1674 metų „Ewangelie polskie y litewskie“ tekstų, priskiriamų ne Jaknavičiui, leksikos redagavimas

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA XLV (2001), 113–121 1674. év Az Ewangelie polskie y litewskie nem Jaknavičiusnak tulajdonított szövegeinek lexikai szerkesztése MILDA LUCINSKIENE Litván Nyelvi Intézet, Vilnius Vytautas Magnus Egyetem, Kaunas A tanulmány az 1647-ben megjelent Jaknavičius-féle Ewangelie polskie y litewskie utolsó hét evangéliumi szövege és a magának Jaknavičiusnak tulajdonított részek közötti lexikai eltérésekkel foglalkozik. Figyelmet fordítanak arra, ahogyan e mű 1674-es változatának szerkesztője e szövegek evangéliumi szókincsét a mű alaprészének szókincséhez igazította. Elhagyta azokat a ritka szavakat, amelyek Jaknavičius szövegében nem adatolhatók (gentis, kuris gi vienas, mala, nuopelnas- ), és olyan elemekkel helyettesítette őket, amelyeket Jaknavičius gyakran használt (giminė, kiekvienas), illetve ha ilyenek nem álltak rendelkezésre, saját anyanyelvi nyelvjárásából származó szavakkal (kandzia, uzmokesnis). A net kötőszó használatát is egységesebbé tette. Ezek a lexikai sajátosságok azt mutatják, hogy az 1674-es változat szerkesztője nagy gondot fordított arra, hogy az evangéliumok szövegét kora kelet-litván normájához igazítsa. Az 1647-es és az 1674-es változat közötti eltéréseket nem a lengyel szöveg határozza meg, amely mindkét kiadásban azonos. BEVEZETÉS 1647-ben Vilniusban jelent meg Jono Jaknavi¢ius Ewangelie polskie y litewskie című műve. Fordításának szerzősége kétségeket és vitákat váltott ki. Vaclovas Biržiška azonban (1939: 49–82) olyan érveket hozott fel, amelyek megalapozottan bizonyítják, hogy ezeket a szövegeket Jaknavičius fordította litván nyelvre. Zigmas Zinkevičius (1971: 154) felhívta a figyelmet arra, hogy az utolsó hét evangéliumot (JE,, 201–211) más személy fordította vagy erősen szerkesztette, és megjelölte az ismeretlen szerkesztőre jellemző nyelvi és helyesírási vonásokat. A JE, szövegének további elemzése során kirajzolódtak Jaknavičius szövegének és az utolsó hét evangélium lexikai különbségei" — a gentis, kuris gi, vienas, mala, nuopelnas lexémák nem jellemzőek Jaknavičius szövegére, ahogyan a skirtingajungtuko net használata sem. Tehát az 1647. évi Evangélium-fordítás több ember munkája, ezért nem egy, hanem két nyelvi rendszert kell elemezni. į Megjegyzendő, hogy a JE,, szövegében sok lexikai párhuzam található, Jaknavičiusnak tulajdonított szövegrészben azonban egyáltalán nincsenek ilyen párhuzamok. Az 1674. évi Ewangelie polskie y litewskie kiadásban ezeket már teljesen elhagyják (150 ilyen szerkesztési esetet figyeltek meg). 114 | MILDA LUČINSKIENĖ Ezen evangéliumok következő kiadása 27 évvel később, 1674-ben jelent meg. A JE. és a JE, szövegeinek összehasonlítása* során kiderült, hogy a JE, szövege jelentősen szerkesztett. c. kek. dj te, te. ts. se. a. kevésbé. A keleti eredetű szavak szerkesztéséről és szélesebb körben használt lexémákkal való felcserélésükről a JE Jaknavičius-szövegében már írtak (Lučinskienė 2001: 117–128). A szerkesztő nyelvi szempontból igyekezett egységesíteni az evangéliumok szövegét. Szerkesztésének egy másik elve a hét utolsó evangélium és a Jaknavičius által fordított evangéliumok lexikai különbségeinek csökkentése volt. Ebben a tanulmányban ezeket a javításokat tekintjük át. A különbségeket az eredeti nyelv figyelembevételével, valamint a XVI–XVII. századi litván írások adatainak összevetésével tárgyaljuk. A JAVÍTÁSOK ELEMZÉSE 1. gentis — giminė: JE, A bulite //išduoti nuog gimdi=/|toiu | ir brolu | ir /| nuog ginčiu 205,, „(A bgdjiečie wydany //od rodžicow y bra =/|čiey | y krewnych 