XVII–XVIII amžių kauniečių (vyrų) pavardžių variantai

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA XLVII (2002), 31–40 A XVII–XVIII. századi kaunasiak (férfiak) vezetékneveinek változatai ALMA RAGAUSKAITĖ Litván Nyelvi Intézet, Vilnius A kaunasi polgárok körében a vezetéknevek kialakulásának folyamata a 17. és 18. században még korántsem fejeződött be, amint ezt a dokumentumokban rögzített számos változat is tanúsítja. Különféle tényezők járultak hozzá ehhez az instabilitáshoz, nevezetesen a lengyel és a latin nyelv használata a hivatalos dokumentumokban, valamint az a tény, hogy kevés figyelmet fordítottak a vezetéknevek pontos reprodukálására. A vezetéknevek 17. századi változatait itt három csoportba soroljuk: (1) helyesírási és fonetikai változatok, (2) a végződésükben különböző változatok, valamint (3) eltérő patronimikus képzőkkel rendelkező változatok. Az utóbbi csoportokat morfológiai változatoknak nevezzük. A cikkben a legtöbb figyelmet az első típusnak szenteljük. Hasonló instabilitás figyelhető meg a 18. századi dokumentumokban is, különösen a helyesírás és a fonetika tekintetében. 0. BEVEZETÉS A kaunasiak vezetékneveinek kialakulásáról már írtak. Megállapították, hogy a helyi kaunasi polgári közösség valamennyi csoportjában a vezetéknevek különböző időpontokban alakultak ki. Megkísérelték azt állítani, hogy a polgári elit vezetéknevei alakultak ki a legkorábban. Már a 16. század első felében a germán eredetű személynevekkel feljegyzett személyek (valószínűleg a városban élő németek- ), valamint egyes, a társadalomban magasabb pozíciót betöltő kaunasi litvánok láthatóan már vezetéknevet viselhettek. A század második felében, valamint a XVII. század első felében a városi rend középső és alsóbb rétegeinek képviselői fokozatosan öröklődő antroponimákra tesznek szert. A XVII. század második felében már minden kaunasi lakosnak volt vezetékneve (Ragauskaitė 2002: 123-143). Ekkor azonban végleges kialakulásuk még nem fejeződött be. Megfigyelték, hogy a XVII–XVIII. században a városlakók vezetékneveit nagyfokú variánsszerűség jellemzi. A vezetéknevek VARIÁNSAInak itt ugyanazon vezetéknév különböző formáit nevezzük (vö. Podol'skaja 1978: 41). Más szóval, a vezetéknév bármely elemének (végződésének, képzőjének stb.) megváltozása már lehetővé teszi, hogy új változatának megjelenéséről beszéljünk. Ez nem csupán a kaunasi névanyaghoz kapcsolódó jelenség. A vezetéknevek változatosságát a XVII. század egy másik litván városában — Vilniusban —, valamint Lengyelországban és Oroszországban is megfigyelték: Hasonlóképpen határozzák meg a vezetéknevek változatának fogalmát más szerzők munkáiban is (vö. Zinkevičius: 1977; Bubak 1981: 251-257; 1986: 112-115, 151-152; Maciejauskienė 1997: 71 stb.). 32 | ALMA RAGAUSKAITĖ ezek, Lettország és más európai államok városnévjegyzékeiben. Részletesen tárgyalták a 17. század eleji vilniusiak személyneveinek változatait, és feltárták keletkezésük körülményeit (Zinkevičius 1977: 55-59; 91-93). Sokat írtak a lengyel városlakók családneveiben található képzők változatosságáról (Bubak 1986: 37, 98, 112). Leginkább e rend orosz családnévváltozatai osztályozásának elméleti problémáit tisztázták (Krakalija 1974: 53-58; Gvozdeva 1990: 13-14; Kučerenko 1990: 45-46). Vizsgálták ragadványnévi személyneveik változatait (Vizgalov 1973: 167-170). Elemezték az orosz antroponimák fonetikai változatait (Superanskaja 1969: 171-198; 1978: 414-430). Érdeklődéssel fordultak történelmi neveik változatai felé (Simina 1970: 189-194). Osztályozást készítettek a változó lett nevek számára (Dambe 1970: 218-219). Aktuálisnak tűnik a Litván Nagyfejedelemség egyik legnagyobb városa — Kaunas — polgárai családnevei további fejlődésének kutatása is. E tanulmány célja a kaunasiak családnévváltozatai kialakulásának okait tárgyalni a XVII–XVIII. században, összehasonlítani őket a mai litván családnevekkel, valamint kiemelni legfontosabb csoportjaikat. Ezenkívül megkíséreljük megvizsgálni, milyen hatással volt a kiválasztott források sajátossága, illetve más tényezők a változatpárok kialakulására. A tanulmány anyagát Kaunas város 1603–1800 között keletkezett 39 okiratkönyvéből gyűjtötték össze?