Dėl daugkartinio veiksmo raiškos pietrytinėse lietuvių kalbos tarmėse

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XXXIX (1998) Aloyzas VIDUGIRIS Litván Nyelvi Intézet, Vilnius A A TÖBBSZÖRÖS CSELEKVÉS KIFEJEZÉSE A LITVÁN NYELV DÉLKELETI NYELVJÁRÁSAIBAN A többszörös (ismétlődő, iteratív, gyakorító) ar cselekvés, amely a litván nyelv délkeleti nyelvjárásaiban na éppúgy, mint másutt, olykor különféleképpen fejezhető ki: szavakkal, ir bizonyos képzőkkel, szókapcsolatokkal, maguknak a szavaknak az ismétlésével stb. su tų ir A jelenség to kifejezésének nincs egységes rendszere. Ahogyan sok ir más nyelvjárásban, úgy a litván nyelv délkeleti ir nyelvjárásaiban is a többszörös cselekvés, illetve állapot mind ismétlődő, iteratív, mind ar pedig más, általánosított jelentésű igékkel kifejezhető (LKG 1971: 24, 91— 107; DLKG 1994: 283-291). Itt nem áll szándékunkban megvizsgálni tų az összes használati esetet; o inkább az úgynevezett régmúlt gyakorító idő iteratív igék képzőivel ir való kiszorulásának, valamint a su -inėti, -dinėti, -dyti képzők elterjedési tendenciájának kérdése érdekel bennünket a litván nyelv délkeleti peremvidékének beszédeiben. Az úgynevezett régmúlt gyakorító idő (praeteritum frekguentativum) a főnévi igenév tövéből és a -davképzőből áll (a -dav-, illetve általában a -dformáns eredetéről lásd: Otrebski 1956: 222; Smosczynski 1989: 5-10).}]} TEAM POLO. Let's ensure JSON valid? Last string has }]} typo: final should be valid. Need fix. We need output only structured. The provided final malformed? I need generate corrected. Also translation first source has Ez a múlt idő egyszerű változatának egy bizonyos típusa, csak a hagyomány szerint tekintik külön igeidőnek, mivel az ismétlődés nem időbeli, hanem a cselekvés jellegére vonatkozó jelentés (DLKG 1994: 291). A múlt idő ismétlődő formái feltehetően a litván nyelv aukštaitis nyelvjárásának késői képződményei. Sem a többi balti nyelvben, sem általában az indoeurópai nyelvekben nincsenek ilyenek (Zinkevičius 1981: 115-116). A žemaičiai nyelvjárásban helyettük a liuobėti segédige és a ragozott ige formáiból álló szerkezetet használják. Még az aukštaitis nyelvjárás valamennyi változatában sem terjedtek el egyformán. Úgy tűnik, M. Mažvydas írásaiban nincsenek meg a múlt idő ismétlődő formái (Urbas 1996), Daukša posztillájának indexében (Kudzinowski 1977: 183 és másutt), valamint Kristijonas Donelaitis szókincsében (Kabelka 1964: 76 és köv.) is ritkák. A. Bezzenberger, aki a XVI-XVII. századi Kis-Litvánia írásos emlékeit kutatta, a múlt idő ismétlődő formáiból szintén mindössze néhányat jegyzett fel (Bezzenberger 1877: 208). A litván nyelvterület délkeleti, különösen déli peremvidékein a befejezetlen múlt idő formái ritkák, vagy egyáltalán már nem használatosak. Talán csak a keleti aukštaitis nyelvjárások keleti peremvidékein (Breslauja és Gervėčiai között) valamivel gyakoribbak. A mondatban a befejezetlen múlt idő, akárcsak az ige bármely más formája, rendszerint állítmányként szerepel, azaz a predikátum funkcióját tölti be, pl. : Mylėdavau ją labiausia Vlk. És elutaztam volna, 183 és elmentem volna Eiš., Sendvėn egészséges emberek voltak Kb. A befejezetlen múlt idő formái néha az őket helyettesítő, a -dinėti képzővel képzett származékokból alakulnak, pl. : Seniati jis pas mūs dažniai ateidinėdavo Rds. Miisis (a mi) papunk nuvažinėdavo visur Lz. A múltban ismétlődő cselekvést itt meglehetősen gyakran a būdavo megmerevedett, közbeékelt szóként álló formájával vagy annak változataival fejezik