Die Areale Charakteristik von Wörtern und Wortbedeutungen im nichtdifferenzierenden Mundartwörterbuch

į = © LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XXXVII (1997) LEKSIKOGRAFIJOS IR LEKSIKOLOGIJOS PROBLEMOS psn, marist meta pa“ | dx UM WISER gtG ti A) kat if „1 apēas brace bead da) eee (alia Tin in eit I omen i F i tine ātrs nū Vites LANSONE i gov dh doth Em Sela] lūši BA Yo mh a Aris "| saboic7 are moun 1" RI-I, ēzes VĀRDU UN VĀRDU JELENTÉSTERÜLET JELLEMZÉSE A „NEM DIFFERENCIÁLÓ NYELVJÁRÁSI SZÓTÁRBAN” A specifikus és kevéssé kutatott dialektológiai lexikográfia egyik kérdése a földrajzi jelölések rendszere, amely adatokat közöl a szó vagy a szó jelentésének elterjedtségéről. Ezek a jelölések különösen szükségesek olyan szótárakban, amelyek egy nagyobb tájegység lexikáját ölelik fel; tehát a készülő „Lett nyelvjárási szótárban” is (Bušmane, Kagaine 1980: 59—75; Kagaine 1985: 64—86), amelyet viszonylag teljes típusú nyelvjárási szótárnak szánnak. A földrajzi jelölések általánosságuk vagy konkrétságuk fokától függően különbözők lehetnek: + általános jelölések — dialektus, nyelvjárási csoport vagy kultúrtörténeti tájegység; + konkrét jelölések — meghatározott nyelvjárás. A nem differenciáló nyelvjárási szótárban („Lett nyelvjárási szótár”) az anyag sűrűségétől függően általában célszerű mindkét jelöléstípust használni. Mindazonáltal figyelembe kell venni, hogy mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Az általános jelölések kevés helyet foglalnak, és szemléletesen mutatják egy szó vagy szójelentés lokalizációjának helyét, azonban pontatlanságok lehetségesek — előfordulhat, hogy a megjelölt terület egyes nyelvjárásaiban valamely lexikai vagy szemantikai dialektizmust nem használnak. Konkrētu izlokšņu uzskaitījums (sevišķi, ja ir blīvs materiālu vākums) aizņem daudz vietas, bet sniedz precīzas ziņas par leksēmas lietojumu norādītajā izloksnē. Vārdnīcas lietotājam, kurš pilnībā nepārzin Latvijas administratīvi teritoriālo iedalījumu, konkrētās norādes ne vienmēr sniedz pietiekamu priekšstatu par vārda vai vārda nozīmes | lokalizācijas vietu. Nemot vērā, ka katrai vārdnīcai piemīt zināma abstrakcijas | pakāpe (piemēram, izlokšņu vārdnīcas arealas izplatības ziņā nedublē dialektalas leksikas atlantus, kas sniedz ziņas par nedaudzu vārdu izplatību relatīvi visās | izloksnēs), vispārīgās norādes ieteicams lietot tad, ja vārds vai vārda nozīme aptver vai nu plašu izplatības areālu [sk. bikis1, bruceklis1], vai arī tas sastopams šaurā kompaktā areālā [sk. blozmēļ. Leksikogrāfiskajā praksē vērojams, ka abi šo norāžu veidi tiek kombinēti. Nediferenciālā izlokšņu vārdnīcā ģeogrāfiskās norādes sastopamas divējādi: | + pastarpināti —pie ilustrativa materiāla un leksikografisko avotu atsaucēs; + tieši —kā vārdisks (vai arī šifrēts) vispārīgo arealo norāžu vai konkrēto | izlokšņu uzskaitījums un karšu veidā. | Katra vārdnīca (īpaši izlokšņu vārdnīca) ir ne tikai lingvistisko, bet arī kultūrvēsturisko faktu avots —vārdnīcā ievietotais ilustratīvais materiāls sniedz j Ziņas gan par etnogrāfiskajām reālijām, gan par tautas paražām un ticējumiem. i 137 | Ennek a kultúrtörténeti