*. Ezeket lengyel és latin nyelven írták. A dokumentumok tartalma változatos. A magisztrátusi könyvekben a tanács határozatairól, a polgárok tartozásairól és pénzügyi ügyeiről írnak. Itt találhatók továbbá a céhszabályzatok, a bírósági jegyzőkönyvek, a lakosok végrendeletei és a városi élet valóságát tükröző egyéb dokumentumok. A városi bíró könyvét kisebb ügyek jegyzőkönyvei alkotják. Az ülnökök könyveibe fűzték be a bírósághoz benyújtott peres felek panaszait, valamint a tárgyalt ügyek jegyzőkönyveit. Az okiratok bejegyzési könyveibe különféle adásvételi szerződéseket, végrendeleteket, adományozásokat stb. írtak be. A XVIII. századtól e könyvekben jegyezték be a központi fellebbviteli, városi és más bíróságok határozatait, valamint a különféle tisztviselők Kaunas városához intézett iratait. A lentvaičiaiak (a városi bíró helyettesei) által tárgyalt ügyeket külön könyvekben jegyezték fel. A polgármesteri könyvekben a polgármesterek és a városi pénztárosok tevékenysége tükröződik. Ezekben a város bevételeiről és kiadásairól szóló jelentéseket, valamint különféle számadásokat fűztek össze“. Összesen 2911 különböző férfi megnevezését írták ki a tárgyalt forrásokból. A XVII. századi dokumentumokból összegyűjtött feljegyzések. 1511 Között jų 1311 (86, 9696 mind a XVII. a. feljegyzések) binárisak, pl. : Albertus Baranowicz (S, 152)*, Gr3egorz Bortkiewicz (MS, 338), Georgius Demer (S. 77), Marka Fiedorowicza (GENS; MS „ 437), Matiasz Jodbelis (MS, 438), Marcin Kafprowicz (S, 168), Walentyna Kielaycia (GEN; MS, 258), Andreas Lang (MS, 304), Jerzego Maiulewicza (GEN; MS, 313), Matyafžu Milkozientysu (DAT; S, 286), Michael Naugard (S, 321), Kaspra Oszkapaltis (MS, 286), Simon Pupeykiewicz (5: 129), Adam Wisztoklis (S, 429), Hanufa Zagiera (GEN; S, 148) ir u.o. 2 Ju a jegyzék a cikk végén található. Egy másik 1636-1646 m. A kaunasi magisztrátus könyvét az Orosz Állami Régi Iratok Levéltárában őrzik Moszkvában (FE. 356. Ap. 1. B. 19588). Ja nem volt lehetőség felhasználni. A korszak dokumentumairól bővebben lásd: Kiaupa (1973: 125-140). 3 4 A tanulmányban szereplő valamennyi személynév anyakönyvezve van. A zárójelekben a történelmi forrás rövidítése és a lapszám szerepel. ir Előfordulnak az alábbi esetnevek rövidítései: birtokos eset — GEN, részes eset — DAT, eszközhatározói eset — INSTR. A KAUNASI POLGÁROK VEZETÉKNEVEINEK XVII–XVIII. SZÁZADI VÁLTOZATAI | A városlakók 200 (13, 04%-a) két keresztény névvel és vezetéknévvel van bejegyezve, pl. Augustyn Pawet Dowiata (S, 307), Jana Euftachego Koiatowicza (GEN; S, 277), Marcin Jan Kozakiewic3 (MS, 97), Jerzy Konftanty Mackiewicz (S, 491), Piotr Kazimiers Saurymowicz (S,238), Chriftianum Franciscum Schacht (MS, 125), Joannem Alexandrum Štephanowic3 (MS, 470), Kazimierz Michat Surwit (S, 79), Joannes Andreas Szymanowfki (MS, 310), Kazimierz Stefan Urbanowicz (S, 444) stb. A XVIII. századból 1400 személy névadatát gyűjtötték össze. 1152 (azaz a XVIII. századi összes bejegyzés 82, 28%-a) kaunasi polgár keresztés vezetéknévvel van bejegyezve, pl. Antoniego Dukiewicza (GEN; AI, 560), Jan Faber (L, 71), Michael Fok (MS, 157), Barttomiey Gruzdz (Al, 280), Macieiowi Hintzowi (DAT; Al, 72), Ernestowi Hirfzfeltowi (DAT; MS, 203), Michala Hofmana (GEN; MS, 202), Jana Kalofa (GEN; L, 109), Jana Kieyzera (GEN; L 0), Joannes Kifter (MS, 157), Michat Kleyn (L, 132), Tomasz Pieczulewicz (AĮ, 197), Matys Reyter (L,, 90), Jozef Rex (L, 140), Johan Szreyter (L, 100), Kr3y[5tofowi Walterowi (DAT; MS, 147) stb. Nyilván rövidség