Norminamasis žodynas ir lingvistinė geografija

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XXXVII (1997) A LEXIKOGRÁFIA ÉS A LEXIKOLÓGIA PROBLÉMÁI Kazys MORKŪNAS A NORMATÍV SZÓTÁR ÉS A NYELVÉSZETI FÖLDRAJZ A teljes vagy nagy, a litván nyelv valamennyi szavát felölelő szótár mellett, amelyet K. Būga már elkezdett írni és kiadni, egykötetes, a köznyelv normatív szótárát is létre kívánta hozni. Az utóbbihoz a szavakat a nagy szótár cédulaanyagából A. Vireliūnas és A. Varnas válogatta ki'. K. Būga halála után ez a munka leállt. Ezt már a Litván Nyelv Szótárának egy másik szerkesztősége újította fel, amelynek létrehozásával az Oktatási Minisztérium 1930-ban J. Balčikonist bízta meg. Miközben tovább gyűjtötte az adatokat a nagy Litván Nyelv Szótárához, és megkezdte annak első kötetének írását, ez a szerkesztőség 1944-ig csaknem befejezte a szavak kiválogatását az egykötetes normatív szótár számára is. Elsősorban e kiválogatott anyag alapján állították össze és adták ki 1954-ben a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” (DZ) című szótárt. Az utóbbi évtizedekben nagyobb és kisebb helyesírási, hangsúlyozási, különböző szakterületi terminológiai, kétnyelvű és egyéb szótárak, valamint olyan munkák jelentek meg, amelyek hozzájárultak vagy hozzájárulnak a litván köznyelv lexikájának és használatának normálásához. A „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” című szótárnak azonban, amelynek 1972-ben és 1993-ban még két javított és bővített kiadása jelent meg (DZ,, DŽ,), ebből a szempontból kiemelkedő, azaz különösen nagy szerep jut. A „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” (értelemszerűen a köznyelvi litván szókincs) legnagyobb és legfontosabb részét eredetük szerint régi, a nyelvjárásokban is használatos szavak alkotják. E szavak meglehetősen nagy száma fő jelentéseivel valamennyi litván nyelvjárásban használatos, például: akis, duona, saulė, žėmė; balt) Jas, -a, gėr/Jas, -a, sald/Jūs, -i, vien/Jas, -a, ketvirt/Jas, -a; tu, jūs, mano; dusti, nėšti, pirkti. Ez az egész litván nép kincse. A „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas”-ban megadott szavak másik része — régtől fogva csak egy bizonyos nyelvjárási (beszédmódbeli) területen vagy valamely nyelvjárásban ismert, például az anyta „a férj anyja” szót ma főként a kaunasiak (Jrb, Kn, KS, Mrj, Prn, Sk, Vikv), a déli aukštaitisok (Al, Lzd, Šlčn, Trak, Vrn), valamint a keleti aukštaitisok nagyobb része? (An, Ign, Kp, Mit, Rk, Sr, Švnč, Ukm, Ut, Zr); krėžis „kosár íjjal, kosár” — észak-zsémjaitiai (Krtn, Mzk, Pln, Skd, TI), egyes keleti auks- "Salys A. Raštai 3, Įvairūs straipsniai, Roma: Lietuvių Katalikų Mokslų Akademija, 1985, 235–236. * Az anyóshoz hasonlóan ugyanazon a litván nyelvjárási területen néhány más, rokonsági kapcsolatokat megnevező régi szó is használatos: sésuras ‘a férj apja’, moša ‘a férj nővére’, dieveris/dieveris „a férj testvére, vö. Lietuvių kalbos atlasas 1, Leksika (a továbbiakban LKA I), Vilnius: Mokslas, 1977, 195–196, térkép 117., 118. sz. 40 aicsi nyelvjárás (Svn, Vžns), vö. még LKA I 79, térkép 28. sz.; bandodarzis ‘állatok elkerített helye, állatkarám’ — számos zémaitiai nyelvjárás (Als, Kv, Lkv, Sint, Vgr, Vkš, Žd), vö. még LKA I 46, térkép. 