Adesyvas Chylinskio Naujojo Testamento vertime

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA XLV (2001), 93–111 Az adessivus Chylinskis Újszövetség-fordításában GINA KAVALIŪNAITĖ Litván Nyelvi Intézet, Vilnius A tanulmány az adessivus használatát elemzi Chylinskis Újszövetség-fordításában. Feltételezik, hogy az adessivus használata az inessivusszal szemben az élőséggel áll összefüggésben, és hogy az adessivus és az inessivus eloszlását a különböző szófajokban és azok alkategóriáiban (1. és 2. személyű névmások, 3. személyű névmások, tulajdonnevek, köznevek stb.) a Silverstein által megfogalmazott élőségi hierarchia, részben pedig (azokban az esetekben, amikor az élőségben nincs különbség) az individuumosítási hierarchia határozza meg. Az adessivus és az inessivus komplementáris eloszlású, használatukat a főnév vagy a névmás kategoriális tulajdonságai határozzák meg. A szakirodalomban gyakran ismételt nézet, miszerint az ólitván írások az adessivus és az inessivus összekeveredését vagy funkcionális összeolvadását tükrözik, pontatlannak bizonyul. Ez e casusformák egymáshoz való viszonyáról alkotott téves nézetből ered. 0. BEVEZETÉS Chylinskis Újszövetség-fordításának (a továbbiakban: CHNT) forrásaihoz való viszonyát vizsgálva jelentős figyelmet kellett fordítani a posztpozicionális helyhatározói esetek használatára ebben a szövegben. A CHNT fordításának eredeti nyelveiben nincsenek posztpozicionális helyhatározói esetek, de a CHNT egyes posztpozicionális helyhatározói eseteit és helyjelentésű elöljárós szerkezeteit a források elöljárós szerkezeteivel összehasonlítva meg lehet állapítani az adessivus használatának bizonyos törvényszerűségeit. A lehetséges forrásbefolyás mértékének felmérése után következtetéseket lehet levonni a posztpozicionális helyhatározói esetek Chylinskis korabeli litván nyelvben, vagy legalábbis Chylinskis idiolektusában való használatáról. Eddig a posztpozicionális helyhatározói eseteknek szentelt alapvető munkákon kívül, amelyek elsősorban e helyhatározói esetek képzésének problémáival foglalkoznak (Laigonaitė 1957; Palionis 1967, Kazlauskas 2000; Zinkevičius 1980, 1982; Rosinas 1995, 2000), két olyan kutatás jelent meg, amelyek Bretkūnas írásaiban a posztpozicionális esetek használatával és az eredeti szövegek szerkezeteihez való viszonyukkal foglalkoznak (Range 1995, Gelumbeckaitė 1997, 1999). Ebben a tanulmányban meghatározzuk az adesszívuszos szerkezetek megfelelőit a CHNT fordítási forrásaiban, valamint e források hatását e szerkezetek használatára; elemezzük a fordításban használt adesszívuszos szerkezetek funkcióit; körülhatároljuk a CHNT-ben az adesszívusz használatának területeit; felhívjuk a figyelmet arra, hogy e ragozási eset használatának gyakorisága bizonyos szófajokkal és grammatikai kategóriákkal függ össze, és megkíséreljük tisztázni, mi alapozza meg ezt a kapcsolatot; továbbá ismételten tárgyaljuk az inesszívusz adesszívusz helyetti használatának problémáját. Itt 94 | GINA KAVALIŪNAITĖ csak Chylinski nyelvének adatait elemezzük), ezért a megfogalmazott következtetések nem általánosíthatók közvetlenül a XVII. századi litván nyelvre általában, azonban a más szerzők által a régi litván írásokban a posztpozicionális helyhatározói esetek használatáról összegyűjtött adatokkal való összevetés azt mutatja, hogy e művekben a posztpozicionális helyhatározói esetek használata csak kis mértékben különbözik a Chylinski nyelvében tapasztalt használattól. A CHNT fordításában az adesszívuszos szerkezetek használata kissé másképpen értelmezhető, mint ahogyan azt a többi régi írással, illetve a posztpozicionális helyhatározói esetekkel foglalkozó munkákban eddig javasolták. Átfogóbb általánosító következtetések levonására csak akkor nyílik lehetőség, amikor az említett korszak valamennyi szerzőjének adatait összegyűjtötték és elemezték. Chylinski nyelvének adatait a fő fordítási forrás, a —Statenbijbel —, valamint a kiegészítő lengyel források, a —gdański Biblia és a braszławi Biblia* — adataival vetjük össze. Mivel számos érv tanúskodik arról, hogy Chylinski fordítás közben nem használta a Vulgatát és a görög Újszövetséget (Kavaliūnaitė 2001: 105-128), e források megfelelőit itt nem közöljük. 