Kalbininkės sugrįžimas

fizetni, laukas, messze, sétus, iš egyik oldal, ir s. rövidítés mogo, logy, orosz dal, s. rövidítés sym, a iš másik (o. 108-110), különböző gyököket képviselnek. A gyökér eltérő vokalizmusa miatt etimológiailag szintén nem kapcsolható össze a lit. glodūs ir lat. gluds (o. 109), lit. rajzolni, ir vonalat húzni (o. 114). Eredetbeli kapcsolat a litván ... között ház ir dimstis „Hof(raum), Gut” (o. 109), igaz, nem világos"”, de nem zárható ki annak lehetősége, hogy a ház, lat. nams önálló gyökkel rendelkezik ‘nem-. S. szl. trepetatir i, orosz pryskato szintén jobb nem összekapcsolni a su litván drebėti ir rus. bryzgats, (p.104—105), bet laikyti atskiromis šaknimis". Liet. strazdas, lat. strazds ir sl. "'drozd+» žodžio pradmens priebalsių skirtumą (p.104) reikia aiškinti Siebso dėsniu. Liet. geisti neturi "-ds-(p. 100), bet yra sudėtas iš šaknies geidir bendraties formanto "-t(e)i, todėl morfemų sandūroje yra '-dt-(>"-tt-- >-st-). A 94. old. Slav. old. Slav. presto esetében lit. š, old. Slav. s a „k”-ból származik, a 115. oldalon pedig azon szavak közé sorolják, amelyeknek a litván nyelvben ide. eredetű š-ük van. '5. bek. A 293. oldalon az áll, hogy az o-tövű gen. sing. végződés, a „-a” (vilko, old. Slav. vivka) az ide. „-ús”-ból származik, a 210. oldalon és köv. helyesen bizonyítják, hogy ez a régi ablatívuszi végződés (*-od). A 178–179. oldalon a finn paimen „Hirt” szerepel, a 208. oldalon pedig már helyesen a piemen van megadva. t. helyesen bizonyítják, hogy ez a régi ablatívuszi végződés (*-od). A 178–179. oldalon a finn paimen „Hirt” szerepel, a 208. oldalon pedig már helyesen a piemen van megadva. A 179. oldalon tévesen „des Fisches“, a 263. oldalon helyesen „des Fleisches“ szerepel. Pr. guntwei nincs. Plur. (69. o.). A lit. taišyti (96. o.), a pr. sachis (101. o.), a s. indų ugnis (110. o.), a lit taisytis (116. o.), a lat. barti (141. o.), a lit. sū viena šviesa (226. o.), instr. sing. helyett būdu (227. o., 269. jegyz.), gen. dual. Dvijų karvių (260. o., 330. jegyz.) alakoknak megfelelően tašyti, sackis, dgnis, tausytis, bart, viena šviesa, badū, dvijų karvių kellene állniuk. si Simas Karaliūnas KALBININKĖS SUGRIZIMAS Tamara Bu ch. Opuscula Lithuanica. Wydat Wojciech Smoczynski, Warszawa, 1998: a Varsói Egyetem Általános Nyelvészeti és Baltisztikai Tanszéke, 381 p. Az ismert germanista, Ina Meiksinaitė a nővéréről, Tamara Buchiengről nemrég közzétett visszaemlékezéseiben idézte a Rómában élő Vincentas Mincevičius monsignornak írt levelének egy részletét: „És mit művel még velem ez az élet! Hiszen én mindig csak Kaunasban szerettem volna élni, a Nemunas partján sétálni, fenyvesekre, tavakra, csendre volt szükségem, miért is kellett különböző országokban, különböző emberek között élnem, különböző nyelveken beszélnem, és —jelenleg —elveszítenem Freankel E. Litauisches etymologisches Worterbusch, 1, Heidelberg-- Gėttingen, 1962, 483. „Oacmep M. JCPSA III (1987) 391, IV (1987) 99. 252 az ötödik állampolgárságomat“ '. Ezek a szavak valóban helyesen jellemzik a tragédiákkal és nehéz megpróbáltatásokkal teli, tehetséges litván nyelvkutató életét. 1923. 07. 