On some case forms of personal pronouns in ancient Latgalian Written sources and up-to-date dialects

Emy wp mē a x EAT tia Anna STAFECKA i Latvijas Universitates Latviešu valodas instituts, Riga i PAR GYAKRAN SZEMÉLYEK HELYSÉGNEVEK HELYSZÍNEK FORMÁJÁT RÉGEBBI LATGAL ÍRÁSOKBAN UN KORTÁRS NYELVJÁRÁSOKBAN Lettországban ir történelmileg két írásbeli hagyomány alakult ki: a lett irodalmi, illetve össznemzeti nyelv, amely a középső dialektus, vagyis az uz alsólett nyelvjárásokon alapul; valamint a un latgall írott nyelv, amelynek alapját a felsővidéki, ir illetve felsőlett dialektus latgall nyelvjárásai képezik. A latgall írásbeliség kezdetei a 17. század végére vezethetők vissza, | amikor megjelennek az első latgall bejegyzések', az első ismert latgall könyv pedig — 1730-ban | Vilnában kiadott „Katoliszka Dzismiu A „Gromota..” — nem maradt fenn, bibliográfiai tā mutatókban említik.” | A latgalai írásbeliség kialakulását a történelmi helyzet határozza meg. Livónia 1629. évi újabb felosztása után Latgale továbbra is a katolikus Lengyelország befolyása alatt marad, míg | Kurzeme területén un Vidzeme területén megszilárdul a lutheranizmus. Uz Daugavpilsba a kiűzetés után | no Riga-i un A cēsisi jezsuiták un átköltöznek, és missziós központokat kezdenek alapítani. Daugavpils Európa egyik jelentős jezsuita központjává válik, itt jezsuita iskolákat nyitnak.” Missziós feladataik ellátása során a jezsuiták elsajátítják a helyi nyelvjárásokat. Szükségessé válik a helyi dialektusban írt könyvek megjelentetése, mivel a katolikus egyház addigi irodalmában az ún. J. Elger írásbeliségi hagyománya uralkodik, amely az alsólett nyelvjárási beszédformán alapul, és idegen a Daugavpils környéki lettek számára. A helyi nyelvjárások azonban szintén nem egységesek. The diversity of variants of linguistic means compels the authors of texts to seek a compromise, or supra-dialectal, form of the written language, choosing not only one “or another variant of the local dialects, but also the corresponding equivalent of the Lower Latvian written tradition "or of another language (Polish, Latin). How the choice of linguistic means is revealed in the use of personal-- pronoun forms in the earliest period of the Latgalian written language has been attempted to ascertain by examining the use of these forms in the three most significant monuments of writing: the translation of the Gospels published in 1753, „Evangelia Toto Anno..* (Ev), and the spiritual [book] published in 1821. 1. nen = Ta ma J ' See, for example, Brežgo B. Latgolas pagotne, Daugavpils, 1943, p. 109. „Manteuffel G. Bibliográfiai megjegyzés a lett írásokról, amelyek 1604-től 1871-ig a felületgall nyelven vagy úgynevezett Upper Latvian respectively A lengyel-livóniai nyelvjárásban közzétett művek tisztán kronologikus sorrendben vannak összeállítva. —A Lett Irodalmi Társaság által kiadott magazin, Mitau, 1885, 17. köt., 2. füzet, 184. o.; Seile V. Grāmatas Latgales latviešiem. Riga, 1936, 14—15. "Kleijntjenss J. Sources of Latvian History in the Archives of the Jesuit Order, Riga, 1940, I, 243—260. 140 IT J a i V Kaas i in the song collection „Dzismies Swatas..