Kelios pastabos apie Prūsų Lietuvos priesaginės darybos (ir priesagėtą) oikonomiją

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XXXVI (1996) LITVÁN NYELV: KUTATÓK IR KUTATÁSOK Marija RAZMUKAITĖ NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A POROSZ LITVÁNIA KÉPZŐS SZÓALKOTÁSÚ (ÉS KÉPZŐVEL ELLÁTOTT) OIKONÍMIÁRÓL Az elmúlt években, Litvánia képzős szóalkotású oikonimáival foglalkozva és azokat kutatva, kirajzolódtak a főbb szóalkotási típusok és modellek, egyes képzők nagyobb vagy kisebb produktivitása, valamint a lexémák (vö. M. Razmukaitė Litvánia oikonimáinak szóalkotásáról szóló cikkeit, amelyek a „Lietuvos TSR MA darbuose- ”, a „Lietuvių kalbotyros klausimuose”, a „Lituanisticoje” és más kiadványokban jelentek meg). Ebből az alkalomból, a litván származású poroszológus kutató, J. Gerulis jubileuma kapcsán, a tekintet a Kis-Litvániára, Kelet-Poroszország egykori részére irányul, amely már a 13. században elkülönült a NagyLitvánia (1253-ban Mindaugas, amikor Litvánia királyává koronáztatta magát, diplomáciai megfontolásokból Skalvát és Nadruvát a Livóniai Rendnek adományozta) hosszú időn át elszigetelt területeinek helyneveit. Az itt említett Porosz Litvániát feltételesen Kis-Litvánia déli részének nevezik. Litvánia azon része, amelyet a versailles-i békeszerződés (1919) után nem csatoltak Litvániához, noha a Porosz Litvánia Nemzeti Tanácsának képviselői ilyen követelést terjesztettek elő (1923-ban csupán a Klaipėda-- vidéket sikerült visszaszerezni). Ez a bennünket érdeklő terület a Némuntól délnyugatra, nyugaton a Deimena és az Alna folyókig, délen pedig Geldapėig – történészek és más tudósok állítása szerint* – egészen a pestisjárványig (a 18. század elejéig) sűrűn litvánok (litvánok) által lakott vidék volt. Vajon a 16. században itt már kialakultak-e litván körzetek és plébániák. Bár a litván földek magva a fent említett terület volt, litvánok azonban Labiau és Wehliau körzetétől nyugatra is éltek — Fischhausen (Žuvininkai), Iława, Königsberg” környékén és délebbre. Ezen áttekintéshez a Pakalnės (vagy Lankos), Tilžės, Ragainės, Labguvės, Pilkalnio, Įsrutiės, Gumbinės, Stalupėnų, Vėluvos, Darkiemio és Geldapės járásokból álló területet választottuk ki; ezek lakott helyeinek neveit, a képzővel alkotott oikonimákat (mintegy 350 lakott hely neve), sikerült kiválogatni V. Ke.vaitis lakott helyneveinek jegyzékéből (vö. Kalwaitis W. Lietuwiszky Wardy Klėtele. Tilžėje, 1910). E terület helyneveivel, különösen a Nyugati KisLitvánia ezen részének helynevei sok tudóst érdekeltek: F. Kuršaitis, K. Būga, J. Gerulis, A. Salys, V. Mažiulis, lásd Pakarklis P. Kis-Litvánia a német tudomány fényében. Kaunas, 1935; Vileišis V. Nemzeti kapcsolatok KisLitvániában. Kaunas, 1935. 55—109. o.; Jonynasl IS Kis-Litvánia történetéből. Kaunas, 1933; Matulevičius A. Kis-Litvánia a XVIII. században. Vilnius, 1989. 3—24. o. és mások. 27r. Matulevičius A. I. m. 8., 25., 28—38. o.; ValsonokasR. A Klaipėda-- probléma. Klaipėda, 1932. 5. o.; Vileišis V. Id. mű. 121. o. 74 Br. Savukynas, Z. Zinkevičius, más nemzetiségűek —M. Tepenas, A. Becenbergeris, J. Otrembskis, W. Fenzlau, R. Trautmanas, F. Tecneris és sokan mások, akik nagy figyelmet fordítottak e területek litván és porosz nyelvére, az egyes helynevek etimológiájára, valamint a porosz–litván törzsek határainak felkutatására és meghatározására.” E terület oikonímiáját képzési szempontból szélesebb körben és részletesebben nem kutatták. Ezért itt kísérletet teszünk KisLitvánia déli részének oikonímiáját képzési szempontból áttekinteni, kiemelve a derivációhoz használt