205,—-206,) — JE,, Abulite išdo=//ti nuog gimditoiu ir //brolu /ir nuog gimeni 212,, (212 3 9-11 316) A gentis főnév „rokon, ugyanahhoz a nemzetséghez (nemhez) tartozó ember, rokonság (születés és házasság révén)” jelentésben gyakran használatos a régi írásokban és a nyelvjárásokban. Az LKŽ 238. adatai szerint ez a szó az 1653. évi kėdainiai Evangéliumokban, Daukša Postillájában, Mažvydas írásaiban, Vaišnoras Žemčiūgas Teologiškájában, Bretkūnas Postillájában és a Bibliában, valamint Chylinskis Bibliájában használatos. *SD 130, 378 alatt szintén megtaláljuk a gintis alakot a gintilte szinonima mellett, amelyek lengyel megfelelői a krewnos¢ és a rodžina. A giminė szó a *SD-ben gyakoribb (13x), mint a gentis (2x), és a következő lengyel megfelelői szerepelnek: ndrod (195), pokolenie (318), rod (377), plemię (299). A gentis lexéma „rokon” jelentésben főként a žemaičiai és a nyugati aukštaičiai nyelvjárás területén elterjedt (LKZ,, 19, 238). A gentis és giminé szavak szemantikai mezeje a régi írásokban szélesebb volt, mint ma, és az akkori lengyel nyelv egyes szavainak többjelentésű használatára támaszkodott; a gentis szót a társadalmi kapcsolatok révén összetartozó közeli emberek csoportjának megnevezésére használták (Karaciejus 1980: 103-104). Fontos azonban megemlíteni, hogy a gentis szó a JE-ben csak egyszer fordul elő, mégpedig az evangéliumi szövegnek éppen abban a részében, amelyet egy másik fordító tollának tulajdonítanak. JE-ben ez a szó már nem szerepel — a szerkesztő megváltoztatta — az egész szövegben a giminė lexéma használatos. A giminė főnév a JE-ben 14 alkalommal fordul elő, a giminėti ‘rokonok, közeli hozzátartozók’ kétszer. 2 Az evangéliumok összehasonlító elemzése az Ewangelie polskie y litewskie (1647 és 1674) szóalakjainak számítógépes konkordanciái alapján készült. Ezeket a Litván Nyelv Intézetének munkatársai, Milda Lučinskienė és Vytautas Zinkevičius (programozó) készítették Saulius Ambrazas vezetésével, a Litván Köztársaság Szejmje mellett működő Állami Litván Nyelvi Bizottságának finanszírozásával, a „Litván Köztársaság államnyelvének használatára és oktatására vonatkozó 1996–2005. évi program” keretében. Felhasználták továbbá a Litván Nyelv Intézetében létrehozott Bretkūnas Postilės (BP, „), Sirvydo Punktų sakymų (PS), Vilento Enchiridiono (VLNE), valamint az Evangéliumok és Episztolák (VINEE) szóalakjainak számítógépes konkordanciáit, továbbá Belarmino Katekizmusa és az 1605. évi Katekizmus számítógépes változatait. 3 Itt és a továbbiakban a zárójelben a JE,, lengyel megfelelőinek helye szerepel, magukat a megfelelőket pedig nem ismételjük meg, mivel csak helyesírásukban különböznek a JE,-től. AZ 1674. ÉVI EVANGÉLIUMOK SZERKESZTÉSE | 115 alkalommal, valamint egyszer a nőnemű egyes számú nominativus giminéta alakja: JE, 164,, A šitay El=//5bieta //gimineta td=//wo. A giminėti alak az LKŽ, „310 szerint csak Sirvydas Szótárából, a Punktų Sakymųból és Chylinskis Bibliájából van adatolva. A giminė származék ‘ami valakivel rokonságban van, nemzetség’ jelentésben az LKZ, 309 adatai szerint számos nyelvjárásban elterjedt: legtöbb adatát a keleti aukštaitis panevėžiškiai nyelvjárási területén jegyezték fel, ritkábban a nyugati aukštaitis (kauniškiai, šiauliškiai), a keleti aukštaitis (uteniškiai, vilniškiai), a déli és északi žemaitis nyelvjárási területén, valamint a nyugati és keleti aukštaitis közötti átmeneti nyelvjárásban. E jelentésen kívül a JE-ben és a későbbi kiadásokban a giminė lexéma más jelentésekben is használatos. Az említendő jelentések: „származás”, „nemzet- ”, „nemzedék” (LKZ, 309). Ezeket a következő példák szemléltetik: Sie pavyzdziai: JE, 9,, todrin iog buwo ij //namu