“ (DzSw), továbbá kā az 1805-ben kiadott keresztény tanítás magyarázatát tartalmazó könyvben: ,,Wyffa Mocieyba Katoliszka..“ (WMK). | Ka A latgalei nyelvjárásokbata n, valamint a latgalei írott forrásokban a személyes névmások ragozási alakjainak nagyobb ir változatossága figyelhető meg. Az írott forrásokban dominál 1. un a 2. személyű névmások egyes számú genitívuszi alakja: manis, tevis kā Tis ir kotris pec manis atnoks Ev 4, — m [nm Fm ey pakal manis Ev 9, Hom 1 m jūs effit na gudynowu fžy manis Ev 30, — M— 1 E m piec tewiš DzSw 56, o —«F diel Tiewis DzSw 70, i i m m Ef Ē diel' tiewis Ę WMK I 129, | nu Tam meg V m sill BN nalidzit barnim nokt' pi manis WMK II 43, amely, they are not characteristic of the Latgalian dialects (with the loss of the final vowel, this occurs only in the northern Latgalian dialects, for example, manc’ in Baltinava). The forms manis, tevis are, however, also found in J. Spungjanskis’s grammar „Dispositio imperfecti..“, published in 1732, which is possibly an attempt to seek a compromise written form between the two main dialects of the Latvian language- ®, as well as in the later Latgalian grammars of the 19th century (Akielewicz 1817: 14; Kossowski 1853: 12), and in the normative Latgalian grammars of the 20th century (Skrinda 1908: 36; Trasuns 1921: 20; Strods 1933: 20; Daškeviča 1936: 42). In Latgalian writings, manis, tevis were adopted from the Lower Latvian written language. However, the sources also reflect variants of case forms characteristic of the Latgalian dialects. Thus, in the translation of the Gospels and in the book „Dzismies Swatas..- .“, the older phenomenon is very frequently found, whereby the singular genitive and accusative forms are not distinguished, for example,; SERIE PRE SE ka byus atjemta nu mani Ev 56, Halt + U 4 i na redze fit mani nu fžo tayka Ev9, —a mall [er II ik fzan mani tycit Ev 84, pat: m U un jau na redze fit mani Ev 41, = apdzieš iksz mani wyssas ikaroszonas launas DzSw 13, R nu Tiewi tyudzu ayz bildiey fžonas Dz Sw 68, o pi Tiewi ir daudž zelestibu DzSw 109; | FUE & Ia =a sal. in the dialects: pin mani ž tt nau in Andrupene Adt 12, = IE I IES EL GET IJ me kai p'i c mani raūdova in Izvalta, Adt 39, pr pr 18 b'eja aiz mani gonūs in Pilda. A vizsgált írásos forrásokban nem fordulnak elő -e végű genitivusok, illetve -a (mana, t'ev'a), amely széles körű használati területet alkot Latgale középső és keleti nyelvjárásaiban. = = T py as sulā EI mu ra em BI — * R. Grabis adta ennek a nyelvtannak az elemzését, lásd G rabis R. A lett nyelv 18. századi nyelvtanai az első félidőben. —LPSR ZA Vēstis, 1984, 9. sz., 89—97. ó, te jó ég! 141 = m A tie latgaliešu rakstos ienāk tikai 19. gadsimta vidū, bet 20. gadsimtā latgaliešu rakstu valodas normēšanas gaitā paliek izolēti un nav fiksēti nevienā no latgaliešu normatīvajām gramatikām. Vienskaitļa akuzatīvs mani, tevi ir dominējošais gan aplūkotajos rakstu avotos, gan mūsdienu Latgales izloksnēs, piemēram, ————| jis mani pagūdinos Ev 42, o | i apguls apleyk tiewi Ev 57, o o | o kab itu pret tiewi WMK 139, o i uz rukom tiewi