kedvéért 128 (9, 15%-nyi) városlakót csak vezetéknévvel említettek, pl. : Augowiczowi (DAT; L, 71), Bartoszewicza (GEN; Al, 147), Jasiulewicza (GEN; L, 74), Markiewicza (GEN; AKA, 64), Mazurkiewicza (GEN; L, 48), Michalkiewiczowi (DAT; L, 48), Sokolowski (M, 324) és így tovább. A XVII. századdal összehasonlítva megnőtt a három antroponímmal — két keresztény névvel és vezetéknévvel — rendelkező városlakók száma. Így 120 (8, 5796) kaunasi lakost írtak össze, pl. : Daniela Fryderyka Kantela (GEN; Al, 262), Janowi Krystyanowi Lerchowi (DAT; AĮ, 21), Janowi Krzy[5tophowi Plewowi (DAT; MS, 147), Krystyan Henryk Pohibel (M, 353), Piotr Wiadystaw Surwit (Al, 52), Martinus Joannes Szawlowski (AL, 54), Jan Krzysztoff Szrewer (AL 49), Maciey Jozef Wieliczko (AL 20), Stanistaw Piotr Wierzbicki (MS, 435) ir kt. Amint látható, a XVII–XVIII. században nem mindig egy egyházi szent nevét adták keresztnévként. Ez nemcsak Kaunas lakóira volt jellemző. Úgy tűnik, hogy az ilyen bejegyzések tágabb értelemben más európai városok lakóinak megnevezési hagyományával is összefüggésbe hozhatók. Feltételezik, hogy ez a hagyomány különösen Németországban honosodott meg. Ebben az országban már a XV. században a kiváltságos polgárcsaládok két névre keresztelték gyermekeiket (Benson 1990: 195). Érdekes, hogy éppen a legtöbb esetben a Kaunasban élő németeket is két keresztény névvel jegyezték be, pl. : Adam Jerzy Dyryng (L, 112), Jana Krystyana Gatermana (GEN; Al 205), Andrzey Jakub Hirfzfeld (Al, 6), Jakub Frydrych Stolc (MS, 235), Jana Bernarda Szwarca (GEN; Al 160), Karol Reinhold Wunderam (Al,,482) és mások. Figyelemre méltó, hogy a kaunasi bírósági ügyek bejegyzéseiben ugyanazokat a kaunasiakat nem csupán egyszer említik. Mint kiderült, az ügyek egy részét másodfokú bírósághoz továbbították. A személyek azonosságát a különböző évek bejegyzéseiben a polgárok nevei, tisztségeik és mesterségeik elnevezései segítenek megállapítani. A bemutatott példákból világosan látható, hogy kizárólag ugyanazon személyek vezetéknevének változatairól lesz szó, pl. : Bartlomiei Hrys3kaitis (VSM 82) —a tisztességes Bartlomiei Hrys3kiewicz kovieni polgár (GEN; VSM 82); a tisztességes Kasper Perkunelis cipész és kovieni polgár (MV 216) —a tisztességes Kasper Perkunowics cipész és kovieni polgár (MV 62); Kazimierz Hofzkiewicz úr, Kowno tanácsosa (SV, 105) —Kazimierz Ofzkiewicz úrnak (GEN; SV, 127); Antoniemu Narodzkiemu, Kowno város tanácsosának (DAT; SV, 254) —Antoniemu Narockiemu, kovieni tanácsosnak (DAT; SV, 254) és így tovább. 34 | ALMA RAGAUSKAITĖ A kaunasiak vezetékneveinek változatait tárgyalva formáikat a jelenlegi vezetéknevekkel hasonlítjuk össze". Elsőként a szerkezetileg legközelebbi vezetéknevek kerülnek bemutatásra, amelyek a változó nemek alátámasztásához szükségesek. Mivel egy konkrét város vezetékneveinek változatait vizsgálják, figyelembe veszik a mai vezetéknevek lokalizációját is. Természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy az emberek minden korban vándoroltak. Egy olyan nagyvárosba, mint Kaunas, más városok és falvak lakói is érkeztek, és telepedtek le véglegesen. Amint említettük, minden kaunasi valószínűleg már a XVII. században rendelkezett vezetéknévvel. Ezért a vezetéknevek nemeinek tárgyalása ezzel az évszázaddal kezdődik". 1. A XVII. SZÁZADI VEZETÉKNEVEK VÁLTOZATAI 1.0. A XVII. századtól kezdve a forrásokban különféle vezetéknévváltozatok figyelhetők meg. Három csoportba sorolták őket: 1) a grafikai és fonetikai különbségek miatt kialakult vezetéknévváltozatok, 2) a toldalékokban különböző vezetéknévváltozatok, valamint 3) eltérő patronimikus képzőkkel rendelkező vezetéknévváltozatok. Paskutiniųjų dviejų grupių variantai Cia vadinami MORFOLOGINIAIS. 