ir gimines //Dowido JE, 86,, mokikite //wilas gimines /kri+//kftidami ias JE, 137,, bitau iumus /iog //ne praeys gimine //toi | pokotay willa //tay [tolis JE, a giminė származékot lengyelre fordítják: ndrod (9x), ritkábban pokolenie (4x) és wiek (1x JE, 2,22). A JE, szövegében a giminéta főnév (3x) minden esetben a krewny lengyel szó megfelelője (JE, 20,, 164,, 173,). Vagyis a ritkább gentis szó JE,ben egy általánosabb és elterjedtebb giminė származékkal való helyettesítése nem a lengyel eredetitől függ. Ez csupán e szöveg egységesítésének eredménye. 2. kuris gi vienas —kiekvienas (2x): JE, ir //kurilgi wienas kuris //giwena ir tik ing //mani nenumirs am=//žinai 211,, (A wiel=//ki ktory 3ywie ad wie=/[r5y w mig | nie vmr3e //nd wieki 211,. „) —JE, ir kiek=//wienas kuris giwena //ir tik ing mani nenu=//mirs amjinai 218, (218,) JE, ir tuomet atduos ku-//riamgi wienam pa-//lig darbu io 204,,„(a te //dy odda kajdemu we //dtug vezynkow iego 204, |.) —JE,, ir tuomet ata=//duos kiek wienam pd-//lig darbu io A kuris gi vienas névmás csak a JE, azon részében használatos, amelyet egy anonim szerkesztőhöz vagy fordítóhoz rendelnek. Jaknavičius fordításában csak a kiekvienas határozatlan általánosító névmás szerepel (20×). A kuris gi vienas névmás két alkalommal fordul elő (JE, 211,,,204,, „), és már a JE,, szövegében a 210,, 35 (2105, 4,) szerkesztő és a javító által megváltoztatott kiekvienas határozatlan névmással szerkesztik át. A kuris gi vienas* jelzői névmás „mindenki” jelentésben mindössze egyszer fordul elő Sirvydas PS, 86 (lit. kurys giwienas, len. kajdy) szövegében, és sem a litván nyelvjárásokban, sem más régi írásokban nincs adatolva LKZ, „952. Meg kell említeni azt is, hogy a kiekvienas névmás szabadabb és szélesebb disztribúcióval rendelkezik, mint a kas, katras, kuris névmások (pozicionális változatok), ezért fő változatnak tekintik (Rosinas 1988: 124). 4 A Lietuvių kalbos žodyne a kuris vienas (LKŽ,, 952) és a kiekvienas (LKŽ,, 747) névmásokat jelzői névmásként írják le, a litván nyelv legújabb nyelvtanában (Ambrazas, szerk., 1997: 257) a kiekvienas névmást a határozatlan általánosító állító névmások jelentésbeli csoportjába sorolják, Alberto Rosinas (1996: 123) pedig az általánosság osztályának névmásai közé sorolja. 116 | MILDA LUČINSKIENĖ 3. mala —kandžia (2×): JE,, Ne || izdinkite iumus y3du //šiamei | kur rundis ir //malos gadina 209,,, (Nie lkarbcie //fobie [kdrbow na jie=//mi: gd3ie rdzd y mol //pluie /209,,) — JE,, Neijdinkite iu=//mus y3du jiamei | kur //rudis ir kand3ies gd =//dina 216,, JE, A kraukite //y3dus iumus dūgui /|| (216, kur nei ruudis /nei //malos gadina 209,,. (Ale [karb-//cie fobie [karby w //niebie: gd3ie dni //rd3d /ani mol nie //pluie 209,.) — JE,, A //kraukite y3dus iumus //dungui | kur nei ru=//dis /ney kandjies gadi=//nd 216 į, (216, „) A mala kölcsönszó a JE-ben a csak az anonim fordító által fordított szövegben is előfordul; a JE szerkesztője a litván kandZzia szóval változtatta meg. A mala kölcsönszó ‘moly’ jelentésben más régi szövegekben nincs adatolva. A kandis szó kandZia alakja csak a keleti aukštaitis nyelvjárásban ismert (Dusetosban és Giedraičiaiban) (LKZ, 206). Ez a szó a régi írásokban is ritka — csak a SPR 83 közli, és egyszer a PS 7-ben fordul elő: „„Sirvydasnál azonban ez a lexéma keleties alakban —kundžia — szerepel. Így a JE szerkesztője elveti az egyértelmű kölcsönszót, helyettesíti az általa ismert keleties kandžia lexémával, de az egészséges an típusú tautoszillabikus kapcsolattal. 