The Balto-Slavic dative complement with the verb ‘to be’

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA LI (2004), 45–48 A balto-szláv részes határozós kiegészítő a „lenni” igével WILLIAM R. SCHMALSTIEG Pennsylvania State University Jelen tanulmányban azt állítjuk, hogy a „lenni” igével álló részes határozós kiegészítő a balti és szláv nyelvek infinitivuszos mellékmondatainak esetében végső soron az indoeurópai célrészes esetre vezethető vissza, amely az óindben és más indoeurópai nyelvekben is adatolt. Holvoet (2004: 80 és passim) kimutatja, hogy egy olyan lett mondatban, mint: (1) Lagsim viņu arī šodien būt mūsu viesim. „Kérjük meg őt Acc, hogy ma is a vendégünk DAT legyen” a būt „lenni” részes határozós kiegészítője etimológiailag ősibb, mint az instrumentális eset lehetséges használata a litván (és szláv) szintaktikailag hasonló mondatokban. Azt javaslom, hogy ez a lett szerkezet etimológiailag a „kettős részes eset” vagy „célrészes eset” egy altípusát tükrözi. E mondatot ezért eredetileg úgy lehetett értelmezni, hogy: „Kérjük meg őt azért, hogy (hogy) ma is a vendégünkké váljon”. Vegyünk szemügyre néhány további példát, amelyeket Holvoet közöl: (János 1:12)... ēšoxev adroig čovatav TĖxva deco yevēodat fordítása óegyházi szláv nyelvre: (2)...dastvimvvlastv čedomo bžiemb DAT byti (Codex Marianus) „hatalmat adott nekik arra, hogy Isten fiaivá legyenek...” (A King James-féle változat fordítása). Figyeljük meg, hogy a yevéoda „lenni, válni” igét az OCS a byti igével fordítja, amely ezáltal megőrzi a *bhii- „válni, létrejönni, létezni kezdeni” tő indoeurópai jelentését. Az OCS-szerkezetet „kettős részesetként” vagy „célhatározói részesetként” is értelmezhetjük, és ennek alternatív fordítása lehetne: „hatalmat adott nekik, hogy Isten fiaivá válhassanak- ”. Figyeljük meg továbbá az óorosz kifejezést: (3) Ona Ze ucase syna svoego byti xristijanu, amelyet Holvoet (2004: 80), akitől a példa származik, így fordít: „Ő azonban megtanította fiát Acc kereszténynek lenni DAT”. Ezt úgy is érthetném, hogy: „Megtanította a fiát arra, hogy kereszténnyé váljon”. A kettős részeset, illetve a célhatározói részeset számos indoeurópai nyelvben jól adatolt, és Ambrazas (1981: 20–21) szerint a kettős 46 | WILLIAM R. SCHMALSTIEG részeset visszatükröződése igei absztraktumokkal. Haudry (1977: 105) így ír: „Az indrāya patave-típus („hogy Indra igyon”) egy közönséges főnévből (legtöbbször, de nem szükségszerűen, személynévből) és egy igei főnévből (cselekvésnévből vagy infinitivusból) áll; az első és a második közötti kapcsolat az alany és az állítmány kapcsolata: indraya pātave. * A vrtrāya hdntave ‘hogy megölje Vṛtrát’ óind típusra vonatkozóan Haudry ezt írja (1977: 105—106): „...ugyanezek az alkotóelemek, a közönséges főnév tetszőleges; a kapcsolat egy tárgy és egy tranzitív ige közötti kapcsolat... Természetesen ez a példa szövegkörnyezeten kívül az előző típus szerint is értelmezhető: ‘hogy Vṛtra megölje’; a kifejezés tehát kétértelmű. * Hasonló grammatikai kétértelműség létezik a litvánban is. Így: (4) Jis nupirko liūtą karvēms ēsti formálisan akár a következőt is jelentheti: (4a) „Vett egy oroszlánt, hogy megegye a teheneket DAT CÉL” or (4b) „Vett egy oroszlánt a teheneknek DAT ALANY; hogy megegyék.” Hasonlóképpen a (5) Jis nuvedė Jong banginiui ėsti mondat jelentheti (5a): „Elvitte Jónást, hogy megegye a bálnát DAT CÉL”, vagy (5b): „Elvitte Jónást a bálnának DAT ALANY; hogy megegye- .” Vytautas Ambrazas professzor 1996-03-19- -én kelt levelében foglaltak szerint a kétértelműség csak a szövegkörnyezet alapján oldható fel. Most egy infinitivusszal álló dativus (lit.) būti, (lett) būt, (szláv) byti, amelynek jelentése „válni”, akár alanyként, akár kiegészítőként is értelmezhető. Az eredeti célhatározói jelentésű dativuszt a fenti (1), (2) és (3) mondatok, valamint talán a Holvoet (2004: 79) által közölt további lett példák is szemléltetik: (6) kas aiskawe manni kristitam tapt ‘mi akadályoz engem ACC abban, hogy megkeresztelkedjem DAT”, amit úgy érthetnék, hogy ‘mi akadályoz engem abban, hogy megkeresztelkedjem’, valamint (7) unwinsch pawehleja teem kristiteem tapt eeksch ta Kunga Wahrda ‘és megparancsolta nekik DAT, hogy megkeresztelkedjenek az Úr nevében’, amit úgy értelmezhetnék, hogy ‘és megparancsolta, hogy megkeresztelkedjenek (hogy megkeresztelje őket) az Úr nevében’. A „LENNI” IGE DATIVUSZI KIEGÉSZÍTŐJE | 47 Egy bizonyos ponton a dativusz a célhatározói mellékmondatokból kiindulva elterjedt, és azzá vált, amit Holvoet (2004: 77–78) „szintaktikai alapértelmezett” esetnek nevez az olyan lett mondatokban, mint a következők: (8) Patīkami ir būt rakstniekam ‘Kellemes írónak lenni’ és (9) Valodās viņi centās atrast cits cita vājākās vietas, kas tos piespieda būt uzmanīgiem. ‘Beszélgetésük során megpróbálták felfedezni egymás gyenge pontjait, ami arra kényszerítette őket ACC, hogy óvatosak legyenek DAT” Talán éppen az olyan mondatok alapján, mint a (9), amely csaknem célhatározói mellékmondatként értelmezhető (‘hogy óvatosak lehessenek, hogy óvatosak legyenek, annak érdekében, hogy óvatosak legyenek- ’), terjedt el az etimológiai célhatározói dativusz eredeti szemantikai határain túl. Azt is meg kell jegyezni, hogy a litvánban a hasonló szerkezetekben használt instrumentálist Jablonskis élesen bírálta. A nyelv tipikus őrei a korábbi normák megőrzését támogatják, ezért feltételezhetjük, hogy Jablonskis egy régebbi szintaktikai szerkezet használatát ösztönzi. Piročkinas (1986: 193) számos példát közöl arra, amikor Jablonskis az instrumentálist dativuszra javítja, például: (10) patariu būti atsargiais INSTR = atsargiems DAT ‘Azt tanácsolom (valakinek), hogy legyen óvatos’; (11) a diákoknak egészségeseknek INSTR = egészségeseknek DAT is kell lenniük ‘de a diákoknak egészségeseknek is kell lenniük’; (12) Egy katonához nem illik kegyetlennek INSTR = kegyetlennek DAT lennie ‘Egy katonához nem illik kegyetlennek lennie’; (13) Nagy reményt ad a jobbá INSTR válás vágya = jobbá DAT válni “A jobbá válás vágya nagy reményt ad’. A predikatív eszközhatározó használata a szláv nyelvekben láthatólag nem indoeurópai örökség. Danylenko (2003: 44) idézi A. Potebnját, aki azt írta, hogy a predikatív eszközhatározó a szláv nyelvek egyik legjellegzetesebb vonása, és a második nominativus használatához képest viszonylag késői jelenség. (Danylenko hangsúlyozza azt a tényt, hogy Potebnja szerint mindkét eset egyenlő volt ‘ravnopravny’, nem pedig szinonim- .) Valójában azonban az ó ukrán szövegekben gyakrabban of használják a nominativust. Danylenko a következőket idézi a Hypatian Krónikából: (14) ašče bo bylē perevoznikē NOM SG kyj NOM SG ‘Ha Kyi révész lett volna..” ; (15) uJaropolka Zena grēkin(i) Nom sG bė i bjaše byla černiceju INSTR SG ‘Jaropolk felesége görög volt, és apáca volt’ (Danylenko 2003: 40). 48 | WILLIAM R. SCHMALSTIEG Teljes mértékben hajlandó vagyok elhinni, hogy az itteni instrumentalis innováció, különösen mivel úgy tűnik, hogy ez a funkció a balti-szláv nyelvekre korlátozódik. Danylenko egyetért Potebnjával, aki szerint a nominativus predikatív pozícióban való használata archaikusabb, mint az instrumentalis használata. Úgy tűnik számomra, hogy minden szintaktikai funkciónak egy szemantikai funkcióban kell erednie. A célhatározói dativus eredeti szemantikai funkciója azonban néha elveszett, és a dativus az „lenni” igének automatikus bővítményévé vált. Így Holvoet azon következtetése, miszerint a lett dativus eredetibb, mint a hasonló szerkezetekben előforduló balti vagy szláv instrumentalis, teljesen hihető. HIVATKOZÁSOK AMBRAZAS, V. 1981: Egy indoeurópai szerkezet történetéhez: Dativus cum Infinitivo a balti nyelvekben. Kalbotyra 33 (3), 12–24. JAGič, V., szerk., 1960: Codex Marianus glagoliticus, Graz: Institut fir Slavistik der Universitat Graz. DANYLENKO, A. I. 2003: Predykaty, vidminky i diatezy v ukrajinks’kij movi: istoričnyj i typolohičnyj aspekty, Xarkiv: Oko. HAUDRY, J. 1977: L'emploi des cas en vēdigue, Lyon: Editions LHermēs. HorvoET, A. 2004: On the marking of predicate nominals in Baltic, in Baldi, Ph. és Dini, P. U., szerk., 2004. Studies in Baltic and Indo-European linguistics in honor of William R. Schmalstieg (Amsterdam Studies in the Theory and History of Linguistic Science. Current Issues in Linguistic Theory, 254), Amsterdam–Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 75—90. PIROČKINAS, A. 1986: Jono Jablonskio kalbos taisymai, Kaunas: Šviesa. William R. Schmalstieg Beérkezett 2005 01 11 814 Cornwall Road State College, PA 16803, USA