Spalvos įvaizdis A. Juškos „Lietuviškose svotbinėse dainose“

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XXXVIII (1997) Irena ANDRIUKAITIENĖ A. Juška „Litván lakodalmi énekek” című művének színképe A. R. Niemi szerint „Juškevičius dalainak jelentőségét aligha tudjuk kellőképpen nagyra értékelni. Abban a korban, amikor az egész nemzetet szellemi halálra ítélték, megjelent ez a hatalmas, gyönyörű dalokat tartalmazó gyűjtemény, amely tanúságot tett a régi litván költészet istennőjének alkotóerejéről, igazán litván képekben való gazdagságáról, valamint a költészet hajlékonyságáról és művésziességéről” (Niemi 1996: 144–145). A „Lietuviškos svotbinės dainos, užrašytos par Antaną Juškevičę ir išspaudintos par Jōną Juškevičę” című kiadvány (Petropylė, 1883; a továbbiakban – JSD 1955) különleges helyet foglal el nemcsak a litván folklórban, hanem fontos forrás az etnográfia, az irodalom és a nyelv kutatói számára is. Éppen ezért választottuk a litván népdalok színképének elemzéséhez. A kép terminust nem mindig használják teljesen egyértelmű értelemben. Leggyakrabban „elképzelt, képben megtestesülő dolog” jelentésben szerepel. Szépirodalmi művek vizsgálatakor ezzel a terminussal jelölik az „átvitt értelemben használt kifejezést vagy szókapcsolatot, amely fokozza a költői nyelv képszerűségét” (LKŽ IV 275; DŽ₃ 263). Mivel nincsenek elszigetelt, egymástól független terminusok (minden terminus bizonyos viszonyok révén kapcsolódik más terminusokhoz, és egyúttal a teljes nyelvi rendszerhez is), ésszerű és lehetséges a kép (jelen esetben a szín) lingvisztikai módszerekkel történő elemzése. Az ilyen elemzés létjogosultságát alátámasztják az egyes színnevekről különféle szempontok alapján végzett, már közzétett tudományos kutatások, amelyek főként a litván és más népek folklóranyagára támaszkodnak (Ademollo Gagliano 1983: 234–256; 1984: 196–212; Nevskaja 1984: 135–146; Sarapik 1994: 11, 641–649; 12, 713–717). Az esküvői dalok színképének statisztikai elemzése azt mutatja, hogy a Veliuona környékén lejegyzett 1100 dalban – amelyek „a mély régmúltból, abból a korból származnak, amikor a leány kiadásának és a lakodalom előkészítésének módja még nem olyan volt, mint napjainkban” (JSD 1955: 27) – a színeket jelölő mellékneveket tartalmazó szókapcsolatok összesen 2856 alkalommal fordulnak elő. E kapcsolatokban a színskálát 26 melléknév fejezi ki: žalias, -ia (897 alkalommal), baltas, -a (594), margas, -a (297), bėras (283), juodas, -a (150), raibas, -a (120), raudonas, -a (113), geltonas, -a (84), juodberas, -is, -ėlis, -užis, -užėlis (82), sieras, -a (55), mėlynas, -a (43), pilkas, -a (38), šėmas (27), gelsvas, -a (16), palšas (12), rudas, -a (11), raimas, -a (10), širmas (7), šyvas (4), gelta (3), žila (3), raudas (2), mėlas (2), degla (1), sidabrinė 173 (1), žydrainė1 (1). Összehasonlításképpen két további forrás – A. R. Niemi és A. Sabaliauskas által Litvánia északkeleti részén lejegyzett dalok (NS 1911), valamint J. Basanavičius főként a Seinai járásban gyűjtött siratói (BsR 1926) – színneveinek használati