Lietuvių kalbos tikslo konstrukcijos su slinkties veiksmažodžiais

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA XLIV (2001), 201–225 A litván nyelv célkonstrukciói mozgást jelentő igékkel ELENA VALIULYTĖ Lietuvių kalbos institutas, Vilnius Az irányt jelölő igék mellett a célt alapvetően genitivus, genitivus infinitivusszal (amely az eredeti supinum helyébe lépett), illetve önmagában álló infinitivus fejezi ki. A genitivus mellett elöljárós szerkezetek is előfordulnak, például az į, prie, dėl használatával. Sok esetben szinonímia áll fenn az infinitivusos célhatározói szerkezet (amely puszta infinitivusból, vagy infinitivusból és főnévből áll) és a névszói szerkezet (genitivusi vagy elöljárós) között. A cikk a cél kifejezésének több szinonim eszközsorát vizsgálja. Figyelmet fordít az ezekre vonatkozó lexikai korlátozásokra is. A nyelvjárások és a régebbi írások (Donelaitis) helyzetét szintén figyelembe veszi, különös tekintettel a célhatározói infinitivusszal álló accusativus és genitivus használatára. 0. BEVEZETÉS 0.1. A cél szemantikai kategóriája két különböző jelentést foglal magában: a CÉLT (vagyis az elérni kívánt dolgot) és a RENDELTETÉST. E jelentések mindegyikének jellegzetes kifejezési módja van: a cél genitivusszal – önmagában vagy infinitivusszal együtt –, illetve egyedül álló, a genitivusi pozíciót betöltő infinitivusszal fejeződik ki (nuėjo vandens, sugrįžo rakto pasiimti, išėjo riešutauti); a rendeltetést dativusszal – önmagában vagy infinitivusszal együtt –, illetve egyedül álló, a dativusi pozíciót betöltő infinitivusszal fejezzük ki (turi rugių sėklai, padarė lentyną knygoms sudėti, patiesė lentą pereiti). Emellett a célt további jelentésárnyalatokkal bizonyos elöljárós szerkezetek is kifejezik: į accusativusszal (nuėjo į šokius), prie genitivusszal (išėjo prie rugių), už accusativusszal (kovoja už laisvę), valamint dėl genitivusszal (lenktyniauja dėl pirmos vietos). Másfelől a célt összetett alárendelő mondatok mellékmondati tagmondata is kifejezi, például: Elküldte a gyerekeket, hogy bogyót szedjenek. Kinyitotta az ablakot, hogy friss levegő jöjjön be. Bővebben lásd Ulvydas, red. (1976: 884–889). 0.2. A célkonstrukciók kiválasztása nagyrészt a főmondat (illetve a szókapcsolat) igéjétől függ. A cikk a mozgást jelentő és hozzájuk közeli igékkel használt célkonstrukciókat írja le. A konstrukciók szinonímiáját igyekszik kiemelni. Ezért nagy figyelmet fordít a konstrukciók lexikai kifejezésére. 0.3. A cél (rendeltetés) genitivusát (főnévi igenévvel) olyan igék vonzzák, amelyek élő alany aktív, szándékos cselekvéseit jelölik: (a) helyváltoztatást (menni, futni, utazni, repülni, úszni) és annak megszakítását (megállni, megállítani), (b) a helyváltoztatás ösztönzését (hívni, kérni 202 | ELENA VALIULYTĖ „stb.”, küldeni, csábítani, hajtani, vezetni, elvinni ’magával vinni’, bemutatni ’rávenni valakit valamire’, befogadni ’valamilyen célból beengedni’, engedni ’valamilyen célból elküldeni’), illetve annak elutasítását (elébe menni, otthagyni, maradni), (c) a tárgy helyzetének megváltozását (lefeküdni – lefektetni, leülni – leültetni, letérdelni – letérdepeltetni, lekuporodni – lekuporítani, felülni, előrehajolni, kiegyenesedni, nyúlni). Bővebben lásd Ulvydas, szerk. (1976: 28, 168); Grenda (1965: 50 kk.); Ambrazas, szerk. (1997: 551); Šukys (1998: 112, 203). 0.4. A valencia-kutatásokban a klausti (utat), prašyti (pénzt), reikalauti (választ), teirautis (könyvet), ieškoti (páfrány virágát), žvalgytis ’ua.’ (gazdag feleséget) igék által erősen kötött genitivuszt finitivumnak, azaz céljelentésűnek tekintik (Sližienė 1994: 23, 229, 349; 1998: 208, 290). 0.5. A megadott szemantikai csoportok (mozgás, annak előidézése, a tárgy helyzetének megváltoztatása) igéi valenciális tulajdonságaik alapján elsősorban az irány (Dir) megadását igénylik: a végpontét (Ad), a kiindulópontét (Ab) vagy az útvonalét (Via), például: a fővárosba utazni (Ad), kimenni a házból (Ab), átmenni az erdőn (Via). Ezekkel a rendszerint végpontot jelölő konstrukciókkal szemantikailag jól „összeillenek” a cél (törekvés) jelentésű konstrukciók is, vagyis a kettő együttesen is használható, például: (1) elutazott a fővárosba körülnézni (2) elment a folyóhoz kavicsot szedni (3) elment otthonról vendégeskedni A célkonstrukciók a mozgást jelentő igék mellett valencia szempontjából szabad bővítmények. Ha azonban a mondatban nincs kötelező vonzat (azaz helyjelentésű forma – direktívum), ezt a célkonstrukció helyettesítheti, és a mondat szerkezetileg teljes marad, vö.: (4) A gyerekek kimentek az erdőbe (diót szedni). (5) A gyerekek diót szedni mentek. Ezért a célkonstrukciók gyakran önállóan, helymegjelölés (iránymegjelölés) nélkül fordulnak elő. 0.6. Előfordul egy-egy ige – sustoti, pasilikti –, amely a céljelentésű szóalakokat a tartózkodási helyet jelölő (lokativuszi) alakok mellett veszi fel (egyébként ez utóbbiak ki sem mondhatók, illetve el is maradhatnak), például: (1) Az utasok megálltak (az erdőben) pihenni. (2) A nagymama otthon maradt (a házban) a gyerekekre vigyázni. Ezeknek az igéknek a szemantikai szerkezetében a mozgás jelentése is jelen van, vö. lexikai jelentésük meghatározásaival: sustoti ’abbahagyja a mozgást’ ³DŽ 367, pasilikti ’nem utazik el’ ³DŽ 367. Ez teszi lehetővé számukra, hogy céljelentésű alakokat vonzzanak maguk mellé. 0.7. A cél (rendeltetés) jelentésű konstrukciók a būti ige egyszerű múlt idejű alakjához is kapcsolódnak, ha azt összetett mozgásigei alakhoz hasonló jelentésben használják, vö.: (1) Az erdőben voltam fát vágni / gombászni. LIETUVIŲ KALBOS TIKSLO KONSTRUKCIJOS 203 (2) Elmentem az erdőbe fát vágni / gombászni. 1. BIRTOKOS ESET 1.0. A célhatározói birtokos esetet konkrét és elvont főnevek egyaránt betölthetik. Szinonímiája nagymértékben a birtokos eset lexikai kifejezésétől függ. 1.1. A konkrét főnevek célhatározói birtokos esete mintegy elliptikus: mellette szinte mindig (a 0.4 szakaszban tárgyalt esetek kivételével) egy főnévi igenév is kikövetkeztethető. Ez a szövegkörnyezetből vagy a beszédhelyzetből rekonstruálható, például: Elment a fészerbe tűzifáért [hogy elhozza]. BK Azonnal indulok az orvosért [hogy elhozzam]. JABL Az úr kilovagolt az erdőig – vissza kell jönnie a fejszéért [hogy elhozza]. TTS Az apa elküldte két okos fiát azért a gyógyszerért [hogy megtalálják]. TTS Nem elég a házi munka, még a családot is el kell menni felbérelni [hogy segítsen]. ŽEM Elment a boltba kenyérért [hogy vegyen]. BK Teáért hív engem [inni] – megyek! ŠRAG Kaip yra nurodęs Jonas Šukys (1998: 114), „tokia numanoma bendratis dažniausiai yra įvairių gabenimo reikšmės veiksmažodžių (parnešti, parvežti, pargabenti...), dažnai su papildomu reikšmės atspalviu, jaučiamu iš situacijos ar konteksto (gauti, paimti, nupirkti, pasiskolinti...).“ Bizonyos, birtokos esetet vonzó igékkel (keresni, nézelődni ‘ugyanaz’, törekedni, kérdezni, kérni, követelni stb.) a cél jelöléséhez elegendő egyetlen birtokos eset, a főnévi igenév hiánya pedig nem érzékelhető, például: páfrányvirágot keres maga nézelődik hozománnyal utat kérdezett tőlem az öregember segélyt kért a fiatalember tudásra törekedett a szomszéd követelte az adósságot a macska lesi az egeret Az ieškoti ige azonban a szövegkörnyezettől függően főnévi igenévvel álló birtokos esetet is vonzhat, például: ieško namo pirkti. 