Hiat laryngalny w językach bałto-słowiańskich

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA XLVII (2002), 55-87 A gégezárhangos hiátus a balti–szláv nyelvekben’ WOJCIECH SMOCZYŃSKI Jagelló Egyetem, Krakkó A tanulmány az úgynevezett gégezárhangos hiátus kezelésével foglalkozik a balti és a szláv nyelvekben. Ezekben az esetekben egy gégezárhang veszett el egy magas i vagy u magánhangzó és egy toldalékmagánhangzó között. Ez a jelenségegyüttes a *CeiH-/*CieH-, illetve *CeuH-/*CueHtípusú töveken alapuló zérusfokú képzésekre jellemző. Amikor egy *CeHtípusú teljes fokú tőhöz magánhangzós toldalék járul, a gégezárhang nem hagy nyomot (elvesztése kontrakcióhoz vagy másodlagos kettőshangzó kialakulásához vezet), míg az i, u utáni gégezárhang elvesztésével járó hasonló helyzet hiátust eredményez, amelyet a balti és szláv nyelvekben ezt követően homorganikus i, u siklóhang beillesztésével szüntettek meg. BEVEZETÉS A gégezárhangos hiátus (ném. Laryngalhiat) terminust arra a helyzetre használják, amikor egy gégezárhang (Irg.) magas magánhangzók, i, u után és egy toldalékbeli magánhangzó előtt helyezkedik el, sematikusan: *iH-V, *uH-V. Ez a fonémakonstelláció a redukciós ablaut-fokozaton (SZ) álló szóalakokra jellemző. Itt olyan származékokról van szó, amelyek a *CeiH-/*- CieH vagy *CeuH-/*- CueHtípusú gyökökből származnak, vagyis olyanokról, amelyek összetételükben diftongust és Irg.-t tartalmaznak. Mármost a *iH-V, *uH-V szekvenciák kezelése alapvetően különbözik a *eH-V esetétől, amikor a vokális szuffixum a teljes fokozaton (SP) álló *CeHgyökhöz kapcsolódik. Míg a *eH-V esetében az Irg. nyom nélkül eltűnik, ami a magánhangzók kontrakciójához vezet (kettős következmény: kontrakciós hosszúság vagy másodlagos diftongus, a szuffixális V* minőségétől függően), akkor *iH-V, *uH-V esetében a H eltűnése hiátust von maga után. Sajátossága abban áll, hogy nem kontrakcióval távolítják el, hanem az i, u után egy homorganikus csúszó mássalhangzó, vagyis i, u beillesztésével. Az ilyen kezelés következményei az 1. szekvenciák. *[iiV], történeti [ijV] az ie helyén. *[iHV], valamint 2. *[uuV] > történeti [uvV] a pie. *[uHV] helyén. Például: [IV]: óegyházi szláv. bijenu „vert” *bi.le.no-- <= *b'iH-enoalapján, SZ-V képzés a *b'eiH-C-- hez. Vö. SZC biti, bin. [ijV]: lit. bijóri(s) ‘félni’ *bi.ua-< *bi. HaH-< *b"iH-eh,- -, SZ-V képzés a *b'eiHtövéhez, vö. bhdyate. Vö. SZ-C lett. bitićs ‘félni’. [uvV]: scs. zabuivenii „zapomniany” (-enanalogiczne zam. *-on-), z *bu. uana- < *bhu.ha.- no- < *bhuh,-eno-, formacja na SZ-V do *b"ueh,-. Vö. SZ-C byt, byli. Ez a cikk annak az előadásnak a kibővítése, amelyet a Lengyel Tudományos Akadémia krakkói fiókjának Nyelvészeti Bizottságában 2001. február 28-án mutattam be. 2 Vö. egyrészt a következő hosszúságokkal: lat. lėnis ’szelíd’ < *leh,-en-; mas ’férfi, hím’ < *maHós <*meh,-0s; flos ’virág’ < *b'loHós < *b"leh_-ós. Másfelől diftongusok: gr. xAetocoę „a legnagyobb számú” < *pleh,-istHo-; lit. dieni „szénakazal” < *dejn-i < *d'eh i „be-(vö. dhenń-*tehén' < *d*eh,inu-); lat. laeuus „bal”, gr. hat(z Jóg, óegyházi szláv. lóva < *laiuo-< *leh.i iuo-; lit. sáńsas „száraz” és ószláv suxo < *saHusos < *seh,usos (gör. (h)adog); lit. kaulas „csont” < *kauH.lo- < *kaHulo- < *keh, ulo- (lat. caulis). 56 | WOJCIECH SMOCZYŃSKI [uvV]: lit. būvo „lét” a *bu-ból. ua < *bhuh,-eh,- -, formacja na SZ-V do *b'ueH-. Vö. SZ-C lenni, lévén. Amint látható, a történeti formák szótagstruktúrája megfelel az ősi nyelvi struktúrának: bi.je.nii mint *b"i.He.no- -, ©bi.ve.nii mint *b"u.He.noitd. A történeti j, v spiránsok valóban az ősi nyelvi *i, *u siklóhangzókat folytatják, mindazonáltal figyelembe kell venni, hogy itt nem közvetlenül az indoeurópai ősi nyelvből örökölt fonémákról van szó, mint például a litván esetében. lejii < *leiH-e-, vejū < *ueiH-e-, óegyházi szláv zovg < *g"euH-e-, litván srava < *sreu-, hanem másodlagos jellegű szegmentumokról, amelyek csak abban a korszakban keletkeztek, amelynek kereteit a gégehangok gyengülése és eltűnése jelöli ki. Az ij} és uvV szekvenciák j és v fonémáit tehát az Irg. jelenlétének közvetett bizonyítékának tekintjük. intervokalikus, és ebben az értelemben genetikailag megkülönböztetjük őket az i, u magánhangzóktól eltérő magánhangzók után megjelenő j, v hangoktól. Jelen tanulmány fő célja azon balti és szláv morfémák lehetőség szerint teljes körű számbavétele, amelyek a gégehang-- fonémák helyén i, u csúszóhangokat tartalmaznak. Az anyag felépítése a következő. Minden morféma számára apofonikus szócsaládot hozunk létre, amelyben első helyen az SZ-V számára jellemző, ij, uv alakú allomorfot soroljuk fel. Ezt az SZ-C pozíció hosszú magánhangzós (i, ii) allomorfjával állítjuk szembe, mégpedig azért, hogy szemléltessük: a szuffixum kezdetének, vagyis Vvagy C-jellegének karaktere dönti el az eiH/ieH, illetve euH/ueH típusú gyökök e két, zérófokú alakjának komplementaritását. Ezt követően felsoroljuk a PIE-gyök e-fokát (SE), rendszerint olyan alakban, amilyet a LIV (1998) közöl, és részletezzük annak balti-szláv reflexeit. Az SE-t egyes szócikkekben az iiV, uuV alakokból o-fokkal (SO) képzett derivátumok követik. Ezek antevokalikus (ai-V, au-V) és antekonzonantikus (ai-C, au-C) csoportokra oszlanak. A morféma apofonikus szócsaládja azt is megmutatja, hogy az iiV, uuV alakú primer formák miként hozzák létre derivátumaikat. Itt három formacsoport értendő: 1. SZ-re infixált praesentia, 2. a nyújtásfokú iV, ūų V fokon képzett derivátumok (WSZV-ként jelölve), 3. o-fokon képzett derivátumok (SO). A *Cini, *Cunu típusú infixált litván szekvenciák fonetikailag Cj, Cyv-vé (gija, būva), majd Cij, Civ-vé (gyja, lyja, buva, kliūva) denazalizálódnak. Ahol erre alkalom nyílik, felhívjuk a figyelmet a -na” végű alternatív *praesensek (gyna, lyna, būna, kliūna) jelenlétére, mivel ez utóbbiakat a cirkumflexus és a -na képző miatt az innovatív -(y)ja, -(ū)va típus és a régebbi -(i)na, -(ū)na típus kereszteződésének termékeként kell elismernünk; az utóbbit az örökölt infixált képzések képviselték, amelyek az antevokális laringálisok eltűnése előtti korszakig nyúlnak vissza, pl. *lina a *li-n-H-e-ből, *būna a *b*u-n-H-- e-ből. — A WSZ-V típusú derivátumok a litvánban pl. palyjéti lij-, papjiivćti <= pjuv-, a szlávban pl. scs. upijati sę <= pij-, pokryvati <= kriw-. —Ami az SO-fokon képzett derivátumokat illeti, ezek többnyire olyan deverbális nomenek, amelyek aiV alakú gyökérrel (<= vb. iiV') vagy auV alakúval (= vb. uuV) rendelkeznek, pl. lit. bajūs a bijtől, gajūs a gijtől, sajūs a sijoraz-tól, valamint lettül krava, scs. a *kruuszóból, ószláv A rovii–riiv-(a teljes anyag léptékében feltűnően gyengébb az aul típus reprezentációja). Néha előfordul, hogy az általunk vizsgált SZ–V forma nem található meg az anyagban. Ekkor a WSZ-V szolgál a belső rekonstrukció alapjául, vö. pl. a *mii-, *zii-, *liuuszócikkeket. Az eddigi elemzésekben előfordultak például olyan esetek, amikor GÉGEHIÁTUSZ A BALTISZLÁV NYELVEKBEN| 57 az yj alak pałyjćti y-jával (lyti), illetve az yj jelen idejű alakjának közlésére. olvad. Hasonlóképpen a papjiivćti esetében is av-t illesztettek a du igéhez. pjauti (lásd pl. Otrębski 1965: 366). A szlávot illetően viszont például a byvati elemzése a byti alapján by-vati-ként történt (a helyes *buu-ahelyett). Az ilyen eseteket a WSZ-V rovatban helyesbítették. A tanulmány végéhez csatolt négy excursus bizonyos morfológiai újításokra utal, amelyek, úgy tűnik, közvetve a laringális hiátussal voltak meghatározva. Ezek: (1) a ś/yja, srūva típusú anitikus gyökökből képzett infigált praesens, (2) az ys névszói szuffixum mint -ijas allomorf, (3) az -yti infinitívuszi szuffixum, (4) a szláv szuffixum. -aviti. 