Dėl tarmybių reikšmių pateikimo „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne“

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XL (1998) Vilija LAZAUSKAITĖ A Litván Nyelv Intézete, Vilnius A NYELVJÁRÁSI SZAVAK BEMUTATÁSÁRÓL A „MAI LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁBAN“ A köznyelvi lexika normatív szabályozásának problémáit ir vizsgálva időnként szó esik a nyelvjárási szavak jelentésmagyarázatának hiányosságairól a „Mai litván nyelv szótárában“. Mindhárom szótárkiadásban változnak a tájszavak kiválasztásának és bemutatásának elvei (Morkūnas 1997: 43), a köznyelvben számos nyelvjárási jelentés könyvszóként tekintendő (Klimavičius 1997: 22). A tájszavak jelentésmagyarázati módjainak és problémáinak részletesebb megvitatásához valamennyi DZ; jegyzékére támaszkodtunk". A nyelvjárási szavak jelentései a DZ;-ben a „Dabartinės lietuvių kalbos žodyno“ harmadik kiadásának Bevezetőjében (XII–XIII. o.) kifejtett jelentésmagyarázati módok szerint vannak megadva: utaló, meghatározó — leíró és szinonimikus módon. A tájszavak jelentésének utaló módon történő magyarázatakor csak a lásd utalást használják. Ezzel „a szűkebb körben használt, nyelvjárási, elavult, kölcsönzött és más hasonló szavakat vagy képzési változatokat a köznyelvben szélesebb körben használt szavakhoz irányítják“ (DZ; XII). Valójában ez az elv kivétel nélkül érvényes az igék jelentésének magyarázatára — rendszerint a nyelvjárási szót a köznyelvi szóra utalják, pl. kvaštelėti, ~ja, ~jo vak. lásd: kvaištelėti, stelgtis, ~iasi ~ėsi nyj. lásd: s t e n gtis, 2 sukifpti, ~sta, ~o nyj. lásd: sugižti és mások. A főnevek és melléknevek jelentéseinek megadását elemző vizsgálat azt mutatja, hogy egyes esetekben a lásd utalást használják, más esetekben nem, pl. sparas (4) 2. keleti, Zem. Lásd. s py ry s és vö. spanda (4), spdnda (1) keleti, dz. „támasz, spyrys’; senagalys (3*, 3") tarm. žr. d e 1 & i a, sliditkas (2) vak. Zr. k az 1¢é k a s ir plg. gydudleé (2) dz. ‘vaistazol¢’, spurgas (3) 3. ryt. ‘kutas’ kt. ir Kartais nuoroda Zr. nevartojama, nors žodžių reikšmės nesutampa, pvz., kūltuvas (3%) ryt. ‘spragilas’. Vö. az akadémiai „Litván nyelv szótárában” és a „Mai litván nyelv szótára” harmadik kiadásában megadott szójelentéseket: „A köznyelvi szótárba a nyelvjárási szavak kiválasztására javasolt kritériumok alapján a DZ-nek kevesebb mint a fele kerülne be; a bemutatott nyelvjárási szavak közül (bővebben lásd Lazauskaitė 1997: 14; 1998: 21). 233 kūltuvas (3%) cséphadaró (3°) 1. „régies, gabonacséplésre használt 1. eszköz etnogr.” gabonacséplésre — szolgáló eszköz, prè (a bothoz kötött bunkó) sprakot- ; ohoz kötött bunkó' gilas' 2. *faeszköz a gabonakal2. ászokhoz ryt. „to įrankio buožė' nukulti' 3. ‘spragilo buožė' 3. ‘kuliamosios būgno isilginis strypas’ LKZ VI 859 DZ; 725 A szótárakban rögzített jelentések összehasonlításakor világossá válik, hogy a tárgyalt szavak szemantikai mezeje két jelentésben különbözik. A köznyelvi szótárban csak a szavak meghonosodott jelentéseit kell feltüntetni, ezért elsősorban a jelentések köznyelvi és nyelvjárási elterjedtségét kellene figyelembe venni. Ebben az esetben a kūltuvas szó kétféleképpen adható meg. Ha a kūltuvas szó csak a