03-án született (Marko Šagalo városában, Vitebszkben). Később családjával visszatért szülei földjére, Litvániába. A kaunasi Német Gimnáziumba járt. Az érettségi bizonyítványt már egy litván gimnáziumban szerezte meg 1941. június 21-én. Már a következő reggelen, a kitört háború által a távoli Oroszország egyik eldugott vidékére sodorva, traktorosként dolgozott, majd Gorkijban germanisztikát tanult. A háború utáni első években Viktor Žirmunskij akadémikus aspiránsa volt a Leningrádi Egyetemen, később pedig oktató a Vilniusi Egyetemen és a Cseljabinszki Pedagógiai Egyetemen. Ismét Litvániában, majd több évnyi munka – amely nagyban meghatározta a fiatal tudósnő későbbi kutatásainak irányát – a Litván Nyelvés Irodalmi Intézetben- *. Valamivel hosszabb ideig (1957–1967-ben) a Varsói Egyetem docense. Litvánisztikai kurzusokat a Sorbonne-- on és a Chicagói Egyetemen is tartott. Életének nehéz időszakaiban, különösen Párizsban élve, megtapasztalta a neves szemiotikus, Algirdas Julius Greimas, Vincentas Mincevičius monsignore és mások baráti lelki és anyagi támogatását. A kedvezőtlen körülmények (ezekről Litvániában kevesen tudtak) arra kényszerítették, hogy folyamatosan országot és munkát váltson, gyakran a családjától külön éljen; Tamara Buchienė-t súlyos betegség döntötte le, és 1970. február 7-én meghalt. Haifában (Izrael). Még csak a negyvenhetedik évét taposta... Minden, a litván nyelvet kutató szakember bizonyára örömmel veszi kezébe a Varsói Egyetem Általános Nyelvészeti és Baltisztikai Tanszéke által nemrég kiadott, az egyik legnevesebb lengyel baltista, Wojciech Smoczyński által összeállított, Tamara Buchienė válogatott litván nyelvészeti írásait tartalmazó kötetet. A könyv a szerkesztő Tamara Buchienéről szóló visszaemlékezéseivel kezdődik. Ezekben szerzőjük igen meleg szavakkal idézi fel tanárát, és jellemzi a Varsói Egyetemen végzett pedagógiai tevékenységét. Külön részben (Nota wydawnicza) magyarázzák el a kiadvány összeállításának és megjelenésének körülményeit. Az Opuscula Lithuanica című könyv Tamara Buchienė csaknem valamennyi fontosabb litván nyelvészeti munkáját összegyűjti, amelyek különböző országok tudományos kiadványaiban jelentek meg. A munkák azon a nyelven szerepelnek, amelyen először publikálták őket: németül (15 munka), lengyelül (13), litvánul (3), angolul (2), oroszul (2), franciául (1). A könyv szerkesztője valamennyi közölt munkát nyolc fejezetbe sorolta. Közülük hét tematikusan a litván nyelvészet következő területeit foglalja magában: fonológia, akcentológia, az igerendszer, Kis-Litvánia nyelve Danielius Kleinas grammatikája alapján, Kristijonas Donelaitis nyelve, a Seinai litván nyelvjárások, valamint Seinai onomasztikája. Az összegyűjtött munkák azt mutatják, hogy szerzőjét egyaránt érdekelte a különféle litván nyelvi jelenségek eredete és fejlődése, valamint használatuk a mai köznyelvben vagy a nyelvjárásokban. ! Meiksinaitė I. „Nem a mi akaratunk- !“ —Naujasis Židinys —Aidai 5—6, 1998, 311. * Tamarą Buchienę tudományos munkatársként dolgozni az Intézet igazgatójának, Kostas Korsakasnak (1953-ban) fiatalkori barátja és az akkori Könyvpalota igazgatója, Antanas Ulpis (1904–1981) ajánlotta, „nemes szívű és kiváló ember, aki mindenkor támogatta az üldözötteket“ (I. Meiksinaitė szavai). 