nosos' WMK I 115, I j aria i e[fit mani piiamufzy WMK I 185. | Taču visai bieži akuzatīva nozīmē lietotas arī senas instrumentāļa formas manim, tevim (it īpaši aiz prepozīcijām), piemēram, P1! pifacyja ap tiewim Ev 25, EEL. Mu oJ ; Win /z licieybu dus ap manim Ev 45, —— ku es dzieržu ap tiewim Ev 56, uk o = MJR TR A | tyudzit tikwin par manim Diwu WMK I 119, iL ru; —I : adgoia Motie Kunga muna uz manim WMK 118, — Jze Wy[Ja ziemie ir pret tiewim WMK II 160, m Kur I Fl iy J] —uz Tiewim DzSw 60. | CSI o j Šādas formas sastopamas gan Latgales izloksnēs, piemēram, adgito iz martim Nautrēnos, runtom ap t'dvim Bērzgalē, gan dažās Zemgales vidus izloksnēs (Rudzīte 1964: 225), kā arī veclatviešu tekstos (Barbare 5). Instrumentālis daļā Latgales izlokšņu (it īpaši Dienvidlatgalē- ), tāpat kā lielākajā daļā lejzemnieku izlokšņu, ir jauninātās akuzatīvam līdzīgās formas ar -imani, tevi, kuras retumis atrodamas arī rakstu avotos, piemēram, oii | krystā systu leydz ar Tiewi Dz Sw 42. o Dominējošas tomēr rakstu avotos ir vecās instrumentāļa formas ka | i way na effi fadereis ar manim por graffi Ev 21,.. ry i i na turefi dalas liidz ar manim Ev 33, | ias klijas i oo 1 kotrys na toffa ar manim, tis izborsta Ev 27, Ln i a 1 R treys dinas cifz ar manim Ev 55, m į austi [m Fr Diws ir ar Tiewim DzSw 72. arms " | Mūsdienu Latgales izloksnēs tas acīmredzot ir zūdoša parādība un sastopama galvenokārt vecākās paaudzes runā. A vizsgált írásos forrásokban nem rögzítették a nyelvjárásokra jellemző egyes számú lokatívuszi manī, tevī alakokat. Hasonlóképkā pen az alföldi nyelvjárás te írásaiban a lokatívuszi jelentésben az iekš, iekšan és a manis, tevis genitívusszal alkotott szerkezeteket is használták, például: na tyeyja ikfzan manis Ev 42, EF (pg LI eg rh tis palik ikfzan manis m Ev 50, T | na pames ikfž tiewis akminia wiers akminia Ev 58, Kad ikfž manis tureia nucieiu ‘ceribu’ WMK I 93, I kotry ikfz manis tyc WMK I 175. iE hr Le eo 1 a me a kt m R LES 142 1 IF —E =. m x_n mu ri I Ezeket javasolják továbbá a 19. századi latgal nyelvű grammatikákban is (Akielewicz 1817: 14; Kossowski 1853: 12). Az 1. és 2. személyű többes számú névmásoknak mind a nyelvjárásokban, mind az írott forrásokir ban kevesebb ragozott alakváltozatuk van. A genitivusban a mūsu, jūsu alakok szokásosak; az írott forrásokban ezek olyan prepozíciók után is előfordulnak, amelyek a lett irodalmi nyelvben és az alsóvidéki nyelvjárásokban dativust vonzanak, például Kuram nu jūffu Ev 65, L "I TE „|71 ==, ai pec iusu stieyksimes DzSw 26. A „Wyffa Mocieyba Katoliszka..* című könyvben a prepozíciók után következetesen a _mūs, jūs alakokat használják, például | patykusie diel myus WMK I 21, F Ep? K JR i a Diel atpe ftifžonys myus nu graka WMK 122, Kay inaydniks myusu atroda uz Siewim mieykstu firdi pi myus WMK I 109, gryb nu myus byut’ gudynots WMK I 165. Az írott forrásokban azonban a prepozíciók után dativusi alakok is előfordulnak, például kas nu jums daweffuz manis graku Ev 30), ——CL prycas jūffu nikas ne atiims nu jums Ev 42, —letes CE £. izd effi pi mums ktotu Dz Sw 1. m Lamu] A lett irodalmi nyelvvel és az alsóvidéki