Priebalsių „s:š“ ir „z:ž“ įvairavimo šiaurės rytų varniškiuose klausimu

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XXXV (1995) LIETUVIŲ LEKSIKOLOGIJOS TYRINĖJIMAI Vytautas VITKAUSKAS PRIEBALSIŲ s:š ir z:ž ĮVAIRAVIMO ŠIAURĖS RYTŲ VARNIŠKIUOSE KLAUSIMU Számos žemaitiai nyelvjárásban, különösen az északi žemaitiai területen (a dounininkai nyelvjáráscsoport vidékén), számos olyan szót jegyeztek fel, amelyben bizonyos szavakban és alakokban az s és š, illetve a z és ž mássalhangzók váltakozása figyelhető meg1. Jelen esetben a dél-aukštaitiai varniškiai nyelvjárások keleti változatainak (az északkeleti dūnininkai nyelvjárásnak) ugyanezt a jelenségét kívánjuk megvizsgálni. Mintegy három alfejezet különíthető el: 1. Egyes szavakat kizárólag s-szel, z-vel ejtenek a köznyelvi vagy más litván nyelvjárások š, ž hangja helyett; 2. Az egyes nyelvjárásokban ingadozás tapasztalható – az egyik helyen s, z, máshol š, ž hangot ejtenek. Még izoglossza sem rajzolódik ki – mintha dublettek léteznének; 3. A z mássalhangzót ž váltja fel. E példák közül néhányat a „Šiaurės rytų dūnininkų šnektų žodynas” (1976) már rögzített és közzétett, néhányat később jegyeztek fel (ilyen szavakat a szomszédos, úgynevezett dounininkai nyelvjárásokban is rögzítettek – Papilėben, Raudėnuose, Tryškiuose és Eigirdžiuose). 1. kùmščia „ököl” (vö. kù.m's't'ė, kum's't'ė.k'ė Pvn, Vkšn, Vds) || kàmste „ököl” (kúm's't'í Drv, Vrp, Krš, vö. kù.m's'l'ė Eig, Pp, Rdn); plėškė „szakadt, foszlott” (p'l'ėsk'ė Pvn, Vkšn, Užv; Rdn, p'l'ėšk'ė Drv, Vrp, régi Krš), plestākė „kézfej, lepke” (p'l'est'ā·k'ė Užv, Vkšn, Pvn), plestėkė „lepke” (p'l'est'ėk'ė Krš, Drv, Vrp); plùškis „plih” (plù.s'k'is Pvn, Vkšn, plùs'k'is Krš); graznà „büntetés” (gràznà Pvn, Vkšn, Krš, Drv), graznóti „megtiltani” (graznàot'ė Pvn, Vkšn, Užv, graznùot'í Krš, Vrp), žvaizdė „csillag” (žvàiz'd'ė Pvn, Vkšn, žvaiz'd'ė Krš, Drv; žvaiz'ė Vrp, Vds), nusižvaizdėti „sok csillag van”: gràžė, nus'ížvaiz'd'ėjęs dùn.gùs Krš; žábtai „kopoltyú, ajak” (žá.ptā· Pvn, zá·pta· Drv, Vrp, vö. žùopta· Krš; talán a nyelvjárási sajátosságok elhalványulása miatt?). Vö. még a tó és a patak neveit: Lūkstas (lù·ksc tó Pvn, Varn, Vkšn, patak lù·ksc a Ringuovė mellékága Krš). Ehhez még egy-két jövevényszó is csatlakozik: sìlkas „selyem” és származékai: silkinis „selyem-”, sìlkvilnės „selyem és gyapjú” (s'ėl.ks Pvn, Vkšn, Vds, s'ìl.ks Krš, Vrp, Drv, s'ìlk'ì.n'is Pvn, Užv, Vkšn, s'ìlk'ìn'is Krš, Drv, Vrp, s'ėl.kv'ė.l'n'es Pvn, Vkšn, s'ìl.kv'il'n'es Krš, Drv). Bár etimológiáját nem ismerjük, a z-szerű hang a mazýti „gyötörni” (mɔn'dz'ì·t'ė, mộ·ndza Pvn, Užv, Vkšn), remėžytis „hemzsegni” (r'em'ė·z'ì·t'ì·s Pvn, Vkšn, r'em'ė·z'i·ti·s Drv, Krš, Vrp) szavakban is hasonlónak tűnik. 