Priebalsių „s:š“ ir „z:ž“ įvairavimo šiaurės rytų varniškiuose klausimu

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XXXV (1995) LITVÁN LEXIKOLÓGIAI KUTATÁSOK Vytautas VITKAUSKAS į A MÁSSALHAir NGZÓK s:š z:ž VÁLTAKOZÁSA ÉSZAKI KELETI A VARNIŠKIAI NYELVJÁRÁSBAN. Számos žemaičių nyelvjárásban, különösen az északi žemaičių nyelvjárásokban (a dounininkų területén) különféle szavakat jegyeztek fel, amelyekben bizonyos s ir š, z ir ž szavakban és alakokban a mássalhangzók ingadozása ir figyelhető meg!. Ezúttal a pietų aukštaičių varniškiai nyelvjárás keleti nyelvjárásainak (az északkeleti dūnininkų) ugyanezen jelenségét kívánjuk megvizsgálni. Látszólag három alfejezet áll rendelkezésre: 1. Egyes szavakat csak su s, z a köznyelv helyett más ar litván nyelvjárásokban ejtenek š, ž; 2. Az egyes nyelvjárásokban — ingadozás figyelhető meg: az egyik helyen ejtik s, z, máshol š, ž. Még csak nem is alakul ki valamilyen — izoglossza, mintha valamiféle dublettek lennének; 3. A z mássalhangzót kicserélik ž. Néhány ilyen példát iš rögzítettek és közzétettir ek az „Északkeleti dūnininkai nyelvjárá- (1976), sok szótárában”; néhány példa később került lejegyzésre (tokie žodžiai užfiksuoti ir gretimose, vadinamosiose dounininkų tarmės atmainose — Papilėje, Raudėnuose, Tryškiuose, Eigirdžiuose). 1. kūmsčia „kumštis“ (plg. kū.m's't'e, kum's't'ė.k'e Pvn, Vkšn, Vds) || kūmstė „ököl” (kūm's'ti Drv, Vrp, Krš, vö. kū.m's't'e Eig, Pp, Rdn); tágított „tágított” (p'lies'klie Pvn, Vkšn, Užv; Rdn, p'liésk'ié Drv, Vrp, sen. Krš), plestakė "plaštakė,drugys"“ (p'l'es't'ū-k'e Užv, Vkšn, Pvn), plestėkė "plaštakė" (p'les't'e ki Krš, Drv, Vrp); pliskis ”pliuskis” (pli.s'k'is Pvn, Vksn, plūs'k'is Krs); grazna „fegyelem” (grazna Pvn, Vksn, Krš, Drv), graznéti „tiltani” (grazniot'e Pvn, Vkin, Užv, grazndoti Krs, Vrp), csillag „csillag” (2véiz'd'ie Pvn, Vkšn, žvaizddiė Krš, Drv; zvaizié Vrp, Vds), nusizvaizdeti "daug žvaigždžių būti": gražė, nus'ižvaiz'd'iejis dun.gūs Krš; zabtai "kopoltyúk, ajkak" (zd.pta: Pvn, za“pta: Drv, Vrp, vö. žuopta: Krš nj. a beszédjárási jellemzők eltűnése miatt? ). Hasonlítsd még össze a ir tó és a patak neveit: Lūkstas (lū:ksc tó. Pvn, Varn, Vksn, folyó. li‘ksc Ringuvos ds. mellékfolyó Krs). Csatlakozik még egy másik kölcsönszó is: silkas A ir „šilkas“ származékai: silkinis „šilkinis”, silkvilnés „šilkas ir vilnos” (s'ėl.ks Pvn, Vkšn, Vds, s'il ks Krš, Vrp, Drv, s%lk%.n'is Pvn, Uzv, Vksn, s'il'k'in"is Krs, Drv, Vrp, s'el.kv'e. I'n'es Pvn, Vkšn, s'il. kv'il'n'es Krs, Drv). Nors etimologijos ir neturime, bet panašus z atrodo žodžiuose ir mazyti "kankinti" (mon'dZstle, ndza mo Pvn, Uzv, Vksn), remézytis „kirkintis” (r'em/é-2i-t'i-s Pvn, Vksn, r'em/éi-t'i-s Drv, Krs, Vip). 