nyelvjárásokkal azonos akuzatívusi mūs, jūs (myus, jyus) alakok a latgal írásokban is dominálnak, például mp i kay es afinu uycieis jus Ev 33, —i r* pidufim tim, kotry myus abkaytynoy WMK I 109. — Ezek a Latgale déli és nyugati nyelvjárásaiban elterjedtek. = ml Tárgyeseti jelentésben a forrásokban megtalálhatók a régi részes esetű alakok is: mums, jums, főként az evangéliumfordításban és a lelki énekek gyűjteményében, például: kad mes atfacitubem tim, kotry mums syutija Ev 3, r- —nikas mums naway Jādereis Ev 21, vs uz Kungs, glob mums Ev 18,.k EF” Siwites cytas nu myufiejom porbyidija mums Ev 36, o E Nu baznieycom izfžkiers jums Ev 45, —m= mr Gtoboy mums nu netaymibu DzSw 2, manai —tymd dind sorg mums DzSw 21, „ama mg = ispestiey mums DzSw 40, Er JA | M DE Jam mums zam sowas gtobszonas DzSw 80, i [= 1, Nuwied mums ti, kur pats essi DzSw 117. Az ilyen formák napjainkban Latgale egyes nyelvjárásaiban fordulnak elő, például: sūnč juris i sajiéma, sūnč juris i palaišš Izvaltában Adt 38, Lgr 516, továbbá Barkavából, Dagdából és Vārkavából. Szélesebb használati területet alkotnak Zemgale és Vidzeme szél nyelvjárásaiban. Ezek az alföldiek régi írásaiban (Mancelis műveiben) is előfordulnak, ahol a nyelvjárások hatásával magyarázhatók (Barbare 12). m i i =— 143 R | © A többes számú lokatívusz űr, űrszán és datívusz (ritkábban genitívusz) melletti formái | az alföldiek írásaiból származnak, például, i nū | way tod na twieyka Jirds myusu ikfžzan mums Ev 37, —| és kas tikwin iksz iums turis DzSw 15, = m i i —nokufžaguda, kotrys ikfz myus byuš apiowieyts WMK I 63. | oo kab winia [ticiba] na patyktu ikfz mums woja WMK I 74.00 A lett irodalmi nyelvtől és az alföldi nyelvjárásoktól eltérően Latgalléban | megőrződtek a legrégebbi, harmadik személyű személyes névmások: jis, ji (jei), többes számban pedig jie (ji) jas (juos). Ezeket a régebbi latgall írásos forrásokban is használják az alsólett vinš, vina, viņi, viņas mellett, például: Un waycowa winia un facyja jam Ev 4, = = J m | | o wini jam pafacyja Ev 13, m Fi _ I i Winsz facyja uz winim Ev15, — Ayfto zynawa, kas jis ir Ev 13, pr = "ol Emm m I piec Diwa Jey ir pyrma WMK I 123. A „Wyffa Mocieyba Katoliszka..“ című könyvben főként a Latgale déli nyelvjárásaira jellemző is használatos, például: lai Is ab ju badojas WMK I 35, GE mm | Is aizit mums prifzka WMK II 71, | go ll IE il S | Way war is ap Jadumot WMK I 156; — x sal. pan | I el a gēli o į dl is kūozuds bie Asūnē, ——m | —braukt'is var Aulejā, —aa Li o o mu J i I | žaluot' is ka mu0čā, ta žalova Skaistā. Az evangéliumfordításban szórványosan adatolt a katrs névmás használata a vinš személyes névmás jelentésében: Kotrys celis pajeme Barnu un Moti jo nakti, un nugoja uz Egyptu Ev 10, vö. Tod winsz celis pajeme Barnu un Moti jo un atgoja Ev 12; arī daudzskaitlī: Kotry "viņi isklaufiju/- zy Kienina nugoja Ev 14. Atšķirībā no 1. un 2. personas vietniekvārdiem, kuriem lokatīva nozīmē rakstu avotos parasti lietotas konstrukcijas ar iekš, iekšan un ģenitīvu, 3. personas vietniekvārdiem atspoguļotas arī izloksnēm raksturīgās lokatīva formas, piemēram, na zyni, kas jamd [Jeruzalemē] nutika