Étymologie du lituanien « ir » ‘et’ et « yra » ‘est’

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA XLIX (2003), 61–62 A litván ir „és” és yra „van” etimológiája WITOLD MANCZAK Krakkó A szláv nyelvekben az olyan névmások, mint a lengyel to, orosz. èto, ukrán a ce helyettesítheti a kopulát. Több szláv nyelvben az „és” jelentésű kötőszavak a tnévmási tőből származnak: ukr. ta, Russ. da < ta, belorusz. dy < da < ta. Azt állítják, hogy a litván nyelvben az yra és ir közötti hasonlóság nem véletlen, hanem párhuzamba állítható a névmási alakok szláv használatával, mind a kopula pozíciójában, mind pedig kötőszavak forrásaként. Az „ob, oder” címszó alatt Fraenkel szótárában a következőt említi: „lit. ha „und, auch”, preuB. ir „auch”, lett. ir „und” (most a jövevénysun zó által kiszorítva- ), „auch, sogar” [...] Továbbá ezzel rokon a gör. dpa, dp, „mert, 6x tehát, mert szintén, szintén éppen, éppen”.’ S. v. esmi , le ugyanez a szerző többek között ezt írja: „über lit. 3. Praes. yra, lett. ir(a), die ein urspr. Subst. a(z) jelentés „Létezés, valóság, dolog” voltak, s. J. Schmidt [...J, Gauthiot [...], Verf. [...] Gauthiot az arménre hivatkozik. ir „dolog, ügy, tény, valóság”. Stang (1966: 414–416) úgy véli, “... hogy az yra egy régi Határozószó vagy egy régi A következő típusú aurè zuriickgeht közbevetésre vezethető vissza. Lit. aurè („siche da”) bizonyára a következővel lesz Jogosan az sl.-lel ovs-szel állítják [...] össze [...] Nyberg [...] az aurè-t az av.-val állítja össze. avara (itt), középiráni avar (itt, ott) összeállítja. Wie aure-, anrezu *ava, ana-, so kônnte yra zum Pronominalstamm igehôren. Es ist mir aber klar, dass diese A magyarázat bizonyos nehézségekkel jár... Ich halte also für es denkbar, dass *ira, ehe seine es überlieferte Bedeutung bekam, als Interjektion fungiert hat, wie heute aurè, anrékui [...] Az ember azonban elképzelhetne egy másik lehetőséget is. Es elképzelhetőnek tűnik számomra, hogy az yra eredetileg adverbiJelentés „itt”, „ott” [...] voltak [...] In ennek Ekkor hajlamosak lennénk az yra, aurè, anremit r jelentését a lit. „és, valamint, továbbá” jelentésével azonosítani, továbbá taže jelentését is, ólitván; l. még: kur, visur stb., lett. kūr..., avesztai avara, szanszkrit térhi (akkor) [...], gót her [...] zu azonosítani.” Szerint Palmaitis (1984: 132), „ami ... illeti balti *irū, it ... úgy tűnik to be kölcsönzött to IndoEurópai a következőből Kartvél Szván-szerű *(H-)i-r-a, r lévén Közös Kartvél gyök „lenni”, i- — verziós formáns, a a — puszta tő of végződésének vokalizációja [...] So eredetileg A *Hira jövő no idejű jelentéssel bírt, és kölcsönözték in „balti” indoeurópai és örmény masdar.’ Végül Smoczynski (1989: 8) megemlíti ‘yra “van”, dial. ÿra, pl. 2 yrot(és): stlot. girragh (= jirag), tot. tárcsázza. harag „van”; az os. alakja alighanem to megkövesedett. 3 jelen. „i-n-ra „keletkezik, megjelenik” [...], od gyök *érie. < *erH- „megmozdulni; felállni, föltámadni” ?. Most szeretnénk felhívni a figyelmet arra a tényre, le hogy a szláv nyelvekben, il y a egy kötőszó fa „és”, au amelyről de Vasmer ezt írja az orosz nyelv etimológiai szótárában: 62 | WITOLD MANCZAK „ta Konj. ]}**alkalmazás auto?