10. sz.; krbiras | kibiras „víz merítésére és hordására, tej és egyebek betöltésére szolgáló edény” — nyugati žemaičiai (Klp, Prk, Šiu), a Klaipėda-- vidék nyugati aukštaičiai (Pgg, Smln, VIkS), a hozzájuk közeli déli žemaičiai (Trg, Vn), vö. még: LKA I 67, térkép. 21. sz. A fent említett és sok más szó mellett nem adjuk meg azokat a jelöléseket, amelyek azt mutatják, hogy melyik nyelvjárásra vagy nyelvjáráscsoportra jellemzőek. Némelyiküknek más nyelvjárásokban nincs a köznyelv számára megfelelő helyettesítője sem, például a krbirasnak (a litván nyelvterület szinte egész fennmaradó részén a szláv nyelvekből átvett vrėdras kölcsönszó volt elterjedve, amelyet az utóbbi évtizedekben kiszorít a köznyelvi kibiras, vö. LKA I 67). E csoport szavainak jelentős része a nyelvjárásokban több megfelelővel is rendelkezik, amelyeket a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” szinonimaként közöl, például a be anyta mellett még —dosviene DZ, 890, DZ, 876 (leginkább a panevėžysi és šiauliai aukštaičiai használják; a žemaičiai —iošvėnė), uosšvė DŽ, 876, DŽ, 871 (egyes, főként aukštaičiai nyelvjárásokban fordul elő, vö. LKA I 195, 117. sz. térkép); a be bandodaržis mellett még — diéndarzis DZ, 135, DZ, 119, DZ, 121 (egyes keleti és nyugati aukštaičiai nyelvjárásokban használatos), laidaras DZ, 401, DZ, 352, DZ, 349 (leginkább a žemaičiai használják), Zardis DZ, 966, DZ, 957, DZ, 950 (a nyugati kaunasi aukštaičiai és néhány žemaičiai nyelvjárásban használatos) és egyebek? A „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” szavainak vagy jelentéseinek bizonyos nyelvjárással való kapcsolatát gyakran jelölések mutatják: dz. (= dzūkų tarmės žodis ar reikšme), ryt. (= rytų aukštaičių), vak. (= vakarų aukštaičių), žem. (= žemaičių- ), pvz.: gyduolė (2) dz. ‘vaistazole’ DZ, 173, niin, nūnai, prv. dz. šiandien, dabar’ DZ, 507, DZ, 446, DZ, 441; aplaidžia (3?) ryt. ‘apleidimas, neganda’ DZ, 27, DZ, 29, nelaimė, neganda' DZ, 28, ziaataro- /| ti, -ja, -jo ryt. i$ könnyű enni, rágni’ DZ, 971, DZ, 962, PZ, 954; pazygys (3°) nyug. “utazás, menet” DZ, 566, „hosszú utazás, menet” DZ, 541, DZ, 533, tirasr//as, -a nyug. “sötét pej (főként lovakról- )” DZ, 857, DZ, 851, DZ, 846; kvéz/ti, -ta, -o alsó. ‘eltűnni, elszegényedni, hanyatlani, gyengülni’ DZ, 347, vėdin/Jas, -a (3?) alsó. ‘vezetve’ DZ, DZ, 923, ‘vezetve magát’ DZ, 916. Egyes szavaknál közölt megjegyzések azt mutatják, hogy ezek a szavak nem csupán egy nyelvjárásban használatosak, vagy hogy a különböző nyelvjárásokban eltérő jelentésük van, például: ni0g//ti, -ia, -ė dz, nyug. 1. ‘gyorsan menni, futni’, 2. “nehéz vinni, húzni’ DZ, 425; sustug//- ti, sustunga, -o ryt., Žem. ‘megdermedni, megmerevedni, elveszíteni az ízületek feletti uralmat’ DZ, 782; nasa (4) 1. Zem., vak. ‘termés, érettség, termékenység’ DZ, 415; geinys (4) 1. dz ‘kötelekből készült eszköz, amellyel fára másznak a méhek lépjeinek begyűjtéséhez’, 2. ryt. ‘a szövet felvetőfonalai, a felvetőszékről levett fonalak’, 3. ryt. ‘ritmusa’, 4. žem. ‘rönkökből összekötött, tutajok rakodására szolgáló kikötő’ DŽ, 169. *A „bandodarzis, diendaržis” jelentésével bíró említett és egyéb szavak nyelvjárási elterjedéséről lásd még LKA I 46-47, térkép 10. sz. 41 Iš összesen A „Dabartinės lietuvių kalbos žodyno” harmadik kiadásában említett mų „pažyduot1446: a” dz. — 161, kelet. — 487, nyug.