Kelios pastabos apie Prūsų Lietuvos priesaginės darybos (ir priesagėtą) oikonomiją

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XXXVI (1996) LIETUVIŲ KALBA: TYRĖJAI IR TYRIMAI Marija RAZMUKAITĖ NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A POROSZ LITVÁNIAI SZUFFICUMOS (ÉS SZUFFICUMMAL KÉPZETT) OIKONÍMIÁRÓL Az elmúlt években a litvániai szuffixumos képzésű oikonimák iránti érdeklődés és azok vizsgálata során kirajzolódtak a főbb képzési típusok és modellek, az egyes szuffixumok kisebb-nagyobb produktivitása, valamint a lexémák (vö. M. Razmukaitė Litvánia oikonimáinak képzéséről szóló cikkeit, amelyek a „Lietuvos TSR MA darbuose”, a „Lietuvių kalbotyros klausimuose”, a „Lituanistikában” és másutt jelentek meg). J. Gerulis, a litván származású porosztika-kutató jubileuma alkalmából ezúttal a Kis-Litvánia, az egykori Kelet-Poroszország 13. században Nagy-Litvániától elválasztott részének (1253-ban Mindaugas, amikor Litvánia királyává koronáztatta magát, diplomáciai megfontolásból Skalvát és Nadruvát a Livóniai Rendnek adományozta) hosszú ideig elszigetelt területére eső helynevekre irányítjuk figyelmünket. Az itt említett Porosz Litvánia elnevezés alatt feltételesen Kis-Litvánia déli részét értjük, amelyet a versailles-i békeszerződés (1919) után nem csatoltak Litvániához, noha a Porosz Litván Nemzeti Tanács képviselői ilyen követelést terjesztettek elő (1923-ban csupán a Klaipėdai területet sikerült visszaszerezni). Az általunk vizsgált, a Némuntól délnyugatra, nyugaton a Deimena és az Alnė folyóig, délen pedig Geldapėig terjedő terület a történészek és más tudósok szerint egészen a pestisjárványig (18. század eleje) sűrűn lakott, litvánok (lietuvininkai) lakta vidék volt; a 16. századra itt már litván kerületek és egyházközségek alakultak ki. Bár a litván földek magja az említett terület volt, litvánok Labguva és Vėluva járásaitól nyugatra is éltek, Fišhauzen (Žuvininkai), Ylava, Karaliaučius környékén és attól délre. Az áttekintéshez a Pakalnė (vagy Lankos), Tilžė, Ragainė, Labguva, Pilkalnis, Įsrutis, Gumbinė, Stalupėnai, Vėluva, Darkiemis és Geldapė járások területét választottuk. E járások lakott helyeinek nevei közül a szuffixumos képzésű oikonimákat (mintegy 350 településnevet) V. Kalvaitis lakott helyeket felsoroló jegyzékéből sikerült kigyűjteni (vö. Kalwaitis W. Lietuwiszkų Wardų Klėtele. Tilžė, 1910). E terület helynevei, különösen Kis-Litvánia nyugati részének helynevei, sok tudós érdeklődését felkeltették: F. Kuršaitis, K. Būga, J. Gerulis, A. Salys, V. Mažiulis, 1 Lásd Pakarklis P. Mažoji Lietuva vokiečių mokslo šviesoje. Kaunas, 1935; Vileišis V. Tautiniai santykiai Maž. Lietuvoje. Kaunas, 1935. 55–109. o.; Jonynas I. Iš Mažosios Lietuvos istorijos. Kaunas, 1933; Matulevičius A. Mažoji Lietuva XVIII amžiuje. Vilnius, 1989. 3–24. o. és másutt. 2 Lásd Matulevičius A. i. m. 8., 25., 28–38. o.; Valsonokas R. Klaipėdos problema. Klaipėda, 1932. 5. o.; Vileišis V. i. m. 121. o. 74 Br. Savukynas, Z. Zinkevičius, valamint más nemzetiségűek – M. Tepenas, A. Bėcenbergeris, J. Otrembskis, W. Fenzlau, R. Trautmanas, F. Tecneris és sokan mások – nagy figyelmet szenteltek e vidékek litván és porosz nyelveinek, az egyes helynevek etimológiájának, valamint a porosz–litván törzsek határainak felkutatásának és meghatározásának³. E terület oikonímiáját képzési szempontból korábban nem vizsgálták szélesebb körben és részletesebben. Ezért itt kísérletet teszünk Kis-Litvánia déli részének oikonímiai áttekintésére képzési szempontból, kiemelve