2. a) A szavak alakjai az ir egyes nyelvjárásokban ingadoznak (területi kérdés): | 1 Būga K. Válogatott írások 3, Vilnius 1961, 220—250; Zinkevičius Z. A litván nyelv történe2, Vilnius 1987, 19— 24. 176 te gėštautas || gėstautas „ilyen szegfű” (gūošta.- uc Pvn, Vkšn, gūostauc Vrp, Drv), klūksnis || klūkšnis „gurgulya”: klū.ks'n'is Pvn, klūkšnis Vrp, ožkūkšnis || ožkūksnis „varjútövis” (uoska-ks'n'is Pvn, Krš, Drv, uoška:ks- 'n'is Vrp, Rdn), gufksnis Drv || gurkšnis nj.? Krš, Drv; piselioties || pyselioties „piszmogolódni” (p'-s'el'uot’i-s Pvn, Uzv, p'i-s'el'uot'i-s Kr, p'i:š'el'uot'i-s Drv), pliūskė || pliūškė „falusi táncok” (p'!'ė.s'k'e Pvn, p'l'é.5k'e Vkšn, Užv), skrabti || škrabti „kaparni, fázni” (skrd.p't- 'e Pvn, Vkšn, škrap't'i Krš, Drv, Vrp), skrūbis, -ė || šraūbis, -ė „aszalék” (skra-b'is Pvn, Užv || skrd-b'is Drv, Krš, Vrp) —de az itt vizsgált összes nyelvjárásban csak a škrabalas „aszalék” (škra-ba.- ls Pvn, Vkšn, Vds, skra-bals Drv, Krš, Vrp), skurlis || škurlis „rongy” (skū:r'!is Pvn, Vds, Vkšn, $kur. Tis Drv, Krš, Vrp (és minden származéka: skurlinis || škurlinis „rongyos”, skuflininkas, -ė || škuflininkas, -ė „rongyszedő”), skūrti || škūrti „szakadni” (sko.r't'e Pvn, Užv, Vds, škūr't'i Drv, Krš), sptglis || špiglis „tüske” (s'pagllis Drv, spt. glis Vds || &'p'igl'is Vrp, Krš), spiglitiotas || špigliūotas, -a „tüskés” (s'pligli-c Drv, s'pligli-c Vds, §'pliglii-c Vip, Krš), spoksdti || špoksdti „bámulni” (spuoksiot'e Pvn, Vksn, Spuoksioti Krs, Drv, Vrp), stybra || štybra „kinyúlt, nagyon megnőtt ember“ (s't4-bra Pvn, Uzv, §1% bra Vrp) stb. Ezt jellemzi a -sena || -šena képzős alakulatok egész sora is: berigsena || berigšena „befejeződés” (b'ė"nks'- ena Pvn, Vkšn || b'é'nks'ena Vds, Uzv || ben. ks'ena Drv, Krs, Rdn), epsena || cypsena || cypsena (er p's'ena Pvn, ci-pdena Drv, Krš és Rdn; é&i-p'dena Vip), eisena || eišena „a járás módja, járás, menet” (ais'ena Pvn, Vkšn, dis'ena Užv, Vds, ati.šena Drv, Krš, Vrp; aiš'ena és Rdn, Kaunatava, Dūseikiai- ), jaūksena || jaūkšena „megszelídítés, fordítás” (jauks'ena Uzv, Vds, jaū.kš'ena Drv, Krš), kaūksena || kaūkšena „üvöltés, kiabálás” (kduks'ena Pvn, kaū.kš'ena Drv, Krš), kroksena || kroksena „sírás, kiabálás” (krūoks'- ena Pvn, Vkšn, krūoks'ena Užv, Vds, kruokšena Drv, Krš —krūokš'- ena Rdnben is), lėksena || lėkšena „repülés, futás” (lieks'ena Pvn, liéks'ena Drv, Krš), sprogsena || sprégsena „robbanás, haldoklás, semmi.” " (sprioks'- ena Vkšn, spriogs'- ena Vds, sprioks'- ena Drv, Krs, Vrp —sprioks'- ena Rdnben is, Trs, Pabalves