2. a) A szavak és alakok az egyes nyelvjárásokban váltakoznak (területi eloszlás kérdése): 1 Būga K. Rinktiniai raštai 3, Vilnius 1961, 220—250; Zinkevičius Z. Lietuvių kalbos istorija 2, Vilnius 1987, 19—24. 176 gõštautas || góstautas „ilyen szegfű” (gúoštã.uc Pvn, Vkšn, gúostau̯c Vrp, Drv), klùkšnis || klùkšnis „szeder”: klù.kš'n'is Pvn, klùkšnis Vrp, ožkãkšnis || ožkãkšnis „homoktövis” (uoškã:kš'n'is Pvn, Krš, Drv, uoškã:kš'n'is Vrp, Rdn), gūrkšnis Drv || gūrkšnis talán? Krš, Drv; pùšeliȯties || pùšeliȯties „bíbelődni” (p'i̇:s'el'uot'i:s Pvn, Užv, p'i̇:s'el'uot'i:s Krš, p'i̇:s'el'uot'i:s Drv), pliùškė || pliùškė „falusi táncok” (p'l'ȯ.s'k'e Pvn, p'l'ȯ.s'k'e Vkšn, Užv), skrãbti || skrãbti „kiszáradni, kihűlni” (skrã.p't'e Pvn, Vkšn, škràp't'i Krš, Drv, Vrp), skrãbis, -ė || skrãbis, -ė „kiszáradt” (skrã:b'is Pvn, Užv || skrã:b'is Drv, Krš, Vrp) — ám az itt vizsgált nyelvjárások mindegyikében csak a skrãbalas „kiszáradt” szó fordul elő (skrã:bà.ls Pvn, Vkšn, Vds, škrà:bals Drv, Krš, Vrp), skùrlis || skùrlis „rongy” (skù.r'lis Pvn, Vds, Vkšn, škūr't'lis Drv, Krš, Vrp (és minden származéka: skurlinis || skurlinis „rongyos”, skūrlininkas, -ė || skūrlininkas, -ė „rongykereskedő”), skùrti || skùrti „szakadni” (skọ̇.r't'e Pvn, Užv, Vds, skūr't'i Drv, Krš), spìglis || spìglis „tüskét” (s'p'i̇gl'is Drv, s'p'i̇.gl'is Vds || s'p'i̇gl'is Vrp, Krš), spigliúotas || spigliúotas, -a „tüskés” (s'p'i̇gl'u̇:c Drv, s'p'igl'u̇:c Vds, s'p'igl'u̇:c Vrp, Krš), spoksóti || spoksóti „bámészkodni” (spuoksuot'e Pvn, Vkšn, špuoksúot'i Krš, Drv, Vrp), stýbra || stýbra „nyúlánk, nagyon magas ember” (st'i̇:bra Pvn, Užv, st'i̇:bra Vrp) stb. Tuo pasižymi ir ištisas pluoštas priesagos -sena || -šena darinių: bẽŋasena || bẽŋgšena ”baigimasis” (b'ẽ:nks'ena Pvn, Vkšn || b'ẽ:nks'ena Vds, Užv || b'ẽ:n.kš'ena Drv, Krš, Rdn), cúpsena || cũpšena || cũpšena (c'ĩ:p's'ena Pvn, c'ĩ:p's'ena Drv, Krš ir Rdn; c'ĩ:p's'ena Vrp), eĩsena || eĩsena ”ėjimo būdas, eigastis, ėjimas” (ãis'ena Pvn, Vkšn, ãis'ena Užv, Vds, ãi̇.s'ena Drv, Krš, Vrp; ãis'ena ir Rdn, Kaunatava, Dūseikiai), jaũksena || jaũkšena ”jaukimas, vertimas” (jáuks'ena Užv, Vds, jáu.kš'ena Drv, Krš), kaũksena || kaũkšena ”kaukimas, šaukimas” (kãuks'ena Pvn, kaũ.kš'ena Drv, Krš), krókšena || krūokšena ”verkimas, rėkimas” (krũoks'ena Pvn, Vkšn, krũoks'ena Užv, Vds, krūokšena Drv, Krš — krūokšena ir Rdn), lẽksena || lẽkšena ”lėkimas, bėgimas” (l'ẽks'ena Pvn, l'i̇ẽkš'ena Drv, Krš), sprógšena || sprógšena ”sprogimas, mirimas, niek.” (sprũoks'ena Vkšn, sprũogs'ena Vds, sprũoks'ena Drv, Krš, Vrp — sprũoks'ena ir Rdn, Trš, Pabalvės k.), žviẽgsena || žviẽgšena ”žviegimas, zyzimas” (ž'v'i̇:kš'ena Pvn, Vkšn, ž'v'i̇:kš'ena