a derivációban használt szuffixumokat, és összevetve az adatokat Litvánia területének adataival. Bár V. Kalvaitis említett jegyzékének adatai a késői, a pestisjárvány után kialakult állapotot tükrözik (a járvány után ugyanis a falvak elnéptelenedtek, és e falvak, illetve nevük jelentős része eltűnt), feltehető, hogy a fennmaradt nevek változatlanok maradtak. V. Kalvaitis által felsorolt járások területén tehát a következő oikonimaképző szuffixumok fordulnak elő: -išk- (-iška, -iškas, -iškė, -iškiai), -ėnai, -(i)ininkai (-enin­kai), -ėliai, -ėliai, -ynai, -inė, -ynė, -ava, -ija, -otai stb. Itt a legproduktívabb szuffixum az -išk-, valamint ennek származékai: a) -iška: Lauk-iška⁴ (és Laukiškoji) (Lbg)⁵: családnév (=családnév) Laukas, Laukys⁶; b) -iškas. Személynevekből: Kraup-iškas (Lbg): Kraupys; Málv-iškas (és Málv-iškiai) (Plkn): *Malvys, *Malvas, vö. Málvicas; Nán-iškas bk. (Įs): Nanýs; c) -iškė. Személynevekből: Bubl-iškė (és Baubl-iškė) (Tlž): Bublýs, Bublỹs (és Baublỹs); Švendr-iškė (Tlž): Švėndra, Švėndras, Švendrỹs; d) -iškiai. Személynevekből: Al-iškiai bk. (Įs): Ális; Ašm-iškiai (Rg): Ašmỹs; Audin-iškiai (Drk): Aũdinas; Blūd-iškiai (vagy Blud-iškiai) (Rg): Blãūdžius (és Bludžius); Būdel-iškiai (Pak): Būdėlis; Butk-iškiai (Rg): Bùtkus; Bitėn-iškiai (Pak): Bitėnas (vö. Bitėnai f.) (Rg); Ceid-iškiai (Rg): *Ceida, vö. Čeidà; Daugel-iškiai (Stlp): Daugėlà; Dervel-iškiai (Šlu): Dervėlis; Doc-iškiai (Tlž): Dõcis, Docỹs; *Drūt-iškiai (Drut-iškiai) (Gmb): Drūtỹs; Eígimin-iškiai (Plkn): *Eígiminas; Ensk-iškiai (Plkn): Enskis, Enskys; Gail-iškiai (Tlž): Gailius; Joger-iškiai (Geger-iškiai) (Tlž): *Jogeris, vö. Jėgeris; Gerk-iškiai (Gld): Gėrkė, Gerkis; Germin-iškiai (Stlp): *Germinas, vö. Gėrmanas, Gėrmonas; Gerv-iškiai (Gmb): Gėrvė; Gil-iškiai (Įs): Gilys; Gin-iškiai (Pak): Ginas; *Girait-iškiai (Girat-iškiai) (Pak): Giraitis (Giratis); Gober-iškiai (Plkn): Gõberas, Goberys; Griga- ³ A vidék összetett helyneveinek képzési sajátosságaira, vagyis az összetett oikonimák második tagjára figyelve A. Bėcenbergeris meghatározta Kis-Litvánia poroszok és litvánok lakta helyeit és azok határait (a -kehmen és -keim, -kallen és -garben, -uppen és -ape elemek alapján). ⁴ A helynevek írásmódját a mai betűhasználat alapján rekonstruáljuk. ⁵ A járásnevek rövidítései: Drk — Darkiemis, Gld — Geldapė, Gmb — Gumbinė, Įs — Įsrutis, Lbg — Labguva, Pak — Pakalnė, Plkn — Pilkalnis, Rg — Ragainė, Stlp — Stalupėnai, Šlu — Šilutė, Tlž — Tilžė, Vėl — Vėluva. ⁶ A személyneveket (családneveket) többnyire a „Lietuvių pavardžių žodynas” című kiadványból idézzük. 1–2. köt., V., 1985; 1989, vagy V. Kalvaitis családnévjegyzékéből (lásd i. m. 7–20. o.). 75 -iškiai (Stlp): Grigaliai; Grobl-iškiai (Gld): Groblūs; Grut-iškiai (Pak): Grutą; Gulbin-iškiai (Gld): Gulbinas; Gumbel-iškiai (Pak): Gumbėlis; Jautel-iškiai (Rg): *Jautelis, vö. Jautus; Jevon-iškiai (Drk): *Jevonis, vö. Jevanáuskas, Jevainius; Jod-iškiai (Juod-iškiai) (Šlu): Jodys, Juodýs; Jukn-iškiai (Gmb): Juknys; Jurd-iškiai (Gld): Jurdýs; Kalak-iškiai (Plkn): *Kalakas, vö. Kalakáuskas; Kaplan-iškiai (Pak): Káplanas; *Karun-iškiai (Karun-iškiai) (Plkn): Karúnas; Kaukol-iškiai (Pak): Kaukolas; Keler-iškiai (Tlž): Kėleris; Kiaun-iškiai (Is): Kiáunė; Kili-iškiai (Šlu): Kilius; Klaus-iškiai (Tlž): Klausas, Klausą; *Kolait-iškiai (Kolat-iškiai) (Drk): Koláitis (Kolata, Kolatis); Kol-iškiai (Is): Kólis, Kolūs, vö. porosz személynév: Cale; Koš-iškiai (Drk): Košis, Košūs; Kragel-iškiai (Rg): *Kragelis, vö. Krágas; Krakon-iškiai (Rg): *Krakonas, vö. Krakūnas; Krok-iškiai (Tlž): Krókas; Kup-iškiai (Rg): Kùpas; Kyrel-iškiai (Šlu): *Kurelis, vö. Kirelis; Labav-iškiai (Drk): *Labavas, vö. Labavičius, Labaitis; Len kon-iškiai (Stlp): *Lenkonas, vö. Lenkynas; Liepin-iškiai (Pak): Liepinis, Liepinys; Linav-iškiai (Gld): *Linavas, vö. Linuvaitis; Link-iškiai (Gld): Linkys; Luk-iškiai (Šlu): Lukys; *Makūn-iškiai (Makun-iškiai) (Gld): Makūnas; Mart-iškiai (Gld): *Martas, *Martys, vö. a kr. v. Martýnas; Medun-iškiai (Drk): *Medunas, vö. Medunėckas; *Miegūn-iškiai (Miegun-iškiai) (Gmb): *Miegūnas, vö. Miegínis, Méginas és hasonlók; Norvil-iškiai (Rg): Nórvila, Norvilas; Nurn-iškiai (Rg): Nurna; Paulik-iškiai (Stlp): Paulikas; *Perkūn-iškiai (Perkun-iškiai) (Is): Perkūnas; Piet-iškiai (Rg): *Pietys, vö. Pietaitis; Platen-iškiai (Is): Plátenas, vö. Plátas; Plav-iškiai (Gld): Plavas; Pleik-iškiai (Tlž): Pleikys, Pleikūs; Povel-iškiai (Is): Povelis; *Prūs-iškiai (Prus-iškiai) (Gmb): Prūsas, prusz etnonima; *Samol-iškiai (Samol-iškiai) (Plkn): Samúolis (Samolis); Šutil-iškiai (Pak): Šutilas; Sumon-iškiai: *Sumonas, vö. Šimonas; Šarv-iškiai (Drk): Šarva; Šuk-iškiai (Tlž): Šukis, Šukūs; Šliken-iškiai (Stlp): *Šlikenas, vö. Šlikas, Šlikys; Tamov-iškiai (Is): *Tamovas, vö. Tamavičius; Taukin-iškiai (Stlp): Taukis, Taukinas; Tolmin-iškiai (Gld): *Tolminas, vö. Tolmynas; Tun-iškiai (Gld): *Tūnus, vö. Tūnaitis; Vaineik-iškiai (Stlp): Vaineikis; Valel-iškiai (Gmb): Valėlė; Verdel-iškiai (Plkn): *Verdelis; Vėderait-iškiai (Vederait-iškiai) (Rg): Vėderaitis; Venslov-iškiai (Rg): Venšlovas; Vilker-iškiai (Rg): *Vilkeras; Vulv-iškiai (Šlu): vö. Vùlfas; Vyc-iškiai (Pak): *Vycius, *Vycas, vö. Vyčas; Žil-iškiai (Plkn): Žilis; Žynel-iškiai (Pak): Žynėlis stb.; a víznevekből7 és más helynevekből: Akmen-iškiai (Rg): Akmenys, Akmenis folyó (Rg); Algav-iškiai (németül Algaischken) (Pak): Algà folyó (Rg); Blind-iškiai (Gld): Blindė folyó (Gld); Eimen-iškiai (Plkn, Stlp): Eimenys folyó (Plkn); *Mielav-iškiai (Melav-iškiai) (Lbg): Mielava folyó (Lbg); Ragav-iškiai (Drk), vö. Ragavė folyó (Drk), továbbá vö. porosz helynév: Ragow, Ragaw (Ylava); Šilup-iškiai (Rg): *Šilupė; köznevekből, helymegnevezésekből: Dvarel-iškiai 7 Az összehasonlításhoz a víznevek V. Kalwaitis víznévjegyzékéből (lásd K a l w a i t i s W. Min. veik. P. 68—72) és Peteratis Vilniusban kiadott „Mažoji Lietuva ir Tvanksta” című művéből származnak (Vilnius, 1992. P. 402—412). 76 (Pak): kis uradalom; Eglyn-iškiai (Gld): fenyves (<lucfenyő); Erub-iškiai (Plkn): erubė tájnyelvi „jerubė”; Ežer-iškiai (Drk): tó; Girel-iškiai (Plkn): girėlė kicsinyítő alakja (<erdő); Kalnel-iškiai (Plkn): kalnelis kicsinyítő alakja (<hegy); Kalniškiai (Plkn): hegy; Laukel-iškiai (Plkn): laukėlis kicsinyítő alakja (<mező), vö. azonban az avd. Laukelis; Naudvar-iškiai (Tlž): *naudvaris<új uradalom; Pervalkiškiai (Pak): pérvalka, pérvalkas; Šilel-iškiai (Rg): šilėlis kicsinyítő alakja (<ligeterdő); Trak-iškiai (Gld): trākas stb. Az -išk- képzővel alkotott származékok e terület képzős származékainak mintegy 40%-át teszik ki, és egész Porosz Litvánia területén elterjedtek: nyugaton a származékok határa egybeesik Porosz Litvánia nyugati határával, vagyis Labiau és Wehlau járásokon halad át; délnyugaton még Gerdauen és Angerburg8 járásaiban is előfordulnak, így keresztezik a be-cenbergeri, sőt V. Peteračio porosz–litván vízneveinek határát is; Labiau–Wehlau–Gerdauen járásaitól nyugatra -išk- képzős településneveket nem jegyeztek fel. Litvániában az -išk- képzősek a