ki, pl. Būdavo, abban az időben kikeltek a krumplik Sem. Būdavo, csak fonod, fonod, fáj a derekad Nč. Būdavo, sarlókkal arattak Brsl. Dél-Litvániában ez a forma gyakran lerövidül, pl. : Seniaū, ir būdau, suveinam giedam Eiš. Būdau, ateina pas mūs sėdi ir Pls, Rod. Valamivel szélesebb körben használatos a būdo változat, pl. : Dažnai, būdo, sudėgina Str. Būdo, eik, [bitės] ūžia Vlk. Būdo, akmuva (akmuo) stovi an vežimo Mrs. Biido, ūrėm žagrėm Kls. Kartais šie įterpiniai pavartojami greta tarinio, išreikšto būtojo dažninio laiko forma, pvz. : Biido, sakydavo ūnas Str. Būdo, neimdavau Ldvn. Pietvakarių Lietuvoje apie Kučiūnus, Veisiejūs, Kapčiamiestį, Lčipalingį, Liškiavą ir Drūskininkus dažniausia vartojama forma būlavo (< "būdlavo), pvz. : Seniaū biilavo kitaip LS. Būlavo, išeik, tai Sunes loja Kč. Būlavo, eina ir dainuoja DrskŽ, Rtn. A būlavos, būlavoc változatai: Biilavos, a nagyapa csak mondja és mondja DrskŽ. Biilavoc, Švendūbrėnben volt a legjobb Rtn. Valamivel gyakrabban fordulnak elő e forma būlau vagy biilo változatai, pl. : Biilau, meséli az öreg Dv. Ahogy jön, būlau, úgy ül is Arm. Būlau, ők (azok) hozzánk (hozzánk) jönnek Lt. Biilo, korán mentünk Dv. Nakcimi mina linūs, būlo DrskŽ. Biilo, anas ateina manap momap (az anyámhoz) LzZ. Biilo, paliavone (vadászatot) daro Arm. Biilo, nūveit (elmegy) an Pėtro (június 29-én) rugiūs pjaut Zt. Būloc, elmész, megkapod, amit akarsz DrskZ. A köznyelv hatására a múlt idő ismétlődő formái manapság terjedő tendenciát mutatnak. Azonban ott, ahol a köznyelv hatása már nem érvényesül vagy csekély, még a megkövesedett múlt idejű ismétlődő formákat is meglehetősen korlátozottan használják. A megkövesedett és megrövidült változatok ugyanakkor azt mutatják, hogy használatuk különösen a déli peremvidékeken visszaszorult. A befejezett gyakori múlt idő formáit a használatból, úgy tűnik, fokozatosan kiszorítja a -inėti, -dinėti, -dyti képzőjű igék ismétlődő (iteratív) jelentésének térnyerése. A befejezett gyakori múlt idő formáinak és más, gyakori vagy általánosított jelentésű igék használatának viszonyát a lengyel nyelvész, R. Roszko vizsgálta (Roszko 1996: 51-62). A -(d)Jineti, -dyti képzős igék a cselekvés ismétlődését nemcsak a múltban, hanem a jelenben és a jövőben is kifejezik. Mindezek a képzők, pontosabban az ezekkel képzett származékok, a litván nyelv egész területén ismertek és használatosak. A délkeleti peremvidék nyelvjárásaiban azonban, ahol a lakosság többé-kevésbé kétvagy többnyelvű, az igék e képzőkkel való képzése és használata jelentősen megszaporodott. Megnövekedett a szemantikai terjedelmük is, vagyis jelenthetik a sok- * A helynevek rövidítései a „Lietuvių kalbos žodynas” akadémiai szótár I–XVIII. kötetében. 1941— ismétlődő cselekvést, az ismétlődő cselekvés csekély mértékét, fokozatosságot, folyamatosságot 1997. 184 ir (folyt.) ir stb. Sok minden ir függ az alanytól ir és a tárgytól (az ige ir szereplőinek számától), ir általában pedig a mondat szövegkörnyezetétől. A legtöbb ige, különösen a su -dinėti, -dyti képzőkkel, többnyire igekötős iš igékből képződik. A képző hozzáadása megváltoztatja ir jų a cselekvés iš aspektusát: a befejezett aspektusú igékből folyamatos aspektusú igékké válnak. Így ezek a képzős származékok, további lexikai jelentést nyerve, nyelvtanilag megváltoznir ak (Vidugiris 1961: 219—231). Másfelől az ilyen képzős származékok bizonyos része, t. y. az su -inėti, -dinėti, -dyti igei képzőkkel ir su új képzéseknek tekinthető, amelyek sajátos tükörfordítások(?) lehetnek: a szláv igeképzők Jų -avats, -ivato tükörfordításai. ar ir A forrás, úgy tűnik, a litván nyelv délkeleti peremvidékének lakosai körében a kétnyelvűség, többnyelvűség, valamint a szláv nyelvek alapján kialakuló gondolkodásmód elterjedése. Így az említett képzős származékok į Be (egy részük) idegen nyelvek hatásának termékei lehetnek, csupán litván ir köntösbe öltöztetve őket (a litván nyelv eszközeivel kifejezve).