** ukrán. és, óorosz. és, továbbá „de, íme, lám”, óbolgár. és „ezért” (Supr.), bolgár. és „és, és így, tehát” [...], óegyházi szláv. fa —ta „mind —mind”, fa „azonban”, szlovén. ta „igen, azonban- ”. II Mindenesetre rokonságban a névmással. *t6 [...]” Erről a kötőszóról további információk találhatók egy olyan szótárban, amely cseh nyelvészek közös munkája, és amelynek címe Etymologicky slovnik slovanskych jazykii. Slova gramatickd a zdjmena, 11. köt. (Prága, 1980, 631. o.): „eredete alapján nyilvánvalóan elsődleges indulatszó, hasonlóan annak zöngés var. da alakjához (amelynek egyebek mellett ‘és’ jelentése is van; az ukránban ebben a jelentésben mindkét alak előfordul). Pfitom bizonyos patïi a tpronominális alaphoz, de megfontolandó lenne-e benne esetleg megmerevedett esetet látni, pl. abl. (vö. szanszkrit tat ‘és ezért’, homéroszi tw ‘azután’) — éppen úgy, mint az etimológiailag rokon ro, té, ti és te alakokban, illetve a zöngés var. da /do, de, di, dy. — Inkább a hettitával való összevetés kínálkozik. ta ‘und’ [...]; het. ta se liši od sl. ta csupán rövid kvantitással, (ha egyáltalán szl. ta prastaré a tedy < *to/ à)” További részletekért lásd még Mańczak (2003). Ezenkívül érdekes megfigyelni, hogy lengyelül nemcsak azt lehet mondani, hogy moj sąsiad jest marynarzem ‘a szomszédom tengerész’, hanem azt is, hogy moj sqsiad to marynarz ‘a szomszédom tengerész’. Mindazonáltal különbség van a lengyel között. a szomszédom tengerész et fr. mon voisin c'est un marin, és abban áll, hogy a lengyel mondatban a kopula elmarad. Másképpen fogalmazva, lengyelül a jest „van” kopula helyettesíthető a to „ez” névmással. Ugyanez a lehetőség más szláv nyelvekben is fennáll, vö. orosz Ivan —èto soldat „János katona”, belorusz praca —hèta krynica bahaccja „a munka a gazdagság forrása- ”, ukrán Kyjiv —ce stolycja Ukrajiny „Kijev Ukrajna fővárosa”. Tegyük hozzá, hogy az ukr. ce két névmás: a to és a se kontaminációjával magyarázható. Látható tehát, hogy bizonyos szláv nyelvekben ugyanaz a gyök található meg egy „és” jelentésű kötőszóban (vö. ukr. chlib ta voda „kenyér és víz”, orosz sosna da (< ta) osina „fenyő és rezgő nyár”, b.-rusz. dzer dy (<da < ta) noë „éjjel-nappal”) és egy, a kopulát helyettesíteni képes névmásban (vö. a fenti példákat- ). Ilyen körülmények között úgy tűnik számunkra, hogy nem zárható ki: a lit. ir „és” és yra „van” közötti hasonlóság, távolról sem véletlen lévén, párhuzamos azzal, amely az orosz sosna da osina és az Ivan —čto soldat között áll fenn. Végeredményben rengeteg hasonlóság van a balti és a szláv nyelvek között. RÉFÉRENCES MANCZAK, W. 2003: Az orosz ta ‘és’ etimológiája. Slavia Orientalis 52, 111–113. PALMAITIS, L. 1984: Indo-European Masdar as the 3rd Person and yrà in Baltic. Baltistica 20, 126–135. SMOCZYNSKI, W. 1989: Studia batto-stowiariskie 1, Wroctaw stb. : Ossolineum. STANG, Chr. S. 1966: A balti nyelvek összehasonlító grammatikája. Oslo stb. : Universitetsforlaget. Witold Mañczak Beérkezett 2003. 11. 24. Zakatek 13/59, 30-076 Krakow, Pologne [email protected]