1.2. Külön csoportot alkotnak azok a főnevek, amelyek a napszakhoz (időponthoz) kötődő étkezések nevét jelölik. Többségük kétjelentésű: pusryčiai ‘1. nem túl korai reggeli időpont. 2. az akkor elfogyasztott étkezés’ ³DŽ 635; pietūs ‘1. déli étkezés vagy eledel. 2. dél...’ ³DŽ 553; vakarienė ‘esti az esti étkezést’ ³DŽ 906; priešpiečiai ‘1. délelőtti időpont. 2. ebéd előtti étkezés’ ³DŽ 602; priešpusryčiai ‘reggeli előtti étkezés’ ³DŽ 602; pó pietis ‘1. ebéd utáni időszak’ ³DŽ 576; ‘3. vacsora előtti étkezés’ LKŽₓ 436; pavakariai ‘nyári étkezés ebéd és vacsora között’ ³DŽ 529; naktipiečiai ‘az éjszakai közös munkák régi étkezése’ ³DŽ 413. 204 | ELENA VALIULYTĖ E főnevek birtokos esetei a mozgást és annak előidézését kifejező igékkel használva a cselekvés célját (rendeltetését) jelölik. Másrészt ugyanazon tövű igék főnévi igenevével is helyettesíthetők (mint a fent említett főnevek esetében; vö.: pietūs → pietauti). Azt mondják, a férfiak a mezőről reggelizni hazatérnek (PAUKŠT). Hatkor reggelizni nem nézett oda (BOR). Ebédelni mindenki összesietett, de a munkára nem jut (DS). Összegyűltünk vacsorázni, ő pedig még mindig nem jött (VLKV). Apa vacsorázni délelőtti étkezésre. NM Hívd össze a segítőket éjszakai étkezésre. DKŠ Az egész család leült délelőttizni. RŠ A birtokos esetet az valgyti ige főnévi igenevével is ki lehet egészíteni. Így háromtagú szinonimasor jön létre, például: reggelizni hazatér / reggelizni / reggelit enni vacsorázni gyűltünk össze / vacsorázni / vacsorát enni 1.3. Az absztrakt főneveknek, amelyek genitivusa a cselekvés célját jelölheti, több szemantikai csoportja különíthető el: a) A pihenés idejét vagy állapotát megnevező szavak: szabadság, alvás, pihenés, szundikálás ‘nappali pihenés fekve’, délutáni pihenő ‘ebéd utáni pihenés, szundikálás’ ³DŽ 574, délutáni pihenés ‘1. ebéd utáni pihenés, szundikálás’ ³DŽ 545, éjszakai szállás ‘2. éjszakázás’ ³DŽ 413, éjjeli fekhely ‘ugyanaz’ ³DŽ 413. Amint látjuk, e csoport főneveinek többsége igéből képzett (vagy igével azonos tövű), és célhatározói birtokos esetük rendszerint az adott ige főnévi igenevével szinonim, például: Tuo metu Tijūnėlis pavadavo išvykusį atostogų (vö. atostogauti) reikalų vedėją. CV Őaludni ment. CV (Vö. Žygimantas aludni ment. ŠALT) Az irgalmas nővért tegnap este pihenni küldték. VENCL (Vö. A száz paripa megállt megpihenni. KTK) Evés után szundítsunk egy kicsit. VB (Vö. Evés után lefeküdt pihenni. KTK) Később Pačiauskas figyelte, mikor repül haza a gólya éjszakázni. MAŠ Nem fogadnának be éjszakára? SLM (Vö. Ó, leányok, ifjú leánykák, befogadjátok-e éjszakára a katonát? TTS) A délutáni pihenő alakot nem lehet a megfelelő főnévi igenévvel helyettesíteni, mert a pokaitis főnév jelentése eltávolodott a pasikaitinti ige jelentésétől, például: a férfiak lefeküdtek délutáni pihenőre (/*felmelegedni), de ezt az alakot lexikai szinonimákkal lehet helyettesíteni: szundikálásra, délutáni pihenésre, ebéd utáni pihenésre, például: A férfiak mind lefeküdtek szundikálni. UŽP Megebédeltem, aztán lefeküdtem egy kis délutáni pihenőre. A pihenés idejének megnevezései nemcsak mozgást jelentő és a tárgy helyzetének megváltozását kifejező igékkel együtt fordulnak elő LIETUVIŲ KALBOS TIKSLO KONSTRUKCIJOS | 205 mozgást jelentő igékkel (eiti, gulėti), hanem állapotot jelentő igékkel is (miegoti, prisnūsti és így tovább), például: Délután mindannyian aludtunk. GrD A fiú ebéd után aludt. TrŠ Szundítottunk egyet. OB Egy órácskát szundítottam ebéd után. Ktk Ebben az esetben a birtokos eset nem a célt, hanem az állapot tartalmát jelöli. A pihenési állapotokat jelölő főnevek birtokos esete a gulti (és származékai), valamint a miegoti (és származékai) intranzitív igék főnévi igenevével is használható, például: gulti miegoti Menjünk le pihenni ebédidőben, keveset aludtunk. Dkš Karalius kiment a kertbe délben aludni. SIMON Šienpjovys lefeküdt egy kő mellé hogy délben szundítson. BsV Šeimyna lefeküdt délben szundítani. GrŽ Ezekben a szerkezetekben a birtokos eset (a tranzitív igék főnévi igenevével alkotott szerkezetektől eltérően) a főnévi igenévvel kifejezett cselekvés célját (nem pedig tárgyát) jelöli, vö.: 1) elment ebéd után aludni (ebéd után fog aludni – cél) 2) elment ebédelni (ebédet fog enni – tárgy) b) A jószág legeltetésének és pihenési idejének elnevezései (rytągonė „1. jószáglegeltetés kora reggel. 2. a jószág istállóban tartása a korai legeltetés után” LKŽXI 725, rytągonis „ugyanaz”, rytelis „ugyanaz” LKŽXI 729, naktigonė „jószág (rendszerint igásállatok) éjszakai legeltetése” DŽ3 412, naktinė „ugyanaz” LKŽVIII 518). Ezek a szavak néprajzi jellegűek. Használatuk stilisztikailag korlátozott. Régen, pünkösd reggelén a lányok a pásztorok helyett hajtották ki reggel legelni az állatokat. Ds Ünnepnapokon korán reggel legeltetni kihajtották a lányok a jószágot az úgynevezett reggeli legelőrea lányok által nevezett reggeli legelőre (reggeli legeltetésre). RŠ Esténként éjszakai legeltetésre jártunk. Lb Itt-ott éjszakára kiengedett éjszakára kiengedett lovak legeltek. RŠ A reggeli legeltetésről tizenegy órakor hajtjuk haza. Kb Menj, és mondd meg a gulyásnak, hogy hajtsa haza az állatokat reggeli legeltetésről. PN Ha meleg van, a mi állatainkat is hazahajtják reggeli legeltetésről. SLM Már délre hazahajtotta a teheneket. Ktk Dél körül hazahajtottuk őket, amikor meleg volt. GL A főnevek: naktigonė, naktinė rendszerint az į elöljáróval (illetve illatívusszal) használatosak, például: Éjszakai legeltetésre megyek. Dkš 206 | ELENA VALIULYTĖ Éjszakai legeltetésre kellett menni. Nmč Ki megy ma éjjel közületek éjszakai legeltetésre – az apátok vagy Albinas? Trgn c) Ünnepek (általában rendezvények: karácsonyeste, karácsony, húsvét, pünkösd, úrnapja), valamint vallási szertartások (mise, vecsernye, imádságok) megnevezései, például: Juozas csak karácsonyra utazott haza. Maš Karácsonyestére összegyűlt az egész család. Ktk Pünkösdre hazautazott a faluba. Bk A lovat a póznához kötötte, és misére ment. Tts (Vö. Már megkondították a misére hívó harangot. Lnkv) A kisvárosban imára harangoztak. Vien A nyelvjárásokban és a köznyelvben ugyanezeket a főneveket ugyanilyen céllal (a cél jelölésére) részeshatározó esetben is használják, például: Húsvétra hazajártak. Már misére harangoztak Rd. Vannak olyan esetek, amikor csak a részeshatározó eset használatos, például: harangoztak a gyülekezőre, a szünetre, az órára (nem *gyülekező, szünet, óra). d) Különféle rendezvények, lakomák, szertartások, alkalmak megnevezései (olyan főnevek, amelyek képzésük szerint igékkel állnak kapcsolatban, például: lakodalom, búcsúztató, fogadás, befejező ünnepség..., tárgyalás, ülés, beszélgetés, vendégszereplés, revízió, próba), például: Az egész brigád összegyűlt a búcsúztatóra. Balt Gyere el az aratás befejező ünnepségére. Dj Minden évben más tekintélyes polgárokkal együtt meghívták a königsbergi várba sörkóstolóra. Rš (Vö. Gyere el a kóstolóra, a sör egy kortyra való, kóstolgatás közben legalább ihatsz belőle. Srv) A színház vendégszereplésre utazott. Bk Ő revízióra utazott (revíziót végezni). Jabl Ma összeülünk az ülésre. Bk A vőlegény a