1. A ŚLIZG į W POZYCJI *1. HV 1.1. *bii -I < *b"iHSZ-V * bii-: szó szerint bijóti(s) ‘félni’, lett. bijdt(ićs), stpr. biatwei® a *bi.ia-< *bi. HaH-< *b'iH-eh,-. SZ-C *bi-: lett. bitićs félni’, prs. bistuós (=> intenz. bistitićs), prt. nyj. biduós (a bijuós mellékalakja). SE *b"eiH-“félelembe esni’ (LIV 58), vö. wed. bhdyate „fél, retteg”. Drw. bai-V: 1. szm. *boja-, óegyházi szláv. bojati sę „félni” (jelen idő: bojitii sę) feltehetően olyan visszaható ige, amelyet a korábban tárgyas jelentésű *bojati alakból alkottak meg (caus. ’ijeszt’), a ps. biiigéhez viszonyítva, vö. fentebb lit. bijóti(s)*. —2. óporosz. pobaiint caus. „megbüntetni.” —3. lit. bajńs „ijesztő, félénk”; baju: Mirt nebus baja Meghalni nem lesz félelmetes. Drw. bai-C: jbaidyti caus. „megijeszteni, megfélemlíteni” (lett baidit „ijeszteni”), baimė fn. „félelem, rettegés”, baisa „félelem” (= baisūs „ijesztő”), bailys hn. „félénk, gyáva ember”. 1.2. *biiII < *b"HSZ-V *bii-: 1. szláv egyházi. bijenić „ütni” a *bi.ie.no-= *b'iH-enoszármazéka, 2. szláv egyházi. bijetii „üt” (ESJS 63, Stang 1942, 46) < *bi.ie-= *b'iH-e-, másodlagosan a szláv egyházi alakra változtatva. bijetń az inf. bi-C-hez való kiegyenlítődés révén (lásd alább: brijetu). SZ-C *bi-: 1. szláv egyházi. biti „ütni”, bitu „ütött”, nizubiti „lefelé lökni”, ubiti „megölni- ”, zabiti „betömni”, 2. lett bit „schieben”, iter. bidit ‘tolni, lökni, tolva taszítani; „stopfen”, litván. dial. bydyti ‘felállásra kényszerít, elriaszt, hajt (vö. Urbutis 1981: 109). SE *b"eiH-‘- ütni’ (LIV 57). Drw. *bai-V: óegyházi szláv, razboi m. 'támadás, rablás”, uboi m. 'gyilkosság; stow.°boji, lengyel bój (etim. jelentése: ‘verekedés”). Olvasd [bija:tvei]. 4 Kevésbé valószínű, hogy a stow. bojtő örökölt jellegű, mégpedig mint a pie. *-b*oiHperfectumának folytatása (vö. ved. bibhdya-), ahogyan azt a szakirodalomban általában elfogadják (lásd Vaillant 1966: újabban 393) i ESJS 58 | WOJCIECH SMOCZYŃSKI *bii72. III. fejezetek Abschnitt. Bitte ignore? Wait need exact. Let's reconsider. Original item 1.3. III translation < *b"ih,- SZ-V *bii-: łot. biju prt. byłem. Odwołując się do zaświadczonego w optatiwie słow. bimu (1. pl.), bi (2.3. sg.) antekonsonantycznego SZ *bi-, można według przyjętej tu zasady analitycznej sprowadzić *bii-ado *b'iH-eh.-, zaś *bi-C do *b"iH-C. Jeśli teraz w świetle równoznacznego allomorfu *b"uh,-V (por. lit. buvaii, stłot. buvu, scs. biveni) sprecyzujemy H pierwiastkowe jako h,, to otrzymamy *b"ih,-V, czyli SZ do *b*ieh,-*. To w powiązaniu z faktem występowania wariancji *b'ih,-/*b"- uh,także w germańskim, celtyckim i italskim (zob. LIV 83) prowadzi do hipotezy, że w dialektach zachodnioindoeuropejskich pwk. *b"ueh,-'rosnąć, powstawać, stawać się” rozszczepił się drogą dysymilacji wargowych, b*u > b'i*, na dwie postacie, i że obie one są używane w językach bsł. komplementarnie w paradygmacie czasownika 'być, mianowicie w jego formach słabych. Továbbá, ha helytálló az a hipotézis, hogy a stlit. conditionalis formáiban A „-biau *-bym’, -bei '-byŚ', *-bi *-by (pl. -bime, -bite)” alakokban a *bij-asegédige található; ha figyelembe vesszük a *bijau > -biau (1. sz.), *bijai > -bei (2. sz.) kontrakciót, valamint a *bija > *-bi (3. személy) apokópét, ebben bizonyítékot találunk a *bija-* tő őslitván–lett metrikájára. 1.4. *brii-< *briHSZ-V *brii-: ps. *brijetu sę „borotválkozik < *bri.ie-= *briH-e-; scs. A „brijetń sę” fiatalabb forma; hosszú, és az inf. bri-C-hez való igazodásból származik (vö. fentebb a bijetii-t a bijeti mellett )”. SZ-C *bri-: ószl. briti sę „borotválkozni” (britva fn. „borotva, borotválkozásra szolgáló eszköz”), sch. arch. briti, brijem, másodlagosan brijati. SE *b"reiH-- ‘vágni’ (LIV 77). A ps.-ben a jelentés a 'szőrzet levágására korlátozódott. 1.5. *gii-I < *g"ih,- SZ-V * gii-: 1. lit. atgijo „felépült, túlélte”, iżgijo „meggyógyult” lett. dziju *gi.ia-< *g'ih.-ch,-, 2. drw. pagijelis m. „gyógyult”, 3. lit. prs. infigált gyja/gija „gyógyul” a *gi-n-itőből (a gyna változata a régebbi *gina < *g"i-n-H-e és az újabb gyja kereszteződéséből). Vö. *g"ih.do *g"ieh_-*- élni lásd *gii-. 6 Mások úgy vélik, hogy a disszimiláció a *b'u-jei tőben ment végbe, és hogy azt a -įszuffixum indukálta: > *b'i-ie-, lásd Klingenschmitt (1982: 222, 72. jegyzet) és LIV 84. Erre azt kell mondani, hogy éppen a balti-szláv nyelvek vonatkozásában a *b'ū-ies modell nem állja meg a helyét, mivel itt (legalábbis a primer igében) kerülik a -iez szuffixum kapcsolását -ūi és -i végű gyökökkel (< *-uH-, *-iH-), vö. például a fryja hiányát az nti „nyelni, felfalni”, illetve az įlyja hiányát a lyti *„esni (az esőről)” esetében. Vö. nusidétumbiau, biitumbei, tarnóutumbime, sakiótumbime, Zinkevičius (1981: 122n). Erről részletesebben Smoczyński (2001:51, 224n). Ugyanott a lett korábbi magyarázati kísérleteiről. bij-V Ezért valószínűtlen a brijete levezetése a pie.-ből. *b"riH-iew LIV 77. Az -iH-ie szekvenciáról lásd. a 6. jegyzetben szereplő megjegyzést. GUTTURÁLIS GÉGEHANGZÓK A BALTI-SZLÁV NYELVEKBEN| 59 SZ-C *gi-: 1. lit. atgyti ’újjáéledni’, lett dzit ‘egészség¢’, óegyházi szláv. ożiti 'ożyć < *gvih.-C". 2. gydyti 'gyógyítani (etimológiai jelentése: 'életre kelteni, egészségessé tenni), gyvas élő”. SE *g'eih,-=* g*ieh._-‘- élni’ (LIV 192), vö. gör. Bźoua: 'élni fogok”, eredetét tekintve coniunct. *g'eih.-0-. Drw. gai-V: 1. lit. gajūs 'könnyen, gyorsan gyógyuló, lábadozó- ”, atgajńs eleven. —2. A szlávban az antevokális allomorfusból, *gii-, ps. *žij-V (vö. lit. *gijo) létrehozták az SO goj-: caus. *gojiti „életre kelteni”, refl. *gojiti sę „begyógyulni a sebről” (vö. fentebb bojati sę). Csak szinkrón szempontból a gojiti drw.-ként jelenik meg. kauzatív a Ziti intr.-hez. „élni < *gtih.-C”. Drw. gai-C: lit. gaiva f. „életképesség” (Az a tény, hogy nincsenek balti *gei-V/ *gei-C reflexek, kizárja a gaiod tő SE-beli levezetésének lehetőségét). 1.6. *gii-II < *g*iHSZ- -V * gii-: lit. gija f. „a szövet láncfonalában lévő fonal”, lett. dzija „fonal, fonalból készült szál” *gi-ből. Ha < *gviH-ćh,. Vö. wed. jiyóf. „íj idege”, gör. hom. Brėg m. „tuk” (etim. jelentése: ideggel ellátott) < *bi.ió-< *g"iH-ó-. SZ-C *gi-: lit. gysla f. „rozs”, szerb. Zica f. „fonál, drót” < *gika. SE *g*ieH-, vö. lengy. jya f. „íj idege” (Mayrhofer EWAIA, 603). 1.7. *glii-< *gliHSZ-V *glii-: psz. *glijf, orosz. dial. glej „agyag, agyagos talaj, ukr. hlej „iszap, agyag, bir. hlej „víz alatti iszap” (a lengyelből kölcsönözve. glej „hamvas színű talajréteg” (vö. Sławski SEJP, 282, Bańkowski I 430). SZ-C *gli-: 1. lit. glytūs „sima, egyenletes, lett. glits „glatt, nett, zierlich, hiibsch”, 2. szláv. agyag ‘Lehm’. SE *gleiH-‘bekenni, odaragadni’ (LIV 168): lit. glejū (vö. glieju prt. gliejaii, inf. glićti a dial. glieti) ‘kenni, simítani kenéssel; tapasztani, agyaggal lyukakat betölteni, ragasztani, refl. ‘tapadni (valamihez), Ignac’. Drw. *glai-V: lit. glajus m. „ragacsos állagú folyadék” (LKZ). N.B. Régi prs. nyoma. infigált *gli-n-H-é- -> lit. glin, glin-h-ként újraszegmentálva, neopwk. glin-, vö. prt. gliniań, inf. glinti, rendszerint ap-, użpraeverbiumokkal ‘bevonni, betapasztani (agyaggal)’, lásd. LKZ. A 10 SZtypugy-C talán a lit. névszói összetételben rejlik. dveigys ‘kétéves (lóról)’. Ez az összetétel ugyanis ‘két (évet) élő’ jelentésűként értelmezhető, mégpedig azt feltételezve, hogy a -gy-s elem a *gii-V antevokális allomorf alternatívája, pbalti. *giias „élő”, amely folytatta a pie.-t. nomen *g*ih.- 6-, vö. gr. Bog „élet, életmód; megélhetési eszközök, élelem; gabona”. Lásd továbbá a III. excursust. u Feltűnő a lit. hiánya *gajyti. A szláv gojiti jelentésében megfelel a litván gydyti (lásd fentebb). 2 A reanalízisből származó gaiv- + -a alapján ezután megalkották a vb. gaivinti ‘életre kelteni’ és a nomina gaivalas ‘*életerő, elem’, gaiviimas m. ‘felélesztés’. 