k.), Zviégsena || ZviégSena „visítás, zümmögés” (žvti:-ks'- ena Pvn, Vkin, Zvi ks'ena Uzv, Vds, #v"i-ks'- ena Drv, Krš stb. Csak a s'ep's'ena „semmi.” halál” Drv, Krš, Vrp emelkedik ki (ez nj.?). lyzinties || lyZinties „hízelegni, talpnyalónak lenni” (Li-2lin'tli- -s Krš, Vrp, li“žintis Pvn, Vkšn, Užv, l1-#int'i-s Drv), palizokas, -ė || paližūkas, -ė „hízelgő, talpnyaló?” (palizuoks Drv, paležūoks Vds), vazma || važma „szállított tárgyak, holmi” {vad Pvn, Vds, Vksn, vazma Drv, Kr3), zaksdti || zauksėti || zoksoti || žaksdti „bámészkodni, tétlenül ülni?” (žaksūoti Drv, Krš, zauksūot'e Pvn, Užv, zuokstūot'i Krš, Vrp, Zaksiot'i Drv), zmegti || žmėgti „esni, rárontani, leértékelni, a sütemény összefutni” (2Z'mékt- ’s Krš, Vrp, z/m'ė.kt- 'e Vkšn, Vds, ž'm'ėkt'i Drv, žm'ė.kt'e Pvn), zmegings || zmėkinis || žmeginijs „összeesett sütemény” (Zm'églin- 'i-s Pvn, Vds, 2/m'ėklin'- i-s Vkšn, žm'ėglinti“s Drv), zufdoti || zurdoti 177 „žudyti, užmušti“ (zur.duot'i Krš, z6-rdiot'e Pvn, Vkšn, suf. duot'i Drv, Vrp — ir žė"rdūot'eir Rdn, Girkauty k.), plg. dar skolini vdzotis || vazotis „valkiotis, Slaistytis” (vd-zuots-s Pvn, Vksn, va: Zuoti-s Drv, Krš, Vrp). 3. Egy szóban a — žylė ezekben a nyelvjárásokban mindenütt žį-liė ž: mássalhangzóként ejtendő Pvn, Užv, Vkšn, -lié 3 Drv, Krš #45 (különösen népszerű volt a mondás File plellieda vef.su's al'ė n'epasidi-su of Drv, File plelieda rsi-s ve Pvn). Mindezek a példák azt mutatják, hogy ezekben a $nyelvjárásokban valamilyen érdekes jelenség volt jelen. Hogy az ko egyes szavakban s, bizonyos š, alakokban miért ingadozik ir így a kiejtés, azt csak találgatni lehet. Egy dolog azonban világos: mindezek a nyelvjárások e példákban eltérnek a litvánok többsége által használt valamennyi alaktól su š ar ž. Daraus galima tik spėti, kad čia būta žmonių, kurie vietoje lietuviškų garsų buvo ištarę š, ž s, z, vėliau vienuose žodžiuose juos išlaikę (kūmsčia || kūmstė, vazma, zdbtai), kituose juos supainio- || ję (skrabti || škrabti, ar zaksdti žaksdti), o (. galiausiai visiškai pakeitę žilė). Žemaičiuose, ir net vakarų aukštaičiuose, tokių faktų esama daug (pavyzdžiui, vazmad, kaip rodo LKŽ kartoteka, paplitusi po po visus žemaičius — Vn, Grdm, Vvr, Šv, net aukštaičius ir po — Jrb, Pgg (a Porosz Litvánia írásaiban használatos), plėskė — LKŽ X 160 az adatok szerint főként a žemaitisoknál, továbbá ir plestėkė, plestekė (LKŽ X 161, LKA I 86). K. Būga szerint Z. Zinkevičius szerint feltételezhető, hogy itt a kurši–žemaitis kétnyelvűség tényei álltak fenn?00?no! Maybe preserve punctuation. Need exactly array translations. But odd last source split. Translate items