Šiaurės vidurio Lietuvos vietovardžiai su priesaga „-išk-“

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA L (2004), 1 -10 Észak-közép- -litvániai helynevek az -išk képzővelRENATA ENDZELYTĖ Vytautas Magnus Egyetem, Kaunas Ez a tanulmány az -iškképzővel képzett litván tulajdonnevekkel foglalkozik, amely az indoeurópai *-isk'- képzőre vezethető vissza. A legtöbb esetben ez a képző a hely, a függőség vagy a sajátosság jelentésén alapuló új képzés jele. Az ezzel a képzővel ellátott helynevek személynevekből, köznevekből vagy más helynevekből származnak. Kronológiai szempontból a -iSkare képzős helynevek viszonylag új eredetűek, és többnyire más tulajdonneveken (ritkábban közneveken) alapuló származékok. 1. BEVEZETÉS Az -išk képző igen régi, az indoeurópai alapnyelvben meglévő *-isk'- képzőből fejlődött ki. Ezt a képzőt használják a szláv, germán és skandináv nyelvek (Ambrazas 2000: 183). A balti nyelvek közül legritkábban a lett nyelvben fordul elő, míg a litván és porosz nyelvekben számos származéka volt (Skardžius 1996: 150). Az -išk képző elsősorban „valamilyen személyre vagy dologra jellemző tulajdonságok birtoklását [...], magának a dolog lényegéhez kapcsolódóan” jelenti (Skardžius 1996: 153). A melléknevekben az -iskszuffixus általánosított minőségi jelentést, a tőszóval jelölt tárgyra vagy fogalomra jellemző tulajdonságot fejez ki. Az -išk képzős melléknevek többsége főnévvé vált, például: dvariškis, moteriškė (vö. a moteriška melléknévvel), namiškis, vyriškis (vö. a vyriškas melléknévvel), tėviškė. Az -išk képző -iškas, -a változata a minőségi melléknevek képzésének egyik legtermékenyebb képzője. Származékai a hasonló, illetve jellemző tulajdonságot kifejező melléknevek csoportjának magvát alkotják. E képző főnevekből képzett mellékneveinek legjellemzőbb szóképzési jelentése: „hasonló a tőszóval megnevezett tárgyhoz” (šmėkliškas vaizdas, draūgiškas žmogūs). Az -iškas, -a képzős melléknevek a tárgy lényegi tulajdonságait is jelölhetik; ez a jelentés szorosan kapcsolódik a jellemző tulajdonság jelentéséhez. A többnyire származékos vagy összetett melléknevekből képzett, amelyek főnévként is használhatók, az -iškas, -a képzős melléknevek általában a tárgy jellemző vagy lényegi tulajdonságát jelölik (beprasmiska viltis, beviltiška būklė). (Ambrazas, red., 1994: 207-208). A mai litván nyelvben az -išk variánsú -iškis, -ė képzővel tulajdonnevekből (városok, városkák, falvak nevéből) szokás személyneveket képezni származási vagy lakóhelyük alapján, pl.: kauniškis, -ė, vilniškis, -ė. A nyelvjárásokban az -iškis, -ė képzős származékok gyakoribbak, mint a köznyelvben elterjedő -ietis, -ė képzős származékok. A tulajdonnevekből megkülönböztető jelentésű melléknevek is képezhetők (hasonlóak a fent említett főnevekhez), pl. vilniusi vendégek. A helyet jelentő köznevekből- 2 | RENATA ENDZELYTĖ A vezetéknevekből képzett származékok száma csekély (dvariškis, kalniškis, namiškis- ). Előfordul egy-egy olyan személymegnevezés, amely nem helynevekből vagy egyéb közönséges helymegnevezésekből, hanem más, némileg eltérő birtoklási jelentéssel rendelkező szavakból származik (karaliskis, kariškis, šeimynišRis) (Ambrazas, red., 1994, 139-140, 219). A származás és a hovatartozás jelentősége különösen nyilvánvaló a személynévi eredetű helynevekben. Az ezt a képzőt tartalmazó lakóhelynevek egész Litvániában nagy számban fordulnak elő (Razmukaitė 1998: 139–141), Észak-Közép-Litvániában pedig, az egykori Žiemgala