„Knygos nobažnystės“ (1653) morfologijos tyrimo galimybės naudojant reliacinę duomenų bazę

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA LI (2004), 1–14 A Knygos nobažnystės (1653) morfológiai vizsgálatának lehetőségei relációs adatbázis használatával DALIA JAKULYTĖ Klaipėdai Egyetem A cikk a régi litván írások morfológiájának vizsgálatára létrehozott relációs adatbázist mutatja be. Kidolgoztak egy logikai adatmodellt, majd megvalósították a Microsoft Access adatbázis-kezelő rendszerben (DBMS). A Knyga Nobažnystės két részének valamennyi szavát bevitték az adatbázisba. Létrehoztak egy eszközt a morfológiai (ragozási) adatok kiválasztására, így a szavak most már bármely megadott tulajdonság vagy tulajdonságok együttese alapján kiválaszthatók. Az ilyen adatbázis az adatok rendezésének, kiválasztásának és javításának, valamint a szövegek és indexek tárolásának eszközeként szolgál. Lehetővé teszi, hogy a kutató hatékonyan, gyorsan és pontosan foglalkozzon különféle nyelvészeti problémákkal, például a főnévi tőváltakozással, szövegek szerzőségével stb. 0. BEVEZETÉS A régi írásokat kutató nyelvészek egyik legnagyobb problémája az anyag kiválasztása. Az anyag fő forrásai maguk a szövegek (rendszerint könyvek fénymásolatai), a szótárak és a szóregiszterek. Ezekből az adatokat átírják (kézzel vagy számítógéppel), papíralapú cédulakatalógusokat készítenek, majd meghatározott rend szerint válogatják és sorba rendezik őket. Az ilyen cédulakatalógusból történő anyagkiválasztás hosszadalmas és meglehetősen bonyolult munka: át kell nézni a teljes katalógust, ki kell választani a szükséges cédulákat, csoportosítani kell őket stb.; a munka befejezése után a kiválasztott cédulákat vissza kell tenni a közös katalógusban a helyükre, ellenkező esetben az nem lesz használható. Az ilyen problémák megoldásában a számítástechnikai technológiák segítenek. A lexikográfiai kutatásokhoz számítógépes szövegkorpuszokat és a régi írások adatbázisait hozzák létre stb. A számítógépes szövegkorpuszok egyik alapvető jellemzője a szöveg automatikus elemzésének lehetősége, például konkordanciák automatikus készítése, vagyis a keresett szó megjelenítése minimális kontextusban. A nyelv automatikus elemzéséhez a szövegeket annotálni kell, hogy a konkordanciaprogram a nyelvi egységeket ne csupán formai, hanem nyelvtani jegyek alapján is keresse. (Marcinkevičienė 1997). Automatikus programokat azonban a nyelvtani alakok vagy hasonló nyelvi jelenségek felismerésére csak a standard nyelvhez lehet létrehozni és alkalmazni, a régi írások nyelvtani jegyeit pedig kézzel kell annotálni. Például a Vytautas Magnus Egyetem Humán Tudományok Karának Számítógépes Nyelvészeti Központjában összeállított, 100 millió szavas litván nyelvi korpusz (donelaitis.vdu.lt/tekstynas) a függetlenség időszakában megjelent kiadványokból áll, amelyeket úgy válogattak ki, hogy a lehető legrészletesebben… 2 | D A L I A J A K U L Y T Ė ... tükrözze a mai írott litván nyelvet. A korpusz keresőrendszere lehetővé teszi egy szó keresését, a kiválasztott szó statisztikai adatainak megtekintését, a kiválasztott szó konkrét grammatikai alakjának keresését (pl. nepriklausomybės), illetve az összes szóalak keresését a „*” szimbólum használatával (nepriklausomyb*). A Lett Egyetem Matematikai és Informatikai Intézete a 16–18. századi régi írásos emlékek szövegeit is közzétette az interneten, hasonló keresési lehetőségekkel (konkrét szó vagy annak egy része kereshető a „%” szimbólummal), valamint archivált szóalakgyakorisági szótár- és indexfájlokat (www.ailab.lv/senie). Hasonló munka folyik a Litván Nyelvi Intézetben is: a régi írások szövegeit számítógéppel gépelik vagy digitalizálják, majd szóalakindexeket készítenek. Ezek félig kézi módszerrel készülnek: egy speciális program segítségével a számítógép csupán ábécérendbe rendezi a szóalakokat, megadva szövegbeli helyüket és kontextusukat. Az egyes szóalakok szövegtani információját, valamint grammatikai és lexikai jelentését kézzel rögzítik (Ambrazas 1998). A régi írások morfológiájának kutatásához hagyományosan ugyanazokat a cédulakatalógusokat használják, mint a szótárak összeállításához, de a felhasználás módja eltérő: például nemcsak a lexémák, hanem más ismérvek (szófaj, morfémák, szóalkotás, alak stb.) szerint is rendeznek. Ennek megfelelően a számítógépes adatbázis szerkezetét és az anyag kiválasztási lehetőségeit is ehhez kell igazítani. A régi írások morfológiai adatbázisának létrehozására irányuló ötlet Antanas Jakulis által megkezdett Knygos Nobažnystės1-kutatás folytatása során merült fel. 2004-ig, amikor megjelent a Knygos Nobažnystės fakszimile kiadása (Pociūtė, szerk., 2004), a litván nyelvészek számára csak az 1968-ban készült mikrofilm állt rendelkezésre (a Tudományos Akadémia Központi Könyvtárában őrzik). A Klaipėdai Egyetem Baltisztikai Központja birtokában voltak az A. Jakulis által ugyanabban az évben készített Knygos Nobažnystės (Sumos evangelijų ir Maldų Krikščioniškų) fénymásolatai, a Művészeti Kar könyvtárában pedig az énekeskönyv fénymásolatai. Ezek alapján A. Jakulis elkészítette a Knygos Nobažnystės lexikai jegyzékét, amelynek csak egy része jelent meg: a Sumos evangelijų lexikája (Jakulis 1995). Ehhez a lexikai jegyzékhez a teljes lexikáról papíralapú cédulakatalógus készült: a szavakat külön lapokra írták, feltüntetve alapalakjukat, jelentésüket és grammatikai alakjukat (1. ábra), majd a lapokat alapalak szerint csoportosították és ábécérendben helyezték el. A Knygos Nobažnystės nyelvének további kutatása során azonban az összeállító maga használta a cédulakatalógust, és a lapokat csak általa ismert sorrend szerint rendezte át. Lényegében újra kellett volna készíteni, de olyan megoldást szerettek volna, amely sokszor használható. Ezért úgy döntöttek, hogy elektronikus cédulakatalógust, azaz adatbázist hoznak létre, amelyben különféle morfológiai, lexikai, szemantikai stb. adatok gyűjthetők, rendezhetők és szűrhetők, és amely a régi írások morfológiáját kutatók eszközéül szolgál. Egy ilyen adatbázis létrehozása két fő szakaszból áll: a tervezésből és a megvalósításból. A tervezés során meghatározzák, milyen típusú adatokra van szüksége a régi írások morfológiáját kutatóknak, körülírják ezen adatok sajátosságait, jellemzőit és egymáshoz való kapcsolatait, valamint előrevetítik, milyen