menyasszonyhoz áldomást inni járt. 3DŽ 879 Ezek a célhatározói genitivusok nem gyakoriak. Vannak helyettesítőik. Szinte minden esetben használható az į elöljárószós szerkezet, például: összegyűltek a búcsúünnepségre / a búcsúünnepségre, összehívta őket a tájékoztatóra / a tájékoztatóra, tárgyalni utazott / a tárgyalásokra (lásd: į + tárgyeset). Egyes esetekben, amikor a származéknév jelentése nincs nagyon eltávolodva az igéétől, a genitivus főnévi igenévvel (és az į elöljárószós szerkezettel) is helyettesíthető, például: turnézni utazott / turnézni / turnéra összegyűltek az ülésre / ülésezni / az ülésre tárgyalni utazott / tárgyalni / a tárgyalásokra konzultációra ment / konzultálni / konzultációra E háromtagú szinonimasorból leggyakrabban az į elöljárószós szerkezetet, ritkábban a genitivust használják. LIETUVIŲ KALBOS TIKSLO KONSTRUKCIJOS | 207 Ha a származéknév jelentése jelentősen eltávolodott a képzésének alapjául szolgáló szó (ige) jelentésétől, a genitivus nem helyettesíthető főnévi igenévvel, például: elment a befejezés ünnepére / a befejezés ünnepére / *befejezni. A befejezés ünnepe nem a befejezés cselekvését jelenti, hanem az ehhez a cselekvéshez kapcsolódó szertartást – ünnepséget, lakomát. Másfelől egyes elvont genitivusok tranzitív ige főnévi igenévi alakjával is használhatók, például: ellenőrzésre utazott (végezni), eligazításra összehívta (meghallgatni), munkát végezni utazott (vezetni), konzultációra ment (kapni). 1.4. Külön említést érdemelnek az eitimenni ige tárgyalt származékos főnevekkel alkotott kapcsolatai (főként a -tynės képzős származékokkal, vö. Ulvydas, red. (1965: 295) birtokos esetben), például: EITYNĖS: Menjünk versenyre – az nyer, aki messzebbre és gyorsabban jut. Š GALĖTYNĖS: Tai ką, kūmai, gal eisim galėtynių? SML (Plg. Balti ir melsvi žvėriukai susikabina galėtynių. RŠ) GRUMTYNĖS: Piemens eina grumtynių. JABL IMTYNĖS: Ar nenori eit su manim imtynių? BsMT. Imtynių einant, reikia eit tris kartus. SML (Plg. dar: Leist imtynių jaučius JABL. Piemenys leidžia jaučius badytinių. Kp) JOTYNĖS: Eisma, išmaudę arklius, jotynių? Ds KAPOTYNĖS: Mes labai mėgstam eit kapotynių su botagu. Ds LENKTYNĖS: Amikor a lovacskán lovagolt, a pej a széllel versenyzett KREV. Az árnyékkal ne versenyezz. Ds DOBÁLÓZÁS: Gyere dobálózni – ki dob messzebbre, ki dob magasabbra. SL (Vö. Fiúk, menjünk a tóhoz, menjünk dobálózni. Ds) BIRKÓZÁS: Szénakaszálás idején a legények birkózni és erőpróbázni jártak. Kp BUJÓCSKA: Gyerekek, menjünk bújócskázni! ERŐPRÓBA: Félek veled menni erőpróbázni. SDK BIRKÓZÁS: Az apám birkózni járt ANTŠ. A legények birkózni jártak, vagyis erőpróbázni. KRS FOGADÁS: Fogadjunk: meglátod – én nyerek. KTG Az eiti lažybųfogadásra menni szerkezetnek több szinonimája van: fogadást kötni, fogadásokat tenni, fogadni (LKŽVII 216). A megadott genitivusok megfelelő főnévi igenévvel helyettesíthetők, vö.: eiti grumtynių ~ eiti grumtis eiti lažybų ~ eiti lažintis eiti slėpynių ~ eiti slėptis A genitivusszal álló szerkezetek általánosított jelentésűek, míg a főnévi igenévvel állók konkrétabbak. Másfelől az eiti ige ezekben a szerkezetekben desemantizálódott, és a cselekvés kezdetét jelöli, vö. eiti grumtynių ~ pradėti grumtynes / grumtis. Ezért a tárgyalt szerkezetek genitivusát csak megszorítással lehet célhatározói genitivusnak minősíteni. 208 | ELENA VALIULYTĖ 2. BIRTOKOS ESET FŐNÉVI IGENÉVVEL 2.0. A célhatározói birtokos esetet gyakrabban használják tranzitív igék főnévi igenevével, például: elment virágokat locsolni (vö. megöntözi a virágokat). Ez a szerkezet a mondatban egyetlen szemantikai funkciót tölt be – a főige által kifejezett cselekvés célját, vagyis az elérni kívánt tárgyat, valamint az arra (az adott tárgyra) gyakorolt előre látható hatást jelöli. Más szóval, e szerkezet tagjai között tárgyi viszony áll fenn. A célhatározói birtokos eset tranzitív igék főnévi igenevével való használatának sajátossága, hogy a főnévi igenévvel jelölt cselekvés tárgya itt nem a szokásos tárgyesetben, hanem birtokos esetben jelenik meg. Ez a szerkezet szintaktikai kapcsolatainak jellegéből következik (lásd az 1. ábrát): 1. ÁBRA A birtokos esetű főnév és a főnévi igenév (külön-külön) közvetlenül a főigétől függ (vö. elment virágokért + elment locsolni), köztük azonban szintén tárgyi viszony érezhető (vö. locsolni a virágokat → megöntözi a virágokat). Így a mozgást jelentő igék birtokos esettel és főnévi igenévvel alkotott kapcsolatai zárt, kettős szintaktikai viszonyokkal rendelkező szintaktikai struktúrát alkotnak. 2.1. A birtokos eset tárgyesetet vonzó igék főnévi igenevéhez kapcsolódik. 2.1.1. A célhatározói birtokos esettel és főnévi igenévvel alkotott igekapcsolatok a tagok sorrendje alapján többféle mintát alkotnak1: (1) V – GEN INF: elment / rozsot aratni (2) V – INF GEN: elment / aratni rozsot (3) GEN INF – V: rozsot aratni / elment (4) INF GEN – V: aratni rozsot / elment (5) GEN – V – INF: rozsot / elment / aratni (6) INF – V – GEN: aratni / elment / rozsot A szórend befolyásolhatja a szerkezet stabilitását/instabilitását (a szintaktikai kapcsolatok átrendeződését). (1) V – GEN INF: V – intranzitív mozgást jelentő ige; az alany élőlény: A kertész elmegy megöntözni a zöldségeket. Maš Alighogy lehunytam a szemem, máris jött, hogy felkeltsen. Rm Nem sokára hozzátok is elmegyek rendet tenni. LzP Anupras megvakarózta a fejecskéjét, és odalépett a mécseshez, hogy meggyújtsa a lángját. Bor A menyecske átfutott a másik cseresznyefa alá levelet olvasni. Cv Az a veje elutazik megnézni az anyósát, vajon már megfagyott-e. SŽ 1A következő jelöléseket használjuk: V – főige (tranzitív és intranzitív egyaránt), Gen (genitívusz) – birtokos eset, Inf (infinitívusz) – főnévi igenév. LIETUVIŲ KALBOS TIKSLO KONSTRUKCIJOS Csak találjon munkát és szobát, majd madárként elrepül, hogy elhozza őt. Avyž Leült, majd elcsónakázott halat fogni. Grv Visszatért, hogy elvigye a holmikat. Ktk Megálltunk, hogy megpihentessük a lovakat. Ut A GEN INF az intranzitív rengtis, ruoštis igékkel is előfordul, ha mellettük végpontot jelölő szerkezet áll, amely arra utal, hogy egy elhallgatott (vagy kihagyott) mozgásige értendő (a kontextusból vagy a beszédhelyzetből visszaállítható), például: Karácsonyt ünnepelni készülök [hazautazni] a szülőföldemre . Azon a reggelen az öcsikéjével előkészült [elmenni] a folyóhoz csónakokat úsztatni. Készülök [elmenni] a piacra magot venni. A gyerekek útnak indultak [elmenni] a várdombra tüzet rakni. A beszélt nyelvben az említett igékkel a GEN INF önmagában is előfordul (végpont megadása nélkül), például: Készülünk [elmenni] krumplit ásni. Lp Ebben a pozícióban azonban gyakoribb a tárgyesetű főnévvel álló tranzitív ige főnévi igenévi alakja, például: A háziasszony vendégek fogadására készült. Az említett igék vonzatkeretéről lásd Sližienė (1998: 297–298; 320–321). V – tranzitív mozgásra ösztönző ige: Hívja a násznagyasszonyokat lakodalmi énekeket dalolni. Baltr Minden város küldöttségeket küldött, hogy üdvözöljék őt. Balč És íme, titeket, dragonyosokat, katonákat, szegény embereket hasonló emberek verésére hajtottak ide. Myk-Put Az anya elvezette mindannyiukat a kamrába, hogy megmutassa a kelengyét. Vaižg Hazahozta a menyecskét, hogy mosogasson. Ls Az igazgató pár napra hazaengedett, hogy elhozzam a holmimat. Vencl Juozapėlį pedig odaküldte, hogy répát kapáljon. Paukšt Otthagyott, hogy őrizzem a házat. Ktk V – intranzitív vagy tranzitív, a tárgy helyzetének megváltoztatását jelentő ige: Az esti beszélgetés után leültek az asztalhoz vacsorázni. Vien [Juozas] leült egy tuskóra pihenni és pipára gyújtani. LzP Felállt prédikálni. Bk Lefeküdt egy kis időre, hogy megpihentesse a lábát. Ktk Leültette a vendéget vacsorázni. Ktk Letérdepeltette a gyerekeket, hogy imádkozzanak. Ut Kinyújtotta a kezét, hogy kinyissa az ajtót. Ez a modell stilisztikailag semleges és a leggyakoribb. 