1. AZ ADESSZÍVUSZ HELYE CHYLINSKI ESETEI KÖZÖTT A RENDSZERBEN 1.1. Az adesivus az összes posztpozíciós lokatívusz közül Chyliński használatában a legritkább. Az adesivusszal alkotott szerkezetek az összes posztpozíciós lokatívusz 6,296-át (507 előfordulás) teszik ki.” A holland eredetiben a CHNT adesivusának az in + DAT elöljárós szerkezetek felelnek meg. /Acc. (58%) és a by + DAT. (23%), ritkábban (összesen 19%) — az op + DAT. /Acc, voor + DAT. /ACC. és aen + DAT. /Acc. A lengyel forrásokban itt a következő szerkezeteket találjuk: w + Loc. (60%), u + GEN. (22%), ritkábban (összesen 18%) — pr3y + Loc., prje; + Acc, 3 + INSTR, na + Loc. : Mt 17,5 CuHNT Tey = Ez az én szeretett Fiam — az én Fiam, akiben gyönyörködöm = megu STB Ez az én szeretett Fiam, /akiben gyönyörködöm GDB Ten jelt Syn moj mily /w ktorym mi šię upodobato BRAB Ten ielt moy [yn mily nd kthorym pr3eltaiwam Mk 6,14 CHNT Jonao [...] kietes iB numirufiu, ir togdel toc galibes deltic jampi STB Joannis [...] is van den dooden opgeweckt /ende daerom wercken die krachten in hem : A tanulmány az Újszövetség fordításának adataira támaszkodik. 2 Amíg véglegesen nem bizonyított, hogy Chylinski fordítás közben nem használta a Brastói Bibliát, minden idézett helyet azzal is összevetünk. 3 A CHNT-ban összesen 8196 posztpozicionális helyhatározói eset található, ezek közül: LOC. 4117× (50,2%), ADES. 507× (6,2%), ALLAT. 1706× (20,8%), ILLAT. 1866× (22,8%). Összehasonlításképpen közöljük a posztpozicionális helyhatározói esetek használatának statisztikáját Jonas Bretkūnas Újszövetség-fordításában (Jolanta Gelumbeckaitė adatai): a BNT-ban összesen 1286× posztpozicionális helyhatározói esetet tartalmazó szerkezet található, ezek közül: LOC. 672× (52,4%), ADES. 82x (6,5%), ALLAT. 1456x (35,5%), ILLAT. 176x (5,6%). Láthatjuk, hogy a CHNT posztpozíciós eseteket ötször gyakrabban használja, mint a BNT, jóllehet százalékos eloszlásuk a szövegben nagyon hasonló; a CHNT-ben az illatívusz valamivel nagyobb, az allatívusz pedig kisebb részt tesz ki, mint a BNT-ben. 4 ADESYVAS CHYLINSKIO NT VERTIME | 95 GDB Jan [...] BrAB Lk 1,37 CHNT STB GDB Mert Lk 1,33 BRraB LK 1,56 CuHNT O Marya haer tr3y Lk 1,52 BRraB MT 27,43 CHNT STB Ő GDB BRAB Mk 5,33 CHNT STB GDB Ale BrAB smartwych wltal; dla tego Sig cuda džieją priejeri Jan [...] wlthal 3 martwych /y dla thego3 [ię w nim ty mocy okdsuia Zednac=- Nejokio nec dayktac nebuc Diewiep nepadabnac— negalimo Want geen dingh en [al by Godt onmogelick 3ijn Bo v Bogd nie bgd3sie jadne [fowo niepodobne A tak 3 Istennél egyetlen szó sem lesz lehetetlen Bogd számára [fowo nig miePkata Marya /idkoby pr3e3 try mieliace Tykiejoo Diewiep paliliko ieyp ape tric menaliuc STB Ende Maria bleef by ontrent drie maenden GDB Y joltatd 3 nig Marya jakoby mieSigce Istenben bízott Bízom Istenben Bizalom Istenben Zmona tada [...] zynodama —zynant kao jeyp [tojoo Ende de vrouwe [...] wetende /wat aen haer gelchiet was A [...] niewidltha /wied3ac co [ig iey pr3ydato A CHNT-ben az ilyen konstrukcniewidlta [...] wied3ac co Sig pr3y niey [tato iókat a következőképpen fejezik ki: 1) belső állapot, hely vagy történés a személy spirituális terében, amelyet gyakran (Isten) jelenlétének vagy tevékenységének tereként, illetve olyan helyként értelmeznek, ahol az ember gondolatai lokalizálódnak vagy amely felé irányulnak érzelmei*: ir MK 6,14 CHNT STB GDB BRAB 2TiM 1,14 CHNT STB Swigtego BRAB Jonao [...] és ezért tud sokkal többet tenni Joannis [...] és ezért munkálkodnak benne ezek az erők Jan [...] ezért Si¢ cuda djieja prjezeri Jan [...] dla tegož [ię w nim ty mocy okd3uia [augok per dwalig Pweta kuriy giwena mulimp 3achoway pr3e3 Ducha s. ktory w nas miefka Bronius Maskuliūnas (2000: 202-203) a być czasownikiem oraz z niektórymi innymi czasownikami (gyventi, rastis, megőriztetik [...] a Szentlélek által, aki bennünk lakik GDB Str3e3 [...] pr3e3 Ducha ktory w nas miefka uzguléti) uznaje konstrukcje adesywne za posesywne. Lokalne i posesywne interpretacje adesywu zasadniczo nie są ze sobą sprzeczne, ponieważ znaczenie posesywne można uznać za oparte na znaczeniu lokalnym. Możliwość posesywnej interpretacji adesywu nie ma wpływu na kwestie analizowane w niniejszym artykule ir į ją nie zostanie uwzględniona. 96 | MK 11,22 CHNT STB Ende ddjac /Mieycie Diewiep Jelus /antwoordende [eyde tot haer: Hebt geloove op GDB A JE3us odpowidGodt r3ekl im: Miejčie wiarę w Bogd BrAB A Jezus odpowied3iawfy /r3ekt im wiarę Boją GINA KAVALIUNAITE O Je3uc atlakidamao, tare jump: Turekit wiera 2) miejsce przy kimś, przebywanie w czyimś otoczeniu (osoby): APD 13,7 APD 28,7 CHNT zmogumPaulus BRAB CHNT STB pr3yjawBRAB Kurfey buwo Storafteyp Sergiufiep Powilep pi ipmintingampi STB Welcke was by den Stadthouder Sergius férfi /eenen ver[tandigen GDB Ktory byt pr3y 5acnym Stdroscie Sergiufu Pawle /męžu roltropnym Ktory byl pr3y ltdaroscie Sergiufu Pawle czlowieku mgdrym Publiuc /.../, kurley muc pryeme ir tric dienac mietey muo turejo fawimp vriendelick herberghde podejmowat Publiufd /kthory nas pr3yiawpy Publius /[[ijne] lanthoeven /die ons ontvingh /ende drie dagen GDB Publiuf: ktory pr3e3 