scieee AI-readable full text Open interactive document viewer

Skonio semantikos hidronimai Latvijoje

Laimutė Baluodė

Full text

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK, XXXII (1993) A BALTI ONOMASZTIKA KUTATÁSAI LAIMUTĖ BALUODĖ AZ ÍZ SZEMANTIKÁJÁNAK HIDRONIMÁI LETTORSZÁGBAN A víz minősége (íz, szín, hőmérséklet stb.) ir A szemantikai hidronimák csak a balti nyelvekre ne jellemzők*, de általában az indoeurópai névanyagban ir is megtalálhatók. Az íz szemantikája az egyik leginkább hidronimákban előforduló szemantika, mivel a víz egyik legfontosabb tulajdonságára utal (Vanagas 1981, Lt). Litvániában iš összesen körülbelül ilyen, a víz 55 ízét jelentő hidronimát ismerünk. Lettországban mintegy ennyi ilyen hidronimát jegyeztek fel 30. Lettországban a sós íz szemantikájú hidronimák a — legelterjedtebbek, ennyit rögzítettek 16. Ezek melléknévi eredetű potamonimák Saj-upe +up. Pėrk 1970, Saf? -upite +up., rst. Kalu (az adatközlő — elbeszélése szerint ir elszakadt a tarisznya, és kiömlött a só) 1958 : lat. sals "salzig (sós)" ME III 803. Si a tő folyónevekben ir figyelhető meg Salija® folyó Kul E II 162, = ? Maz-sélija® up. Snép U IV 162 k (1963), ir a későbbi képzésű iš folyónévben keletkezett elnevezés Sali}? - sudmal®-dikis tv. Snép 1963, Salėj*-puors* tv. Aizp U IV 16 : lat. salijs, = tarm. forma salejs "salzig; salzhaltig (sūrus; sūrokas)" ME III 802. Su A sós íz jelentéséhez szorosan kapcsolódnak az olyan főnévi ir eredetű lett hidronimák, mint Sals-avuots šlt. J-laic 1963 ir +šlt. Viesn (korábban a Gaizins-hegy melletti mélyedésben) Sals*-ęzęrs ež. p, L-str.}] }***ng?娱乐赚钱 еиҭ?_日本一级特黄大片ортостан? аусура?>**.json техиму?))]}�&&? 北京赛车女?] }凤凰大参考 қари? тру? }])彩票招商? ] } иҩ? (no) }] }*** ***?** }] } Konv. XII 24029 k (1972), Sals®-törvény folyókanyarulat Zebr 1958, Sals*-vontatófolyó GrikE II 93 : lat.. sals "das só (só)" ME III 802—803. Talán ir Sals-ace //Salace fel. Skank, bár 1966, ebben az esetben ez nagy valószínűséggel csak népi etimológia, amely a šį potamonimát a sóval su kapcsolja össze. J. Endzelīns ir K. Būga a šį víznevet finnugor eredetűnek tartjamu — vö. észt. Salatsi település <*Salatsa (Būga RR III 648, Endzelins Helynévszótár kézirata). Itt még megemlítendők a lett ir hidronimák, amelyek lat. iš főnevekből származó "1. salijums das einmalige sózás; a 2. sós lé” ME III salims, 802, salims "die Salzlake (sūrymas, sūrus mirkalas)" ME ten pat — Salijuma ecet tv. Strut U V 509, = Salima ecet E II 142 k (1959), Šalijuma ecet tv. V-au U V 463, Salijuma folyó, mellékfolyó Annen 1958, = Salima folyó U V 455 k, Salijuma* folyó, mellékfolyó Skriv E I 115. Lásd: 4>1 Apie FBR XII 128. Si a gyök meglehetősen széles ir körben elterjedt más lett helynevek képzésében, pa- * A melléknévi eredetű lett víznevekről lásd: E n d z e 1 i n 1934, 124—126; - Balode 1983, 25-34; a szín szemantikájú víznevekről a balti nyelvekben lásd: Baluodeé L. Iš lett—litván—porosz víznévi párhuzamok // Colloquium Pruthenicum. Warszawa, például: Sala" lama gn. Dob (a 1992. P. 157-172. Bērze folyó mellett) 1959, Sdlif-tilts ti. Snep 1963, Salijas* tanya Dign 1961, Snep tanya E II 104, Salij-kalns kin. ugyanott 1963, „Salejas” víznév