60 | WOJCIECH SMOCZYŃSKI 1.8. *gnii -II < *gniHSZ- -V *gnii-: ps. *gnijetu prs. ‘rothad’ a *gnih -ealapján. SZ-C *gni-: scs. (sit)gniti „zygnić < *gnih -C. Wyrównanie *gnijdo inf. gniC révén keletkezett a prs. gnijetit (vö. fentebb a bijetu a biti, a brijetu a briti mellett). SE *gneiH-. A LIV-ben nincs adat. A pwk. típusához. lásd fentebb *b"eiHi, lejjebb *leiH-, *peiH-. Származék. *gnai-V: óegyházi szláv. (sit)gnojiti okoz. '(z)gnoić * (óegyházi szláv postvb. gnoi, -ja m. „trágya- ”). Drw. *gnai-C: óegyházi szláv. gnėvū „harag, Zorn”. A szuffixummal kapcsolatban vö. lit. gaiva s.v. gii-I. 1.9. *kii-< *kvih - SZ-V *kii-: ps. *čijo < *k*ih,-e-- ‘pihenek- ’, prs. a citihez Vö. * biję:: biti, * lijo :: Jiti, * vijo:: Viti. SZ-C *Ki-: óscs. pociti „megpihenni (ehhez új prs. poćijo) < *k*ih,-C. Vö. még scs. čilū, sch. čto, cseh. čily ‘fürge, derék” (jelentése etimológiailag: ’kipihent’- ). SE *k*ieh,-'- pihenni (LIV 352), vö. aveszt. $iiama ’örvendezzünk’. A szlovénban. hiányzik a SE *čaz *ké-< *k*ieh vagy *kia-< *k*ioh -". Vö. latin quiétus ’nyugodt, lecsillapított; békés; magán-” < *k*ičh -to-(vö. óegyházi szláv šiiūta-’boldog”, óperzsa šiyatats- .), pf. quieui < *k¥ié-uai (LIV 353). A pwk. típusához vö. *g*ieh.s.- v. gii-I. Drw. *kai-V: scs. pokojiti ’megnyugtatni, megerősíteni, táplálni, pokojiti zakona betölteni a törvényt, ólengyel koji się ‘összehúzódik, lehűl’, koji się choroba ‘enyhül’ (ps. caus. etim. jelentéssel: ‘előidézni, hogy nyugalomra találjon’, vö. Sławski SEJP, 329). Od tego pokoji m. „spokój, pokój jako postvb.” 1.10. *krii-< *kriHSZ- -V *krii-: 1. łot. krijat (< *kriH-eh,- -) „schinden; a szánkót hársfával bélelni; Garn auf einen Haspeln aufwinden” (ME, 278), 2. łot. krija f. *kora lipowa, łyko lipowe, hársfakéreg; szita pereme, szita szegélye, rostaszegély, rostás szita; hársfaháncsból készült kosár, hársfakéregből készült kosár; hársfadeszka, hársfalap (ME, 277; ehhez a krijuót ‘schinden’ mint újabb denominatívum). SZ-C *kri-: 1. lit. krytis, -ties f. „halászháló; halfogó merítőeszköz”, metatóniával: krytis, -tiés f. „jégtábla” (etim. jelentése: „levált darab”). —2. cs. krinii m. vagy krina f. „faedény, víztartó kád”, ószláv okrini m. ua. (erről másképpen ESJS 365: *(s)kreianitovóból). A *kreiHa pie átalakulásából származik. *kreh -‘hét, elválaszt’, vö. LIV 327. A SZ *kriHdot a balti nyelvben vrddhi-technika révén új SP *kreiHalakot hozott létre, innen a lit. dial. Történetileg tehát ez a prs. derivátuma -£fvégződéssel, nem pedig -iivégződéssel, mint Vaillantnál (1966: 417). A jelentésfejlődéshez lásd Sławski SEJP, 304, ESJS 182. Talán, ha ehhez a gyökhöz kapcsoljuk a ćasz ‘czas’ szót, a ¢a-s» felépítést és az etimológiai ‘szünet, pihenésnyi idő (?)’ jelentést feltételezve. Az ESJS 98 a ćasz címszó alatt nem veszi figyelembe az ilyen filiációt. A prs. származéka. -ii-, nem pedig -ii- (inf. -i-), ahogyan Vaillantnál (1966: 417). Vö. fentebb a gojiti, gnojiti, valamint lejjebb a *krojiti, *lojiti, pojiti. HIÁTUSZ A BALTI-SZLÁV NYELVEKBEN| 61 kreju (kriejań, krieti) „a felszínről összegyűjteni; „folyadékban halászni”, lett országból (kreju, kriet/ krićt) „a tej felszínén összegyűjteni a tejszínt”. z Drw. krai-V: 1. lit. nomen krajus m. „a szita, rosta oldala; abroncs- ”. —2. ps. *krojiti, pol. kroić „éles eszköz használatával elválasztani”, ros. krojń, kroitb „gabonát átszitálni”, szln. krojim, krojiti „tupac, tépni”, ószl. okrojenije fn. „körülmetélés”. SW a krojvid kifejezéshez az ószl.-ban. krai, -ja hn. „part, perem”. Drw. krai-C: lett. kraistit »keretezni, lefölözni, a tejről a tejfölt lefölözni- «, általában »felülről lefölözni; felületessé tenni” (ME, 256), lit. kraitis hn. „kosár, gabonáskosár” 1.11. *lii-I < *liHSZ-V *lii-: 1. tot. lija prt. 'esett az eső”, szó szerint įsilijo prt. ‘elkezdett rendesen esni < *l.ia- < *liH-eh,-, 2. szó szerint prs. beillesztett lyja/lija ‘esik az eső” < *li-n-i- (a lyna mellékformája a kereszteződésből: *lina < *li-n-H-e és Zyja), 3. nomina: lijjmas m. ‘felhőszakadás”, lijingas dial. ‘esős, csapadékos”, lijundra f. 'ónozó eső (amikor esik az eső és megfagy)”. WSZ-V * Li: lit. pałyjćti 'megöntözni (rövid ideig tartó esőről)” = *lij-c-'8. SZ-C *li-: lit. önteni *(esőről) esni, ömleni” lett. = önt (ehhez prs. levél); önt. łydyti caus. ‘esőben na tartani, hogy elázzon” SE *leiH- ‘gießen’ (LIV lit. 363): lej, lieti ‘lac, wylewać, łot. leju, liét (nowe caus. lit. liedinti caus. „előidézni, hogy folyjon, kiömöljön, túlcsorduljon). Drw. lai-V: lit. atlaja f. vagy atlajis m. ‘öntés, zátony, sekély hely a w tóban”, atlajus m. ts., uZuolaja f. ‘folyó menti elöntött terület”. Drw. lai-C: lit. laistyti iter. ‘polewaé, podlewać; wylewać łzy””. N.B. Por. uwagę o jlajai m.pl. ‘glina do zalepiania dziur”, laitas m. klepisko gliniane” na końcu części I. 1.12. *Iii-II < *liHSZ-V *lii-: ps. 1. *Njo prs. ‘lej¢’, ros. ju wraz z łot. dial. lij „esik az eső” (Endzelin 1922: $609), z *li.ie- < *liH-ė-, 2. ps. *lijati z *IiH-ćh -, co a lijati jelenléte implikálja SW (vö. fentebb lett. lija). "7 Kétértelmű képződmény na SO: legyen causativum do *krinoti sę ‘leszakadni, leválni, elállni (ez régi prs.-sel na van felépítve infigálttal *krinQ < *kri-n-H-¢-), vagy a ps. iteratívudo ma *krejo (vö. lett kreju). A laringális által feltételezett *-ii-W -iizöngétlenedési fok megnyúlása a pavyjéti-ben (lásd *uii-I) is végbemegy. A megfelelő -uu-= -ūųa papjiivćti-ben (lásd * piuu-) és a pasiiivéti-ben (lásd *siuu-). Az i magánhangzót a másodlagosunk előtt ugyanúgy kezeljük, mint más mássalhangzók előtt, függetlenül attól, hogy i i to na są to szonoránsok, vö. pagynéti, pamynéti, patrynćti, pakylėti, vagy obstruensek, vö. „pabrydėti (brid- <=bred-), paskrydćti, paslydéti ( *slid- = *sleid-), pakrypéti (*krip- =kreip-), palypéti, panyséti (*nisneš-- <= ), palytėti (*litleit-), <= pamygėti, pavyzdėti (*vizdveizd-), <= pavyžėti (*viž- <=veż-). Részletek u Otrębskiego (1965: $616nn.), bár meg kell jegyezni, hogy a szerző által megadott, e duratívumokhoz tartozó elsődleges tövek időnként kívánnivalót hagynak maguk után, vö. do krypsta a *krypćii, liečia a "lytėti, slysta a *słydćti. Az akut hangsúly a na lieti tő mintájára, a laistytihez viszonyított polarizáció céljából „kenni, bekenni, nedves agyaggal beborítani” (/ćisti). 62 | WOJCIECH SMOCZYŃSKI WSZ-V * Lii-: ószláv. lijati „önteni, -öntözni- ”, másodlagos intenzív. na -vati: izlivati „kiönteni”. SZ-C *li-: ószláv. liti, ófelnémet. [iti (se), nyelvjárási. Ijżti, ólengyel.- °li¢ „önt”. SE *leiH-‘önteni’ (LIV 363): scs. lćjo ‘önt’ < *leiH-ie-(lásd még fentebb: *lii-I). Drw. * lai-V: ps. *lojiti iter. 'önteni, kiönteni, ebből scs. loji, -a m. 'faggyú”, stl. faggyú, cseh. luj mint posztverbális alak (etim. jelentése: „folyékony, zsírtölcsér”). A szóban nincs. SO *Ie-C. 1.13. *mii-< *miHSZ-V *mii-: lett. miju prt. a mit ‘változtatni, kicserélni, < *mi.ja-< *miH-eh.-. WSZ-V *mii-: szláv. mijati „elmúlni (az időről)” — prs.-t feltételez. elsődleges *mijo (sę) ‘megváltozom”? SZ-C *mi-: 1. lett. mit ‘cserélni’, refl. mitićs ‘egymással cserélni, felváltva mozogni, váltakozni, megváltozni’; iter. misztit ‘gyakran cserél’ < *mi-sti-. —2. óegyházi szláv minoti ‘elmúlni (időről)’. SE *meiH-. A LIV 383 csak az anitó *mei-„váltani; cserélni, megváltoztatni” (vö. vi mayante 3. sz. többes szám „megváltoznak”) alakot említi. A lett prs.-ben a *meju*’ alakot a miju váltotta fel a prt.-hez való kiegyenlítődés következtében. miju. Drw. *mai-C: 1. lit. *atmaina* f. „változás”, *mainai* m. pl. „a hold változása”*, 2. óegyházi szláv mena f. csere. 1.14. *nii-< *niHSZ-V *nii-: lett. niju prt. do nit, nit < *ni.ja-< *niH-eh.-. SZ-C *ni-: lett. nit, nit körkörös mozgást végezni, sviestu nit tejszínt vajjá köpülni”. SE *neiH-‘vezetni, irányítani’, vö. wed. ndyati ‘vezet’, hett. néanzi 3pl. „irányítanak (hajtanak), küldenek” (LIV 406). A lettben prs. A *neju helyett a niju áll az alábbihoz való kiegyenlítődés következtében: prt. niju. A LIV-ben nincs említés a vb.-ről. lett 1.15. *pii-I < *pih.- SZ-V *pii-: egyházi szláv pijetū prs. „iszik” < *pih.