kérdésekre kell választ adnia a készülő adatbázisnak. E szakasz eredménye a logikai adatszerkezet. Ennek leírása a tanulmány 2.1. fejezetében található. Második 1 Plačiau apie Knygą Nobažnystės ir jos istoriją žr. Dainoros Pociūtės (2004), Inges Lukšaitės (2001), Zigmo Zinkevičiaus (1988: 213–223), Juozo Tumelio (1967, 1968) ir kt. darbuose. KNYGOS NOBAŽNYSTĖS DUOMENŲ BAZĖ | 3 Ez a szakasz – a kialakított adatszerkezet megvalósítása valamely adatbázis-kezelő rendszerben – a 2.2. fejezetben szerepel. A létrehozott és megvalósított, régi írások morfológiáját feldolgozó adatbázis már kutatási célokra használható: az adatok betöltése és a szükséges jellemzők megjelölése után az adatok a kívánt szempontok szerint kiválaszthatók, kezelhetők és rendezhetők. A tanulmány második fejezete az elkészített, régi írások morfológiáját feldolgozó adatbázis alkalmazását mutatja be egy konkrét forrás, a Knygos nob ažnystės morfológiai kutatására. 1. A RÉGI ÍRÁSOK MORFOLÓGIAI ADATBÁZISÁNAK LÉTREHOZÁSA 1.1. Logikai adatszerkezet A lexikai jegyzék cédulakatalógusának fő elemei a szövegben előforduló szóalakok (a továbbiakban minden szóalakot, vagyis bármely lexéma minden előfordulását „szónak” nevezünk). Egy cédula egy szót és annak jellemzőit (attribútumait) tartalmazza (lásd az 1. ábrát). 1. ÁBRA. A KNYGOS NOBAŽNYSTĖS LEXIKAI CÉDULAKATALÓGUSÁNAK CÉDULÁJA Minden szó egyedi. Még ha ugyanazt a szót azonos alakban és jelentésben többször is használják, az egyes előfordulások más-más helyen, eltérő kontextusban találhatók; ha a cédulákat megszámoznánk, az azonos szóalakok eltérő számokat kapnának. Ezért az adatbázis alapvető elemének is egy szónak kell lennie, amely egyedi azonosítóval rendelkezik. Attribútumai az alak, a forrás, az alapalak(ok), a jelentés stb. Egyes attribútumok (pl. a szófaj, a paradigma) a teljes lexémára érvényesek. A lexéma attribútumainak meghatározására létrehozzák a „Lexéma” elemet, amely „egy-a-többhöz” kapcsolatban áll a „Szó” elemmel, vagyis egy „Lexéma”-rekordnak több „Szó”-rekord is megfelelhet. A régi írások morfológiai adatainak általánosított logikai szerkezetét a 2. ábra mutatja. 4 | DALIA JAKULYTĖ 2. ÁBRA. LOGIKAI ADATSTRUKTÚRA2 A morfológiai adatok sajátosságairól, a tervezett elemekről, azok attribútumairól és egymás közötti kapcsolatairól bővebben a Knygos nobanžystės morfológiai adatbázisának létrehozásáról szóló tanulmányban olvashatunk (Jakulytė 2001). 1.2. A morfológiai adatbázis megvalósítása A cédulakatalógus elektronikus megfelelője az adatbázis. A tárolt adatok feldolgozására, megtekintésére, kiválasztására, nyomtatására, valamint új adatok bevitelére speciális szoftvert, adatbázis-kezelő rendszereket (DBVS) használnak. Napjainkban a legelterjedtebbek a relációs adatbázis-kezelő rendszerek (pl. Visual 2 Az adatbázisban tárolt információ eleme – az entitás – a logikai adatstruktúrában téglalappal van jelölve. Felül az entitás neve szerepel, alsó részében pedig felsoroljuk az entitás tulajdonságait (attribútumait). Az „egy-a-többhöz” kapcsolatot elágazó vonal ábrázolja. KNYGOS NOBAŽNYSTĖS DUOMENŲ BAZĖ | 5 FoxPro, dBase, Paradox stb.). A Microsoft Office programcsomag