Spalvos sąvoka ir pavadinimai lietuvių kalboje

A LITVÁN NYELVÉSZET KÉRDÉSEI XXXVI (1996) LITVÁN NYELV: KUTATÓK ÉS KUTATÁSOK Irena ANDRIUKAITIENĖ A SZÍN FOGALMA ÉS ELNEVEZÉSEI A LITVÁN NYELVBEN A szín az anyagi világ összetett jelensége, amellyel számos tudományág foglalkozik. A fizika a szín energetikai természetét, a kémia — a szerves vegyületek színének szerkezetüktől való függését, a fiziológia — a látószervek azon képességét vizsgálja, hogy meg tudják különböztetni a különböző hosszúságú fényhullámokat, a biológia — a színnek az állati és növényi szervezetekre gyakorolt hatását, a pszichológia — a látható világ színeinek érzékelésével kapcsolatos lelki folyamatokat stb. (LTE 1983: 322, 326). Az ilyen széles körű tudományos színkutatások segítenek kapcsolatot találni az embert körülvevő anyagi jelenség és az emberben végbemenő pszichofiziológiai folyamatok között. Ennek a kapcsolatnak köszönhetően a szellemi világ tapasztalata megszerezhetővé válik, amely már a nyelvben realizálódik. A színelnevezések különböző szempontú, nagy számban végzett nyelvészeti kutatásai kimutatták, hogy a világ számos nyelvében: 1) a színspektrumot nem egyformán osztják fel; 2) a színeket pontatlanul érzékelik és nevezik meg; 3) a színelnevezések és -jelentések különböző rendszerei léteznek; 4) a konkrét színelnevezések használatában bizonyos törvényszerűségek figyelhetők meg. Ezeknek a megfigyeléseknek lényegében a komparatív nyelvészet adatai sem mondanak ellent, amikor konkrét színt jelentő lexémákat hasonlítunk össze. A világban számos olyan nyelv létezik, amelyben nincsenek a szín megjelölésére szolgáló szavak, hanem a sötétséget és a textúrát, illetve a sötétséget és a világosságot leíró szavak vannak. E nyelvek egy konkrét szín megnevezésére valamelyik természeti objektumot választják, például a sárgáról azt mondják, hogy a nap színe, és így tovább. Egyes nyelvekben csak a fekete és a fehér színre, illetve a fekete, a fehér és a vörös színre vannak szavak. Vannak olyan nyelvek is, amelyekben a szarvasmarha színének leírására több tucat elnevezés létezik, miközben a spektrum alapszínei nincsenek megnevezve, és így tovább. F. Semjakin, aki bemutatta a színt és annak általános jellemzését, különböző kutatók adataira támaszkodva azt állítja, hogy egy-egy szín, illetve árnyalatának meg nem nevezése a nyelvben még nem jelenti azt, hogy a nép azt a színt (illetve árnyalatot) nem ismerte vagy nem különböztette meg. Egyszerűen nagyon gyakran egy színről egy konkrét tárgyon, az adott szín hordozóján keresztül beszéltek, például földszínről, diószínről, orgonaszínről, mohazöldről stb. Ezenkívül az egyik vagy másik nyelvben magát a színt csak az adott nyelvet beszélőkre jellemző színérzékelési árnyalatok, sőt a színészlelés meglehetősen nagy különbségei alapján különítik el (Semiakin 1960: 5—47). Az indoeurópai lexika legnagyobb kompendiumában —T. Gamkrelidze és V. Ivanov „Az indoeurópai nyelv és az indoeurópaiak” című tanulmányában —nincs külön fejezet a színnevek elemzéséről. A szerzők a színneveket csak a fémekről szólva említik. Megfigyelésük szerint minden fémet jellegzetes színe alapján neveznek el, például egyes nyelvekben az arany elnevezése —angl. Gold, ném. Gold, lat. zęlts —az indoeurópai gyökhöz kapcsolódik 162 *ghel- „geltonas“; ide. šaknis *reudhsiejama su raudonos spalvos vario pavadinimu ir pan. (Gamkrelidzė, Ivanov 1984: 710—714). Žinoma, kartais sunku pasakyti, ar nuo metalo spalvinių ypatumų galėjo atsirasti konkrečios spalvos pavadinimas, ar atvirkščiai —spalvos požymis buvo esminė ypatybė įvardijant tą kūną, medžiagą. : Abstrakéios spalvos sąvokos atsiradimas tyrinėtojų