tom dinom Ev 35, —— : ityka ima [siksna] WMK I 50, mk g — _ igodoi kay cieszki ‘biezi’ ima [grēkā] effi krytis WMK II 146, daudž ima [dzīvē] ir worgu un badu WMK II 160, "7 lu igoia imd [baznīcā] diel appleszfzonys i6s monta WMK I 162. Tomēr vairumā gadījumu lokatīva nozīmē lietotas konstrukcijas ar iekš, iekšan un ģenitīvu. Jāpiebilst, ka biežāk sastopami ģenitīvi no jis, ji, piemēram, 144 I 1 K "(zan jo dzieywie byja Ev | "F k ru « mm Kas tyc ikfžan jo, tys top na Judiets Ev 47, ——— Fg my. ikfz jo [krétagyártás] imiest* WMK I 20, v Tycieyba tu iksz JO padareja WMK I 32, k. = m Radieja iksz jo dweseli protieygu WMK I 12, —ikfziės [Egyház] WMK I 77, Sp Ju „caur pawielefzonom kotras ikfz jos [hit] turim WMK I 74. Azonban olyan szerkezetek is előfordulnak, amelyekben az iekš, iekšan és a viņa, viņas birtokos esetű alakjai szerepelnek, például zeleftiba Diwa byja ikfzan winia Ev 11, i i ifoka dzieyt ora tus, kotry pordowowa ikfž winias [szentély] Ev 58, ab waiadzieybu tycieyfzonys ikfž Winia WMK I 186, io ikfz winis [gondolat] turim patikfzžonu WMK I 192. V Hasonlóképpen van visszaadva a többes számú lokatívusz is, amelyet a vizsgált írásos forrásokban meglehetősen ritkán használnak, például imos [templomokban] kawieiames WMK I 161, m R m zm apsaimtis imūs [bűnökben] wayrog nakryst WMK II 68, " vagy többes számban is: ik wins, kotrys tyc ikfzan winiu Ev 87. Az említett lokatívuszi alakok a 19. századi latgalei grammatikákban is előfordulnak egyes számban: iksz Jo, ios v. Jyma (Akielewicz 1817: 16; Kossowski 1853: 13); = daugiskaita: jksz Jm, iom, Jymūs, jymés (Akielewicz 1817: 16), iksz Jm, jom, iksz Winim, winiom v. winids. winios (Kossowski 1853: 13). A Latgalei nyelvjárásokban a többes számú genitívusznak két változata van: jū és jūs. m Az evangéliumfordításban főként a jū alakot használják, például: F kad jū naway Ev 10, kri A Em Kr. N En ayfto jū byja nikny dorbi Ev 47, [at | jeu = ri i „Min A] HH m | parodija winiam wy[Jas Kienifties Pafaula un gudu jū Ev 25, By —Nu auglu ju pazieyst winius Ev 55, ——_ i Un topa wala acs’ ju Ev 36, "li: a. | ritkábban fordul elő a Jūs, például: Tod atwiera jus Japrafzonu Ev 38, 7 i | o tomova natycieybu jus Ev 44, ae as winjž atpeftieys sowus lauds nu grakim jus Ev 82. Ezzel szemben a „Wyffa Mocieyba Katoliszka..“ című könyvben következetesen a jūs alakot használják, például: | kayda iūs bieja sapraszona WMK I Ievads, mums“ waiag leydzynot iūs waiadzieybas 4 WMK I 184, IES o i pleysa ius sirds” nu dus'mis WMK I 110, F lĒxi dadzierdusie tu iis runu WMK 1119, ——„Lu _ TEE Fs wyJi nu ius moiom atfystoios WMK I 172, i nu ius WMK II 172. I i 145 | i ——ni E EE a Ce " ir CE EL ie a, Napjainjās sastopams galvenokārt Latgales dienvidrietumu izloksnēs, bet jūs plašā areālā pārējās izloksnēs. jū — Retāk rakstu avotos lietots lejzemnieku viņu, piemēram, —— | ktot pi winiu Ev 6, A = komart winiu daisi pi WMK II 151. Aplūkojot personu vietniekvārdu lietojumu pirmajos nozīmīgākajos latgaliešu rakstu avotos, var secināt, vietniekvārdu locījumu formu ka lietojums tajos atbilst Latgale un A felsővidéki (Ilūkste környéki) nyelvjárások adataihoz. Az alsólett írásbeliségi ir hagyomány hatása is igen erős. iš m. Fo OE egy gl = i EET pep hal „ka, ~~ Gauta19980219 oo | m m um ai IRODALMI UN FORRÁSOK JEGYZÉK —— =] ra m M aažilius £ agrā | [wh lu I re Akielewicz E. 1817: -Grammatyka Inflancko —Lotewska krotko zebrana dla Uczgcych sie Jezyka Lotewskiego, W Wilnie. 