253 A nyolcadik fejezet három cikke a germanisztika kérdéseit tárgyalja. Azonban csak az első iš jų (Die reflexive Konstruktion der Verba im gót (Gotischen), mondhatni, tisztán a germanisztika iš területéhez tartozó. Mások du — A kelet-poroszhoz Német im XVII–XVIII sz. ir Megjegyzon ések a szintaktikai hatásokról of Német szomszédos in nem német nyelvjárások (egyébként az utóbbi, mint egy fonológiai ir fejezet egyik cikkének társszerzője, lengyel nyelvész — Zuzanna Topolinska) — kapcsolódik ir su litvánisztika: bennük megjegyzések találhatók Kis-Litvánia litván írásbeliségéről, valamint annak egyes nyelvi sajátosságainak a megfelelő su német nyelvi jelenségekkel való összevetéséről. Általában véve a Kis-Litvánia témájának szentelt munkák Tamara Buchienė hagyatékának meglehetősen nagy részét alkotják: e vidék litván nyelvéről Danielius Kleino nyelvtana alapján a könyvben tanulmányok jelentek meg.} ]} тәтқиқatillugu_北京pk mbilu da??<lemma ахәыҷқәа? тру? (Oops)тәы?></analysis> ntiyiso</analysis> kontaktannonser ... }] } ]}] } 6 (egyik társszerzője Jonas Palionis), a nagy porosz költő, Kristijonas Donelaitis nyelvét pedig nem kevesebb mint 7 tanulmányban, valamint egy széles körű, de befejezetlen, és valószínűleg mindeddig kevesek által ismert munkában vizsgálják The phonological system the of „Évszakok“ by Christian Donelaitis (p. 129— 199). A szerző ezt a tanulmányt lengyel nyelven írta. Angol fordítása (Lithuanian Phonology in Christian Donelaitis) 1974-ben jelent meg Haifában. Sajnálatos módon a megjelenése után a nem szakember által fordított szöveg nyelvészek bírálatát váltotta ki, ezért nagyon örvendetes, hogy az újonnan közölt angol szöveget gondosan átnézte Axelis professzor Holvoetas professzor. A litván dialektológusoknak és a litván onomasztika kutatóinak alkalmuk nyílik ismét figyelmet fordítani az egy helyen összegyűjtött, a sejnai vidék litván nyelvjárásairól szóló nyelvésznői cikkekre, valamint e vidék érdekes helyneveire, amelyeket 6 cikkben közölnek és tárgyalnak. Egyebek mellett a Sejnai és Suwałki vidék folyóneveiről szóló cikket neves nyelvészünkkel, Petras Jonikasszal együtt írta. Érdemes emlékeztetni arra, hogy Tamara Buchienė a Varsói Egyetemen dolgozva nagyon összebarátkozott a sejnai vidék litvánjaival. Itt néha egész hónapokat töltött. A cikk egyik szerzője, aki a nyelvésznő varsói, a Lumumba utcai otthonában járt, megtapasztalhatta, milyen büszkén mutogatta vendégeinek a Seinai vidék litvánjaitól kapott terítőket és ágytakarókat, és „litván” mézzel kínálta őket. A könyvet J. Palionis 1971-ben angolul írt, Jn memory of Tamara Buch című tanulmánya, a nyelvésznő publikációinak jegyzéke, tárgyi és névmutató, valamint a Seinai és Suwałki vidék tulajdonneveinek jegyzéke zárja. Egyébként a 44 tételből álló publikációs jegyzékből látható, hogy az Opuscula Lithuanica kötetbe nem került be Tamara Buchienė 1951-ben Leningrádban megvédett disszertációja, Bosepamnas KOKHCMpyKUUA 2nazona 6 eepmaHckux ssvikax, továbbá külön könyvként kiadott Die Akzentuierung des Christian Donelaitis című munkája (Wroctaw etc., 1961, 147 p.), valamint a Pirmosios spausdintos lietuvių kalbos gramatikos című