Dign U V 324, Saleji“ ház Dund E II 146, Sales? hegy, kín. “av U IV 77, Sals-akmens kő Viesn p., 8 hegy neve: Sals-krins, Sals*-kūpa dűne Anc (a hagyomány szerint itt egy sóval megrakott hajó süllyedt el) 1964, Sals*-lama víznév Eng 1959, Sals*-puėrs? rst. Aizp 1958, Salijum-birzs +nyíres Adul 1972, Salijum-kalns hegy, kín. Gras 1970, Sūlijumi? sodyba Rop E I 56, Salumi namas Sark 1973, Salimi* km. Kris E II 168. Gal čia tinka paminėti ir tokius lat. sodybų vardus kaip Salavas Gram 1955, Salavi Durb 1964, Priekl E II 42. A lett nyelvjárásokban meglehetősen széles körben ismert a sós íz szemantikájának egy másik mellékneve is: sūrs "1. salzig" ME III azonban 1134, ugyanezt a melléknevet a nyelvjárásokban a következő jelentésben is használják: "2. bitter, herbe; sauer (keserű; savanyú)" ME ugyanott — Sūra folyó. Lubn pir up. Rug (ejtsd: sgyura?, Nagliai falu közelében) 1974, Sūrupite folyó. Kurma 1963. Ez a tő más képzésű lett helynevekben is előfordul: Sūrais zars obelis Poc 1958, Sūrcelš község, Sūr-kallinš domb ir Sūr-plava rét Kurma 1963, ugyanott a Sūr-kruogs csárda is U IV 131, továbbá a csárda és Kul is U IV 127, Sūras község Grik E II 93, község Plan E II 97, Sūra mocsár rst. J-laic („sūrs plaut, cieta zale” (sós mosni, kemény fű) 1963, Sūr*-tērcē szakadék Priekl 1979, Sūrūju liget nyíres Smil 1961. Azonban azokon a területeken, ahol a finnugor nyelvek hatása lehetséges, ezt a gyököt néha a lívvel kellene összekapcsolni. str „gross (didelis)” Kett. 388, est. sur „tas pats” Wied. 1096 — pavyzdžiui, Surkangar-kalns kln. Dund E II 147. Tiesiog lybiškais laikytini tokie Dundagos apylinkės vietovardžiai kaip „fuhrfuwawigga” rst. U IV 255, „fuhr-muzza” miškas U IV 258, „fuhr-muzza-iarra” |. -U IV 259, gretimame Ances valsčiuje užfiksuotas buvusios sodybos finougrų pavadinimas Sūrlag 1964 bei lauko vardas Sūrlagda //Diž-klajums 1964, kur paralelinis pavadinimas — tai finougrų kalbos kalkė. Litvániában körülbelül ugyanannyi ilyen szemantikájú hidronimát jegyeztek fel, mint Lettországban. Ez 15 folyó és 1 tó neve, amelyeket a lit. sūrūs ’sós’ LKŽ XIV 220 melléknévből képeztek: Suré folyó, Siris folyó, Sūrūsis folyó, Sūrava folyó, Sūrėlė folyó, Surinis tó stb. EZ 320. Ezenkívül néhány településnév is van: lit. Suriskiai falu, Sur-upis falu. Ladms. 295. A sós íz szemantikájához olyan hidronimák is kapcsolódnak, mint a Drūskinis, Drūskinė folyó, Druskinė folyó, Druskonis, Drūskis tó, Drūskupis folyó stb.: lit. druska ’só’ LKŽ II 767 (EZ 92—93). A porosz nyelvben szintén van egy S u r e potamonima 1385-ből, valamint néhány toponima —Suriken falu,Suriti,Surik,- Surke rst.(Apr. 177), amelyek szintén kapcsolatba hozhatók a litván és lett nyelv fent említett, a sós íz szemantikájához tartozó mellékneveivel (Apr. 177; Daubaras 1990, 105), jóllehet a porosz nyelvben a megfelelő köznév nem maradt fenn (vö. azonban a porosz suris ’sajt’ főnevet: Mažiulis 1981, 314). Lettországban meglehetősen sok olyan hidronima van, amelyeket az édes íz szemantikájához tartozó lexémákból — a lett salds „édes” ME 111 669, saldens „ugyanaz”, nyj. melléknevekből képeztek. alakok: saldans, saldins, saldains ME III 668 —Sald-dzijums mélység