-e- (a *pih,z allomorfja, a *ph.imetatézisével), vö. orosz. poju, pojeśb (inf. pity – inni: „pić”), pojdnyj, ukr. pju (inf. pyty – „pić”). WSZ-V *pii-: scs. upijati sę „megrészegedni” (másodlagos intenzív képzés -vati képzővel: opivati sę ugyanígy**, amelyhez a pivo semlegesnemű „ital” főnév mint postverbale kapcsolódik). 2 Érdemes megvizsgálni, hogy a lijati nem lehet-e a ps. *Iij-€- reflexuma, vagyis a lit.-tel párhuzamos képzés. pałyjćri, lásd. fentebb. u Vö. lett. meju do miet wbijać pal, pale’. * Az akut hiánya annak bizonyítéka, hogy ezeket a nomeneket a SZ-V *miitőből származtatták, nem pedig az SE-C *meitőből. A LIV 383 csak az anit *mej-‘wechseln; tauschen, andern’ alakot adja meg. Másként Stang (1942: 46), aki (tévesen) az anit *peigyökkel dolgozik. Vö. a sc. posmivati sę alakot a régebbi posmijati sę naśmiewać się” mellett. A másodlagos -vati képző az oplivati scs. típusban végbement újraszegmentálásból származik. 'opluwać = opli-vati (a pli-noti 'plunąć szerint), pocivati *odpoczywać = poci-vati (a *poci-noti 'spocząć szerint). HIÁTUS A BALTI-SZLÁV NYELVEKBEN| 63 SZ-C *pi-: óegyházi szláv piti ‘inni’. SE *peh,-= *peh.-i-(vö. a *peh.(i)-‘- trinken’ jelölést a LIV 417-ben). Drw. *pai-V: szláv. napojiti caus. 'inni adni, megitatni* (postvb. napoji, -a m. 'ital, vö. fentebb loji 'faggyú). 1.16. *pii-II < *piHSZ-V *pii-: 1. lit. pijo prt. do pyti (lásd alább), 2. prs. infigált pija ‘tejjel gyarapszik” < *pi-n-i-*, a *pi.ie-< *piH-ćszármazéka. SZ-C *pi-: 1. lit. pyti ‘tejjel megtelni (tehéntőgyről)’, iSpyti elázni (talajról, útról); pydyti caus. „a tőgyet fejés előtt masszírozni, hogy megteljen tejjel”, 2. ps. *pitu ‘jóllakott, telített’ < *piH-tó-, amely alapul szolgált a vb. denom. scs. piteti sę ‘jóllakni, táplálkozni’ (ebből caus. pitati ‘jóllakatni, táplálni, etetni; nevelni’) valamint sb. scs. pista f. ‘táplálék’, sch. pića, stpol. pica”. SE *peiH-‘anschwillen’ (LIV 419), vgl. wed. póyate ‘spriccel (a tejről)”. Az SO-n található allomorf rejtezhet a litvánban. pienas m. ‘tej’ < *paina-< *poiH-no-- (lásd siena s.v. siiII). A szakirodalomban hiányzik SO *paiod pij-. 1.17. *prii-< *priHSZ- -V *prii-: szláv. *prijo „barátságot, jóindulatot tanúsítok” — amit a SW prijati „valakinek kedvezni, valakivel jóindulatúnak lenni” iteratívumának jelenléte implikál*. A rekonstrukció: *pri.ie-< *priH-ć-. Vö. wed. priyd-„kedves, kívánatos; saját, a sajátjai közé sorolt (a prs. mellett prinati ‘örömét leli valamiben, elégedett valamivel; élvez valamit < *pri-nć-H- -ti (Mayrhofer EWAIA,, 189). Vö. a *b*eiH-, *leiH-, *ueiHalakok megfelelő SZ-jét. SZ-C *pri-: a balti-szláv nyelvekben. nem adatolt. Vö. ved. pritd-‘barátságosan hangolt’ < *priHtó-, pritif. ‘öröm, megelégedettség’ < *priH-ti-(- Mayrhofer EWAIA,, 181). SE *preiH-‘- örömet szerezni, szeretetet tanúsítani’ (LIV 441): prs. vö. préjo, stczes. préju (Trautmann 1923: 231). A balti nyelvekben lett. pricks *öröm (ME, 393) < *prei-ka-. Felépítését illetően vö. lett. spēks „erő, hatalom; „sokaság”, litván. spėkas „sita, moc” (do spėju, spėti *mieć wolny czas”, suspėti „zdążyć” < *speh,-) i scs. znakii „Kennzeichen” < *żnó-ka- (do znajo, znati = *gneh.-„- poznac”). 25. A prs. származéka. -ii--re, nem pedig -ii- (inf. -i-), ahogyan Vaillantnál (1966: 417). Lásd. fentebb: gojiti, gnojiti, *krojiti, *lojiti. * Kétséges a pyja *piH-ićw LIV 419 szerinti rekonstrukciója. Az adott előforma szabályos folytatásaként *akcentusos fpyja alakot kellene kapnunk. Egy ilyen forma teljesen szabálytalan lenne, mivel a balti nyelvek nem kapcsolják az -ie/oz toldalékot *-iHtövű tövekhez, vö. a 6. jegyzettel. =. __ Vitatott a pszl. *pirb, ószl. hovatartozása. pirs „vendéglátás, lakoma”; éppúgy tartozhat az ószl.-hoz. piti „inni”. * Tekintettel arra, hogy a prijati semmiben sem különbözik az olyan iteratív igéktől, mint az ószl. lijati <= *Ij-(s.v. *lii-II) és a lit. pałyjćti <= *Kj-(s.v. *lii-I), a szlovák mijati a lettel szemben. miju (s.v. *mii-), scs. upijati sę wobec pijetń (s.v. *pii-I) esetében nem látszik szükségesnek Vaillant (1966: 293) nyomán gót kölcsönzést feltételezni. frijón „barátságosnak lenni”. 70 | WOJCIECH SMOCZYŃSKI (prs. dijem) „duften, wehen” < ps. *dyti < *d"uh,-C, vö. scs. typ. kryti, kryję (s.v. *kruu-), tryti, tryjo (s.v. *truu-); másodszor az elszigetelt litván főnévben diilis, -io m. „a méhek füstölésére használt korhadó fa”, az adi. *dilas < *d'uh.-ló- -* (a diimai m. pl. „füst” < *d'uh,-mópárhuzamos képzése, lásd LIV 131). 2.9. *griuuzam. *gruu- < *g'ruHSZ-V * griuu-: 1. lit. griūvo „összeomlani”, prt. do griūti, zam. *gruv-a-< *g'ruH-eh.-, z r” według SE (zob.), 2. prs. infigowane griūva ‘omladozik: < *griu-n-u- -, zam. *gru-n-u-; jeszcze starsze *gruna < *g"ru-n-- H-, por. war. griūna), 3. sb. gr(i)uvésiai m. pl. „romok”. SZ-C *griu-: lit. griūti „összedőlni, leesni, lefelé zuhanni, lezuhanni” (a *griiti helyett). SE *g"reHu-- 'stiirzen, losstiirzen’ (LIV 182) = *g"reuH-, pbałt. *griau-: lit. griduti, gridunu, grióviau „felfordítani és ledönteni, ledönteni, lerombolni”. 2.10. *guu-< *guHSZ-V *guu-: 1. lett. guvu „megfogtam” prt. do gir, od *gu.ua-< *guH-eh.-, 2. litvánban nincs prt. *guvań, ehelyett nomen guvis ‘ügyes, fürge; életerős, gyors, mint a szikra. SZ-C *gu-: lett. git 'megfogni, elkapni, megszerezni (prs. gūnu vagy giistu**), iter. gūstit. SE *geuH-'erlangen (LIV 167): lit. gauti 'kapni, megkapni a *giauhelyére került. A kezdőhang a SZ alakjához igazodott, miközben a prs. A *gaunu esetében itt a régi, infixummal képzett *gunu < *gu-n-H-- ćalak hatásával is számolni kell (hasonlóképpen a šaunu esetében az inf. *śiauti mellett, lásd *Suucímszó alatt). 2.11. *kliuuzam. *kluu-< *kluHSZ- -V *kliuu-: 1. lit. pakliūvo prt. do kliūti. *kluv-a-< *kluH-eh - helyett, z! az SE szerint, 2. prs. infigált kliūva ‘odajutni valahová, valamibe; akadályoz” < *kliu-n-u-, *klu-nuhelyett (még régebbi *kluna < *klu-n-H-, vö. a kliūna változatot). SZ-C *kliū-: lit. kliūti ‘odajutni; akadályozni’. SE *kleuH-, ősbalti *kliau-: lit. klidutis (klińujuosi, klióviausi) ‘egyesülni, kapcsolatba lépni, viszonyba kerülni valakivel; ’megbízni valakiben’. 2.12. *kniuuzam. *knuu- < *knuHSZ- -V *kniuu-, lásd. WSZ-V. WSZ-V *kniiiu-: lit. kniiivynes f.pl. verekedés” (etimológiai jelentése: „cibálás- ”). A knyvynes másodlagos változata: „veszekedés, viszály”. A szókezdő kń a SE mintájára alakult (lásd). SZ-C *kni-: łot. knūdu a. kniistu, kniidu, kniist „viszketni, ada knud „viszket a bőr”. -du témájú, a prs.-ből általánosítva. *kni-da < *knuH-d'- e-, jelentése: „vakarózik”. Mellette a rövid magánhangzós knud „viszket, knudét, mindeddig nem tisztázott. 52 Vö. etym. megjegyzést a piiliai s.v. *puy-hoz. 3 Nem zárható ki a *gun-stu elemzése, amely a *gunu < *gu-n-H-e megújításából származik. GÜTALANGZÓ A BALTO-SZLÁV NYELVEKBEN | 71 SE *kneuH- ‘karcolni’ (LIV 326, gr. xvów ‘karcol’), ősszláv. *kniau-: litván knidutis, knidujuosi, knióviausi ‘verekedni, valakivel dulakodni’, atsikniduti ‘(a seben lévő varról) leválni, elállni’. Szélesebb körben elterjedt a kniausiu ‘valamiben turkálni, ásni, felforgatni; valamit keresni’, refl. ‘elmerülni (a földben, szalmában ásva)’, amely egykor az *kniau-sćti infinitivushoz tartozott. 2.13. *kruu-I < *kruHSZ- -V *kruu-: 1. személy *kruvenu ‘befedett’, ószláv. nepokrivenii ‘nem fedettTM < *kru.ue.