spragilas szó jelentéseivel egyező jelentésekben veendő fel a köznyelvi szótárba: kūltuvas (3%) 1. lásd spragilas 1,2. kelet. lásd spragilas 2. A DZ-ben; a tárgyalt szavakhoz megadott utalásokat figyelembe véve lehetséges az értelmezésnek ez a módja is: kūltuvas (3*) kelet. ‘a spragilas buzogánya’. Az utóbbi esetben a rendszeresség elvét követjük, vö. kermušė (3") nyj. “a spragilas buzogánya’, spragiliné (2) 2. kelet. ‘a spragilas buzogánya’. A tájszavak megadásakor a Zr. utalást nem kellene használni, ha az egyik tájszó egy másikra utal, pl. škūlas, ~a (4) žem. žr.baužas, škūlis, —ė dkt. (2) žem. Zr. ba u zis ir plg. baūžas, ~a (4) ryt. 1. ‘szarvatlan’, 2. ‘kopasz’. Ez a bemutatás azt mutatja, hogy DZ; e szavak jelentései azonosak. Vö. továbbá az akadémiai „Lietuvių kalbos žodynas” szótárban a škūlas, ~a szóhoz megadott jelentéseket: 1. ‘szarvatlan, szarv nélküli’, 2. ‘sima’, 3. „nagyon rövidre, szinte kopaszra nyírt”, 4. ‘egyenes szélű, csorbulások nélkül’ (LKZ XIV 991). A žemaitis šmūlas, ~a (4) magyarázatakor a baūžas, ~a szó első jelentését adják meg csupán. Ezért a rendszeresség elvét kellene követni — ki kellene válogatni a leggyakrabban használt szójelentéseket, és analóg módon kellene magyarázni őket. Kétséges, hogy a jelentésmagyarázat tárgyalt módja ajánlható-e a köznyelvi szótár számára azokban az esetekben is, amikor egy azonos tőből származó tájszóra történik utalás, pl. ndudas (1) ryt. lásd 2 nauda és vö. 2 nauda b. (1) vak., dz. iron. „jó, dicséretes ember’. Megfontolandó, hogy egyáltalán | bekerüljön-e a köznyelvi szótárba az első tájszó — a substantivum commune olyan formái, amelyek ~as végződésűek, ritkábban használatosak. Az utóbbiakból, azaz a névszói eredetű, ~as végződésű tájszavakból a DZ; csak egy párt közöl, míg a ~a végződésű formák száma több mint tíz. A „žr.“ hivatkozást akkor kellene mellőzni, amikor az a szó, amelyre a tájszó utal, széles körben használatos a köznyelvben, pl. draba (4), drabna (4) táj. „lásd: šlapdriba, kūlis (2) žemaitiai táj.” „lásd: akmuo, lytūs (3) táj.” „lásd: lietus, siaustuvė (3°) 2. žemaitiai táj.” „lásd: vystyk­las és egyebek- .” Valójában DZ; az ilyen esetekben a „žr.“ hivatkozást gyakran nem használják, pl. atara (3") žemaitiai táj. „skerslysvė”, birulys (3") dzuk táj. “trupinys”, dvarysta (2) dial. 234 ‘jobbágysá1 g’, skarinis (2) dz., keleti. “törölköző”, stdibis žem. (1) ‘lábszár’ ir kt. Be A szótárban nem szabadna úgynevezett kettős utalásoknak lenniük, pl. pėrlaidas (1) žem. 2. lásd įšautys, įšautys (3*) lásd: pertraukas és stb. DZ; A nyelvjárási jelentések elemzése azt mutatja, hogy bizonyos esetekben a lásd rövidítés szükséges. Mindenekelőtt a lásd rövidítés akkor használandó, amikor egy nyelvjárási szó jelentésének magyarázatakor egy azonos tövű köznyelvi szóra utalnak (ebben az esetben képzési változatokról van szó), pl. krūvinė (2) dz. Zr. kruvino ji, nėšliava (1) žem. žr.ne š ulys, pažinė (3") žem. žrrpažintis, pleiškas (2) vak. žr.pleištas,ponybė (1) 2. tarm. žr.ponij a, sparūs, —i (4) tarm. lásd: spartus, šeimyniėtis, ~é főnév (2) keleti nyelvjárás lásd: Ššeimynykštis és mások A „lásd” utalás szükséges, amikor azt a köznyelvi szót, amelyre utal, ritkán használják, és részletesebb