129, 82 sz. I., kiad. ): 52250 K. Gaivenis, A. Kaulakienė, S. Keinys, J. Klimavičius. Terminológiai javítások. —V. : Mokslas, 1992. —160 p. —1500 példány. Nyelvi kultúra / Összeállította P. Kniūkšta. — V.: Tudomán1992, y, köt. 62. — 91, [2]p: — 3600 példány | Nyelvi kultúra /Összeállította P. Kniūkšta. —V. : Tudományos és Enciklopédia Kiadó, részvén1992, ytársaság. 63. — 92 p. — 2000 példány A litván nyelvjárások ir jų kutatása. Múlt ir jelen (A konferencia előadásainak tézisei. 1992 m. novembe5—6 r). — V., 1992. — 22 p. — 150 példány Litván nyelv szótára / férfi szerk. K. Ulvydas. — K.: Mokslas, 1991, t. 15. — 1186, [1] p. — 5000 példány ösvények N. Sližienė, A. Valeckiené. A litván nyelv helyesírása és központozása. —2. javított kiadás fénykép. kiad. — V.: Mokslas, 1991. — 262, [1] p. — 40000 pl. Részvétel a sajtóban Megjelent 49 tudományos (7 — külföldi kiadványokban) ir 107 ismeretterjesztő cikkek. 245 Tudományos expedíciók Június–július hónapban 5, a litván nyelv adatainak gyűjtésére irányuló expedíciót szerveztek: 4 dialektológiai (Valkininkai, Dieveniškės; Balbieriškis; Suginčiai, Mindūnai, Labanoras; Skuodas környéke) és 1 szótári (Zarasai járás). Az expedíciókat L. Grumadienė, D. Mikulėnienė, B. Vanagienė, A. Vidugiris, -K. Vosylitė vezette. Összesen 42 személy gyűjtött nyelvjárási, szótári és szociolingvisztikai anyagot. Konferenciák és nemzetközi tudományos kapcsolatok A május 7–8-án Tallinnban megrendezett, a balti országok helynevei szabványosításával és felhasználásával foglalkozó nemzetközi regionális tanácskozáson V. Maciejauskienė ("A litván helynevek gyűjtésének és publikálásának helyzete") és M. Razmukaitė ("A litván és az etnikai területek helynevei a térképészek munkáiban") tartott előadást. : Július 8. – augusztus 29. között S. Karaliūnas tudományos kiküldetésben volt Izlandon. Az Izlandi Egyetem könyvtárában és az Árni Magnússon Intézetben dolgozott. Részt vett a Nemzetközi Izlandi Nyelvi Nyári Tanfolyamokon. Augusztus 17—19-én a rigai Nemzetközi Terminológiai Konferencián A. Kaulakienė ("A nemzetközi és a litván fizikai terminusok kapcsolatai") és A. Auksoriūtė ("Stasys Šalkauskis terminológiai elmélete"; K. Gaivenisszel, S. Keinisszel és R. Medišauskienėvel közösen készítve) előadásokat tartott. Október 3-án az Akmenė városának a magdeburgi jogok megadásának 200. évfordulója alkalmából rendezett konferencián E. Valiulytė "Kalikstas Kasakauskas és litván nyelvtana (1832)" címmel tartott előadást. | November 1-jétől—december 31-ig S. Karaliūnas a Stockholmi Egyetem Balti Tanulmányok Központjának meghívására a Stockholmi és az Uppsalai Egyetemen/stazavosi. Az Északi Helységnevek Archívumában dolgozott. November 5—6-án a Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztály tudományos konferenciát szervezett "A litván nyelvjárások és kutatásuk. Múlt és jelen" Antanas Salys (1902—1972) emlékére. Az előadásokat a VU, a VPU, az ŠPI oktatói és az Intézet következő tudományos munkatársai tartották: A. Sabaliauskas („A. Salys professzor — ember és tudós”), K. Ulvydas („A. Salys tevékenysége a Vytautas Magnus Egyetemen”), V. Maciejauskienė, D. Šmatavičiūtė („A. Salys „Kalendoriniai vardai” című műve), A. Vanagas („A. Salys tevékenysége a Belügyminisztérium Családés Helységnevek Bizottságában”), S. Ambrazas („Néhány szóképzési izoglossza az ólitván nyelvben”- ), N. Čepienė („A ui kettőshangzó eredete a német nyelvből átvett szavakban”), D. Mikulėnienė („A *pakirčiavimo előtag fejlődése a képzett főnevekben”), K. Garšva („A peremvidéki dzúk nyelvjárások konsonantizmusa”), L. Grumadiené („A hangsúlyosztályok keveredése a punszki fiatalok nyelvében- ”), K. Morkūnas („Néhány megjegyzés a dzúk nyelvjárási határokról”), V. Pranskūnaitė („A juh és a bárány elnevezései a nyelvjárásokban”, A. Salys „Apklauso I” című művének adatai alapján), G. Rimkuvienė („A gal dalekula és szinonimái a nyelvjárásokban”), A. Vidugiris („Délkelet- -Litvánia elszlávosodásának szakaszairól”), V. Vitkauskas („Az an, en, un kapcsolatok változatai bizonyos szavakban és azok alakjaiban”). A konferencián részt vettek és emlékeikről beszámoltak az USA-ból érkezett A. Salys hozzátartozói — felesége, Sofija, és lánya, Rimgaila. 246 November 7 d. VU A Baltisztikai Filológiai Tanszék megrendezte Jono Kazlausko előadásso­rozatát — ną „A történeti grammatika kérdései”. A Fonetikai-akceir ntológiai szekcióban előadásokat tartottak K. Garšva („Šiaurinių panevėžiškių fonetikos raida”), L. Grumadienė („Balsių kiekybės transfonologizacijos tendencija periferinėse pieaukštaičių šnektose”) tų ir D. Mikulėnienė („Priegaidžių raidos klausimu”), Morfologijos sekcijoje — S. Ambrazas („Lietuvių kalbos kuopinių pavadinimų darybos raida”), K. Morkūnas („Dėl lietuvių tarmių kai kurių vns. įnagininfko ormų"), A. Vidugiris ("A birtokos eset használatáról a litván nyelvjárásokban"). * November 10—12 d. A Vilniusban megrendezett „Litvánia ir Lengyelország államainak kapcsolatai XX a. KözépEurópa történetében: a múlt és a ir perspektívák” című nemzetközi szimpóziumon előadásokat tartott A. Vanagas ("Pietryčių Lietuvietovardžiuva ose"), Grumadienė L. ("Pietryčių Lietuvos kalbų keitimosi mechanizmas"), Morkūnas K. ("Kelios rytinių lietuvių kalbos tarmių žodžių darybos ir kaitybos izoglosos"), D. Mikulėnienė ("Dėl rytinių lietuvių kalbos tarmių garsyno ypatybių"), A. Vidugiris (" Lietuvių kalbos tarmės ir etnolingvistinė padėtis Pietryčių LitvániábanK. "), Garšva ("A ir litván–lengyel kapcsolatok a függetlenség helyreállításakor"). A 23 d. novemberi újságírói nyelvművelő szemináriumon előadásokat ir tartottak P. Kniūkšta (" A köznyelvi normák szándékos figyelmen kívül hagyása az újságok N. nyelvében"), V. Liubinienė, R. Rudaitienė, Šiliauskaitė ("Idegenszerűségek A vilniusi napilapokban"), J. Klimavičius ("Nemzetközi szavak az újságban"), R. Miliūnaitė ("A nyelv főnevesítése”). : December 15-18 d. Poland’s MA The presentation at the conference organized by the Institute of Slavic Studies on the interference of Lithuanian, Belarusian and Polish borderland su dialects “Slavicisms in the Lithuanian dialects of the Vilnius region” was delivered by E. Grinaveckienė. December 17—18 d. At the international conference held in Riga " Language bų policy A balti államokban" A. Vanagas előadást tartott "A nyelvhasználat jogi szabályozása Litvániában". Decemberi 21—22 d. konferencián "Kelet-Litvánia problémái: jelen és jövő" címmel ir tartott előadásokat K. Garšva ("Kelet-Litvánia litván kultúrájának problémái") ir L. Grumadiené ("A legújabb szociológiai kutatások Vilnius meJone” és "Államnyelv Kelet Litvániában- "). 