Spalvos įvaizdis A. Juškos „Lietuviškose svotbinėse dainose“

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XXXVIII (1997) Irena ANDRIUKAITIENĖ A SZÍN KÉPE A. JUŠKOS „LITVÁN LAKODALMI ÉNEKEKBEN“ Niemi szerint: „Juškevičius dalainak jelentőségét aligha tudjuk majd olyan nagyra értékelni, ahogyan kellene. A. R. Olyan időkben, amikor az egész nemzet lelki halálra volt ítélve, jelent meg ez ar a hatalmas, ilyen gyönyörű dalokat tartalmazó gyűjtemény, tanúságot téve a litván költészet istennője ősi alkotóerejéről, a litván képek valódi gazdagságáról, a költészet hajlékonyságáról és művésziességéről“ (Niemi 1996: 144-145). A „Lietūviškos svotbinės déjnos, užrašytos par Antaną Juškėvičę ir išspaudintos par Jona Juškėvičę“ című kiadvány (Petropylė, 1883; a továbbiakban —JSD 1955) nemcsak a litván folklórban foglal el különleges helyet, hanem más területek —a néprajz, az irodalom és a nyelvtudomány kutatói számára is fontos forrás. Éppen ezért választottuk a szín képének a litván népdalokban való elemzéséhez. A képzet fogalmát nem mindig használják teljesen egyértelműen. Leggyakrabban ezt a jelentést tulajdonítják neki: „elképzelt, képben megtestesített dolog“.}]} жили? тру? Wait JSON malformed? Need fix. No, output included weird? Need ensure exact valid JSON and all 8 items. I accidentally omitted quote? Let's craft. First item DAINOSE“ Szépirodalmi művek vizsgálatakor ezzel a terminussal illetik a „költői nyelv képszerűségének fokozására átvitt értelemben használt kifejezést vagy szókapcsolatot” is (LKŽ IV 275; Dž, 263). Figyelembe véve, hogy nincsenek elszigetelt, független terminusok (minden terminus bizonyos kapcsolatok révén összefügg a többivel, valamint az egész nyelvi rendszerrel is), ésszerű és lehetséges a képet (ebben az esetben — a színt) nyelvészeti módszerekkel elemezni. Az ilyen elemzés célszerűségét megerősítik az egyes színnevek különböző szempontú, már közzétett tudományos vizsgálatai, amelyeket főként litván és más népek folklóranyagára támaszkodva végeztek (Ademollo Gagliano 1983: 234-256; 1984: 196-212; Nevskaja 1984: 135-146; Sarapik 1994: 11, 641-649; 12, 713-717). A lakodalmi dalok színképének statisztikai elemzése azt mutatja, hogy a Veliuona környékén lejegyzett 1100 dalban, „amelyek mély ókorból, abból a korszakból származnak, amikor a leány kiadásának és a lakodalom előkészítésének nem a mai szokása volt” (JSD 1955: 27), a színeket jelentő mellékneveket tartalmazó szókapcsolatokat nem kevesebb mint 2856 alkalommal rögzítették. A színskálát ezekben a kapcsolatokban 26 melléknév fejezi ki: žalias, -ia (897 alkalommal), baltas, -a (594), margas, -a (297), bėras (283), juodas, -a (150), raibas, -a (120), raudonas, -a (113), geltonas, -a (84), juodbėras, -1s, -ėlis, -užis, -užėlis (82), sieras, -a (55), mėlynas, -a (43), pilkas, -a (38), šėmas (27), gelsvas, -a (16), palšas (12), rudas, -a (11), raimas, -a (10), širmas (7), šyvas (4), gelta (3), Zila (3), raudas (2), mélas (2), degla (1), sidabrine Žžydrainė"' 173 (1), (1). Összehasonlításképpen további két