Dėl balsių „a“, „o“, „e“, „ė“ kaitos slavizmuose

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XXXVII (1997) LEXIKOGRÁFIAI IR LEXIKOLÓGIAI PROBLÉMÁK Zigmas ZINKEVIČIUS DEL BALSIU 4, 0, €, KAITOS SLAVIZMUOSE A szláv nyelv a hangzója helyett a litván nyelv kölcsönszavaiban a, o, e, € magánhangzók fordulnak elő, pl. a lengyel panna a litván nyelvben pana lett, míg a pan — már ponas, azonban a Zart, czas helyett Zertas ‘tréfák, gúnyolódások- ’, čėsas alakot használjuk. Miért van ez így? A tanulmány célja e jelenség vizsgálata, törvényszerűségeinek és okainak megállapítása. Rövid tanulmányban lehetetlen egy ilyen összetett jelenség minden lehetőségét megvitatni, ezért csak a legfontosabb kérdésekkel foglalkozunk. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy e jelenség legfőbb oka a balti hosszú 4 fokozatos szűkülése a litván nyelvben, majd végül o magánhangzóvá alakulása. Ez a kétféle — o-val és 2-vel jelölt — változatok megjelenését eredményezte, gyakran ugyanazon szavak dublettjeit is, pl. az arbata mellett a nyelvjárásokban az arbota is megtalálható. Vö. még pana és a nyelvjárási pona, granycia ‘elválasztó határ’ és gronycia, kvasas ‘erjesztett ital’ és kvosas, talierka'lėkštė' és tolierka (ez utóbbi szó eredeti forrása — a német 7a//er). Dublettek nemcsak a köznyelvi, hanem a tulajdonnevi lexikában is előfordulnak, vö. a keresztnevekből származó vezetékneveket: Adamonis, Adamkus, Adamkėvičius és Adomonis, Adomkus, Adomkévicius; Baltraméjus (Baltramiéjus), Baltramaitis, Baltramavicius és Baltroméjus (Baltromiéjus), Baltromaitis, Baltromavicius; Bartkus, Bartkévicius és Bortkus, Bortkévicius; Blažys, BlaZditis, Blazévicius és Bložys, BloZaitis, BloZévicius. Ilyen példából rengeteg van. Általában a régebbi változatokban o, az újabbakban pedig —a magánhangzó szerepel. Az o és az a közötti választást azonban nemcsak a kölcsönzés vagy a személynév megjelenésének ideje határozta meg, hanem a hosszú 4 különböző szűkülési foka is az egyik vagy a másik nyelvjárásban abban az időben, amikor a kölcsönzés történt. Ezenkívül nem szabad szem elől téveszteni a kölcsönszavak adaptációját, valamint azt a kialakult tendenciát sem, hogy a szláv a-t automatikusan litván o-val változtassák fel azután is, hogy a litvánok a hosszú 4-et már o-vá alakították. A litván nyelvterület keleti peremvidékein, ahol a szlávokkal való kapcsolatok igen régiek, sokkal több o-s változatunk van, mint Litvánia más részein. Itt mondják például a bokas ‘bakas’, bolius ‘balius’, dokas‘stogas’ (a dach,;gax-ból), doktorius ‘daktaras’, kanova ‘griovys’ (karkasa), kavolkas ‘gabalas’ (a fehérorosz kxaBdrak, gen. sg. kaBdika-ból), kova ‘kava’, morka "pašto zenklas’ (marka, mapka), moza ‘tepalas’ (maz, masse), pora ‘garas’ (para, napa), porabkas ‘samdinys’ (mapabak), posas ‘pasas’, storsas ‘vyresnysis’ (starszy, crapmsr), skola ‘mokykla’ (szkola <lot. schola), ultojus ‘tinginys’ (ryzeran), vota ‘vata’. További példákat lásd: Baltistica X(1), 92 és XXII(2), 68–69. 