rétegnek a lehető legteljesebb bemutatása érdekében a „Latv nyelvjárások szótárában” minden lexéma minden jelentéséhez nyelvjárási példák kapcsolódnak, amelyeket úgy válogattak össze, hogy különböző kultúrtörténeti területek (Vidzeme, Zemgale, Kurzeme, Latgale, valamint Sēlija) nyelvjárásait is felöleljék [lásd: bedre]. Közvetett úton a lexéma areális elterjedésére vonatkozó adatok a lexikográfiai és egyéb publikált forrásokra való hivatkozásokból is megszerezhetők. A „Latv nyelvjárások szótárának” legfontosabb lexikográfiai forrása K. Mīlenbahs és J. Endzelīns „Latv nyelv szótára” (ME I–IV), valamint annak kiegészítései (EH I–II), amelyekben a szavak földrajzi elterjedésére vonatkozó utalások találhatók; ezeket a készülő szótárba is átveszik [lásd: bļorcāt 1,2, blikstiens]. Ezenkívül más, a ME és az EH után kiadott nyelvjárási szótárakat is felhasználnak, például az „Ērģeme nyelvjárásának szótárát” (EIV I–III), valamint nyelvjárási anyagokat, például a Filológiai Társaság és a Nyelvés Irodalomtudományi Intézet kiadványaiban megjelent nyelvjárásleírásokat [lásd: blumīzers.- .], továbbá egyes monográfiákat, például a Stende nyelvjárásának leírását (DR 1955 stb.), amelyek szintén közvetve adatokat szolgáltatnak a lexémák areális elterjedéséről. A „Latv irodalmi nyelv szótárára” (LLVV I–VIII) való hivatkozás azt mutatja, hogy az adott lexémát az irodalmi nyelv részének tekintik, illetve hogy a nyelvjárások képviselői számára is ismert. Ha egy szó vagy egy szó jelentése nem kompakt areában terjedt el, illetve ha a szó adatainak nyilvántartása nem kellően sűrű, a „Latv nyelvjárások szótárában” közvetlen földrajzi utalásokat alkalmaznak, vagyis felsorolják azokat a nyelvjárásokat, amelyekben az adott szót regisztrálták. (Annak érdekében, hogy ez a felsorolás ne foglaljon túl sok helyet, ki lehet dolgozni a nyelvjárásnevek rövidítéseit, ahogyan azt a ME-ben és az EH-ban is tették.) A dialect dictionary- ’s distinctive and relatively uncommon type of direct geographical indication is the use of maps (Viereck 1988: 101-113), which offers several advantages. First, a map can combine several phonetic and morphological variants [see blusāt, blusuot; blusāties, blusuoties]; second, it shows more clearly the distribution of lexical-semantic dialectisms outside the compact area [see bruceklis]. When examining the vocabulary to be included in a non-differential dialect dictionary in terms of areal extent and breadth of usage, it seems useful to distinguish several groups. 1. Words common to dialects and the literary language. Given the proportion of mass communication media, the influence of the literary language is undeniable in all dialects, and representatives of all dialects know the words of the literary language. However, many words may have a strongly pronounced literary character within a particular group of dialects. When it is possible to establish the rare use of a literary-language word in a particular area or group of dialects, restrictive geographical indications should be given: rare; used only by the younger (middle) generation; nem irodalmi stb. [lásd: bedre 1]. A földrajzi