magyarázatot igényel (leggyakrabban növények, állatok, eszközök, betegségek és mások elnevezései), pl. bamblys (4) nyugati nyelvjárás lásd: tr a n as, blusinės többes szám (2) alsó nyelvjárás lásd: tymai, bruišė (2) nyelvjárás lásd: kuoja, kertėklė (2), kertėklis (2) alsó nyelvjárás lásd: v edega,šarkakėjis (2) nyj. 1. lásd. pentinius, 2. lásd. pataisas, I trilapis (2) keleti. lásd: pupalaiškis stb. Ugyancsak indokolt olyan esetekben, amikor a magyarázott szó etnografizmusnak tekinthető, pl. plūktuvė (3°) nyj. lásd: b r u ktuvė, sparas (4) 1.nyug., žem. Lásd. ge gnė, žiūbčius (2) ryt. vö. – Žibikas és mtsai. A „vö.” megjegyzés különösen akkor indokolt, amikor az a köznyelvi szó, amelyre utal, több jelentéssel rendelkezik, a tájszó pedig csak egyik jelentésében használatos, illetve csak egyik jelentésében veendő fel a szótárba, pl. kasnirikas (2) táj. Vö. kaspinas 1, mėdė (2) alsó-litvániai nyelvjárás. Vö. miSkas 1, nešėnė (2) táj. 1. vö. apdaras1, padis (2) alsó-litvániai nyelvjárás. lásd padėlys4,- raugiėnė (2) kelet. Zrr rau galas 4,slanktas (2) kelet. lásd. sloga lirkt. Külön tárgyalandó a szinonim jelentésmagyarázat viszonya, amely, amint a DZ; a tájszavak elemzése mutatja, nem mindig világos, pl. duonkepė (3*) 2. kelet. lásd. duonkubilis, minkytuvis (1) alsó. ‘duonkubilis’ és vö. diionkubilis (1) „dagasztáshoz, kenyérkeveréshez való dézsa, dagasztóteknő’ stb. A szó jelentésének magyarázatakor néha mérlegelendő, hogy az említett módszerek közül melyik részesítendő előnyben. Nem férhet kétség ahhoz, hogy a hivatkozásos jelentésmagyarázat akkor alkalmazandó, amikor a tájszó egy szokásosabb, inkább meghonosodott köznyelvi szóra utal, a szinonimás pedig akkor, amikor a tájszót más, azonos vagy közeli jelentésű köznyelvi szavakkal határozzák meg, pl. ištekuolė (2) ryt. 2. lásd nuotaka1l1l és vö. mdcia (1) ryt. fam. ‘anya’, mote (1) 2. tarm. ‘anya’; kaciulti, ~a, ~ozem. 1. Lásd. vö. a glamzioti, ~tioja, ~avo 2. zem. szavakkal is. ‘szeretgetni, átölelni’ stb. Leggyakrabban DZ; a tájszavak jelentését meghatározó — leíró vagy szinonimikus módon magyarázzák. Számos olyan eset fordul elő, amikor a jelentést azonos tövű szavakkal határozzák meg, a szóalkotási jelentéseket adják meg, és ezenkívül ugyanilyen vagy hasonló jelentésű köznyelvi és nyelvjárási szavakkal is magyarázzák. Ezért a jelentésmagyarázat mindkét említett módját együtt kell tárgyalni, mivel a tájszavak megadásakor a szinonimikus módszer rendszerint kiegészíti a meghatározó-leíró módszert, pl. beržytė nyj. 235 — (1) “fiatal nyírfák erdeje, nyíreske', észak- (4) zem. „étvágy, evési vágy”, hangsúlyozás (2) 4. nyj. „öl, folt” stb. Mindazonáltal ebben az esetben is a tájszavak jelentésének magyarázatában a köznyelvi szavak mellett tájnyelvi szavakat is használnak, például: avitkas (2) 2. nyj. „kibomló fűzfabark, rügy” és vö. avilé (3") alsónyj. „a fűz, a kecskefűz vagy a rekettyefűz barkája”, piipuolė (1) keleti nyj. „nagyobb növény rügye” (a tájszavak, avilé és pūpuolė, a köznyelvben megszokott purūpuras és spūrgana szavakkal helyettesítendők). Előfordulnak olyan esetek, amikor a tájszavak jelentését a köznyelvben ritkán használt szavakkal magyarázzák, amelyek megadásakor az esetek