44 o. Adt — A felsővidéki dialektus szövegei, Rigában, 1983. Barbare Dz. —A névmás.. —A morfológiai rendszer fejlődése (kézirat), a „Zinātne” kiadónál található. Daškeviča V. 1936: A latgal nyelv grammatikája, Moszkva. Dz Sw —Énekek a Jóisten, az Úr, Szűz Mária és Isten szentjei tiszteletére, Vilnában kinyomtatva a bazilita szerzetesek nyomdájában 1821-ben. Kossowski T. 1853: Inflanti–lett grammatika a lett nyelvet tanulók számára, Riga, Lgr —Endzelīns J. A lett nyelv grammatikája, Riga, 1951. iais: Rudzite M. 1964: Lett dialektológia, Riga. dl Rw i Skrinda O. 1908: Latvių kalbos gramatika, Peterburge. T ATS Strods P. 1933: Rašybos žodynas, Rėzeknėje. o 4 Trasuns FE 1921: Latvių «11 kalbos gramatika latgaliams, Rygoje. —WMK-Wyssa Moceiba katoliszka caur waycoszonom un atsacieyszonom satykta.., Potocka, 1-2, 1805. F APIE KAI KURIŲ ASMENINIŲ ĮVARDŽIŲ LINKSNIŲ FORMAS SENIAUSIUOSE LATGALIŲ RAŠTUOSE IR DABARTINĖSE TARMĖSE ~~ | I | o || Ca ES —— 7 0 = M 1 J] A tanulmány kutatásának tárgyát a személyes névmások esetalakjainak változatai képezik a legrégebbi latgál írott forrásokban, összehasonlítva őket a mai lett felsőlett nyelvjárások adataival. A vizsgált anyag arra enged következtetni, hogy a személyes névmások nyelvjárási alapja az írott szövegekben nemcsak Latgale déli, hanem a Žiemgale szél nyelvjárása is volt (Ilūkste közelében). Ezenkívül a latgál írásokban a lett régi írásbeliség hagyományának hatása is megfigyelhető. ——r a TE ck ni * = Em "N m la = Fes rag mm rr [mp U = ma MI HE = EH i ll ku 146 dl | 1 A személyes névmások egyes esetei az ókori latgál írott forrásokban és a napjainkban használatos nyelvjárásokban irl Összefoglalás R A tanulmány vizsgálatának tárgya a személyes névmások esetalakjainak változatossága a legkorábbi írott latgál forrásokban a felvidéki lett napjainkban használatos nyelvjárásainak adataival összehasonlítva. Az elemzett anyag alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy az írott szövegekben szereplő személyes névmások nyelvjárási alapját nemcsak Latgale déli nyelvjárásai, hanem Zemgale selon nyelvjárásai is képezték (Ilūkste közelében). A régi lett írásos hagyomány hatása szintén megfigyelhető. = Ju LĪ Kinų mE ES „mī pi he ERP dir, rr tm er g mem E By po | = = IE Em -. m TTT p mea mm = ad A mEamE m EET gu um "N nds ju " nā EI m EEE m Lg „ji = = HM Fy eh be Tal BE M al U nū HW Mk -” umss mu; „Elum = ln = FE pepe a ią a ms HE O I mk Es -= vw lu ko i — m gi "M N _ gūtā KH „ms == mm = = —= m 1 Im = —— a m Aug V JM N M T mo al ohm SR gl =] o „šm fl Enlm Nm Fern PRE "WE mk wm al I pa m F rss eg I an" fh Er M] vu f_ on m i m mų M p= | or pl] | 7—1 € | mw Bl agn g ms | am F ny ik =F |mas k E y = vz ron] it EE R mu I ML „m WH m it Se i i F m re viras din rh i m = ti m Ner be = „promo mm mm = m. zil m m m 147