209 210 | ELENA VALIULYTĖ (2) Mozgásige + főnévi igenév, birtokos eset: Egyszer náluk dolgoztam, és este beugrottam meglátogatni a beteget. PAUKŠT [Baltaragis] elment még egyszer a szobácskába, hogy megnézze a lányát. BOR A hetman hamar kijelentette, hogy Litvániába indul feleséget keresni magának. SIMON [Jurgutis] hazafutott, hogy megnézze a galambjait. MAŠ Mindenki beszélt, a bátrabbak felmentek beszédet mondani. VENCL A királynő szolgát küldött, hogy almát vásároljon. ŠŽ Villanyszerelőt hívtak, hogy becsavarja az izzót. SP A hajcsárok éjjel-nappal tömegeket hajtottak a félelmetes erőd építésére. BOR Julė a kúthoz vonszolta, hogy megmossa a lábát. JACIN [Ančiulis] elvezette [a tanítót] megnézni a szobát. BALTR Barbelė odament, mintha kibékülne, a batyut. LzP [Tutkus] meghajolt, hogy kezet csókoljon neki. VENCL Ez a minta a birtokos esetnek a főnévi igenévhez viszonyított helyzete szempontjából inverz. A birtokos eset posztpozícióját a mondatszerkezet is meghatározhatja: a birtokos esetű bővítmény utáni jelző jelenléte esetén (a), vagy ha több, azonos mondatrészi szerepű birtokos esetű forma szerepel (b): (a) Az ablakhoz ment, hogy a kányabangita ágáról énekeljen egy dalt. CV Tavasszal Kadmó a tengerpartra járt fiatal fókákat verni, amelyek a partra másztak ki napozni. MAŠ (b) Kimentem megnézni a mezőket, a folyót, a rétet. PAUKŠT Az (1) és (2) modellek jelentésbeli hangsúlyukban különböznek: az elsőben inkább az elérni kívánt tárgy kap hangsúlyt, amelyet jelölő birtokos eset a főige után áll, a másodikban pedig az elérni kívánt cselekvés, vö.: (1) elment meglátogatni a nagymamát és (2) elment meglátogatni a nagymamát. Az utóbbi modell alkalmas a szintaktikai kapcsolatok átrendezésére: az infinitívusz után álló birtokos eset tárgyesetre cserélhető, vö. elment meglátogatni a nagymamát. (3) Birtokos eset + infinitívusz – ige: Úgy alakult, hogy az esti órákban eljött meglátogatni engem az anyám. AVYŽ Észak-Európa madarai a Baltikum partvidékén vonulnak telelni. IVAN Ketten indultak fiatalokat úsztatni. CV Fát lopni sötétben az erdő szélére húzódnak. DON Reggel ismét ketten mentek vadászni, Geležminkīt pedig otthagyták ebédet főzni. ŠŽ (4) Inf Gen – V: Gyomlálni küldte a veteményeskertbe. KTK A (3) és (4) modell használatát szerkezetileg meghatározhatja a ne, tagadószót tartalmazó kérdő mondat, pl.: Tényleg nem a malomba jött vásárolni? BOR LIETUVIŲ KALBOS TIKSLO KONSTRUKCIJOS Vajon nem almát szedni szaladtak el a gyerekek? Ktk (5) GEN – V – INF: Rohanok vizet hozni. ĖR Megnyikordult az istállóajtó – elment megnézni az állatokat. BUBN Elmegyek köszönteni az új reggelt. BRDŽ (6) INF – V – GEN: Kiment megnézni a földeket. Ktk Ezek az ige közbeékelődésével létrejövő modellek ritkák, különösen az utóbbi (6). A főnévi igenévvel álló birtokos esetű szerkezet tagolhatóságát, valamint elemeinek egymáshoz viszonyított relatív önállóságát mutatják. 2.2. A birtokos eset a BIRTOKOS ESETET VONZÓ IGÉK FŐNÉVI IGÉJÉHEZ KAPCSOLÓDIK. 2.2.0. A mozgást, annak előidézését és hasonlókat kifejező igékhez (lásd 0.3) nemcsak a tárgyas igék főnévi igenevével álló birtokos eset kapcsolódik, hanem a birtokos esetet vonzó igék főnévi igenevével is (lásd a 2. sémát): 2. SÉMA Ezek a szerkezetek ugyanolyan szintaktikai és szemantikai felépítésűek, mint a tárgyas ige főnévi igenevével alkotott szerkezetek. Kilmininkinių veiksmažodžių nėra daug (žr. Ambrazas, red. 1997: 510). Be to, ne visi jie gali būti vartojami tikslui reikšti. Ypač dažnos konstrukcijos su bendratimi ieškoti, pvz.: [Vizgirdą] elment megkeresni az igazi tettest. BOR De az álom nem hunyja le a szemét, mi pedig kimentünk a sztyeppére megvárni a reggelt… BALT Betértünk egy házba útbaigazítást kérni. Ktk Leült meghallgatni a történeteket. VENCL Korábban kel, és már egy teljes hónapja jár orgonálni tanulni. CV 2.2.1. A célkonstrukciókban olyan, birtokos esetet vonzó igék is szerepelnek, amelyek tárgyas igékből képzett, prefixummal ellátott alakok, leggyakrabban pa-, at- előtaggal, pl.: Rohanunk rozsot hántolni. MAŠ (Vö. hántott egy kis rozsot, de rozsot hántolt.) Elmehetsz a fenyvesbe ágakat törni. SIMON 211 212 | ELENA VALIULYTĖ Felismerte [a tarka], hogy ez bors volt, megnyugtatta, majd vizet küldött neki inni. MAŠ (Vö. ivott egy kis vizet, de vizet ivott.) 2.2.2. A tartós célkonstrukciókat tranzitív igék főnévi igeneve és részleges (meghatározatlan mennyiségű) birtokos esete is alkotja (a főnév rendszerint anyagot jelöl), például: Most elmegyünk sót venni. ŠŽ (Vö. vett egy kis sót, és sót vett.) Én vízért szaladok. ĖR (Vö. hozott egy kis vizet, és vizet hozott.) Nagy szórakozás volt elmenni a fajta almát hazahozni. IVAN (Vö. hozott haza almát és almákat hozott haza.) [A kígyók] tejért jöttek inni a gyerekekkel egy tálból. IVAN Apie dalies kilmininką plačiau žr. Švambarytė (1996: 39 tt). 2.3. A birtokos eset helyét MELLÉKMONDAT foglalja el. A célhatározói főnévi igenév mellett a birtokos eset helyét egy alárendelő magyarázó mellékmondat is elfoglalhatja, például: Egész testében remegve Jurga odaszaladt az ablakhoz, hogy megnézze (mit?), mi történt itt. BOR Viliukas is elszaladt Barkui elmondani, milyen jó anyuka. SIMON Jonas ott maradt várni, honnan bukkan majd elő az a félelem. ŠŽ Plačiau apie tai žr. Ulvydas, red. (1976: 815). A főnévi igenévvel álló célkonstrukciók kommunikációs tartalmuk tekintetében közel állnak a két ige (amelyek közül az egyik mozgást jelent) felszólító módú (a) vagy jövő idejű (b) alakjának együtteséhez, vö.: (a) Menj, húzd fel a bocskorodat! DON (Vö. Menj bocskort húzni.) (b) Elmegyek, hozok vizet. (Vö. Elmegyek vizet hozni.) Az első alak felszólító módú, a második jövő idejű is lehet, például: Menj, szedj nekem almát! ŠŽ (Vö. Menj almát szedni nekem.) 2.4. A birtokos eset helyett tárgyeset is használatos. 2.4.1. Bár a célhatározói birtokos eset a tárgyas ige főnévi igenévi alakjával a standard litván nyelv normájának számít, a birtokos eset helyett tárgyeset is előfordul (lásd a 3. sémát). Az összehasonlított szerkezetek nemcsak morfológiai (az egyik birtokos, a másik tárgyesetű), hanem szintaktikai felépítésükben is különböznek. A birtokos esetű bővítmény (1) közvetlenül kapcsolódik mind a főigéhez (szénáért megyünk), mind a főnévi igenévhez (szénát gereblyézni) (kettős szintaktikai kapcsolatok), a tárgyesetű bővítményt (2) viszont erősen a főnévi igenévként álló ige kormányozza, és nincs közvetlen kapcsolata a főigével (a mozgást jelentő igével). LIETUVIŲ KALBOS TIKSLO KONSTRUKCIJOS 213 Ennek megfelelően a szintaktikai kapcsolatok átrendeződtek. 