megjelöléseket az irodalmi nyelv azon szavainak jelentéseihez, állandósult szókapcsolataihoz vagy frazeologizmusaihoz kell megadni, amelyek eltérnek az irodalmi nyelvtől. Természetesen ez a felosztás nem lesz abszolút, mivel az irodalmi nyelvi szó vagy szójelentés elhatárolásának egyetlen kritériumaként a „Lett irodalmi nyelv szótárát” (LLVV) tekintik, amelynek első kötete már 1972-ben megjelent, de ~ RAEI ASY TE] Teta TSR) Raita T noiarila IT KF i utolsó kötete 1996-ban még nyomdában van. Fontos megadni az elterjedési területet | azoknak a szavaknak vagy szójelentéseknek az esetében is, amelyek az LLV V-ben az 138 o R „apv.” megjelöléssel szerepelnek. [lásd: bruceklis 1], valamint a néprajzi reáliák megnevezéseihez. 2. Az irodalmi nyelv szókincse és a nyelvjárási lexika között köztes réteget alkotó, nem irodalmi társalgási nyelvi szavak bizonyos területi korlátozottsággal rendelkeznek, amelyet rendszerint történelmi körülmények határoznak meg. Összefoglalva, a germanizmusok inkább Vidzemben, Kurzemben és Zemgaléban, a szlavizmusok pedig 3 Latgaléban terjedtek el. E csoport bizonyos areálhoz kapcsolódó szavaihoz meg lehetne adni az általános földrajzi megjelöléseket [lásd blumīzers.. (lehetséges általános megjelölés: Kurzemében, Zemgaléban, Vidzemében), blūdāt..]. 3. A széles areálban előforduló dialektális lexikai szavak esetében (ha elegendő anyaggyűjtés áll rendelkezésre) meg kellene adni a kompakt areálra vonatkozó általános földrajzi megjelöléseket, valamint fel kellene tüntetni azokat a nyelvjárásokat, ahol a szó vagy a szó jelentése az areálon kívül került regisztrálásra [lásd bruceklis- ..]. E csoport szavainak areális elterjedését a nyelvföldrajzi térképek is tükrözhetnék [lásd a térképmintákat]. (Azoknál a szavaknál, amelyek szerepelnek a „Lett nyelvjárások atlasza” lexikai térképein, | hivatkozni kell erre a munkára). 4. A szűk areálban előforduló dialektális lexikai szavaknál meg kell adni az elterjedés konkrét helyeit — a nyelvjárásokat [lásd blozmē, biksiņš]. Ez a felosztás csak akkor lehetséges, ha elegendően sűrű és ellenőrzött nyelvjárási anyaggyűjtés áll rendelkezésre; a szótár előkészítésének szakaszában a pontatlanságok elkerülése érdekében ajánlatos inkább a konkrét földrajzi megjelöléseket használni. kiojsļalķoegasā 610746 Xi vv het Erie shu se ae bačiņas, bačiņi; rövidítés bačiņš |) főnév Cékla- (valamint laboda-)levélből készült leves darával, tejjel vagy tejföllel. bačiņas, céklalevelek: a darát puhára főzik, a leveleket külön megfőzik, késsel felaprítják, és beleteszik [a levesbe], tejjel — ez a céklalevélleves Kursīšiban; A céklalevéllevest tejjel vagy tejföllel főzik; bačiņit főztünk levesben enni, amikor még nem volt [cékla], céklalevélből — amikor még nem volt. Tejjel főzték, hozzátették a darát, felaprították a leveleket — még kissé tovább főzték Sniķerēben; Régen ezt [a céklalevest] bačininak hívták, Bruknā pedig bačiņinek; saūc par bačiņām. lapām uzlej vārošu ūdeni, sīki, sīki sagriež. kad putraimi mīksti, ber klāt. tāpat kā pie skābeņu zupas pievieno olas, liesu gaļu, krējumu Zantē. Kurzemes un Vidzemes dienviddaļā, Zemgalē. a ME 1247 ein Essen aus Beeten