gyakoriság szerint összeállított sorrendjét közöljük: 1) NS 1911 (1338 dal és ének): žalias, -ia (436), baltas, -a (181), margas, -a (49), juodas, -a (48 + -utis 1), bėras (43+-uolis, -ė 2), širmas (37), juodberis (8 + -ėlis 27), geltonas, -a (28), raudonas, -a (21), pilkas, -a (19), žalas, -a (10), mėlynas, -a (9), žilas, -a (7), žalmargytė (3 + -ėlis 2), gelsva (4), kerša (3 + -uota 1), rudas, -a (3 + -inas 1), želta (3), šėmas (2), gelta (1); 2) BsR 1926 (861 sirató): žalias, -ia (128), baltas, -a (126), margas, -a (51), sieras, -a (43), raibas, -a (28), geltonas, -a (16), pilkas, -a (9), raudonas, -a (6), bėras (4), palšas (2). A közölt statisztikai adatok azt mutatják, hogy bár a dalokat (illetve énekeket és siratókat) különböző régiókban jegyezték le (JSD 1955 – Veliuona, NS 1911 – Vabalninkas, Biržai, Kupreliškis, Papilys és Nemunėlio Radviliškis környéke; BsR 1926 – Miroslavas és Seinai környéke), és műfajuk is eltérő (rendre lakodalmi dalok; munka-, játék- és tréfás dalok, árvadalok stb.; temetési siratók), a leggyakrabban ismétlődő színnevek mégis azonosak: žalias, -ia, baltas, -a, margas, -a. A nagyon hasonló „folklórbeli” színskáláról tanúskodnak a fő spektrumszínek (vörös, sárga, zöld) és az akromatikus színek (fehér, fekete, szürke) azonos lexémái is. A konkrét „kevert” színek (illetve árnyalatok) megnevezéseinek használatában hasonlóságok és különbségek egyaránt megfigyelhetők; vö. kizárólag a JSD 1955-ben adatolt mėlas, raimas, raudas, illetve kizárólag az NS 1911-ben szereplő bėruolis, -ė, keršuota, želta. A színkép feltárásához át kell tekinteni annak lexikai környezetét is, amely segít megvilágítani a színt jelölő szó lexikai jelentését és szemantikai sajátosságait. Az anyag tanúsága szerint a színeket jelölő melléknevek lexikai jelentése meghatározza más szavakkal való kapcsolódásukat; tükrözik és jelölik a valóság, az anyagi kultúra tárgyait és tényeit, valamint a lelkiállapotot és a hangulatot is. A. Juška lakodalmi dalaiban a színeket jelölő melléknevek a nominációs funkciót betöltő valóságelemek igen eltérő számát jelölik: žalias, -ia – 72 valóságelemet, baltas, -a – 61-et, margas, -a – 37-et, juodas, -a – 26-ot, raudonas, -a – 18-at, geltonas, -a – 18-at, mėlynas, -a – 9-et, pilkas, -a – 8-at, raibas, -a – 7-et, rudas, -a – 6-ot. A forrásban előforduló összes többi színnév – juodber as (-is, -ėlis, -užis, -užėlis), sieras, -a, šėmas, gelsvas, -a, palšas, raimas, širmas, šyvas, gelta, žila, raudas, mėlas, degla, sidabrinė, žydrainė – csupán 1–3 valóságelemet jelöl. Ezekre az adatokra támaszkodva a színeket leíró mellékneveket feloszthatjuk- 1A žydrainė melléknév az „Apie Birutę” című dalban fordul elő (JSD I 295). A. Juška szerint ezt a dalt „nem egyszerű emberek találták ki”, mégis bekerült a gyűjteménybe, mert a veliuoniak éneklik. Ezért e színt jelölő melléknév helye a JSD színneveinek sorrendjében teljesen esetleges. 174 feloszthatók aszerint, hogy lexikai környezetük: 1) nagyon tág; 2) meglehetősen korlátozott. Az első csoportba tartoznak az akromatikus és az alapszínnevek, valamint a margas, -a, rudas, -a melléknevek; lásd az 1. táblázatot, amely a jelölt valóságos elemek feltételes osztályozását is tükrözi. 