[sic]észek? Actually need exact. Az ilyen képzőkkel képzett származékok ott honosodnak meg, ahol a ar hagyományos litván nyelvjárások más képzésű, kiterjesztett jelentésű alapigékkel oldják meg a kifejezést. E származékok többsége ma már beépült a peremvidéki nyelvjárások rendszerébe, e nyelv sajátosságává vált, a gondolatok kifejezésének normális módjaként. Talán csak számunkra tűnnek bizonyos egzotizmusoknak. Az új képződmények kiszűrésében segíthet a jelentések régi, hosszú idő alatt kialakult sora, azok egymásutánja (rendszere). Délkelet-Litvánia etnikai peremvidékén szinte mindenütt egymás mellett használhatók a felsorolt valamennyi képzővel alkotott iteratív igék, csak a köztük fennálló viszony nem mindenütt azonos. Egyes helyeken az egyik képzővel, máshol — egy másik képzővel alkotott igék honosodtak meg inkább. A továbbiakban az egyes képzők szerint tekintjük át az ilyen igék képzését, használatát, jelentését és elterjedtségét. A -inėti képzőt a többihez hasonlóan a délkeleti peremvidék litván nyelvjárásaiban is ismétlődő, gyakorító jelentésű igék képzésére használják. A -inėti képzővel ellátott származékok általában a múlt idő egyszerű alakjaiból képződnek, pl.: bėginėti: bėgo, buvinėti: būvo, darinėti: darė, davinėti: davė. Alapjelentésük – az ismétlődés jellegétől eltekintve – többnyire nem különbözik azoknak az elsődleges igéknek a jelentésétől, amelyekből létrejöttek, pl.: bėginėti 1. futkosni, szaladgálni: bėgti: Bėginėja, skraido apliūkui Dbč. Miért futkostok, szaladgáltok, én lehagylak benneteket (megelőzlek) DrskZ. A gyerek után kell futkosni, és kérlelni, hogy egyen (egyék) Zt. Ha meleg van, a tehenek futkosnak (bögölyök gyötrik őket) Zt. 2. sietve járkálni, sürgölődni: Treci mėtai bėginėja su tom avim Vrnv. Öt évvel fiatalabb, ezért most (még) úgy futkos, mint a nyúl Zt. 3. futkosni, párosodni (állatokról): A tehén futkos — vidd el (vezesd el) a bikához LzZ. Hadd szaladgáljon a tehén DrskŽ. A mi kis tehenünk szaladgál, el kell vinni a borjúhoz Rod. A vásáron minden tehén szaladgált (kifutkározta magát) Zt. A beginėti ige különböző irányt jelölő igekötőkkel közeli jelentéseket őriz meg, pl.: 1. Körbeszaladgáljuk az egész (falut, települést), aztán hazameg185 yünk Zt. Az emberek szétszaladtak körülnézni, hol ég LzZ. Szeretne elszaladni az atya(i) po rokonokhoz (udvart) Dv. Elszaladni egy másik házhoz DrskŽ. Amikor a nap lemegy, akkor mindenki ir elszalad Rod. 2. Amíg az összes meg nem ellett (előkészülir et) este Btrm. 3. Nem láttam, hogy a juhok megellettek Sn. A kanca már megellett Dglš. Ar a tiétek (a maguk) tehene már megellett? LzŽ. Ha Katri tehene nem fog megelleni, akkor neki nem lesz teje Zt. Iš a beginėti béginetis szó valamennyi jelentése közül csak ar a harmadik jelentés, jóllehet ir széles körben használatos DélkeletLitvániában, dialektizmusnak számít (az nincs DLKŽ 1993). A köznyelvi megfelelői: bégidtis, lakstytis, vaikytis stb. ir (Lyberis 1980: 202). A bėginėti szó valamennyi jelentése szorosan összefügg egymással, úgyhogy nehéz feltételezni, hogy valamiféle külső hatás állt volna a háttérben. Legfeljebb egyes peremvidéki nyelvjárásokban