Užv, Vds, ž'v'i̇:kš'ena Drv, Krš ir kt. Išsiskiria tik st'ĩpš'ena ”niek. mirtis” Drv, Krš, Vrp (tai nj.?). lýžinties || lýžinties „hízelegni, talpnyalóskodni” (l'i̇:ž'int'i:s Krš, Vrp, l'i̇:ž'int'i:s Pvn, Vkšn, Užv, l'i̇:ž'int'i:s Drv), palizókas, -ė || palizókas, -ė „hízelgő, talpnyaló” (pàl'izūoks Drv, pàl'ežũoks Vds), važmà || važmà „szállított holmik, poggyász” (vàžmà Pvn, Vds, Vkšn, vàžmà Drv, Krš), zaksóti || zauksóti || zoksóti || žaksóti „bámészkodni, tétlenül üldögélni” (zaksúoti Drv, Krš, zauksúot'e Pvn, Užv, zuoksúot'i Krš, Vrp, žaksúot'i Drv), zmẽgti || žmẽgti „megdermedni, rázuhanni, összeesni, a süteményben összesülni” (z'm'ėk't'i Krš, Vrp, ž'm'ė.k't'e Vkšn, Vds, ž'm'ėk't'i Drv, ž'm'ė.k't'e Pvn), zmegini̇̇s || zmẽkinỹs || žmeginỹs „összeesett sütemény” (z'm'ėg'in'i̇:s Pvn, Vds, z'm'ėk'in'i̇:s Vkšn, ž'm'ėg'in'i̇:s Drv), žaũdoti || žaũdoti 177 „ölni, agyonütni” (žūr.duot'i Krš, žō·rdūot'e Pvn, Vkšn, žūr.duot'i Drv, Vrp – valamint žō·rdūot'e Rdn és Gir területén is), vö. még a jövevényszót: vāžotis || vāžotis ’csellengeni, kószálni’ (vā·zuot'i·s Pvn, Vkšn, vā·žuot'i·s Drv, Krš, Vrp). 3. Egyetlen szóban — žylė ezekben a nyelvjárásokban mindenütt ž mássalhangzót ejtenek: ži·'liė Pvn, Užv, Vkšn, ži·'liė Drv, ži·'li Krš (különösen népszerű volt a következő mondás: ži·'le p'el'ieda v'e·rsu·s / al'e n'epasidū·su Drv, ži·'le p'el'ieda v'e·rsū·s Pvn). Ezek a példák mind azt mutatják, hogy ezekben a nyelvjárásokban valamilyen érdekes jelenség létezett. Hogy miért ingadozik az s, z és š, ž kiejtése egyes szavakban és bizonyos alakokban, azt csak találgatni lehet. Egy dolog azonban világos: ezek a nyelvjárások ezekkel a példákkal eltérnek a litvánok többsége által használt, š-t vagy ž-t tartalmazó alakoktól. Vagyis csak feltételezhetjük, hogy itt olyan emberek éltek, akik a litván š, ž helyett s-t, z-t ejtettek, majd egyes szavakban megőrizték ezeket (kūmsčia || kūmstė, vazmà, žābtai), más szavakban összekeverték (skrabti || škrābti, zaksóti || žaksóti), vagy akár teljesen megváltoztatták (žylė). A žemaitiai és még a nyugat-aukštaitiai nyelvjárásokban is sok ilyen adat van (pl. vazmà, amely az LKŽ cédulagyűjteménye szerint egész Žemaitijában — Vn, Grdm, Vvr, Šv —, sőt az aukštaitiai területen is — Jrb, Pgg — szétszórtan előfordul (poroszországi litván írásokban is használták); plėškė az LKŽ X 160 adatai szerint szinte kizárólag žemaitiai szó, továbbá plestėkė, plestekė is (LKŽ X 161, LKA I 86). K. Būga és Z. Zinkevičius alapján feltételezhető, hogy itt kurši–žemaitiai kétnyelvűségre utaló adatok voltak² (vö. az ei és ie különféle váltakozásainak eseteit is³), illetve szoros kapcsolatok. Emiatt olyan szavak is kialakulhattak, amelyekben