tr3y dni py nas /pr3e3 tr3y dni pr3yjaciellkie /pr3yiaciellkie chowal gofpodsie 3) vieta tarp ko, (kelių asmenų) aplinkoje. Ebben a jelentésben csak az első és második személyű w többes számú névmások adesszívuszi alakjai használatosak: JN 14,25 CHNT STB Dele miefkajBRAB APD 20,18 CHNT MT 13,56 STB attól do Azyey BrAB STB GDB A BrAB Tanúsítom nektek, hogy amikor dingen hebbe ick tot u gelproken /by u blijvende GpDB Tomči wam powied3iat u was ac Ázsiába érkeztem, az első naptól kezdve, amelyen Ázsiába jöttem, mindvégig veletek voltam, szolgálva az Urat teljes alázatossággal és sok könnyhulla dicső naptól fogva, hogy Alienbe megérkeztem /hogyan GDB od pierwfego dnid /ktoregom pr3yPedt atással, valamint a zsidók ármánykodásai közepette; a hét /jakom 3 wami első napjától kezdve, amelyen Ázsiába jöttem, mindvégig veletek voltam, és három évig veletek szolgáltam, mindvégig sok könnyhullatással. Sőt, vajon nem ezekért jött-e el hozzánk? És [ígynevezett [utolsók Vajon nem mindnyáby junké? sógora és sógorasszonya minden nálunk nem [3? A sógorasszonya és az ő sógorasszonya minden nálunk nem [3? MELLÉKNÉV CHYLINSKIO NT VERTIMO | 97 4) viduje esanti vieta. Šios reikšmės adesyvai CHNT vartojami ypač retai, visame CHNT vertime rasti vos keli jų pavyzdžiai. Tai dažniausiai vien trečiojo asmens įvardžių, kurie yra negyvus daiktus reiškiančių daiktavardžių pakaitalai, adesyvas: MT21,33 CHNT uzfodyno Winnic3ig [...] ir ikale jeyp prolawina = [paultuwa STB wijngaert plantede [...] ende groef eenen wijnper(back daer in GpDB naladžit winnicę[...] y wkopatl w niey pralę BRAB naladžit winnicę [...] y wkopatl w niey pralę APR 1,3 CHNT kurie klaulo Zod3ia too pranapyltec, ir kurie uztayko tey kao ira parafyta jeyp STB die hooren de woorden defer prophetie /ende die bewaren het gene in delelve gelchreven is GDB ktorzy [tuchają [tow Proroctwa tego /y 3achowywają to co w nim jelt napilano BRAB* Az élettelen tárgyakat jelentő főnevek adesyváit a CHNT egyáltalán nem használja. Általánosságban a CHNT adesyvusa mindenekelőtt az élőséggel kapcsolódik össze. A helyet belül, nem pedig élőlényekben vagy azok között jelentő adesszívuszok statisztikailag annyira ritkák, hogy az a benyomás alakul ki, mintha a névmási adesszívusz ilyen esetekben tehetetlenségből lenne használva: a harmadik személyű névmások élőlényeket és élettelen tárgyakat jelentő főnevek helyettesítőiként egyaránt állhatnak. A részletesebb elemzés azt mutatja, hogy a névmási adesszívuszok használata mind az élőlények, mind az élettelen tárgyak jelölésére valójában nem különálló és véletlenszerű, hanem rendszerszerű jelenség. Ezt a kérdést a továbbiakban részletesebben tárgyaljuk. A valamihez közeli hely hagyományos jelentésében (vö. Zinkevičius 1980: 259) Chylinskio Újszövetség-fordításában egyetlen adesszívuszi alak sem adatolt. Ezt a szemantikai funkciót a dėti, nešti, primušti etc. mozgást jelentő igékkel az allativusz tölti be (LK 3,9; Lk 9,62; JN 19,29; ApD 2,23; 1 KOR 7,27 etc. ). 1.2. Az adesszívusz szemantikai funkcióiról elmondottakból látható, hogy a CHNT adesszívuszi alakban használt főneveinek legfontosabb jegye az élő (+), élettelen (-). Az élőlényeket jelentő lexémák adesszívusza más régi litván írásokban is nagyon gyakori. Amint Zigmas Zinkevičius rámutat, ez a használat az összes eset 70%-ától 100%-áig terjed: Daukša postillájában az első és második személyű névmások többes számú adesszívuszi alakjai a többes számú adesszívuszi példák 45%-át teszik ki, Bretkūnas Postillájában — 75%-át, míg a CHNT-ben, Sirvydas Punktuose sakymų című művében, Jaknavičius Evangéliumaiban és Belarmino Katekizme csak ezeket használják (Zinkevičius 1982: 33). A helyet jelentő esetek leírásában az élő és élettelen kategóriák fontosságát Wojciech Smoczynski hangsúlyozta. Megjegyzi, hogy egy (litván) tő általában legfeljebb két helyhatározóragot tartalmaz. „Stebimas (I) iliatyvo su lokatyvu ir (II) alatývo su adesyvu koegzistavimas, priklausomai nuo temos reikšmės: kalbant apie negyvą2 LMA bibliotekoje saugomi Brastos Biblijos egzemplioriai yra defektiniai, juose trūksta lapų, ypač knygos pradžioje ir gale. Ezért a Braszti Biblia egyes példáit nem tudjuk bemutatni. 