Kalbos dabartiškumo nuorodos nelingvistiniuose tekstuose

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XLII (2000) Kazimieras ŽUPERKA Šiauliai Egyetem NYELV AKTUALITÁSÁNAK HIVATKOZÁSAI NEM LINGVISZTIKAI SZÖVEGEKBEN 1. Bevezető megjegyzések A tanulmány a metanyelvi megjegyzések (MK), valamint a metanyelvi egységek (MV)' alapján bemutatja, hogy társadalmunk milyen új jelenségeket vesz észre a mai ir litván nyelvben, és hogyan értékeli őket. A nyelvészek munkáiban meglehetősen elterjedt az a vélemény, hogy a társadalom nem veszi észre a nyelv változását. Az egyik legújabb litván szociolingvisztikai műben ez olvasható: „A speciális be szociológiai kutatásokból is egyértelmű, hogy a nyelvi közösség úgy véli, ma pontosan úgy beszél, mint ji tegnap, hogy a jelenlegi nemzedék pontosan úgy beszél, ahogyan szülei beszéltek. [...] Tehát a nyelvhasználók nem érzik, hogy a nyelv jų változik“ (Karaliūnas 1997: 49, 50). MK elemzése lehetővé teszi e nézet pontosítását. MV írott és iš beszélt ir nyelvi szövegek gyűjtése, főként iš publicisztikai szövegeké (a médiából), továbbá a mindennapi iš nyelv, tudományos munkák és szépirodalmi ir művek szövegeié“. Mintegy 4 ezer példát gyűjtöttek össze, köztük mintegy 400 MV-t találtak, amelyek a nyelvi változás jelenségeit tükrözik: régies, egyébként régebbi, mai, különböző nemzedékek (idősek, fiatalok) nyelvi utalásai. MK főként az elmúlt iš évtizedek nyelvi anyagát gyűjtöttük, de a korábbi forrásokat ir is áttekintettük, mivel társadalmunk nyelvi tudatának általánosabb vonásait igyekeztünk feltárni”, hanem csak azokat, ne amelyeket a litván nyelv használói ma újításokként érzékelnek. A nyelv jelenidejűségének olyan MK-i, amelyek egészen a maiakhoz hasonlóak, régebbi írásokban is į találhatók; ilyen például ir az alábbi két MK az 1900-ban kiadott J. Anusavičius-- féle költészetből és az 1919-ben J. Tumas-Vaižgantas által tartott előadásból: ! Metanyelvi kommentárnak nevezzük a nyelv vagy a szöveg nyelvi kifejezésmódjának megvitatását: értékelését, használatának indoklását és hasonlókat (lásd Jifickova 1979: 149; Župerka 1987: 194-195; 1996: 65); Az MK a szöveg kommentárral ellátott részével metanyelvi egységet alkot (lásd Barabanscikova 1991: 1). 2 Érthető módon a szépirodalmi művek példái másképpen értékelendők, mint az úgynevezett kommunikatív szövegek metanyelvi kommentárjai, de e tanulmány célkitűzéseit szem előtt tartva ez a különbség ezúttal nem jelentős. * A nyelvi tudat tükröződésének jelenségeként vizsgálják az úgynevezett népi nyelvészetet (lásd Čmejrkova 1992 és az ott hivatkozott szakirodalmat). A nem nyelvészeti szövegek MK-jára úgy tekinthetnénk, mint a népi nyelvészet folytatására az újkorban; ide talán a nem hivatásos nyelvészet kifejezés illene. 