Auros, Pļaviņās, aus Beetenblāttern Blīdienē; Šķēdē — bačiņš oder aus Sauerampferblāttern Kursīšos; EH I 197 Bēnē, Saldū (itt: tejben főtt répalevelek), Džūkstē (itt: répalevelekből, labodalevelekből és darából készült étel), bačiņi répaleves Grenčos. Žana ur Poni 4 POR aan dt A i a riai ašis k ns a sa ied ag ply tgs z i [m CU štai) Shas wal I Hd = 189 R CH ATRI T TIS 7 | bačiņas ‘bieSu lapu zupa” 3. T y SLE Er ph gir m i | " rik HET tyr 1 Viru da [4 pilis 819 m THA |lī Az AEE kap? a Fs érvel „fa tie”! al Hirdetések, R BEJEGYZÉSEK kd I Ati IL RR a ap ATC ES 2 30753 ROSNER SIRI uses tas LE LS RAS La | C bacipa —TR AVAL > mh of) Kaas vērsa aija T Č AS NA HE O oi Mis kis uidslsil «ctolsv ptokts S? A AN i bedre főnév 1. Mélyedés, gödör (általában a föld felszínén). aiz dārz bi — ličis dziļš bed, kur vis vasar ūdenc stāvej iekša Svētciemā; [találós kérdés]: minél többet vesznek el belőle, annál nagyobb lesz —gödör, Valmiera környékén marku ruok; pa visu senu laiku ta jai durītbēris bi, taga jaū saūc bedreNīcā; [tupolyaļkrumpli] gödrei — bii uz Runča kallina. tūr iebērem rudeni tupuļus sāklāi Sinolé; [krumpliļtéli tárolásra] /ika bedrē, teica ari —kapčā Bauskā. ó, a miruonu bedre, vagyis zárt gödör; krumplitároló gödör, amelyből télen nem veszik ki a krumplit. Nekünk nincs olyan nyitott gödrünk, csak zártak. Az öregek miruénu bedrének mondják — EIV I 159. e klātejamā bedre — krumplitároló gödör, amelyből a krumplit télen is kiveszik. LLVV II 49–50; ME I 276; ĒIV I 158; ritkán (irodalmi nyelvként) a felvidéki dialektus latgal nyelvjárásaiban, helyette duobe. 2.... biksiņ főnév ; kicsinyítő képzős. Összehajtogatott szövetből (általában gézből) készült pelenka, amelyet a csecsemő lábai közé tesznek. ezt a kis pelenkát átitatod, és a lábak közé teszed a feneke elé, hogy ne ázzon át a nagyobb ruha Szentmártonban. m bikstitiės v. Megijedni, félni. aits nebikstas, ka nāy sun. ő nem tudja elűzni a gonoszt a jóból; ne félj a kártól, az az én károm lesz, de neked úgy kell cselekedned, ahogy én mondom Džūkstēben; szintén Mežamuižāban. EH I 223 Augstkalnēben, Džūkstēben. —bikis főnév 1. Kalapács alakú eszköz a malomkövek élezésére. brķs és egy ku6 kapin dziērņs. neki 4b gal spič, vide kāc Wvandē; sudmaļu zellis kapinājis a tuo biķi tās dziērnas Grobiņā; dziērnakmeņ:s kapan a bik Puzē. Kurlandban. — EH I 219 Īvandē, Grobiņā. Fi Mia B= cu F o Hm 140 mu = = o //Āmurveida rīks (ar metāla daļas vienu smailu, otru plakanu galu) kā cieta (piemēram, sasalušas zemes, ledus) smalcinašanai, drupinašanai. bikis r, ku cērt. viņam bi viéns gals nuo dzelļža spic, uotrs plakans, vidū kāc nuo kuoka. priéks ciēt(a)s zemes ciršan(a)- s, cért zemi —ku ciétu va Ig cifst, sasalušu zemi a biķi cērt Nīcā; jaunākā laukā iegādāti biķi ar vienu galu platu sasalušas zemes ciršanai un citām vajadzībām Grobiņā. Kurzemē. EH 1219 Grobiņā. 2. Csákány. Csákány, amely vasból van kovácsolva, fa nyélre erősítve; egyik ága előre áll, a másik pedig úgy van hajlítva, hogy meg lehessen fogni és magunkhoz lehessen húzni Nīcában. 