4. érdem —jutalom: JE, V3-//tielu fakaw iumus | //eme nuopetnu fa-//wo 208,, „(34-//prawdę powiadam || wam | iš wjigli 3a-//ptatę Iwoig 208, „) —JE,, Vitielu fakau iu=//mus /eme užmokielni // fawo 215, 5 (215,,,,) A nuopelnas származékszó a JE,,“jutalom' jelentésében, amelyet az LKZ 946 csak a nyugat-aukštaitisi kaunasi nyelvjárásban (Jurbarkas) rögzített, ebben a keleti szövegben csak egyszer (1x) fordul elő, alapszava, a nupelnyti ige pedig ötször. Az užmokesnis származékszó nem található meg sem a JE-ben, sem más XVI–XVII. századi írásokban. Az LRZ on 664 az užmokesnis származékszót a Kis-Litvánia korábbi nyelvjárásaiból, valamint a žemaitisi nyelvjárás nagy területéről adatolja; ezenkívül a keleti aukštaitisi panevėžiškiai nyelvjárásban is megtalálható. Az LKA (142–143, 127. térkép) azt mutatja, hogy maga az -esnis képző is főként a žemaitisi nyelvjárásban és a Klaipėda-- vidéki aukštaitisi nyelvjárás kis részén használatos, ezzel a képzővel azonban a fent említett helyektől távol is rögzítettek példákat — leggyakrabban a keleti aukštaitisi (panevėžiškiai, širvintiškiai, uteniškiai), ritkábban pedig a nyugati aukštaitisi panevėžiškiai beszédmódokban. Az LKŽ., 314. szerint a mokesnis forma a žemaitisi nyelvjárás területén elterjedt, az aukštaitisi nyelvjárásban pedig csak az uteniškiai beszédmódban. A JE-ben (és a későbbi kiadásokban is) a munkáért járó fizetséget leggyakrabban az alga szóval nevezik meg (JE, 33,), az alga szó jelentheti továbbá az ‘érdem, jutalom, erkölcsi, lelki fizetség’ jelentést is (JE, 198,,, 207,,), pl. ; JE,,207,—208, nes ftay atga iuf-||fu gauli ira dungui. Az itt említett összes esetben az Evangéliumokban a japtata lengyel megfelelője található (JE, 33,, 198, 208.). *SD (526) len. A zdptata lexémák segítségével ajumokeltis | alga fordítandó, a nupetnas szó pedig a lengyel wyftuga megfelelője (SD 505- 1674. ÉVI EVANGÉLIUM-ÁTDOLGOZÁS | 117 506)°. Így valószínű, hogy az uZmokesnis lexéma a JE szerkesztője nyelvjárásának tükröződése. 5. angelas —aniolas: JE, Net funus //3mogaus tuur atait || garboi Tewo lawo //fu Angetais fawais 204, | (Abowiem pr3yidsie || [yn c3towiec3y w //chwale oycd Iwego 3 //Anyoly Iwoimi 204,) —JE, Nes lunus 3mogaus || tur dtait garboy Te= //wo lawo lu Anyotais //fawo 210,, (210,,,) A JE szövegében az angelas forma 14x fordul elő (1x —az anonim fordító szövegében), az anielas —4x, az aniolas —1x. Így az 1647. évi Evangéliumokban az angelas forma dominál. Hasonló helyzet marad fenn az 1674. évi kiadásban is —az angelas forma 12x, az anielas —5x, az aniolas —3x van leírva. JE,, a szerkesztő az angelas régebbi alakot két alkalommal az aniolas újabb változattal cserélte fel: Jaknavičius szövegében (JE, 179,) és egy másik fordító vagy szerkesztő szövegében. A régi írásokat áttekintve látható, hogy az angelas alakot a legkövetkezetesebben a Porosz Hercegség írásaiban használták: BP (288x), Mz (43x) (Urbas 1996: 19), VINEE (35x), VLNE (2x). Az aniolas (Mz 2x) és az anielas (BP 1x) alakokat itt nagyon ritkán használják. A Litván Nagyfejedelemségben másként oszlottak meg ezek az alakok, ahol az írott nyelv két változata alakult ki. A keleti írott nyelvi változatban író szerzők műveiben leggyakrabban az anielas alakot használják — PS (55x), BK (17x), míg az angelas már sokkal ritkábban fordul elő — K1605 (9x) és PS (3x és csak a perikópák szövegében), az aniolas alak pedig csak Belarminas Katekizmusában szerepel (1x). A középső írott nyelvi változatban író Daukša szövegeiben az angelas alak dominál (344x), és csak ritkán fordul elő az anielas (4x) (Kudzinowski 1977: 19), más középső változatú írásokban azonban e lexémák használata változatos — Chylinskius Újszövetségében csak az anielas alakot írják (179x) (Kudzinowski 1964: 3), a PK és SE szövegeiben viszont mindhárom változat használatos — a legrégebbi angelas