98 | GINA KAVALIŪNAITĖ helységnevekben —(I), élőlények (különösen személyek) és személynevek mellett —(II). Nincs azonban olyan téma, amelyhez egyaránt képződne loc[ativus] és iill[ativus], mint ade[ssivus] és all[ativus- ]” (Smoczynski 2001: 215). A tipológiai kutatások azt mutatják, hogy az élőlénykategória grammatikalizálódik, vagyis azok a grammatikai sajátosságok, amelyek valamilyen módon kapcsolatban állnak az élőséggel, rendszeresen olyan szófajokkal (vagy azok alkategóriáival) fejeződnek ki, amelyeket természetüknél fogva gyakrabban használnak élőlények jelölésére. Magától értetődik, hogy az első és a második személyű névmások általában embereket jelölnek, ezért rendszeresebben fejeznek ki az élőséggel (emberi mivolttal) kapcsolatos grammatikai sajátosságokat; ez a használat az adott kategória valamennyi tagjára általánosítható, vagyis a névmás adesszívusza még azokban a ritkább esetekben is használatos, amikor a névmás nem élőlényt jelöl, pl. »: MT 10,11 CHNT Ir —O kad kokian Mieltan aba kieman ateylite —ieyflit, Klaulkiteoc kac tęn —jampi ira wertas —wertu STB Ende in wat [tadt ofte vlecke ghy [ult inkomen /onderloeckt wie daer in weerdigh is GDB A do ktoregokolwiek mialta albo midltecikd wnid3iecie /wywiddujcie Sig ktoby w nim tego byt god3ien BRAB A do ktorego midlta dbo wsi wnid3iecie /wywidduycie [ig kthoryby w niey byt godsien A TERMÉSZETES ÉLŐSÉGI HIERARCHIÁBAN (animacy hierarchy) az egyes szófajok és azok alkategóriái bizonyos helyeket foglalnak el aszerint, hogy a szokásos, prototipikus helyzetekben milyen gyakran jelölnek élőlényeket. Az élőségi hierarchia fogalmát Michal Silverstein vezette be a nyelvészetbe, aki az ausztráliai őslakos nyelvekben a tranzitív mondat alanyának (agensének) és tárgyának nominativikus, illetve ergatív típusú jelölési mintáit vizsgálta a szófajok és azok alkategóriái szerint (Silverstein 1976: 122 és köv.). Ezt a fogalmat széles körben alkalmazzák számos más, az élőségi kategóriával kapcsolatos nyelvi jelenség kutatásában és leírásában is. Mindenekelőtt itt a grammatikai nem rendszereit kell megemlíteni. Jolanta Mindak (1990) sikeresen alkalmazza az élőségi hierarchia fogalmát a szláv nyelvek grammatikai nemi rendszereinek leírására. Az élőségi hierarchia fogalmát az újabb nyelvészeti szakirodalomban széles körben használják, és egyes, a névszói kategóriákról szóló publikációkban is figyelembe veszik (pl. Stephen Andersonnak a szintaktikai tipológiáról szóló, Timothy Shopen által szerkesztett népszerű tanulmánykötetben megjelent áttekintésében). A Silverstein-féle életképességi hierarchia itt (lásd az 1. táblázatot) úgy kerül bemutatásra, ahogyan azt Anderson (1985: 183) cikkében tömören kifejti: 1. TÁBLÁZAT. ÉLŐSÉGI HIERARCHIA élőség <€ > élettelenség első második mutató tulajdonnevek személyek élőlények élettelen személy személy és harmadik személynevek megnevezé-(nem emberek) tárgyak névmások névmások személy elnevezések megnevezések névmások < ~ ADESYVAS CHYLINSKIO NT VERTIME | 99 A CHNT-ban használt adhezívumok statisztikája meglehetősen pontosan megfelel az itt kifejtett osztályozásnak. A CHNT ragasztóformáit a következő gyakorisággal használják: 2. TÁBLÁZAT. A CHNT ADESIVUS HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA SZÓFAJOK ÉS AZOK ALKATEGÓRIÁI SZERINT Az első személyű névmások egyes számú adesivusai manimp (44×), többes szám mūsimp (21×) A második személyű névmások adesszívuszi alakjai tavimp (21×), többes szám jūsimp (59x) A visszaható névmás adeszzívuszai savimpi (61x) A tulajdonnevek adeszzívuszai Kristusiep (65x), Viešpatiep (55x), Jėzusiep (47x), Diewiep (44x), Tėviep (11x), Sūnumpi (4x), Simoniep (4x) stb., összesen 177 tulajdonnévi adeszzívusz A mutatóés harmadik személyű névmások adeszzívuszai jampi, tampi, kitampi (90x) A vonatkozó névmások adeszzívuszai kuriampi, kampi (23x) A személymegnevezések adeszzívuszai žmogumpi (8x) A melléknevek adeszzívuszai gyvampi (1x), tikrampi (1x), išmintingampi (1x) Az élőlények (nem emberek) és az élettelen tárgyak megnevezéseinek adeszzívuszai nincsenek Amint a bemutatott adatokból látható, az első és második személyű, valamint a visszaható névmás adeszzívuszai a leggyakoribbak (206x), ezután következnek a tulajdonnevek adeszzívuszai (177x), a harmadik helyen pedig — a mutató-, harmadik személyű és vonatkozó névmások adeszzívuszai (113x) állnak, a legritkábbak pedig — a személymegnevezések (8x) és a melléknevek adeszzívuszai (3x). Sem az élőlények (nem emberek), sem az élettelen tárgyak megnevezéseinek adeszzívuszai nem használatosak a CHNT-ben. Az, hogy a tulajdonnevek gyakrabban használatosak, mint a mutatóés harmadik személyű névmások, ebben az esetben nem bontja meg a rendszert. Semleges szövegben a dievas, tėvas, sūnus szavak köznévként használatosak, itt azonban a keresztény Isten, illetve személyeinek megnevezései tulajdonneveknek számítanak, és ezek a szavak a Szentírásban statisztikailag gyakoribbak, mint semleges szövegben. Az élőlények hierarchiájának skálája egy tágabb INDIVIDUALITÁSI HIERARCHIA (individuation hierarchy) része, amelyre számos nyelvész támaszkodik munkáiban. E fogalmat sikeresen alkalmazzák különféle