1992-ben az Intézetet meglátogatta, valamint a litván nyelvvel kapcsolatos munkák és az együttműködési lehetőségek iránt érdeklődött G. Bense, E. J. Bukevičiūtė (Németország), A. Liuima (Olaszország), B. ir E. Masiokai (USA). A Litván Köztársaság Kormányának határozatai Január 28-án jóváhagyták a Litván Nyelvi Intézet alapszabályát (határozat sz. 58). December 15-én a Litván Nyelvi Intézet és a Vytautas Magnus Egyetem megkapta a jogot arra, hogy a bölcsészettudományok területén, a nyelvészet szakirányú doktori képzésben doktori tudományos fokozatot adjon (határozat Sz. 944). Az intézeti tanács határozatai Január 16-án —jóváhagyva: a Litván Nyelvi Intézet tudományos munkatársi állásainak betöltésére kiírt pályázatokon lo részt vevő munkatársak (újra)minősítéir sének szabályzata; 247 1992 m. Minősítési bizottság (I. Andriukaitienė (titkár), K. Gaivenis, A. Kaulakienė, P. Kniūkšta, V. Maci ; jauskiené, K. Morkūnas, G. Naktinienė, J. Paulauskas, A. Sabaliauskas (elnök), A. Valeckienė, A. Vidugiris). március 12 d. — Az intézet igazgatójává választották a filol. m. Dr. A. Vanagas; jóváhagyott határozott idejű munkaszerződések su J. „PaulauskaK. s, Ulvydas, A. Valeckienė; elhatározták a létrehozását Az intézet archívumát. . Április 21. — jóváhagyva: az LKI 1992. évi bevételi és kiadási költségvetése, a tudományos kutatómunkák jegyzéke; a tudományos ügyekért felelős igazgatóhelyettesnek választották a filol. m, kand. K. Morkūnas. - Május 26. — jóváhagyták a Litván Tudományos Akadémia és a Litván Nyelvi Intézet tudományos együttműködési szerződésének tervezetét; Nyomtatásra jóváhagyva a „Lietuvių kalbotyros klausimų” 32. kötete („Baltų onomastikos tyrinėjimai- ”); A „Lietuvių kalbos žodyno” 17. kötetének szerkesztőbizottsága állította össze (I. Ermanytė, G. Naktinienė, J. Paulauskas, V. Z. Šimėnaitė, Vitkauskas). Június 18. —határozat született arról, hogy a Litván Tudományos Tanácsnak javasolják Ą. Sabaliauskas jelölését a Nemzeti Díjak odaítélésével foglalkozó bizottságba. Szeptember 18. —A Tudományos fokozatok és pedagógiai tudományos címek nosztrifikációs bizottságába jelöltként a Tanács 3 tagját javasolták. tagjai (A. Sabaliauskas, A. Valeckienė, Z. Zinkevičius); elhatározták, hogy belépnek a Tudományos Intézmények Egyesületébe; jóváhagyták a megrendelt tudományos kutatásra vonatkozó pályázatot („A litván nyelv grammatikájának” angol nyelvű elkészítése). „Október 27. —nyomtatásra jóváhagytak 2 kiadványt: Kalbos kultūra, 64. szám. ; S. Daukantas, Lengyel–litván szótár. 1. kötet); megállapították: új díjszabásokat a dialektológiai és névtani anyagért való fizetésre. Dátumok és emberek "Megvédte a filológiai kandidátusi disszertációkat:; június 9-én — a Szótári Osztály asszisztense, Marius Daškus: „A tájnyelvi tények bemutatása a litván lexikográfiában” (témavezető: V. Vitkauskas, hivatalos opponensek: A. Rosinas és E. Grinaveckienė, bíráló intézmény: Vilniusi Pedagógiai Egyetem- ); június 23-án — a Szótári Osztály asszisztense, Kazimieras Eigminas: „A litván nyelv anonim grammatikája, «Universitas lingvarum Litvaniae», 1737” (témavezető: V. Ambrazas, hivatalos opponensek: V. Mažiulis és V. Drotvinas, bíráló intézmény: Klaipėdai Egyetem- ); | június 26-án — a Nyelvművelési Osztály asszisztense, Rita Miliūnaitė: „A mai litván nyelv grammatikájának normatív alapjai” (témavezető: A. Paulauskienė, hivatalos opponensek: A. Rosinas és V. Būda, bíráló intézmény: Šiauliai Pedagógiai Intézet). * * * November 7-én a Grammatika Osztály idősebb tudományos munkatársa, a filológiai m. kandidátus Nijole Sližiene életévei60 nek száma lett. November 24-én Algirdas Sabaliauskas i és Aleksandras Vanagas a Lett Tudományos Akadémia külföldi tagjaivá választattak. | LI Irena Andriukaitienė + ę 248