3. SÉMA (1) szénáért megyünk gereblyézni (2) szénát megyünk gereblyézni Hozzátehető, hogy a mondatrészek szintjén is megváltozott e tárgyeset rangja (a birtokos esethez képest): a tárgyeset a főnévi igenévvel kifejezett célhatározó bővítményeként áll, nem pedig az összetett határozó részeként (mint a birtokos eset). 2.4.2. A tárgyeset használata a célhatározói genitivus helyett nem új jelenség. A tárgyeset térhódítása már régen elkezdődött: a 17. századi írásokban is adatolható (Ambrazas 1995: 82). A tárgyesetet a célhatározói birtokos eset helyett egyes nyelvjárásokban is használják: főként a nyugat-aukštaitiai nyelvjárásokban, a žemaitiai nyelvjárások egy részében, ritkábban máshol (Dumašiūtė 1967: 25; Piročkinas 1972: 131 tt.; Ambrazas 1995: 82; Šukys 1998: 204). Íme néhány példa a nyelvjárásokból: Megyek megkötni a tehenet (a teheneket). Dkš (Marijampolė járás) Az apja elküldte őt a piacra, hogy borjúkat vegyen. Klvr (Marijampolė járás) A férfi nekiesett, hogy vizet húzzon a kútból, [és] mindketten megfulladtak. Grdž (Jurbarko r.) Egy cseresznyefát már leszüreteltem, megyek a másikat szedni. Skr (Jurbarko r.) Este elküldte a nevelőnőt, hogy hozzon be a kamrából egy csomó kócot. Všv (Telšių r.) Akkoriban a székre, a kis dézsára ugrott fel ünnepi beszédet mondani. Šts (Skuodo r.) Azt pedig otthagyta, hogy őrizze azt a tehenet. Ožk (Vilkaviškio r.) Leültem az asztalkához levelet olvasni. Plm (Kaišiadorių r.) Menj, hajtsd a szekeret, te jobban fogsz vezetni. Bsg (Radviliškio r.) Ilyen tárgyesetű alakok (a célhatározói főnévi igenév mellett) előfordulnak a déli és keleti aukštaitis nyelvjárásokban, például: A lány otthagyja a süteményeket megsütni. Dv (Šalčininkų r.) Megyünk kiskacsákat vágni. Šmn (Kupiškio r.) Leülnek megnézni az elüszkösödött lábat. Balt A mai írott nyelvben mindkét szerkezet váltakozik. A főnévi igenévvel álló birtokos eset a gyakoribb. A tárgyeset inkább a nyugati nyelvjárásokat (különösen a kis-litvániai nyelvjárást) képviselő szerzők írásaiban fordul elő. Például Kristijonas Donelaitis „Metai” című művében (K. Ulvydas szerkesztésében, Vilnius, 1983) egyértelműen a tárgyeset dominál. J. Šukys (1996: 55) a következő statisztikát közölte: a célhatározói főnévi igenévvel álló tárgyeset aránya eléri a 87%-ot, míg a birtokos eseté mindössze 13%. Mutassunk példákat a célhatározói főnévi igenév mellett álló tárgyesetre a szerkezeti elemek szórendi mintái szerint (vö. 2.1.). 214 | ELENA VALIULYTĖ (1) V – ACC INF: Mindnyájan csapatostul előjöttek nyáron köszönteni. 21 Már visszatérünk, hogy felfrissítsünk benneteket. 105 És mi több, még többen gyűltetek össze Litvániát sanyargatni. 106 (3) ACC INF – V: Legyek és bogarak, szúnyogok egy sereg bolhával együtt már újra csapatostul összegyűltek, hogy gyötörjenek minket. 21 De micsoda csoda, a nagy tömegből egy sem tért vissza, hogy sírva vagy sóhajtozva meglátogasson bennünket. 22 Gyorsan a tóparthoz szaladt, hogy ennivalót fogjon magának. 22 Hiszen ők is minden évben összegyűlnek, hogy meglátogassanak bennünket. 25 Ahogy a mi háziasszonyaink teszik, amikor télen összegyűlnek, hogy csapatostul fonjanak. 38 Königsbergbe egyenesen elutazott kaszát venni. 54 Már néhányan közülük gombával utaztak Königsbergbe, hogy eladják a kereskedőknek, és valamit vásároljanak. 58 A lányokkal együtt leülnek a meleg kemence mellé, hogy fonjanak. 58 Mi is mindannyian összesereglettünk, hogy megműveljük a földeket. 60 A sebeit bekötözni gyűltek össze. 85 Nemcsak mindenféle német gyűlt össze, hogy megnézzen bennünket, hanem sok francia is, hogy szeressen minket. 95 Íme, a rókácska messzirőllátogatni szalad ide. 116 Titeketzöldséget vetni a veteményesbe hív futni. 39 (4) INF ACC – V: De a medvék és a farkasok is ugrándozva örültek, ésvalamit széttépni az erdőbe igyekeztek. 21 Szintén elnyelni a lelkemet mindig az ágyba igyekezett. 48 (5) ACC – V – INF: És a borzas északi szél ismét minket jön megijeszteni. 90 A célhatározói genitivus az infinitivusszal mindössze néhányszor fordul elő, például: Szintén magukat, ahogy kell, gyorsan igyekezzenek lenet tépni. 58 Az erdő szélére húzódnak, hogy a sötétben fákat lopjanak. 79 A varjak agyonütésére tüstént annyian futottak, ahányan kellett. 99 Lehetséges, hogy a tárgyeset túlsúlyát itt a német nyelv hatása ösztönözte, a birtokos eset használati példái pedig olyan nyelvjárásból kerültek át, amelyben e formák párhuzamos használata volt jellemző. 3. FŐNÉVI IGENÉV 3.1. Ugyanazokkal az igékkel, mint a genitivus (főnévi igenévvel) (0.3) a cél jelölésére egyetlen főnévi igenév is használatos, rendszerint intranzitív igékkel, például: LIETUVIŲ KALBOS TIKSLO KONSTRUKCIJOS elment sétálni, összegyűltek tanácskozni, ott maradt éjszakára, kiküldte megvizsgálni, elküldte szolgálni, letérdelt imádkozni, leült pihenni, felkelt, hogy elinduljon. Šešelga kiment a mezőre körülnézni. BOR Poilsiautojai puola į neramią jūrą maudytis. SP Ma először bújtak ki Deveika méhecskéi a kaptárból, hogy megmelegedjenek a napon. CV Širmieji žirgeliai pailsėt sustojo. Ktk Stasiukas szülei új házat építettek, és a fiukat elküldték a nagybátyjához vendégeskedni. Maš Mykolas pakvietė atsisėsti ir virėją. Vien Elvezette őket a tyúkocskát a tóhoz megitatni. Maš Az erdő vadjai családot alapítottak… az öreg medvét középre, egy tuskóra ültették, hogy elnököljön. Maš 3.2. A célt egyetlen tranzitív ige főnévi igenévi alakja is jelölheti (genitivus nélkül), ha annak tárgya egyértelmű vagy nem lényeges, például: Moterys susedo verpti. Hívd a családot enni. Elküldte a fiát legeltetni. Az öreg a borjakat itatni vezeti. ŠŽ A lányaVilniusba utazott tanulni. Nainys kiment elszívni egy cigarettát. Mikel Ott a fivéreimmel néha elmentem vadászni. Ivan 3.3. Bizonyos igék célhatározói főnévi igeneve azonos tövű főnevek birtokos esetével helyettesíthető, például: lefeküdt aludni / szundítani lefeküdt pihenni / pihenésre ott maradt éjszakára / éjszakázni / éjszakára meghívta ebédelni / ebédre / ebédet enni összegyűltek vacsorázni / vacsorára / vacsorát enni meghívta táncolni / táncra elutazott tárgyalni / tárgyalásra / tárgyalásokra összegyűltek ülésezni / ülésre / ülésre 3.4. A célhatározói főnévi igenév szinonimája lehet a megfelelő lexikai kifejezésű, -ba/-be ragos szerkezet, például: elment vadászni / vadászni ment elment vendégeskedni / vendégségbe ment eljött vendégeskedni / vendégségbe elment harcolni / háborúba összegyűltek lakomázni / lakomára elment tanácskozni / tanácskozásra 215 216 | ELENA VALIULYTĖ 3.5. A növények (uogauti), állatok (peliauti), ritkábban más dolgok (kiaušinėti) megnevezéseiből képzett, -auti képzőjű igék célhatározói főnévi igeneve helyettesíthető a megfelelő főnév birtokos esetével és egy olyan tárgyas ige főnévi igenevével, amely a megnevezett objektumra irányuló szokásos cselekvést jelöl: GYŰJTENI: elment málnázni / málnát szedni útnak indult gombászni / gombát gyűjteni FOGNI: elsietett halászni / halat fogni elment az egérre vadászó macska / egeret fogni KERESNI: elutazott takarmányt keresni VADÁSZNI: elment nyulazni / nyúlra vadászni, nyulat fogni SZEDNI: elment mogyorózni / mogyorót szedni, keresni menj ki kányazsomborozni / kányazsombor gyökerét gyűjteni, szedni RIŠTI: išėjo šluotauti / šluotų rišti Egyébként ezeket a szinonimasorokat általában genitivusszal is ki lehet egészíteni, például: elment málnát szedni / málnát gyűjteni / málnáért. 