individually. Preserve names. First Lithuanian parenthetical. Hungarian: (Porosz Litvánia írásaiban használatos), plėskė. ir LKŽ (vö. még itt ei ir ie különféle változtatási esetek*), közeli kapcsolatok. Ennek to következtében olyan ir szavak alakulhatts, ak ki, š, amelyekben a kiejtés bizonyos esetekben a hangváltozások hatására ar összekeveredett. bų ar Lehet, hogy a ir szokatlan kiejtés kiegyenlítése z miatti nemrégiben történt változásról van szó (pl. zmegti ir žmėgti, zurdoti ir žurdoti; ezek az elmúlt évek feljegyzései, amikor e peremvidéki žemaičiai nyelvjárások sajátosságai és a fonetikai törvények belső rendszere gyengülőben volt (vö. a nem távoli „šlekių” nyelvjárások hasonló jelenségeit is)?. Különösen érdekesek a képző -sena || -šena ingadozásai. A nyugati nyelvjárásokban csak a -sena, az északi žemaitisoknál, még az akmeniškiai és papilėniškiai nyelvjárásban is, ahol lettek éltek. tanyák (Biliūniškėse, Barvydžiuose, Vegėriuose, Elkiškiuose) — így ejtik csak a tágabb környéken máshol. ir Olyan, mint valamiféle ék Kuršėnai plébániája (amennyiben néhány példát feljegyeztek Raudėnairól, egy-kettőt Kaunatavában). Feltehető: ezek a a) lett nyelv kölcsönsiš zavai (mintha a ir lett nyelvi areál földrajzi távolsága nem engedné, hogy ezt ir ilyen határozottan állítsuk); ez a gaišena, b) lūšena, vėšena alapján általánosítva; a kiejtés bizonyos c) formákban s ir š való keveredése miatt a balti *-siėna” iš képző vagy a V. Mažiulis *-si-ana®, iš -sio ? BūgakK. Ugyanott; Zinkevičius Z. Ugyanott. : 3ZinkeviciusZ. Min. tev., Vit 21; aus k k as V. Egy žemaitiai oikonimáról. — A litván nyelvészet kérdései 32, 1993, 238. Jonaitytė A. Új adatok a Skaistgirys nyelvjárásának mássalhangzórendszeréről. — A litván nyelvészet kérdései 3, 1960, 79— 83. EndzelinsJ. A lett nyelv grammatikája, Riga, 1951, 296— 297; Skardžius P. A litván nyelv szóképzése, Vilnius, 194 , 234. $MaziulisV. A porosz nyelv etimológiai szótára 1. Vilnius, 1988, 152—153. 178 ar -si a mássalhangzók keveredš ése miatt, talán i Ir bizonyos lett nyelvi hatás közreműködésével a „kiválasztott” régi nyelvek ezen képzőjének képző mássalhangzója š. E jelenség további sajátossága, hogy sok hasonló — szó használatának nincsenek izoglosszái. A nelauktu su szavak s, z mintegy szétszóródva találhatók az egész területen, különálló falvakban. Ez már egy egykori egész terület fennmaraiš dására utalhat, ahol a korábbi jelenség uralkodott (talán ir szubsztrátumjelenség). Mivel az itt vizsgált žemaitėni nyelvjárásokban számos különféle tényt jegyeztek fel, véletlenről nem lehet szó. Itt a kurš nyelv bizonyos reliktumai lehetnek, vö. még a