— 111, Zem. — 687. Be ez, a szótár utóbbi kiadásában bevezetett rövidítés: aukšt. (= auksztaiti nyelvjárási szó vagy jelentés). Csak 8 szó vagy azok jelentése mellett szerepel: apibréks//- ti, -ta, apibrėško 1. aukšt. „kissé kivilágosodni” 2. žem. „kissé besötétedni”; bréksma (1) 1. aukšt. „hajnalpír”, 2. žem. „szürkület”; grobas (1) 1. aukšt. „bordacsont”, 2. Žem. “Žarna'; išbrė|] |kšti, -kšta, -ško aukšt. 'išaušti, prašvisti'; krušn//ūs, -i (4) aukšt. ‘trapus, dužus'; sieksnis (1) 3. aukšt. ‘verpiamas siūlas nuo kuodelio iki ritės'; spaugas (3) fn. lásd: spuogas. E szótár valamennyi kiadásában használják a szó vagy a jelentés elterjedtségét szigorúbban meg nem határozó farm. jelölést is. (= tájszó vagy tájnyelvi jelentés), pl.: atšlaimas 9 tarm. 1. ‘udvar’, 2. „csűr padlója, döngölt padló’ DZ, 51; tarm. 1. ‘udvar’, 2. „csűr padlója’ DŽ, 60; bruišė (2) tarm. vö. kuoja DZ, 91; églis (2) nyelvj. zr. kadag ys DŽ, 146. A szótár harmadik kiadásában ezt a jelölést 698 szó vagy azok jelentése mellett találjuk meg. A szótár összeállítói az összes említett jelölés jelentését így magyarázzák: * „a szavak stilisztikai jellemzése”: a aukst., dz., ryt., vak., žem. jelölések „azt mutatják, hogy a szó, annak jelentése vagy a kifejezés csak ezekben a nyelvjárásokban használatos, azonban a szépirodalomban is előfordul — egyes írók műveiben.” Ha valamely nyelvjárási szó esetében nehéz megjelölni egyetlen nyelvjárást, akkor az általános farm. jelöléssel van ellátva. —nyelvjárási” (DZ, XIV). A szavak és az említett minősítésekkel jelölt jelentéseik köznyelvi használhatóságáról többet nem mondtak. Igaz, normatív rendeltetésű a szóban forgó minősítésekkel ellátott szavak egy része után feltüntetett lásd (= nézd meg) utalás is, amely „a szokásosabb, gyakoribb szóra” irányít (DŽ, V), pl.: lustas (4) pt, dz lásd luitas DŽ, 375; pečiūit/Jas, -a (1) ryt. Lásd. petingas DZ,542, DZ, 534; ropute (2) táj. lásd bulvė DZ, 664. Vagyis a bizonyos nyelvjárásokat jelölő minősítésekkel (aukšt., dz., ...) vagy a farm. minősítéssel, de lásd utalás nélkül ellátott szavakat a köznyelv számára elfogadhatóknak tekinthetjük. Annál is inkább, mivel egyes fogalmak megnevezésére más szavak vagy terminusok a köznyelvben nincsenek is, vö.: dangūs (4) 3. farm. „a kemence belsejének felső része” DŽ, 107, gomurys (3*) 2. ryt. „krosnies vidaus viršus' DŽ, 182; sąmatas (1) ryt., dz. ‘virvele ar šikšnelė pavalkams suveržti kinkant' Dž; 673. Tiesa, žodžiais su minėtomis pažymomis aiškinti kitų žodžių reikšmes paprastai vengiama, tačiau visiško nuoseklumo ir šiais atvejais nėra, plg.: minkytuvis (1) žem. ‘duonkubilis’ ir didonkubilis (1) “kubilas duonai maišyti, minkytuvis’; /aifas (4) ryt. 1. “plūktinė asla, grendymas' ir klojimas (2) 3. ‘grendymas, laitas’, padas (2) 4. ryt. “klojimo molinis grendymas, laitas’. Másfelől a fent említett jelölések szavak mellé helyezése sem következetes. 