124 Úrnő (most úgy mondanánk: asszony) | A gazdasszonyság nem valami kellemes Azok 102; A litvánok — igazi gyermekei a természetnek, saját kemencéjük zuga szerelmesei (most úgy mondanánk: hazafiak): ahol születtek, ott gyökereznek Vaižg (Prg 1989 9 135). Legalább hozzávetőlegesen tudni kell a megnyilatkosu MK zás használatának idejét (néha más — ir körülményeket is). A régebbi idők újításai természetesen napjainkban már nem újítások; az újdonság árnyalatát a szó, úgy tűnik, általában körülbelül 10-15 egy évig őrzi meg. 2. A történelmi ir időszakra jellemző a nyelv kapcsolata a nemzedékkel Az MV összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy kapcsolat van a nyelv történeti (kronológiai) szembenállása és a korcsoportok ir között (keserű) ellentétek. Különösen szoros kapcsolat figyelhető meg a csoport között, amelyet ir régiesen úgy mondanak, ahogy a régiek mondják MK: hasonló jellegű jų mondások mellett találjuk; néha úgy van megfogalmazva, hogy nehéz eldönteni, melyik történeti MK csoporthoz — ar — jį tartoznak. Némileg eltérő viszony figyelhető meg a csoport között, ahogy most mondják, ir ahogy a fiatalok mondják MK: jelenleg csak a fiatalok ne beszélnek így, a fiatalok azonban általában jelenkorian beszélnek. Jų sajátos beszédmód, amely a köznyelv szempontjából gyakran nem normatív, modernként értelmezhető. Pl. : Megőrültek, hogy jį megtámadják; az ir egyik pimaszabb volt, ahogy a fiatalok manapság mondják, csak úgy csattant. Bladžiui į pajalninką Lkn; Vizsgáztató Jablonskis meglehetősen szigorú és ir kemény volt, ahogy a diákok manapság mondanák. — „fejsze“ Prg 1987 3 158; A kereszteződésdu ben fiúkat látok, akik „rajzfilmeket” néznek (így nevezik azt a bódulatot, amikor az arcot vegyszerekbe áztatott törülközővel kötik be) KT 1988 07 30; Ha holnap nem viszem el a jelentést a főnöknek, akkor – ahogy a lányom most mondja – nagy baj lesz. 1997. 3. A nyelv régiségének /jelenbeliségének stilisztikai aspektusa A nyelvi egység vagy nyelvi eszköz, kifejezésmód történeti (kronológiai) kommentárja a nyelv társadalmi értékelése, egyben bizonyos stilisztikai jellemzés is. Szótárainkban a szó stilisztikai jellemzésére szolgáló minősítések között hagyományosan szerepel a psn. —„elavult, a köznyelvben nem használt vagy ritkán használt szó vagy annak jelentése. Ezzel a minősítéssel néha olyan szavakat is megjelölnek, amelyek elavult fogalmakat vagy jelenségeket, a használatból kikerült tárgyakat jelölnek” (DLKŽ: XIV). Az LKŽ-ben megtalálható a neol. minősítés is —„neologizmus, a szaknyelvben újonnan megjelent és meg nem honosodott szó“ (LKŽ I XIII). A stilisztika szintén figyelmet fordít az „archívumi alap“ szavaira (lásd Pikčilingis 1975: 149-155), a terminológiai újításokról azonban csak említés történik —ezek ugyanis a szakmai nyelv jelenségei (ugyanott, 156); a főként a nyelv kifejezőerejére irányuló stilisztikát nem érdeklik. Más a helyzet az egyéni, úgynevezett stilisztikai újításokkal —ezeket, mint a kifejező nyelv eszközeit, részletesen tárgyalják (ugyanott, 156-169). 125 Iš a tárgyalt MV stilisztika számára különösen azok értékeseMK k, amelyekben felhívják a figyelmet ne į egy új szóra, o į a korszerű beszédmód irányzataira. 