1. táblázat Színt jelölő melléknév | A valóságos elemek tematikus csoportjai | Állatvilág | Növényvilág | Élettelen természet | Háztartási eszközök és mindennapi élet | Testrészek | Építmények | Emberi közösség | Pszichikai tevékenység | Egyéb objektumok fehér, -a | 5(17x) | 9(150x) | 6(21x) | 23(142x) | 8(233x) | 2(2x) | 8(29x) | - | - fekete, -a | 5(10x) | 1(12x) | 5(31x) | 11(84x) | 3(11x) | - | 1(2x) | - | - szürke, -a | 6(26x) | - | 1(4x) | 1(8x) | - | - | - | - | - vörös, -a | - | 8(54x) | 1(1x) | 5(10x) | 2(26x) | - | 1(18x) | - | 1(4x) sárga, -a | 1(10x) | 8(31x) | - | 7(17x) | 2(26x) | - | - | - | - zöld, -ia | 1(1x) | 48(772x) | 5(17x) | 15(102x) | - | 3(5x) | - | - | - kék, -a | 2(26x) | 2(9x) | - | 3(5x) | 1(2x) | 1(1x) | - | - | - tarka, -a | 8(41x) | 1(1x) | - | 24(143x) | - | 3(106x) | - | 1(6x) | - barna, -a | 3(8x) | - | - | 2(2x) | 1(1x) | - | - | - | - A táblázatban feltüntetett valóságos elemek szemantikai csoportjait példák konkretizálhatják: fehér, -a: gulbas, -elė, -inėlis, -užė (11 alkalommal), tyúk (2), kecske (1), sólyom (1), pasparnėliai (2); liliom, -ėlė, -ukė (58), lóhere, -ėlis, -užis (52), len, -užis (17), virág, -elis (9), hársfa, -ėlė (6), diemedėlis, -užis (4), olajfa (2), nyírfácska (1), rozskévék (1), hajnalka, -užė, -užėlė (9), kő, -enelis (5), harmat (3), ezüst (2), homokszem (1), hó (1); asztal, -aitis, -elis (60), sütemény, -ėlis (28), deszka, -užė, -užėlė (17), törölköző, -užėlis (6), ingecskék (5), vászoningecskék (4), kenyér, -užėlė (3), párnácska (3), fejpárnácska (3), dorelėlis (2), aprópénz (2), sörhab (2), ruhadarab, -užėlis (2), vászon (1), gobtūrėlis (1), kresnelis (1), korsócska (1), főkötőcske (1), papírdarab (1), ujjacska (1), tekercs (1), kis pad (1), pólyácska (1); kéz, -elė, -užė (209), láb, -elė, -ytė (9), szájacska (4), fejecske (4), vállacska (3), szem (2), nyak (1), yčius (1); kis fal (1), csárda (1), fiútestvér, -užėlis (9), lány, -ytė, -užėlė (8), leányka (3), legényke (2), anyácska, -užėlė (2), anyóska (2), vendégkisasszony (2), gūdas (1); 175 fekete, -a: kuinas, -elis (3), juodberėlis (2), varnas (2), višta (2), žirgelis (1); uoga, -elė, -užė, -užėlė (12); purvynėlis (14), purvas, -elis, -užėlis (12), debesėlis (3), takužėlis (1), žemelė (1); laivas, -elis, -užis, -užėlis (55), kepurėlė, -užė (17), duona (3), gobtūras, -elis (2), alutėlis (1), dešra (1), kaušas (1), pyvas (1), sopagelis (1), stalelis (1), stanc-kelė (1); akelė, -ytelė, -užėlė (8), ranka, -elė (2), galva (1), juodbruvėlė (2); szürke, -a: antelė (10), karvelis, -ėlis, -užis (7), avėlė, -užėlė (6), bitinėlis (1), vilkas (1), žąsinas (1); akmenėlis (4); sermegėlė (8); piros, -a: obuolys, -ėlis, -užis (23), rožė (11), uogelė (8), žiedelis (7), bijūnėlis (1), lelijėlė (1), pagiružiai (2), vyšnelė (1); auksas (1); plytelė (3), šilkelis, -užis (3), kilpelė, -užė (2), midutis (1), vynelis (1); veidas, -elis, -užėlis (25), galva (1); mergužėlė (18); kraštelis (4); sárga, -a: karosėlis (10); kvietelis (6), riešutas, -užis (3), žiedelis (5), lelijėlė (4), linelis, -užis (3), mieželis (3), svėrelė (2), spurgelė, -užėlė (2), alus, -utis (9), smuikužėlis (2), šilkelis, -užis (2), mizingužė (1), siūbelė (1), špilga (1), vaškelis (1); kaselė, -užėlė (18), plaukai, -eliai, -užiai (8); zöld, -a: volungėlė (1), rūta, -elė, -užė, -užėlė (289), giria, -elė, -užė (119), lanka, -elė, -užė (80), liepa, -elė, -užė, -užėlė (47), lapelis, -užėlis (34), darželis (23), ąžuolas, -ėlis (20), veja, -elė (17), apynėlis (15), žolė, -elė (10), sodas, -elis (9), medis, -elis (9), beržas, -elis, -ytis (8), linas, -elis (8), mauras, -elis (5), levendrelė (6), šakelė (6), klevas, -elis, -užis (5), bijūnas, -ėlis (4), miežis, -elis (4), rugys, -ėlis (4), vyšnia, -elė (4), beržynas (3), gojus, -elis (3), skroblelis, -užėlis (3), pušelė (3), velenėlė (3), diemedelis (2), ievėlė (2), jovaras, -užėlis (2), (češnako) laiškelis (2), meirūnėlis (2), palėjus (2), viršūnėlė (2), alyva (1), apynėlis (1), antvejėlė (1), biržtvynėlis (1), grūšia (1), kuitelis (1), lapienė (1), mėtėlė (1), puronėlis (1), sedulėlė (1), uogelė (1), vyšniynas (1), žirnis (1), žolynėlis (1); varis (8), pūdymėlis (5), kalnelis (2), laukelis (1), vandenėlis (1); šilkas, -elis, -užis (7), uzbonas (8), vainikas, -ėlis (7), vynas, -elis, -užis (7), prievartėlė, -aitė (5), mulas (4), lingynėlė (3), sienelis (3), rykštelė, -užė (2), drobelė (1), kiemelis (1), kuntušėlis (1), skūra (1), šėkelis (1), veršenėlė (1); mūrelis, -užėlis (3), stanelė (1), ūlyčia (1); kék, -a: karvelis, -elėlis (25), žirgelis (1), vosilkėlė (6), žiedelis (3); mandieružė (3), žiūponėlis (1), pančiakos (1); antakeliai, -užiai (2); dvarelis (1); tarka, -a: kurtas, -elis, -užė (24), genys, -elis, -užis (6), žuvis, -elė, -užėlė (6), gegelė (1), lydekėlė (1), paukštelis (1), zylėlė (1), žirgužėlis (1); mėgelkėlė (1), skrynia, -elė, -užė, -užėlė (75), lova, -elė (14), yygė, -elė (12), karietėlė (6), patalėlis (5), plintelė (5), krėslas, -elis (4), kraselė, -užė (3), perynėlis, -užis (2), stuopužėlė (2), sukenkėlė (2), abrūselis (1), aštuonnyčiai (1), brikelis (1), drobužėlė (1), grabelis (1), jupuželė (1), kriūzas (1), priegalvėlis (1), sienužė (1), stalelis (1), stikliukėlis (1), šniūrelkėlė (1), vainikėlis (1); dvaras, -elis, -užis, -užėlis (96), karčiamėlė, -užė (9), pilaitė (1); gromatėlė (6); barna, -a: katė, -elė (5), žvirblelis (2), paukštelis (1), sermegėlė (1), taboka 176 (1); szemek (1). A második, korlátozott lexikai környezetű csoportba főként a „kevert” színek elnevezései tartoznak, lásd a 2. táblázatot. 