az Engure-tóban Mėrs U IV 207, Sald-upe folyó. Zau 1969, Saldanijs aliotens® (nyelvjárási forma) forrás. Dag 1962, Saldandis? leisz ill. Akn (Radzupės įlanka1) UV 8 RE 277. Soldendis pūrinė (nyelvjárási forma) tv. Dign U V 326. Ezt a gyököt, úgy tűnik, olyan lett hidronimákban is fel lehet ismerni, mint a Saldus®¢- zers tó. Broc EI 99, Saldus" folyó. Sald 1953, amelyek a Saldus nevű település nevével hozhatók összefüggésbe? * ME III 670. Ezenkívül több olyan lett helynév is van, amely ebből a melléknévből származik: Saldais? sodyba Ruc E II 45, Saldais purvs b. Bel 1956, Salda plava pv. Ezern 1979, Saldie k. Dag 1972, Saldanie k. Karsav E II 178 és mások. ’ Ez a tő gyakran előfordul a litván hidronimákban is —Saldus folyó, Saldeikis folyó, Sald-upis folyó, Salduškis tó (EŽ 288), valamint oikonimákban és mikrotoponimákban —Salda pik., Sal-ū-dirvė dr., Saldė pv., Saldėnis b., Saldynė gn. és mások. (EŽ 288), Saldėnė f., Saldūtiškis f. (Ladms. 270). ; —Hozzá kell tenni, hogy a litván gėlas vanduo = lett saldidens "sūsses (nicht salziges) Wasser” ME III 670. Tehát szemantikai szempontból a saldtővel alkotott lett hidronimák összevethetők a litván Gélys tó, Géla folyó, Gėlainis tó, Gėliškė folyó, Gėluotas tó, Gėlūžis tó, Gėl-iupis folyó, Gėl-upis folyó, litván gėlas, gėlas "be druskos, b~ rūgšties, prėskas, saldus“ LKŽ III 209 (EZ III; kitaip Savukynas 1966, 188) víznevekkel is. Ennek megfelelően a lett seldtővel alkotott hidronimák részben a sąlir sūrtővel alkotott hidronimák antonimáinak tekinthetők. A porosz nyelvben nem maradtak fenn sald-gėlhidronimák, és su ilyen ar szemantikájú appellatívumokir at sem jegyeztek fel.] = Az ilyen lett és litván nyelvi, ir ízlelési szemantikájú melléknevek sajátos kapcsolata a litván : savanyú = lat. savanyú, lit. savanyú = lat. savanyú. Iš a lett skūbs melléknév "sauer (savanyú)" ME III csak egy 878 készült Lettország vízneve — Skdbais dikis tv. Sėl 1952. Mindazonáltal itt megemlítendir ők a főnévi eredetű víznevek Skabj*-upe up. Aizp E II 163 : skabe "die savas (sav) ME III 878, Savanyúságlabda itt. M-sal 1965 = A Vella savanyúsága itt van. M-sal 1952 : savanyúság „die Saure” ME III 878. Si a gyök gyakori más lettországi ir helynevekben, például : Skdaba’plava például Cir 1958, Skabais kalns tk. Bel 1960, Skaba® kunyhó Ziemn U IV 65, Skabie tanya Pals E I 81, Skabji* tanya Bėn E II 131 ir stb. Litvániában mindössze egyetlen, ezzel a szemantikával rendelkező tónevet jegyeztek be Rūkštijs : litvánul savanyúak LKZ XI 903 (EZ és néhány 284) mikrotoponima — Rūkštys pl. Rūkšt-pjaunis pl. (EZ 284) ir oikonimák — Rūgšteliškis k. (Ladms. 267). * E. Blesė a lett helyneveket a sald tővel su összekapcsolva a norvég nyelvjárási su sylt "niedriger, bei Hochwasser ūber schwemmter Meeresstrand, kleiner Salzsumpf" ir hipotézist terjeszt elő, miszerint a lett “saldus valaha jelenthette a "könnyű, mocsaras helyet, csupasz szürke területet" (Blese 1933, 111—113). Azonban A. Vanagas helyesen mutat rá, hogy egy ilyen rekonstrukció megfelelne a saltőnek, de semmi köze sem lehet a saldtövet tartalmazó helynevekhez. su Nehéz megmondani, hogy mely ir litván lett helynevsu ek saldőrizhették meg e tő régi (pontosa- — bban a saltő) jelentését, és o melyek valamivel későbbi, balti eredetű képződmények, su amelyek a lit. saldūs, lett. salds (EZ 288—289). Úgy tűnik, hogy a litván helynevek többsége ir lett. a helynevek közvetlenül a lit. szóból is iš levezethetők. édes, lat. salds (Endzelins a 1933, 157—158; EŽ 289). Ehhez a szemantikához tartoznak a litván hidronimák közül az olyan víznevek is, mint a Spalis tó: lit. spahis „savanyú” (EZ 310) és a Skob-upis folyó <(?) * Skob-upis: lat. skabs „savanyú” (EZ 333) (Vanagas 1981, 117). A porosz nyelvben olyan helyneveket jegyeztek fel, mint Ructiten, Roctiten, amelyek talán a porosz ruktan „sauer” melléknév tövét őrizték meg (Apr. 145—146). E tő porosz hidronimái nem maradtak fenn. A lett melléknévi rūgts „keserű, fűszeres (kartus)” ME III 568 töve csak egyetlen lett tó nevében figyelhető meg —Riglens Kras E II 168: lat. rūgtęns „kissé keserű, kesernyés (rūgštokas, apyrūgštis)” ME III 568. Ez a tő Lettország helynévanyagában ritka, mindössze néhány helynévben fordul elő —mindegyiket Latgalléban jegyezték fel: Rūgtais kalns kin. Bel 1965, Rūgtęns pv. Kras 1957 és mások. Ezt a szemantikai mezőt Lettországban (pontosabban Lettország hidronímiájában) feltehetően a már említett surs melléknév második jelentése, a „bitter” felelteti meg (lásd s. v. surs). Litvániában bőségesen vannak ilyen szemantikájú víznevek: Karé-tupis, Karé-iupys, Kdrt-upis, Kart-upis, Kartenalė stb.: lit. kartūs LKŽ V 347 (EZ 147, 148; Vanagas 1981, 117), nem kevés oikonima is van, amelyek többsége hidronim eredetű: Karé-iupis k., Karé-iupys k., Kdré-rudeé k. (Ladms. 123), Kart-upenai k., Kaftena mstl. stb. (Ladms. 125). Jóllehet ismert a porosz nyelv ízre vonatkozó, szemantikai mellékneve, a pr. kartai „keserű” (Mažiulis 1981, 278), nem maradtak fenn olyan porosz helynevek, amelyek ebből a lexémából származhatnának. A már elemzett ízjelölő mellékneveken, a saąlš, sūrs, salds, saldęns, skabs, rūgts szavakon kívül a lett nyelvben még az ass „éles, csípős”, kuédigs „csípős”, pliekans „ízetlen, édeskés”, saj§ „ízetlen, íztelen”, salkans „édeskés, kissé édes”, sivs „éles, maró; keserű”, skūnš, „savanykás, kissé savanyú, csípős”, skebigs „émelyítő, undorító”, škėrms „fanyar, csípős”. A lett hidronimákban azonban ezen melléknevek tövei nincsenek regisztrálva (talán csak a sivs melléknév bizonytalan képzésű a Siviekste víznévben Lubn p; vö. egy másik lett folyónevet — Aiviekste’E I 115). A litván hidronímiában a már említett litván mellékneveken kívül a gilūs, aitris, gailūs, gaižūs, gorūs, laiskis ízjelölő melléknevekből képzett alakokat is regisztráltak (Vanagas 1981, 117). A minőség szemantikájának egyes alcsoportjaiba tartozó hidronimákat mennyiségi szempontból összehasonlítva látható, hogy mind a lett, mind a litván nyelvben a színszemantikájú hidronimák gyakoribbak, mint az ízszemantikájúak; még kevesebb a víz átlátszóságát, tisztaságát, hőmérsékletét stb. jelölő hidronima. ir víznevek szemantikájáról. RÖVIDÍTÉSEK Lakott helyek neveinek rövidítései Adul — Aduliena (Gulbenei járás) Aiv' — Aiviekstė (Jēkabpils körzet) Aizp — Aizpute (Liepājas járás) Akn — Aknīsta (Jēkabpils járás) Anc — Ance (Ventspils