4. A nyelv és a beszéd jelenidejűségéhez fűzött megjegyzések A korszerű nyelv és beszéd leginkább olyan közbevetésekMK ből áll, amelyeket a beszéd tematikus csoportjába tartozó szavak alkotnak (a kalbėti, sakyti, šnekėti, tarti, vadinti igék alakjai, a kalba, terminas, žodis stb. főnevek) ir su időhatározó ar módhatározókkal (most; manapság, ma; a dabartiškai, madingai, moderniai, naujai(p), naujoviškai, nūdieniškai, šiuolaikiškai) hasonló ar jelentésű szókapcsolatokkal: a jelenkor (jelenlegi, divatos, modern, napjaink, korunk, mai, mostani, jelenlegi idők) szavai (terminusai), népszerű lexikon, napjaink szlengje. A leggyakoribb közbevetések a jelen idejű határozói igenév szerkezetei nų (újonnan szólva, modernül beszélve, korszerűen nevezve, a mai nap terminusaival szólva), rövid, olyan típusú ir (ahogy) most mondják (nevezik), (ahogy) ma szokásos (divatos, kedvelt) mondani mondatok. A sztereotipikusakat MK könnyebb észrevenni és meghallani. A szabadabb szerkezetű modern beszédmódok MK (pl.: ebben az évben még nem használtuk, már hányadik éve hallom, néhány évvel ezelőtt kerültük) így nagyon szembetűnőek. ne į Sok sztereotipikus MK kifejezés nem jelöl ar konkrétabban, a tárgyalt beszédmód, stílus ar korszerűségét, csupán arra hívja fel a į figyelmet, hogy milyen új szót. E tekintetben két csoport MK különül el: (a) MK su az új, újonnan(- / p) szavak a nyelvi egység újdonságát hangsúlyozzák, (b) MK su a megszokott, kedvelt szavak; / divatos, divatosan, | modern, modern — módon, ar népszerű – a szókapcsolat vagy kifejezés időszerűségét, az adott időszakban való gyakoriságát jelölő szavak, pl. : (a) tekintetünket irányítjuk į [...] az irodalomtudományt, vagy másképpen fogalmazva az irodalomtudományt T 1978 125; Itt [Amerikában] még egy új litván „átkozódás” is megjelent: hogy rokonok érkezzenek hozzád iš Litvániáé! GKr 1989 52; A Nemzetközi Számítógépes Hálózat, másképpen fogalmazva az „Internet”, — nagy segítség a civilizáció számára MŽ 1997 10 21; (b) Elérkezem a szürkülethez, ahogy mostanában szokás mondani, diszkusszív rendben GKr 1989 37; ma A parlamenti képviselő körülbelül háromezer litast kap papíron, ahogy / szokás mondani TV 1998 12 04; megmaradt az emlékezetben, a tudatalattiban, ahogy mostanában mindenki szereti mondani LM 1987 01 24; A litván lakosság véleményei, ahogy mostanában kedvelik mondani, nem egyértelműek SŽ 1989 64; A. B. természetesen nagyobb, ahogy mostanában divatos mondani, gyakorlattal érkezik a választásokra LR 1993 01 26; az, hogy a költő nem tépi túlzottan magát és nem tördeli a kezét, hanem mindenütt nagyon visszafogottan és szerényen beszél, még nem jelenti azt, hogy modern terminológiával szólva ne érezné a lét egész tragikumát LM 1983 15; Nos, íme | elnök úr /ahogy mostanában divatos mondani | azonnal előterjesztjük önnek a problémák teljes csomagját TV 1987 11 13; A tisztelt zeneszerző rendezvénnyel kapcsolatos felháborodásának csúcspontja a „Honfitársak, térjetek észhez!” felkiáltás volt (Igaz, ez a felkiáltás mostanában divatos!) KV 1989 14; a letartóztatoN. 