forrás adatai kerülnek bemutatásra — A.R. Niemi ir A. Sabaliausko iš északkeleti Litvánia lejegyzett dalainak (NS és 1911) J. Basanavičius főként iš a Seinai járásban gyűjtött siratók (BsR 1926) — a használat gyakorisága szerint összeállított színnevek sorai: 1) NS 1911 (1338 dalok ir énekek): Zöld, -1a fehér, (436), -a (181), tarka, -a (49), fekete, -a (48 + -utis pej, 1), (43+ -uolis, -€ 2), szürke (37), fekete pej (8 + -ėlis 27), sárga, -a (28), vörös, -a (21), szürke, -a (19), vörösesbarna, -a (10), kék, -a (9), ősz, -a (7), tarka színű (3 + -sárgás 2), foltos (4), (3 + -os1), barna, -a (3 + -színű 1), Zelta (3), szürke (2), sárga (1); 2) BsR 1926 (861 rauda): zöld, -ia fehér, (128), -a (126), tarka, -a (51), kénes, -a (43), tarka, -a (28), sárga, -a (16), szürke, -a (9), vörös, -a (6), pej, fakó (4), (2). A bemutatott statisztikai adatok azt mutatják, hogy bár a dalokat (illetve énekeket, siratóénekeket) különböző régiókban jegyezték le (JSD 1955 — Veliuona, NS 1911 — Vabalninko, Biržų, Kupreliškio, Papilio, Nemunėlio Radviliškio, BsR 1926 —Miroslavo, Seinų apylinkėse) és különböző műfajúak (illetve —lakodalmi; munkadalok, ir játékos tréfák, ir árvák stb. dalok; temetési siratók), azonban a leggyakrabban ismétlődő színnevek ugyanazok: zöld, fehér, tarka. A nagyon hasonló „folklorisztikus” színskáláról tanúskodnak a spektrum ugyanazon alapszíneinek (vörös, sárga, zöld), valamint az akromatikus színeknek (fehér, fekete, szürke) a rögzített lexémái is. A konkrét „kevert” színek (illetve árnyalatok) neveinek használatában nemcsak hasonlóságok, hanem különbségek is megfigyelhetők, vö. csak a JSD 1955-ben rögzített mélas, raimas, raudas, csak az NS 1911-ben —beruolis, -€, keršuota, Zelta. A szín képzetének kiemeléséhez át kell tekinteni annak lexikai környezetét is, amely segít feltárni a színt megnevező szó lexikai jelentését és szemantikai sajátosságait. Amint az anyag mutatja, a színeket jelentő melléknevek lexikai jelentése meghatározza más szavakkal való kapcsolódásukat, továbbá tükrözi és jelöli a valóság, az anyagi kultúra tárgyait, tényeit, valamint a lelkiállapotot és a hangulatot. A. Juška lakodalmi dalaiban a színeket megnevező melléknevek a nominációs funkciót betöltő realitások igen eltérő számát jelölik: zöld —72 realitást, fehér —61-et, tarka —37-et, fekete —26-ot, vörös —18-at, sárga —18-at, kék —9-et, szürke —-8-at, deres —1-et, barna —6-ot. A forrásban előforduló összes többi színnév — juodbéras (-is, -ėlis, -užis, -užėlis), sieras, -a, Šėmas, gelsvas, -a, palšas, raimas, širmas, šyvas, gelta, žila, raudas, mėlas, degla, sidabrinė, Zydrainé — 1–3 valóságot jelöl. Ezen adatok alapján a színeket jellemző mellékneveket a következőképpen lehet felosztani: A žydrainė melléknév az „Apie Birutę” című dalban van feljegyezve (JSD I 295). A. Juška véleménye szerint ezt a dalt „nem egyszerű emberek találták ki”, a gyűjteménybe azonban azért került be, mert veliuoniškiaiak éneklik. Ezért ennek a színt jelentő melléknévnek a helye a JSD színneveinek sorában teljesen véletlenszerű. 