képzőket, valamint összevetve azokat Litvánia területének adataival. Bár V. Kalvaitis említett jegyzékének adatai késői, a pestisjárvány után kialakult helyzetet tükrözik (hiszen a falvaknak a pestisjárvány utáni elnéptelenedésével e falvak és neveik jelentős része eltűnt), mégis úgy kell vélnünk, hogy a fennmaradt nevek változatlanok voltak. Így a V. Kalvaitis által megadott körzetek határain belül a következő oikonimaképzők terjedtek el: -išk-(-iška, -iškas, -iškė, -iškiai), -énai, -(i)inikai (-eninkai), -eliai, -ėliai, -ynai, -inė, -ynė, -ava, -ija, -otai stb. Itt a legproduktívabb képző a -i$kir, és származékai: a) -iska: Lauk-iška* (és Laukiškoji) (Lbg)*: pvd. (=vezetéknév) Laukas, Laukis; b) -iškas. Személynevekből: Kraūp-iškas (Lbg): Kraupis; Malv-iškas (és Malv-iškiai) (Plkn): * Malvys, * Malvas, vö. Malvicas; Nan-iskas bk. (Is) : Nanys; c) -iškė. Személynevekből: Bubl-isk: (és Baubl-iškė) (Tlž): Bublis, Būblis (és Baublis); Švendr-iškė (Tlž): Švėndra, Švėndras, Švendrijs; d) -iškiai. Személynevekből: Al-iškiai bk. (Is): Alis; Ašm-iškiai (Rg) Ašmūis; Audin-iškiai (Drk): Aūdinas; Bliūd-iškiai (vagy Blud-iškiai) (Rg) Bliūdžius (és Bludžius); Būdel-iškiai (Pak): Budélis; Butk-iškiai (Rg): Būtkus; Bitėn-iškiai (Pak): Bitėnas (vö. Bitėnai k.) (Rg); Ceid-iškiai (Rg): *Ceida, vö. Čeida; Daugėl-iškiai (Stlp): Daugėla; Dervel-iškiai (Šlu): Dervėlis; Doc-iškiai (Tlž): Décis, Docis; * Drūt-iškiai (Drut-iškiai) (Gmb): Drūtis; Eigimin-iskiai (Plkn): * Eigiminas; Ensk-iškiai (Plkn): Enskis, Enskys; Gail-iškiai (Tz): Gailius; Joger-iškiai (Geger-iškiai) (Tz) *Jogeris, vö. Jėgeris; Gerk-iškiai (Gld): Gėrkė, Gerkis; Germin-iškiai (Stlp): * Germinas, vö. Gérmanas, Germonas; Gerv-iskiai (Gmb): Gėrvė; Gil-iškiai (Is): Gilys; Gin-iskiai (Pak): Ginas; * Girait-iskiai (Girat-iskiai) (Pak): Girditis (Giratis); Gober-iskiai (Plkn): Goberas, Goberys; Griga3 Figyelembe véve e vidék helyneveinek összetett voltát, vagyis az összetett oikonimák második összetételi tagjait, A. Bezzenberger megállapította a poroszok és litvánok által lakott helyeket, valamint azok határait (a -kehmen és az -garben, -uppen és -ape komponensek alapján). {A helynevek írásmódját a jelenlegi betűk alapján rekonstruálják. S A járási rövidítések: Drk — Darkiemio, Gld — Geldapės, Gmb — Gumbinės, Is — Įsrutiės, Lbg — Labguvos, Pak — Pakalnės, Plkn — Pilkalnio, Rg — Ragainės, Stlp — Stalupėnų, Slu — Silutés, Tlz — Tilžės, Vel — Vėluvos. „A személynevek (vezetéknevek) többnyire a "Lietuvių pavardžių žodyno” című kiadványból vannak megadva. 1–2. köt., V., 1985; 1989, vagy V. Kalvaitis vezetékneveinek jegyzékéből (lásd: Uo. mű. 7—=—20. o.): 15 l-iskiai (Stlp): Grigalis; Grobl-iškiai (Gld): Groblis; Gryt-iškiai (Pak) : Gryta; Gulbin-iškiai (Gld): Gulbinas; Gumbel-iskiai (Pak): Gumbėlis; Jautel-iškiai (Rg): *Jautelis, vö. Jautys; Jevon-iškiai (Drk): *Jevonis, vö. Jevanduskas, Jevainius; Jod-iskiai (Juod-iškiai) (Shu): Jodys, Juodįijs; Jukn-iškiai (Gmb): Juknis; Jurd-iškiai (Gld): Jurdys; Kalak-iškiai (Plkn) *Kalakas, plg. Kalakduskas; Kaplan-iškiai (Pak): Kaplanas; * Karūniškiai (Karun-iškiai) (Plkn): Karūnas; Kaukol-iškiai (Pak): Kaukolas; Keler-iškiai (Tlž): Kėleris; Kiaun-iskiai (Is): Kiduné; Kil-iškiai (Šlu): Kilius; Klaus-iškiai (Tlž): Klausas, Klausa; * Kolait-iškiai (Kolat-iškiai) (Drk): Kolditis (Kolata, Kolatis); Kol-iškiai (Is): Kolis, Kolis, vö. porosz családnév. Cale; Koš-iškiai (Drk): Košis, Košijs; Kragel-iškiai (Rg): * Kragelis, vö. Krūgas; Krakon-iskiai (Rg): * Krakonas, vö. Krakūnas; Krok-iškiai (Tlž): Krokas; Kup-iškiai (Rg): Kūpas; Kyrel-iskiai (Slu): * Kyrelis, vö. Kirelis; Labav-iskiai (Drk): * Labavas, vö. Labavidius, Labaitis; הש; Labav-iskiai (Drk): * Labavas, vö. Labavidius, Labaitis; Labav-iskiai (Drk): * Labavas, vö. Labavidius, Labaitis; חצ; Labav-iskiai (Drk): * Labavas, vö. Labavidius, Labaitis; Lenkoniškiai (Stlp): *Lenkonas, vö. Lenkynas; Liepin-iskiai (Pak): Liepinis, Liepinis; Linav-iskiai (Gld): * Linavas, vö. Linuvaitis; Link-iskiai (Gld) Linkjs; Luk-iskiai (Slu): Lukis; * Makun-iskiai (Makun-iskiai) (Gld): Makūnas- ;‌ёнский- .ussr көsteen- ?;d-d?;stlp?; gld?; pak?; slu?; makun?; linuvaitis- ?; linkjs?; lukis?; makūnas- ?; lenkonas- ?; lenkynas- ?; liepinis?; linavas?; Lenkoniškiai (Stlp): *Lenkonas, vö. Lenkynas; Liepin-iskiai (Pak): Liepinis, Liepinis; Mart-iškiai (Gld): *Martas, *Martys, vö. kr. v. Martinas; Medun-iškiai (Drk): *Medunas, vö. Medunėckas; *Miegun-iskiai (Mieguniškiai) (Gmb): *Miegūnas, vö. Mieginis, Mėginas és hasonlók. ; Norvil-iškiai (Rg): Nérvila, Norvilas; Nurn-iškiai (Rg): Nurna; Paulik-iškiai (Stlp): Paulikas; * Perkun-iskiai (Perkun-iskiai) (Is): Perkūnas; Piet-iskiai (Rg): * Pietys, plg. Pietaitis; Platén-iskiai (Is): * Platénas, plg. Platas; Plaviskiai (Gld): Plavas; Pleik-iskiai (T1z): Pleikis, Pleikjs; Povel-iskiai (Is) : Powvelis; * Pruas-iskiai (Prus-iskiai) (Gmb): Prisas, etn. porosz; * Samuoliskiai (Samol-iskiai) (Plkn): Samiolis (Samolis); Siutil-iskiai (Pak): Siutilas; Symon-iskiai: * Symonas, vö. Simonas; Sarv-iskiai (Drk): Sarva; Sukiskiai (Tz): Šūkis, Šukis; Sliken-iskiai (Stlp): *Slikenas, vö. Šlikas, Slikis; Tamov-iškiai (Is): * Tamovas, vö. Tamavicius; Taukin-iskiai (Stlp): Taukinis, Taukinas; Tolmin-iskiai (Gld): * Tolminas, vö. Tolmynas; Tun-iskiai (Gld): * Tunys, vö. Tunditis; Vaineik-iskiai (Stlp): Vaineikis; Valel-iskiai (Gmb): Valėlė; Verdel-iskiai (Plkn): * Verdelis; Véderait- -iskiai (Vederaitiškiai) (Rg): Véderaitis; Venslov-iskiai (Rg): Venslovas; Vilker-iskiai (Rg): * Vilkeris; Vulv-iskiai (Shu): vö. Vulfas; Vyc-iskiai (Pak): * Vycius, * Vycas, vö. Vyéas; Zil-iskiai (Plkn): Zilis; Zynel-iskiai (Pak): Zynélis stb. ; víznevekből" és más helynevekből: Akmen-iskiai (Rg): Akmengs, Akmeénis folyó (Rg); Algav-iskiai (németül Algischken) (Pak): Alga folyó (Rg); Blind-iskiai (Gld): Blindé up. (Gld); Eimen-iskiai(Plkn, Stlp): Eimengs up. (Plkn); * Mielav-iskiai (Melav-iskiai) (Lbg): Miélava up. (Lbg); Ragav-iskiai (Drk), vö. Ragavisé up. (Drk), ezenkívül vö. pr. vtv. Ragow, Ragaw (Ylava); Silup-iskiai (Rg): * Silupé; közszavakból, helynevekből: Dvarel-iskiai 7 A víznevek összehasonlítás céljából V. Kalwaitis vízneveinek jegyzékéből (lásd Kalwaitis W. Min. veik. 68—72. o.) és Vilius Pėteraitis „Mažoji Lietuva ir Tvanksta” (Vilnius, 1992. 402—412. o.) című művéből vannak megadva. 76 (Pak): kis uradalom; Eglyn-iškiai (Gld): lucfenyves (<ėglė); Erub-iskiai (Plkn): erubė nyj. "jerubė"; Ežer-iškiai (Drk): ėžeras; Girel-iškiai (Plkn): girėlė kicsinyítő képzős szó (<giria); Kalnel-iškiai (Plkn): kalnėlis kicsinyítő képzős szó. (<kdlnas); Kalniškiai (Plkn): kalnas; Laukel-iškiai (Plkn): laukėlis demin. (<laūkas), bet plg. avd. Laukelis; Naudvar-iškiai (Tlž): -*naudvaris<naujidvaris; Pervalkiškiai (Pak): pėrvalka, pėrvalkas; Šilel-iškiai (Rg): šilėlis demin. (<silas); Trak-iškiai (Gld): trakas ir kt. ; k A -išk képzős származékok e terület képzős származékainak mintegy 40%-át alkotják, és egész Pr. Litvánia területén elterjedtek: nyugaton a származékok határa egybeesik Pr. Litvánia nyugati vonalával, vagyis Labguva és Vėluva járásain halad át, délnyugaton pedig még Girdava és Ungurds® járásaiban is megjelenik, így