126 tt polgár egy 22 éves, rokonszenves fiatalember, akit manapság divatosan komerszánsnak neveznektu LR 1990 207; Az UAB ünnepélyes üzletnyitót rendezett, európaibban, divatosabban prezentációir nak nevezve, már van rá kereslet ŠN 1993 05 20; /miasymoderniais žodžiais tariant padidėjo šnek. | 1970; mokyklos kiemelyje įvyko jaunimo, moderniai kalbant, reperių, šventė MŽ 1997 10 04; Problemašiandien turbiitpatspopuliariausias žodis N 1987129; gausu įvairiausių programy, projektų, koncepcijų (populiariausias, mano manymu, žodis šiuo metu) GKr 19891 15. Konkretesni bei laisvesnės sandaros MK, aišku, konkrečiau apibūdina komentuojamuosir ius kalbos reiškinius: Žmonės atmena buvus patarėją nelaimėse, jį varguose daktarą, gydžiusį vaistazolemir,kaip dabar moksliškai sakoma, sveiko ir gyvenimo būdo propaganda LM 1988 26; Jausmų „forsavimas“, kaip pasakysime šiandieniniu literatūriniu skoniu remdamiesi, buvo nulemtas silpno, neryškaus komunikacinio kodo Sauk 143; šių dienų žargonu, jis [Putinas] nebūtų tas reklaminis „vyras, kuriam nereikia daug pastangų“ Mt 1998 2 147. 5. A kommentált nyelvi jelenidejűségi jelenségek jellege Milyen nyelvi jelenségeket kísér a jelenidejűségi MK? Leginkább —(a) egy megváltozott (új) helynevet, (b) egy új szót, terminust, amely egy addig használt szó mellett vagy egy új élettény megnevezésére jelent meg, (c) egy új, szokatlan szóalakot. Pl. : (a) A sziget lakói a Drūkšiai faluba költöztek át, amelyet ma Drisviataisnak neveznek“ KT 1989 4; a szakembereket Leningrádban képezték | ma Sankt-Peterburgot kellene mondani Rdj 1998 02 09; Ma a Vörös Udvar világítótornyát Vak világítótoronynak nevezik SK 1999 45; (b) a kultúrházban búcsútáncot rendeznek, ó, bocsánat, —manapság ezt a dolgot diszkónak nevezik LM 1987 06 27; a még épülő mikrokörzetben valószínűleg nem lesznek telefonautomaták, amelyeket ma taksofonoknak neveznek LR 1992 02 28; elvette a pénzt. Igaz, ma ezeket talonoknak, vagnorėliaiknak vagy egyszerűen kis állatoknak nevezték LM 1993 12 04; ilyen zenét lemezről | vagy ahogy ma szokás nevezni, albumról /aš ir parinkau Rd] 1996 12 31; odafigyel a sajtó | vagy ahogy ma szokás mondani /a tömegtájékoztatási eszközök véleményére Rdj 1998 03 08; ma mindenki beszél róla, és már a szókincsünkben is ott vannak a betegpénztárak Rdj 1998 04 22; (c) Megszoktuk azt mondani, hogy „melžėja“, ma már a „melžėjas“ sem újdonság T 1971 30. * Tölgy. Belarusz; brus. Drysviaty. 127 A MK korszerűségre vonatkozó, gyakori ir szavak és kifejezések, amelyek akkor jelennek meg vagy válnak népszerűvé, ar amikor a politika, a társadalmi rendszer és a hatalom változásával másképpen kezdik használni őket. Például a kommentárok kiemelik a Megújulás időszakára jellemző szavakat, kifejezéseket: Nyilvánosság, kritikai szemlélet, átszervezés, az idők szelleme, ma divatos szavak KT 198706 06; elhatároztuk, be hogy cselekszünk a csapatok iš „erős központja” (ahogyan ma a szövetségi szerveket nevezzük) GKr 1989 7; a mai köznyelv szavaival élve a fehér foltok eltussolásával fogunk foglalkozni KV 1989 14;néhány évvel ezelőtt ennek a szónak [sztrájk] még mindig kerültük LPr 1989 04 26; Eddig a mindennapokban nem használtuk a szót „lemondás”, mert szokatlan volt ir jį a cselekvést jelentő KT 1989 230; A szovjethatalmat vidékünkön az ide siető į segélyt nyújtó belarusz dolgozók hozták létre (ma azt mondanám: az elnyomás által ir megfélemlített, kiképzett sztálini káderek) TS 1989 75. Különösen gyakran hívják fel a figyelmet