4. CÉLFORMÁJÚ INFINITÍVUSZ (SUPINUM) Ezt a sajátos céljelentésű alakot a köznyelv már nem használja – helyét az infinitívusz vette át. „A célformájú infinitívusz ma már csak a keleti és déli keleti aukštaitis nyelvjárásban, valamint az ebből a nyelvjárásból származó írók műveiben fordul elő (leggyakrabban bizonyos stilisztikai eszközként). Régebben egész Litvániában élt. A régi írásokban nemcsak a keleti, hanem a középső és nyugati aukštaitis nyelvjárások képviselői is használták (M. Daukša, J. Bretkūnas, ritkábban M. Mažvydas)” (Ulvy das, red. 1971: 418). A célformájú infinitívusz ugyanazokkal az igékkel használatos, mint a célhatározói infinitívusz: mozgást, annak ösztönzését, egy tárgy helyzetének megváltoztatását jelentő igékkel és még néhány másikkal. A tranzitív igék célhatározói alakja (akárcsak az azt felváltó főnévi igenév, lásd 3.) a tárgy genitivusával használatos, például: Megreggelizünk, aztán szénát kaszálni megyünk. ŠMN Amikor nálad voltam, akkor nekiláttak gyomlálni is, meg vizet hozni. SLM Beugrott, hogy sört igyon. PND Gyertek, testvérek, szénát kaszálni. Ds Visszatértek a segítők, hogy levágott állat húsát egyenek. VAIŽG Mindenki az ajtókat zárva táncolt, hogy elrejtsék a vagyonukat. BIL Skubinas kaip tinginys darbo dirbtų. Sv Arass rozsot. JABL Íme, kilencéves korában már útjavításra küldték. GUD-GUZ Ne küldd a farkast bárányokat legeltetni. DKK Mindenki megijedt, és alighogy kitolták Katryt, hogy kivezesse a pej lovat az idegen birtokról. VAIŽG Kunotas összehívta őket… hogy megkóstolják a zöld mézsört, és meghallgassák az öreg jós…. KRĖV Tavasszal kiküldte őt libákat legeltetni. VIEN LIETUVIŲ KALBOS TIKSLO KONSTRUKCIJOS | 217 Mivel nem volt miből megélnie, ismét elvállalta, hogy bárányokat legeltet. BM Egyébként ez utóbbi esetben a köznyelvben nem birtokos esetű főnévi igenév, hanem tárgyesetű főnév és főnévi igenév használatos, például: elvállalta a bárányok legeltetését. Másfelől a célhatározói igenévvel is (mint a tranzitív ige főnévi igenevével, lásd 2.4.) a birtokos eset helyett olykor tárgyesetet mondanak, például: Megyek, fogom a kaszácskát, megyek szénát kaszálni. KTY [Bielinis] elszaladt, hogy a báránykát kihajtsa a nyári vetésből. VIEN A célhatározói igenév intranzitív igékből is képezhető, például: Ki kell futni a mező szélére, hogy úgy csipegessenek, mint a halak. VAIŽG Ha szép lesz az idő, akkor elrepülünk bogyót és gombát szedni. PNM Másnap a napszámosok összegyűltek, hogy együtt töltsék az estét. VIEN [Puodžiūnas] lefeküdt a kanapéra pihenni. VIEN [Joniuką] majd el kell engedni, hogy pásztorkodjék. BIL Egyszer a lány engedélyt kért, hogy gombát szedhessen. JABL A férfiak összegyűltek, hogy a zöld erdőbe lovagoljanak. KRĖV 5. PRIELINKSNINĖS KONSTRUKCIJOS 5.0. Bizonyos esetekben a célt (a célhatározót) néhány elöljárószós szerkezet is jelölheti: (1) į su galininku: Sūnūs išvyko į medžioklę. (2) prie su kilmininku: Šeimyna išėjo prie rugių. (3) dėl su kilmininku: Tėvas atėjo dėl sūnaus. Az első két szerkezet (-ba/-be tárgyesettel és -nál/-nél birtokos esettel) céljelentése bizonyos lexikai feltételek mellett, az alapvető végpontjelentésük mellett domborodik ki. A miatt elöljárószós szerkezetek céljelentése pedig az alapvető okjelentéshez kapcsolódik. 5.1. A célt a -ba/-be elöljárószó jelöli TÁRGYESETTEL. 5.1.1. Az igei vonzatok szempontjából a -ba/-be esetragos szerkezetek a mondatban teljesen helyettesíthetik a vonzati bővítményt – az irányt jelölő szerkezetet (vö. Sližienė 1994: 31). Ezért mellettük ritkán fordulnak elő irányt jelölő szerkezetek, például: Elutazott Dusetosba a lóversenyre. Vasárnap a várdombra megyünk a szabadtéri táncmulatságra. 5.1.2. A célt kifejező -ba/-be szerkezetek ugyanazokkal az igékkel használatosak, mint a birtokos eset (főnévi igenévvel): mozgást jelentő igékkel (lásd 0.3a), ösztönzést kifejező igékkel (lásd 0.3b), továbbá a elvisz (vadászatra), felvesz (őrségbe), besoroz (regrutának) igékkel. Nem használatosak azonban a tárgy helyzetének megváltoztatását jelentő igékkel (vö. 0.3c), valamint a megáll, (ott)marad igékkel. 5.1.3. A célhatározói szerkezetek többnyire igeneves főnevekkel (igei absztraktumokkal), ritkábban más absztrakt jelentésű főnevekkel alkotottak (robot, jobbágyság, rabság, majális). 218 | ELENA VALIULYTĖ 5.1.4. Néhány, az į elöljárószóval alkotott célkonstrukciót fel lehet cserélni egy megfelelő, általánosabb céljelentésű főnévi igenévvel. Az į elöljárószóval alkotott konstrukciót az alábbi példák szemléltetik: Andriusszal gyakran Ketė is vadászni jár. Cv Urtė meglepődik majd, hogy már ma szolgálatba kell mennie. SIMON A medve megparancsolta a nyúlnak, hogy térjen vissza őrségbe. MAŠ Háborúba lovagolva hosszú trombitákon trombitáltak. IVAN A többiek éjszaka, titokban az ablakon át kimászva, táncolni mennek. PAUKŠT Aztán lóra ült, és útnak indult. GD Ennem kell, aztán mennem dolgozni. PC Felnőve, az éjszakai szállásra visszatérve, a fiatal verebek már nem mesét hallgattak… MAŠ A megrettent és elkeseredett erdei tanyák lakói nem mertek pihenni menni. SIMON Nem mondja meg a testvérének, hogy anya azt is megparancsolta, hívja el őt is a közös munkára. PAUKŠT Az apja siet a segítségére. CV Hasonló jelentésben használatos az azonos tövű ige főnévi igeneve is: vadászni megy, szolgálatba megy, őrködni tér vissza, háborúzni lovagol, táncolni megy stb. 5.1.5. Az į elöljárószóval alkotott, olyan igéből képzett főneveket tartalmazó szerkezeteket, amelyek nem magukat a cselekvéseket, hanem a hozzájuk kapcsolódó szertartásokat, vendéglátást vagy általában azokat az eseményeket jelölik, amelyekre elmennek (lásd Ambrazas, szerk. 1997: 144), rendszerint nem helyettesítik célhatározói főnévi igenévvel, például: Alksnienė elment az esküvőre (/*esküvőzni). PAUKŠT Meghívta a szomszédokat a házavatóra (/*beköltözni). RŠ Mind összegyűltek a keresztelőn, aztán az apa kiválasztotta a keresztszülőket. ŠŽ 1–2 hét elteltével a lány szüleit meghívták a látogatóba, hogy megismerkedjenek a férj szüleinek életével. RŠ Vár egy napot, vár még egyet, a harmadik napon megremegett a föld – az öreg após megérkezett lóháton szemlére. KRĖV (Vö. még: Itt mindent megbeszélnek, és megkérik a szülőket, hogy jöjjenek el szemlére. LP) Az apa elment a gyűlésre (/*összegyűlni). A tanuló visszatért az órára (/*tanítani). A į elöljárószóval alkotott szerkezetek rendszerint nem helyettesíthetők célhatározói főnévi igenévvel, ha a főnevük jelzőt kap, például: Megparancsolta, hogy hívják össze a béreseket és a földnélkülieket egy fontos tanácskozásra. CV A művészek összegyűltek a főpróbára. CV [Ők] szintén el voltak jőve erre a lakomára. VENCL A legényt nagy háborúba küldtem. JD Elutazhatok valamilyen nagyszabású építkezésre. JACIN A fiát katonai szolgálatra hívták be. RŠ Csak ritkán fordulnak elő olyan bővített, az į elöljárószóval alkotott szerkezetek, amelyek függő szóval álló főnévi igenévvel helyettesíthetők, például: LIETUVIŲ KALBOS TIKSLO KONSTRUKCIJOS 219 A hajók messzi halászatra indulnak. Rimk (Vö. messzire indulnak halászni.) Ha a főnév a cselekvés tárgyát jelölő genitivusszal áll, a szerkezet infinitivusszal álló genitivusszal helyettesíthető, például: A férfiak elmentek medvevadászatra / medvét vadászni. 