- no- < *kruH-eno-; ószláv. pokrivati ‘befedni, eltakarni < *kruH-eh- ,-, 2. lett. kruva “halom (malkas kruva ‘fahalom); domb, magaslat” (változat: kruva, az r-et az SE-ből áthelyezve, lásd alább), 3. bizonytalan a lett. kruvesis m. hovatartozása, amely a ‘der Hocker’ (lásd fentebb: kruva) jelentésen kívül a ‘hartgefronerer Kot auf dem Wege, Felde’ jelentést is jelöli, lásd ME, 291 (itt a gör. xgóoc ‘fagy’, xpdorahhog 16d’ összehasonlítása). WSZ-V *kriiu-V: 1. óegyházi szláv. pokryvati iter. "befedni, eltakarni, 2. lit. krūva f. halom (köveké, fáé, szalmáé, trágyáé); embercsoport” (a kruvyti vagy kriivóti, kriivkoti *'halomba rakni” denominatívuma- ). SZ-C *kri-: 1. óegyházi szláv. kryti, kryjo 'befedni (párhuzam s.v. *truu-), 2. lit. krūsnis, -ies f. ‘halom, kőkupac. SE *kreuH-: lett. kraut, kraūju ‘kupacba rakni, összegyűjteni, megrakni < *kriau-C. A lit. kr másodlagos szókezdete. A krauti ‘rakni, rátenni’ a prs. alakban végbement disszimiláció következménye. : *kriduju > krduju (vö. móuju a *mjauju helyett, valamint az 56. jegyzetet). Származékok. *krau-V: lit. pérkravinéti ‘újra megrakni, túlterhelni (a szekeret), kravis ‘nagy befogadóképességű, sok mindent befogadó’ (szekérről, csűrről), kravažai hímn. többes szám ‘költözéskor szállított dolgok, rakományok’ lot. krava nőnemű. kupac. —A szlávból vö. óegyházi szláv. krovii hímnemű. ‘tető, fedél; takaró; sátor, kunyhó; fedett hely”, óegyházi szláv. pokrovii hímnemű. 'fedél, tető; védelem, oltalom”. 2.14. *kruu-II < *kruHSZ- -V *kruu-: ősszláv. *kruuina- -< *kruh,-V, vö. 1. lit. krūvinas „véres, vérrel borított”, 2. szlovák. kriivinii véres; rokon” (lengyel krewny), 3. óegyházi szláv. krińvi, -ve f. ’vér’, orosz. krovv, eredetileg régi acc. sg. do kry, < *kru.uin < *kruh,-m. SZ-C *kru-: ólengyel kry, shi. krf, sch. nyj. kr? n. krew” < pbszl. *krus. Vö. aveszt. xrū- ‘nyers, véres hús”, xriira-‘véres; ‘kegyetlen” (lat. crūdus 'nyers). SP *krćuh,-- s-, vö. szláv. kravi-sn. ‘vérrel csöpögő hús”, gör. hom. xpėag ts. < *krćua-s- -. A bsł. nyelvekben. nincs nyoma a *kriau-C-- nek. Ezzel szemben az antevokális allomorf, a *kriauuw, a lettben látható. kreve f. „megalvadt vér, sebhely a seben”, a *krave-ból. Drw. krevains „varas”, krevelains uo. Drw. *krau-C: lit. kraūjas m. *krew (tez kraujai jako pl. tantum) niejednoznaczne. Po pierwsze kraumoże być SO do *kruu-. Ponieważ takie derywaty zwykle wykazują sufiks bsł. -a-/-a-*, a nie -ia-, krau-jamogłoby być derywatem drugiego stopnia Por. jeszcze prikriwenije n. 'przykrycie, osłona”, siikriiveno adv. 'skrycie, potajemnie”. > Por.lot. krava, scs. krovk s.v. *kruu-I. 12 | WOJCIECH SMOCZYŃSKI egy *kravas vagy *krava alakból. Másodszor a kraustać a *kriauhelyén is állhat, amely az -iaképző előtt elveszítette eredeti szegmentumát, és disszimiláció útján, hasonlóan a vb.-hez, krauju < *kriauju (vö. lett krauju, lásd *kruu-I)**. Ebben az esetben itt SE-tövű alakot kapnánk. Az akútus hiánya arra késztet, hogy az antevokalikus allomorfból induljunk ki: *kreuh -V-> *kriavas, *kriava. Ebben az esetben is csak másodlagos deriváció lenne a -iaképzős forma”. 2.15. *kuu-I < *kuHSZ-V *kuu-: scs. kiivafi „bólintani, fejet ingatni” < *kuH-eh,-. WSZ-V *kuu-: óegyházi szláv. kyvati *bólintani, fejet ingatni”, orosz. kivdtb*. SZ-C *kū-: 1. óegyházi szláv. (po)kynoti „inteni, fejet biccenteni”, kyzni, -i f. „cselszövés, mesterkedés”, 2. litván. kūjis m. „kovácskalapács- ”, óegyházi szláv. kyji m. ‘lapocka, kalapács. SE *keh,u-‘- wackeln’ (LIV 306) ż *keuH-: scs. kovo, kovati *kuć, uderzać młotem ”*. W bałtyckim uogólniono *kaukosztem *kiau-w następstwie dysymilatywnego zaniku i w formacji prs. *kiau-i0": lit. kduti, prs. kauju/kaunu, prt. kóviau (daw. kavaii), 'uderzać, bić, kuć, łot. kańt, prs. kaiiju/kaiinu, prt. kdvu/kavu*'. 2.16. *kuų-II < *kuh - SZ-V *kuu-: ps. *kuuenu 'érzékelt < *kuh,-V*. A SE szerint a čuti 'érezni; hallani helyébe a *ćivenu lépett, vö. cs. ucivenije, óegyházi szerb. ćvenije (Vaillant 1966: 288); később *ćuvenu formában újították meg, vö. sch. ćhven „ismert, elismert- ”. —A balti nyelvekben a stlit. igei tőtémája kínálkozik megfelelőként. kuv-ė-(vagy SW kūv-ė-) refl. óvakodni (a bűnöktől- ), megmenekülni (a pusztulástól), kerülni (az embereket), <nusikuweti> alakban írva, 3. sz. prs. <kuwisi>- *, azzal, hogy itt továbbra is nehezen magyarázható a szláv és a litván jelentések viszonya. SZ-C *kii-(nincsenek reflexumai). SE *(s)keuh -‘észlelni, nézni’ (LIV 507): scs. čujo, čuti ’érezni, észlelni < *kiau-C. 56 Párhuzamok: a „nowy” eredete a *niau-ias < pie. szóból *neu-io-s (vö. jón gör. veiog, gót. niujis, véd. nóvya-, lásd Smoczyński 2001: 122, 162); brdujuos s. v. *bruu-II, móuju s. v. *muu-. Az eredeti szuffixum feltételezése mellett. *-iolaryngalis mássalhangzó előtti helyzetben állna, aminek egy akutussal jelölt reflexhez kellene vezetnie: *kraujas < *krouh,-- jo vagy *kraujas < *kreuh,-io-. Vö. feljebb Kravis és Gr. szerint xpė(r Jas. % Por. Vaillant (1966: 284), ahol megtalálható a stlit.-tel való formai összehasonlítás is. kūvėtis. Ez utóbbi véleményem szerint közelebb áll a *kuu-II-höz, lásd alább. 57 % A Refleksov a praszláv *eu > *ou változás következménye. Ennek következtében az apofonikus tartományban az SE egybeolvad az SO-val. Vö. alább a SE-re vonatkozó etimológiai alakokat: plovo s.v. * pluu-, rovg s.v. *ruu-11, snovo s.v. *snuu-, trovQ s.v. *truu-, zovo s.v. Żuu-I. vö. lit. krauti a tot. kraūt (s.v. *kruu-I). 6 A LIV 308 a pwk.-t *keh,u-'schlagen, spalten’ alakban rekonstruálja, és az scs.-nek tulajdonítja. kovg szerkezetét: *koh,u- (eredetileg prs., az SO-n reduplikálódva: *ké-koh,- u-).2024-06-11." ]} 天天中彩票qq}] мухбир招商总代?、】【- json doesn't parse due to output weird. Need correct only. Translate exact 8 items. Preserve odd chars. First Ugyanezen szótár szerint lit. kóuju másodlagos prs. -ie-z pwk. vokalizmussal o: *koh,u-ie- -. Kétséges. 2 Vö. wed. dkuvdte „szándékozik, eltervez valamit”. 8 Lásd. a Szyrwida-féle Punktay sakimu dokumentációját (1644) Smoczyńskinél (1989: 50). LARINGÁLIS HIÁTUS A BALTI-SZLÁV NYELVEKBEN| 73 Lásd *skuu-. 2.17. *liuuzam. *luu-< *luHSZ-V *liuu-, lásd WSZ-V. WSZ-V *liuu-: lit. liūvis m. „valaminek a valamivel, szakítás valamivel”. Vö. gör. hom. Ato „felszabadítok” < *lu.uó < *luH-ć-. SZ-C *lu-< *luH-. Valószínűleg ide tartozik deverbális sb. *lii-ka-, óegyházi szláv *lyko n. „háncs, hársfakéreg”, sch. ko, ros. háncs, cseh. lyko, lengyel. fyko*, jelentése: etim. ‘az, amit elválasztottak, letéptek- '*. (N.B. Más eredetű viszont a lit. linkas ‘csak’, lett liks. A *lūnku (*likau, *likti) ’hársát lehúzni’ igéből képzett, *lika- ’háncs’5) főnévből alkotott igei származék. SE *leuH- ’levágni, megoldani’ (LIV 374, vö. lundti ’levágja’), pbalti *liau-: lit. liautis (liaujasi, liovėsi) ’tartózkodni, abbahagyni; elviselni, elvisel’ ige, lett. ]} س. 彩神争霸能? 博猫? nope.દાવ- ાદ. ?? znosić, znieść”, łot. lańtićs *przestać, lait pozwolić, dopuścić *. 2.18. *mluu-< *mluh,- SZ-V *mluu-: scs. mliva f. 'zaj, lárma, zaj, zajongás; zűrzavar, nyugtalanság, zavargások” < *mlu.ua-< *mluh,-eh,-(vö. véd. bruvdnti 3. sz. jelen idő ‘beszél’, ptc. prs. bruvdnt- -< *mluh,-ćnt-‘beszélő’); bez mlūvy adv. ‘nyugodtan, csendben”, mlivinii 'zajos, hangos, nyugtalan’. —A mlūva szóból denom. vb.-t képeztek. ]}ઇ#+#+- #+#+final code doe_format? Wait typo. Need exact JSON only. Fix final malformed whitespace likely preserve? Original last string scs. mlivljo, -iti zajongani, felfordulást kelteni, zavargásokat szítani, felbujtani *, más nyelvekben „beszélni”: óegyházi szláv mluviti, lengyel mówić (régen és nyj. mołwić), orosz mólvitv. SZ-C *mlu-. Talán a szlovák szóban rejlik. mlynii m. „moly” < *mli-no-(feltételezett jelentése etim. 'zaj, egymáshoz dörzsölődő kövek hangos zaja). Hiányzik a szótárból. SE-K *ml(j)u-< óegyházi szláv. *mliau-C < *mleuh,-" (vö. avesztai mraomi „mondom, beszélek- ”, védikus braviti ’beszél’)”. Az antevokális allomorféma ps. lenne. *mlov-*, vö. rove, r(j)uti, trove, truti. 8... Az újjáépítéshez vö. sc. rykii *ryk' s.v. *ruu-II. % Vö. a háncs litván elnevezéseit: móukna <= maukti többek között „bőrt, kérget lehúzni”, kama «= kėrti „elállni, leválni”, plaisa vagy plaiSas <= plyšti *elszakadni, megrepedni”. % A litván /unkas és a szláv szavak körkörösen idézett egyenlőségével háncs (lásd pl. Trautmann 1923: 163) szemben a hangfejlődési törvények szólnak: sem a szláv nem ismeri az įlokū, sem a litván fliikas szót „háncs” jelentésben. 