a belarusz nyelv mintája alapján 6ez2ays ‘begioti’ nobezayp ‘pasibegioti’ használják a visszaható nélküli alakot. Általában az -inėti képzős igék, mind előtag nélkül, mind előtaggal, néhány kiegészítő jelentéstől vagy azok árnyalatától eltekintve, többnyire egybeesnek az alapszók jelentésszerkezetével. Ez azt mutatja, hogy az -inėti képzős igék használata su leggyakrabban a legrégebbiek közé ir tartozik. Mindazonáltal Litvániában, különösen a vilniusiak peremnyelvjárásaiban meglehetősen gyakran előfordulnak a litván nyelvre nem jellemző -inėti képző használati esetei, például: 1oj lepioska (lepény) razcirinėja „(morzsolódik, szétesik), valgyc nemozna (nem lehet) Ad.” Nezvalija (nem engedi) jiem grafas atadavinét pjdut’ pievų Aps. Sako itai visiem itep i(š)sidavinėja (úgy tűnik, képzelődik) Grv. Daūgis niūkė (mondta, mesélte), kad prisdavinėjo (képzelődött) Aps. Azt adogatja át, aki Brsl. Senki sem járkál a piacon, mondják, kísért (kísértet jár, vö. a belarusz ewdacauya, npeidasayya „kísérteni”) Pst. Íme, előadogatja a pénzt Aps. Bizony, segítek (segítek) Ad. Az egyik még nem fejezi be (az éneklést), a másik elkezdi (elkezdi) Ad. A vízelvezetőt lefektetik (lerakják) Ad. Már hazajön Lz. Ők éjjel kimennek és bejönnek Brsl. Így nekik fejenként két hektár jut (kimegy, rájuk esik) Aps. A folyó körbejárja a kocsit Ad. Ők felássák a földet, és tavasszal előjönnek (kibújnak) Ad. Varrótanfolyamra jár(t) Ad. Az étel a szánkákhoz kerül (odajön, jut), húzni, vontatni Ad. Hideg vízzel iszik rá Str. A gazda szénát foglal le a saját állatai (marhái) számára Aps. Nézd, ő kinevet téged Str. Ő tud rólad beszélni Aps. A lengyelek fel akarták kutatni (megvizsgálni) ezeket a hegyeket Aps. Összegabalyodtak (összekeveredtek) a lovak, így mostanáig azoknak a lovaknak a kibogozásával (szétválasztásával) bajlódtam Grv. A földért elment a földesúrnak ledolgozni (megdolgozni) Nmč. Jól megkerestük (megkerestük), a régi (hagyományos) ruháért nagy pénzt kaptunk Str. Keveset keres Tvr. A gyerekeket, amikor [a lidércek] megcsiklandozzák, akkor megcsiklandozza (csiklandozza) Aps. Egy családot eltartottam Ad. Amikor esőzik, akkor gomba is van Ad. Tadū ** A -inėti toldalékkal képzett, az 1972-es expedíció során lejegyzett példák jelentős részét A. Balašaitis, I. Ermanytė és K. Pakalka lemásolhatta. 186 susrinkinėjom (készültünk)razmušinėti (harcolni) Aps. In karvįpriraudojinėju (sírok, vigasztalom magam) Pst. A békák rátelepednek, és a gyűrűket nyeldesik Ad. Aš gvéltu réke, kad duris atspyrinėtų Str. Bottal lökdösődve megy Ck. A(ž)siprašinėj (hívott), sūko, bus vakarėlis Grv. A kis vonat zötykölődik (meg-megáll), ahogy Utena felé megy Str. nys ki fog utazni a városba Ad. Elmegy, hogy elszállítsa az erdőt Aps. A fent említett példákból látható, hogy a -inéti képzős igék nemcsak a múlt egyszerű idő formáiból, hanem a jelen idő formáiból is képződnek, vö. dėminėti: dėti, dėma (dėma), dėjo; eininėti: eiti, eina, ėjo; iminėti: imti, ima, ėmė. A -inėti képzős igék különösen a Strunaitistól Breslaujáig húzódó északkeleti vilniusi nyelvjárási területek délkeleti peremvidékein honosodtak meg. Az e képzővel alkotott származékok használata itt annyira általánossá és gyakorivá vált, hogy versenyüket a más képzőkkel alkotott igék már nem bírják. A -inéfi képző ilyen használata feltehetően a kényszerű többnyelvűség éveiben alakult ki. Az 1956-os, Breslauja körzetébe irányuló expedíció idején az -inėti képző használatának ilyen tendenciáját még nem figyelték meg. Másutt az ezzel a képzővel alkotott igék