alak fordul elő a legritkábban (PK 3x; SE 1x), az újabb anielas változat gyakrabban szerepel az SE-ben (30x) és a PK-ban (11x), az aniolas pedig az SE-ben (10x) és a PK-ban (8x) (Jakulis 1995: 8; Kruopas 1970: 85), és a nyelvjárásokban is ismert — a keleti felső-ausztaiban (ritkábban a déli felső-ausztaiban és az északi zemaitisban) LKŽ, 141. Bár Jaknavičius 1647-es és 1674-es evangéliumaiban mindhárom változat megtalálható, amint már említettük, a gyakoribb a régebbi forma — az angelas (akárcsak Vilentas, Bretkūnas, Mažvydas és Daukša műveiben). JE,, a szerkesztő motívumai, amelyek miatt az aniolas alakot választotta, nem világosak: a választást meghatározhatta saját nyelvjárása vagy valamely nyomtatott kiadvány, amelyben az aniolas alakot használják. 6. net —nes: JE, Net kas //i5g iullu noredamas //i3ltatit we3iu | ne //pirmiaus lededamas //fufkaito indeimus 202,, (Abo-//wiem kto 3 was //chcqc budowac wie-//3¢ /nie pierwey Siad=//fy rachuie 3 Kad lenkiSkajame Evangelijų tekste žodis japlata (JE, 208,, „) turi atpildo, o ne algos reikšmę, liudija ir tai, kad dabartiniame Naujajame Testamente lenkų kalba šis žodis jau pakeistas leksema nagroda (MT 6,16) (PALL 1130). 118 | MILDA LUČINSKIENĖ naktady | 202, |.) —JE,, Nes //kas i3g iufu noreda+/- /mas i3ltatit wejiu /ne //pirmiaus lededamas || lulkaito indeimus 208,. (JE,, 208,.) JE, Net //ku pades smogui //iay ir wilu [wietu //nupelnitu /a dušiu //lawo nuteriotu 204,, (Bo coj pomo +//3e c5lowiekowi | iesli=//by wfytek šwiat 3y-//[kat | d na dufiy [wey // fkodg podigt 204,.) —JE,, Nes ku pades žmogui //idy ir wilu [wietu nu=//petnitu /a dufsiu fawo || nuteriotu 210,,, (210,) JE, Net lunus //mogaus tuur atait //garboi Tewo fawo //fu Angelais fawais 204 (Abowiem pr3yidsie //[yn c3towiec3y w //chwale oycd Iwego 3 //Anyoly fwoimi 204 JE,, Nes lunus 3mogaus //tur dtait garboy Te=//wo lawo lu Anyotais //fawo 210 (210,,.,) JE, Net //kur iir y3das tawo /|| tyi iir ir fiyrdis ta =//wo 209,,, (A-//bowiem gd3ie ielt // lkarb twoy | tam || ielt y lerce twoie 209,,) —JE,, Nes kur ir yidds ta=//wo /tyn ira ir širdis //tawo 216, (216 8-11 8-1) 18-21 17-20 14-16 12-15) Zodelis net JE +, pavartotas 10x (JE,, —7x), o jungtukas nes JE. —88x (JE, —93x°). Kaip matyti iš pavyzdžių, forma net pakeista į ines (net JE, nes 7 E,) tik ax. "Žodelis net JE, tekste atlieka kelias skirtingas funkcijas: (a) (1x) vartojamas kaip stiprinamoji dalelytė (JE, 94 (JE,, 100,); (b) (5x) jungia šalutinius laiko aplinkybės sakinius" ir atlieka ribos jungtuko funkciją (1x); vartojamas sudėtinis jungtukas net pirm (JE,,157,; JE,,162,,; len. a3by pierwey JE, 137. JE, 165) 1 ir net (1x) su greta pateiktu variantu pokoley (JE, 31; net JE 34., o. aj JE, „31,; JE, 34,); (c) (4x) a WE, a nes kötőszó funkcióját tölti be JE, 202; JE, 204; JE 204; JE, 209,,—a példák fent találhatók). Éppen ebben az esetben (c) a JE, net szócska a JE,, nes kötőszóra változik, miközben az első két net-funkció megmarad, és JE,,. A net szócska és a nes kötőszó ilyen használatát számos régi írás tanúsítja: Daukša Postilėje, Sirvydas Punktai Sakymų című művében, Mažvydas és Simonas Vaišnoras írásaiban (Zinkevičius 1981: 198; LKŽ,,, 738), valamint Chylinskis Újszövetségében, Bretkūnas Postilėjében, Vilentas Evangéliumaiban és Episztoláiban (Drotvinas 1968: 95). Drotvinas rámutatott, hogy a régi litván írásokban a net (akárcsak a net pirm, pirm neg) az eredetik nyelvének hatására a nes helyett használatos (például a lengyel až fordításakor) (Drotvinas 1968: 95). A JE, és JE,, lengyel aj szócska megfelelői a következők: (a) az időhatárt jelölő net kötőszó, amely mellékmondatokat kapcsol össze, „amíg, míg, addig, amíg” jelentésben (4x:.JTE,,- 2,„JE,„,2,- ,JE,19.,, JE, 19,,; JE,, 149 JE, 149), például: : 19? 