többségében szükséges a beszélt nyelvi használatra utaló šnek. jelzés, például: gvizdė (2) alsónyj. „komolytalan nő, locsogó nő”, pliovoti, ~ja, ~jo nyj. „tauzyti, blevyzgoti“ ir kt. ir Atlikus DZ; Išanalizavus tarmybių, pavadinančių įvairius valgius, reikšmes (plačiau žr. 1 lentelę), paaiškėjo skirtingas apibrėžiamojo — aprašomojo ir sinoniminio aiškinimo santykis, pvz., burgė (2) vak. „prasta sriuba, buza; tiršta nevykusi košė“, kliurkė (2) vak. „prasta sriuba, kliurkalas- “, skinkis (2) vak. 2. „prasta sriuba“, veršputrė (1) žem. „prastas viralas, buiza“ ir kt. A bemutatott anyagból látható, hogy a szinonim magyarázat szavai azt jelentik, amit meghatározó — leíró módon mondanak ki, pl. miešimas, troškė, vagy bővebben magyaráznak, pl. kliurkalas, ragaisis. Az ilyen szinonimákkal történő magyarázat, amint A. Gudavičius (1997: 34) rámutatott, nivellálja a közeli szemémák jelentéskülönbségeit, és csak azok közösségét hangsúlyozza. Ez azt mutatja, hogy nem mindig veszik figyelembe a nyelvjárási szavak és jelentéseik rendszerbeli viszonyait, valamint a lexikai rendszer szerkezetét (Lazauskaitė 1998: 22). Ezenkívül megjegyzendő, hogy a jelentés szinonim magyarázatához tartozó szavak általában részletesebb kifejtést igényelnek. Az ilyen szavak néha a beszélt nyelvhez tartoznak, pl. kliurkalas, troškė stb. (lásd az 1. táblázatot). Vagyis a nyelvjárási szavakat a lehető legegyszerűbben, azaz szemantikailag és stilisztikailag semleges szavakkal kell meghatározni. Ha a nyelvjárási szó általánosan ismert és a köznyelvben is használatos, meg kellene adni a szinonimáit is, egyértelműen megmutatva, hogy azok nem határozzák meg a nyelvjárási szót. J. Paulauskas (1974: 47) azt javasolta, hogy bizonyos sablonos formulákkal magyarázzák az egyes csoportokat alkotó szavak jelentéseit, pl. az állatkölykök megnevezéseit. A DZ-ből; a tájszavak jegyzékéből az elemzéshez olyan tájnyelvi igéket választottak ki, amelyek a beszédet írják le, valamint azok —a végződésű származékait, amelyek az alapszóval kifejezett cselekvés végrehajtóját jelölik. Pontosabban fogalmazva, az ilyen képzéstípusú származékok a lekicsinylő jelentésű igei tulajdonság hordozóinak megnevezéseként használatosak, és közös nemű (substantivum commune) főnevek (lásd a 2. táblázatot). 236 1. táblázat A DŽ3 ételneveket jelölő tájszavainak jelentései A szó jelentésének magyarázati módjai Tájszó Megjegyzés Definíciós-leíró Szinonim A köznyelv szavaival | Olyan szavakkal, amelyek | A köznyelv | Olyan szavakkal, amelyek részletesebb magyarázatot igényelnek | szavaival részletesebb magyarázatot igényelnek 1 2 3 4 S 6 származék (1) | néprajzi | “túró, összead. Savanyú édes savanyú tejjel ar vagy tejföllel’ céklás (2) su | reg. ‘céklasaláta' száraz (2) este. “szárazon főtt, párolt’ (='párolt, összetört burgonya') Ves, lejtős (2) föld. *párolt burgonya (rendszerint hússal)’ grízes (2) | Žemaitijos tarmė. ‘Virtų grūdų patiekalas’ krustiéne (2) | tarmė. 