2. táblázat A színt kifejező melléknév | Valós tematikus csoportok | Állatvilág | Növényvilág | Élettelen természet | Háztartás és mindennapi élet | Testrészek bėras 1(283x) - - - - rai̇bas, -a 7(120x) - - - - juodbėras, -is, -ėlis, -užis, -užėlis 1(82x) - - - - sieras, -a - - 2(55x) - - šėmas 1(27x) - - - - gelsvas, -a - 1(11x) - - 1(5x) palšas 1(12x) - - - - raimas, -a 3(10x) - - - - širmas 2(7x) - - - - šyvas 1(4x) - - - - gel ta - 1(1x) - - 1(2x) žila 1(3x) - - - - raudas - 1(1x) - 1(1x) - mėlas - - - 1(2x) - degla 1(1x) - - - - sidabrinė - 1(1x) - - - žydrainė - - - - 1(1x) A második csoport színt kifejező melléknevei többnyire az állatok szőrzetét vagy a madarak tollazatát jelölik: bėras, juodbėras, -is, -ėlis, -užis, -užėlis, šyvas: (ló, -ėlis, -užis, -užėlis), vö.: Jöttek ám a fiatal sógorocskák, és kivezettek egy pej paripácskát, egy pej paripácskát JSD I 592. Jött ám egy fiatal legény egy feketepej csikón, és egy pej csikót kötött az orgonaág mellé JSD I 450. Szürke ló, szürke, én meg nem vagyok tiszta JSD II 919, 1099. 177 širmas (:csikó, nyulacska), vö.: Minél szürkébb, annál szebb, a te lovacskád JSD I 198. Lelőttem, lelőttem a szürke nyulacskát lelőttem JSD II 1040. šėmas, palšas (:bika, -eli), vö.: Mikor a kis földecskét szántotta, bőgtek a szürke kis bikák, reszketett a szürke föld JSD I 419. A szántó ember fakó ökrös fogata, nem kopó kutyái JSD I 357. degla, žila (:disznó, -ocska), vö.: Tedd félre a szalmakapcát, hajtsd ki a fekete disznókat JSD II 848. Haza, haza, szégyentelen násznép: a szürke kismalac elcsépeli a gabonát JSD I 571. raibas, -a, raimas, -a (:madarak és testrészeik), vö.: Sarokról sarokra a tarka kakukk reggeltől estig kukorékolt JSD I 432. Táncolj, menyasszony, míg a tarka kakasok JSD II 771. Hej, zöldell, zöldell a zöld erdőcske, tele tarka madárkákkal JSD II 857. A tollacskákon, a tarka szárnyacskákon erdei kakukk ülne JSD II 826. Hej, ide repül, ide repül a tarka sólymocska a rétre, megpillantotta a tarka kakukkocskát a réten JSD II 1056. Kihullanak a kakukkocska tarka tollacskái JSD II 1084. A. Juška által lejegyzett lakodalmas dalokból kiderül, mely jelzői szavak mellett használatosak az egyes színeket kifejező melléknevek, és melyek a leggyakoribbak, vagyis kirajzolódnak a legjellemzőbb lexikai-szemantikai párok. A szín képzetének szemantikai jellemzését egyes melléknevek másodlagos (átvitt) jelentései bővítik, vö.: margas, -a „szép, pompás“: Letörlöm tarka udvarházacskámat, fehérre mosom az asztalkát JSD I 412. Odalépett, s tarka kocsmácskává varázsolta JSD I 192. És elment kedvesem a tarka kastélyba JSD II 1012. baltas, -a, raudonas, -a „szép“: Majd lesz időm vásznacskát mosni, s mindennap fehérben járni JSD I 59. Hát nem vagyok-e fehér, nem vagyok-e piros, nem ragyogó-e az arcom JSD I 47. juodas, -a „szorgalmas“: Kiválasztott magának egy leányt, szegényes ruhácskában és fekete kezecskékkel JSD I 232 és így tovább. Másfelől a szín képzetének elemzésekor figyelmet kell fordítani a folklór nyelvében gyakori jelentésvesztés eseteire, amikor a színt kifejező melléknév jelzőből a képet már nem alkotó „állandó jelzővé” válik, kiemelve a népdalok hagyományos költői szimbolikájának sajátosságait. Ez különösen igaz azokra a tipikus folklórbeli szókapcsolatokra, amelyekben a szín a költői kép, a motívum elválaszthatatlan részévé válik, vö.: fehér lóhere (legény), fehér liliom (leány), fekete sáros út, fekete csónak (nehéz élet), a menyecske átváltozása tarka kakukká, szürke