74:*722? 10* 15? ; JE,, len. 100; 43 JE,„94,, 13° 74 JE, 2,,, iog ne prafoks to //gimine /net wila tai //ifipildis (JE, 2,,,,3ec nie prjeminie ten //to wiek | a} [ig wfiy-//tko 3is¢i) 6 Papildomai pridėtoje perikopėje (JE., 166-167) (1x) pavartotas žodis nes. p p pė. 74 Pp p Leonardas Drotvinas (1968: 95) rámutat, hogy az időviszonyt, amikor a főmondat cselekvése a mellékmondat cselekvése előtt megy végbe, a régi írásokban a net határjelölő kötőszóval és a net pirm összetett kötőszóval is ki lehet fejezni. 1674. AZ EVANGÉLIUMOK SZERKESZTÉSE | 119 Egy esetben a JE, két változatot közöl: net pokoley®, a JE, szövegében pedig csak a net marad: JE,,30,,-31, Priliginta i=//ra karalilte dun-//gaus rukfti | ku=//riu iemus žmona //paltepe azurawgie || trife mierole mittu /net pokoley furugo //wila —JE. 33, -34, Pri=//ligintd ira Karalilte || dungaus rukfityi | ku=//riu iemus žmona [| ajuraugie trifle mie=//role miltu /net luru=//go wila (JE, 30,31, Podo=//bne ielt kroleltwo //niebielkie | kwalo-//- wi | ktory w3iawhy //niewidlta 3akryta || we tr3y midry mg-//ki | aš wfiytka lkwa=//$- nidla); _ (b) a mellékmondati időhatározói mondatokat kapcsoló net pirm összetett időhatárjelölő kötőszó (1x). Ebben az esetben a lengyel nyelv ajby kötőszava áll: „JE,,157, (JE,,162,,)- ;” (c) a net kötőszó „hogy” jelentésben (1×): JE, 94,.(JE,, 100, „) Ir ataio ir prideio //abi eldii teip net //grim3do (JE, 94,,,Y pr3y-// byli | a napetnili o-//bie todji | až lig 3anu+//raty) A net e jelentését Vincas Urbutis is megadja (1966: 105). A JE,-ben ugyanezzel a net szóval, de már okhatározói funkcióban fordítják a lengyel nyelv abowiem (3×) és bo (1×) megkülönböztető kötőszavát is. Éppen a net szó utóbbi használatát szerkesztik át a JE,-ben, és következetesen a nes kötőszóra cserélik, amellyel az említett lengyel abowiem és bo kötőszavakat többnyire fordítják. A JE, konkordanciája alapján megállapítható, hogy a szövegben (88×) használt okhatározói nes kötőszónak csaknem egyenlő arányban két lengyel kötőszó, az abowiem (albowiė) (46×) és a bo (változatai: boc) (37×) felel meg; további egy-egy alkalommal a következő megfelelők találhatók: —jas (JE, 36,,), dle (JE,„57,.,), iš (JE,„„36,,- 97,,). A kötőszavak ilyen megoszlása azt mutatja, hogy a JE,-ben a lengyel abowiem és bo kötőszavak net kötőszóval való fordítása nem volt jellemző, kivéve azt a 4 esetet, amelyeket egy másik fordító munkájának tulajdonítanak. *SD, mint korabeli normatív mű, a következőképpen tükrözi e kötőszavak használatát: lengy. abowiem (SD 1) a nes kötőszóval fordítják, a nefung, nella szavakkal, továbbá a bo kötőszót is nes fordítja (*SD 19), az aj kötőszónak pedig több funkcióját is megkülönböztetik: időbeli jelentésben* az aj kötőszót a kofay /pakotay | net időhatár- -jelölő kötőszavakkal fordítják (SD 4), helyhatározói jelentésben pedig len. Az aj használatát az Iki kaktu példa szemlélteti. Éppen e szavak ilyen használatát tükrözi a JE, és a JE... is. Mivel a JE,, az első evangéliumkiadás után 27 évvel jelent meg, feltételezhetjük, hogy a net ilyen, „mert” jelentésű használatát (a lengyel megfelelői: abowiem és bo) a szerző és a javító régiesnek vagy legalábbis az akkori nyelvre nem jellemzőnek tekintette. A B LEZ... 737 a netet partikula és kötőszóként írja le. A partikula net használatát szemléltető példák között éppen ez a példa szerepel. Figyelembe kell azonban venni, hogy a JE, pokoley (JE, 31,) szó dőlt betűvel van írva, amellyel leggyakrabban több szinonim szó egyik változatát nyomtatták. Ezért valószínű, hogy a net és pokoley szavakat változatokként adták meg, és nem partikula-, hanem időhatár- -jelölő kötőszói funkciót töltenek be. Ezt az a tény is megerősíti, hogy a JE,, már csak egyetlen változatot hagy meg, mégpedig a netet (JE,, 34,). Az 1674., 1679. és 1690. évi evangéliumkiadások litván szövegében szintén csak a net szerepel, míg az 1705. éviben —aj (31,,). A 9 SD 4-ben így szerepel: w; ględem c3afu ir wiglgdem mieylcd. 