1.1. Surinkta nemažai variantų, susidariusių dėl užrašymo bei fonetinių skirtumų. Jie pateikiami pagal abėcėlę: 1607 m. Maciey Balicki (V, 231) | 1606 m. Maciei Belicki (V, 19), plg. db. pvd. Balickis ir Belickis; 1610 m. Jan Barankisskis (VSM 438) | 1610 m. Jan Berankifkis (VSM 438), plg. tik db. pvd. Berarikis; 1665-ben Georgio Cafimiro Barowfki (S, 160) | 1668-ban Georgio Cafimiro Borowfki (S, 288), vö. db. családnév. Barauskas, Barovskis és Borduskas, Borovskis; 1610 m. Joannes Casparowic3 (M, 561) | 1610 m. Joannes Casprowic3 (M. 562), plg. db. családnév. Kasparavicius; 1625-ben Jakub Daugielis (MV 150) | 1626-ban Jacobi Dagiel (MV 308), vö. db. családnév. Daugelis és Dagėlis; 1662-ben Joannes Dembkow/ki (S. 6) | 1672-ben Joannes Dempkowski (S, 340), vö. csak a vezetéknevet. Dempkduskas; 1668-ban Macieia Gorfkiego (GEN; S, 298) | 1663-ban Mathice Gurfki (S, 23), vö. db. vezetéknev. Gorskis és Gūrskas, Gūrskis; 1670-ben Jofepho Jauczykiewicz (S. 406) | 1670-ben Jofepho Jauczukiewicz (S, 406), ma ilyen vezetékneveink nincsenek; 1625-ben Jerjego Eabanow/fkiego (GEN; MV 136) | 1627-ben Jerzego Labunow/fkiego (GEN; MV 398), vö. db. vezetéknev. Labanauskas, Labanovskis és Labunduskas, Labunovskas, Labunovskis; 1612-ben Mathias Plekaicis (S, 5) | 1617-ben Mathice Plakaitys (S, 522), vö. db. u.o. Plekaitis és Plakys; 1631-ben Joannis Raczkiewicz (S, 173) | 1640-ben Joanis Roczkiewicz (S, 248), vö. db. u.o. Račkėvičius és Ročka, Ročkaitis és mtsai. ; 1625-ben Woyciech Rud3ianski (GEN; MV 154) | 1627-ben Woyciech Rudsin/kiego (GEN; MV 390), vö. db. u.o. Rudzianskas és Rudzinskas; 1666-ban Kafpra Zydkiewicz (GEN; S, 257) | 1666-ban Gafparum Zytkiewicz (S. 256), vö. db. u.o. Žydkėvičius és Žitkėvičius. Ahogy | már említettük, a XVII. században a város jogi és közigazgatási dokumentumait olyan személyek írták, akiknek anyanyelve többnyire nem a litván volt. A vezetéknevek rögzítésekor azok bizonyos nemeit nagyon eltérő módon adták vissza. Az említett vezetéknevek egy része a 6 Jelenlegi vezetéknevek forrása: Vanagas, szerk. (1985–1989). 4 A XVII–XVIII. századi kaunasi polgárok vezetékneveinek változatait tárgyalva így vagy úgy Z. Zinkevičius, J. Bubak, V. Maciejauskienė és mások munkáira támaszkodtunk (lásd Zinkevičius 1977; Bubak 1981: 251–257; 1986: 112–115; 151–152; Maciejauskienė 1990: 263–273; 1991: 118–151; 1993: 34–99; 1997: 71–88). XVII–XVIII. SZÁZADI KAUNASI POLGÁROK VEZETÉKNEVEINEK VÁLTOZATAI | 35 különféleképpen megváltoztatva. A szláv és a litván nyelv kölcsönhatása miatt szabályszerűen nem különböztetik meg az ai, e, a és o, valamint az o és u magánhangzókat. Összekeverik a b és p, illetve a t és d mássalhangzókat. A vezetékneveket tehát úgy írták le, ahogyan az írnokok hallották és értették őket. 1.2. Csupán néhány esetet soroltak a végződésükben különböző vezetéknevű változatok második típusába. Ezek: 1615 m. Valentin Burnifkis (S, 368) | 1615 m. Valentin Burnifko (S, 367), vö. csak db. o. pl. Burnys, Būrnikas és mtsai. ; 1609-ben Matys Csernis (VSM 245) | 1609-ben Matys Csernius (VSM 246), vö. db. o. pl. Černis, Černys és Černius; 1607-ben Andrjei Raudos (V, 257) | 1607-ben Raudis (V, 220), vö. db. o. pl. Raūdas és Raūdis, Raudys. E változatokból nincs sok, mivel a vezetékneveket a nem litván nyelvű szövegekben gyakran végződések nélkül írták le. 1.3. A harmadik csoportba a különböző patronimikus képzőkkel rendelkező vezetéknevek alakjai tartoznak. Részletesebben három alcsoportra osztották őket: 1) változó litván patronimikus képzőkkel rendelkező vezetéknevek változatai, 2) különböző szláv patronimikus képzőkkel rendelkező vezetéknevek változatai és 3) eltérő eredetű patronimikus képzőkkel rendelkező vezetéknevek változatai. 