5.1.6. Célt jelentő árnyalatuk van az į névutós szerkezeteknek is, amelyek bizonyos, nem igei eredetű elvont főnevekkel jönnek létre, például: Mindenki arcán valamiféle könnyedség látszott, mintha majálisra gyűltek volna össze. CVNuž̌̌̌? Nuž̌̌̌? 220 | ELENA VALIULYTĖ A cél jelentése akkor válik egyértelművé, amikor a főnév nem konkrét helyet (1), hanem meghatározatlan dolgot (2) jelöl. Az utóbbi szerkezet infinitivusszal álló célgenitivusszal helyettesíthető, vö.: Az asszonyok elmentek a szénához / szénát gereblyézni. Tehát a prie névutós célkonstrukció olyan, mintha az infinitivusszal álló genitivus összevont változata volna. Akkor használatos, ha a helyzetből világos, hogy a megjelölt dologra irányuló cselekvést szándékoznak végrehajtani. Másfelől a prie névutós célkonstrukció szerkezete teljes: nem kapcsolható hozzá infinitivus, ahogy a célgenitivushoz, vö.: (3) elment a szénához (*gereblyézni) (4) elment vízért (hozni) A célt jelölő genitivusszal álló prie névutó végpontot jelölő szerkezetek mellett is használható, például: Az asszonyok elmentek a folyópartra, a szénához. A célkonstrukció azonban gyakrabban önmagában áll, és a végpontot jelölő, az ige valenciájához tartozó vonzat szerepét tölti be. 5.2.2. A meghatározott dolgokat (nem helyeket) jelölő főneveket tartalmazó szerkezetek infinitivusszal álló genitivusszal helyettesíthetők (az infinitivust a kontextus vagy a beszédhelyzet alapján kiegészítve), például: Az asszonyok elmentek a lenhez (azaz lent tépni). BK Anele visszatette a korsót, majd miután magához tért, ismét odasietett a lábbelikhez (azaz lábbelit kötni). BALT Ma elmegyünk a rozsra (azaz rozsot aratni). PLV Butvila a legnehezebb fákhoz küldi Sviderskist (azaz fákat kivágni). CV A falusi elöljárók reggeltől éjszakáig faluról falura jártak, fiatalokat és időseket hajtva a kövekhez (azaz köveket gyűjteni). CV Trudė, még egészen fiatalon, engedelmesen borotválta a szakállát, és időről időre titokban odasietett a kézimunkájához (azaz hímezni). SIMON Azt mondom, talán valahogy... Nyáron pedig leültetjük a könyv mellé (azaz könyvet olvasni). BALTR Amikor pedig a nap estefelé hajlott, Anskis igazi gazdaként az asztalhoz hívta a családot. SIMON Mindannyian leültek a vacsorához (azaz vacsorát enni, vacsorázni). ČIURL A cél jelentése az élőlényeket jelölő főnevekkel alkotott szerkezetekben is érezhető, például: Dilgėlienė visszavitt engem a disznókhoz (azaz disznót őrizni, disznót etetni). JABL Menj csak haza a gyerekekhez (azaz gyerekekre vigyázni). ŽEM Kimegy a lovakhoz (a lovakhoz) (azaz lovakat legeltetni). IMB Jonukast a libákhoz állították (azaz libákat legeltetni). A tárgyalt esetekben a főnevek olyan tárgyat jelölnek, amelyre a megfelelő cselekvés majd irányul, például: leült a könyv mellé / könyvet olvasni → el fogja olvasni a könyvet. A főnév azonban olykor a feltételezett (szándékolt) cselekvés eszközét is jelentheti, például: LIETUVIŲ KALBOS TIKSLO KONSTRUKCIJOS Ane letörölte kicsordult könnyeit, és visszatért a rokka mellé. BALTR A szabó leült a varrógéphez. BALT A lovászok ismét leülnek kártyázni. Cv Ezek a szerkezetek azonos jelentésű, főnévi igeneves, eszközhatározós szerkezettel helyettesíthetők, vö.: visszatért a rokka mellé (/rokkán fonni), leült kártyázni (/kártyázni). A szerkezetet a megfelelő főnévi igenévvel kibővítve megváltozik a szerkezet szemantikai funkciója: csak a végpontot jelöli, a célt pedig a főnévi igenév fejezi ki, vö.: visszatért a rokka mellé fonni; leült a pianínóhoz játszani. 5.2.3. Céljelentése néha a prie elöljárószó és a cselekvést jelentő főnevek kapcsolataiból álló szerkezeteknek is van. Leggyakrabban a prie darbo ’munkához’ szerkezet használatos, például: 1) Másnap délben a tanító azonnal munkára fogta a nagyobbakat Maš. 2) Senki sem akart munkához sietni Cv. Az első mondatban a prie elöljárószó birtokos esettel főnévi igenévre cserélhető (pristatyti prie darbo / dirbti ’munkára fogta / dolgozni’), a másodikban pedig a tárgyesetű į elöljárószóval alkotott szerkezetre (skuba prie darbo / skuba į darbą ’siet a munkához / siet a munkába’). A főnévi igenévnek ebben az esetben már tartalmi jelentése lenne (skuba dirbti ’siet dolgozni’). 5.2.4. A nyelvjárásokban a prie elöljárószós szerkezetek más igéből képzett főnevekkel is előfordulnak. Ezek is helyettesíthetők célhatározói birtokos esettel és főnévi igenévvel, például: Visszavittek az uradalomba főzni (azaz ételt főzni). SKR A királynő szüléskor (azaz a szülésnél segédkezni) megparancsolta a szolgálónak, hogy nevezze meg a második nővért. Šlv Menj énekeket énekelni (azaz énekeket énekelni). J A fiad egész évben rossz tanuló volt… Szóval… Szidtuk is, meg tanulni is (azaz leckét írni) kényszerítettük. BALTR 5.3. A célt a DĖL + BIRTOKOS ESET jelöli. A dėl szerkezetet ritkán használják céljelölésre mozgást jelentő igékkel, például: Feliksasra ugrottam be a puskáért. SAJ Visszatérve ne felejts el magadért is eljönni (azaz a saját ügyedben, a magad javára). MIKEL Először [Perkūnas] valóban az övért járt, később pedig a szép Vaiváért. KRĖV Pénzért jöttem (megbeszélni). KTK Azonban a dėl + birtokos eset használata a cél kifejezésére szélesebb körű: ezek a szerkezetek más, aktív cselekvést jelentő igékkel is összekapcsolódnak (versenyezni, harcolni, vetélkedni, dolgozni stb.), például: A gyerekek egy késért versenyeznek: aki elsőként fut be, azé lesz a kés. SP A rend a kardtestvérekkel fraternizált, de mindketten a žemaitiai területekért versengtek. VIEN Szépségéért etettem a lovacskát. KRĖV Ökörként dolgoznak egész nap egy darab száraz kenyérhéjért. Cv Általában a dėl + birtokos esetű célkonstrukcióknak okot kifejező árnyalatuk is van. 221 222 | ELENA VALIULYTĖ 6. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A mozgást jelentő igéket tartalmazó konstrukciók, amelyek közé a mozgásra ösztönítő (kviesti, siųsti), valamint a tárgy helyzetének megváltoztatását jelentő igék (sėstis – sodinti) is beletartoznak, a célt mint elérni kívánt dolgot (célobjektumot) jelölik. A litván nyelvben a célt genitivus (önmagában), genitivus és főnévi igenév együttese, vagy a genitivus pozícióját betöltő főnévi igenév fejezi ki (nuėjo vandens / vandens atnešti / maudytis). 2. A célt bizonyos lexikai összetételű elöljárós szerkezetek is jelölhetik: az į elöljárószó elvont jelentésű, rendszerint igéből képzett főnevek accusativusával (išėjo į susirinkimą), a prie su pedig bizonyos tárgyakat jelölő főnevek genitivusával (nuėjo prie rugių, sėdo prie knygų) alkotott szerkezete. Ilyen esetekben a mozgás végpontjának jelentése is megmarad, amely ezeknél az elöljárószóknál elsődleges. A célt a dėl elöljárószó genitivusszal alkotott szerkezetei is jelölik. Ezek nemcsak mozgást jelentő, hanem néhány más, aktív cselekvést kifejező igével is használatosak (lenktyniauti dėl pirmos vietos, kovoti dėl nepriklausomybės, varžytis dėl žemės). A cél jelentéséhez gyakran az ok jelentésének árnyalata is társul. 