az s, z és š, ž kiejtése bizonyos esetekben a hatások vagy a nyelvváltás, illetve nyelvcserélődés következtében keveredett. Az is lehetséges, hogy újabb keletű váltakozásról van szó, amely a szokatlan z-kiejtés kiegyenlítődéséből ered (pl. zmegti ir žmėgti, žūr’doti ir žūr’doti); ezek az utóbbi évek feljegyzései, amelyek e peremvidéki žemaitiai nyelvjárások sajátosságainak és belső hangtani szabályrendszerének gyengülését jelzik (vö. az úgynevezett, közeli „šlekiai” nyelvjárások hasonló jelenségeit is)⁴. Különösen érdekesek az -sena || -šena képző váltakozásai. A nyugati nyelvjárásokban csak -sena fordul elő; az északi žemaitiaiak — még az akmeniškiaiak és papilėniškiaiak is, ahol lettek telepedtek le (Biliūniškiai, Barvydžiai, Vegėriai, Eliškiai) — a tágabb környéken és másutt is így ejtik. Mintha egyfajta ékként ékelődne be a Kuršėnai plébánia területe (Raudėnai környékéről kevés példát jegyeztek fel, Kaunatāva esetében pedig csak egy-két adatot). Feltételezhető: a) ezek lett jövevényszavak (ezt mintha nem támasztaná alá az ilyen erőltetett földrajzi elterjedés, valamint a lett nyelvi területtől való távolság); b) a gaišena, lūšena, vėšena mintájára általánosultak; c) a balti *-si̯ōna⁵ képzőből — vagy V. Mažiulis szerint *-si-anā⁶ alakból — származó -si- esetében bizonyos alakokban az s és š kiejtésének összekeveredése következtében. 2 B ū g a K. Ten pat; Z i n k e v i č i u s Z. Ten pat. 3 Z i n k e v i č i u s Z. Min. veik, 21; V i t k a u s k a s V. Apie vieną Žemaičių oikonimą. — Lietuvių kalbotyros klausimai 32, 1993, 238. 4 J o n a i t y t ė A. Nauji duomenys apie Skaistgirio tarmės konsonantizmą. — Lietuvių kalbotyros klausimai 3, 1960, 79—83. 5 E n d z e l ī n s J. Latviešu valodas gramatika, Rīgā, 1951, 296—297; S k a r d ž i u s P. Lietuvių kalbos žodžių daryba, Vilnius, 1943, 234. 6 M a ž i u l i s V. Prūsų kalbos etimologinis žodynas 1. Vilnius, 1988, 152—153. 178 vagy -sį a s és š mássalhangzók keveredése miatt, talán bizonyos lett nyelvi hatás is közrejátszott abban, hogy „kiválasztódott” e balti nyelvi előtag képző mássalhangzója, az š. E jelenség egy további sajátossága, hogy sok hasonló szó használata nem alkot izoglosszákat. A váratlan s, z-t tartalmazó szavak mintha az egész területen, egyes falvakban szétszórva fordulnának elő. Ez már utalhat egy korábbi jelenség fennmaradására egy összefüggő egykori területről (talán szubsztrátumhatásra is). Mivel az itt vizsgált žemaitai nyelvjárásokban számos különféle tényt jegyeztek fel, ez nem lehet véletlen. Itt a kur nyelv bizonyos maradványai lehetnek jelen; vö. még a helyneveket: Kuršėnai, Kuršai, az említett vízneveket: Lūkstas7, a közvetlenül szomszédos papilėniškių