į arra, hogy Az ir újjászületés visszaállított függetlenségének éveiben a jo liaudis „nép” szó, valamint az ezt tartalmazó szókapcsolatok helyét a visszatérő tauta „nemzet” szó foglalja el ar jo származékok; köztes helyzetet elfoglaló társadalom: Nagyon könnyen ir és gyorsan minden képviselő lemondott a régi örökségről, amelyet a liaudis „nép” szóval LR 1990 161; jelöltek, és su amelyet a visuomenė „társadalom” váltott fel; a nép elé járulnak / 0 mai terminológiával szólva / su nemzet TV 1994 01 11; meg kell kérdezni a társadalmat /ahogy mostanában szokás / mondani: a nemzetet, köznyelvi 1996 03 28; A litván népművészetet ma | gyakrabban népművészetnek TV 1997 10 24; nevezik, és a népművészek alkotásai működtetik /vagy a ma népművészeknek nevezett mesterek / kiállítása TV 1989 09 10. Hogy a nyelv változik, az a nyelvhasználók számára különösen akkor szembetűnő, į amikor a közeli, ám régebbi múltról beszélnek. ar Ilyenkor gyakran az akkori idők szavait kell használni, o su MK a jelenlegi megfelelők jų kerülnek megadásra: 1815. június 30.–július 11. a gimnáziumban [...] nyilvános bemutatók zajlottak, mi úgy mondanánk, nyilvános vizsgák Merk 48; Ezenkívül ő [T. Ivanauskas] vetette fel és terjesztette elsőként a természet védelmének, mai szavainkkal élve a természetvédelemnek az eszméit Iv 6; ezt a tantárgyat jól, mai terminológiával szólva, emelt óraszámban Ir oktatta M 1982 11 10; Most, amikor tanultabbak lettünk, az ilyen embereket szociálisan va - rászorulóknak nevezzük, 0 akkor [az első világháború után] egyszerűen csak károsultaknak hívták őket Rdj 1998 11 21. Máskor, amikor a múltról beszélnek, kizárólag a saját koruk elnevezéseit mondják ki: Korunk terminusaival szólva ő [V. Graičiūnas] a tudományos munkaszervezés (DMO) nagy lelkes híve volt MG 1988 8 27; Olyan, ahogy ma mondanánk, szolgálati tűzoltólakásban élt, mert a nagyapja önkéntes tűzoltó volt ŠN 1989 22. Észrevehető a mai nyelvi kommunikáció elkönyvesedése, a bonyolultabb kifejezésmódra való hajlam. A beszédmód jelenidejűségére vonatkozó MK-különösen jellemzőek a könyvnyelvi — hivatali, publicisztikai — nyelv sablonjai: alapfokú végzettséggel rendelkezik /ahogy manapság mondani szokás, köznyelvi 1980; Ritkán hallani ilyen szavakat [...] a kenyértermelő, vagyis a mezőgazdasági termékek előállításának nevezett mun128 káról, amelyet ma így nevezünk KB 1988 4 56; a képviselőknek, ahogy manapság mondani szokás, népszerűtlen döntést kellett hozniukmą ŠN 1993 02 20. A korszerű beszédmódból gyűjtött összes példa nagy része nemzetközi MK szavak mellett fordult elő, tehát terjedésük, korunkban való jų meghonosodásuk látható (sok ilyen példa már szerepelt, különösen a sk.-ban). 