területén, Kazimieras Būga szerint a -iškyra helynévképző a litván jelleg leghűségesebb mutatója (Būga 1961: 582). A cikk az észak-közép-litvániai (Joniškis, Pakruojis és Pasvalys járások) helyneveket tárgyalja képzési, szemantikai és strukturális szempontból, amelyek a -isktoldalékot tartalmazzák'. Ilyenekből mintegy félszázat találtak, különösen nagy számban fordulnak elő a lakott helyek és a kisebb helynevek névállományában. Nem mindegyik, ezzel a képzővel képzett név egyformán régi; egy részük viszonylag új képzés lehet, különösen a kisebb víznevek vagy dűlőnevek. Bizonyos értelemben ez összefügg e képző birtokos jelentésével, mivel e helynevek többsége személynevekből keletkezett”* (feltehetően a tulajdonosok megnevezéseiből). Az -iš képzős helynevek valamennyi helynévosztályban megtalálhatók: lakott helyek (egyházas falvak, uradalmak, falvak, tanyák), vízrajzi objektumok (folyók és tavak, patakok, árkok, források, mocsarak, lápok, örvények) nevei, valamint dűlőnevek (szántók, mezők, rétek, legelők, hegyek, erdők, sírok és különféle más helyek). A szóképzés elemzésekor megkülönböztetik a képzés alapját és a képzőelemet. Ebben az esetben a képzőelem a -iškképző. A tulajdonnevek képzése bizonyos megszorításokkal a köznevek elemzésének elveire támaszkodik (Vanagas 1970: 24-29, 53— 58). A tulajdonnevek osztályának sajátosságai miatt a tulajdonnevek képzésének egy további típusa is elkülöníthető — az elsődleges toponimák. Ezek azok az esetek, amikor egy helynév neve egyszerűen átkerül a mellette található objektumra. Így elsődleges helyneveknek azokat a neveket tekintjük, amelyek alapszavai (a képzés alapja) már rendelkeznek az -iškképzővel; azokat a neveket pedig, amelyek alapszavaiban ez a képző nincs meg, vagyis amelyek helynévvé válását a képző hozzáadása idézte elő, másodlagos, illetve származékos neveknek tekintjük. A helynevek elemzése során kiderült, hogy többségük másodlagos, és világos birtokos jelentéssel bír az onimák vonatkozásában. Szinte valamennyi helynév főnevekből alakult, ezért megkülönböztetjük a tulajdonnevekből és a köznevekből származókat. A különböző végződések változatosságot kölcsönöznek a képzőnek. Így jönnek létre a képző változatai. Az élő nyelvben az -iškė, -iškis, -iškės, -iškiai változatok gyakran csupán formai kérdést jelentenek, azonban meghatározhatják egy új helynév kialakulását, pl. Daunor-iškė f., Daunorava körzete, INS; Daunor-iškiai f., Svirpliai körzete, JNš, vö. Daūnoras családnév ; Karp-iškiai tanya, PSVT; Kdrp-iškis patak, LNKV, vö. Karpis családnév ; Šleidar-iškė település, KRx; Šleidar-iškiai település, SkilvioHelynevek gyűjtve a beszélt nyelvből, dr. Kazimieras Garšva személyes kartotékájából, a Litvániai földnevek gyűjteményéből, a Kraštotyros draugija Pakruojisi részlegének archívumából, a Litván Mezőgazdasági Minisztérium Köztársasági Földrendezési Intézetének helyneveket, valamint természeti és kulturális műemlékeket védő nyilvántartásából, a Litván SZSZK közigazgatási-területi felosztásának kézikönyvéből (Vanagas, szerk., 1976), a Litván SZSZK folyóés tóneveinek gyűjteményéből (Vanagas, szerk., 1963). Feltételezik, hogy a birtokos jelentésű helynevek nem túl archaikusak, mivel a birtokosság következtében szemantikájuk eltávolodott a tárgyak konkrét osztályának szemantikájától (Vanagas 1970: 278). to -iškKÉPZŐS HELYNEVEK | 3 nių körz., INS; Sleider-iskis településnév, Saugėlaukio körz., INS, vö. Sleideris személynév. Időnként ugyanannak az