helyneveket: Zabikai, Zubrys folyó, a pavandenėniškiek ejtésében előforduló kifejezést (a luokiškiek is így mondták): Sūdeklės kalnas, Pavandenė falu nevének Sakalìnė és Šakalìnė változatát stb. Sokféleképpen lehet magyarázni (különösen az škàurlis || skùrlis, góštautas || gõštautas, žỹlė szavakat), de a tények sokasága mégis azt mutatja, hogy itt sajátos helyzet alakult ki a žemaitai nyelvjárásokban, amikor a legtöbb litván š, ž hangjának szabályos ejtése bizonyos szavakban és alakokban ingadozni kezdett. RÖVIDÍTÉSEK Drv — Dirvónėnai (Juozapavà), Šiaulių r. Vkšn — Viekšņaliai, Telšių r. Vrp — Várputėnai, Kelmės r. A MÁSSALHANGZÓK VÁLTAKOZÁSÁRÓL: S:Š ÉS Z:Ž AZ ÉSZAKKELET-VARNIAI SZAMOGIT DIALEKTUSÁBAN Összefoglalás A Kuršėnai, Dirvonėnai, Užventis és Vidsodis környéki nyelvjárásokban általában olyan szavakat használnak, amelyekben a köznyelvi š, ž mássalhangzók (hangok) helyett s, z hangzik (pleškė, kùnstė || kùmščia, plestėkė || pleštakė); ilyen a tó és a folyó neve is: Lūkstas, žvaizdė (žvaizė), žábtai (vö. még sìlkas, mąžyti stb.). Ezen a területen más szavak változatokban fordulnak elő: góštautas Pavandenėben, Viekšņaliaiban és gõštautas Kuršėnaiban; ožkàkšnis Kuršėnaiban és Pavandenėben, valamint ožkàkšnis Várputėnaiban; skràbti Pavandenėben, Viekšņaliaiban és skràbti Kuršėnaiban, Dirvonėnaiban; skùrti Pavandenėben, Viekšņaliaiban, Užventisben és Vidsodisban, valamint skùrti Dirvonėnaiban, Kuršėnaiban; spìglis Dirvonėnaiban és Vidsodisban, valamint spìglis Kuršėnaiban, Pavandenėben; spoksóti Pavandenėben, Viekšņaliaiban és spòksóti Kuršėnaiban, Dirvonėnaiban; bėgsena Pavandenėben, Viekšņaliaiban és bėgsena Kuršėnaiban, Dirvonėnaiban; bėngsena Pavandenėben, Viekšņaliaiban, Užventisben és bėngsena Dirvonėnaiban, Kuršėnaiban (és Raudėnaiban is); vazmà Pavandenėben, Užventisben, Viekšņaliaiban és vazmà Kuršėnaiban; zmėgti Pavandenėben, Vidsodisban, Viekšņaliaiban és žmėgti Kuršėnaiban, Dirvonėnaiban; žurdóti Pavandenėben, Viekšņaliaiban és žurdóti Kuršėnaiban, Dirvonėnaiban. A köznyelvi žylė szó mindezekben a nyelvjárásokban žỹlė. alakban hangzik. Lehetséges, hogy ezekben a nyelvjárásokban léteztek olyan fonetikai jelenségek, amelyek során az s, z és š, ž mássalhangzók (hangok) kiejtése ingadozni kezdett. Feltételezhető, hogy itt bizonyos érintkezések, sőt kétnyelvűség is fennállt a žemaitėk (alföldiek) és a kursik között. Ennek következtében ilyen keveredés alakult ki (bėgsena, eišena stb.); az s, z š, ž-vé való átalakulása vagy éppen fordítva nem is olyan régi lehet, de előfordulhatnak olyan, mintegy szabálytalannak tűnő alakok is (žmegìnys stb.). 7 V a n a g a s A. Lietuvių hidronimų etimologinis žodynas, Vilnius, 1981, 198. 179