1. ‘miežių kruopos’, 2. ‘jų sriuba’ šaūtas (2) žemait. “lapų sriuba, lapienė’ plikbarščiai tarmė. “prasti, nedaryti | daryti (1) barščiai’ (='pagerinti valgį uždaru") burgė (2) vak. “prasta sriuba, | buza (=3. lásd buza; sűrű, nem-| híg 2) sikertelen kása’ kliurkė (2) nyug. “rossz leves, locsogó” (=besz. "rossz leves, rossz ital’) verSpute (1) alf. “rossz főzet, buiza’ (=lásd. buza) jūodikis (1) kel. ‘vérleves, | sóskában főtt savanyúság’ | (= “savanyú folyadék, sav”) skinkis (2) nyug. 1. “gyenge sör, mézsör’, 2. ‘rossz leves’ 237 cefre' 1 2 3 4 5 6 holnap (4) must. *kenyérsavaar nyúság'(= egyszerűen valamilyen mézsör, "savanyú folyadék, savanyúság’) erjesztés holnap. (37) 1. 'édesített | rozskása (=1. keverése' (=2. lisztes kása', ‘lisztből készült leves ‘édesített van2. ‘édesített vagy kásás’) duo’) víz, pamentalas holnap. 1. 'rozslisz- | tes kása (=1. (34) kása, mentalas | „lisztleves iš batviniams számára, gi- | ar dara') savanyított', mentalas (=1. 2. 'sav, da-| ‘lisztes keverés rozslisztek iš keverése; | lisztből összeöntött kása; beáztatott maláta’) kiukis (2) vak. 2. ‘megromlott kenyér’ saldabande¢ vak. „édes, nem erjesztett-| 2 banda (=1. ragaisis’ (="ru- (2) ta banda, ‘cipó’) piu búzavagy árpalisztből készült kenyér’) 1 mieZainis žem. *árpás piroragaisis’ („—“) gas, 1 miežičėnis ryt. „árpás piroragaišis' („—*“) gas, laistytinis (1) | tarm. ‘zsírral (2) leöntött árpás sütemény’ pyragditis (1) | tarm. 2. „virtinis, didzkukulis“ (2) jelentésű (2) | kelet. „a kemence lángja előtt sütött zsemle, parpelis (1) kelet. „lisztből vagy burgonyából készült gombóc“ jelentésű švilpikas (2) | kelet. „lisztből vagy burgonyából rostán vagy reszelőn sodort gombóc“ 1 verstinis (2) | táj. „vastag burgonyás 238 2. táblázat DZ, a beszédet leíró nyelvjárási igék, a végződés ir jų képzett alakjai -a Ige Az igeképzett alak jelentésének magyarázata Használt alapszó Az alapszó jelentésének ismételt magyarázata Használt szinonimák stb. ir orrhangon beszélni ~ja, ~jo intranz. *érthetetlenül, orrhangon beszélni’ sniaukra b. (4) intranz. „aki orrhangon beszél’ fecsegni, ~auja, ~avo nyj. ‘18 lassan értelmetlenségeket beszélni, locsogni’ švena b. (1) nyj. ‘aki fecseg, értelmetlenségeket beszél’ hadoválni, ~ja, ~jo nyj. varėzga b. (2) tarm. „nesąmones kalbėti, plepėti“ „kas varėzgoja, plepys“ trailinti, ~a, ~o, trailūoti, traila b. (1) dz. -tioja, -avo dz. „nesąmones kal-‘aki értelmetlenségeket beszél, | pletykás’ béti, tauksti, tauzyti’ Svotrdti, ~ja, ~jo ryt. ‘nemSvotra b. (1), Svotra „tauzyti, plepeti“ b. (2) ryt. „pletykáló, fecsegő“ réntuoti, ~auja, ~avo ryt., 1 renta (1) ryt. 3. b. dz. „szószátyár“ 3. „ostobaságokat beszélni, fecsegni /ember“ A bemutatott anyagból látható, hogy a köznyelvi szótárban lehetőség szerint formalizálni kell a jelentéseket. Érthető módon a tájszavak és származékaik jelentésének magyarázatakor nem kellene kizárólag a formális szintre áttérni. A származékokról szólva felhívja a figyelmet még egy dologra — az alapszó és a származék kapcsolatára. Például a DZ-ben az igéből képzett származékok elemzése azt mutatja, hogy a jelentések magyarájų zatakor eltávolodtak az alapszavaktól: kvėkšti, —čia, ~té dz. „halkan sírni” kripkti, ~ia, ~é 5. Zem. „hangosan sírni” kvekslys, ~é dkt. (4) dz. „síró, kiabáló, nyafogó” DZ; 316 pugzlinti, ~a, dz. ~o „bepiszkítva fröcskölni, locsolni” krioklys, ~é dkt. (4) alsónyelvi gyeng. ‘aki bömböl, ordító, síró’ DZ; 334 répeZioti, ~ja, ~jo žem. “négykézláb járni, mászkálni’ purzla