1.3.1. Az első alcsoportba a különböző litván patronimikus képzőkkel rendelkező vezetéknevek alakjai sorolhatók. Csak néhány ilyen eset említhető, pl.: 1612 m. Georgius Brandziun (S, 25) | 1613 m. Georgius Brandzaytis (S, 89), ma már ilyen vezetéknevek nincsenek; 1626 m. Matysowi Dylonowi (DAT; MV 259) | 1626 m. Macieia Dyluna (GEN; MV 274), vö. csak db. vez. Diliūnas; 1621-ben Joannes Perdaytis (S, 745) | 1621-ben Joannes Perdonis (S, 748), ma ilyen vezetéknevek nem ismertek. Egyébként e vezetéknevek változatait J. Oksas (2000: 183) is észrevette. Nyilvánvaló, hogy az idegen nyelvű írnokok nemcsak a szláv, hanem a litván patronimikus képzőket is összekeverték: -aitis, -onis, -ūnas. Erre egy másik körülmény is hatással lehetett. A kaunasiak a 17. század eleji bíróságokon litvánul beszéltek. Amikor védekeztek vagy panaszaikkal feljelentették sérelmeik okozóit, maguknak kellett bemutatkozniuk. Litvánul elmagyarázták, hol laknak, kinek szolgálnak, kinek a rokonságához tartoznak stb. Feltételezhető, hogy akkoriban nem voltak túlságosan tudatosak, és magukat különbözőképpen is megnevezhették. Ezért a bírósági aktusokban meghonosodtak a litván patronimikus képzők használatának alábbi tendenciái. 1.3.2. A második alcsoportban — ugyanazon vezetéknevek különböző szláv patronimikus képzőkkel való használatának esetei: 1609 m. Piotr Baltromieiewic3 (VSM 251) | 1610 m. Piotr Bartlomieiowic3 (VSM 436), vö. csak db. vez. Baltramiejūnas; 1626-ban Jozeph Borowic3 (MV 297) | 1628-ban Jozeph Borewic3 (MV 435), vö. tik db. vez. Baravicius; 1625 m. Adam Dominikiewic; (MV 123) | 1625-ben Adam Dominikowic3 (MV 105), vö. tik db. v. Dominykas®; 1625-ben Stephanowi Dwilowic3owi (DAT; MV 174) | Stephana Dwilewic3a (GEN; MV 173), vö. db. vö. Dvylavičius, Dvylovičius és Dvilevicius; 1608-ban Banis Grygowic3 (VSM 86) | 1608-ban Bania Grygiewic3a (GEN; VSM 21). Vö. még. vö. Grigavicius, Grigovičius és Grigėvičius; 1607-ben Piotr Gulbinowicz (V, 278) | 1607-ben Piotrowi Gulbiniewicjowi (DAT; V, 158). Vö. csak még. vö. Gulbinavicius, Gulbinovicius; 1626-ban Krz3ys3toff Jeremias3ewic3 (MV 204) | 1626-ban Kr3ysjtoffa Jeremias3owicza (GEN; MV 182), ma már nincsenek ilyen vezetéknevek; 1626-ban Jana 8 A jelenlegi név a következőből van megadva: Kuzavinis, Savukynas (1994). 36 | ALMA RAGAUSKAITĖ Macieiowicja (GEN; MV 166) | 1624-ben Jana Macieiewicsa (GEN; MV 65), vö. uo. vez. Maciejauskas, Maciejaūskas, Maciejénas, Maciejėvskis, Maciejovskis; 1610-ben Piotr Maciulowic3 (VSM 484) | 1610-ben Piotru Maciulewic3u (DAT; VSM 484), vö. adatbázis vö. Maciulavičius és Maciulėvičius; 1610-ben Jakub Markowic3 (VSM 480) | 1610-ben Jakubem Markiewic3zem (INSTR; VSM 396), vö. adatbázis vö. Markavicius és Markėvičius; 1606-ban Jana Mikotaiowicja (GEN; V, 20) | 1607-ben Jan Mikotlaiewic5 (V, 154), vö. adatbázis csak egyes szám Mikolajunas, Mikolajūnas, Mykolojinas; 1607-ben Jozef Pukienowic3 (V,233) | 1607-ben Jojefowi Pukienewicsowi (DAT; V, 236), plg. csak többes szám családnév Pukėnas, Pūkėnas, Pūkėnas, Pukėnis, Pitkénis; 1607-ben Mathias Szymkiewics (M, 263) | 1610-ben Matys Szymkowic3 (M, 558), plg. többes szám családnév Simkévicius és Simkavicius; 1670-ben Paulo Walowicz (S,411) | 1673 m. Pawla Walewicza (GEN; S, 563), vö. vö. múlt idő Valavicius ir Valévicius. Ezek a vezetéknév- -változatok valószínűleg a keleti szláv apanevek képzési tendenciái miatt alakultak ki. Mivel a más nemzetiségű írnokok számára a szláv patronimikus képzők -evič ir -Ovič csupán „az orosz végződés formája volt a fiú megjelölésére” (Jablonskis 1979: 243). Ezért ugyanazt a vezetéknevet mindkét toldalékkal leírták. 