morfoszintaktikai jelenségek leírására, különösen a ragozási rendszerek használatával kapcsolatosakéra — Alan Timberlake az objektum individualitásának fogalmát használta az orosz nyelv tagadó birtokos esetének használatát vizsgálva, John Hopper és Sandra Thomp- 100 | GINA KAVALIŪNAITĖ son pedig a tranzitivitás paramétereként alkalmazta (Timberlake 1975: 123-139; Hopper, Thompson 1980: 251-299). Az individualitási hierarchia skáláján a kifejezett individualitás mértéke alapján a következő szemantikai oppozíciókat különböztetik meg: 3. TÁBLÁZAT: AZ INDIVIDUALITÁS HIERARCHIÁJA nagyfokú individualitás kisfokú individualitás tulajdonnév köznév élő élettelen egyes szám többes szám konkrét absztrakt A CHNT által használt adesszívuszok szemantikai jegyei pontosan megfelelnek az itt felsorolt, nagyfokú individualitást jellemző jegyeknek: az adesszívuszok többségét tulajdonnevek alkotják, csak élőlényeket jelölő főnevek adesszívuszai használatosak, az egyes számú adesszívuszok dominálnak, csak az első és második személyű névmások többes számú adesszívuszai használatosak (ezek kapcsolódnak a legszorosabban a grammatikalizálódott élőséghez), absztrakt főnevek adesszívuszai nem használatosak. Chylinski nyelvi adatainak elemzése tehát megerősíti a Zinkevičius által megfigyelt tendenciát, miszerint az adesszívusz formái élőlényekről szólva használatosak. Gyakrabban használatos az adesszívusz azoknak a szófajoknak és alkategóriáiknak az esetében, amelyek az élőség hierarchiájában magasabb helyet foglalnak el. Az adesszívusz használatának gyakorisági különbségei egy szófajon belül (vagyis akkor, amikor a grammatikalizálódott élőség foka azonos) az individualitás hierarchiája alapján írhatók le. 2. AZ ADESSZÍVUSZ HASZNÁLATA AZ INESSZÍVUSZ HELYETT ÉS FORDÍTVA 2.1. A posztpozicionális helyhatározóragokról szóló szakirodalomban e problémának jelentős figyelmet szentelnek. Az inesszívusz és az adesszívusz felcserélésének okait kétféleképpen magyarázzák. A kutatók többsége azon a véleményen van, hogy az adessivus és az inessivus funkciói már magában a nyelvben eltűntek (Laigonaitė 1957: 27; Palionis 1967: 120, 170; Rosinas 1995: 65; 2001: 140-143; Gelumbeckaitė 1996: 158; 1997: 189-190; Maskuliūnas 2000: 205-206), mások viszont úgy vélik, hogy használatukat a Luther Bibliájából fordított szövegekben a fordítási források hatása határozta meg: „Die Frage, ob diese Vertauschung eine volkssprachige Grundlage hat, mochte ich verneinen. [...] Ich nehme also an, dafB die Vertauschung von Adessiv und Lokativ (Inessiv) letztlich vorlagenabhūngigist“ (Range 1995: 99-101). Az elemzés elvégzése után kiderült, hogy a CHNT-ben az adessivus és az inessivus jelentései meglehetősen világosan elkülönülnek. Az adessivus jelentése a CHNT-ben mindenekelőtt az élőséggel és a hellyel kapcsolódik össze. Az inessivust pedig soha nem használják az élőlények tudatában zajló folyamat jelölésére; ezzel a cselekvés vagy a tárgy helyét, a cselekvés idejét, valami közötti helyet, valamint a kiterjedést jelölik. Az első és a második személy többes számú adessivusai valami közötti hely, illetve valaminek a kiterjedése jelölésére használatosak, a harmadik személyű névmások többes számú inessivusként szerepelnek: ők, az élőségi hierar- ADESYVAS CHYLINSKIO NT VERTIME | 101 chiában alacsonyabb helyet elfoglalva már nem rendelkeztek többes számú adessivusi alakokkal. Az ezt a jelentést kifejező főnevek szintén csak többes számú inessivussal jelennek meg. Amint az a Czestawo Kudzinowskinak az Indexben (1964) összeállított mutatójából látható, a CHNT-ben egyetlen személynév, valamint az én, te névmások, illetve az Isten, Atya, Jézus, Krisztus és hasonló lexémák sem állnak inessivusban. A CHNT-ben előforduló 4117 inessivus közül mindössze néhány jelöl élőlényeket. Ezek a többes számú inessivusok: žmonėse (9x), pranašuose (5x), visuose (1x), valamint az egyes számú inessivusok: žmoguj (1x), boboj (1x), motinoj (1x). Ezt a néhány esetet tárgyaljuk az alábbiakban: 1) a többes számú inessivus: žmonėse (9x): MK 10,27 CHNT Zmonela tey ira nepadabna, bet ne Diewiep. Diewiep nec wili dayktey ira padabni STB By de menfchen is het onmogelick /maer niet by Godt: want alle dingen 3ijn mogelick by Godt GDB V ludjič to niemo3no /dle nie u Bogda: dbowié u Boga wpyltko jelt mo3no BRAB /Vludjic to ielt niepodobno /ale nie v Boga /Abowiem v Boga wfyltko ielt podobno Lk 18,27 CHNT Kao ira nepadabna jmonela, diewiep ira padabna STB De dingen die onmogelick 3ijn by de menfchen /3ijn mogelick by Isten GpB Co jelt nie možna u ludsi /možna jelt u Boga BRAB To co ielt niepodobno v lud3i /podobno ielt v Bogd Mivel a tárgyalt példákban élő személyekről