keresztezi a Béczenberger-- féle, sőt V. Pėteraitis porosz–litván víznévi határt is; Labguva–Vėluva- –Girdava járásaitól nyugatra -išk képzős oikonimákat nem jegyeztek fel. Litvániában az -išk képzős toldalékok a legtermékenyebbek, származékaik egész Litvánia területén elterjedtek“ és Porosz Litvániával összefüggő, megszakítás nélküli területet alkotnak. A származékok számát tekintve Porosz Litvániában a második helyen a -énai képző áll (~17%). Kaip Lietuvoje! '?, šios priesagos vediniai daugiausia sudarinėjami iš vandenvardžių ir apeliatyvinių vietų pavadinimų. Iš vandenvardžių: Alksnup-- ėnai (Plk): Alksnupė (Plkn); Anglup-ėnai (Gld): Anglupė (Gld); Ant-šiekštupėnai (Is), plg. Šiekštupė (Stlp) drauge ir priešdėlinis ved. ; Ant-būdup-ėnai (Plkn), plg. Būdupė(- Plkn), k. Būdupėnai (Plkn) drauge ir priešdėlinis ved. ; Aukštup-- ėnai (Plkn): * Aukštupė, vö. Aūkštupė (Gmb); Adlav-énai bk. (Is) : Aula (Is); Bamb-énai (Rg): Bambė, tó; Blindup-ėnai (Rg): Blind-upė (Blindé) (Rg); Brakup-énai (Brok-up- -énai) (Gmb): Brakupé (Gmb); Budupénai (Rg, Plkn): Budupé (Rg); Draugup-- énai (Plkn)-: Draūgupė (Plkn); Elksnup-- énai (Lbg): Elksnupé (Elksné) (Lbg); Gailup-énai (Gmb): Gailupé (Gmb); Juodup-énai (Plkn): Juodupė (Plkn); Kirsnup-- énai (Rg): Kirsnupe (Rg); Klampup-- énai (Gmb): Klampupis, Klampupé (Gmb); Lauk-upénai (Stlp): Laukupé (Stlp); Orup-énai (Plkn): Orupé (Plkn); Osup-énai (Pak) : *Osupé, vö. Osa (Pak); Pilup-énai (Is, Stlp): Pilupé (Stlp); Platupėnai (Lbg): Platupé (Lbg); Ragup-énai (Plkn): Ragupé (Plkn); Rudupénai (Gmb): Rudupé (Gmb); Skardup-- énai (Plkn, Rg, Gmb): Skardupé (Is, Gmb); Skerstup-énai (Drk): Skerstupé (Drk); Stalup-énai mst. (Stlp) : Stalupé (Stile) (Stlp); Stonup-énai (Rg): *Stonupé (Stoné) (Rg); Strijénai (Is): Strijus (Is); *Siekstup-énai (Sekstup- -énai) (Stlp): Siekstupé, Sékstupé (Stlp); Silup-énai (Stlp): Silupé (Stlp); Taurup-énai (Drk): Taurupé (Drk); Taurut-énai (T1z): Tauruté (Tz); Vorup-énai (Varup-énai ?) (Plkn): Vorupé (Plkn); Verksnup-énai (Rg): Verksnupé (Rg); A Vinksnup- -énai és más kerületek, amelyek már a hagyományos Kis-Litvánia határain kívül voltak, adatait a ” Die Gemeinden und Gutsbezirke der Provinz Preussen" (Berlin, 1874) című műből vettük. 9 Vö. Razmukait e M. A Litván SZSZK jellegzetesebb oikonimaképző utótagjai. —A Litván SZSZK Tudományos Akadémiájának munkái. A sorozat. 1989. 3. köt. 139—141. o. 107r RazmukaitéM. Minstr. P. 139, 145. 7 (Re): Vinkšnupė (Rg); Vorup-ėnai (Gmb): Vérupe (Gmb); Zgsup-énai (Rg) : Zgsupé (Rg); Žifgup-ėnai bk. (Gmb): Žirgupė (Gmb); Žiurkup-- ėnai (Gmb) : Žiūrkupė (Gmb); Žvejup-ėnai (Stlp): Žvejupė (Stlp); más helynevekből (oikonimákból): Gervišk-- ėnai (Gmb): Gerviškiai f. (Gmb); Kraupišk- -ėnai (Rg): Kraūpiškas fsz. (Rg); Tarpup-énai (Is, Stlp): Tarpupiai f. (Stlp) (de vö. b. ž. tafpupis „folyók közötti hely”); közszavakból, helynevekből!" : Sod-énai (Drk): sodas; „falu“; Šil-ėnai falu. (Plkn): fenyves (vö. azonban a Šilėnas személynévvel); Trak-ėnai (Rg): láp (vö. azonban a trakėnas „a trako lakója” jelentésével); Užup-ėnai (Gld, Gmb) folyópar- : ti hely, folyópart „folyó už helye”. Az -ėnai formánssal képzett oikonimák egy része nem származékszó, hanem pluralia tantum alak is lehet. Ezek elsősorban személynevekkel kapcsolatos oikonimák: Bylėnai (Gld), vö. Byla; Degėnai (Rg), vö. Degé; Dakėnai (Gld): * Dakėnas, vö. Dakėnaitis; Dop-ėnai (Stlp), vö. Dop-aitis; Jogelėnai (Gmb), vö. Jogela; Karalėnai (Is), vö. Karūlius; Kubilėnai (Rg), vö. Kubilius; Lapėnai (Is): Lapėnas; Lengvėnai (Stlp), vö. Lengvis, Lengvinas; Kvietkėnai (Gmb), plg. Kviéthus, Kvietkis; Rogainėnai (Stlp), plg. Roga, * Rogainis (bet plg. vtv. Rogaintai k. (Pak) kt. ir Šių oikonimų priesagų paplitimo plotas Prūsų Lietuvoje sutampa su -išk vedinių plotu: tačiau pažvelgus į vakarus nuo linijos, kurią sudaro Labguvos–Vėluvos–Girdavės apskričių riba, aptinkame oikonimų su -énai (vok. -ehnen, -6hnen) gana daug ir visame lietuvių gyvenamame plote!? (Žūvininkus, Karaliaučiust, Sventapilit, Ylavą, Rémuvą és még délebbre —Branevát, Kentšiną illetően; Ungura–Geldapė járásoktól délre —nincs adat). Litvániában ez a képző a Ta-ból képzett származékokban főként a žemaitė területen és Litvánia délnyugati részén elterjedt'* Egy másik jelentősebb oikonima-- képző a -ynai (~14%). Az ezzel a képzővel alkotott oikonimák egy része nem is a -ynai képző származéka, hanem gyűjtőnevekből alkotott pluralia tantum alak lehet. Mindazonáltal szembetűnő e területen a -ynat formánssal alkotott oikonimák népszerűsége. És ez természetesen arra enged következtetni, hogy a -ynai a Porosz Litvániában az oikonimák derivációs része is. Legtöbbjük appellatív lexémákhoz kapcsolódó helynév: Apuokynai (Plkn) apiiokas; Aukšteglynai (Slu): *aukšteglė „magas növésű lucfenyő- ”; Ąžuolynai bk. (Rg): tölgy; Nyírerdők (Rg): nyírfa; Bükkösök (Rg): bükkfa "bükk"; Madárberkenyések (Rg): madárberkenye (de vö. Brekstys családnév); Tavak (Drk): tó (de vö. Ežerys családnév); Gólyások (Is): gólya (de vö. Gandras családnév); Szilfások (Pak): szilfa (de vö. Goba családnév); Fekete nadálytövesek (Plk): fekete nadálytő; Kadagynai (Lbg): boróka; Kanapynai (Gmb): kender; Karklynai (Stlp) 41 A -ėnai végződésű (valamint -(i)inikai (-eninkai) végződésű) oikonimák lehetnek nem szuffixális derivátumok is, hanem szuffixummal képzett köznevekből vagy személyek, lakosok elnevezéseiből alkotott plurale tantum oikonimák. ? Vö. „Die Gemeinden und Gutsbezirke.” A régebbi, 14., 15. és 16. századi források azonban azt mutatják, hogy itt a porosz -ein szuffixum szerepelt (lásd Gerullis G. Die alipreussischen Ortsnamen. Berlin und Leipzig. 1922). 3 Lásd. Razmukaitė M. Min. str. P. 144 (zemel). 18 : kafklas; Kelmynai (Pak): kélmas; Kermušynai (Drk): kermušė „medvehagyma”; Klevynai (Drk): klėvas; Lendr-ynai (Gmb): lėndrė „nád” (vö. dűlőnév: Nendrynas); Notrynai (Drk): notrė „csalán”; Pušynai (Plkn): pušis; Samanynai (Gld): sūmana; Serpentynai (Lbg): serpenta „serbenta”; Skirpstynai (Is): skifpstas „farkasmeggy” (de vö. pvd. Skirpstas); Skroblynai (Gmb): skréblas (de vö. pvd. Skrobla, Skroblys- ); Skruzdynai (Lbg): skruzdė; Smilgynai (Lbg): smalga; Silynai (GId): šilas; Vabalynai (Drk): vabalas (de vö. pvd. Vabalas); Vanagynai (Gld): vanagas (de vö. pvd. Vanagas); Vinksnynai (Rg): vinkšna; Žabynai (Drk): žabas (Zabynas- ); Zvirblynai (Plkn, Rg): žvirblis (de vö. a Žvirblis helynévvel) és egyéb. E típus oikonimáinak egy része személynevekkel hozható kapcsolatba: Doblynai (Pak): Doblys (Duoblis); Egertynai (Plk): Egertas; Grobynai (Drk) : Grobas; Kragynai (Gdl): Krdgas; KruSynai (Drk): Krusius, Krusa, vö. Krusaitis; Lopynai (Drk): Lopas; Pagelynai (Is): Pagelas; Pendrynai (Gmb): Pendrius; Raukutynai (T1z): Raukutis; Skerdynai (Is): Skerdys; Serzantynai (Lbg): Serzantas; Valdynai (Lbg): Valdžius, plg. Valdaitis; Vanagynai (Gld): Vanagas; Varzynai (Pak): Varzys, Varzius (de vö. a folyó. Virzé (Pak); Vilmantynai (Rg): Vilmantas; Visbarynai (Plkn): Visbaras; Irmantynai (Is): * Irmantas; Zygmantynai (Zygmantynai) (Is): * Zygmantas, Zygmantas, vö. Zigmantas, vö. Zigimantas és mtsai. Más, -ynai formánssal képzett oikonimákhoz egyes számú személynévi megfelelők is