b. (4) dz. ‘rendetlen, piszkos ember’ DZ; 631 repéza b. (1) žem. „ami szétterpeszkedett, ügyetlen, esetlenül jár” DZ3654 239 Iš a tárgyalt anyagból látható, hogy szemantikailag analóg dolgok leírásakor meg kell határozni a definícióban megadott származékképzési jelentés, valamint a meghatározó — leíró és szinonim magyarázat viszonyát és elrendezési sorrendjét- .” A jelentések kiválasztásának problémájával gyakran találkozunk a többjelentésű tájnyelvi szavak magyarázatakor. A több mint egy jelentéssel rendelkező szavak bemutatásának kérdéseit megoldva ugyanazokat a tájnyelvi elemek kiválasztására vonatkozó kritériumokat kellene követni: az irodalomban és a szótárakban való elterjedtséget, a rendszerességet; különösen hangsúlyozandó a jelentés meghonosodása a köznyelvben és a nyelvjárásokban. Leggyakrabban DZ; a tájnyelvi elemek jelentéseinek kiválasztása megfelel ezeknek a kritériumoknak, pl. réti, ~ja, ~jo dz. „együtt időben elvégezni valamit, igyekezni”, továbbá vö. a „Litván nyelv szótárában” megadott jelentéseket: 1. „együtt időben elvégezni valamit, igyekezni” LKŽ XI 841 (Drsk, Švn, Lš, Lp, Srj, Smn, Mrk; J. Jabl, V. Krėv), 2. „kedvelni, nagyon akarni” LKŽ XI 841 (Gmž, Sv) és mások. Azonban néha felmerül a kérdés, miért szerepel egyáltalán a tájszó a DZ-ben, ráadásul csak egyetlen jelentésben, noha az akadémiai szótár anyaga szerint több jelentése is van, pl. ūžmainas (1) tarm. ‘uzvadas’ és vö. az akadémiai szótárban rögzített jelentésekkel: 1. ‘sumainymas, mainas' LKŽ XVII 656 (Sut; MP 203), 2. “pakaitas, pakaitalas' LKZ XVII 656 (NdZ), 3.2.1 uzvadas 1 LKŽ XVII 656 (DZ; Prng)’ stb. Ugyanez elmondható azokról a tájszavakról is, amelyek jelentései egyformán elterjedtek a nyelvjárásokban, pl. tuntūoti, ~tioja, ~avo ryt. “céltalanul járkálni, téblábolni, egy helyben topogni" és vö. az akadémiai szótárban megadott jelentésekkel: 1. “céltalanul járkálni, henyélni, téblábolni, egy helyben topogni' LKŽ XVII 25 (Ds, Lkm, Dbk, Krd, Švd, Sug, Ant, Sk, Lb, Rk, Kzt, Klt, Dglš, NdZ), 2. ‘lassan dolgozgatni, bíbelődni’ LKZ XVII 25 (Dkst, Sid, Zr, Vzns, Dgl, Sdk, Ktk, An, Tr, Mlt, Antr, Milk, Vj, Ktk, Lb, SIk, Lel, Dglš), 3. „felügyelni, gondozni’ LKZ XVII 25 (Ktz, Trgn, SIk)* és mások. Néha nem világos a tájszó jelentésének magyarázati elve, például: tūmpis, ~é főnév. (1) tájszó. ‘kövér, kicsi, ügyetlen ember vagy állat’, és vö. az akadémiai „Litván nyelv szótárában” megadott jelentésekkel: 1. ‘nehézkes ló’ LKZ XVII 18 (Uzv, LK, DZ"), 2. “ügyetlen, mamlasz’ LKZ XVII 18 (Plt, Zr, DZ')’ és mások. Valójában a jelentések elkülönítése és kiválasztása — az egyik legösszetettebb feladat, mivel egy szóban több specializáltabb jelentést vagy kevesebb, de általánosabb, elvontabb jelentést különíthetünk el (Gudavičius 1997: 35). A tájszavak magyarázatakor * Néha DZ; a szó jelentését a meghatározó — leíró módszer több változatának kombinálásával adjuk meg, pl. vyvėklis, ~¢é fn. (2) nyj. ‘aki állandóan nyafog, sírós, nyafogó, kéregető' stb. * Az akadémiai „Lietuvių kalbos žodynas” adatai alapján az ūžmainas tájszó ritka használata miatt általában nem ajánlható a köznyelvi szótárba. * Használatának szűkössége miatt a tuntūoti, ~ioja, ~avo ige harmadik jelentése nem ajánlható a köznyelvi szótárba. i A „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” második kiadásában megadott tūmpis, —ė szó jelentései megegyeznek az akadémiai „Lietuvių kalbos žodynas”-ban feltüntetett jelentésekkel. 