3. Döngölő. A káposztát csákánnyal döngölték a hordóban Sinolēben; káposztadöngölő, amikor a káposztát lesózták és hordóba rakták, azt ledöngölték, vagy csákánnyal — egy nehéz, kerek végű faeszközzel — összetörték Alūksnēben. wie CR) Sent Luda Tin dž ra EH 1219 Mālupē, Gulbenē. tat ežio = lina tiem mins tā Aizgūts; rövidítés EH I 219: a Bicke-ből. ——„rie SRT CS | villám, villámocska főnév. Szemhéj. minden szemhéj savanyú. szemhéj, amikor | alszik, csukódj be: Dundagában; már várom, hogy a mi lányunk hamarosan elkezdje festeni a | kék vagy zöld szemhéjakat Laucienában; a szemhéjon egy nagy (tehénnél) seb van. ha alszik, akkor csipás, de a szeme fáj. ha kint alszik és morog, akkor a szeme nyitva van Strazdē. EH 1229 Talsosban. blozmē, helyhatározói, változatlan. Rakásban, kupacban. megérkezik [a kocsmába], felveszi a rimet, forró a | hátakon. megcsinálta, és egyet felvett, mint valami állatot, amikor összejött: egy € blozm '€ kupac Puzēben; így egyetlen blozme lett összedobva Ugālēben; szintén Piltenében. | EH 1231 Ugālēben. | | blūdāt, blūdėt, blūdit ige. Tévedni, eltévedni; céltalanul kóborolni. hol kóboroltál ilyen sokáig, hogy csak most érkeztél haza? Preilos; egész éjjel az erdőben bolyongott Pildában; első alkalommal, amikor Rigában voltam, csak Kalupēben bolyongtam. Latgalian. | Borrowed; abbr. Russian. 61yauTe '61yxļgaTB, rnpryrarb” CPS I 116. i blumīzers, blumīzeris, blūmīzers, blūmīzeris subst. Mouth harmonicas. blumizeri — put it to your mouth so that it sounds. pretty tunes can be played in Kursīši; mother bought blumizeri from a backpacker so that the little brother could blow it in Irlava; Bérniém mutes harmonikái vagy blūmizernek Bauskában; Ott semmilyen bál nem volt, Kuldīgában csak blumizerrel játszottak; A szájharmonikát Sinolēben blūmizernek nevezik; Kemmén játszott, és Mežotnében is volt ilyen blūmizer; A blumizer mindent helyettesít. Amikor kell, akkor Dundagāban blumizert fúj; Bluméizér — Koddrais Tāicében, Dignājāban; Blumizeris Piltenēben, Zantēben; b/umizers Kandavā, Laidzē (Graudiņa VI), Puzē, Vandzenē: blumizērs (iio <.) Stendē (DR 1955, 111). inni V mint Eg A ai 13 Aizgūts; < nā.bdrmunīsera DR 1955, 111... June V) folyó is 2 blusāt; blusudt v. 1.... 2. Finoman buborékolni forrás előtt. ūdenic b/usu6, tū lin sāks varitiės Braslavā; ..amikor a víz bolu(s)zik, akkor a kenyér dagasztása Jērcēnos; a teknőbe olyat öntött, amilyen már bolus(z)ó víz volt, lisztet [hozzá], vette és jól összekeverte [a tésztát] Burtniekosban; a víz bolu(s)zik. amikor a víz bolu(s)zik, akkor a legjobb a kenyérhez Rencēnos; szintén bolu(s)zni EE a pete S ias i = Em o = 141 = Jaunburtniekosban, bolu(s)āt Trikātāban. ———————| o Só. 'ari blusatiės (2), blusuoties; 3.... 101 o ii ss ns aa, —blusatiės; blusuotiės v. 1....: T aa 2. A víz forrás előtti buborékolása. a víz blusojas. a víz már mozog, még nem forr, hanem blusojas Naukšēnosban; amikor a víz kezd blusotes, amikor a gőz úgy ugrál, mint egy kis buborék, akkor a lisztre öntik Jerosban; A víz buborékokat vet, pezseg, akkor jó [a kovász kelesztéséhez] Ēvelében; A víz azt mondja, hogy pezseg, akkor keverj lisztet bele Konosban; A víz pezseg, buborékokat vet, felfelé üt [buborékokat], forrni nem szabad hagyni, a liszt megég, akkor olyan síkos [kenyér] lesz, Garauzában kinyitják Rencēnosban; pezsegni Jērcēnosban is; pezsegni Karkosban. g B EH I 232 b/usuotiės sub v. blusuot Jeros; EIV I 177 blusātīēs. ~~ Vö. is /b/usāt, blusuot (2). 