járás) 10 a ka NL MS et —— = = FEE Dag Dign Dund Durb Engurė EzerniekGaviezė Gras Grašiai Grik J-laic Kalu Kars Kul Kurma Lim L-str Lubn Lubez M-sal Pals Pérk Plan Ruc Rug Sald Sark Sal Aneniekai (Dobelei járás) Bėnė (Dobelei járás) Bruocenai (Saldusi járás) Cyrava (Liepājai járás) Dagda (Kraslavai járás) Dignaja (Jekabpilio raj.) Duobelė (Dobelei járás) Dundaga (Talsi járás) Durbė (Liepojos raj.) Eng (Tukumo raj.) Ezern ai (Dagdos raj.) Gav (Liepojos raj.) Gram Gramzda (Liepājai járás) (Maduonos raj.) Grikiai (Kuldīgai járás) Jaunlaicenė (Alūksnei járás) Kalupė (DaugavpilKarsava (Karsava járás) si járás) Kraslava (Kraslavai járás) . Kuldīga (Kuldīgai járás) Kurmalė (Kuldīga járás) Limbažiai (Limbaži járás) Lielstraupe (Cēsis járás) Lubana (Madonai járás) Lubezerė (Talsi járás) Mersragas (Talsi járás) Mazsalaca (Valmiera járás) Palsmanė (Valka járás) Perkuonė (Liepājai járás) Planyca (Kuldīgai járás) Puociemas (Limbaži járás) Priekulė (Liepājai járás) Priekuliai (Cēsis járás) Ruopažiai (Riga járás) Rucava (Liepājai járás) Rugajai (Balvi járás) Saldus (Saldusi járás) Sarkanmuiža (Ventspils járás) Sėliai (Valmiera járás) 11 Skay —Skankalnė (Valmiera járás) Skriv —Skryveriai (Ogre járás) Smil —Smiltenė (Valka járás) Snép + Snėpelė (Kuldīgai járás) Str —Straupe (Cēsis járás) | Strut —Strutelė (Tukums járás) | V-au —Vecaucė (Dobelei járás) Viesn —Viesiena (Madonai járás): Zau —Zaube (Cēsis járás) | Zebr —Zebrenė (Duobelės raj.) | Ziemu —Ziemupė (Liepojos raj.) Egyéb rövidítések dr. —föld mstl. —kisváros est. —észt p —kiegészítő anyag ež. —tó pav. —vezetéknév gn. —legelő plg. —vesd össze il. —öböl pr. —porosz k —korrigált, pontosított pv. —rét k. —falu rst. —mocsár kl. —út s. v. —subverbo kin. —hegy slt. —forrás L —mező tarm. —tarmybė lett. —lett ti. —tiltas lív. —lybiy tv. —tvenkinys | liet. —litván folyó | Zr. —žiūrek. upl. —patak | + © —a tárgytípus megnevezése előtt (4eZ.) jelzi, hogy a tárgy már nem létezik | | 1956...1978 —a hidronim után álló évszámok az expedíció időszakát jelölik AZ, \¢ —az intonációk egybeesése IRODALMI RÖVIDÍTÉSEK | Apr. —Gerullis G. Die altpreussischen Ortsnamen. Berlin—Leipzig, Balode 1983 —Balode L. Ipasibas vards Latvijas PRS ezeru nosaukum darinššanš. //LPSR ZA Vestis, 1983. 1. sz. 25.—34. old. 1922. : 12 Blese 1933 Būga RR Daubaras 1990 Endzelin 1934 E I-II Endzelins Endzelins 1933 EŽ žodynas. V., FBR XII Kett Konv. I—XXII Ladms. LKŽ Mažiulis 1981 ME I-IV Savukynas 1966 UŲ IV-V Vanagas 1981 Wied. Blese E. Néhány gondolat Liepāja és Saldus nevéről.—- Filológiai Társaság írásai. Riga, 1933. 13. o. 108.—113. old. Būga K. Válogatott írások. V., 1958—1961. 1—3. köt. Jlayt6apac ė. Tlpyccras runponxumuus. Įlucc. Ha coucr. yu. cTen. xaHn. OmIon. H. Busrsroc, 1990, Endzelin J. Lettország víznevei. Zeitschrift fur slavische Philologie. Wiesbaden, 1934. Bd. II. H. 12. S. 112.—150. J. Latvijas vietu vardi. I. rész : Vidzemes vardi. Riga, 1922; 2. kötet: Kurlandia és Latgale nevei. Riga, 1925. Megjegyzések Liepāja és Saldus nevéhez //A Filológiai Társaság írásai. Riga, 1933. 13. o. 157.—158. oldal Vanagas A. Lietuvių hidronimų etimologinis 1981. Hauzenberga E. Mit adnak a helynevek a lett nyelv fonetikájához? //A Filológiai Társaság írásai. Riga, 1932. 