8 Balti anyag nélkül. Ez a LIV-ben található, *leh,na címszó alatt, a 358. oldalon. % Az eddig problematikus lit. liūtas ‘oroszlán’ alapja liūlehet, amelyet a prs.-ből absztraháltak. Oroszlán intr. *liūva a. *liūna ‘ordít; széttépi magát” < *liu-n-u-. Ettől független az adi. liūtas ‘vad’, az orosz nyelvből átvéve. ljutyj (lásd Fraenkel LEW 382). % A képzéshez vö. pl. a litván krūvija, -yti ‘kupacra rakni’ «= sb. krūva „halom, rakás”. 0 Vö. sz.-szláv bljujo a *bhleuH-, pljujo a *(s)pieuHtövéhez. 1 Az ESJS 485 első helyen a pie rekonstrukciót közli. *melu(H)-, ami nem tűnik helyesnek, mivel (1) a szlávban nincs SZ *mulu- < *m]u(H)-, (2) az itv szekvencia a mliiva alakban csak egy *uHvégű SZ-ből való levezetést enged meg (az ESJS nem említi az (u)v és a laringális hiátus kapcsolatát). 2 Az SW *mlav(iti), a plaviti <= plovo, traviti <= trovp párhuzamaként, létrehozhatta a postvb alakot. *mlava, amely a lengyelben látható. n. m. Mława (vö. trava a traviti alapján). 74 | WOJCIECH SMOCZYŃSKI 2.19. *muu-I < *muHSZ-V *muu-: 1. ószl. neomiivenii ‘mosatlan’ < *mu.ue.no-< *muH-eno-; omiivenije n. ‘megmosás’; óegy. movi f. fürdő < *muvi (Vaillant 1966: 282), 2. lett. *muvu ‘folyadékkal’, prt. a jelen időhöz nyelvj. myunu (*mi-nu)*. WSZ-V *miiu-: óegyházi szláv. omyvati „megmosni, umyvati ‘mosni’. SZ-C *mu-: 1. óegyházi szláv. izmyti sę ‘megmosakodni’, umyti ‘megmosni’, felsőszorb. miti, cseh. myti, 2. óporosz. aumiisnan „Abwaschung” (az *aumiit ’lemosni, megmosni’ igéből), 3. lett nyelvj. myustūs a myunu mellett *płynę”, 4. miiddt 'úsztatni, midatiés 'úszni, fürödni”, midinót 'úsztatni (lovakat a folyóban)”. SE *meuH-: lit.-lett. a *miauhelyett (vö. alább a lit. pjauti típust) a *maurögzült: lett mańt, mauju/maunu”*, mavu „elmerülni, úszni, caus. mauddt „füröszteni- ”, szó szerint móudyti megfürdetni valakit” (itt hiányzik a „vb. prymarnego- ”). 2.20. *muu-II vö. *miuu-< *miuh - a ATA ~ 1 SZ-V *muu-, lásd WSZ-V. WSZ-V *miiu-: lit. mūvėti ‘viselni valamit, ami rá van húzva, fel van véve (ruhadarab, gyűrű), felöltözve, felöltötten lenni (3. sz. prs. muwi)”. SZ-C *mi-: 1. lit. miistytis "hadonászni, csóválni, mozogni, nyugtalanul viselkedni; fejével inteni; ellenszegülni, engedetlennek lenni (intenz. na -sty-; ehhez vö. miistyti(- s), LKŻ), 2. nomen: mii-kla 'hurok, madarak fogására szolgáló csapda”, miiklas 'botra erősített, lószőrből készült hurok, csukák fogására szolgál” (LKŻ); lehet továbbá miiksnis m. korty, húzás' (Trimis miiksniais išgėrė kvartą pieno, LKŻ), amennyiben *mi-snis-- ből származik”. Eddig az mduti kapcsán nem említették a miiC apofonikus fokát, lásd Trautmann (1923: 172), Pokorny IEW 743, Fraenkel LEW 421, Rasmussen 1989: 115nn., LIV 402. SE *mieuh, -‘(meg)mozdulni’ (LIV 402”). A balti SE *miaua prs. képzésben *miau-io az i disszimilációs kiesése következtében megváltozott, ezért lit. mduju, nie *mjauju- ”. Ezért a nem palatalizált szókezdő mz az egész paradigmára kiterjedt (beleértve a SZ-C lit. miialakot is). Vö. lit. mduti, móuju/móunu, móviau „betolni (gyűrűt, sapkát), felvenni (nadrágot); felés levenni, lettül maiit, mauju/maunu*”, mavu „felöltöztetni; hámot ráadni”. 3 Így Endzelin (1922: $612). Lásd: fentebb: łot. guvu „megragadtam” a giłnu, gūt. alakokhoz. A prezenciális -nu formáns jelenléte szükségessé teszi egy kihalt, infigált prs. forma hatásának feltételezését. *munū „felöltözöm” < *mu-n-Hć- -. Vö. a prs.-re vonatkozó hipotézist. *unū „felhúzom a cipőmet” s.v. *uu-. Lehetett ez a prs. intr. *mi-du „elmerülök” < *muH-d'e- „miből madud-yti mint causativum és litván. maud-dt mint iterativum a SO-n. Lásd. alább litvánul. piźdyti ‘rothadásra késztetni”, piidamas ptc. prs. 'rothadó” «= *pūda ‘rothad’ (inf. pilti). Jeśli tak, to ps. *mydlo ‘Seife’ umożliwia analizę *mud-laiw, w konsekwencji oddzielenie od wed. miitra-, stawest. mii 9ra n. „mocz, uryna” < *muH-tro-. 75 % Por. typsiūvėti s.v. *Siuu-. 7 Wstawka, jak w alksnis, duksnas, stpr. lauxnos. "5 Por. wed. mivati ‘sunie, napiera’ < *miH u-e-, to z metatezy Irg. w SZ *miuH,-, zob. Eichner (1988: 135). „* Párhuzamok az 56. jegyzetben. 80 A prezenciális formáns, a -nu jelenléte arra késztet, hogy számoljunk egy régi prs. formájának hatásával. beiktatott *munū < *mu-n-H-. GUTTURÁLIS HIÁTUS A BALTI-SZLÁV NYELVEKBEN| 75 2.21. *piuu-< *piuh,- SZ-V *piuu-: lit. pjuvenos f. pl. ’fűrészpor’ < *piu.ue.na-*' < *piuh,-en- -. WSZ-V *piiiu-: lit. papjiivćti „egy ideig aratni” (vö. pasiiivćti, lásd *siuu-); nomina: lit. pjitvenos f. pl. „szilánkok; kasza éle”, pjūvis m. „vágás, fűrészelés; aratásra érett gabona. SZ-C *pii-: lit. pjūdyti „uszítani; felingerelni, lázítani- ”, sb. pjūklas m. „piła”. SE *pieuh,-: lit. pjauti, pjaunu „ciąć, piłować (intens. pjaustyti)”, łot. plait „kosić; zbierać plon” (intens. płaństit- ). 2.22. *pluu- < *pluHSZ- -V *pluu-: 1. lit. plūvo, prt. do pliti (zob.) < *plu.ua- < *pluH-eh.- -, 2. prs. infigált pluva < *plu-n-u-- (a plina variáns régebbi *plūna < *plu-n-Halakot sugall), 3. pluvéti, pliva ‘elmerültnek lenni, valamiben elsüllyedni; eltévedni”, pluvćnti ‘áradni, folyni *. — A szlávban vö. óegyházi szláv *plivćti, ócseh plvéti, plvu ‘folyni, szétáramlani, feloldódni; megolvadni (a viaszról)- ”, plvńci ‘olvadó, olvadóban levő”, ólengyel plwieč ‘ingadozni, habozni’ (átvitt használatban), płwiących gen. pl. ‘fluctuantium’; óegyházi szláv *ob-pldv-- itu ‘valamiben úszó’ (a lat. abundans tükörfordítása), ólengyel opłwity ‘bőséges’. WSZ-V *pliiu-: scs. “plyvati 'úszni”. A kyvati = kiwati (s.v. *kuu-I) arány felveti a kérdést, nem kellene-e feltételezni a *pluvati tövet, amely a *plivćti mellett létezett (lásd fentebb). SZ-C *plu-: 1. lit. pliiti (prs. pliinu/plivu, prt. pluvań) „túlcsordulni, szétfolyni”, papliti víz alá, vízbe kerülni; könnyekben elmerülni; bővelkedni; sb. pliitis m. *popław u sieci” (LKZ). —2. ps. *plyti 'płynąć, sch. pliti, stpol. płyć, prt. pho “(o płynie) lać się, płynąć; spuścić niby deszcz” (SSTP,, 178), do tego ps. *plynoti jako imperfectivum. SP *pleuH-*: scs. plovg, pluti, stczes. plovu, plūti „folyni, vö. seto rovo, ruti, trovQ, truti.” N.B. E családba tartozó anitó formák, mint például (1) lot. pluts, gen. pluta ‘tutaj’, (2) ószláv plutu ‘tutaj’, orosz plot, plota (*plu-to-), ólengyel płet, płtu m., ócseh plet, plti fn. (*plu-ti-) tsz., (3) egyh. szl. plūnije n. „áramlat, vízfolyás, forrás” (*plu-n-) kapcsolatban állhatnak a rövid *plustarego prs. *plune- < *plu-n-H-- ć- (lásd fentebb). 2.23. *puu-I < *puHSZ-V *puu-: 1. lit. (su)pūvo, múlt idő do pūti „rothadni” < *pu.ua- < *puH-eh,-, 2. jelen idő infigált pigva/piiva < *pu-n-u- (felváltotta a *puna < *pu-n-H-, vö. pina), 3. s. Nyilvánvalóan a *piuuana- < *piuh,-en- -ch, helyett. Vö. scs. zabuvenii s.v. *buu-. #2 Emellett pjudyti ts. Az itt feltűnő vokalizmus magyarázható a pjuneoelem feltevésével, amelyet a régi prs.-ből absztraháltak. infigált *pjuni < *piu-n-h,-- ć. Vö. a spjudóti- -hoz fűzött megjegyzést a *(s)piuyalatt. s Vö. sruvéti, srūva A sruvénti mellett: „folyni, kis patakban folyni”. * A LIV 438 csak a *pleu- „úszni, lebegni” alakot rekonstruálja, és nem veszi figyelembe a fent idézett óporosz anyagot, amely határozottan az elem set-típusú jellegére utal. 76 | WOJCIECH SMOCZYŃSKI nomina: puvenos f. pl. „rothadás, elrothadt tárgyak”, išpuvimas m. „elrothadás, rothadtság- ”, supuvimas m. „elrothadás, rothadás”, sémpuva „elrothadt tárgy”, lett. puvesi m. pl. „genny, Eiter”. WSZ *piiu-: lit. išpūvėti *zgnić do reszty” (LKŻ), piivażirniai m. l.mn. powalony gnijący groch” (LKŻ). SZ-C *pu-: 1. lit. pūti (pitsta), łot. pit (pūstu) *gnić', 2. pūdyti caus. doprowadzać do gnicia, gnoić, pitdamas ptc. prs. ‘gnijacy’ <= *pida ‘gnije’ < *puH-de-, 3. pūliai m. l.mn. ‘ropa, Eiter’ (drw. od adi. *pu-la-‘zgnily’), 4. piitra ‘co$ nadgniłego: istota słaba fizycznie”. SE *peuH-‘faulen’ (LIV 432), pbałt. *piau-C. Csak nomina: 1. lit. pjdulas m. „korhadt vagy elkorhadt fa”, pjaulai m. pl. „a méhek füstölésére szolgáló korhadék”, 2. lett. prańls m. „ein moderndes oder vermodertes Stiick Holz; egy idős ember megvető megnevezése”, disszimilációval *plauls, ez a *piaulas-ból származik (lásd ME, 379)%. 