dažniausiai siejamas "su mokslo ir jo poreikių bei dažų gaminimo ir dažininkystės technikos plėtra” (Malinauskienė 1983: 101). Pavyzdžiui, manoma, kad lenkų kalbos czerwony "raudonas", rusų wspmsns "t.p.: ir kai kurie kiti raudoną spalva reiškiantys slavų kalbų žodžiai turi tą pačią šaknį kaip ir rusų k. wepeéy "skydamaris". Mat iš tam tikrų šios (skydamarių) rūšies vabzdžių buvo gaunami raudoni dažai —karminas (Uspenskij 1967: 284—285). A mai litván nyelvben a szín fogalmát a spalva szó fejezi ki (LKŽ XIII 315), amely a keleti balti, azaz a litván és a lett nyelv közös képzése. J. Pokorny véleménye szerint e szó kiindulópontjául minden bizonnyal az ide. * (s)p(h)eligei gyök szolgált, amely aktív cselekvést jelent: „hasítani, lehasítani, letépni, kitépni”, s amelyből wu-val képezték a *spalva főnevet (Pokorny 1959: 985—986). A *(s)p(h)elszemantikájához további adatokat közölt V. Urbutis, amikor elemezte a la. spalgs melléknév jelentéseit és eredetét. A * (s)p(h)el- „hasítani” gyök mellett megadta a * (s)p(h)el-g gyökváltozatot is, amelynek jelentése „sugározni, ragyogni, villogni” (Urbutis 1981: 180—184). A lett nyelvben a spalva szó jelentése „toll, állati szőr”. És éppen a spalva szó e jelentése minden bizonnyal régebbi. A lett nyelvben azonban a spalva szó bizonyos esetekben a „szín” jelentésében is használatos, amikor madarak, háziállatok és vadállatok színéről van szó (Zinkevičius 1984: 337; Sabaliauskas 1990: 180; 1994: 269). A litván és a lett nyelvben még számos hasonló analógia található, amikor egy szó egyaránt jelent egy konkrét tárgyat és színt. Ez bizonyítja, hogy ugyanahhoz az egy szóhoz két különböző jelentés egyidejű létezése kapcsolódhat. Pl. a „szín” jelentésével bír a lett plauka szó, valamint a litván plaukas (LKŽ X 91), ergs (LKŽ XIV 654) szavak, vö. Kumel$ tumši dzeltena plauka ME III 324; Bėro plauko žirgelis, blizga tvaska balnelis LTR (Lnkv); Koks atjos bernelis, koks žirgo šerėlis (d.) Pin. A spalva szó régi „toll” és újabb „látható fényárnyalat” jelentése közötti összekötő láncszem az lehetne, hogy a konkrét tárgyakra jellemzőek a színbeli jegyek (a toll, a szőr és a sörény egyaránt különböző árnyalatú és tónusú lehet — ragyoghat, csilloghat, irizálhat, fénylhet stb.). A „szín” jelentéséhez kapcsolódó összefüggések összehasonlításakor különböző nyelvekben szemantikai párhuzamok is találhatók. Amint az etimológiai anyag mutatja, egyes nyelvekben a „szín” szemantikai alapját szintén színtulajdonságokkal rendelkező tárgyak alkotják, például virág, 163 festék ir stb. (Malinauskienė 1983: 102—108 ir az ott közölt bibliográfiát). Akadémiai ” A Lietuvių kalbos žodyne című 3 szótárban a spalva szó jelentései: hús: a fény 1) látható tónusa; kifejezőes2) zköz (rendsz. többes szám átv. ); 3) csupán a iš négy kártyaalakzat (LKŽ XIII 315). J. Laučiūtė A „Szláv nyelvek baltizmusszótárában” közli V. Nemčenko, aki Litvánia orosz nyelvjárásainak litvanizmusait kutatta:; a szín jelentésében rögzített szót: „színes ceruzák”. Ją a litván ir žemaitiai žę és kelet-aukštaitiai nyelvjárásban fordul elő (Laučiūtė 1982: 90—91). Ez lenne A jelenlegi litván szó, a „spalva” 4. jelentése. Bár úgy tűnik, hogy az elemzett szó nincs rögzítve a régi litván írásokban, egyes onomasztikai adatok mégis korábbi időkben való meglétére utalnak, vö.: folyó. jį ir Spdlvé, Spalvė (Dubysos- -medence. mellékfolyó) (Vanagas 198] 311). Ugyanazon tőből származó lett. víznevet Spalvene J. Enzelynas összehasonlítja su la szín "toll?" (Feder), és erre alapozva J. Geruliuvsu al, a litván nyelvben említett upévar džiu Spalvė (Endzelins 1980: 177). Az elsődleges jelentés lehetett „ragyogó, csillogó, fodrozódó”. E