tartoznak: Jonynai (Rg): Jonynas; Palentynai (Rg): Palentynas; Pyragynai bk. (Is): Pyragynas; Sudynai (Tlz): * Sudynas, vö. Sudynaitis és mtsai. A -ynai képzős oikonimákat nemcsak a Porosz Litvánia hagyományos területén jegyezték fel; Különösen nagy számban fordulnak elő a terület nyugati, „porosz” részén is; a „potsdami” vonaltól délre is elterjedtek — Reszel, Kętrzyn és Olsztyn környékén. Litvániában a -ynai képzővel kevés oikonimot jegyeztek fel — némileg Prienai, Alytus és Marijampolė környékén, összefüggő terület azonban nincs. Ezen a területen valamivel jelentősebb az -(i)inikai (-eninkai) képző is (~8,5%). Ezek főként víznevekkel és köznevekkel kapcsolatba hozható oikonimák. Víznevekből származó oikonimák: Akel-ninkai (Slu): Akėlė folyó (Šlu); Arg-eninkai (Tlž): Arga folyó (Tlz); Os-ininkai (Pak): Osa folyó (Pak); Tovėl-ninkai (Pak): Tovėlė folyó (Pak); Versm-eninkai (Plkn): * Versmė, vö. Versmėlė folyó (Plkn); a köznevekből, fiziográfiai, geobotanikai és hasonló terminusokból származó helynevekből: Beržt-ininkai (Tlž): bėržta "nyírfás föld, olyan hely, ahol nyírfák nőnek"; Būd-ininkai (Rg): būda (vö. būdininkas "a būda lakója)! Egl-ininkai (Plkn): ėglis, ėgliai "boróka- "; Ežer-ninkai (Lbg, Drk, Rg): ėžeras (vö. eZernirikas’ tóparti hely lakója; tógödör ásója”); Gir-ininkai (Šlu): giria (vö. girininkas "erdőőr" és az avd. Girininkas); Kdln-ininkai bk. (Slu): hegy (vö. kalnininkas „hegyvidéki lakos“); Kupstininkai (Tlž) : kūpstas „kemsas“ (vö. kūpstininkas „halmok lakója“); Lank-ininkai (Rg): lanka (vö. lankininkas „a völgyben, réten élő“); lásd a 11. lábjegyzetet. 79 Lūuž-ininkai (Tlž): laužas "ferde kunyhó, viskó"; Pelk-ininkai (Vėl): pėlkė; Rag-ininkai (Šlu): rūgas "hegyes földdarab, amely benyúlik a tengerbe; félsziget"; Sal-eninkai (Rg): sala (vö. az avd. Salininkas-szal); Šil-ininkai (Plkn, Stlp): šilas (vö. šilininikas "az erdő, illetve liget lakója"); Trak-ininkai (Pak, Tz): trakas; Ving-ininkai (Gmb): vingis (vö. még a Vingis személynévvel is); Vyp-ininkai (Is): vö. (?) óporosz wipis „ág”; Virž-ininkai (Is): viržis, viržiai „hangafélék”; Žard-ininkai (Gld): Zardis „állatok bekerített helye”; melléknevekből: Nauj-eninkai (Drk, Gld): naūjas; Saus-ininkai (Pak): saūsas. Az -(i)ininkai (-eninkai) formánssal képzett oikonimák egy másik része már nem származék, hanem a foglalkozással, tevékenységgel kapcsolatos, foglalkozásnevekből, lakosnevekből képzett, pluralia tantum alakú appellatívum: Avininkai (Gmb) < avininkas „juhpásztor, juhtartó”; Dravininkai (Stlp) < drūvininkas „méhész- ”; Dubininkai (Gld) < dūbininkas „szűcsmester”; Meškininkai (Gmb) < meškininkas „aki medvéket tart, tenyészt”; Lašininkai (Is) < lašininkas „mészáros”; Kartininkai (Tz) < kartininkas „halász” és így tovább. Érdekes megjegyezni, hogy az -(t)ninkai, -eninkai képzős oikonimák egész Dél-MažLitvánia területén elterjedtek, és nyugati, délnyugati, valamint déli elterjedési határaik egybeesnek a V. Pėteraitis által levezetett porosz–litván víznévi határral. Igaz, hogy az ezzel a képzővel és annak porosz változatával, a -niken képzővel alkotott oikonimák e határokon túl is megtalálhatók: a Fischhauseni (Žūvininkų), Friedlandi (Romuvos) közigazgatási egységben. ; Geldapétől délre azonban nem jegyezték fel őket. Litvániában az ilyen típusú származékok nem számosak; ez a képző inkább Klaipėda vidékén, valamint a Neris és a Nemunas medencéjének területén (azaz Ukmergė, Jonava vonalától délre) ismert'>. A poroszországi Litvánia oikonimáinak egy további jellegzetesebb képzője az -eliai, -ėliai. Ezek főként más oikonimákból képzett oikonimák (toponimikai kicsinyítő képzők)'- ®: Baltruš-- ėliai (Rg): Baltrušiai (Rg); Dagut-eliai (Plkn): Dagučiai (Plkn); Degeséliai (Stlp): Degesiai (Stlp); Druélauk- -eliai (Is): Druélaukiai (Is); Girn-eliai (Gmb): Girniai (Gmb); Išdag-ėliai (Pak): ISdagiai (Pak); Jurbark-- eliai (Is): Jurbarkas (Is); Laukinink-eliai (Rg): Laukininkai (Rg); Lazdyn-éliai (Gmb): Lazdynai (Drk, Plk); Lenkinink-eliai (Rg): Lenkininkai (Is); Minkstym-éliai (Gmb): Minkstymai (Gmb); Sakal-éliai (Rg): Sakalai (Rg); Stubryk-- eliai (Drk): Stubrykai (Gmb); Silén-eliai (Plkn): Šilėnai (Plkn); Tutl-eliai (Rg) Tutliai (Rg); Varkav-éliai (Is): Varkavai (Is); Vasok-éliai (Plkn): Vasokai (Plkn); Vinksnupén-éliai (Rg): Vinksnupénai (Rg); Vėžup-ėliai (Plkn) : Veézupiai (Plkn); Vobul-éliai (Rg): Vobuliai (Rg); ezenkívül más oikonimákkal a következő, már toldalék nélküli megfelelőkkel nem rendelkező (talán kihalt) lakott helyek nevei is kapcsolatba hozhatók: Būdviet-- ėliai (Stlp): * Būdviečiai (vö. Būdvietis vezetéknév); Draskyn-- eliai (Is): *Draskiniai (vö. Draskinis vezetéknév); Jakšteliai (Slu): *Jakstai (vö. Jakštas családnév); Krusyn-eliai (Plkn): * Krusynai (vö. Krusings családnév); Maigunisk-eliai (Gmb): * Maiguniskiai; Razbaininkeliai (Plkn): *Razbaininkai; Sodyn-éliai (Gmb): *Sodynai; Kiaus-eliai: 15 Lásd Razmukaitė M., i. m. 144. o. 16 Lásd Razmukaitė M., Más oikonimokból képzett litván oikonimák. —Lituanistica, 1991. 2(6). szám. 53. o. 80 *Kiaušiai (vö. a vezetéknévvel Kiausis és Kiaušiai k. (Plkn); Kubil-éliai (Plkn): * Kubiliai (vö. a Kubilius vezetéknévvel); Būdsėd-ėliai (Gld): * Būdsėdžiai; Malon-ėliai (Stlp): * Maloniai; Užupėn-eliai (Rg): * Užupėnai (<b. ž. užupėnai- ), vö. Užupėnai f. (Gmb); Alkyn-éliai (Drk): * Alkynai (vagy b.ž. alkynas); Barageliai (Plkn): * Baragai (vagy b.ž. baragas- ”sátor a szénának”, kicsinyítő képzős alakja: baragelis); A -eliai, -€liai képzős oikonimák elterjedési területe Pr. Litvániában már szűkebb, mint az -(i)ninkai, még inkább az -1škképzősöké; csak a korábbi sz. területére korlátozódik.']}gg Freeman is not available. હેઠ: Oops the required response is valid JSON only. Need correct final. Mention citations preserve. respectively Gumbinneni körzet járásaiban, valamint az egykori A königsbergi körzet Labiaués Wehliau-- járásaiban ilyen toldalékú oikonimákat nem jegyeztek fel, bár szórványosan e járások határain túl nyugatra és délre is előfordulnak (a Fischhauseni, Königsbergi, Szentapili, Insterburgi és egyéb járásokban — járásonként 1 -ellen képzős oikonima- ). Litvániában az ilyen típusú derivátumok az egész területen elterjedtek, és nem alkotnak különálló areálokat"". A ritkább toldalékok közül Porosz Litvánia területén megemlíthető a -ine, -yne, -ava (-avai), -ija stb. Az -inė toldalék, amelynek személynevekből képzett származékai Litvániában — a žemaitiai és Litvánia legdélebbi részét kivéve — igen nagy számban fordulnak elő'®, Pr. Litvániában nem különösebben produktív (~3%). Származékai még az -eliai, -ėliai toldalékok elterjedési területénél is szűkebb területen fordulnak elő (a nyugati határ egybeesik, délen pedig — a Gumbinneni járásig); személynevekből: Blėk-inė (Rg): személynév. Blėka, Blėkius; Dišer-inė (Pak): pvd. *Dišeris, plg. pvd. Dišeraitis; Draugansk-inė (Tlž): pvd. *Drauganskas, -is, plg. pvd. Draugėlis, Draugulis; Gud-iné (Gmb): pvd. Gūdas; Gumb-inė (Gmb): tulajdonnév. Gumbis; Skirpst-iné (Pak): tulajdonnév. Skirpstas (vagy b.z. skirpstas „egy ilyen, a szilfafélék családjába tartozó növény”); Sanc-iné (Tlz): tulajdonnév. *Santys (vö. Sankys és Santa); Seir-iné (Rg): tulajdonnév. Seirys; az