4 A DŽ-ben a szavaknak és jelentéseiknek a nyelvjárásokat jelölő megjegyzésekkel való ellátására vonatkozó számításokat számítógéppel a Matematikos ir informatikos instituto mokslinių darbų automatizavimo laboratorija (vezetője: V. Černiauskas) végezte el. 42 Be a fentebb tárgyalt anyta, krėžis, bandodaržis, kibiras szavaknak, amelyek a litván nyelvterület egy-egy ar részére jellemzőek, nincs ilyen megjegyzésük, és sok, a nyelvjárásokban meglehetősir en szűken használt szó egyes jelentésének sincs, pl.: kapoklė ar jų (2) 3. ‘vedega’ DZ, 283 (Mažeikių, Skuodo ir kt. környékek, vö. LKA I térképe, sz. 33, LKŽS V 241); abroncs, -é m. (4) 1. „fa kerékabroncs’ DZ, (Pagėgy, Šilalė, 708 Tauragė környéke, de itt talán gyakoribb a skrytas/skrytas forma, vö. LKA I 98, térk. sz. 42, LKŽ XII szikla 1086-1088); (4) 2. “retesz, vonórúd’ DŽ, 819 (Druskininkai, Lazdijai, Merkinė, vö. LKA I térkép sz. 6, LKŽ XV 263-264); ekevas (1) 2. ‘eke, ekevas’ DZ, 964 (Ariogala, Čekiškė, Šaukotas, Šlapaberžė, vö. LKA I 105, térkép sz. 45). Mindhárom A „Kortárs litván nyelv szótára” kiadását összehasonlítva megfigyelhetjük, hogy az egyes kiadások összeállítóinak és szerkesztőinek a nyelvjárásokban használt szavak és jelentések jų kiválasztásával és ir bemutatásával kapcsolatos ar álláspontja gyakran eltér változik, vö. 1 a táblázatot. 1 táblázat A lucfenyő ar termésének elnevezései„? Nyelvjárás | nyugati déli keleti žemaitis DŽ, DŽ, DŽ, Pavaaukštaiaukštaiaukštaidinimas čiai čiai čiai (dzūkai) būžys = + = -= + + (Drsk, Lp, 2. dz. 2.dz Mrc) ‘kan- ‘kankorézis’ korézis’ gurgutis --+ -+ + + (Brz, Pnd, 1. zr. kan-|l.Zr.- kanSim) korékorežis žis kankorėžis | rt/nj. rt./mj. + + + + „gurgutis” kirkuzé - - + — e + oi (Alz, Ob, žr. kanžr.kanRk, Skp) korékorežis žis SLKZ – Lietuvių kalbos žodynas 1–17, Vilnius, 1956–1996. 6 Dėl eglės ar pušies vaisiaus pavadinimų paplitimo tarmėse dar žr. LKA I 166–167, žemėl. 93. sz.; LKŽI 1229, III 748, V 216, 840, XII 1125. Az rt. rövidítése. azt jelzi, hogy az elnevezést a nyelvjárásban ritkábban használják, és nem alkot nagyobb összefüggő területet; nj. —az elnevezés a nyelvjárásban újabb. 43 skuja rt. + + + + (keletiek) | 2. Vö. kan- | 3. ‘kanko-3. nyj. korėrėžis' ‘kankorezis zis” Zebelys + -—+ - (An, Ds, zr.kanKp, Ob, koreUt) Zis Így tehát a következő következtetések vonhatók le: 1. A konkrét nyelvjárásokat jelölő rövidítések —aukšt., dz., ryt., vak., žem. —a normatív szótárban való következetlen használatának célszerűsége nagyon kétséges. Annak jelzésére, hogy valamely szó (jelentés, hangsúlyozási változat vagy hasonló) a köznyelvben még nem honosodott meg kellőképpen, a nyelvgyakorlattal csupán érdeklődő olvasókat teljes mértékben kielégítené az általánosabb (semleges) farm. minősítés is. A dz, ryt, vak. minősítések tartalmát az olvasó most már többféleképpen értheti: a hatvanas évek közepe óta K. Jaunius helyett —A. Salis által megkezdett litván nyelvjárási felosztás helyett A. Girdenis —Z. Zinkevičius felosztásában (A. Baranauskas felosztási változatának tökéletesített formájában) a dzūk nyelvjárás egyáltalán nem szerepel, a keleti és nyugati aukštaitis nyelvjárások területei pedig jelentősen megnövekedtek. Az utóbbi három minősítés —dz., ryt., vak. —valójában inkább a főbb aukštaitis etnográfiai régiókat jelöli. 