van szó, itt adesivust kellene várnunk, annál is inkább, mivel a fordítás forrásaiban a megfelelő helyeken tipikus adesivusi megfelelőket használtak. Az žmonėse inessivus megjelenését ezen a helyen azzal magyarázhatnánk, hogy Chylinskis általában nem használt főnevek többes számú adesivusát, és nyelvi rendszerében, mivel nem rendelkezett a szükséges adesivusi alakkal, helyette inessivust használt. Ezt a gondolatot a mellette, pontosan ugyanebben a pozícióban, ugyanilyen jelentésben használt adesyvus is megerősíti: Dieviep. A valami közötti hely jelentésének kifejezésére Chylinskis az első és a második személyű névmások többes számú adesyvusát használta, de ha ezt a jelentést főnévvel vagy harmadik személyű névmással fejezik ki, az mindig többes számú inesivusban áll. 2) a többes számú inesivus a prófétákban (5x): ArD 13,40 CHNT kao ira palakita pranapofe STB 't gene geleght is in de Propheten GbpB to co powied3iano w Prorocech BRAB to co powied3iano w Prorocech Az inesivus a pranasuose jelentése „a próféták könyveiben”, tehát ebben az esetben az inesivusszal jelölt hely nem függ össze az élőséggel. Tisztán elméletileg ilyen pozícióban az ade- 108 | GINA KAVALIŪNAITĖ a spirituális térben jelentésben az első és a második személyű névmások, valamint a visszaható névmás inesivusát használta, bár időnként adesyvusra javította; 2) a valami közötti hely jelentésében Bretkūnas Chylinskistől eltérően az első és a második személyű névmások többes számú inesivusát is használta. Bretkūnasnak ezt a használatát az inesivus és az adesyvus összekeverésének tekinthetjük. A többi régi írásban csak a harmadik személyű névmások inesivusának és adesyvusának összekeverésére találtunk példákat. Az ilyen keveredés okai valószínűleg magában a nyelvi rendszerben rejlenek: a különböző szerzők esetében az inessivus és az adessivus jelentéshatárai eltérhettek. Egyes szerzők nyelvi rendszerében az adessivus használata az individualitás magasabb fokával állt kapcsolatban (Chylinskis), máshol (Daukša, Sirvydas) pedig használati köre az individualitás alacsonyabb fokával rendelkező tagokra is kiterjedhetett. Azt a kérdést, hogy Bretkūnas írásaiban miért használatos az inessivus sokkal szélesebb körben, mint más szerzőknél, külön kellene vizsgálni. 3. KÖVETKEZTETÉSEK A FORDÍTÁSI FORRÁSOKHOZ VALÓ VISZONY. A CHNT-ben használt adessivusi szerkezetek fő megfelelői a helyhatározói jelentésű elöljárós szerkezetek ol. in + DAT. /Acc. (58%) beilen.w + Loc. (60%), ritkábban a megfelelő helyeken ol.-t találunk. by + DAT. (23%) és len. u + GEN. (22%). A fennmaradó részt az ol. op + DAT. /Acc., voor + DAT. / Acc.,aen + DAT. /Acc. és lencse. pry + Loc., pr3e3 + Acc., 3 + INSTR. Nem figyelhető meg olyan tendencia, hogy bármely szerkezet is elősegítette volna az adesszívusz használatát. Azokat az adhezív szerkezeteket, amelyeknek a holland szövegben a by + DAT. felel meg, a javításokban alkalmanként a pas + Acc., su + INSTR. szerkezetekre cserélik, azonban nincs okunk azt állítani, hogy ezeket a javításokat a fordítás forrásai határozták meg. HASZNÁLAT. Die Adessivkonstruktionen bezeichnen den Ort von Lebewesen im geistigen Raum, den Ort bei jemandem, in der Umgebung von jemandem und den Ort zwischen etwas sowie die Verbreitung (in dieser Bedeutung werden nur die Adessivformen des Plurals der Pronomen der ersten und zweiten Person verwendet). Az élettelen dolgokban a CHNT adesszívuszi szerkezetei különösen ritkán jelölnek helyet, mindössze néhány ilyen esetet találtunk. A „hely mellett” jelentésben a CHNT adhezívumot nem használják. A CHNT adhézív jelentése közvetlenül összefügg a grammatikalizált élőséggel, vagyis gyakrabban használják azoknak a szófajoknak az adhézívuszi alakjait, amelyek élőlényeket jelölnek. A CHNT-ben használt adhézívuszok teljesen pontosan megfelelnek Silverstein élőségi hierarchiájának skálájának (leggyakrabban az első és a második személyű névmások, valamivel ritkábban —a tulajdonnevek, a harmadik személyű névmások, még ritkábban —a személyek megnevezéseinek adhézívuszi alakjai fordulnak elő; az élőlények (nem emberek) és az élettelen tárgyak megnevezéseinek adhézívuszi alakjai nem fordulnak elő), valamint az individualitási hierarchia individualitási jegyeinek (gyakrabban használják a tulajdonnevek, illetve az élőségi hierarchiában magasabb helyet elfoglaló szófajok adhézívuszait, az adhézívusz egyes számú alakjai összehasonlíthatatlanul gyakoribbak a többes számúaknál, csak konkrét főnevek adhézívuszait használják). Ez megerősíti Zinkevičiusnak azt a megállapítását, hogy az adhézívuszi alakokat gyakrabban használják élőlényekről szólva, valamint Smoczynski következtetését, miszerint