tanulmány (társszerzője Jonas Palionis), amely a Pirmoji lietuvių kalbos gramatika című könyvben jelent meg. 1653 metai (Vilnius, 1957) és különböző időszaki kiadványokban megjelent 5 kisebb tanulmánya, továbbá a Lietuvoje (Proskyna 3, 1989, 164—177) című kiadványban publikált, majd Lengyelországban újraközölt Atsiminimų nuotrupos (Linguistica Baltica 2, 1993, 301-313). A bibliográfiai jegyzékből kimaradt a könyvben közölt, fent említett tanulmány 254 The phonological system the of „Metai“ by Christian Donelaitis. Wojciech Smoczyński professzor, aki gondosan előkészítette Tamara Buch (Buch) Opuscula Lithuanicát, į a litvanisztikáért szerzett érdemeinek hosszú listájára még egy igen jelentős tételt jegyzett fel. E könyvben együtt közzétett munkák mintegy visszajujų ttatták a szerzőnőt 75. születésnapja alkalmábį ól azokba a vidékekbji e, amelyeket saját ar ne saját akaratából kellett elhagynia. Kazys Morkūnas, Algirdas Sabaliauskas Mutatók a folyóirathoz a összehasonlító nyelvkutatás Kötet 1-100 (1851— 1987). Szerkesztette Ivo Hajnal, Christiane Schaefer, Gerhard Schaufelberger és Sabine Ziegler. Szerkesztette Alfred Bammesberger Vandenhoeck & Ruprecht in Gottingen1997, 324 p. 1987 m. i, a neves német nyelvész által kiadva Adalberto Kuhno 1851 m. az összehasonlító történeti nyelvészet megalapított folyóirata, a „Zeitschrift fūr Vergleichende Sprachforschung” A 100. — jubileumi — kötet. Ezt a kötetet a jo szerkesztők Alfred Bammesberger és Gūnter Neumann úgy állították össze, hogy a benne közölt 25 tanulmány tükrözze az indoeurópai nyelvek kutatásának aktuális problémáit és módszertanát. A visszhang váratlanul kedvező volt — több tucat recenzió és egyéb rövid ismertetés jelent meg, amelyek átfogóan értékelték e folyóirat szerepét az indoeurópai nyelvek összehasonlító történeti nyelvészetében. Két recenzió a litván nyelvészeti sajtóban is megjelent — V. Grinaveckis „Mūsų kalboje” című folyóiratban (1988, Nr. 6, 34-35), valamint V. Urbutis „Baltisticában” (25, 1989, 188-190). A Friedrich-Alexander Egyetem [Erlangen–Nürnberg] professzora, dr. Bernhard Forsmann a „Universitas” folyóiratban (12. sz., 1988, 1329–1330) megjelent recenziójában egy összesített névjegyzék (Gesamtregister) összeállítását javasolta. Amint azt dr. Alfred Bammesberger professzor a szerkesztő előszavában megjegyzi, ezt a javaslatot a kiadó szerkesztősége örömmel elfogadta. ir A Deutsche Forschungsgemeinschaft pénzügyi támogatásával a névjegyzék összeállításán felváltva dolgozott dr. Christiane Schaefer (Berlini Szabadegyetem), dr. Sabine Ziegler (Würzburgi Egyetem) és dr. Ivo Hajnal (Zürichi Egyetem), az összegyűjtött anyag rendezésében pedig jelentős segítséget nyújtott Gerhard Schafelberger (Zürichi Egyetem). A technikai munkát az Eichstätt- -i Egyetem Angol Filológiai és Összehasonlító Nyelvészeti Tanszékén végezték, amelyet dr. Alfred Bammesberger professzor vezet. A kötet a következőket tartalmazza: tartalomjegyzék, 5–6. o., a szerkesztő előszava, 7–8. o., szerzői mutató, 9–209. o., tárgymutató, 209–321. o., valamint a folyóirat szerkesztőinek jegyzéke, 323–324. o. A szerzői és tárgymutató természetesen ábécésorrendben készült. Felsorolták valamennyi au255