2. A nyelvjárások rendkívül gazdag szókincséből a viszonylag kis terjedelmű normatív szótár számára szavakat kiválogatva annak szerkesztőinek el kell dönteniük, milyen legfontosabb szempontokat kötelesek követniük a kiválasztás során. A „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne" a válogatás elvét a következőképpen határozzák meg: igyekeznek „a szépirodalomban, különösen a klasszikusok műveiben, a publicisztikában, a periodikus sajtóban és másutt gyakrabban használt nyelvjárási szavakat közölni“ (DŽ, VII). Itt nem hangsúlyozzák azt a másik fontos feltételt, amelyet figyelembe kellene venni, amikor a köznyelv használatára nyelvjárási szavakat, azok alakjait, jelentéseit, hangsúlyozását adják meg — e tények földrajzi elterjedtségét, vagyis azt, milyen széles körben használatosak a nyelvjárásokban, mikor és melyik nyelvjárás szókincse élvez elsőbbséget’. A nyelvföldrajz adatait a köznyelvi gyakorlatban, tehát a szótári normálásban is fel kívánta használni K. Būga, A. Salys, J. Balčikonis, J. Senkus és mások, amikor összeállították a litván nyelvjárások rendszeres kutatására szolgáló kérdőíveket és programo- ? A DZ, (vö. „Žodyno šaltiniai“, p. XXI-XXII) nem használta fel az e szempontból fontos adatokat szolgáltató forrást sem — az LKA első két kötetét (az LKA morfológiának szentelt 3. kötete 1994-ben jutott el az olvasókhoz, bár kiadásának éve -1991), 44 kat, amikor a nyelv különböző területeit felölelő nyelvjárási adatokat gyűjtöttek. A normatív szótárhoz szükséges nyelvi tények használatát és a nyelvjárásokban való elterjedtségét jobban elősegítenék a kifejezetten erre a célra kidolgozott, adatgyűjtési módszertani útmutatások is. NORMATÍV SZÓTÁR ÉS NYELVFÖLDRAJZ Összefoglalás A standard litván nyelv szókincsének normálásában jelentős szerepet tölt be a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas" (A modern litván nyelv szótára) -DŽ, (Vilnius, 1954) és két átdolgozott kiadása, a DŽ, (1972), DŽ, (1993). Legfontosabb része olyan régi szavakból áll, amelyeket fő jelentésükben „minden litván nyelvjárásban” használnak, például: akis (szem), baltas (fehér), vienas (egy), nésti (visz). A szótárban szereplő többi szót csak bizonyos nyelvjárásokban használják. Egyes szavaknak, jelentéseiknek egyik vagy másik nyelvjárással való kapcsolatát különleges jelölések (rövidítések) jelzik: aukšt. (= aukshtaitis nyelvjárási szó vagy jelentés), dz (= dzukis), ryt. (= kelet-aukštaitis), vak. (= nyugat-aukštaitis), žem. (= zémaitiai, szamogit), pl.: grobas 1. aukšt. „Sonkaulis” (egy borda), 2. Zem. „Zana” (egy bél) DZ, 190: pazZygys vak. „kelionė, žygis” (egy utazás) DZ, 566, „ilga kelionė, Zygis” (egy hosszú utazás), DZ, 541, DZ, 533. A DZ-ben 1454 ilyen jelölés található. A farm rövidítés (= nyelvjárási szó vagy jelentés), amely nem határozza meg egy szó vagy jelentés földrajzi elterjedtségét, szintén használatos, például: €glis tarm. Vö. kadagys (žr. kadagys) DZ, 146. A DZ-ben 698 szó vagy azok jelentése szerepel ezzel a jelöléssel. Mivel a konkrét nyelvjárásokat jelölő rövidítéseket (aukst., dz, ryt. vak., žem.) meglehetősen következetlenül használják, és néha csak bizonyos etnográfiai régiókat jelölnek, a tanulmányban a következő következtetéseket vonják le: 1. A nyelvgyakorlás iránt érdeklődő szótárhasználók számára elegendő lenne a semleges tarm. jelölés annak jelzésére, hogy egy szó (jelentés, hangsúlyváltozat stb.) még nem honosodott meg a standard litván nyelvben. 2. A nyelvjárási szavak, alakok, jelentések és hangsúlyváltozatok standard használatra való kiválasztásának egyik fontos szempontja e tények földrajzi elterjedtsége kellene, hogy legyen, vagyis figyelembe kell venni, milyen széles körben terjedtek el, és mely nyelvjárásokban használják őket. 45