3.... A at blusāt 'sīki burbulot pirms vārīšanās Dr tic | ti d? gilgsrs bid ipl a ZI | AEWA i. I AS ESTA rai ET mā SOS O ZY MESA GRASS, | Ru Ex mą I {NS ties PSS INE | gz RS A FSO) e D/usāt, blusuot —K A NA i blusaties, blusuoties O (RK i DU Igen. SAI igpūlā 1. sz. Nem, bļorcāt | ige. 1. Bélyegezni. b/ofcā malus —miica, lai siksti Vecatė. | ~ MEI 321 Duntē, Stiené. 2. Gázolni, csörtetni (sárban, tisztátalan, poros vizekben- ). neviénc negrib pa netīrīrt ūdeņirt pa tuo blofcu bļofcāt Vecatē; nebļofca pa dublim!Svétciema. ME I 321 b/orcāt; EH I 234 b/ofcāt Lielsalacā. | 3. Kavargatni (például valamit folyadékban öblögetni), fröcskölésszerű hangot keltve. lēj kartin kufvirā ūdenī virsa un bļofcej, kustinej tu6 kufu Vainižos. 4. Keverni, elegyíteni (folyadékot), fröcskölésszerű hangokat keltve. neb/orca, bet ēd! Svētciemā. i = = a 1 5. Mosni. Limbažos. VAS Ad) „gėrį, «LEĻTIG sus bruceklis; brucegkls főnév. 1. Galoda (általában kasza élezésére). tuo sauc striks. vec ļaūds saūc pa brucek]. sziklakavics. na, most már közvetlenül Dundagában szedik; azok a valódi kavicsok, és akkor egy kis deszkát, amelynek mindkét oldalára agyagot kentek. itt a murva, én úgy gondolom, és cementet is hozzáadtak, hogy tartson, hogy ne omoljon össze. az is kőből van, és azoknak egyáltalán nincs olyan formájuk. az egész kavics I U al 142 a = egyetlen kőből van. régebben már maga készítette ezeket a kavicsokat. rátesznek még egy kis lapátot, és akkor mindkét oldalról jól összeillesztik. Azt megszárítja, aztán darabokra vágja, és homokot szór rá. A homokot belekeveri, és beleteszi ezekbe a lyukacskákba. Amikor megszárad és megkeményedik, ismét homokot szór rá. Addig, amíg elég vastag réteg nem lesz. Régebben ezek a darabok még másmilyenek voltak. Akkor csak fadarabbal lehetett szétmorzsolni. Amikor megolvad, egy marék homokot vesz hozzá. Amikor morzsolni kell, ráönti azt a homokot arra a darabra, és morzsolja. hogy jobban lehessen tartani, a fenőkődarabot előbb beáztatják a vízbe; a fenőkődarab végződését úgy alakították ki, hogy meg lehessen élesíteni vele a kaszát. add ide a fenőkődarabodat, hogy megélezzem a kaszát! Nica; a fenőkődarabokat csiszolókőből készítik. olyan végződés. azon a fogacskánál megreszelik. aztán ismét a fához öntöttek egy olyan szurokszerű masszát, amelyet smirglivel [kevertek]. az a bruceklirt egy ilyen kis mélyedés. bruceklit ott a kézben vagy a zsebben hordják Nīgrandában; mindenhol iskep’c’ bru:cyna bríic’eklivel Saikavában; bruceklis — gömbölyű vagy mesterséges homokkődarab, középen egy deszkácskával. A bruceklusokat kaszák élezéséhez vették Vecatēben. Kurzemben; az elterjedési területen kívül, Vecatēben, Saikavában. ME I 338 bruceklis Dundagában, Kuldīgában; EH I 244 bruceklis szintén Saldūban, Īvandēben, Saikavāban; EH I 244 brucekfs Dunikāban, Grobiņāban, Kalētosban, Bartában, Rucavāban. LLV V I 130 apv. i zr 2. Lenfésülő eszköz. [fésüléshez] br aka/tāda dēle és tic bruceklis bi, tic braūceklis bi, a kuo linus kulkstit Nīcāban. 