sokkal ritkábbak, és használatuk alig különbözik a fő nyelvjárások és a köznyelv használatától. Ezzel szemben ott hasonló jelentésű, -dinéti vagy -dyti képzős igék aktualizálódnak. A -dinėti képző feltehetőleg összetett, a -do (vö. -dyti) és az -ineti képzőkből alakult ki (Skardžius 1943: 529). J. Otrebskis (Otrebski 1956: 414) az ilyen igéket az -inėti képző származékainak tekinti, amelyekben az igetövet ettől a képzőtől a -delem választja el. A már a 16. századi litván írásos emlékekből ismert, -dinėti képzős igék képzésének fejlődése a következő lenne: Si: gauti: gaudyti: gaudinėti; gyti: gydyti: gydinėti vagy gydinėti; gulti: guldyti: guldinėti. Megadható a -dinėti képzővel alkotott igék egy másik csoportja is, amelyek képzése mintha megkerülné a -dyti köztes tagot, pl.: duoti: duodinėti; stoti: stodinėti; važiūoti: važiūodinėti vagy važiuodinėti. J. Otrebski úgy véli, hogy a -d a -inėti előtt itt a hiátus elkerülése miatt jelent meg (Otrebski 1956: 415), bár ez a -d analógia útján is bekerülhetett. A -dinėti képzős igék többnyire az infinitivus tövéből képződnek, pl.: drti: ardinėti, bėgti: bėgdinėti, duoti: duodinėti, eiti: eidinėti (nem pedig bėgo: bėginėti, davė: davinėti, ėjo: ėjinėti). A Zietela környéki litván nyelvjárásban a -dinéti képzős igék gyakran még az alapszók igéinek hangsúlyát is megőrzik, pl. :dailydinėti: dailyti “dalyti', dėdinėti: dėti, važiūodinėti: važiūoti. A gyakorító vagy általánosított jelentésű, -dinéti képzős igéket leginkább a litván nyelv déli nyelvjárásaiban használják. Ezeket a származékokat gyakran mintegy teljesen fölöslegesen használják a -inėti képzős, gyakorító jelentésű igék vagy a kibővült jelentésű elsődleges igék helyett. Ezeket többnyire előtaggal ellátott elsődleges igékből alkotják, mivel előtag nélkül a dinėti képzős származékok sokkal ritkábbak. Ezenkívül többnyire megkettőzik az elsődleges igék alapjelentését, ritkábban pedig valamilyen különálló jelentést vagy jelentésárnyalatot jelölnek. Jelentésrendszerük rendszerint szegényebb, mint az elsődleges vagy a -inėti képzős igék jelentései. Összehasonlításképpen vegyük a bėgdinėti igét 187 1. futkosni, szaladgálni: Bėgdzinėja po sėlų (falut, települést), akár nem volna saját háza LzŽ. Szaladgáltunk ir Itt és ott Zt. 2. folyni : Vérek [a lábakból] bégdzinéjo DrskZ. Jų a gyerekek naponta szaladgálnak Lpp. Adbégdzinéja pagalbininkas tų (medį) LzZ. Adbégdinéja kareivis (kareivis) mūsų pirkioje Zt. Adbégdzinéja daug ca iš toli darbininkui (dolgozni) DrskZ. Minden a — levágott tyúk ir gyanúját kelti kezdi Zt. Mindannyian úgy szaladtak ki, mint a nyulak Mrp. Kiszaladt, an hogy megnézze a tornácot Lp. Végigrohan an az utca (į utcáján) nézelődik, öreganyám (apa) LzŽ. Végigrohan, ki-ki merre Zt. Volt egy ir kicsi (krumpli) elfogy, később, uram Zt. Elűzte őt a kocsmából (i ta a csapszéket) Zt. A front elől a fákkal borított erdőbe (i menekültünk) Rod. A nap melegít, már olvad a hó (olvad) Pls. Mit, kakukk, mit. a kékes nővérke (p) szaladgál (simulsz) LzZ. A pásztor hazafelé szaladgál Lp. Ne szaladj bele más szemébe, už adj neki szólni — Rod. Bár az igék a toldalékkal su -dinéti jelentésükben nem érnek fel a toldalék -inėti képzős származékoknak, azonban az utóbbiakkal szemben helyenként komoly konkurenciát jelentenek. Elég gyakoriak a litván nyelvterület délkeleti részén, a következő vonalig: Trakai — Semeliškės — Onuškis — Drūskininkai. Nem ritkán használják őket a ir következő helyeken: Gervėčiai, Strūnaitis, Adutiškis, Kamėjis, Breslauja. A példák igen változatosak: Régebben nem bontogatták a krumplikat Dbč. A rozs kalászait bontogatja, amikor virágzik DrskŽ. Ahol a mocsarakban megnő, növényeknek nevezik Arm. Len Zot uzaugdzineja Nč. Cia apsibiidzinéj (apsigyveno) anas Zrm. Jaū ménélis (mėnulis) atbidzinéja (dyla, mažėja) LzZ. Hol lakik? (lakik)? Dv. Ahol elkezdett élni, ott senki sem beszélget Aps. Amikor elkezdtünk építkezni, nehéz volt Str. Körtéket rakosgat a szőnyegre Pst. A szülők már kezdik megszokni (gyakorolják, tanulják a köznyelvet) a gyerektől Dbč. A varjak segítettek neki NE. Én nem ülök össze vénasszonyokkal. Brsl. Ő semmit sem csinál, csak így tetteti magát. Rod. Gyakran eljön hozzánk. Dsm. A lány titokban eljött a találkozóra. Trak. A bizottságot vezetgettem. Ad. A fiatalok összejövögettünk. Šlčn. A macskák mindig szétszaladgáltak (elkergették őket). Arm. Leveszi a kártyát (fényképet). Azr. Téged a testvéreid rábeszéltek (rábeszéltek), hogy dolgozz (dolgozni) Grv. Bejöttek a hírek, hogy savanyú legyen Vrnv. A vendégek az asztalhoz ülnének Dv. Még ellenállunk, nem engedtünk Bn. Néha e toldalékos igék két igekötővel is előfordulnak, amelyek mintegy megerősítik a cselekvés ismétlődő jellegének benyomását, pl. : A kert kezd kivirágozni (kezd) Zt. A földesurak visszaszaladgálnak haza Zt. Itt dobál és ki-kidobál a városba Arm. Elkezdte kiszedni a krumplit (burgonyát) Zt. A birtokokon eladogatták a földet LzŽ. Ők kirohantak a vonatból Zt. Csavarintsd be a Sriubel-ket (csavarokat) LzŽ. Mindent elfelejtgettem (majdnem elfelejtettem, elfelejtettem) – a rejtvényeket Dv. Ezek az igék feltehetően szintén olyan alapigékből alakultak, amelyeknek két igekötőjük van, például: Csak elkezdődött a háború Zt. Nekem senki sem akar segíteni Zt. Meséltünk egy kicsit, hozzátettünk (kiegészítettünk) Zt. A koporsóba belehelyezik, majd felhantolják (eltemetik) Zt. Volt egy kiszállásuk a litvánoknak Dv. A farkas befurakodott (betolak188 Dv. Elfelejtem, nem jut gyorsan eszembe (nem jut rögtön eszembe) ]} Yikes invalid JSON? Need exact valid. The previous output malformed. Need provide valid only. Ensure last whitespace? Translate Délután odott). Természne etesen ez a litván nyelv sajátossága. kunyhóba Igeképzős igék su A -dinėti képző az ismétlődő cselekvés kifejezésére sok litván nyelvjárásban nem ismeretlen. Azonban leggyakrabban a szláv nyelvekkel intenzíven érintkező su délkelet-litvániai peremnyelvjárásokban használatosak, körülbelül Dubičiai, Nočia, Pelesa, Rodūnia, Asava, Armėniškės, Dievėniškės, Zietela. Utótag A -dyti képző a litván nyelvjárásokban gyakorító ir kauzatív igék képzésére használatos, például: ardyti, gaudyti, girdyti, guldyti, spardyti. Azonban A délkeleti peremvidékeken a többszöri, ar folyamatos cselekvés kifejezésére sok igei képző szaporodott el su -dyti, amelyekkel a fő litván nyelvjárások nem rendelkeznek. Képzők A -dyti képzős származékok időbeli szempontból összetettebb cselekvéseket fejeznek ki, mint az gu alapszók nélküli igék (Naktinienė 1997: 159). Ezek mintegy sajátos toldalékok -dinėti rövidítések, amelyek gyökerei többnyire előtagok, pl. su : A bulbát fel kell metszetni Grv. Anos (szarkák) nem futnak ki sehová Grv. Aždėdo (pergeti) méheket (méhkirálynőt) naijy Grv. Ki segített tį neked? Grv. Hogy látszódjun on, fejfedőt tett fel Grv. Ir elkezdett kísérteni (jelenések formájában megjelenni) Grv. Ő már megijedt (megijed), pedig körülötte semmi sincs Grv. Galšia átveszi (felvásárolja) a lent Dv. Az árvizek (vízáradások) szétszakították Vrnv. Ne takard be őt, Uram. A kacsácska elment legelni (táplálkozni), a kakasocska pedig otthon maradt Grv. Én kisgyermekekkel maradtam Dv. Elhatározta, hogy kimászik a vízből Dv. Ki kell válogatni a köveket (kiválogatni) LzZ. Nincs mivel bekenni a fonalat (benedvesíteni) Str. Mindenütt víz volt, most pedig (jelenleg) lefolyt Zt. Alkonyodik, akkor majd el tudtok jönni Pls. Dávid kacsája (üldözi, utol akarja érni) őt Pls. A -dyti képzővel ellátott, gyakorító jelentésű igéket leginkább a -inėti vagy -dinéti képzővel felváltva használják, rendszerint csak a legdélibb–- keleti peremvidékeken. Ez a képző leginkább a Gervėčiai nyelvjárásban honosodott meg. Itt elnyomta a -inéti és -dinéti képzős származékok valamennyi alakját. Néha még képzős származékokhoz is hozzáadják, pl. : Kd neatsidarinedai dūrų? Grv. Tai tį ožys prisdavinėdė (vaidenosi) Grv. Rugidm prigamindo žėmį Grv. A -dyti képző használata nem egységes, időnként máshol is előfordul. Például Rodūniáról szólva, ahol ez a képző a -dinėti képzővel párhuzamosan használatos, a fiatalabb korosztályhoz tartozó családok egyes csoportjai jóval gyakrabban kedvelik a -dyti képző használatát. Másutt ritkább. Ezt a képzőt egyes szavakkal kapcsolatban még Druskininkai, Dubičiai, Butrimonys (Šalčininkai járás), Valkininkai és Marijampolė (Vilnius járás) környékéről is feljegyezték. Összegzés helyett. A litván nyelvterület délkeleti peremvidékein, ahol a múlt gyakorisági idő formáinak használata meggyengült, leginkább a -inéti, -dineti képzős igék, ritkábban pedig a -dyti képzős igék használata terjedt el. Fő funkciójuk a cselekvés ismétlődő jellegének kifejezése. A főbb litván nyelvjárásokban ebben a jelentésben az -inéti és -dinėti képzős igéket általában kizárólag használják. Hagyományos jelentésrendszerüket valamennyi, még a délkeleti nyelvjárásokban is, legjobban az -inėti képzős igék őrzik meg. Csak egyes nyelvjárásokban korlátozzák e képző használatát a más képzőkkel meghonosodott igék, például Zietelában néha a déli aukštaitis peremvid189 éki ir nyelvjárásokban a képző su -dinėti, a 0 Gervėčiai nyelvjár- — su ásban pedig a képző -dyti stb. ir Az emberek kétnyelvűségének és többnyelvűségéir nek növekedése következtében a peremvidéki nyelvjárásokban az -inėti, -dinėti vagy -dyti képzős igék már nem annyira sokszori, hanem inkább általánosított egyszeri, folyamatos cselekvést jelölnek. Ebben a jelentésben az su -inėti képzős igék a keleti aukštaitis északi vilniškiai nyelvjárásainak délkeleti peremvidékein kezdtek meghonosodni, mintegy Apsas, Breslauja, Vidžiai, Adutiškio apylinkėse, taip pat apie Ažudieviai, Kamajai, Lentupiai, Kliukščionys, mišriai gyvenamoje Strūnaičio apylinkės pietrytinėje dalyje. Vediniai su priesaga -dinéti daugiausia paplitę Pietų Lietuvoje apie Dieveniškes, Butrimonis, kartais apie Dubičiūs, Druskininkus ir visose apylinkėse atsidūrusiose už Litvánia határai körülbelül Ašiužia , Pėrvalka (Grodnói járás), körülbelül Armoniškes, Asava, Balatna vagy Varenava, Benekainis, Kaulėliškes, Nocia, Pelėsa, Rėdunia, Žirmūnas (Varenavai járás), Lazūnas (Vijai járás) ir Zietela (Diatlovo járás). A -dyti képzővel ellátott igéket Dél-Litvánia peremvidékein használják, különösen Gervėčiai környékir én. Beérkezett 1998. 03. 25-én IRODALOM Bezzenberger A. 1877: Beitrūge zur Geschichte der Litauischen Sprache, Gottingen: Verlag von Robert Peppmiiller. DLKG 1994: A mai litván nyelv grammatikája, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. DLKŽ 1993: A mai litván nyelv szótára, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Kabelka J. 1964: Kristijonas Donelaitis írásainak lexikája, Vilnius: Mintis. ]} wc? } тәкш. 