legproduktívabbak, származékaik egész Litvánia területén elterjedtek9, és Porosz Litvániával összefüggő, megszakítás nélküli területet alkotnak. Antroji pagal vedinių gausumą Prūsų Lietuvoje yra priesaga -ėnai (~17%). Kaip ir Lietuvoje10, šios priesagos vediniai daugiausia sudarinėjami iš vandenvardžių ir apeliatyvinių vietų pavadinimų. Iš vandenvardžių: Alksnup-ėnai (Plk): Alksnupė (Plkn); Anglup-ėnai (Gld): Anglupė (Gld); Ant-šiekštup-ėnai (Plkn), plg. Šiekštupė (Stlp) - drauge ir priešdėlinis ved.; Ant-būdūp-ėnai (Plkn), plg. Būdūpė (Plkn), k. Būdūpėnai (Plkn) - drauge ir priešdėlinis ved.; Aukštup-ėnai (Plkn): *Aukštupė, plg. Aūkštupė (Gmb); Aūlav-ėnai bk. (Įs): Aula (Įs); Bamb-ėnai (Rg): Bambė, prūdas; Blindup-ėnai (Rg): Blind-upė (Blindė) (Rg); Brakup-ėnai (Brok-up-ėnai) (Gmb): Brākupė (Gmb); Būdūp-ėnai (Rg, Plkn): Būdūpė (Rg); Draugup-ėnai (Plkn): Draūgupė (Plkn); Elksnup-ėnai (Lbg): Elksnupė (Elksnė) (Lbg); Gailup-ėnai (Gmb): Gailupė (Gmb); Juodup-ėnai (Plkn): Juodupė (Plkn); Kirsnup-ėnai (Rg): Kirsnupė (Rg); Klampup-ėnai (Gmb): Klampupis, Klampupė (Gmb); Lauk-upėnai (Stlp): Laukupė (Stlp); Orup-ėnai (Plkn): Orupė (Plkn); Osup-ėnai (Pak): *Osupė, plg. Ōsa (Pak); Pilup-ėnai (Įs, Stlp): Pilupė (Stlp); Platup-ėnai (Lbg): Plātupė (Lbg); Ragup-ėnai (Plkn): Rāgupė (Plkn); Rūdup-ėnai (Gmb): Rūdupė (Gmb); Skardup-ėnai (Plkn, Rg, Gmb): Skardupė (Įs, Gmb); Sk erstup-ėnai (Drk): Skerstupė (Drk); Stālup-ėnai mst. (Stlp): Stālupė (Stālė) (Stlp); Stonup-ėnai (Rg): *Stonupė (Stōnė) (Rg); Strij-ėnai (Įs): Strijus (Įs); *Šiekštup-ėnai (Šekštup-ėnai) (Stlp): Šiekštupė, Šėkštupė (Stlp); Šilup-ėnai (Stlp): Šilupė (Stlp); Taurup-ėnai (Drk): Taurupė (Drk); Taurut-ėnai (Tlž): Taurutė (Tlž); Vorup-ėnai (Varup-ėnai?) (Plkn): Vōtupė (Plkn); Verksnup-ėnai (Rg): Verksnupė (Rg); Vinkšnup-ėnai 8 E járások és más, a hagyományos Kis-Litvánia határain kívül eső járások adatait a ”Die Gemeinden und Gutsbezirke der Provinz Preussen” (Berlin, 1874) című műből vettük. 9 Vö. Razmukaitė M. Būdingesnes Lietuvos TSR oikonimų darybos priesagos. — Lietuvos TSR MA darbai. A serija. 1989. T. 3. P. 139—141. 10 Lásd Razmukaitė M. Min.str. P. 139, 145. 77 (Rg): Vinkšnupė (Rg); Vorup-enai (Gmb): Vōrupe (Gmb); Žąsup-enai (Rg): Žąsupė (Rg); Žirgup-enai falva (Gmb): Žirgupe (Gmb); Žiurkup-enai (Gmb): Žiurkupė (Gmb); Žvejup-enai (Stlp): Žvejupė (Stlp); más helynevekből (oikonimákból): Gerušk-enai (Gmb): Geruškiai f. (Gmb); Kraupišk-enai (Rg): Kraupiškas falva (Rg); Tarpup-enai (Įs, Stlp): Tarpupiai f. (Stlp) (de vö. a tájnyelvi tarpupis ’folyók közötti hely’); köznevekből, helymegjelölésekből11: Sod-enai (Drk): sodas; sodà ’falu’; Šil-enai falva (Plkn): šilas (de vö. a személynévvel: Šilėnas); Trak-enai (Rg): trākas (de vö. trakēnas ’az őrültek lakója’); Užup-enai (Gld, Gmb): užupė, užupis ’a folyón túli hely’. Az -enai formánssal alkotott oikonimák egy része nem származék, hanem pluralia tantum alak is lehet. Ezek többnyire személynevekhez kapcsolódó oikonimák: Bylenai (Gld), vö. Bylà; Degėnai (Rg), vö. Degė; Dakėnai (Gld): *Dakėnas, vö. Dakėnaitis; Dop-enai (Stlp), vö. Dop-aitis; Jogelenai (Gmb), vö. Jogela; Karalėnai (Įs), vö. Karalius; Kubilėnai (Rg), vö. Kubilius; Lapėnai (Įs): Lapėnas; Lengvėnai (Stlp), vö. Lengvỹs, Lengvinas; Kvietkėnai (Gmb), vö. Kvietkus, Kvietkis; Rogainenai (Stlp), vö. Roga, *Rogainis (de vö. a személynévvel: Rogainiai f. (Pak)) és mások. Ezeknek a képzővel alkotott oikonimáknak az elterjedési területe Porosz Litvániában egybeesik az -iš- képzős származékokéval; a