1.3.3. A harmadik alcsoportba a különböző eredetű patronimikus toldalékokat tartalmazó vezetéknevek változatai tartoznak: 1604—1610 m. Gregorius Balwierun (M, 136) | 1604-1610 m. Georgius Balwierowic; 3 (M, ma 142), már nincsenek ilyen vezetéknevek; 1606 m. Lenart Braidziewicz (VSM 74) | 1607 m. Leonardo Braidsiun (A 401), VSM-ben sincsenek ilyen vezetéknevek; 1604-1610 m. Casparis Gruminaytis (M, 221) | 1604-1610 m. Caspar Gruminowicj (M, ilyen 44), vezetéknevek most nincsenek; 1603-1629 m. Marcin Janonis (MV 51) | 1603-1629 m. Marcin Janowic3 (MV 181), plg. adatbázis vezetéknév Janonis és Janavicius:; 1684 m. Walentin Mifselunas (MS, 234) | 1684 m. Valentinum Mifselewicz (MS, plg. 248), db. pvd. Miseliinas; 1603-1629 m. Dominika Narkuna (GEN; MV 212) | 16031629 m. Dominika Narkiewicsa (GEN; MV 212), vö. acc. o. sz. Narkiinas ir Narkévičius; 1603-1629 m. Janowi Nieflanayciowi (DAT; MV 57) | 1603-1629 m. Jan Nieftanowicj (MV-ben 86), ilyen vezetéknevek sincsenek; 1603-1629 m. Jana Stankuna (GEN; MV 155) | 1603-1629 m. Jana Stankiewic3a (GEN; MV 331), vö. uo. pv. Stankévičius ir Stankiinas; 1604-1610 m. Bernardus Szymkun (M, 128) | 1604-1610 m. Bernardum Szymkowicj (M, vö. 144), uo. vö. Simkiinas ir Simbavidius, Valószínűleg leggyakrabban az orosz kancelláriai hagyomány hatására az autentikus, maguk a városlakók t. y. által használt litván patronimikus képzőket -aitis, -ėnas, -onis, -ūnas, a bírósági írnokok szláv képzőkkel cserélték le -evič ir -ović. 2. XVIII SZÁZADI VEZETÉKNEVEK VÁLTOZATAI 2.1. A XVIII. a. században a vezetékneveket szintén pontatlanjų ul jegyezték fel, alakjuk ingadozott. Különösen sok tų vezetéknév-változat keletkezett grafikai és fonetikai sajátosságok miatt, például: m." 1773-1775 Alexander Anyfžkiewicz (L, 125) | Alexander Anufzkiewicz (L, vö. 100), db. pvd. Aniškėvičius ir Anuškėvičius; 1768-1771 m. Jerzy Dyminfki (L, Amikor a ’ dokumentum lapjai nagyon összekeveredtek, csak a levéltári leírásban megadott, a dokumentum hozzávetőleges kronológiai határait tüntetik fel. XVII–XVIII. SZÁZADI KAUNASI VEZETÉKNEVEK VÁLTOZATAI | 37 109) | Jerzy Tyminfki (GEN; L, 22), vö. db. vez. Diminskis és Timinskis; 1775— 1776-ban Stan Dobrowskiemu (DAT; L. 77) | Stanistaw Dombrow/ki (L 91), plg. db. vez. Dabrduskas és Dambrauskas, Dambrauskis, Dambraiiskis, Dombrduskas, Dombrovskis; 1754-1759-ben Tomafza Dzigkiewicza (GEN; L, 58) | Tomafzowi Dzinkiewiczowi (DAT; L, 45), plg. db. uo. Dzenkévicius és Dzinkévicius; 1763-1765-ben Symon Katucki (L, 16) | Symon Kotucki (L, 15), plg. db. uo. Kalūckas; 1763-1765-ben Toma/za Kontakiewicza (GEN: L, 25) | Tomafzowi Kantukiewiczowi (DAT; L. 119), plg. tik db. uo. Kantakévicius; 1763-1765-ben Macieiowi Kopylowiczowi (DAT; L..42) | Maciey Koputowicz (L. 153), plg. tik db. uo. Kapulskis; 1763–1765-ben Franciszek Loszakiewicz (L, 35) | Francifzek tafzžukiewicz (L. 15), vö. még az db. pvd. Lašakevičius és Lasukas; 1768— 1771-ben Jerzemu Lugaytowi (DAT; L, 109) | Jerzemu Lungayto (1,30), vö. csak az db. pvd. Liugdila; 1773-ban Antoniemu Miranowiczowi (DAT; L 45) —Antoni Mironowicz (L, 126), plg. tik db. pvd. Mironavicius; 1776–1778-ban Piotr Moraw/ki (L, 25) | Piotrowi Murawskiemu (DAT; L, 73), vö. db. rövidítése; Morduskas, Moravskis és Murauskas; 1763—1767-ben Antoniemu Narockiemu (DAT; SV,254) | Antoniemu Narodzkiemu (DAT; SV, 326), vö. db. rövidítése; Narockis; 1775–1776-ban Jan Paziemkow- /ki (L 64) | Jana Pozienkow/- fkiego (GEN; L 45), ma már nincsenek ilyen vezetéknevek; 1763–1765-ben Dominika Radziewicza (GEN; L. 2) | Dominikowi Rodziewiczowi (DAT; L. 182); 1763–1765-ben Jakuba Rodziewicza (GEN; L, 192) | Jakub Rudziewicz (L. 28), vö. db. rövidítése; Radzėvičius, Rodzėvičius és Rudzėvičius; 1715–1737-ben Adama Stanistawa Skuderewicza (GEN; Al 134) | Staniftawa Skuderowicza (GEN; Al, 145), de vö. db. rövidítés Skuderis; 1780–1781-ben Jozeff Sosinfki (L, 61) | Jozeff Susinski (L, 213), ma ilyen vezetéknevek nem ismertek; 1773-ban Michal Taramowicz (L, 127) | Michat Tarymowicz (L, 25), vö. db. rövidítés Kiejtés; 1776–1778-ban Jan Zygmantowicz (L,6) | Jan Zygmuntowicz (L,76), vö. db. rövidítés Zigmantavicius és Zigmuntavicius, Zigmuntovicius. Meglepő az itt bemutatott 18. századi kaunasi vezetéknevek nemi változatossága. És ebben a században törvényszerűen és nem törvényszerűen egyes magánhangzókat másokkal cserélnek fel. Megfigyelték, hogy az «a magánhangzót bizonyos esetekben 0,0 —4,0 — u, e —i váltja fel. A c és ¢, a d és f, az m és n mássalhangzók így vagy úgy váltakoznak. Erre hatással volt a megváltozott, nem litván XVIII. századi kaunasi városi hivatalnoki környezet. Ezért ebben az időszakban alakult ki a legtöbb vezetéknévváltozat különféle szláv képzőkkel, fonetikájuk nem litván. 