4 Ezzel együtt a su beszédmód korszerűségére vonatkozó megjegyzés néha a nyelv tudományosabbá tételének, mesterkéltségének negatív értékelését Ir tartalmazza: a kritikusok majd a legnagyobb cikkeket írják, amelyekben a struktúrák a faktúrával, az su expresszivitások az su intenzitásokko po al tolakodnak, a nemzetközi szavak e lavinája pedig még inkább elrejti a zöld lélekcsírákat, amelyeket nem vettek észre, nem neveztek ir meg LM 1988 05 14; A žemaitijai országút... Ar észrevesszük, hogy az új útvonal kiépítése után sok helyen beírták a nehézkes szót „autópálya”, egyre kevésbé hallani régi, történelmileg és ir néprajzilag hangulatos szamogitiai országutunk nevét T 1990 02 18; arról a de-KGB-sítésről (ilyen szörnyű szót találtak ki) Litvániában, vagyis annak kereséséről, ki dolgozott a KGB-nek, és ki nem LM 1992 01 11; A korábbi házvagy lakáskezelőségeket most bonyolultan átkeresztelték — háztartás-üzemeltetési vállalatokká SN 1993 07 17. Nem egy nyelvhasználónak feltűnik napjaink beszédmódjának elszürkülése, képszerűségének csökkenése: „Nagy rakás ez itt! „Hiszen én is tudnék így írni!” — mondta Žemaitė, miután elolvasta Bitė elbeszélését a „Varpas”-ban [...]. „Nagy dolog!“ —mondja majd a mai ember (azt mondani, hogy „kupeta”, talán már nem is menne neki: túlságosan szemléletes szó) Prg 1988 2 166; [Leonidas Jacinevičius] ezt jegyezte fel, amikor első könyvét ajándékozta: „kirázzuk, Saulius, a világot a megviseltes nadrágból!” Kifejezőbben jegyezte fel, mint mi most, egészen úgy, mint Donelaitis... LA 1995 08 16. Másrészt új, modern expresszív kifejezések (metaforák, frazeologizmusok) is megfigyelhetők, különösen olyanok, amelyek forrása a hétköznapi beszéd, nem ritkán a szleng: A művek kéziratai, vagyis – ahogy manapság divatos mondani – az alkotói konyha, nem maradtak fenn (Az 1987-es Maironis-megemlékezésből); Belépett az irodába egy olyan négyszögletes, ahogy manapság mondják, fiatalember LA 1995 02 11; Elment vodkát venni, nos, ahogy manapság szokás nevezni, egy koponyást Ak 1996 05 17; A verekedést az egyik legősibb mesterség képviselője, korszerűen fogalmazva, egy tenyérke, robbantotta ki Klp 1997 11 18; Nem szeretem a kialudt kandallót, Dž. Butkutė dalai és az úgynevezett mimikai megjelenésű emberek Pn 1997 10-11 32; Olyan szégyen támadt, hogy, ahogy korunk népe mondja, —bárcsak elbújhatna a tavalyi levelek alá KG 1998 10 13. 6. Záró megjegyzések A nyelv jelenkoriságára vonatkozóan összegyűjtött MV-k viszonylag kis száma nem teszi lehetővé pontos általánosító következtetések levonását (több példára lenne szükség, és speciális szociolingvisztikai kutatások is hasznosak lennének), de ezek is jelzik, hogy a litván nyelvi közösség mely új nyelvi jelenségeket veszi észre leginkább. A nyelvhasználók számára leginkább a külső, felszíni újítások szembetűnők, különösen az új életjelenségekkel megjelenő szókincs. Szembetűnő stilisztikai tendenciák figyelhetők meg, például a nyelv 129 intellektualizálódása. A nyelvészeti į munkákban megszokott állítás, miszerint a társadalom nem veszi észre a nyelv fejlődését, túlságosan su általános, pontosításra szorul: nem mindegy, hogy ir milyen társadalomról van szó – napjaink társadalmáról, a korábbi litvániai társadalomról vagy valamely zárt nyelvi közösségről. — ar ar Másfelől természetesen a társadalom ne annyiban veszi észre a nyelv (rendszerének) fejlődését, amennyiben a beszéd (beszédtevékenység), a beszédmód változását. A nyelvészeti szövegekben használt metanyelvi egységek, metanyelvi betétek és egyéb ne metanyelvi megjegyzések vizsgálata lehetővé teszi a társadalom nyelvi tudatának és nyelvi attitűdjeinek jobb ir megismerését, és ennek alapján célszerűbben végezhető a köznyelv szabályozására irányuló munka. Beérkezett: 1999. 