objektumnak különböző névváltozatai lehetnek, például hímvagy nőnemű, egyes vagy többes számú alakok. Ennek következtében új név keletkezik, amely szóalkotási szempontból képzővagy végződésképzős származéknak tekintendő, például : Katil-iskés falu, Žagarės körz., INS; Katil-iškiai falu, ŽGR; Katil-iškiai falu, Žiūrių körzete, Psv, vö. ö. Katilius személynév. ; Plėd-iškė birtok, Giminėnų faluban, JNš; Plėd-iškis birtok, Plediškių faluban, Stoniūnų faluban, JNš, vö. ö. Plėdiškiai falu, Plėdis személynév. ; Veicel-iškė birtok, Klioriškių pusztán, JNš; Veicel-iškės birtok, Skribakių faluban, JNš; Veicel-iškis dűlő, Stoniūnai falu, JNš, vö. Veicelis személynév. A helynevek elemzésekor gyakran nehéz megkülönböztetni, hogy két azonos helynév közül melyik ered régebbről, melyik képzett származék, és melyik vett át már egy képzett nevet. Gyakran nehéz meghatározni az alapszó jelentését, amikor az appellatív eredetű személynév. Ekkor felmerül a kérdés: a helynév appellatív személynévből vagy közszóból keletkezett-e. Az ilyen kettős eredetű helyneveket külön tárgyalják, mivel nem lehet őket kizárólag a személynévi vagy kizárólag az appellatív eredetűek közé sorolni, pl. : Smailiškis dűlő, JNšK, Smailiskis erdő, INSK: vö. Smailys, Smailis személynév (hegyes, -i). Az etimológiai elemzés azt mutatja, hogy a -išk képzővel alkotott helynevek alapjául leggyakrabban különféle személynevek szolgálnak: mind a régi, két tövűek (Doviltiškė vk., ŽGR: Doviltas avd.), az egytövűek (Dargiškis sdb., INSKL: Dargis avd.), a ragadványnévi megnevezések (Sakaliskiai k., PKR: Sakalas avd. —sakalas; Balciskiai k., Psv: Balčius avd. — baltas, -a), a patronimikon jellegű személynevek (Sindriiiniskiai k., Psv: Sindriiinas avd.), mind pedig a keresztény nevek (Antaniskis vk., PRK: Antanas avd.), illetve azok rövid alakjai (Kaziuliské dr., Lan: Kazialis, plg. Kazys, Kazimieras avd.); nemcsak litván, hanem lett (Dabariskis vk., LGM: Dabars avd.) és egyéb (Gerliskiai kln., KRK: Herlich avd.) személynevek is. Más alapul szolgáló lexémák leggyakrabban olyan főnevek, amelyek állatok (vadállatok, háziállatok, hüllők, rovarok, halak), madarak (vadon élő és házi), növények (fák és kisebb növények) megnevezéseit jelentik; fiziográfiai terminusok (kalnas, pakalnė, šilas); etnonimák (gūdas, čigonas, latvis, žydas), személymegnevezések (bérnas, kareivis, klebonas); testrésznevek (garbana, kupra, ragas), háztartási eszközök (diida, dalgis, kirvis). Az alapul szolgáló melléknévi lexémák az objektum valamely tulajdonságára (plikas, smailūs, ramūs) vagy színére (baltas, jūodas, ridas) utalnak.*- *ERROR** **ERROR- ** 2. ELSŐDLEGES HELYNEVEK Elsődlegesnek azokat a helyneveket tekintjük, amelyek egyik szóosztályból a másikba való átkerülésük során semmilyen formai képzési jegyet nem kaptak. Másképpen fogalmazva, az elsődlegesnek tekintett helynevek alapszavai már a -iškjau képzővel rendelkező főnevek. Leggyakrabban személynevek vagy oikonimák ezek, amelyek neve a mellettük található objektumra tevődik át. Egy nagyobb objektum neve leggyakrabban egy kisebbre tevődik át: Kiaūliškis dr., PKR: Kiaūliškis buv. dv., PKR; Kūpeliškės krm., INS: Kūpeliškės k.; Kudrėniškis krm., LNKV: Kudrėniškis k., LNKV; Spitkiškė vk., PKR: Spitkiškė dv. ; Trūliškis mező, Psv: Trūliškis erdő, Psv. Egyes objektumok esetében a név áthelyeződik, hogy kiemelje lokalizációjukat: Jakiškiai II telep., JNš: Jakiškiai falu, birtok, telep., INS; Kareiviškis I, Kareiviškis II falu, PKR: Kareiviškis falu, PKR; Keliuotiskiai II falu, Všk: Keliuotiškiai falu, INSK; Siliskiai I falu, PKR, KRK, Siliskiai IT falu, PKR KRK: Siliskiai telep., PKR. 4 | RENATA ENDZELYTĖ Néhány elsődleges oikonimát személynevekből lehet levezetni- *: Gipiskiai falu, Psv: Gipiškis személynév. ; Judiškiai birtok, LNKV: Judiškis személynév. A személynevekből származó oikonimák leggyakrabban többes számú alanyeseti alakban állnak (pluralia tantum). Ez azt mutatja, hogy a helyet nem egyetlen személy, hanem személyek egy csoportjáról (családról) mint egységről nevezik el. Bizonyos értelemben az ilyen oikonimák végződésképzős származékokként kezelhetők, lényegében azonban ugyanarról a névről van szó, amelynek csak gyűjtő jelentése van. A kisebb objektumok nevei nem változtatják meg a számot: Katėliškis b., PSvT: Katéliskis avd. A fiziográfiai terminusokat jelentő, főnevesült melléknevekből képzett helynevek: Kalniškiai vk., PKR: kdlniskis „hegyen élő ember, hegyvidéki lakos” (LKZ, 148); Pakalniskiai k., LNKV: Pakalniškis vk., KRK: pakalniskis, pakalniskis „hegyaljai lakos, hegyalja lakója” (LKŽ,. 147). 3. MÁSODLAGOS HELYNEVEK A másodlagos toponimák -išk végződése képzőjegy; az alapszavak nem rendelkeznek ezzel a képzővel. E helynevek képzési alapját különféle főnevek, leggyakrabban személynevek alkotják. Az -iška utótagú helynevek esetében a függőség (ha a név személynévből vagy oikonimból képződik) és a tulajdonság (ha a név más főnévből vagy melléknévből képződik) jelentése nyilvánvaló. A másodlagos helynevek leggyakrabban személynevekből képződnek (70,6696). Más tulajdonneveket nagyon ritkán használnak: az oikonim eredetű helynevek körülbelül 1,3%-ot, a hidronim eredetűek pedig —1,9%-ot tesznek ki. A bizonytalan eredetű helynevek mintegy 1696-ot, a különböző jelentésű főnevekből képzett toponimák pedig csaknem 11%-ot tesznek ki. 3.1. Másodlagos oikonimák Az oikonimák, vagyis a lakott helyek neveinek többsége személynevekből, köznevekből származik. Néhány oikonima hidronimákból vagy más oikonimákból vezethető le. A személynévi eredetű oikonimák alapjául litván (régi kétés egytövű, patronimikus, köznévi), valamint nem litván (keresztény és más népekhez tartozó) nevek szolgálnak (Vanagas 1982: 62-97; Maciejauskienė 1991: 243-248): Adomiškis vk., INSK: Adomas avd. ; Albertiškiai falu, vk., KRK: Albertas személynév. ; Aleniškis falu, vk., PKR: Alena, Elena személynév. ; Antaniskis falu, vk., PRK: Antanas személynév. ; Badariskis falu, PSVT: Badaras személynév. ; Buiviskiai falu, SLC: Buivys, vö. Būivydas személynév. ; Čeniškiai falu, INSK: Cenys személynév. ; Čiaučiniškis falu, LGM: Čiaučynas személynév. ; Dabariskis vk., LGM: Dabaras avd. ; Dévainiskiai dv., PKR, Dėvainiškis vk., PKR: Dévainis avd. ; Doviltiškė sdb., ZGR: Doviltis avd. ; Gailioniskiai k., INSK: Gailionis avd. ; Gražiškiai k., INS: Gražys avd. ; Jūkiškiai vk., KRK, Jakiškiai dv., k., JNš: Jakas avd. ; Jūkiškiai k., PKR: *Jūkas, plg. Jukonis avd. ; Karaliūniškis falu, PSvT: Karaliūnas személynév. ; Katiliškiai falu, ŽGR: Katilius személynév. ; Keliuotiškiai falu, INSK: Keliuotis személynév. ; Krasniškiai falu, ZML: *Krasnas, *Krasnys személynevek, vö. Krasnauskas, A személynévi eredetű oikonimák kétféle eredetűek lehetnek: képzős személynévből (elsődlegesek) és képző nélküli személynévből (másodlagosak). Mivel a Litván családnevek szótárában képzős személynevek is rögzítve vannak, ezért az ilyen oikonimákat az elsődlegesek közé soroljuk, vö. Gipas