12. o. 115.—148. o. : Kettunen L. Livóniai szótár nyelvtani bevezetéssel. Helsinki, 1938. Lett Konversacijas vardnica. Riga, 1927—1940. S. 1.— 22. Litvánia A Litván SZSZK közigazgatási-területi felosztásának adattára. V., 1976. T. 2. A litván nyelv szótára. V., 1968—1988. T. 1—14. Mažiulis V. A porosz nyelv emlékei. V., 1981. T. 2. Mūlenbach K. A lett nyelv szótára // Szerkesztette, kiegészítette és folytatta J. Endzelins. Riga, 1923—1932, S. 1.—4. Savukynas B. A tavak nevei. // A litván nyelvészet kérdései T. 8 : A litván nyelv szókincsének fejlődése. V., 1966. P. 183—194, P1akis J. Latvijas vietu vardi un latviešu pavardi. D. 1: Kurzemei szavak. // Lettország Egyetemi közlemények. Filológiai un és filozófiai sorozat. Riga, 1936. S. 4; D. 2: Zemgalei szavak. // Lettország Egyetemi közlemények. Filológiai un filozófiai sorozat. Riga, 1937. S. 5. 213.—528. o. Vanagas A. A litván víznevek szemantikája // A litván nyelvészet kérdései. T. 21: A litván névkutatás vizsgálatai. V. 1981. P. 4—154. Wiedemann F. J. észt–német szótár. Szentpétervá1869 r, (Tallinn, 1973). 13. A VÍZNEVEK OF ÍZ SZEMANTIKÁJA IN LETTORSZÁG Összefoglalás A sós ízre utaló of hidronimák az ilyen típusú hidronimák között a legelterjedtebbek of in Lettország: a 16 nevekről, amelyek a következőből származnak lett. sali melléknév „sós”, lett. sals főnév „só”, sūlijums, salims „sóoldat” Körülbelül ugyanennyi ilyen víznév of is „ao in Litvánia is. Egy másik Let. melléknév sósat "1. kavar” is közismert in lett nyelvjárások (a(z). folyónevek Sura, Sūrupite), de it jelentése is van: a „keserű; savanyú”. In a finnugor hatás of területe, az ilyen helynevek ebből származhbe atnak Liv. sur, Est. sur „nagy, nagyméretű”. Egy víznév ezzel a gyökérrel — Sure-t — bejegyezték in A porosz is. Ott is a viszonylag sok, édes ízre utaló of víznév of in Lettország. Ezek a víznevek összevethbe etők ugyanazon of Litván. gyökér Saldand egy másik gyökér Gék: Lit. mn. gelas [vandud]=lat. saldidens „édesvíz”. Különös kapcsolatok említhetők a következők be között Lit. rūgštūs = lett. fösvény „savanyú”, litván keserű = lett savanyú „keserű”. lett a skūbs melléknév is csak egy víznévben in szerepel — Skūbais dikis, de vannak még szubsztantív eredetű hidronimák of — Skūbj"-upe, Skabuma balla stb.. Csak egy is limnonima van Riikstgs in Litvánia is. Lett. rigis gyök a is „keserű” csak in egyetlen tó nevében szerepel: Rūgtęns: melléknév rūgtęns „inkább keserű”. Ez a szemantikai mező in A lett víznévtan nyilvánvalóis an átvette up by a második jelentés of lett. a fent említett "2. surs — „keserű” melléknevet. Egyéb lett. ízre of vonatkozó melléknevek (mint as például s, kuddigs, plickans, sajš, salkans, sivs, skūnš, ikebigs, §kérms) származtatása nincs in megemlítve of Lett víznevek. Talán a víznevek ízre vonatkozó of jelentései nagyon ősi eredetűek, jelentéstanuk pedig a leginkább víznévi is jellegű. of De /f we Ha ezt a csoportot összehasonlítjuk egy másik, a of vízminőség jelentéskörébe tartozó víznévcsoporttal, meg kell jegyezni, of hogy az ízjelentéis sű csoport számosabb, mint például a színjelentésű csoport. of 14 ll Sill LL