appellatívából: Ang-iné (Is): angis; Obuol-iné (Pak): obuolys, obuoliai; Ziezdr-iné (Pak): žiėzdras "zvirgzdas” (de vö. Ziezdrys helynév) stb. Jelenleg nehéz megmondani, hogy az említett határtól nyugatra és | délre voltak-e még -ine képzős származékok, ha nem vizsgáljuk meg a teljes nyugati területet a német forrásokban -innen, -informantu alakban rögzített oikonimáival együtt, mivel ez az írásmód mind a -tnė, mind a -inas képzőket tükrözheti. Csak annyi bizonyos, hogy -tnoikonimák Ungura és Geldapė körzetétől délre is voltak, vagyis Olecko környékén. Az említett nyugati határon túl -inne képzős oikonimát nem rögzítettek. Egy-két oikonimát más képzőkkel is rögzítettek: -ynė: Akmenynė (Stlp): lakatlan terület neve. akmuo > akmenįijnė; Jovar-ynė (Tlž): lakatlan terület neve. jovaras > jovarijnė; Paucak-ynė (Plkn): személynév * Paucakys, vö. a családnévvel Pautelis, Pautenis és társaik. ; Varl-yné (Plkn): lakatlan terület neve. varlė > varljné. Igaz, ezek az oikonimák nemcsak a -ynė képzős származékai lehetnek, hanem kollektív jelentésű közszavakból oikonimává vált alakok is. ; -(i)ava (-uva): Tepl-iava (Vėl), vö. porosz vtv. „Tape, Tape-law-- ke'“, Vėl-uva 17 Lásd. Razmukaite M. Id. tanulmány. 59. o. 18 Vö. Razmukaitė M., A Litván SZSZK oikonimaképzésének jellegzetesebb képzői P. 142. 19 ezen magyarázatokhoz vö. Gerullis G. Min. veik. 181. és 189. o. -— 81 (Ismét), vö. előszó személynév Welle’, litván Vėlius, Vėlis; -ija: Seper-ija (Rg): vod Seperys; Varn-ija (Pak): folyó. Varna, Vainas vagy b.z. varjú, holló; -ainė: Rag-ainė város (Rg): b.ž. ragas „a szárazföld hegyes része, amely benyúlik a tengerbe; félsziget...; sarok”; -ena: Kalv-ena (Tz): b.z. kovács vagy kovácsműhely. -otai: Argel-otai (Pak): * Argelé folyó, vö. Arga folyó -ujai: Kaln-ujai (Tz): b.z. hegy vagy *kalnūjis. A Porosz Litvánia jellegzetesebb oikonimaképzőiről szóló megjegyzéseket összefoglalva el kell mondani, hogy egyes képzők és azok elterjedtsége összefüggő területet alkot a Litvániában, illetve annak nyugati és délnyugati areálumaiban elterjedt képzőkkel (-iškiai, -ėnai, -inė), mások viszont Porosz Litvánia sajátosságát jelzik (az -ininkai, -eliai, -ėliai képzős oikonimák nagyobb koncentrációja, valamint az -ynai képzős oikonimák elterjedtsége és produktivitása). NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A HELYSÉGNEVEK KÉPZŐS KÉPZÉSÉRŐL POROSZ-LITVÁNIÁBAN Összefoglalás A cikkben Kis-Litvánia (Porosz Litvánia) déli részének, a Darkiemis (Darkehmen), Geldapė (Goldap), Gumbinė (Gumbinnen), Įsrutis (Insterburg), Labguva (Labiau), Pakalnė (Niederung), Pilkalnis (Pillkallen), Ragainė (Ragnit), Stalupėnai (Stalluponen), Tilžė (Tilsit), Veluva (Wehlau) járásaiban található képzős helyneveket (képzés, formánsok) tárgyalják. Az anyagot W. Kalwaitis helynévjegyzékéből gyűjtötték (Kalwaitis W. Lietuwisky Wardy Kletele. Tilžėje 1910 m. S. 24—67). A fent említett járásokból mintegy 400, képzőkkel képzett helynév található, a képzők szerint (a derivátumok produktivitásának sorrendjét követve): -isk-(-išktai, -iškė, -iškas, -iska), -énar, -ynai, -(i)ninkai (-eninkai), -eliai, -eliai, -ine, -ynė, -ava '(~uva) és mások. összegyűjtve. Megjegyzendő, hogy e Kis-Litvánia területének szuffixális helynevei képzésének elvei sok esetben nem különböznek Litvánia nyugati, illetve délnyugati peremvidékének képzési elveitől. A -15k képzővel itt a helynevek többnyire személynevekből, az -énai képzővel pedig víznevekből képződnek. A -ynaz és -(i)ninkai (-eninkaz) formánsokkal rendelkező helynevek inkább a sajátos regionális képzésmódot mutatják. 82