és Gipiškis, Judys és Judiškis. -iškKÉPZŐS HELYNEVEK| 5 Kasnickas, Krasnėvičius személynevek ; Kūngiškiai falu, ŽML: Kūngas, Kungys személynév. ; Laūmekiškis patak, SLC: Laimekis személynév. ; Mineikiškis patak, Psv: Mineika, Mineikis személynév. ; Minginiškiai patak, KRK: Minginas személynév. ; Nagliskis patak, SLC: Naglis, Naglius személynév. ; Norkūniškiai patak, LGM: Norkiinas személynév. ; Pėtriškis patak, LGM: Pėtras személynév. ; Plikiskis dűlő, VSK, Plikiškiai falu, INS: Plikis, Plikys személynév. ; Patriskiai falu, Psv: Putris, Putrys személynév. ; Razaliskis falu, SLC: Rozalija személynév. ; Rimšoniškiai falu, PKR: Rimšonis személynév. ; Stasiskiai egytagú falu, SLC: Stasys személynév. ; Silingiskis egytagú falu, LNKV: Šilingis személynév. ; Šulmiškis egytagú falu, LM: *Šulmas, vö. Šulminas személynév. ; Švodbiškis egytagú falu, tanya, JNŠK: Svéba, Švobas személynév. ; Trūliškis vk., Psv: Trūlis avd. ; Urnėžiškės k., SKs: Urnėžas, Urnėžis, Urnėžius avd. ; Valantiniškis sdb., INSK: Valantinas avd. ; Vesélkiskiai k., LNKV: Vesélka avd. ; Zimbiskiai k., LNKV: Zimba avd. Az oikonimák külön csoportját a lett személynevekből származók alkotják- “: Milidiškiai vk., JNŠK : la. Milidis avd. ; Pileriskis k., KRK: la. Pileris avd. ; Pundeniskis vk., PSVT: la. Pundenis avd. ; plg. lie. Pundys, Pundinas avd. ; Vagariškis k., KRK: la. Vagars avd. ; plg. lie. Vagrys avd. SKS: Reibiniai k., Sks; Siksnéliskiai k., Psv: Šikšnėliai k., PKR; Žagūriškiai k., ZGR: Žagūrė k. A hidronim eredetű oikonimák többnyire egyértelműek, mivel a falu az azonos nevű víztest mellett található: Savėliškis k., PKR: Savélis folyó ; Sidabriškis k., Psv: Sidabra folyó ; Šiladiškis vk., LGM: Šiladis folyó ; Verigriškis dv., KRK, Verigriškis vk., PKR: Verigris folyó A helynevek egy része appellatívumokhoz kapcsolódik: Akmeniškiai k., ŽML: akmué; Dirvoniškiai falu, JNŠK: dirvonas; Dvareliškiai falu, KRK: dvarėlis, dvaras; Kalneliskiai falu, VšK: kalnélis, kalnas; Kriaūšiškiai falu, VSK: kriaūšis; Šiliškiai kisfalu, KR, Šiliškis kisfalu, LM, KRK: šilas. A Cigoniskis falu, JNS oikonim az cigonas, čigonas etnonimához kapcsolható. 3.2. Másodlagos hidronimák“ A másodlagos hidronimák többsége személynevekből származik. Megjegyzendő azonban, hogy ezeket a vízneveket főként kisebb víztesteknek adják: pocsolyáknak, sietuváknak és egyebeknek. Ezek meglehetősen új nevek, amelyek az objektumnak egy bizonyos személyhez való tartozását, valamely sajátosságát vagy a tövéül szolgáló szóval való egyéb kapcsolatát jelölik. A személynevekből képzett hidronimák képzése meglehetősen világos: Abromiškis stv., PKR: *Abromas, vö. Abraomas avd. ; Aliūniškė upl., PKR: Aliūnas avd. ; Bėkiškis stv., PSVT: Bėkas, Bekys avd. ; Buletriskis b., PšvT: Būletris avd. ; Būrbiškis b., PSVT: Būrba avd. ; Daudiškas upl., PKR: Dauda avd. ; Daugėliškis falu, SLC: Daugėla személynév. ; Dragiškis hegycsoport, KRK: Drūgas személynév. ; Jenikeliškės falu, Sks: Jerikelis személynév. ; Jėčiškės falu, INS: Jėčius személynév. ; Karpiškis folyó, LNKV, Kūrpiškiai falu, PšvT: Karpis személynév. ; Kindariškis falu, PšvT: *Kindaris, vö. Kindaravicius, Kinderis személynév. ; Kleiniškė falu, ZML: Kleinas, Kleinys személynév. ; Kraujeliskis forrás, JNšK: Kraujėlis személynév. ; Kvedariškė kdr., ŽGR: Kvédaras személynév. ; Laimiškis folyó, LNKV: Laima személynév. ; Liberis4 Így adták meg a helynevek adatközlői, noha egyes lett vezetékneveknek litván megfelelői is vannak. $ Számos folyónév elemzése Aleksandras Vanagas (lásd az irodalomjegyzéket) kutatásain alapul, más helyneveket pedig ezek példája alapján elemeztek. 