Labguva–Vėluva–Girdava járások határát alkotó vonaltól nyugatra haladva azonban meglehetősen sok -enai (németül -ehnen, -öhnen) formánsú oikonimát találunk a teljes litván lakta területen12 (Žuvininkai, Karaliaučius, Šventapilis, Ylava, Rōmuva környékén, délebbre pedig Brāneva és Kęntšinas környékén; az Ungura–Geldāpė járásoktól délre nem adatolt). Litvániában ez a képző a víznevekből alkotott származékokban főként a žemaitija-i területen és Litvánia délnyugati részén elterjedt13. Az oikonimák egy másik jelentősebb képzője a -ynai (~14%). Az e képzővel alkotott oikonimák egy része nem feltétlenül a -ynai képzővel képzett származék, hanem gyűjtőnévi köznevekből létrejött pluralia tantum alak is lehet. Mégis szembetűnő e területen az -ynai formánssal alkotott oikonimák népszerűsége. Ez pedig természetesen arra enged következtetni, hogy a -ynai Porosz Litvániában az oikonimák derivációs eleme is. Leginkább köznévi lexémákhoz kapcsolódó helynevek: Apuokynai (Plkn): apuokas; Aukšteglynai (Šlu): *aukštaglė „magas termetű lucfenyő”; Ąžuolynai bk. (Rg): ąžuolas; Beržynai (Rg): béržas; Blendynai (Rg): blendìs „blende”; Brekštynai (Rg): brekštė (vö. azonban a családnévvel: Brekštys); Ežerynai (Drk): ėžeras (vö. azonban a családnévvel: Ežerys); Gandr-ynai (Įs): gandras (vö. azonban a családnévvel: Gandras); Guobynai (Pak): guoba (vö. azonban a családnévvel: Goba); Juodeglynai (Plk): juodeglė; Kadagynai (Lbg): kadagỹs; Kanapynai (Gmb): kanāpė; Karklynai (Stlp) 11 Az -enai (valamint az -(i)ininkai (-eninkai) képzős oikonimák nemcsak képzős származékok lehetnek, hanem képzővel ellátott köznevekből vagy személyek, lakosok elnevezéseiből képzett pluralia tantum oikonimák is. 12 Vö. „Die Gemeinden und Gutsbezirke.” A 14., 15. és 16. századi régebbi források azonban azt mutatják, hogy itt korábban a porosz -ein képző állt (lásd Gerullis G. Die altpreussischen Ortsnamen. Berlin und Leipzig. 1922). 13 Lásd Razmukaitė M. i. m. 144. o. (térkép). 78 : kaŕklas; Kelmynai (Pak): kėlmas; Kermušynai (Drk): kermušė ’vadfokhagyma’; Klevynai (Drk): klėvas; Lendr-ynai (Gmb): léndre ’nád’ (vö. a személynévvel: Nendrynas); Notrynai (Drk): notrė ’csalán’; Pušynai (Plkn): pušis; Samanynai (Gld): sāmana; Serpenty-nai (Lbg): serpentà ’ribizli’; Skirp-stynai (Is): skiṙpstas ’farkasbogyó’ (de vö. a személynévvel: Skirpstas); Skrobl-y-nai (Gmb): skrōblas (de vö. a személynevekkel: Skroblà, Skroblỹs); Skruzdy-nai (Lbg): skruzdė; Smilgy-nai (Lbg): smilga; Šilynai (Gld): šilas; Vabaly-nai (Drk): vabalas (de vö. a személynévvel: Vabalas); Vanagy-nai (Gld): vā-nagas (de vö. a személynévvel: Vānagas); Vinkšnynai (Rg): vinkšna; Žabynai (Drk): žābas (žabynas); Žvirbl-ynai (Plkn, Rg): žōrblis (de vö. a személynévvel: Žvirblis) és mások. Az ilyen típusú oikonimák egy része személynevekhez kapcsolható: Dobly-nai (Pak): Doblys (Duoblỹs), Egertynai (Plk): Ėgertas; Grobynai (Drk): Grobas; Kragynai (Gdl): Krāgas; Krušynai (Drk): Krušius, Krušà, vö. Krušaitis; Lopynai (Drk): Lōpas; Pagely-nai (Is): Pagelas; Pendry-nai (Gmb): Pendrius; Raukutynai (Tlž): Raukutis; Skerdynai (Is): Skerdys; Šeržanty-nai (Lbg): Šeržantas; Valdynai (Lbg): Valdžius, vö. Valdaitis; Vanagynai (Gld): Vānagas; Varžynai (Pak): Varžys, Varžius (de vö. a folyónévvel: Váržė (Pak)); Vilmantynai (Rg): Vilmantas; Visbary-nai (Plkn): Višbaras; Ir-mantynai (Is): *Imantas; Žygmantynai (Žygmantynai) (Is): *Žygmantas, Žygmantas, vö. Žignantas, lásd Žigimantas és mások. Más, -ynai formánsú oikonimáknak egyes számú személynévi megfelelőjük is van: Jonynai (Rg): Jonynas; Palentynai (Rg): Palentynas; Pyragynai falva (Is): Pyragynas; Šudynai (Tlž): *Šudynas, vö. Šudynaitis és mások. -ynai formánsú oikonimákat nemcsak Porosz Litvánia hagyományos területéről jegyeztek fel; különösen gyakoriak a terület nyugati, „porosz” részén is; a „potsdami” vonaltól délre is elterjedtek — Rešel, Kęntšinas és Olštinas környékén. Litvániában kevés -ynai formánsú oikonimát jegyeztek fel — valamennyit Prienai, Alytus és Marijampolė környékén, összefüggő terület azonban nem rajzolódik ki. Ezen a területen valamivel jelentősebb az -(i)ininkai (-enininkai) képző is (kb. 8,5%). Ezek többnyire víznevekhez és köznevekhez kapcsolódó oikonimák. Víznevekből képzett oikonimák: Akel-ninkai (Šlu): Akėlė folyó (Šlu); Arg-eninkai (Tlž): Argà folyó (Tlž); Os-ininkai (Pak): Ōsa folyó (Pak); Tovėl-ninkai (Pak): Tovėlė folyó (Pak); Versm-eninkai (Plkn): *Versmė, vö. Versmėlė folyó (Plkn); köznévi helymegjelölésekből, fiziográfiai, geobotanikai és hasonló szakkifejezésekből: Beržt-ininkai (Tlž): béržta ’nyíres föld, nyírfákkal benőtt hely’; Būd-ininkai (Rg): būdà (vö. būdininkas ’a būda lakója’)¹⁴; Egl-ininkai (Plkn): eglis, egliai ’boróka’; Ežer-ninkai (Lbg, Drk, Rg): ežeras (vö. ežerninkas ’tavas hely lakója; tóásó’); Gir-ininkai (Šlu): giria (vö. girininkas ’erdőőr’ és a Girininkas személynév); Kaln-ininkai falva (Šlu): kalnas (vö. kalnininkas ’hegyvidéki lakos’); Kupst-ininkai (Tlž): kūpstas ’zsombék’ (vö. kūpstininkas ’zsombékos hely lakója’); Lank-ininkai (Rg): lankà (vö. lankininkas ’a völgyben, réten lakó’); 14 Lásd a 11. jegyzetet. 79 Láuž-ininkai (Tlž): laužas „összeroskadt kunyhó, viskó”; Pelk-ininkai (Vėl): pėlkė; Rag-ininkai (Šlu): rãgas „a szárazföld tengerbe nyúló hegyes földnyelve; félsziget”; Sal-eninkai (Rg): salà (vö. családnév Salininkas); Šil-ininkai (Plkn, Stlp): šilas (vö. šilininkas „fenyves, fenyvesek lakója”); Trak-ininkai (Pak, Tlž): trākas; Ving-ininkai (Gmb): vingis (vö. a családnévvel is Vingis); Vyp-ininkai (Įs): vö. (?) óporosz wipis „ág”; Virž-ininkai (Įs): viržis, viržiai „fenyér”; Žard-ininkai (Gld): žardis „jószágok számára bekerített hely”; melléknevekből: Nauj-eninkai (Drk, Gld): naujas; Saus-ininkai (Pak): saūsas. Az -(i)ninkai, -eninkai formánssal képzett oikonimák egy másik csoportja már nem származék, hanem a foglalkozással, tevékenységgel összefüggő, képzett köznévi, lakosokat megnevező pluralia tantum alakja: Avininkai (Gmb) < avininkas „juhász, juhtartó”; Dravininkai (Stlp) < drāvininkas „méhész”; Dūbininkai (Gld) < dūbininkas „szűcs”; Meškininkai (Gmb) < meškininkas „aki medvét tart, tenyészt”; Lašininkai (Įs) < lašininkas „mészáros”; Kartininkai (Tlž) < kārtininkas „halász” stb. Érdekes megjegyezni, hogy az -(i)ninkai, -eninkai képzős oikonimák az egész déli Kis-Litvánia területén elterjedtek, nyugati és délnyugati, valamint déli elterjedési határuk pedig egybeesik V. Petereitis által megállapított porosz–litván víznévhatárral. E képzővel és annak porosz változatával, a -niken formánssal alkotott oikonimák e határokon túl is előfordulnak: Fischhausen (Žuvininkai) és Friedland (Romuvõs) járásában; Goldapától délre azonban ilyeneket nem jegyeztek fel. Litvániában az ilyen típusú képzett alakok nem gyakoriak; ez a képző leginkább a Klaipėdai-vidéken, valamint a Neris és a Nemunas vízgyűjtő területén (vagyis Ukmergétől és Jonovától délre) ismert15. A porosz litván oikonimák egy másik, jelentősebb képzője a -eliai, -ėliai. Ezek többnyire más oikonimákból képzett oikonimák (helynévi kicsinyítő