3. EH I 244 bruceklis ‘egy kaparóvas’ Bikstos. | 4. Hazudsz, fölösleges ember. ez egy ilyen bruceklis — Nica közepén tolakodik. — ME I 338 bruceklis ‘egy felesleges ember, ötödik kerék’ Grobiņā. 5. ME 1 338 brucekls ‘rendetlenül öltözött ember’ Zasā. bruceklis „galoda” a R közelében 4i-| C SR "hitāūn *ypāīdīla sine ARDS nari ado va J) Uu pi sirtt41s A Ene GO al TAY kaa BO er 580) CARA TEN ATE Lis i Maga Ir CS /] sis Szemek P RSS LKA ŪSAS iT EE e bruceklis, brucekis a (> YJ zudumu S VL LIN Sh R 143 | | —IRODALOM -| "aa, Šia ir kalta A kasa viki, Zv * piktas. „a Bušmane B., Ka g ainė E. 1980: Tarmių žodynų tipai ir latvių dialektinių žodynų sudarymo klausimai. — Latvijos TSR MA Pranešimai 8, 59—75. DLJ – Dialektinės leksikos klausimai, Ryga: „Zinātne- “, 1986. DR 1955: D raviņš K, Rūķe V. A Stenden nyelvjárásának szavai és névszói alakjai 1. Bevezetés, hangsúly és intonáció, hangtan. Lundas. EHI-II – Endzelī- nas J. ir Hauzenberga E. K. Mūlenbacho Latvių kalbos žodyno papildymai ir pataisymai 1–2, Ryga, 1934—1946. ĒIV I-III -Kagaine E., Rage S. Ērģemei nyelvjárási szótára 1-3, Riga: Zinātne, 1977 1983. Graudiņa M.1958: Laidze és Kandava nyelvjárása. —A Nyelvés Irodalomtudományi Intézet tanulmányai 6, Riga, 1958, 257-297. Kagaine E. 1985: Az egyesített lett nyelvjárási szótár létrehozásának problémái. —Nyelvi aktualitások 1984, Riga: Zinātne, 1985, 64—86. LLVV I-VIII —A lett irodalmi nyelv szótára 1-8, Riga: Zinātne, 1972—1996. ME I-IV -Mūlenbachs K. A lett nyelv szótára. Szerkesztette, kiegészítette, folytatta J. Endzelīns 1–4, Riga: a Kulturális Alap kiadványa, 1923–1932. Viereck W 1988: Az angol nyelvjárások szótára — az angol nyelvjárások felmérésének szótárosított dátuma. —Lexikográfiai szimpózium IV. A lexikográfiáról szóló negyedik nemzetközi szimpózium kiadványai, 1988. április 20–22., a F-i Koppenhágai Egyetemen. Lexicographica Series Maior 26, Tübingen, 101–113. VLIR VI – A Nyelvés Irodalomtudományi Intézet tanulmányai 6, Riga: Zinātne, 1958. CPA I – Az orosz nyelv szótára 1, Moszkva: Az Idegen Nyelvű Állami Kiadó, i = Orosz szótár, 1957. R. fogaskerék LA R mater ĖS rita” $8 datagsuiok tus" āsi 57 9 Hd £ 3 x a a ia ii io ST) Lup peu Cul (a: A ZODZIU IR JU REIKSMIU AREALO CHARAKTERISTIKA NEDIFERENCINIAME i TARMIŲ ŽODYNE KIBA ZAG iīzii9i CL rifs GAS MIO ats) ATA © sos si ss I SOS ai as žalia ana === S) M | Összefoglaló p i r) Ebben a tanulmányban a nyelvjárási lexikográfia sajátos problémáját vizsgáljuk — a földrajzi utalások rendszerét, amely általános utalásokból (nyelvjárás, történelmi régió, járás) és konkrét utalásokból (beszédváltozat) áll. Az ilyen, a szó vagy valamely jelentésének elterjedtségét magyarázó utalásokat a differenciálatlan nyelvjárási szótárban kétféleképpen lehet megadni — közvetve (az illusztrációs anyag mellett) és közvetlenül (a területi utalások vagy a beszédváltozatok jegyzéke, valamint térképek formájában). A területi elterjedtség és a használat szempontjából célszerű több olyan szócsoportot elkülöníteni, amelyeket itt részletesebben elemzünk: —rr T 1) a nyelvjárások és a köznyelv közös szókincse; ku r | 2) a nem