120 | MILDA LUČINSKIENĖ KÖVETKEZTETÉSEK Az 1674. évi evangéliumok szerkesztője a JE,, szerkesztésekor figyelmet fordított Jaknavičius és az utolsó hét evangélium lexikájának különbségeire. Ezért az 1674. évi kiadásban ezek már nem maradtak meg — e lexémákat a keleties szöveg nagyobb részéhez igazították, azaz az evangéliumok szövegét egységesítették. Az említett kiadás javítója elhagyta a ritkán használt és Jaknavičius szövegére nem jellemző lexémákat (gentis, kuris gi vienas, mala, nuopelnas), és azokat az ebben a szövegben gyakrabban használtakkal (giminė, kiekvienas) helyettesítette; azokban az esetekben pedig, amikor Jaknavičius szövegében nem találta meg a szükséges változatot, úgy tűnik, saját nyelvjárásának szavát használta (kandžia, užmokesnis). Ugyancsak egységesítették a net kötőszó használatát. A nyelvi tények következetes kiválasztása bizonyos norma létezéséről tanúskodik a keleti írásbeliség nyelvi változatán írt művekben. Ezt az a tény is megerősítené, hogy mindezek a JE, javítások függetlenek voltak a lengyel eredetitől. A tanulmányban leírt, az utolsó 7 evangélium szókincsét érintő csekély számú javítás arról tanúskodik, hogy a szöveg nagy része JE,, javítója számára elfogadható volt — tehát neki is (akárcsak a JE, névtelen szerkesztőjének) a Vilna vidékéről kellett származnia, de nem messze az an /un izofontól. RÖVIDÍTÉSEK BK -TRUMPAS MOKSLO KRIKSCIONISZKO SURINKIMAS, Nuog Roberto Bellirmino Kardynoto parasitas. VILNAE Typis Acad: Societatis IESU, Anno 1677. BP, —POSTILLA Tatai efti Trumpas ir Praftas Ifchguldimas Euangeliu | fakamuiu Bafinicjoie Krikfehezonifehkoie | nig Aduento ik Weliku. Per Tana Bretkuna Lietuwos Plebona Karalauc3uie Prufūfu. Iffpaude Karalauc3uie Iurgis Ofterbergeras. Mata Pono 1591. BP —POSTILLA tatai efti Trumpas ir Praftas Ifchguldimas Euangeliu | f[akamuiu Bafnicjoie KrikJchcsonifchkoie/nig Weliku ik Aduento. Bretkūnas litván nyelvű művei által. Iffpausta Karalauc3uie /Turgio Ofterbergera. Mata Pono 1591. JE,, —[Jonas Jaknavi¢ius] LENGYEL ÉS LITVÁN EVANGÉLIUMOK, a vasárnapokra és minden ünnepre, amelyeket a katolikus egyházban a római rend szerint egész éven át olvasnak. A [cenzorok] engedélyével kiadva. VILNÁBAN. A Jézus Társasága Akadémiájának nyomdájában. Jézus Krisztus évében / 1647. JE,, —[Jonas Jaknavi¢ius] LENGYEL ÉS LITVÁN EVANGÉLIUMOK. Így olvassák VASÁRNAPONKÉNT és MINDEN ÜNNEPEN azokat, amelyeket a Katolikus Egyházban a római rend szerint egész éven át olvasnak. VILNAE. A Jézus Társaság akadémiai nyomdájában. 1674. K1605 – KATHECHISMAS, AVAGY EGY KERESZTÉNY SZÁMÁRA SZÜKSÉGES TANÍTÁS. PARASZITAS Nuog D. IOKVBO LEDESMOS Theologo SOC: IESV. Litván nyelvre lefordítva, és másodszor kinyomtatva VILNIUSBAN a JÉZUS TÁRSASÁG AKADÉMIAI NYOMDÁJÁBAN, az Úr 1605. évében. LKA | – A litván nyelv atlasza. Lexika, Vilnius: Mokslas, 1977. LKA | — A litván nyelv atlasza. Morfológia, Vilnius: Mokslas, 1991. LKŽ – A litván nyelv szótára 1–17, Vilnius: Mintis (1, 8), Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla (3, 5, 6), Mokslo ir enciklopedijų leidykla (17), 1956–1996. PALL — A Szentírás Óés Újszövetsége, felelős szerkesztő: Ks. Kazimierz DYNARSKi SAC, Poznań: Pallottinum Kiadó, 1991. *SD —[Konstantinas Sirvydas] DICTIONARIVM TRIVM LINGVARVM, In vfum Studiole Iuuentutis, AVCTORE CONSTANTINO SZYRWID ė SOCIETATE JESV Cum Superiorum permillu editum. Tertia editio recognita & aucta, VILN/E, Typis Academicis Societatis JESV. Anno Domini M.DC. XLII [1642]. (Fényképes kiadást használtunk: Az első litván nyelvi szótár. Konstantinas Širvydas: Dictionarium trium linguarum, összeállította Kazys PAKALKA, Vilnius: Mokslas, 1979.) 