2.24. *puu-II < *puHSZ-V *puu-: óegyházi szláv. upiivati „bízni, hinni”, orosz. upovóte, ukrán. upovóty, szorb. iipati, sch. ufati se, czes. doufati, stpol. pwać, nadpwać i ufać. Ten czasownik może być denom. od zanikłego przymiotnika *pūvū < *puH-e/oo znaczeniu ‘godny zaufania, wiarygodny *%. Jeśli to znaczenie przymiotnikowe rozwinęło się ze starszego 'czysty”*, to mamy tu derywat pierwiastka *peuH-/*puH- -, por. wed. punati 'czyści”, pdvate 'staje się czysty. A LIV 432 ebben az összefüggésben nem tesz említést az upiivafiról. 2.25. *ruu-I < *ruHSZ-V *ruu-: cs. ruvati ‘tépni, letépni < *ru.ua-< *ruH-eh -, scs. rūvatva f. ‘tépés, szaggatás”, viizdriivanije n. ‘kitépés, gyökerestül való kitépés’, rūvenikii m. gödör, vízzel teli mélyedés” (a *ruvenu ‘tépett’ ptc.-t feltételezve)*. WSZ-V *riiu-: szláv. *yvati iter. (lengy. odrywać, wyrywać). Vö. *kryvati <= kriivati s.v. *kruu-I. Nomen stpol. rywocina f. „sziklafal, meredély” (SSTP,,, 65). SZ-C *ru-: 1. scs. ryti, ryjo „ásni, kaparni”, izdryti „kiásni (párhuzamok lásd *kruu-, *truu-); sch. rilo „orr; száj”, 2. lit. rūtis, -tićs f. „gödör, pince” (másodlagos alak *riitis? helyén). SE *reuH-: pbałt. *riau zostało zastąpione przez *raus wskutek dysymilacji zaszłej w formie prs. *riau-ió, stąd: lit. rauti, rńuju/rńunu (prt. róviau) „rwać, wyrywać (z korzeniem)”, łot. rat, raūju/raūnu (prt. rdvu). Intens. lit. raustyti. rajz rau-V: 1. scs. rovii m. „sor”, p(r)érovii m. „üreg, barlang”, 2. ólitván ravalas „gyom” (Dauksza- ), lit. rava fn. „szakítás; pora rwania Inu’, išravos f. pl. „kigyomlált gaz”, ravis „könnyen téphető- ”. 5. irod. pavalas „felfordult, rothadó fa” (LKŻ), amely első pillantásra apofonikus drw.-nek tűnik. A puvtőből származó -alas valójában a lengyelből való kölcsönzés. pował „tetőgerenda” (vö. walić się). Régi lengyel típusú főnév. pwa „bizalom, fiducia” < * pūva aligha elsődleges, hanem postverbális képzés. a pwać igéhez. Ehhez az elvont főnévhez egy melléknevet képeztek. *pivinu, lengyelül. pewny „biztos”, csehül. skc. pevny „erős.” ¥ Vö. lengyel. köznyelvi: on jest czysty, tj. pozbawiony broni, niegroźny” = „nem kelt gyanút” (innen már csak egy lépés a *„bizalmat keltő”). s Nem tudni, hogy ide tartozik- -e a lit. riuv- (esetleg *ruvhelyett?) wįsiriuvėti ’meghízni’ (LKŽ). Jelentéstani nehézség. HIÁTUSZ LARINGÁLIS A BALTI-SZLÁV NYELVEKBEN | 77 2.26. *ruu-II < *h.ruHSZ-V' *ruu-: ps. *ruvati iter. 'bőgni < *ru.ua-< *h.ruH-eh,-(por. wed. ruvati bőg ). SZ-V* *riuu-(*riz kiegyenlítődéséhez SE-C-hez, lásd alább): 1. ps. *rjivati > *rjivati iter. 'bőgni ólengyelben rzwać, cseh ?vdti 'bőgni, ordítani’. —2. ps. *rjūv-inū ‘bőgő, haragjában bőgő; ingerült, veszekedős; meghatott *, vö. cs. rivini f. „harag, düh”, ószláv. rivinivū „feldühödött, féltékeny- ”, lengyel. megható, érzelmes, cseh. fevny cas „a párzás időszaka”, orosz. revnivyj „féltékeny”. SZ-C *ri-: sb. *rii-ka-> cs. rykić m. „ryk”* (= denom. scs. rykati ryczeć, porykiwać). SE *h.reuH-‘- briillen’ (LIV 272), pbsł. *riau-: scs. rove, ruti „ryczeć, wrzeszczeć (viizdruti *zaryczeć); rovy ptc. prs. act. A rev-/rju mellékparadigma látható a cs.-ben. revo, rjuti, strus. revu, rjuti és stczes. fevu, fūti (vö. továbbá shi. rjóvem, rjńti, or. revń, revćtb). Ez a prs.-be való bevezetés révén alakult ki. az rjkezdőhangcsoport az inf. rjuti alakjából. Ennek következtében a fonetikailag szabályos rov-V helyébe a *rjovlépett, innen *rjev-(> rev-, fev-)”', lásd Trautmann (1923: 241)". 2.27. *siuu- < *siuHSZ-V *siuu-: lit. siuvū prs., siuvaū prt. do siūti „szyć”, łot. Suvu®, prt. Suvu. Rekonstrukcja: *siu.u-V < *siuH-V. Por. jeszcze siuvėjas m. krawiec; siuvćlć f. „szew”; siūvena f. „wesz bydlęca” zob. pjūvenos s.v. *piuu-. —A szláv nyelvben vö. 1. óegyházi szláv šiventi ’varrni < *slu.ue.na-< *siuH-eno- (lásd fentebb: siūvena), 2. óegyházi szláv Siv-ici ’szabó’, amely a praesens ps. *šivo (= lit. siuvit) alakot követeli meg derivációs alapként, vö. ólitván siuvikis m. ’szabó’ = siūva“**. WSZ-V *siuiu-: 1. litván pasiūvėti ’kicsit varrni, időnként varrással foglalkozni’, siūvis m. ’varrás; tű fokán lévő lyuk”, 2. szó. *%ivati, lengyel. összevarrni, kihímezni, amely intensivumként a *šūvati „varrni” szóra vezethető vissza (vö. lengyel szwacz, szwaczka). * Trautmannnál hiányzik (1923: 241), *rau6 címszó alatt. % Vö. *liika-, ősszláv *lyko, lásd *liuu-. *!—Vö. lett. plevindt „lebegtetni, mozgatni (hajat, szárnyat) z *plavwobec plau-, scs. plovo „úszom, litvánul”, plauju „öblítek, lemosok- ”. 2 A Przyrjuti mint intensivum *rjujati létezhetett. Erre utalnak az olyan posztverbális derivátumok, mint a struszin. rjujenb, orosz. rjūjeno m. „a szarvasok párzási (bőgési) ideje; a szeptember hónap neve”, óegyházi szláv. riūjan szeptember, ócseh. raje fn. „a szarvasok párzási ideje”, cseh. fije tsz., rijen „az október hónap neve” (lengyel ruja „a szarvasbőgés ideje és helye” másodlagosnak tűnik, vö. *rzuja, vö. rzwać, rzwieć). Na postvb. A *rju-va a strust jelzi. rjuvitisja „coire”. Emellett új prs. šu-ju, amely a fu-vu szinkrón resegmentációját feltételezi. Vö. alább a skuju a skuvu mellett 'golę". 9 p Meglepő Stang kijelentése (1966: 334): „Skt. sivyati: syūtah gibt einen Fingerzeig, dass das Pras. siūva keine alte Bildung ist“. A laringális elméletek szempontjából sti. a praesens sivyati „szyje” alakját innovatív formaként magyarázzák, amely a gégehangnak az u szomszédságában bekövetkezett metatéziséből ered: *siuH-ić-> *siHu-ić-, lásd Eichner (1988: 135), LIV 493. Ebből következik, hogy nem lehet kiindulópontként venni a litván siūva elemzéséhez. Hasonló metatézist mutat a stiáv mivati „siklik, tol, lök”, a *mih -u-é-ti < *miuh -(pwk. *mieuh, -) alakból, lásd: „fentebb *muu-” 78 | WOJCIECH SMOCZYŃSKI SZ-C *siu-: lit. siūti „szyć”, łot. šūt, scs. Siti”. SE *sieuH-: brak pbsł. *siau-C, lit. *siau-, ps. *šu-. 2.28. *skiuuzam. *skuu- < *skuh wyw Va SZ-V *skiuu-: ps. *ščivati < *śćjuvati, vö. lengyel szczwać „parancsolni (a kutyáknak), hogy szagoljanak, ólengyel śćtvdti. A szókezdő śćz az SE-hez való kiegyenlítődésből (lásd alább). Az iv-hez lásd Zivati, lásd *žiuu-. A várt forma: *skuvati < *sku.ua-< *skuh -eh,-*. Jelentése: etim. *„elérni, hogy a kutyák szaglásukkal megérezzék (a vadat)”. Caus. képzés -4w a kszl.-hoz képest. ćujo, lásd s.v. *kuu-. SZ-C *ski-(hiányzó reflexek- ). SE *(s)keuh -'érezni, észrevenni. Ps. *śćujQ ‘szczuj- ¢’ folytatta a prs.-t. *skiau-ieww z. (a baltiban ismeretlen). Erre a praesensre új inf. *śćuti: sti. épült. ŚCiti, lengyel. szczuć” . 2.29. *skuu- < *skuh,-, SZ-V *skuu-: łot. skuvu prs. *, skuvu prt. do skit „golić, < *skuh,-e-, *skuh.-eh,-. SZ-C *ski-: łot. skit bezok. (do tego nowe prs. skiinu), iter. skiistitićs golić się; myć się” SE *(s)keuh_- -‘éllel dolgozni, vágni, átfúrni stb., pbalti. *(s)kiau-: lit. kiduras ‘lyukasTM”, feltehetően továbbá: skidutas m. 'foszlány”, skiautė f. 'szövetdarab, levágott rész’, lett. škaute ‘éles szél, perem’ (esetleg keveredés a lit. skutń, skusti 'borotválni, tépni, hántani, kaparni, lehántani a kérget” szócsaládjával, pwek. *skeut-). 2.30. *snuu-< *snuHSZ- -V *snuu-: pszl. *snuvati ‘szőni’ < *snu.ua-< *snuH-eh_-. A WSZV -snyvw scs. által implikálva. osnyvati 'felállítani, létrehozni. Lásd. fentebb a byvati a biiv-,°kryvati a kriw-,°myvati a muv-, “ryvati a rivalakra. WSZ-V *sniiu-, lásd. fentebb. SE *sneuH-‘- forogni, csavarodni’ (LIV 523), óegyházi szláv. *sniau-. Vö. cseh. saovQ (=> snovati) ‘fonni, fonalat sodorni’. Származék. A *snau-V talán az ószláv egyházi szlávban rejlik. osnova f. ‘szövet, alap’. Vö. rovii a ruivs.v. alatt. *ruu-I. % A S$cs.