az adhézívusz és az inesszívusz, illetve az allativusz és az illativusz között az élő : élettelen szembenállás alapján komplementáris disztribúciós viszony áll fenn. AZ INESSZÍVUSZ HASZNÁLATA AZ ADHÉZÍVUSZ HELYETT ÉS FORDÍTVA 1. Az olyan esetek, amikor az inesszívuszt és az adhézívuszt egy konstrukcióban használják, és az egyeztetés elve nem sérül (I. Matheiupj tapagaliauliagi Galwagi MzK 24, „;ira and wilo ir per wic, ir ju/imp wilofe CHNT EF 4,6 stb.), nem tekintendők az inesszívusz és az adhézívusz összekeverésének ADHÉZÍVUSZ CHYLINSKI ÚJSZÖVETSÉG-FORDÍTÁSÁBAN | 109 tényeinek: mindkét esetviszony helyhatározói jelentésben használatos, adhézívusszal a(z) individualitási, illetve élőségi hierarchiában magasabb helyet elfoglaló szófajok vagy azok kategóriái állnak, 0 inesszívusszal pedig a kevesebb individualitást kifejező szófajok és azok alkategóriái. Itt a szemantikai jegyek által meghatározott komplementáris disztribúcióról van szó. 2. Bár az első és a második személyű névmások többes számú adessivusai a CHNT-ben a valami közötti hely és a kiterjedés jelentésében használatosak, a harmadik személyű névmások többes számú inessivusai, a juose és a žmonėse többes számú inessivusai nem tekintendők az adessivus és az inessivus felcserélésére vonatkozó példáknak, mivel a harmadik személyű névmások és a főnevek többes száma mint gyengén individualizált kategória Chylinski nyelvében nem rendelkezett többes számú adessivusi alakokkal. Ezért itt az adessivus helyett inessivust használnak. Hasonlóképpen más régi írásokban is: įmonefe bediewiūfemp és neyGtikumūlfemp DP 44., „és a többi 3. Chylinski nyelvében az inessivus és az adessivus jelentéshatárai világosan elkülönülnek, és szinte soha nem tévesztik össze őket. Az egész Újszövetségben alig néhány ilyen példa található; előfordul, hogy figyelmetlenségből az adessivus helyén használt (harmadik személyű névmási) inessivust adessivusra javítják (MT 23,21). 4. Bretkūnas írásaiban az inessivus és az adessivus kétségtelen felcserélési eseteinek kell tekinteni az első és a második személyű névmások, valamint a visszaható névmás ([shwielumas kuris tawije —tawipi ira BNT LK 11,35 etc.) inessivusának, illetve adessivusának használatát az élőlények lelki terében lévő hely jelölésére, továbbá az első és a második személyű névmások többes számú inessivusának, illetve adessivusának használatát a valami közötti hely jelölésére (tu daiktu, kurie mufui —mufip nulsidawe BNT Lx 1,1 etc.). Más régi írásokban az inessivust és az adessivust akkor cserélik fel, amikor a harmadik személyű névmásokat az élőlények lelki terében lévő hely jelölésére használják (Dwalia S. būwo iame DP 426,, J Dwalia buwo iamimp DP 426.,,..), valamint amikor a harmadik személyű névmások, illetve a tulajdonnevek és személymegnevezések többes számú inessivusait és adessivusait a valami közötti hely jelölésére használják (nera iumpi teylibes PS, 130,, „,; nera iuofe [weykatos PS, 125, „; turėtų will/ados malonę Diewiep ir gerūliamp jmonefemp DP 67; įmonefe bediewiūlemp ir neyfštikimūfemp DP 44_, „,). JELEK [...] —kihúzás Zmog[us] —kiegészített rövidítés ——átalakítva erre > —szinonima {...} —olvashatatlan | —a javítás kezdete Z abcNiáthúzva RÖVIDÍTÉSEK Acc. —accusativus (tárgyeset) ADES. —adessivus (állapotot kifejező helyhatározó) ALLAT. —allativus (irányulást kifejező helyhatározó) Dar. —dativus (részes eset) 110 | GINA KAVALIŪNAITĖ GEN. —genitivus (birtokos eset) ILLAT. —illativus (belső helyhatározói irányhármas) INSTR. —instrumentalis (eszközhatározó) len. —lengyelül Loc. —locativus (belső helyhatározói helyhatározó) NOM. —nominativus (alanyeset) ol. —hollandul RÖVIDÍTÉSEK BNT — ÚJSZÖVETSÉG. Ing Lietuwilchka Liel5uwi perrafchitas per lana Bretkuna Labguwos Plebona. 1580. Idézi: Range J.D., Scholz, Fr. (szerk.), NAVIAS TESTAMENTAS. Ing Lietuwilchka Liefzuwi perralchitas per lana Bretkuna [...] 1580, a kézirat 7. és 8. oldalának fakszimiléje, 1991, Paderborn–München–Wien–Zürich. BP —POSTILLA, azaz az evangéliumok rövid és egyszerű magyarázata [...] Írta: lana Bretkuna, Litvánia plébánosa Königsbergben, Poroszországban. 1{[paufta Königsbergben, Jurgio Oftenbergero. Mata Pono 1591. BRAB —Biblia swigta, azaz az Óés Újszövetség könyvei, héberből, görögből és latinból gondosan és hűségesen lengyel nyelvre fordítva, [Brześć], 1563. CHNT – Czesław Kudzinowski, Jan Otrębski, Chyliński litván Bibliája. Újszövetség 2, Szöveg, Poznań: Az Ossoliński Nemzeti Intézet kiadása, 1958. DP – Katolikus Postilla, vagyis minden vasárnap és ünnep evangéliumainak magyarázata az egész év folyamán. Mikolaj Dauksza, Medininkai kanonok által lengyelből lefordítva. Őfelsége jóváhagyásával és költségén, Vilnában, a Jézus Társasága Akadémiai Nyomdájában. 