240 szavak kiválasztásakor jelentéseik tekintetében a legfontosabb a szótár rendszerét és a jelentések bemutatásának módjait figyelembe venni. Beérkezett 1998-ban 12.01 IRODALOM Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius: Mintis, 1972. DZ; —Dabartinės lietuvių kalbos žodynas [A jelenkori litván nyelv szótára], Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla [Tudományos és Enciklopédiai Kiadó], 1993. Gudavičius A. 1997: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas leksikos sistemiškumo požiūriu [A jelenkori litván nyelv szótára a lexika rendszerszerűségének szempontjából]. — Lietuvių kalbotyros klausimai 37, 33-39 [A litván nyelvészet kérdései 37, 33–39]. Klimavičius J. 1997: Kas yra bendrinės kalbos leksika? [Mi a köznyelv lexikája?] Sampratos, nuomonės ir prietarai. [Felfogások, vélemények és előítéletek.] Žodyno praktika ir teorija. [A szótár gyakorlata és elmélete.] Vartojimo reikmės ir problemos. [A használat szükségletei és problémái.] —Lietuvių kalbotyros klausimai 37, 20–32. Lazauskaitė V. A dzikizmusok bemutatásáról a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” című szótárban. —Fiatal nyelvészek konferenciája. A konferen13-15. cia tézisei. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, Lazauskaitė V. 1998: A tájszavak és jelentéseik bemutatásáról a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” című szótárban. —A nyelvész és dialektológus A. Jonaitytė 70. születésnapja alkalmából rendezett tudományos szeminárium. Az előadások tézisei. Šiauliai: Šiaulių universitetas, 21–24. Lyberis A. 1983: A szavak kiválasztásának problémája a „Kortárs litván nyelv szótárában“. —A litván nyelvészet kérdései 22, 147–154. LKŽ II —A litván nyelv szótára 2, Vilnius: Mintis, 1969. LKŽ VI —A litván nyelv szótára 6, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1962. LKŽ VIII —A litván nyelv szótára 8, Vilnius: Mintis, 1970. LKŽ XI —A litván nyelv szótára 11, Vilnius: Mokslas, 1978. LKŽ XIV —A litván nyelv szótára 14, Vilnius: Mokslas, 1986. LKŽ XVII —A litván nyelv szótára 17, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1996. Morkūnas K. 1997: Normatív szótár és nyelvészeti földrajz. —Lietuvių kalbotyros klausimai 37, 40–45. Paulauskas J. 1974: A lexika normatív szabályozásának aktuális problémái és a szótár. —Kalbos kultūra 27, 40-49. Paulauskas J. 1985: A szótár szerkesztése szócsoportok szerint. —Kalbos kultūra 49, 6. „A DIALEKTIZMUSOK JELENTÉSÉNEK MEGADÁSÁRÓL A „LITVÁN KORTÁRS NYELV SZÓTÁRÁBAN“ („DABARTINĖS LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNAS*) Összefoglalás A „Litván kortárs nyelv szótára“ („Dabartinės lietuvių kalbos žodynas“. —Vilnius, 1993) harmadik kiadásában szereplő dialektális szókincs jelentésmegadásának vizsgálata kimutatta, hogy az ilyen szavak szemantikai jellemzésekor nem mindig tartják be a szótár „Bevezetésében“ lefektetett alapelveket. A következő hiányosságokat kell kiemelni: 1. Az analóg lexikai egységeket eltérően magyarázzák; 241