174 olyanokra, amelyek lexikai környezete: 1) nagyon tág; 2) meglehetősen korlátozott. Az első csoportba az akromatikus és az alapszínek megnevezései, valamint a margas, -a, rudas, -a melléknevek sorolandók; lásd az 1. táblázatot, amely a jelölt realitások feltételes osztályozását is tükrözi. 1 táblázat A realitások tematikus csoportjai Színt megnevező | Állat-| Növény-| Élettelen | Háztartási TestréÁllan-| Emberek | Pszichi-| Egyéb melléknév | világ világ világ | tárgyak és szférák szek dó csotevékenykai tárgyak természet | háztartás munka portok ség fehér, -a 5(17x) |9(150x) | 6(21x) |23(142x) |8(233x) | 2(2x) | 8(29x) fekete, -a 5(10x) | 1(12x) | 5(31x) | 11(84x) | 3(11x) 1(2x) nė szürke, -a 6(26x) 1(4x) 1(8x) vörös, -a 8(54x) 1(1x) | 5(10x) 2(26x) 1(18x) 1(4x) sárga, -a | 1(10x) | 8(31x) 7(17x) 2(26x) zöld, -ia 1(1x) [48(772x) | 5(17x) |15(102x) 3(5x) kék, -a | 2(26x) | 2(9x) 3(5x) 1(2x) 1(1x) tarka, -a | 8(41x) 1(1x) 24(143x) 3(106x) 1(6x) barna, -a 3(8x) 2(2x) 1(1x) -- - - A táblázatban feltüntetett realitások szemantikai csoportjait a példák konkretizálhatják jobban: fehér, -a: gulbas, -ele, -inėlis, -uže (11 alkalommal), vista (2), ožka (1), vanagas (1), pasparneliai (2); lelija, -ėle, -uke (58), dobilas, -ėlis, -užis (52), Iinelis, -užis (17), žiedas, -elis (9), liepa, -ele (6), diemedėlis, -užis (4), alyva (2), beržytis (1), rugeliai (1), ausrele, -uze, -uzele (9), akmuo, -enélis (5), rasa (3), sidabras (2), smiltis (1), sniegas (1); stalas, -aitis, -elis (60), pyragas, -ėlis (28), lentele, -uže, -uzele (17), Žiurstelis, -užėlis (6), marškinėliai (5), baltinėliai (4), duona, -užėlė (3), perynélis (3), priegalvelis (3), dorelélis (2), pinigužiai (2), alaus putelė (2), rūbas, -uzelis (2), drobe (1), gobtirelis (1), kreslelis (1), kruzelis (1), nuometelis (1), popierelis (1), rankovelé (1), ritinélis (1), suolelis (1), vystykielis (1); ranka, -ele, -uze (209), koja, -ele, -yte (9), burnele (4), galvele (4), petelis (3), akis (2), kaklas (1), lycius (1); marelis (1), karčema (1), brolelis, -uzelis (9), mergelė, -yte, -uzele (8), dukrelė (3), bernužėlis (2), motinėlė, -uzele (2), uosvelé (2), viesnele (2), gudas (1); fekete, -a: kuinas, -elis juodbėrėlis varnas višta Žirgelis uoga, -elė, -užė, -užėlė purvynėlis purvas, -elis, -užėlis debesėlis takužėlis žemelė laivas, -elis, -užis, -užėlis kepurėlė, -užė duona gobtūras, -ėlis alutélis dešra kaušas pyvas sopagėlis stalelis stančkelė akelė, -ytėlė, -užėlė ranka, -elė galva juodbruvėlė szürke, -a: antelė karvelis, -ėlis, -užis avelė, -užėlė bitinėlis vilkas 175 (3), (2), (2), (2), (1); (12); (14), (12), (3), (1), (1); (55), (17), (3), (2), (1), (1), (1), (1), (1), (1), (1); (8), (2), (1), (2); (10), (7), (6), (1), (1), Zasinas (1); akmenélis (4); sermėgėlė (8); vörös, -a: obuolys, -€lis, -užis rožė uogelé žiedelis (23), bijiinélis (11), lelijéle (8), pagiruziai (7), vysnelé (1), auksas (1), plytelė (2), šilkelis, -uzis (1); kilpelé, -uzé (1); midutis (3), vynelis veidas, -elis, -uzelis galva (3), mergužėlė krastelis (2), sárga, -a: (1), karosélis(10); (1); búzavirág dió, -uZis virágocska (25), liliomocska (1); lenecske, (18); -uzis (4); árpácska komlócska, -uzelé sör, -utis (6), hegedűcske (3), (5), (4), (3), (3), (2), (2), (9), (2), heringecske, -uzis (2), köleske (1), kis lapát (1), sáska (1), viaszocs- (1); ka copfocsk- (18), a, -uzele haj, -acskák, (8); -uZiai zöld, -ia: sárgarigó- (1), cska rita, -ele, -uze, -uzele erdőcske, (289), -elė, -užė rétecske, -elé, -uzé (119), hársfa, -elė, -uze, -užėlė (80), levélke, -užėlis kertecske tölgyfa, (47), -€lis gyep, -elė (34), komlócska (23), fű, -elė kert, -elis (20), fa, -elis nyírfa, (17), -elis, -ytis (15), len, -elis (10), moha, -elis levendulá- (9), cska ágacska (9), juharfa, -elis, -uzis bazsaróz- (8), sa, -€lis árpa, -elis (8), (5), (6), (6), (5), (4), (4), rozs, -elis (4), meggy, -elé (4), nyíres (3), liget, -elis (3), gyertyánocska, uzélis (3), felecske (3), orsócska (3), rozmaringocska (2), fűzike (2), jávorfa, -užėlis (2), (fokhagyma) /aiskelis (2), majoránnácska (2), paléjus (2), csúcsocska (2), olajfa (1), komlócska (1), antvejélé (1), biržtvynėlis (1), griasia (1), kuitelis (1), levélke (1), meételé (1), puronélis (1), sedulelé (1), bogyócska (1), cseresznyés (1), borsó (1), füvecske (1); réz (8), ugarocska (5), dombocska (2), mezőcske (1), vizecske (1); selyem, -elis, -uzis (7), korsó (8), koszorú, -€lis (7), bor, -elis, -uzis (7), erőszakocska, -aité (5), szappan (4), lengyelláposocska (3), falacska (3), vesszőcske, -uze (2), deszkácska (1), udvarocska (1), kuntusélis (1), skira (1), sekélyke (1), versenéle (1); falacska, užėlis stainele utcácska kék, -a: galambocska, -elélis (25), csikócska (1), búzavirágocska (6), virágocska (3); mandieružė (3), köpenyecske (1), nadrág (1); antakéliai, -uziai (2); dvarelis (1); margas, -a. kurtas, -elis, -uze (24), genys, (3), -elis, -užis (1), (6), Žuvis, (1); -ele, -uzele (6), gegele (1), lydekėlė (1), paukštelis (1), zylelé (1), žirgužėlis (1); mégelkele (1), skrynia, -elé, -uze, -uzele (75), lova, -elé (14), vyge, -elé (12), karietéle (6), patalélis (5), plintelé (5), krėslas, -elis (4), krasele, -užė (3), perynélis, -užis (2), stuopuzelé (2), sukenkélé (2), abrūsėlis (1), astuonnyciai (1), brikelis (1), drobužėlė (1), grabelis (1), jupužėlė (1), krūzas (1), priegalvélis (1), sienuZe (1), stalelis (1), stikliukélis (1), šniūrelkėlė (1), vainikėlis (1); dvaras, -elis, -užis, uzelis (96), karcemeéle, -uze (9), pilaitė (1); gromatéle (6); rudas, -a: katė, -elé (5), Zvirblelis (2), paukštelis (1), sermégele (1), taboka lentelę. 2 lentelė Spalvą Realijų tematinės grupės Beans Gyvūnija Augmenija | Negyvoji gamta | Namų apyvoka Kūno dalys būdvardis ir buitis bėras 1(283x) - - -raibas, 7(120x) 176 (1); szemek (1). A — korlátozott lexikai környezet — második csoportjába főként a „kevert” színek elnevezései tartoznak, lásd 2 -a - - . = Juodbéras, -is, 1(82x) - - . sieras, -a - -2(55x) -- Sémas 1(27x) - i - 4 gelsvas, -a -1(11x) --1(5x) palšas 1(12x) - - - > raimas, -a 3(10x) 2 J = 7 širmas 2(7x) - -šyvas 