irodalmi beszélt nyelv szókincse; ED) plačiame 3) areale vartojama tarmių leksika; Ti „B Saias į 4) egy vagy több beszédváltozatban használatos nyelvjárási szavak. AL) ejās pst | | ŽODŽIŲ IR ŽODŽIŲ REIKŠMIŲ AREALINĖS CHARAKTERISTIKOS NEDI- | | FERENCIJUOJANČIAME TARMĖS ŽODYNE 1 TE i i gr ist ej er tālām aidu i. “r į X 2, Santrauka ~~ LH] ey ta vīr i Ia i Xr Ee “a "R si url rīti qe A nyelvjárási lexikográfiában sajátos probléma a földrajzi adatok rendszerének kérdése, amelyek a szó, illetve a szó jelentésének elterjedéséről nyújtanak információt. A lett nyelvtudományban ez a probléma a „lett nyelvjárásT E. EE | iai knisa js aa "IE ES NE i Sains 1 K 144 = ok szótárán” végzett munka során vált időszerűvé. A földrajzi adatok általánosításuk vagy — konkretizálásuk fokát tekintve különbözőek lehetnek: 1) általános adatok — dialektus, nyelvjáráscsoport vagy kultúrtörténeti terület, régió; 2) konkrét adatok — egy meghatározott nyelvjárás. A nem differenciáló szótárban (az anyag sűrűségétől függően) rendszerint célszerű az adatok mindkét típusát felhasználni, amelyeket a megfelelő szó, illetve a megfelelő szójelentés esetében fel lehet tüntetni: 1) közvetetten — szemléltető anyag és lexikográfiai forrás révén; 2) közvetlenül — az általános areális adatok vagy konkrét nyelvjárások szóbeli (illetve kódolt) felsorolásaként, valamint térképek formájában. Célszerűnek látszik a nem differenciáló szótárba felveendő szókészlet areális szempontú, illetve használati dinamikáját tekintő vizsgálata során több csoportot felállítani: 1. A nyelvjárások és az irodalmi nyelv számára közös szavak. L..... COMET NAL) gti LIFT F 2. Nem irodalmi, köznyelvi szavak. Na I —3. A dialektális lexika széles területen előforduló szavai. NE 4. A dialektális lexika szűk in területen előforduló szavai. a ių fidrizud srr hia hakas ® ZlēdtrēārsTikētut7 izttviss FR ob 221 | 5 5 a PRR LINAC LL VOR wah Bers 15 (N amIBĪĀ < USGS —TAB VUBZOKUFIOIT puso wads zērsris ave EOS oe dente Ziel a strralskivaešas ifitetāa pills. frtdsēas ote. o Bai vainirīmēt it) izribgā Biīd! Amador ilaf6t nfdbot ailing) virjien +) "I | sukas āra 1 Liuka ma la asie Lai a 7 WT To [IF SUE Gre rīgā * | kia za FIE C ID ” rīga Arvbeš oui cis gfttgāb Tied ta! suey tc m= sr. r == „ia a g. i R = FORRÓ Ere SETTER T ZF IEEE Tal Mā» 3 + rāda T IZ EE TAYE FFL AK VE FAR AKTI 4 vara NTP silabeda Srey wish xa dvrsais sere aud ašnēļode dē dzi uritumou vert acts zodytkb IGS POP AO NENT ARISKKOFEMIEATNIV TAISNI Puē S vaid or ha¥ ell Hailes ikelta A sā dittsečri eto ts + cred uinigvita „irmsig0tt: KA Ema ās rāti Br gas Sg dain „a ir ZA Nida. = JEL) ri U ma) «i SSK sā aa ČL «ban Fag pi o (8 UTAZÁS BE Co Fike nestle) tavas trādāku nm dt] gins sdrteldsbjājidā ameeli or ae Fu szív jó i RITA Ki LAT Pījuss SMS TE Mss LV BAS Ito "g "E AR SLI rozs = Tar ES Ty rT izndšisā sured ptīītdiai pide sbseiv oti pos | x zn = vizotds I (zūt sud (tē? žogisrēlīsmn gizā atsķitaragu „vinnē seimrīriotēte Sirio. sļiozrmngīmi gprs? Į ON, Kana E seu Ana“ atra 61 -+7 airiai Brae šrrtl vo rirmilvg ion. zöld am mms į gg: owed til afd vod ziedi only gretīgot Pprovurrameastb laid rinkai to 1 20 Lk 145 F