196 Nem mindegyik ilyen kölcsönszó, és nem is Kelet-Litvánia minden nyelvjárásában tekinthető réginek, annál is inkább, mert itt sok helyen a régi hosszú 4 viszonylag későn szűkült, egyes helyeken pedig még ma is 4-et ejtenek o-s árnyalattal, vagy akár tiszta a-ként. Egyébként az ilyen nyelvjárásokban a köznyelvből vagy más nyelvjárásokból újonnan bekerült szavak a 0 helyett uo kettőshangzót kapnak, mivel e nyelvjárások rendszerében nincs valódi o magánhangzó, például így mondják: armuénika, agranuomas, muožna, puol’ka, pamiduėras... és Adiol’pa ‘Adolfas’, Bruonius, Muonika stb. A nem régi o-s változatokat az olyan szavak is mutatják, mint az aktoras ‘hektaras’, amelyek viszonylag nemrég jelentek meg a litván nyelvben. Azonban néhány, a köznyelvben nem létező, o-t tartalmazó változatot Litvánia távoli nyugati részén jegyeztek fel, például a posnia „mező, szántóföld, vetés” (pasznia, mauris) szót Marijampolė, Lazdijai, Punskas és Šimonis környékén használják; a ronyčia „mezőn át vezető ösvény” (rparuna) — Skuodas és Mosėdis környékén; a kvosas „erjesztett ital” és a mozoti „bekenni, összemaszatolni” még Kis-Litvániában is használatos (ott a lengyel kwas, mazac szavakból). Sok, ma már csak a nyelvjárásokban előforduló ilyen alakot már a régi írásokban is használtak, például: aktova (a lengyel oktawa szóból) DP, SD, moliavoti „festeni” DP, BB, pona „leány, hajadon” PK, SD, senotas „szenátus” SD, seliova „selyem” SD, slova „Szlovénia” Ch, svobas „sváb” SD, tolieris „ilyen pénz, tallér” DP, folierka „tányér” SD stb. Mindez megcáfolja egyes nyelvészek (J. Kazlauskas, V. Maziulis) által felvetett hipotézist, amely szerint a mai litván o helyén a balti nyelvekben hosszú * O volt, ráadásul ez összeegyeztethetetlen a régi balti helynevek, különösen a víznevek elszlávosodott adataival is, vö. a vízneveket: A607r5Ha (: obuolys), Haya — Nočia, Baka—Vokė és még sok más. A szláv o magánhangzó helyén a litvánban ellenkezőleg a áll, például: abazas „katonai tábor” (lengy. 0boz), bagotas „gazdag” (bogaty, 6orars), grašis „aprópénz” (grosz), lokamstva „kapzsiság” (fakomstwo), macnus „erős” (mocny). Vö. még: papas DP, MP, SD „pravoszláv pap” (popas — késői jövevényszó az orosz rom-ból). Ez képezte a szláv eredetű szavak adaptációjának alapját: o-jukat automatikusan litván a-ra, a-jukat pedig litván o-ra cserélték. Az affrikáták, valamint az r, $, Ž mássalhangzók után szláv szomszédainknál másodlagos eredetű a magánhangzó áll, amely e mássalhangzók megkeményedése következtében alakult ki. A litvánok az ilyen szavakban gyakran a várt o vagy a helyett é vagy e hangot használnak, pl. célius Tvr más nyelvjárások colis „25,4 mm-rel egyenlő hosszmérték” (a lengyel cal szóból), andarėkas (undarėkas) Brsl a más nyelvjárások andarokas (undarokas) „szoknya” alakja helyett (a lengyel andarak < német Unterrock szóból), šarenčius Zml a šarančius „skériai” helyett (lengyel szrararicza, orosz caparua), pažėras Kls, Tvr, Lz a paZaras „tűzvész” helyett (pozar, moxap). Keleti szomszédaink, a mai belaruszok ősei, a lágy affrikátákat és az r, $, Ž mássalhangzókat a XIV. században kezdték keményíteni, déli szomszédaik, a lengyelek pedig még korábban megkeményítették őket. Akárhogy is, a Litván Nagyfejedelemség kancelláriai nyelvében ezek a mássalhangzók már megkeményedett állapotban tükröződnek. Így a régi szláv ca, Ča, ra, Ša, Za (=ce, ce, re, se, Ze) kapcsolatok a lágy c; Č5 r, Š, Ž' mássalhangzók megkeményedése következtében ca, Ča, ra, sa, Za alakokká váltak. A megkeményedés előtt átvett litván szlavizmusokban e mássalhangzók után e magánhangzót találunk, amely nyújtási helyzetben zártabbá vált, és a mai € hanggá 197 alakult, pl. cerepycia Sd, čerpė XVII. századi szótárak < veperrnima (>brus. vapanirra). A megkeményedés után átvett kölcsönszavakban ė(e) helyett ofa) található, de a mássalhangzó lágysága rendszerint megmarad, pl. ciobras, ciobrélis „egy bizonyos gyógynövény” a ¢ébras, cébrélis mellett — mindkét változat már a XVII. századi szövegekben is megtalálható, és nehéz meghatározni, hol van a szabályos hangtörténeti fejlődés eredménye, s hol a hiperkorrekció terméke, annál is inkább, mivel a szláv wa6ps eredete nem világos. Meg kell mondani, hogy a če(če) || či típusú kettős alakokat még inkább, mint az a || 0 ingadozást, érintette a hangadaptáció és a hiperkorrekció. Todėl toliau bus pateikiami tik būdingesni šio reiškinio pavyzdžiai, vienur kitur stengiantis spėjamai paaiškinti jų tokio vokalizmo priežastis. Pradėsime nuo žodžių su €,e, kurie užfiksuoti senuosiuose raštuose. Pirmiausia pateikiami turintys tokį vokalizmą pozicijoje po ¢ čebatas ‘ilgas aulinis batas' DP, Vln, SD, KN iš ge60rs> y060r (totorių skolinys?- ). Plg. čebatorius ‘kurpius’ DP, SD < weboraps; čėdyti “taupyti, tausoti’ Mz, WP, BB, MP, SD iš mazuzs (sl. * Ščediti); cerka ‘taurelé’ Ch, SD iš czarka (hiperkorekcija?); cernylas ‘ra$alas’ BB iš weprmio (brus. wapmina). Ilgainiui išstūmė savas žodis rašalas; čertas ‘ördög’ Mz, DP, WP, KN a weprs-ből (belarusz wopr, lengyel czart, czort); Césas ‘idő’ a vacs-ból (valószínűleg hiperkorrekció); česnakas BB, Ch, SD a vecHoks-- ból (belarusz vacrHok); čėstis 'szerencse' Mz, BB, DP, Ch, KN a cvacrse-- ből (szláv *sacestse). Vö. céstlyvas ‘szerencsés’ Lex, sceslyvas ‘ua.’” KN (belarusz cvacriiBer); Céstis, Cestis ‘tisztelet; lakoma' Mz, BB, DP, Ch, PK a vecrs-ből; cestavoti ‘vaiSinti’ Mz, BB, DK, KN a vecrBoBars szóból, Cetvergas ‘csütörtök’ DP, PK, WP a werseprs (belorusz vausepr) szóból; pécétis ‘pecsét’ Mz, BB, Vin, PK, SD a * meuars> nears szóból. Vö. péciotis ‘uo.” S. Dauk. Az r utáni helyzet (a lágy r csak a belorusz nyelvben keményedett meg, ráadásul annak sem minden nyelvjárásában): récka ‘félköböl’ Mz, O a pxxxa (belorusz paxka) szóból; rėdas ‘sor, rend’ Mz, DP, Ch a pags (belorusz paz) szóból; rėdyti „tvarkyti, puošti“ iš DAIMHTE, pozicija po £: šėnavoti „gerbti, mylėti“ Ch, KN iš lenk. szanowac<- vva. schonen ir sénavoné „pagarba“ Ch iš lenk. szanowanie (hiperkorekcija?); šėpa „spinta“ SD iš mana ar lenk. szafa<vok. Schaff (hiperkorekcija?); šėporius „prievaizdas, tarnas“ KN iš lenk. szafarz < sva. schaffari (hiperkorrekció?); sétra ‘sátor’ DP a lengyelből. szatra (török jövevényszó, vö. tatár cadyr; a litván forma €-val valószínűleg hiperkorrekcióként magyarázható). A Z Zédnas utáni pozíció "mindenki; senki’ BB, WP, Ch, KN a xazwsr, xazers, lengyel. zadny (hiperkorrekció?); zéglius, žėglis 198 „buré” MP iš lengyel Zagiel (<német Segel). Használta ir Bretkūnas, akinek írásaiban német nyelvi kölcsönszó iš lehet. Vö. Zég/iorius ‘vitorlázó’ MP; žėkas „templomi szolgáló, tanítvány” Mz, BB, WP, DP, MP a lengyelből Zak < lot. diacus, diaconus (hiperkorrekció a litván nyelvben?); Zelavoti „sajnálni” xaropars, lengyel. BB < Zafowačir Žžėlaba „gyász” Ch iš xaro6a (hiperkorrekció?). Vö. Ža/abha ‘gyász’ BB; Zertas, juokas, pašaipos KN iš xaprs ar lenk. Zart< wa. schėrz. Vö. Zertavoti „Tréfálni, gúnyolódni” Ch iš lengyel Zartowač Példák su e, €, nem figyelhetők meg a régi írásokban, de megtalálhatók a mai nyelvjárásokban: Pozicija cėrius „császár” Ad, po G é Tvr, Dsn, Šlčn, Lz, a zaps-ból (a rbcaps < lat. Caesar átalakításával); ¢édas „korom” Ad, Dv, Lz és čedas „ua.” ' Grv, Žž, Bsg, Vb iš vazgz, lenk. czad (hiperkorrekció?). Vö. dióda ‘u.a.’ PIS, Kltn; cejus ‘tea’ Ad iš wai < tot. caj ‘(hiperkorrekció- ?). Vö. cojus “u.a.? Svné; Cérai „burtai, kerai” Lz, Svn¢, Rdm, Kp és eras „ugyanaz” széles körben a vapzr-ból (hiperkorrekció?). Pozíció po & Sebalbonai „ilyen növény” Sn és sabalbonai „ugyanaz” széles körben a lengyelből. szabelbon vagy németből. (Kelet-Poroszországi) sabal/bone (hiperkorrekció?); sebas „zsidó szombati ünnep” Ds és §Gbas „ugyanaz” széles körben a wabac-ból, lengyelből. szabas jiddis < Sabbes < héber sabba (hiperkorrekció?); séZelka „kudra” Mlt, Dkšt, Dglš és sėžiauka't.p. ' Tvr a caxesxa-ból, lengyel. sadzawka (hiperkorrekció?). Vö. a széles körben előforduló sodzialka, Ch, sožiauka DP, SD. Pozíció po Ž: Zéba „varlé” Lz, Kls, Šlčn, Dbč, Zt, Nč a xa6a, Zaba szóból (hiperkorrekció?- ). E szavak és más szavak (csak a jellegzetesebb példákat közöltük) további vizsgálata pontosíthatná az a, o, €, e változatok megjelenésének valódi okait, azaz meg kellene állapítani, hol van szó szabályos hangfejlődésről, és hol az adaptáció, hiperkorrekció vagy valamely más jelenség volt a meghatározó. FORRÁSOK BB — Biblia tatai esti Wissas Schventas Raschtas Lietuwischkai pergulditas per Jana Bretkuna Lietuvos Plebona Karaliaucziuie (1590. évi kézirat). Ch-S.B. Chilinski-- Biblie nagy gondossággal lefordítva Litvánia népe számára..., Londonban kinyomtatva 1660 m. S. Dauk – Simonas Daukantas, írásai. DK – Kathechismas arba mokslas kiekwienam krikszcionii priwalvs- ... Ižgulditas... per Kuniga Mikaloiu Daugsza.. Ižspaustas Wilniuie... 1595. DP — Postilla Catholicka... Per Kūnigą Mikaloiv Davkszą.. iz tękiszko perguldita... Wilniui Nyomdákban Akadémiák ... 1599. KN – (S. Jaugelis Telega) Psalmay Dowida szwenta- ... (Kniga Nobaznistes Krikščioniszkos ... antra karta perdrukawota... Kiedaynise... 1653). 199 MP – Postilla Lietvwiszka... Wilnivy per Jokubą Morkuną- ... Metuose- .... 1600. Mž – Mažvydas. A litván nyelv legrégebbi emlékei 1570-ig... Kaunas, 1922. PK — Polski z Litewskim Katechism... Naktadem... Ma lchera Pietkiewicža.. W Wilnie: Drukowat Stanistaw Wierzeyski... Roku 1598. O – Korábban. A königsbergi levéltár kéziratos (úgynevezett A. Krause-féle) német–litván XVII. század szótár. SD — Dictionarium trium lingvarum, In usum Studiosae Iuventutis, Avctore.- .. Constantino Szyrwid.. Qvinta editio... Vilnae... M. DCC. XIII. Vln —Bartholoméus Willent Luther-féle Enchiridionjának, valamint az episztolák és evangéliumok litván fordítása... Göttingen... 1882. WP — Wolfenbütteli posztilla (a Wolfenbütteli Könyvtár 1573. évi kézirata). AZ a, o, e, ¢ MAGÁNHANGZÓK VÁLTOZÁSÁRÓL A SZLAVIZMUSOKBAN Összefoglalás A szláv helyett. a a in litvánban fekszenek A jövevényszavak a Magánhangzók a, 0, e, €, előtt, vö.: panna, pan, zart, szas és lit. pana, ponas, Zertas, césas. Hogyan magyarázható ez? A tanulmány ezt a jelenséget vizsgálja; Az a következtetés vonható le, hogy ezek a litvánban elsősorban a balti hosszú 3, č, zártabb o, €-vé való átmenetével, valamint a szláv palatalizált ¢, Čč, r, $, Ž kemény mássalhangzókká válásával és az őket követő magánhangzók megváltozásával függnek össze. A szóban forgó változatok sok esetben a kölcsönzési folyamat kronológiáját tükrözik; ez azonban meglehetősen pontatlan a 4, č szűkebb magánhangzókká való, nem szinkrón átmenete miatt, amelyet a litván nyelvjárásokban figyeltek meg, továbbá a kölcsönzések adaptációja és hiperkorrekciója miatt, amelyeket nem mindig könnyű megmagyarázni. A tulajdonképpeni Okok tehát, amelyek egyes változatok kialakulása im nehéz feltárni, mi határozta meg a magánhangzzu órendszert. 200