2.2. Előfordulnak egyes vezetéknevek morfológiai változatai. 2.2.1. Megfigyeltek litván és szláv patronimikus képzőkkel kapcsolatos váltakozási eseteket, pl. Krzysztoffa i Anny Giedrayciow (GEN; AĮ,,402) | Giedrowiczowie (AI, 143), vö. db. vsz. Giedraitis és Giedravicius. 2.2. 2. A szláv képzők használati tendenciáit a következő példák tükrözik: 1755–1763 m. Bartlomieiowi Maciulewiczowi (DAT; L, 177) | Bartlomieiowi Maczulfkiemu (DAT; L, 139), vö. db. pvd. Maciulėvičius és Maculskis. 1773-ban Samuelem Wafilewic3 (MS, 234) —1771-ben Samuel Wasilewski (MS, 158), vö. db. pvd. Vasilėvičius és Vasilėvskis. A bemutatott változatokból világosan látható, hogy a különböző nyelvek XVIII. századi használata is akadályozta a vezetéknév írásbeli alakjának megszilárdulását. 38 | ALMA RAGAUSKAITĖ 3. ÖSSZEFOGLALÓ MEGJEGYZÉSEK Összefoglalva a jelen tanulmányban kifejtetteket, elmondható, hogy a XVII–XVIII. században a kaunasiak vezetékneveinek végleges kialakulása még nem fejeződött be. Erről tanúskodik a különböző vezetéknevű változatok sokasága. Megjelenésüket különféle körülmények idézték elő. Mindenekelőtt a kaunasi városi tanács, a vogt és az esküdtek bíróságainak irodái könyveiket, amelyekben a kaunasiak vezetékneveit rögzítették, nem litvánul, hanem régi lengyel és latin nyelven írták. Így a városlakók antroponimáit szlavonizálták, latinizálták és így tovább. Ezért ugyanannak a személynek már kialakult vezetékneve az ügy különböző bejegyzéseiben valamilyen módon megváltozhatott. A vizsgált okiratkönyvek sajátosságai hatással voltak az említett jelenségre. Ezeket általában gyakorlati megfontolásokból írták, ezért a kaunasiak vezetéknevének pontos írásmódja senkit sem érdekelt. A már említett felperest vagy alperest az ügy tárgyalásának egy másik jegyzőkönyvében a vezetéknév eltérő alakjában is feljegyezhették. Ez a változatosság részben a városlakók nem hivatalos megjelölésével is összefügg. Ugyanis a XVII–XVIII. században a kaunasi bíróságokon megengedték nekik, hogy beszéljenek, és különféle kérdésekre válaszoljanak. Teljesen lehetséges, hogy ezek a személyek magukat is különbözőképpen nevezték. A XVIII. században, amikor a városi hivatalok környezete nem litvánná vált, különösen kedvező feltételek alakultak ki ugyanazon vezetéknév különféle formáinak elterjedéséhez. Összegzésképpen a következő következtetések vonhatók le: 1. A XVII–XVIII. században a kaunasi városlakók vezetéknevének alakjai még ingadoztak. 2. A XVII. századi családnévváltozatokat három csoportba sorolták: 1) az írásmódbeli és fonetikai sajátosságok miatt kialakult családnévváltozatok, 2) a toldalékokban különböző családnévváltozatok és 3) eltérő patronimikus képzőkkel rendelkező családnévváltozatok. Az utóbbi két csoport változatait a cikkben MORFOLÓGIAI változatoknak nevezték. Leginkább az első csoport családnévformáit tárgyalták. 3. A XVIII. században a kaunasi városi aktakönyvekben feljegyzett családnevek szintén változatosak voltak. Különösen sok grafikus-fonetikai családnévváltozat fordult elő. FORRÁSOK Al, —1693. évi aktusbejegyzések könyve. A Vilniusi Egyetem Könyvtárának Kézirattára (a továbbiakban —VUBRS). E. 7. B. 13868, 1. Al, az 1738–1749. évi okiratbejegyzések könyve. VUBRS. E. 7. B. 13868, 2. Al, —az 1743–1748. évi okiratbejegyzések könyve. VUBRS. EF. 7. B. 13868, 3. Al, —1749–1753. évi okiratbejegyzési könyv. VUBRS. E. 7. B. 13868, 4. AĮ, —1747–1768. évi okiratbejegyzési könyv. Litván Állami Történeti Levéltár (a továbbiakban — LVIA). E SA. B. 13870. Al, —1763–1773 m. aktų įrašų knyga. LVIA. E. SA. B. 13871. Al -1771–1781 m. aktų įrašų knyga. LVIA. E SA. B. 13872. Al – 1780–1784. évi okiratbejegyzési könyv. LVIA. F. SA. B. 13873. AĮ,—1781–1788. évi okiratbejegyzési könyv. LVIA. E SA. B. 13874. AĮ,,—1789–1792. évi okiratbejegyzési könyv. LVIA. E SA. B. 13877. AĮ,,—1796–1798. évi okiratbejegyzési könyv. LVIA. E SA. B. 13877. AKA, — az 1779–1781. évi levéltári könyvek jegyzéke, 2. LVIA. E SA. B. 18657. AKA, — az 1788–1809. évi levéltári könyvek jegyzéke. LVIA. E SA. B. 18653. XVII–XVIII. SZÁZADI KAUNASI VEZETÉKNEVEK VÁLTOZATAI |39 B,—1779–1780. évi polgármesteri könyv. LVIA. E. SA. B. 19625. B,-1780–1785. évi polgármesteri könyv. LVIA. E. SA. B. 19622. L,-1754-1759 m. lentvaičio knyga. LVIA. E. SA. B. 19588. L,-1755-1763 m. lentvaičio knyga. LVIA. E. SA. B. 19592. L.-1763–1765 közötti lentvaitis könyve. LVIA. E. SA. B. 19602. L.-1768–1771 közötti lentvaitis könyve. LVIA. E. SA. B. 19596. L,-1771-1773 m. lentvaičio knyga. LVIA. E. SA. B. 19599. L,—-1773 m. lentvaičio knyga. LVIA. E. SA. B. 19601. L,-1773-1775 m. lentvaičio knyga. LVIA. E. SA. B. 19605. L,—-1775-1776 m. lentvaičio knyga. LVIA. E. SA. B. 19606. L,-1776–1778. évi Lentvaitis-könyv. LVIA. E. SA. B. 19607. L,,—1778–1781. évi Lentvaitis-könyv. LVIA. E. SA. B. 19627. L,,-1780-1781 m. lentvaičio knyga. LVIA. E. SA. B. 19610. M, —-1604-1610 m. magistrato knyga. VUBRS. E. 7. B. 13856. M, —1752–1786. évi magisztrátusi ülések jegyzőkönyvei. LVIA. E. SA. B. 19587. M, –1786–1796. évi magisztrátusi ülések könyve. LVIA. E. SA. B. 19560. MS, — vegyes könyv 1683–1773-- ból: a magisztrátus üléseinek jegyzőkönyvei, a magisztrátus és az ülnöki bíróságok jegyzőkönyvei és okiratai. VUBRS. E. 7. B. 13867. MS, — vegyes könyv 1686–1776-- ból: a magisztrátus üléseinek jegyzőkönyvei, a magisztrátus és az ülnöki bíróságok jegyzőkönyvei és okiratai. VUBRS. E. 7. B. 13867. MV -1603–1629 közötti vegyes magisztrátusi és vogti könyv. VUBRS. E. 7. B. 13855. S, —1610–1622 közötti ülnöki könyv. VUBRS. F. 7. B. 13861. S, —1622–1640. évi esküdtek könyve. LVIA. E. SA. B. 13863. S, —1662–1673. évi esküdtek könyve. VUBRS. E. 7. B. 13865. SV, — a suolininkų ir vaito teismo 1738–1762. évi könyve. LVIA. E SA. B. 19589. SV, — a suolininkų ir vaito teismo 1763–1767. évi könyve. LVIA. E SA. B. 19593. V, -1606-1608 m. vaito knyga. VUBRS. EF. 7. B. 13859. VSM -1608-1616 m. mišri vaito, suolininkų ir magistrato knyga. VUBRS. EF. 7. B. 13860. LITERATŪRA BENSON, S. 1990: Variations in the Swedish forename system. Proceedings of the XVIIth International Congress of Onomastic Sciences 1. Helsinki, 13-18 August 1990, Helsinki: The University of Helsinki and the Finnish Research Centre for Domestic Languages, 194-201. BuUBAK, J. 1981: Ilponecc popmupoBanHs IIOJIbCKHX (paMHINI B IOXHOH 4aCTH TEDpDpHTOpHH Maso ITOJIbINH B XV-XVII Be. Proceedings of the International Congress of Onomastic Sciences 1. Cracow, August 21-25, 1978, Wroctaw-Warszawa—-Krakow-Gdansk-L.6dz: Zaktad Narodowy im. Ossolinskich, 251-257. BUBAK, J. 1986: Proces ksztattowania si¢ polskiego nazwiska mieszczarnskiego i chlopskiego, Krakow: Nakladem Uniwersytetu Jagiellonskiego. DAMBE, V.[JIaMsE B. O] 1970: BapuanTs! narsiickux ume. Hukonos, B. A., Cynepanckas, A. B., pexn., Arnmpononumuxa, Mocksa: Hayxka, 218-219. GvOzDEVA, E. L. 1990: Mopdonornyeckne BapHaHThl MYKCKHX KaJIeHAapPHBIX HMEH B PYCCKO# J1€710BOH nucbMeHHocTH XIV-XVI BB. [llocma pecnybaikancoka onomacmuyna kongepenyis 4—6 zpydna 1990 poky. Te3u donoeidei i nosioomaens. Teopemuuna ma i icmopuuna onomacmuxa, Onecca: IHCTITYT MOBO3HABCTBA IM. 0.0. Ilore6ni 13-14. JABLONSKIS, K. 1979: Istorija ir jos šaltiniai, Vilnius: Mokslas. Kiaura, Z. 1973: Kauno miesto senojo archyvo likimas. Lietuvos TSR mokslų akademijos darbai. Serija A, 2 (43), 125-140.