北京赛车的?#+#- +#+#+ 天天中彩票中了? Yikes invalid JSON. Need output valid. Last exact punctuation likely Kudzinowski Cz. 1977: Szótári index a „Daukšos postilė”-hez, Poznań: az Adama Mickiewicza Egyetem tudományos kiadója Poznańban. Adama Mickiewicza Poznańban. Lyberis A. 1980: Szinonimaszótár, Vilnius: Mokslas. LKA 1977: A litván nyelv atlasza 1, Lexika, Vilnius: Mokslas. LKA 1982: A litván nyelv atlasza 2, Fonetika, Vilnius: Mokslas. LKA 1991: A litván nyelv atlasza 3, Morfológia, Vilnius: Mokslas. LKG 1971: A litván nyelv grammatikája 2, Morfológia, Vilnius: Mokslas. Naktinienė G. 1997: A dél-aukštaitiai és a keleti aukštaitiai vilniškiai kauzatív igéi a szótárakban. —Lietuvių kalbotyros klausimai 37, 154-162. Otrębski J. 1956: A litván nyelv nyelvtana 3, Warszawa: Panstwowe wydawnictwo naukowe. Roszko R. 1996: Az eidavo típusú litván rövid formák (például a punskai nyelvjárásból).—Acta baltico —stawica 23, Warszawa: Stawistyczny ošrodek wydawniczy, 51-62. Skardžius P 1943: A litván nyelv szóképzése, Vilnius. Smoczynski W. 1989: Studia ballto-stowiariskie 1 (Prace komisji językoznawstwa 57), Wroclaw —Warszawa —Krakow —Gdansk —Lodz: Wydawnictwo Polskiej Akademii nauk. Urbas D. 1996: Martynas Mažvydas írásainak szótára, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Vidugiris A. 1961: Az -inéti és -dinėti képzőkkel képzett igék a Zietela nyelvjárásban. —A Litván SZSZK Tudományos Akadémiájának munkái, A sorozat, 2 (11), 219–231. Zinkevičius Z. 1981: A litván nyelv történeti nyelvtana 2, Vilnius: Mokslas. 1996 — 1998. 02. 10. 190 ŪBER DIE KIFEJEZÉSI LEHETŐSÉGEK DER FREOUENTATIVEN CSELEKMÉNY IN A DÉLKELET-LITVÁN NYELVJÁRÁSOK ÖSSZEFOGLALÁS A A délkelet-litván Vizsgálata során A dialektusokban megállapítottuk, hogy a használata Az úgynevezett formái gyakorító múlt időnek (būtasis dažninis laikas) a gyakorító cselekvés kifejezésére fokozatosan csökken. Valamivel gyakrabban fordul elő beillesztettként a Szó a a būdavo forma, néha būlavo vagy azok Kurzformen biidau, būdo, būlau, bilo vor. Eközben azonban nő a igékkel rendelkező utótagok -inėti, -dinėti, -dyti, amelyek iteratív- -duratív jelentéssel bírnak. Am legjobb a hagyományos rendszer A következőknél megmaradt jelentések igéknél a -inėti képzővel, amelyek a Präteritum (būtasis kartinis laikas) alakjaiból, ritkábban a Präsens alakjaiból fejlődtek ki. Hézagokkal elválasztott szimbólumok: „Verben mit dem Suffix” stb. Nem adható hozzá magyarázat. Ez a szöveg nem litván, hanem német, ezért nem fordítható a megadott irányban. Kérjük, küldje el a litván szöveget. Megmaradtak a jelentések a -inėti képzős igékben, amelyek a Präteritum (būtasis kartinis laikas), ritkábban pedig a Präsens alakjaiból fejlődtek ki. In a tulajdonképpeni A(z) dialektusai A peremterületnek a Ezen toldalékolt alakok használata Deriválás az ebből származó Infinitívusszal képzett Verba mit dem -dinėti utótag A -dyti korlátozott, amelyek túlnyomórészt prefixeltekből Igékből származnak. Az egyre terjedő miatt Két-, illetve Többnyelvűség in A peremvidékeket a -inéti, -dinéti vagy -dyti szuffixumokkal képzett igék gyakran nem ismétlődő, hanem általánosított egyszeri, folytatódó Cselekmény. Verba dieser A jelentés nekik in Aukštaitijos rytų Vilniuser A -i toldalékos peremterületek a Az -inéti elterjedt, míg az ilyenekkel a toldalék -dinéti a in dél-litván A nyelvjárások és nem csupán ez in utóbbiaknak, hanem mindenekelőtt a in dialektusában Gervėčiai (a középső folyása Ašmena) használatosak. 191