gyök régi voltára különböző litvániai helynevek utalnak: Spalvis, Spalvys ir stb. (LPZ 1989: 780—781). Amikor a spalva szó, amelynek ma számos származ- — éka van, atspalvis (LKŽ 431), bespalvis (LKŽ I 781), spalveti, spalvinas, spalvijnas, spalvingas (LK) XIII 315), spalvinis, spalvinti, spalvotas, spalvéti (LKŽ XIII 316), spalviota (LKZ XIII 317) ir stb., — absztrakt jelentésben kezdett használatossá válni, amíg nincs a litván nyelv történeti szótára, nehéz megmondani. Talán körülbelül ugyanabban az időben, ir amikor a lett nyelvben a krasa szó az orosz nyelv hatására „szín” jelentésK ben, Karulis véleménye szerint, elterjedt XIX a. I. felében (Karulis 1992 (II): 418). | Ritkábban a „szín” jelentése a litván nyelvben a következő ir szavaknak | van: dažas, amelyet leggyakrabban a žemaitis nyelvjárásban használnak (LKZ II 344), nūodažalas, nūodažt (LKŽ VIII vö. : 913), Többféle festék világos szivárványa Žem; Az esőtől minden: a festék lekopott Bt; A te piros niodazalasod már lekopott a ruháról Nč Lila festék rš. ; virág | (LKŽ K; Lyberis 1981: 386), vö. : Milyen színű anyáé Kp, Ds, Pasisiūsiu Jn marškinėlius vieno lino žiedo NS 995; Parėdymais popiežių užgintę juos parduoti ir nudažyti kokiuomi žiedu A. Baran; Az örömteli, lelkünket vidámító megemlékezések ünneplésekor a parėdnių virág zöld A. Baran; Pa: Nevėžis környékén mondják: milyen színnel festetted meg a fonalakat? TS 1897, 36. Amíg a lietuv nyelvben a spalva szó nem kezdett elvont jelentésben használatossá válni, ezt a funkciót a kölcsönzött tą lexika is ellátta: barva, vö. ir | le. barwa, amely ebben a nyelvben azóta ismert, hogy XV a. ir a iš középfelnémet varwe szóból kölcsönözték (Slawski 1952—1956: 28), borva, burva (LKZ I 673, 796, 1204), borma (LKŽ 1941 I 673): Tatdig yra barwa W. Christaus DP 52841 _49; ng ands borwds ir ddilumo giwo kuris' yra 3iedé i3g prigimimo io DP 33237_35 (M. Daukšos Postiléje forma barva pavartota 1 kartą, o borva kiti ir jos linksniai kartus); — 5 Milyen színű sapkát szeretnél? Kal; Idén nem kifogásolható a len színe Kp; A ruhadarab egyszínű, azaz egyszínű J; Egy színből varrt magának kabátot, szoknyát, azaz ugyanabból a J; színből, vö. még úgynevezett Jakab Morkūnas 1600 m. Postilė barvička (le. 164 barwiczka) „arcfestékek”: Zerkolokat, koszorúkat, bromkákat, ir brindákat, barvičkákat és más tárgyakat vásárolva MP III 37 (LKŽ I 673); pdrbas, vö. vö. Farbe, nyj. dial. farw, az újabb (mint a német varwe szóból származó barva) lengyel kölcsönszó, a farba (Slawski 1952—1956: 28); Pilypas Ruigys (1747), F. Nesselmanno (1851) szótáraiban találjuk (LKZ IX 408); változatok: parva, pdrvas (LKZ IX 439): Visokių parvy yr dangaus juosta Prk; A kék szín tetszik nekem a legjobban K II 19; koleris, kolérius, vö. le. kolor (LKZ VI 310); mostis, mostis, vö. fehérorosz. macys, vö. masé (LKZ VIII 359): Ha vásárolsz, olyat válassz, hogy egy színű legyen; (azonos színű) Btr; varsė, vö. fehérorosz. eopca (Būga 1959: 217; LKZ K): A lenvirág varsėjének sarlója Kv; ez a szó „gyapjúcsomó” jelentésben már az első litván szótárban — K. — rögzítve van. Sirvyd „Dictionarivm trivm lingvarvm” (SD? 123). A „szín” fogalmának elnevezései és jelentéseik fejlődésének áttekintése megerősíti, hogy mind a valóságban, mind a nyelvben a jelenségek megismerése és megnevezése a konkrét tárgyaktól az elvont fogalmak megjelenése felé halad. Így közvetlen kapcsolat van az ember környezetében reálisan létező tárgyak és jelenségek, valamint a szavak és fogalmak között, amelyek lehetővé teszik a konkrét objektumok jegyeinek elvonatkoztatását a nyelvi és gondolkodási folyamatban. IRODALOM ÉS FORRÁSOK Būga K. 1959: Rinktiniai raštai 2, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. Enzelins J.1980: Darbu izlase 3, 2, Riga: Zinatne. Gamkrelidze T.V., Ivanov Viač. Vs. 1984: Tlamkpeaunase T. B., Usanos Bau. Bc. Hndoesponelickuitl sanrx u undoesponetiys 2, Touaucu: UsnareascrBo TOuaucckoro ynusepcureTa. Karulis K. 1992: Lett etimológiai szótár 2, Riga: Avots. Lauciruate J. 1982: Jlayuore FO. A. Caoeaps baamusmos e cnaesncxur —A3bLKAT, Jlenunrpan: "Hayka”. Jlenunrpanckoe oraeneHnue. LKZ 1—XVI: Litván nyelv szótára 1—16, Vilnius 1941—1945; II. kiadás 1—2, A példák után közölt forrásés lakóhelynév-- rövidítések megegyeznek az LKZ rövidítéseivel. 1968—1969. LKŽ K: A „Litván nyelv szótára” cédulagyűjteménye LPŽ 1989: Litván családnévszótár 2, Vilnius: Mokslas. LTE 1983: Litván szovjet enciklopédia 10, Vilnius: A főszerkesztőség enciklopédiák számára. Malinauskienė N. 1983: A szín fogalmát kifejező szavak szemantikájának fejlődése az ógörög nyelvben. —Kalbotyra 34(2), 101—108. ME: K. Mūlenbachs Lett nyelvi szótára. Szerkesztette, kiegészítette, folytatta J. Endzelins 1—4, Riga, 1923—1932. Pokorny J. 1959: Indogermanisches etymologisches Wörterbuch, Bern und München: Francke Verlag. Sabaliauskas A. 1994: Honnan származnak? : Elbeszélés a szavak eredetéről, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Sabaliauskas A. 1990: A litván nyelv lexikája, Vilnius: Mokslas. 165 SD*: Dictionarivm trivm lingvarvm... Constantino Szyrwid... Tertia editio... Vilnae... 1642. Az első litván szótár, Vilnius, 1979: Mokslas, Slawski F. 1952—1956: A lengyel nyelv etimológiai szótára 1, A—J, Krakkó: A lengyel nyelv barátainak társasága kiadásában. Semiakin F. 1960: Illemakun ®. H. K 568, 882). Bonpocy 06 oTHomeHun cjioBa mu HarasaHoro OGpa3a (uBeT u ero HazBanus). —Hszeecmus Axademuu nedazozuvecxur nayx PCOPCP 113: Muwaenue u peur, Mocksa: UszAaTeJbCTBO aKaleMuu nepnarorndyeckux Hayk PCP CP. Urbutis V. 1981: Balti etimológiai tanulmányok, Vilnius: Mokslas. Uspenskij L. 1967: Yenencknit JI. Ilouemy ne unaue? Mocksa: Usnarenberpo „"Jlerckxas autepatypa” Vanagas A. 1981: Lietuvių hidronimų etimologinis žodynas, Vilnius: Mokslas. Zinkevičius Z. 1984: Lietuvių kalbos istorija 1, Vilnius: Mokslas. A SZÍN FOGALMA ÉS ELNEVEZÉSEI A LITVÁN NYELVBEN Összefoglalás A cikk a szín fogalmát és elnevezéseit tárgyalja a litván nyelvben, valamint jelentéseik fejlődését magyarázza. Megerősítést nyer, hogy a jelenségek felismerése és megnevezése mind a valóságban, mind a nyelvben a konkrét dolgoktól az absztrakt fogalmak kialakulása felé halad. A mai litván spalva „szín” szó absztrakt jelentése, a „látható fényárnyalat”, úgy tűnik, nem régi. Régi írásokban nem tanúsított, jóllehet a spalvin tő Litvánia és Lettország vízneveiben, valamint litván családnevekben fordul elő. A lett és a litván nyelv szemantikai párhuzamai alapján arra lehet következtetni, hogy a spalva szó régebbi jelentése „toll” („toll”), vö. lett. szín ” Feder, Haar der Tiere”. A szűkebb használati körben, rendszerint az állatokról szóló beszédben, a lit. plaukas („szőr”), serys („sörte”), lett. plauka jelentése: szín („látható fényárnyalat”). A más nyelvekben a szín jellemzőivel rendelkező objektumok többnyire a szín fogalmát megnevező szavak szemantikai mezejének alapját is képezik, pl. gėlė („virág”), dažai („szín”) stb. Egyes litván nyelvjárásokban vagy írásokban is előfordulnak ilyen („szín”) jelentésű szavak, pl. dažas, nūodažalas, niodazas, žiedas. Régi írásokban és nyelvjárásokban kölcsönszavakat is használnak „szín” jelentésben: barva, borma, borva, burva, koleris, kolerius, mostis, masts, | parbas, parva, parvas, varsa. Er ee SE Si 166 LE a BR Ra i