1(4x) - - . = sárga -1(1x) --1(2x) szürke 1(3x) - - . . vörös -1(1x) -1(1x) kék - - - 1(2x) pej 3 1(1x) - - ezüstszínű - 1(1x) - - - kékesszürke -- - -1(1x) A második csoport színt jelentő melléknevei főként az állatok szőrzetét vagy a madarak tollazatát jelölik: béras, juodbėras, -is, -ėlis, -užis, -užėlis, šyvas: (Žirgas, -elis, -užis, -uzelis), vö. : Ó, és eljöttek a fiatal sógorocskák, és kivezettek egy pej lovacskát, pej lovacskát Zirguzj JSD I 592. És eljött egy fiatal legény egy pej lovon, 0 és odakötötte a pej lovacskát egy olajfa ágához ISD I 450. Szürke a ló, szürke, én pedig tisztességtelen vagyok JSD II 919, 1099. 177 szürkés (Lovacska, nyuszi), vö. : Minél szürkébb, annál szebb, ez a te lovacskád JSD 1198. Lelőttem, lelőttem a szürke nyuszit lelőttem JSD II 1040. szürkés, fakó (bika, -ika), vö.: amikor O felszántotta a kis földecskét, a kis ökrök bőgtek, a kénkő reszketett Földecske JSD 1419. A szántóvető ökrei, ne nyakörvek JSD 1357. degla, Zila (-disznó, -dine), vö. : Tedd le a juktos cipőket, hajtsd ki a fekete disznókat JSD II 848. Haza, haza, szégyentelen násznép: A deres kocasüldő már csépel JSD 1 571. tarka, -a, deres, -a (: madarak ir jų testrészei), vö. : Egy į sarkon tarka kakukk reggeltől estig kakukkolt JSD 1432. Táncolj, menyasszony, a tarka kakasokig JSD 11 771. Ei Zaliuoj Zöldell a zöld erdőcske, tele tarka madárkákkal JSD II 857. O a tollacskáin, a tarka szárnyacskáin erdei kakukk lenne JSD 11 826. O repülj, repülj, szürke sólymocskį a, a rétre, megtetszett a szürke kakukkocska a réten ISD 11 1056. A szürke kakukkocska tollacskái lehullanak JSD 11 1084. Iš A. Juškos által lejegyzett lakodalmi dalokból látható, hogy a bizonyos színeket megnevező melléknevek milyen jelzőszavak mellett fordulnak elő, melyek a ir leggyakoribbak, azaz kirajzolódnak a legjellemzőbb lexikai-szemantikai párok. A szín képzetének szemantikai jellemzését egyes melléknevek másodlagos (átvitt) jelentései bővítik, vö.: margas, „szép, kiváló”: nusišluosiu -a margą dvarelį, nusimazgosiu Aš baltai stalelį JSD 1 412. O jis priėjo, jis privandravojo margąją karčemėlę JSD 1 192. Ir nuėjo mano miela į margą pilaitę JSD II 1012. baltas, -a, raudonas, „szép”: -a Tai aš paspėsiu Žlugtelį skalbti ir kas dienelę balta vaikščioti ISD 159. Vagy nem fehér vagyok, vagy nem vörös, vagy nem szépek az arcocskák JSD I 47. juodas, -a „szorgalmas”: Kiválasztott magának egy leányt, egyszerű ruhácskában, fekete kis kezekkel ir JSD 1 232 ir uo. Másrészt a szín képzetének elemzésekor figyelmet kell fordítani a folklórnyelvben gyakori jelentésdeszemantizációs esetekre, amikor a színt kifejező melléknév a jelzőből a képet többé nem alkotó „állandó epitetonná” válik, kiemelve a népdalok hagyományos költői szimbolikájának sajátosságait. Ez különösen igaz azokra a tipikus folklorisztikus szókapcsolatokra, amelyekben a szín a költői kép, a motívum elválaszthatatlan részévé válik, vö.: fehér lóhere (legény), fehér liliomocska (leány), fekete mocsár, fekete csónak (nehéz élet), a menyecske tarka kakukká, szürke kacsává változása (az anyóshoz költözés) és uo. Gyakoriak a lakodalmi daloknak a zöld ruta motívumához kapcsolódó költői képei (a ló kikötése a rutakerthez, letaposása, a koszorú elsüllyesztése stb.). IRODALOM ÉS M. T. 1983: Il FORRÁSOK i Ademollo Gagliano lituano mžrgase suoi sinonimi. — Indogermanische Kutatások 88, 234—256. Ademollo Gagliano M. T. 1984: Il litván mdrgas e i annak szinonimái (Folytatás). — Indogermanische Forschungen 89, 196–212. 