3. A céljelentés kifejezésére szolgáló eszközök rendszerében központi helyet foglal el a főnévi igenév – önmagában vagy genitivusszal –, míg az elöljárós szerkezetek e rendszer perifériáját alkotják. A konkrét főnevek célhatározói genitivusa önmagában és főnévi igenévvel együtt is állhat. Önmagában elliptikusnak tekinthető, például: nuėjo vandens (atnešti). Az elvont, rendszerint igéből képzett főnevek genitivusa viszont önmagában használatos, és a megfelelő főnévi igenévvel helyettesíthető, például: nuėjo pogulio / pagulėti. Az önálló célhatározói genitivus (főnévi igenév nélkül) olyan igékkel használatos, amelyek ezt az esetet vonzzák: klausti (kelio), prašyti (pinigų), reikalauti (skolos), teirautis (naujienų), ieškoti (laimės). 4. A célkonstrukciók egymással szinonimikus kapcsolatban állnak. Több szinonimasor alakul ki, amelyekbe a főnévi igenév – önmagában vagy genitivusszal – is beletartozik: 1) főnévi igenév / genitivus (igéből képzett elvont főneveké) (nuėjo pagulėti / pogulio, atsigulė pailsėti / poilsio, susirinko pasikalbėti / pokalbio); 2) főnévi igenév (az -auti képzővel főnevekből képzett igéké) / genitivus és egy másik, a tárgyra irányuló, szokásos cselekvést jelölő ige főnévi igeneve (nuėjo pietauti / pietų / pietų valgyti, išėjo riešutauti / riešutų / riešutų skinti, išsiuntė aviečiauti / aviečių / aviečių rinkti); 3) főnévi igenév / az į elöljárószó és accusativus (olyan igéből képzett elvont főneveké, amelyek jelentése nem távolodott el túlságosan az alapszóul szolgáló igéétől) (išvyko medžioti / į medžioklę, atskubėjo pagelbėti / į pagalbą, grįžo sergėti / į sargybą); 4) a prie elöljárószó és genitivus bizonyos tárgyakat (nem helyeket) jelölő főneveknél / ugyanazon főnév genitivusa egy, a megnevezett tárgyra irányuló szokásos cselekvést kifejező ige főnévi igenevével együtt (nuėjo prie rugių / rugių pjauti, sėdo prie knygos / knygos skaityti, vaiką išsiuntė prie žąsų / žąsų ganyti); 5) a prie elöljárószó és genitivus / főnévi igenév instrumentalis esetű főnévvel (ha a főnév eszközt jelöl) (sėdo prie ratelio / verpti rateliu, sėdo prie pianino / groti pianinu, susėdo prie kortų / lošti kortomis). A tranzitív igék főnévi igeneve mellett álló genitivust a szintaktikai kapcsolatok átrendeződése miatt néha accusativus váltja fel, például: nuėjo aplankyti senelės / senelę. LIETUVIŲ KALBOS TIKSLO KONSTRUKCIJOS | 223 RÖVIDÍTÉSEK ANTŠ – Antasavà, Kupiškio r. APUT – Juozas Aputis AVYŽ – Jonas Avyžius BALČ – Juozas Balčikonis BALT – Juozas Baltušis BALTR – Aleksas Baltrūnas BIL – Jonas Biliūnas BK – köznyelv BM – Litauische Mundarten, gesammelt von A. Baranowski... Leipzig, 1920. BOR – Kazys Boruta BRDŽ – Bernardas Brazdžionis BSG – Baisógala, Radviliškio r. BsMT – J. Basanavičius. Lietuviškos pasakos... Shenandoah, 1898, 1902. BsV – Iš gyvenimo vėlių ir velnių. Surinko dr. J. Basanavičius, Chicago, 1903. BUBN – Vytautas Bubnys CV – Petras Cvirka ČIURL – Sofija Čiurlionienė-Kymantaitė DJ – Daujėnai, Pasvalio r. DKK – Duokiškis, Rokiškio járás DKŠ – Daukšiai, Marijampolės járás DON – Kristijonas Donelaitis DR – Darbėnai, Kretingos járás DS – Dusetos, Utenos járás DV – Dieveniškės, Šalčininkų járás 3DŽ – A mai litván nyelv szótára, Vilnius, 1993 ĖR – Ėriškiai, Panevėžio járás GD – Gadūnavas, Telšių járás GL – Gelgaudiškis, Šakių járás GRD – Girdiškė, Šilalės járás GRDŽ – Girdžiai, Jurbarko járás GRV – Gervėčiai, Fehéroroszország GRŽ – Grūžiai, Pasvalio járás GS – Geistarai, Vilkaviškio járás GUD-GUZ – Aleksandras Gudaitis-Guzevičius IMB – Imbrādas, Zarasų járás IVAN – Tadas Ivanauskas J – Antanas Juška JABL – Jonas Jablonskis JACIN – Leonidas Jacinevičius JD – Litván dalok 1–3, Antanas Juška lejegyzésében, Vilnius, 1954. KAIR – Kairiai, Šiaulių járás KB – Kabėliai, Varėnos járás KLV R – Kalvarija, Marijampolės járás 224 | ELENA VALIULYTĖ Kp – Kupiškis Krėv – Vincas Krėvė-Mickevičius Krs – Karsakiškis, Panevėžio járás Ktk – Kuktiškės, Utenos járás Ktv – Kietaviškės, Kaišiadorių járás Lb – Labanóras, Švenčionių járás LKŽ – A litván nyelv szótára LNKV – Linkuva, Pakruojo járás Lp – Leipalingis, Lazdijų járás Lš – Liškiava, Varėnos járás LzP – Lazdynų Pelėda Maš – Pranas Mašiotas Mikel – Jonas Mikelinskas Myk-Put – Vincas Mykolaitis-Putinas Nm – Kudirkos Naumiestis, Šakių járás Nmč – Nemenčinė, Vilniaus járás Nv – Nevarėnai, Telšiai járás Ob – Obeliai, Rokiškis járás Ožk – Ožkabalai, Vilkaviškis járás Paukšt – Juozas Paukštelis Pc – Pociūnėliai, Radviliškis járás Plm – Palomenė, Kaišiadorys járás Plv – Pilviškiai, Vilkaviškis járás Pn – Panevėžys Pnd – Pandėlys, Rokiškis járás Pnm – Panemunėlis, Rokiškis járás PnmR – Panemunis, Rokiškis járás Rd – Radviliškis Rm – Ramygala, Panevėžys járás Rš – írások Rt – Rietavas, Plungė járás Sal – Kazys Saja Sdk – Sudeikiai, Utenos járás Simon – Ieva Simonaitytė Skd – Skuodas Skr – Skirsnemunė, Jurbarko járás Sl – Salos, Rokiškio járás Slm – Salamiestis, Kupiškio járás Sml – Smilgiai, Panevėžio járás Snėr – Salomėja Nėris Sp – sajtó Srv – Surviliškis, Kėdainių járás Sv – Svėdasai, Anykščių járás ŠŽ – Varázsszó. Litván népmesék, összeállította K. Aleksynas, Kaunas, 1985. LIETUVIŲ KALBOS TIKSLO KONSTRUKCIJOS | 225 Š – Litván–orosz szótár, szerkesztette J. Šlapelis, Vilnius, 1921 ŠALT – Saulius Šaltenis ŠLV – Šiluva, Raseiniai járás ŠMN – Šimónys, Kupiškis járás ŠRAG – Šatrijos Ragana ŠTS – Šatės, Skuodas járás TRGN – Tauragnai, Utena járás TRŠ – Tryškiai, Telšiai járás TTS – népköltészet UT – Utenà UZP – Užpaliai, Utena járás VAŽG – Vaižgantas VB – Vabalninkas, Biržai járás VENCL – Antanas Venclova VIEN – Antanas Vienuolis VLKJ – Vilkija, Kaunas járás VLKV – Vilkaviškis VRN – Varėnà VŠV – Viešvėnai, Telšių járás ŽEM – Žemaitė LITERATŪRA AMBRAZAS, V. 1995: Lietuvių kalbos bendraties konstrukcijų raida. Lietuvių kalbotyros klausimai 33, 74–109. AMBRAZAS, V., red. 1997: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. BABICKIENĖ, Z. 1984: Žodžiai, reiškiantys paros laiką ir tuo metu valgomą valgį. Kalbos kultūra 47, 29–31. DUMAŠIŪTĖ, Z. 1967: Dėl tikslo aplinkybės konstrukcijų vartojimo. Kalbos kultūra 13, 24–28. GRENDA, Č. 1965: Veiksmažodžių junginiai su objekto bendratimi. Kalbotyra 13, 29–54. LABUTIS, V. 1976: Tiesioginio objekto, tikslo ir kiekio kilmininkų valdymas. Mūsų kalba 4, 4–10. PALIONIS, J. 1974: Supino vartojimas XVI–XVII a. lietuvių rašto paminkluose. Baltistica 10 (2), 143–147. PIROČKINAS, A. 1972: Dėl kilmininko ir galininko su bendratimi vartojimo tikslo aplinkybei reikšti. Baltistica 1 priedas, 131–134. SAVIČIŪTĖ, G. 1980: Predikaty celi i predikaty kauzaciji. Izvestija akademii nauk SSSR. Serija literatury i jazyka 39 (6), 539–548. SLIŽIENĖ, N. 1994, 1998: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 1, 2(1), Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. ŠUKYS, J. 1996: Dėl neiginio ir tikslo kilmininkų K. Donelaičio „Metuose“. Kalbos kultūra 68, 49–56. ŠUKYS, J. 1998: Lietuvių kalbos linksniai ir prielinksniai: vartosena ir normos, Kaunas: Šviesa. ŠVAMBARYTĖ, J. 1996: Apibrėžtumas ir neapibrėžtumas bei jų raiška. Kalbos kultūra 68, 39–49. ULVYDAS, K., red. 1965, 1971, 1976: Lietuvių kalbos gramatika 1, Fonетika ir morfologija; 2, Morfologija, Vilnius: Mintis; 3, Sintaksė, Vilnius: Mokslas. VALIULYTĖ, E. 1988: Siekimo kilmininkas ir jo sinonimai. Kalbos kultūra 54, 30–36. Elena Valiulytė Gauta 2001 03 20 Lietuvių kalbos institutas Antakalnio g. 6, 2055 Vilnius, Lietuva