1599. GDB – Szent Biblia, vagyis az Óés Újszövetség könyvei, zsidó és görög nyelvből lengyelre gondosan és hűségesen lefordítva […], [Danzig], 1632. MzK – KATEKIZMUS, vagyis a keresztény hit alaptételei, imádságai, énekei és a keresztények, valamint a kisgyermekek számára szükséges egyéb tanítások újonnan lefordítva. Königsbergben, augusztus 8. napján, az Úr 1547. esztendejében. Isten. M.D.XLVII. PS — AZ ADVENTTŐL PÜNKÖSDIG TARTÓ PRÉDIKÁCIÓK, litván nyelven, lengyel magyarázattal, KONSTANTY SZYRWiD atya által | JÉZUS TÁRSASÁGA TEOLÓGUSA | A [SZENT] SZYCH wyddne. VILNÁBAN, a Jézus Társasága Akadémiájának nyomdájában, az Úr 1629. évében. STB – Biblia, Dat Is De gantlche H. Schrifture, vervattende alle de Canonijcke Boecken des Ouden en des Nieuwen Testaments. A Fő-Méltóságú Egyesült Németalföldi Államok Generálisainak Urasága által [...] Az eredeti nyelvekből hűségesen lefordítva a mi németalföldi nyelvünkre [...] és a Németalföldi Egyházak közös rendelkezése folytán kijavítva az első kiadásban talált nyomdahibákat és tévedéseket. Amszterdamban, a néhai Paulus Aert(z özvegyénél nyomtatva Ravefteijn [...] Anno 1657. LITERATURA ANDERSON, S. R. 1985: Inflectional morphology. Shopen, T., ed., Language Typology and Syntactic Description 3, Grammatical categories and the lexicon, Cambridge etc.: Cambridge University Press., 151-201. FRAENKEL, E. 1929: Syntax der litauischen Postpositionen und Pripositionen, Heidelberg: Carl Winter. GELUMBECKAITE, J. 1996: Vulgatos prielinksniniy konstrukcijų santykis su inesyvu J. Bretkūno „Evangelijos pagal Luką“ vertime. Baltistica 31 (1), 155-161. GELUMBECKAITE, J. 1997: Postpoziciniai vietininkai J. Bretkūno „Evangelijos pagal Luką“ vertime. Baltistica 32 (2), 179-202. GELUMBECKAITE, J. 1999: Linksniy ir prielinksniniy konstrukcijų vartosena Jono Bretkūno „Evangelijos pagal Luką“ vertime. Daktaro disertacijos rankraštis, Lietuvių kalbos institutas. HOPPER, P. J., THOMPSON, S. A. 1980: Transitivity in grammar and discourse. Language 56, 251-299. ADESYVAS CHYLINSKIO NT VERTIME | 111 KAVALIONAITE, G. 2001: Chylinskio Naujojo Testamento vertimas ir jo šaltiniai: įrašai bei teksto taisymai. Acta Linguistica Lithuanica 44, 105-128. KAZLAUSKAS, J. 2000: Lietuvių kalbos istorinė gramatika. 1 d., Rinktiniai raštai 1, parengė A. Rosinas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. KupziNOwsKI, Cz. 1964: Biblia Litewska Chylinskiego. Nowy Testament 3, Indeks, Poznan: Panstwowe Wydawnictwo Naukowe. LAIGONAITĖ, A. 1957: Pašalio vietininkai dabartinėje kalboje. Lemchenas, Ch., red., Kai kurie lietuvių kalbos gramatikos klausimai, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 21-39. MASKULIŪNAS, B. 2000: Dėl vieno posesyvumo raiškos atvejo senuosiuose raštuose. Baltistica 34 (2), 199-208. MINDAK J. 1990: Językowa kategoria žywotnošci w polszczyznie i stowiariszezyžnie (na tle innych jezykow swiata). Proba ujęcia typologicznego, Wroctaw: Ossolineum. PALIONIS, J. 1967: Lietuvių literatūrinė kalba XVI-XVII a., Vilnius: Mintis. RANGE, J.-D. 1992: Kommentierte Edition des Bandes 7 der altlitauischen Bibeliibersetzung (Evangelien und Apostelgeschichte) von Joh. Bretke, Labiau 1580. Habilitationsschrift, vorgelegt dem Fachbereich 13 Romanistik-Slavistik der Westfalischen Wilhelmsuniversitit Minster. RANGE, J.-D. 1995: Allativ und Adessiv in altlitauischen Texten des 16. Jahrhunderts. Linguistica Baltica 4, 96-102. RosINAS, A. 1995: Baltų kalbų įvardžiai: morfologijos raida, Vilnius: Vilniaus universitetas. RosiNAs, A. 2000: Inesyvo ir adesyvo formų kilmės ir raidos klausimu. Baltistica 34 (2), 173-183. RosiNAs, A. 2001: Mikalojaus Daukšos tekstų įvardžių semantinė ir morfologinė struktūra, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. SILVERSTEIN, M. 1976: Hierarchy of features and ergativity. Dixon, R.M.W., ed., Grammatical categories in Australian languages, New Jersey: Humanities Press (Australian Institute of Aboriginal Studies, Linguistics Series, 22), 112-171. SmoczyNskl, W. 2001: Przypadki lokalne jezykow battyckich. 1d., Jezyk litewski w perspektywie porownawczej, Krakow: Wydawnictwo Uniwersytetu Jagielloniskiego, 214-216. TIMBERLAKE, A. 1975: Hierarchies in the genitive of negation. Brecht, R. D., Levine, J. S., eds., Case in Slavic, Columbus, Ohio: Slavica Publishers, 338-359. ZINKEVICIUS, Z. 1980: Lietuvių kalbos istorinė gramatika 1, Vilnius: Mokslas. ZINKEVICIUS, Z. 1982: Lietuviy kalbos postpoziciniai vietininkai. Baltistica 18 (1), 21-38. Gina Kavaliūnaitė Gauta 2001 10 04 Lietuviy kalbos institutas Antakalnio g. 6, 2055 Vilnius, Lietuva [email protected]