Kuršėnai, Kuršai helyneveket, a már említett Likstas’ vízneveket, a közvetlenül szomszédos papilėniškiaiak Zabikai, Zubris up. helyneveit, a pavandenėniškiaiak ejtett szókapcsolatában (a sake és a luokiškiai nyelvjárásban is megtalálható) Sg¢deklés kalnas, valamint a Pavandenė falu nevének Sakalinė és Šakalinė közötti ingadozását stb. Sokféleképpen lehet vélekedni (különösen a skurlis || skutlis, goštautas || gostautas, žilė szavak miatt), de a tények sokasága mégis azt mutatja, hogy itt a žemaičiai nyelvjárások különleges helyzete állt fenn, amikor bizonyos szavakban és alakokban megingott a legtöbb litvánban szabályszerű š, 2 ejtése. RÖVIDÍTÉSEK Drv —Dirvonėnai (Juozapava), Šiaulių r. Vkšn = Vieksnaliai, Telšių r. Vrp = Varputėnai, Kelmės r. A S:S ÉS Z:Ž MÁSSALHANGZÓK VÁLTOZATOSSÁGÁRÓL ÉSZAK-KELET-- VARNIAI ŽEMAITI NYELVJÁRÁSÁBAN Összefoglalás A Kursėnai, Dirvonėnai, Užventis, Vidsodis környéki nyelvjárásokban általában olyan szavakat használnak, amelyekben a köznyelvi mássalhangzók (hangok) §, ž helyett 8, Z ejtendő (pléske, kūmstė || kūmsčia, plestekė || pleštakė), a tó és folyó neve Lūkstas, žvaizdė (žvaizė), zabtai (vö. még silkas, mązyjti stb.). Más szavak ebben a nyelvjárási területen változatokat mutatnak: goštautas Pavandenė, Viekšnaliai és gostautas Kuršėnai, ožkakšnis Kuršėnai, Pavandenė és ožkūksnis Varputėnai, skrabti Pavandenė, Viekšnaliai és škrabti Kuršėnai, Dirvonėnai, skūrti Pavandenė, Viekšnaliai, Užventis, Vidsodis és škūrti Dirvonėnai, Kuršėnai, sptglis Dirvonėnai, Vidsodis és špiglis Kuršėnai, Pavandenė, spokscoti Pavandenė, Viekšnaliai és špoksoti Kuršėnai, Dirvonėnai, begsena Pavandenė, Viekšnaliai és begšena Kuršėnai, Dirvonėnai, bengsena Pavandenė, Viekšnaliai, Užventis és berigšena Dirvonėnai, Kuršėnai (valamint Raudėnai), vazma Pavandenė, Užventis, Viekšnaliai és važma Kuršėnai, zmėgti Pavandenė, Vidsodis, Viekšnaliai és žmėgti Kuršėnai, Dirvonėnai, zurdoti Pavandenė, Viekšnaliai és žurdoti Kuršėnai, Dirvonėnai. A köznyelvi zyle szót mindezekben a nyelvjárásokban žylė alakban ejtik. Lehetséges, hogy ezekben a nyelvjárásokban bizonyos fonetikai jelenségek léteztek, amikor az s, z és §, ž mássalhangzók (hangok) ejtése kezdett ingadozni. Feltételezhető, hogy itt bizonyos kapcsolatok, sőt kétnyelvűség is kialakult a Žemaičiai (alföldiek) és a Kurschok között. Ennek következtében olyan keveredés történt (begsena, eisena stb.), hogy előfordulhatott az s, z š, Z-vé vagy ellenkező irányú, nem túl régi cseréje, illetve valamiféle szabálytalannak tűnő helyzet ’ +, (Zmeginys stb.). "Vana gas A. Lietuvių hidronimų etimologinis žodynas, Vilnius, 1931, 198. 179