kacsává (elköltözés az anyóshoz) és így tovább. Gyakoriak a lakodalmas daloknak a zöld rutafű motívumához kapcsolódó költői képei is (a ló odakötése a rutával beültetett kerthez, annak letaposása, a koszorú vízbe dobása stb.). IRODALOM ÉS FORRÁSOK A d e m o l l o G a g l i a n o M. T. 1983: Il lituano márgas e i suoi sinonimi. – Indogermanische Forschungen 88, 234–256. A d e m o l l o G a g l i a n o M. T. 1984: Il lituano márgas e i suoi sinonimi (Fortsetzung). – Indogermanische Forschungen 89, 196–212. 178 BsR 1926: Lietuvių raudos iš visur surinktos su D-ro J. Basanavičiaus prakalba (Iš „Lietuvių tautos“), Vilnius: „Rucho“ spaustuvė. DŽ₃: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1993. JSD 1955: Lietuviškos svotbinės dainos užrašytos Antano Juškos ir išleistos Jono Juškos 1–2, Vilnius: Valstybinė grožinės literatūros leidykla. (Straipsnio tekste po sutrumpinimo JSD romėniškas skaitmuo rodo tomą, o arabiški skaitmenys – dainos numerį). LKŽ IV: Lietuvių kalbos žodynas 4, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 1957. N e v s k a j a L. 1984: Невская Л.П. Лит. margas (семантические связи постоянного эпитета). – Славянское и балканское языкознание: Язык в этнокультурном аспекте, Москва: Наука, 135–146. N i e m i A. R. 1996: Antanas ir Jonas Juškevičius. – Lituanistiniai raštai.: Lyginamieji dainų tyrinėjimai, Vilnius: Džiugas, 141–146. NS 1911: Lietuvių dainos ir giesmės šiaur-ytinėje Lietuvoje Dr. A.R. Niemi ir kun. A. Sabaliausko surinktos. Annales Academiae scientiarum Fennicae. Ser.B.Tom VI. S a r a p i k V. 1994: Valge ja must. – Keel ja kirjandus 11, 641–649; 12, 713–717. A SZÍNMEGNEVEZÉSEK HASZNÁLATA A. JUŠKA „LIETUVIŠKOS SVOTBINĖS DAINOS” („LITAUISCHE HOCHZEITSLIEDER”) CÍMŰ MŰVÉBEN Összefoglalás A litván népdalokban viszonylag gyakran fordulnak elő olyan színmegnevezések, amelyek szemantikai kontextusa informálisan kikövetkeztethető. Az A. Juška által lejegyzett lakodalmi dalokban 2856 olyan szókapcsolatot adatoltak, amelyek színt jelölő melléknevet tartalmaznak. Ezeket a színmegnevezéseket 26 melléknév fejezi ki. A lexémák közül a következők ismétlődnek a leggyakrabban, vö.: žalias, -ia, baltas, -a, margas, -a. A jelen cikk a színmegnevezések és az általuk meghatározott valóságelemek közötti lexikai-szemantikai kapcsolatok vizsgálatára tesz kísérletet. Az elemzés megmutatja, hogy igen tág lexikai környezetben az akromatikus spektrum színmegnevezései (baltas, juodas, pilkas), illetve a legfontosabb spektrálszíneké (raudonas, geltonas, žalias, mėlynas), valamint a margas, -a, rudas, -a melléknevek is használatosak. Korlátozott lexikai környezetben jelennek meg a „kevert színek” megnevezései, amelyek többnyire a jószág vagy a madártollazat színét jelölik. A színmegnevezések képiséget teremtő eszközként való elemzésekor figyelembe veszik a mellékjelentéseket (átvitt jelentéseket), valamint a népköltészetben gyakori jelentéskiüresedés eseteit, amikor a színt jelölő melléknév már nem képi eszköz, mert állandósult jelzővé vált – ez a népdalok poétikájának sajátos jelensége. 179