178 BsR 1926: Mindenütt iš összegyűjtött litván siratók su D-ró J. Basanavičius előszava (A „Lietuvių tautos”-- ból), Vilnius: „Rucho” nyomda. DZ; A kortárs litván nyelv szótára, Vilnius: Tudományos ir enciklopédiák kiadója, JSD 1993. 1955: Lejegyzett litván lakodalmi dalok Antanas Juška ir által kiadott Jonas Juška 1—2, Vilnius: Állami Szépirodalmi Kiadó. (A cikk szövegében a JSD rövidítés után álló római szám a kötetet, az arab számjegyek pedig a dal számát jelölik). — LKŽ IV: Litván nyelv szótára 4, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1957. Nevskaja L. 1984: Hesckas JI.II. JIut. margas (ceMaHTHYECKHE CBS3M IIOCTOSHHOTO BIIMTETA). —SZLÁV ÉS BALKÁNI NYELVÉSZET: A NYELV ETNOKULTURÁLIS ASPEKTUSBAN, Moszkva: Hayka, Niemi A. R. 135-146. 1996: Antanas ir Jonas Juškevičius. —Lituanistiniai raštai. : Lyginamieji dainų tyrinėjimai, Vilnius: Džiugas, 141-146. NS 1911: Lietuvių dainos ir giesmės Siaur-rytinéje Lietuvoje Dr. A.R. Niemi ir kun. A. Sabaliausko surinktos. Annales Academiae scientiarum Fennicae. B sorozat. VI. kötet. Sarapik V. 1994: Fehér és fekete. —Keel ja kirjandus 11, 641-649; 12, 713-717. A SZÍNMEGNEVEZÉSEK HASZNÁLATA A. JUSKA „LIETUVISKOS SVOTBINES DAINOS” („LITAUISCHE HOCHZEITSLIEDER- ®) CÍMŰ MŰVÉBEN Összefoglalás A litván népdalokban viszonylag gyakran fordulnak elő színmegnevezések, amelyek szemantikai kontextusa informálisan feltárható. Az A. Juska által feljegyzett lakodalmi dalokban 2856 olyan szókapcsolat adatolható, amelyek színt megnevező mellékneveket tartalmaznak. Ezeket a színmegnevezéseket 26 melléknév fejezi ki. Leggyakrabban a lexémák ismétlődnek, vö. : Zöld, -a, fehér, -a, tarka, -a. A jelen cikkben arra teszünk kísérletet, hogy megvizsgáljuk a színmegnevezések és az általuk meghatározott reáliák közötti lexikai-szemantikai kapcsolatokat. Az elemzés azt mutatja, hogy nagyon tág lexikális környezetben az akromatikus spektrum színmegnevezései (baltas, juodas, pilkas), illetve a legfontosabb spektrális színek megnevezései (raudonas, geltonas, žalias, mėlynas), valamint a margas, -a, rudas, -a melléknevek használatosak. Korlátozott lexikai környezetben fordulnak elő a „kevert színek” megnevezései, amelyek többnyire a jószág színét vagy a madártollazat színét jelölik. A színmegnevezések képszerűség eszközeként való elemzésekor figyelembe vesszük a mellékjelentéseket (átvitt jelentéseket), valamint a népköltészetben gyakori eseteket, amikor a szó jelentése desemantizálódik, s a színt jelölő melléknév már nem a képszerűség eszköze, mivel állandó jelzővé alakult – ez a népdalok poétikájának sajátos jelensége. 179