6 | RENATA ENDZELYTĖ kis 1kn., VšK: Liberis, Lyberis személynév. ; Majūliškis falu, VSK: Majūlis személynév. ; Martyniškis hely, KRK: Martynas személynév. ; Sargeliškis patak, LNKV: Sargėlis személynév. ; Sargėliškis patak, d., PKR: Sargėlis személynév. ; Šėmetiškės falu, LNKV: Šėmeta személynév. Šlekiškis falu, VSK: Šlekys személynév. ; Vaitiškės falu, INS, Vaitiškė patak, INS: Vaitis, Vaitys, Vaičius személynevek. Úgy tűnik, hogy a Pagaleibiškė falu helynevet, PSvT; kettős képzés jellemzi: egyszerre lehet képzős származék és a Leiba személynévből származó elöljárós szerkezet is, vö. pagal-leib-iškė. A víznevek képzésének alapjául szolgáló főnevek több szemantikai csoportba tartoznak: + személynevek: Bėrniškis falu, INS: bėrnas, vö. lett la. bėrns ‘gyermek’; + etnonimák: Cigoniské b., INSK: čigonas; e különféle jelentésű főnevek: Vilniškė b., PKR: vilna, vilnis. 3.3. Másodlagos helynevek E helynévi osztály -išk képzős származékai leggyakrabban személynevekből és köznevekből keletkeznek. A nevek az objektumnak valamely személyhez való tartozását (mint a korábban tárgyalt kisebb víznevek többsége), vagy az adott hely sajátosságát jelölik. A helynevek többsége, akárcsak a korábbi toponimaosztályokban, személynevekből keletkezett: Aleksandriškė dr., ŽML: Aleksandras avd. ; Aneliškis pv., JNšK: Anėlė avd. ; Bagdoniškė dr., pv., PKR: Bagdonas avd. ; Balkiškė dr., JNš: Balkis, Balčius avd. ; Būrbiškiai gn., KRK, Būrbiškis dr., PSVT: Būrba avd. ; Butkiškė dr., Pšvr: Butkus avd. ; Cépiskes dr., JNS : Cépas avd. ; Dabuliskis dr., INSK: Dabulis avd. ; Dapkiskis dr., Psv: Dapkus avd. ; Gedviliskis dr., LoM: Gedvilas avd. ; Jurgiškis dr., pv., KRK: Jurgis avd. ; Kaziuliské dr., LGM: Kaziulis, Kazys avd. ; Klioriskis dr., INS: Kliorys avd. ; Kukuliskis dr., pv., PKR: Kūkulas avd. ; Lauciske dr., SKS: Laūčius avd. ; Leibiské dr., SKS, Leibiskis kln., SKS: Leiba avd. ; Lipiskiai dr., ZML: Lipas avd. ; Martyniškiai krm., LNKV: Martynas avd. ; Mazeikiskis dr., VSK: Mažeika, Mažeikis avd. ; Merkeliskis 1., Psv: Merkelis avd. ; Mūreliskés gn., krm., SKS: Mūrelis avd. ; Naudziiiniskis kln., ZML: NaudZiiinas avd. ; Pauriskis dr., PKR: Paiiras avd. ; Petriskis mS., SLC: Pétras avd. ; Plediske dr., INS, Plediskis dr., INS : Pledys avd. ; Poviliskis pv., LNKV: Povilas avd. ; Sargéliskiai dr., LNKV: Sargélis avd. ; Smailiskis falu, INSKL: Smailys személynév. ; Soviskis patak, SLC: Sova, Sovys személynév. ; Sunakiskis falu, INS: Šūnakis személynév. ; Usiskiai település, SLE: Ūsas személynév. ; Valiūšiškė patak, La: Valiusis személynév. ; Žemriėtiskis falu, INS: Zemriéta személynév. A Pamoziriskis helynév gn. kettős képzésű lehet — mind előképzős, mind utóképzős származék. Legvalószínűbben a mozūras képzős etnonimából vagy a Mozūras személynévből képzett előképzős származék, vö. pa-moziir-iskis. Hidronim eredetű a Šiladiškis helységnév, dr., La: Šiladis vízfolyás. Valamivel gyakrabban vezethetők vissza a helynevek oikonimákra”: Bivainiškis mš., JNS: Bivainiai f., INS; Gedžiūniškis mš., INSK: Gedžiinai f., LNKV; Kibiskiai pv., LNKV: Kibai f.; Mažūtiškė dr., PSVT: Mažūčiai f., ZML; Reibiniškės krm., SKS: Reibiniai f., Sks; Oreliškiai gn., LNKV: Orėliai f., INSK. b A helynevek képzésének alapját az adatközlők jelölték meg. HELYNEK -iškKÉPZŐVEL | 7 A helynevek képzésének alapjául