alakok)16: Baltruš-ėliai (Rg): Baltrušiai (Rg); Dagut-ėliai (Plkn): Dagučiai (Plkn); Deges-ėliai (Stlp): Degesiai (Stlp); Drūčlauk-ėliai (Įs): Drūčlaukiai (Įs); Girn-ėliai (Gmb): Girniai (Gmb); Išdag-ėliai (Pak): Išdagiai (Pak); Jurbark-ėliai (Įs): Jurbarkas (Įs); Laukinink-ėliai (Rg): Laukininkai (Rg); Lazdyn-ėliai (Gmb): Lazdynai (Drk, Plk); Lenkinink-ėliai (Rg): Lenkininkai (Įs); Minkštym-ėliai (Gmb): Minkštymai (Gmb); Sakal-ėliai (Rg): Sakalai (Rg); Stubryk-ėliai (Drk): Stubrykai (Gmb); Šilen-ėliai (Plkn): Šilenai (Plkn); Tutl-ėliai (Rg): Tutliai (Rg); Varkav-ėliai (Įs): Varkavai (Įs); Vasok-ėliai (Plkn): Vasokai (Plkn); Vinkšnupen-ėliai (Rg): Vinkšnupėnai (Rg); Vežup-ėliai (Plkn): Vežupiai (Plkn); Vobul-ėliai (Rg): Vobuliai (Rg); emellett más oikonimákkal kapcsolhatók össze a következő, már képző nélküli megfelelőkkel nem rendelkező (talán kihalt) lakott helynevek is: Būd viet-ėliai (Stlp): *Būdviečiai (vö. Būd vietis családnév); Draskyn-ėliai (Įs): *Draskiniai (vö. Draskinis családnév); Jakšt-ėliai (Šlu): *Jakštai (vö. Jakštas családnév); Krušyn-ėliai (Plkn): *Krušynai (vö. Krušinys családnév); Maigūnišk-ėliai (Gmb): *Maigūniškiai; Razbainink-ėliai (Plkn): *Razbaininkai; Sodyn-ėliai (Gmb): *Sodynai; Kiaũš-ėliai: 15 Lásd Razmukaitė M., i. m. 144. o. 16 Žr. Razmukaitė M., Lietuvos oikonimai, išvesti iš kitų oikonimų. — Lituanistica, 1991. Nr. 2(6). P. 53. 80 * Kiaušiai (vö. a Kiaušis családnévvel és a Kiaušiai faluval (Plkn); Kubil-ėliai (Plkn): *Kubilai (vö. Kubilius családnév); Būd-sed-ėliai (Gld): *Būdsedžiai; Malon-ėliai (Stlp): *Malonai; Užupėn-ėliai (Rg): *Užupėnai (vö. a közszóval <b. ž. užupėnai), vö. a Užupėnai faluval (Gmb); *Alkun-ėliai (Drk): *Alkynai (vagy a közszóval alkūnas); Barag-ėliai (Plkn): *Baragai (vagy a közszóval baragas „szalma tárolására szolgáló fedél”; kicsinyítő képzővel baragelis); Gluosnyn-ėliai (Rg): *Gluosnynai (vagy a közszóval gluosnynas) stb. A -ėliai, -ėliai képzőjű oikonimák elterjedési területe Porosz Litvániában szűkebb, mint az -(i)ninkai képzőjűeké, és még inkább szűkebb, mint az -išk- képzőjűeké: csupán a korábbi Gumbinneni kerület járásaira terjed ki; a korábbi königsbergi kerület Labguvai és Wehlaui járásában ilyen képzős oikonimákat nem jegyeztek fel, bár elszórtan e járások határain túl, nyugatra és délre is előfordulnak (Fischhausen, Königsberg, Šventāpis, Ylava és más járásokban egy-egy -ellen képzős oikonima). Litvániában az ilyen típusú képzett alakok az egész területen elterjedtek, és nem alkotnak különálló areákat¹⁷. A Porosz Litvánia területén előforduló ritkább képzők közül megemlíthető az -inė, -ynė, -ava (-avai), -ija stb. Az -inė képző, amelynek személynevekből képzett alakjai Litvániában bőségesen előfordulnak, kivéve a žemaitiai és Litvánia legdélibb részét¹⁸, Porosz Litvániában nem különösebben produktív (~3%). Az e képzővel képzett alakok elterjedési területe még szűkebb, mint az -ėliai, -ėliai képzőké (nyugati határa azonos, délen pedig Geldapės járásáig terjed). Személynevekből: Blėk-inė (Rg): Blėka, Blėkius családnév; Dišer-inė (Pak): *Dišeris családnév, vö. Dišeraitis családnév; Draugansk-inė (Tlž): *Drauganskas, -is családnév, vö. Draugėlis, Draugalis családnév; Gud-inė (Gmb): Gūdas családnév; Gumb-inė (Gmb): Gumbis családnév; Skirpšt-inė (Pak): Skirpštas családnév (vagy a közszó: skirpštas „az Ulmaceae családba tartozó növény”); Šanc-inė (Tlž): *Šantys családnév (vö. Šankys és Šanta); Šeir-inė (Rg): Šeirys családnév; közszavakból: Ang-inė (Įs): angis; Obuol-inė (Pak): obuolys, obuoliai; Žiezdr-inė (Pak): žiezdras „kavics” (de vö. Žiezdryš családnév) stb. Jelenleg nehéz megállapítani, hogy az említett határtól nyugatra és délre is voltak-e -inė képzős alakok, amíg nem vizsgálták meg a nyugati terület egészét, valamint a német forrásokban -innen, -in- formánsokkal rögzített oikonimákat, mivel az ilyen írásmód -inė és -inas képzőnek egyaránt megfelelhet. Csak annyi bizonyos, hogy -in- képzős oikonimák Ungurōs és Geldapės járásától délre, vagyis Olecko környékén is voltak. Az említett nyugati határon túl -in- képzős oikonimát nem jegyeztek fel. Egy-két oikonimát más képzőkkel is feljegyeztek: -ynė: Akmenynė (Stlp): a közszóból akmuo > akmenynė; Jovar-ynė (Tlž): a közszóból jóvaras > jovarūnė; Paucak-ynė (Plkn): *Paucakys személynévből, vö. a Pautelis, Pautenis családnevekkel stb.; Varl-ynė (Plkn): a közszóból varlė > varlynė. Valójában ezek az oikonimák nem feltétlenül az -ynė képzővel képzett alakok, hanem gyűjtőjelentésű közszavakból lett oikonimák is lehetnek. -(i)ava (-uva): Tepl-iavà (Vėl), vö. a porosz helynevekkel: Tape, Tape-law-ke¹⁹, Vėl-uva ¹⁷ Lásd R a z m u k a i t ė M., i. m. 59. o. ¹⁸ Vö. R a z m u k a i t ė M., A Litván SZSZK oikonimáinak jellegzetesebb képzői. 142. o. ¹⁹ E magyarázatokkal kapcsolatban vö. G e r u l l i s G. i. m. 181. és 189. o. 81 (Ismét), vö. a porosz személynévvel: Welle19, litván Vėlius, Vėlȳs; -ija: Šeper-ija (Rg): családnév Šeperys; Varm-ija (Pak): családnév Vārna, Vārnas vagy köznyelvi vārna, vārnas; -ainė: Rag-ainė település (Rg): köznyelvi rāgas „a tengerbe benyúló hegyes földterület; félsziget...; szög”; -ena: Kalv-ena (Tlž): köznyelvi kālvīs vagy kālvė. -otai: Argel-otai (Pak): *Argele folyó, vö. Argà folyó. -ujai: Kaln-ujai (Tlž): köznyelvi kālnas vagy *kalnūjis. Összefoglalva a Porosz Litvánia jellegzetesebb oikonimképző utótagjaira vonatkozó megjegyzéseket, el kell mondani, hogy egyes utótagok és elterjedésük összefüggő területet alkotnak a Litvániában, illetve annak nyugati és délnyugati vidékein elterjedt utótagokkal (-iškiai, -ėnai, -inė), mások viszont Porosz Litvánia sajátosságát jelzik (az -ininkai, -ėliai, -ėliai képzős oikonimák nagyobb koncentrációja, valamint az -ynai képzős oikonimák elterjedtsége és produktivitása). NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A POROSZ-LITVÁNIAI HELYSÉGNEVEK KÉPZŐS ALAKULATAIRÓL Összefoglalás A cikk Kis-Litvánia (Porosz-Litvánia) déli részének helyneveit tárgyalja – a képzést és a formánsokat – a következő járásokban: Dárklemis (Darkehmen), Geldāpė (Goldap), Gumbinė (Gumbinnen), Įsrutis (Insterburg), Labguvà (Labiau), Pakalnė (Niederung), Pilkānis (Pillkallen), Ragainė (Ragnit), Stālupėnai (Stallupönen), Tilžė (Tilsit), Vėluva (Wehlau). Az anyagot W. Kalwaitis helynévjegyzékéből gyűjtötték (Kalwaitis W. Lietuwiškų Wardų Klėtele. Tilžėje 1910 m. S. 24—67). A fent említett járásokból mintegy 400, képzővel alkotott helynevet gyűjtöttek össze a következő képzőkkel (a származékok produktivitásának sorrendjét követve): -išk- (-iškiai, -iškė, -iškas, -iška), -ėnai, -ynai, -(i)ninkai (-enin kai), -ėliai, -ėliai, -inė, -ynė, -ava (-uva) stb. Megjegyzendő, hogy Kis-Litvánia e részének képzős helynévképzési elvei sok esetben nem különböznek Litvánia nyugati, illetve délnyugati peremvidékének képzési elveitől. Az -išk- képzővel itt a helynevek többnyire személynevekből, az -ėnai képzővel pedig víznevekből képződnek. Az -ynai és -(i)ninkai (-enin kai) formánssal alkotott helynevek inkább sajátos regionális képzésmódot mutatnak. 82