1674. ÉVI EVANGÉLIUM-SZERKESZTÉS | 121 PS —[Konstantinas Sirvydas] PVNKTY KAZAN od Adwentu 4% do Poltu, Litewskim i¢zykiem, z wyttumdczeniem na Polskie PRZEZ KSigdza KONSTANTEGO SzYRWIDA /Theologéd Societatis IESV /Z DOZWOLENIEM STARSZYCH wyddne. VILNÁBAN, a Societatis IESV Akadémiai Nyomdájában, az M.DC.XXIX. évben. (Fényképes kiadást használtunk: Franz SPECHT, Szyrwids Punktay sakimu, Gottingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 1929.) SE —SUMMA Avagy az EWANIELIV | SZWENTU rövid magyarázata | Az egész év | vasárnapjain | A keresztény | egyházban | [...] KIEDAYNISE, DRVKAWOIA, IOCHIMAS IVRGIS RHETAS, Meatu Pond, 1653 (A. Jakulis alapján: „Knygos Nobaznystés” leksika 1, Klaipėda: Sauliaus Jokuzio leidykla-spaustuve, 1995). SPR — A régi Konstantinas Sirvydas-- féle szótár (fakszimile kiadás), szerkesztette Kazys PAKALKA, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 1997. VINE — ENCHIRIDION Katekizmas mažas | a paprastų kunigų ir pamokslininkų /német nyelvből litván nyelvre fordította doktor Martin Luther. A német nyelvből litván nyelvre teljesen és hűségesen lefordította /Bartolomejus Willentas, lelkész Königsbergben, Steindam mellett. Kinyomtattatott Königsbergben Jurgis Osterberger által /Isten évében M. D. LXXIX. VLNEE — Evangéliumok és Episztolák | a vasárnapokon és [ünnepnapokon olvasandók | a keresztény egyházakban /teljesen és hűségesen litván nyelvre fordítva /Bartolomejus Willentas által / lelkész Königsbergben, Steindam mellett [...] Kinyomtattatott Königsbergben Jurgis Osterberger által /Az évben M.D. LXXIX. IRODALOM AMBRAZAS, V., szerk. 1997: A jelenkori litván nyelv grammatikája, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. BIRZISKA, V. 1939: Dar dėl JaknaviCiaus ir Ewangelie polskie y litewskie. Archivum Philologicum 8, 4-82. DROTVINAS, L. 1968: Az időhatározói mellékmondatok kapcsolásának eszközei a régi litván nyelv írásos emlékeiben. Kalbotyra 19, 89-98. JAKUuLIs, A. 1995: A „Knygos nobažnystės” lexikája. I. rész, összeállítója és szerkesztője D. Jakulytė, Klaipėda: S. Jokužis kiadó-nyomda. KARACIEJUS, J. 1980: Néhány társadalmi terminusról K. Širvydas írásaiban. Lietuvių kalbotyros klausimai 20, 101-107. KRruoras, J. 1970: Merkelis Petkevičius 1598-as évi katekizmusának lexikája. A litván nyelvészet kérdései 12, 83-154. KUuDZINOWSKI, Cz. 1964: Chyliński litván Bibliája, Újszövetség 3. Tárgymutató, Poznań: Állami Tudományos Kiadó. KuDZINOWwSsKI, Cz. 1997: Index-szótár a „Daukšos Postilė” 1-hez (A–N), Poznań: az Egyetem Tudományos Kiadója, im. Adama Mickiewicza. LUCINSKIENE, M. 2001: A szerkesztés Rytietybiy Jono Jaknavi¢iaus Ewangelie polskie y litewskie című, 1674-ben kiadott művében. Archivum Lithuanicum 3, 117–128. RosiNaAs, A. 1988: A balti nyelvek névmásai, Vilnius: Mokslas. ROSINAS, A. 1996: A litván köznyelv névmásai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. UkBas, D. 1996: Martynas Mažvydas írásainak szótára, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. URBUTIS, V. 1966: [Rec.] Symbolae linguisticae in honorem Georgii Kurytowicz. Baltistica 2 (1), ZINKEVICIUS, Z. 1971: K. Sirvydas „Punktai Sakymų” című műve keletkezéséről és nyelvéről. Baltistica 7 (2), Vilnius. Milda Lucinskiene Beérkezett: 2001. 10. 26. Litván Nyelvi Intézet Antakalnio g. 6, 2055 Vilnius, Litvánia [email protected] 105-106.