03. 05. RÖVIDÍTÉSEK Ak — „Szembesítés“ Anus — Anusavičius J. Egy tavaszi nap. V., DLKZ 1980. -A mai litván nyelv szótára. V., 1993. GKr —„Gimtasis kraštas“ Iv —Ivanauskas T. Gamtininko užrašai. V., 1974. KB — „Kultūros barai“ KG — „Kėdainių garsas“ Klp — „Klaipėda“ KT —„Komjaunimo tiesa“ KV — „Kalba Vilnius“ LA — „Lietuvos aidas“ Lkn —Luknė (Skuodasi járás) LKZ 1 —Litván nyelv szótára. 1. köt. V., 1968. LM —„Irodalom és művészet“ LPr —Litván szakszervezetek“ LR —„Lietuvos rytas“ M — „Moksleivis“ Merk —Merkys V. Simonas Daukantas. V., 1972. MG — | „Mokslas ir gyvenimas“ Mit —„Metai“ MŽ — „Mūsų žodis“ (Skuodaso r.) N —„Nemunas“ Pn —„Panelė“ Prg —„Pergalė“ Rdj —radijas Sauk —Sauka D. Fausto amžiaus epilogas. V., 1998. SK —„Sodietės kalendorius 1999“ SZ. —„Sąjūdžio žinios“ ŠN —„Šiaulių naujienos“ šnek. —šnekamoji kalba 130 T — „Igazság“ a TS — „A haza fénye“ TV —televízió Vaižg — Juozas Tumas-Vaižgantas IRODALOM Barabanščikova O. Ju. 1991: A metalingvisztikai funkció megvalósításának eszközei a szövegben: Szerzői összefoglaló kandidátusi dissz., Kijev. Cmejrkova S. 1992: Nyelvi tudat és nyelvi kultúra (Elmélkedések az ún. népi nyelvészetről). —Slovo a Slovesnost 1, Prága, 56–64. Jifickova J. 1979: Metafecovy kommentárja. —Slovo a Slovesnost 2, Prága, 149–151. Karaliunas S. 1997: Nyelv és társadalom (A nyelvhasználat pszichoszociológiai és kommunikációs jellemzői), Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Pikčilingis J. 1975: A litván nyelv stilisztikája 2, Vilnius: Mokslas. Župerka K. 1987: A stílusnormák tükröződése a metanyelvi kommentárokban. —A litván nyelv szerkezetének kutatásai. A litván nyelvészet kérdései 26, 194–198. Zuperka K. 1996: A megnevezett nyelvi eszközök valóságos versengése. —Filológia és módszertan 3, Šiauliai, 65–72. A MODERNSÉG METANYELVI INDEXEI NEM NYELVI SZÖVEGEKBEN Összefoglalás A modernség metanyelvi indexei a „az ókorban, régen, korábban ezt mondták- ”/„most, a mi korunkban, ma ezt mondják” történeti (kronológiai) oppozícióhoz tartoznak. E csoport metamegjegyzései a litván nyelvben a következők: (ahogy) most mondják (mondja, nevezik, szokás, divatos, kedvelt mondani), mai (napjaink, jelenlegi napjaink, korunk) szavakkal (terminusokkal) szólva, mai módon (korszerűen) fogalmazva, divatosan (modernül, újszerűen, új módon) fogalmazva, a jelen embere azt mondaná, mi azt mondanánk és így tovább. Széles körben használatosak a beszélt (informális és közéleti) nyelvben, valamint a publicisztikai írásokban; ezáltal azt mutatják, hogy a nyelvhasználók észrevesznek bizonyos nyelvi fejlődési jelenségeket. A nyelvhasználók figyelmüket a közélet új jelenségeihez kapcsolódó új szavakra vagy kifejezésekre fordítják. A metanyelvi egységek azt a tendenciát tükrözik, hogy a modern litván nyelv intellektuális nyelvi eszközöket (nemzetközi szavakat, választékos kifejezéseket) és új expresszív nyelvi eszközöket (különösen zsargont és szlenget) használ. 131