szolgáló egyéb főnevek szemantikailag nagyon változatosak: + személymegnevezések: Burliokiškis domb, Psv: burliokas ‘litvániai óhitű orosz’ (LKŽ, 1193); Kleboniškis mocsár, PSVT, dűlő, PKR: klebonas; Murkliškis dűlő, PSVT: murklys “aki dorombol; mogorva, szűkszavú ember; kövér ember, pocakos' (LKZ, 420), vö. murkti; Pirdūliškis mocsár, SLC: pirdūlis ‘fingó’ (KZ, 1087); + etnonimák: Cigoniškis erdő, PSVT: čigonas; Zydiškė dr., mš., PSVT, gn., INS: žydas; e kūno dalys: Gdrbaniske dr., ŽGR: garbana; Kiaūšiškė dr., PKR: kiaūšis, kiaušinis; e įrankiai: Dalgiškis dr., INS: dalgis; Kirveliškės dr., krm., SKs: kirvėlis, kirvis; + fiziografiniai terminai: Paklūoniškis vt., mš., LGM: paklūonė; Sodėliškis dr., PKR: sodélis, sodžius; Šniūriškiai kln., ZML: šniūras, šniūrai “ilgas siauras žemės rėžis; a terület mértéke’ (LKZ,, 195); + növények vagy azok részei: Zabiskis krm., VSK: Zabas ‘vessző, gally, ágacska; szár, gally, vessző; bokor, cserjés’ (LKZ,, 14), ‘vessző, gally’ (DLKZ 947); + ételnevek: Šiūpiniškis gn., PKR: šiupinys; + mitonimák: Perkiiniskis dr., Psv: Perkūnas; + állatnevek: Glindiškis 1., Psv: glinda; Ožėliškis pv., SLC: ožėlis, ožys; és elvont főnevek: Siaūtiškės dr., PSVT: siaūtis „roham, széllökés; legyintés, intés” (LKZ, 482), „tombolás” (DLKŽ 689); vö. sidutéti. + a társadalmi környezet dolgai: Pūniškis vt., PKR: pūnė „a csűr elkerített része a polyva befogadására, polyvatároló; istálló; udvar; kunyhó, sátor; üreg, barlang, lyuk; „a tojás ürege” (LKZ, 916). A Juodokiskis mš., VSK helynév a juoddkas melléknévből származtatható, vö. jūodas. VIII 3.4. Bizonytalan eredetű helynevek Egyes helynevek eredete többféleképpen is leírható, mivel pontosan nem lehet megállapítani. Elsősorban azok a helynevek tartoznak ide, amelyek alapjául szolgáló lexémák lehetnek személynevek és köznevek is, pl.: + állatés madárnevek: Briediškė 1., ŽGR: Briedis avd., briedis; Kūrmiškis pv., PKR: Kurma, Kūrmis avd., kūrmis; Gaidiškis dr., krm., LNKV, mš., PKR: Gaidys avd., gaidys; Gėrviškiai f., INSK: Gėrvė, Gervys személynév, gėrvė; Pelédiskis vízfolyásnév, INSK: Pelėda, Pelėdžius személynév, pelėda; Sakališkis vízfolyásnév, LGM, erdő, PKR: Sakalas személynév, sakalas; Šarkiškės erdő, INS: Šarka, Šarkis, Šarkys, Šarkus személynevek, šarka; Varniškis mocsár, erdő, LNKV: Varnas személynév, varnas; + etnonimák: Gudiškis" mocsár, VšK: gūdas, Gūdas személynév. ; Latvėliškis dűlőnév, mocsár, KRK: Latvėlis személynév, vö. Latvis személynév, latvėlis, latvis; Latviškė pl. PKR, Latviskis 1., PSVT: latvis, Latvis avd. ; Maskoliskiai k., SLC: Maskolius avd., vö. maskėlius “a cári hadsereg katonája; orosz’ (LKZ,, 7 A 893); gud gyök nem feltétlenül a gudai etnonimából származik, hanem a *gudas, *guda ‘mező, rét’ közszóból is eredhet, vö. porosz gudde ‘krumar- ’, lásd Karalitinas (1999: 27-40); továbbá vö. guda ‘púp; madarak elriasztására szolgáló madárijesztő; gyermekek megijesztésére szolgáló madárijesztő’ (LKZ, 692), gude ‘fenőkő, köszörűkő, fenőeszköz’ (LKZ, 693). 8 | RENATA ENDZELYTĖ + személyek és foglalkozások megnevezései: Kairiškis 1., INSK: vö. Kairys családnév, kairys; Kalviskis helységnév, INSK: vö. Kalvis családnév, kalvis, kalva; Kareiviškis falu, PKR: vö. Karéiva családnév, karéiva, kareivis; Kūpriškis helységnév, VSK, 1., LNKV: vö. Kuprys családnév, kupra, kūprius. Ezen onimákat kizárólag személynévi vagy kizárólag köznévi eredetűnek tekinteni nem teljesen pontos. Valószínűbb, hogy a lakott helyek nevei személynevekből származhatnak, míg egyes helynevek, például az erdők, rétek és szántóföldek nevei — köznevekből. Egy szempontból nincs kétség — valamennyiük főnevekből képzett, -išk képzős származék. 4. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A melléknevekben a -iškas, -a képzőváltozat általánosított minőségi jelentést, a főszóval megnevezett dologra jellemző tulajdonságot fejez ki. A képző másik változatával, a -iškis, -ė képzővel a tulajdonnevekből (városok, mezővárosok, falvak neveiből) rendszerint az eredetük vagy lakóhelyük alapján képezik a személyek elnevezéseit. E képző eredetre és hovatartozásra utaló jelentése különösen szembetűnő a személynévi eredetű helynevekben, amelyek egész Litvániában nagy számban fordulnak elő. Észak-Közép-Litvániában, az egykori Žiemgala területén a -išk képzős helynevek litván eredetüket mutatják. 2. Kronológiai szempontból az -išk képzős helynevek viszonylag új származékok lehetnek, mivel többségük más tulajdonnevekből (leggyakrabban személynevekből) keletkezett. Ezenkívül a helynevek újszerűségét a képző és származékainak birtokos jelentése is feltételezi. 3. A helynevek képzésében az -išk képző különböző változatait használják. Észak-Közép-Litvánia területére inkább az -iškis, -iškiai, -iškė változatok jellemzők, valamivel ritkább az -iškės képző. A képző különböző változatainak használatával ugyanabból a névből több helynév is alkotható, pl. : Daūnora, Daūnoras szn. : Daunėriškė f., Daunoravos körny., JNš, Daunoriškiai f., Svirplių körny., JNš; Šleideris szn. : Šleidariškė vk. KRK, Sleidariskiai vk., Skilvioniy apl., INS, Sleideriskis vk., Saugėlaukio apl., INS. 4. A helynevek alapszavai leggyakrabban főnevek. Ezek különböző eredetű személynevek (70,66%): litván és ritkábban nem litván, keresztény és köznévi, egyszerű és képzős nevek. A többi gyakrabban használt szó különböző jelentésű köznév (10,92%). Az ismeretlen eredetű helynevek aránya 15,98%. A hidronimákat és oikonimákat ritkán használták helynevek képzésére (értelemszerűen 1,9296 és 1,396 az összes helynév közül). A nem főnévi toponimák mindössze a helynevek 0,296-át teszik ki. Hasonló arányok jellemzik mind a lakott helyek neveit, mind a vízneveket, mind a tájneveket. 5. Az etimológiai elemzés azt mutatja, hogy a -išk képzővel képzett helynevek alapszavai leggyakrabban személynevek, valamint más főnevek, amelyek állatok (vadállatok és háziállatok, hüllők, rovarok, halak), madarak (vadon élő és házi), növények (fák és kisebb növények) megnevezéseit jelentik; fiziográfiai terminusok (hegy, hegyalja, fenyves); etnonimák (porosz, cigány, lett, zsidó), személymegnevezések (legény, katona, plébános- ); testrészek megnevezései (göndör hajfürt, púp, szarv), háztartási eszközök (gereblye, kasza, fejsze). A melléknévi alapszók a tárgy tulajdonságára (kopasz, hegyes, nyugodt) vagy színére (fehér, fekete, barna) utalnak. -išk KÉPZŐVEL KÉPZETT HELYNEVEK HELYNEVEK RÖVIDÍTÉSEI JNš —Joniškis JNšK —Joniškėlis Krk -Kriukai LaM -Lygumai LNKV —Linkuva PKR -—Pakruojis Psv +-Pasvalys Pšvr —Pašvitinys Sks —Skaistgirys Suc —Saločiai VšK -—-Vaškai ŽGR —Žagarė ŽML —Žeimelis EGYÉB RÖVIDÍTÉSEK apl. -—körzet avd. —személynév b. —mocsár bk. —bažnytkaimis br. —brasta dr. dirva dv. —dvaras gn. —ganykla gr. —griovys k. —kaimas kdr. —kūdra kin. kalnas krm. —krūmai Į. —laukas la. —latvių lie. —litván Ikn. sovány ms. —erdő plv. —majorság pv. — rét sdb. —tanya stv. —szűrőhely šlt. —forrás upl. -—patak vk. —tanya vt. —helység