śijo a ši-ti infinitívuszra alapuló újképzés, hasonlóan a myjo:: myti, ryję:: ryti, valamint a bijo:: biti, brijo:: briti, gnijo:: gniti alakokhoz. A másodlagos palatalitást illetően az SZ alakokban vö. bljivati a *bluu-II alatt. 9 A LIV 507 nem veszi figyelembe a *śćfvati alakot, csak az ószláv egyházi szlávot idézi. ćujo. Vaillant (1966: 295) tévesen „onomatopoetikus elemként” minősíti a *šču-/*ščiv tövet. 96 98 A prt. szerinti differenciálásból. új prs. származik fenyőből. Vö. fentebb a šuju szót a šuvu „nyak” szó mellett. LIV 508 s.v. skeuh „hettita alakokat, valamint sti.-t idéz.” skunati, askunoti, a balti adatokat nem veszi észre. Helytelen a skuvu/skńt és a görög közötti kapcsolat. Edo és anitovitos pwk. pie. *kseuw ME, 908, Trautmann (1923: 268) és Fraenkel LEW 824 (tetszőleges *ks > sk metatézis-hipotézis, nincs magyarázat az uv-V:: u-C alternációra). 99 GÉGEHANGZÓHIÁTUS A BALTO-SZLÁV NYELVEKBEN| 79 2.31. *(s)piuu-< *(s)piuHSZ-V *(s)piuu-: 1. egyházi szláv pljivati „köpni, kiköpni” az ószláv *pjuvati < *piu.ua-< *(s)piuH-- eh,-, lengyel plwač. Hasonlóan Zivati az ószláv *žjūvati (s.v. *żiuu-) alapján. Vö. szintén a *bluu-II alatt: *bljivati, a *skiuualatt: *śćfvati. —A -dprzy SZ-nél álló szláv téma arra utal, hogy a litvánnak egykor prt. lehetett. *spjuvau, amelyet később spjóviau alakban újítottak fel. —2. A litván „iter” nyomában. A *spjuvóti a *spjudóti *plwać, spluwać (LKŻ) szóból származhat, mivel -ddája az iteratívhoz való másodlagos kapcsolódással magyarázható. spjdudyti ts. ' * WSZ-V *(s)piliu-: 1. lit. spjivis m. „leköpés- ”, 2. sz. *-pljivati <= *pljiv-, vö. ószláv oplivati ’leköpni’, óegyházi szláv plivati, cseh plivat *-pluwac- ’. SZ-C *(s)pii-: pszl. *pljiw ószláv plinpti ’leköpni, a pljivati ‘leköpni’ perfectivuma’, lásd Vaillant (1966: 232). SE *(s)pieuH- -‘köpni, kiköpni’ (LIV 529), ólengyel *(s)piau-: 1. lit. spjauti, spjauju/ spjaunu (prt. spjóviau) 'plunąć, pluć, łot. splaūt, splatju (prt. splavu), 2. prs. scs. pljujo, sch. plj ujem, ros. pljujń. 2.32. *suu- < *suHSZ-V *suu-: litván. dial. suvęns ‘kér’ < *su.uen-< *suH-en- (ezenkívül a sivęns-ben disszimilálódott). SZ-C *su-: vö. avesztai hiiś ‘koca’, gör. Oz, lat. sis. SE *seuH-: nincsenek óegyházi szláv reflexumai. *siau-(ps. *šu-C). 2.33. *śluu-< *śluHSZ- -V *śluu-: šlūvenos f. pl. „Szemét, az, amit elsöpörtek, söpredék” < *ślu.uen- -< *k luH-en-. Párhuzamok: pivenos lásd *puu-, pjiwenos lásd *piuu-, siūvena lásd *siuu-. SZ-C *śluniezaświadczony. SE *K’leuH-„- tisztítani” (LIV 298, latin cluere). Nincs lit. *śliauti, múlt idő. *šluvaū. Vö. azonban irodalmi nyelvű šliauti (šliūuna, šliovė) jelentésében átvitt értelemben: „csapást mérni, odacsapni, megütni- ”. Valószínű, hogy az allomorf šlavw prs. šlavū ‘seprek’ (žemaiti), sb. sąślavos, iśślavos, nńoślavos f. pl. ‘szemét’ önmagában a *śluutőre vezethető vissza. 2.34. *$uu-< *k’'uHSZ-V *šuu-: ősszl. *šuu-e- < *k'uH-e- (szó szerint *šuv-C „tolom”). WSZ-V *śuu-: lit. šūvis m. „nyíl, lövés”. SZ-C *šū-: lit. šūtis, -ies f. „kupac, rakás”, šūsnis, -ies f. „faés rőzserakás, farakás” (a felépítést illetően vö. kriisnis „kőrakás, kőkupac” a krii-/krduszóból). 90 Egy másik lehetőség a spjuújgyök hipotézise, amely a *spju-nu (vö. spjdu-nu) újraelemzéséből származik; ennek kiindulópontja egy régi prs. volt. infigált *spjunu < *(s)piu-n-- H-ć-. 1 Ellentétben azzal, amit az ESJS 666, Vaillant |. közöl. c. nem „a redukált fok megnyúlásáról” beszél, hanem a redukciós fokról: „Le theme pliest issu de *pljii-, degrć réduit de la racine *(s)piču-, lit. spiduju...- *. 86 | WOJCIECH SMOCZYŃSKI denom. —denominativum drw. —duratív derivátum —durativum gr. —görög H bármely laringális (a h-tól eltérően „hh.) inf. —infinitivus intens. —intensivum lit. —litván Irg. —laringális lett. —lett neopwk. —neoelem balti őslakos. —balti ősnyelvi pdg. akc. —akcentusparadigma pbsł. —ősszláv pers. —perzsa pf. —perfectum pie. —indoeurópai alapnyelvi pol. —lengyel postvb. —(nomen) postverbale prs. —praesens prt. —praeteritum röv. —jegyzet j. —ősszláv pwk. —gyök ros. —orosz rus. —ruszin sb. —substantivum sch. —szerbhorvát scs. —óegyházi szláv SE e fokozat szerb. —szerb szl. —szlovén SO fok o SP —teljes fok st — öreg porosz. —óporosz SW —megnyújtott fok SZ eltűnő fok (SZ-C —mássalhangzó előtti, SZ-V —magánhangzó előtti) tetszőleges magánhangzó vb. V — -verbum war. — változat szer. —védikus WSZ —hosszanti sorvadásos fokozat röv. —helyett jel. etim. —etimológiai jelentés GUTTURÁLIS HIÁTUS A BALTI-SZLÁV NYELVEKBEN| 87 BIBLIOGRÁFIA AMBRAZAS, S. 2000: Daiktavardziy darybos raida 11. Lietuvių kalbos vardażodiniai vediniai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. BAŃKOWSKI, A. 2000: Etymologiczny słownik języka polskiego 1-11, Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN. EICHNER, H. 1988: Anatolisch und Trilaryngalismus, in: Bammesberger, A., ed., Die Laryngaltheorie und die Rekonstruktion des indogermanischen Lautund Formensystems, Heidelberg: Carl Winter, 123-151. ENDZELIN, J. 1922: Lettische Grammatik, Riga: Kommissionsverlag A. Gulbis. ESJS -Etymologicky slovnik jazyka staroslovénského, red. E. Havlovś, (a 7. füzettől) A. Erhart, Praha: Academia, 1989-. FRAENKEL, LEW = Fraenkel, E. Litauisches etymologisches Wórterbuch 1-11, Heidelberg: Carl Winter, 1955— 1965. KLINGENSCHMITT, G. 1982: Das altarmenische Verb, Wiesbaden: Dr. Ludwig Reichert Verlag. LIV = Az indogermán igék lexikona. A gyökök és azok elsődleges tőalkotásai. Helmut Rix vezetésével, sok más közreműködésével szerkesztette Martin Kiimmel, Thomas Zehnder, Reiner Lipp, Brigitte Schirmer, Wiesbaden: Dr. Ludwig Reichert Verlag, 1998. LKZ = Lietuvių kalbos žodynas 1-XX, Vilnius, 1941-2002. MAYRHOFER, EWAIA = Mayrhofer, M., Az óindoárja nyelv etimológiai szótára, Heidelberg: Carl Winter, ME = 1986-2001. Miihlenbachs, K., Lett nyelvi szótár | Lett–német szótár. Szerkesztette, kiegészítette és folytatta J[anis] Endzelins. köt. I-IV, Riga, 1923-1932. OTRĘBSKI, J. 1965: A litván nyelv grammatikája 11: A szóképzés tana, Warszawa: Państwowe Wydawnictwo Naukowe. POKORNY IEW = Pokorny, J. Indogermanisches etymologisches Wórterbuch, Bern: A. Francke AG, 1949-1969. RASMUSSEN, J. E. 1989: Tanulmányok az indogermán alapnyelv morfofonematikájáról, Innsbruck. (Innsbrucker Beitrage zur Sprachwissenschaft, 55.) SKARDŽIUS, P. 1943: Lietuvių kalbos žodžių daryba. Vilnius: Lietuvos mokslų akademija, Lietuvių kalbos institutas. (Fényképes reprodukcióban újra kiadva a következő kiadvány I. köteteként: Skardžius, P., Rinktiniai raštai, szerk. Albertas Rosinas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 1996.) SŁAWSKI SEJP = Stawski, E, Słownik etymologiczny języka polskiego 1-V. Kraków: Towarzystwo Miłośników Języka Polskiego, 1952-1975. SMOCZYŃSKI, W. 1989: Balto-szláv tanulmányok 1, Wrocław–Krakkó: Zakład Narodowy imienia Ossolińskich. (Lengyel Tudományos Akadémia, Krakkói Osztály, Nyelvészeti Bizottság tanulmányai, 57.) SMOCZYŃSKI, W. 2001: A litván nyelv összehasonlító perspektívában, Krakkó: Jagelló Egyetemi Kiadó. (Baltica Varsoviensia, 3.) SSTP = Ólengyel szótár, szerk. Stanisław Urbańczyk, Krakkó: Lengyel Tudományos Akadémia, 1953-. STANG, Ch. S. 1942: A szláv és balti ige, Oslo: I Kommisjon Hos Jacob Dybwad. STANG, Ch. S. 1966: A balti nyelvek összehasonlító nyelvtana, Oslo, Bergen, Tromsė: Universitetsforlaget. TRAUTMANN, R. 1923: Balti-szláv szótár, Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht. URBUTIS, V. 1981: Balty etimologijos etiudai, Vilnius: Mokslas. VAILLANT, A. 1966: A szláv nyelvek összehasonlító nyelvtana III: Az ige, Párizs: Klincksieck. ZINKEVICIUS, Z. 1980-1981: Lietuvių kalbos istorinė gramatika 1-11, Vilnius: Mokslas. Wojciech Smoczyński Beérkezett 2002 11 29 Jagelló Egyetem Általános és Indoeurópai Nyelvészeti Tanszék, ul. Mickiewicza 9/11, 31-120 Krakkó, Lengyelország [email protected]