tartalmazza az MS Access adatbázis-kezelő rendszert (DBVS), amely a relációs típusú DBVS-ek valamennyi jellemző tulajdonságával rendelkezik, és jól integrálható a csomag többi programjával. Az adatok táblázatokban tárolódnak. A főtábla minden egyes sora külön rekord (a főelem és attribútumai). Az ismétlődő elemek (attribútumok) listáit segédtáblák tárolják. A főtáblába az elemeket beírjuk, az attribútumokat pedig a segédtáblákból választjuk ki. A táblák összekapcsolásával különféle lekérdezések készíthetők, amelyek lehetővé teszik az információk egy vagy több táblából történő kiválasztását (vagyis a szükséges cédulák kiválogatását a katalógusból és kívánt sorrendbe rendezését). A kialakított logikai adatstruktúra alapján a régi írások morfológiai adatbázisát a Microsoft Access 2003 adatbázis-kezelő rendszer (DBVS) használatával valósították meg. Két fő táblázat készült: a „Szavak” (szóalakokhoz) és az „Alapalakok” (lexémákhoz)3. A segédtáblákban az attribútumok listái találhatók. Minden segédtábla „egy-a-többhöz” kapcsolattal kötődik a főtáblákhoz. A régi írások morfológiai adatbázisának táblázatait és a közöttük lévő kapcsolatokat a 3. ábra szemlélteti. 3. ÁBRA. AZ ADATBÁZIS TÁBLÁINAK ÉS KÖZTÜK LÉVŐ KAPCSOLATAINAK SÉMÁJA AZ MS ACCESS DBVS-BEN 3 Egyelőre itt meghagytuk a táblák eredeti nevét. Valószínűleg nem változtatjuk meg őket – az átnevezés meglehetősen bonyolult, a felhasználó pedig rendszerint nem is látja a nevüket. 6 Dalia Jakulytė Egyes segédtáblázatok már ki vannak töltve, mások az egyes írásos emlékekhez igazíthatók. A kitöltöttek a nyelvtani kategóriák táblázatai (amelyek a 3. ábra bal oldalán láthatók). Mindegyik több oszlopból áll: azonosító, attribútumnév(-ek) és megjegyzések. A segédtáblázatból csak az azonosító kerül át az alapvető táblázatba, de az adatok kiválasztásakor bármelyik oszlop adatai használhatók, ezért a felhasználók kényelme érdekében egyes attribútumokat litván és nemzetközi terminusokkal egyaránt megadnak (vö. a ragkategória felsorolásával az 1. táblázatban). A „Kontextus”, „Fejezet”, „Szöveg” és „Szerzők” táblázatok minden írásos emlékhez igazíthatók. A „Főalakok” (lexémák) és a „Jelentések” táblázatai kezdetben üresek, de az adatok betölthetők egy másik írásos emlékhez létrehozott adatbázisból. 1. TÁBLÁZAT. A RAGKATEGÓRIA ATTRIBÚTUMAINAK JEGYZÉKE Ragkategória ID Rag Latinul Megjegyzések 0 - 1 alanyeset N. Nominativus 2 birtokos eset G. Genitivus 3 részes eset D. Dativus 4 tárgyeset A. Accusativus 5 eszközhatározói eset I. Instrumentalis 6 ines. In. Inessivus 7 iliat. Il. Illativus 8 ades. Ad. Adessivus 9 aliat. Al. Allativus 10 megszólító eset V. Vocativus 21 birtokos eset G. possessivus. Birtokos jelentésű genitivus KNYGOS NOBAŽNYSTĖS DUOMENŲ BAZĖ | 7 2. ADATBÁZIS ALKALMAZÁSA A KNYGOS NOBAŽNYSTĖS MORFOLÓGIAI VIZSGÁLATÁHOZ 2.1. Adatbevitel Egy adott írásos emlék morfológiai adatainak bevitele előtt az adatbázist hozzá kell igazítani. Például a KN nyelvének vizsgálatakor figyelembe kell venni a szöveg szerkezetét és szerzőségét (bővebben lásd Jakulis 1982, 1984). A könyv különböző részeit különböző szerzők állították össze vagy fordították, ezért a „Szöveg” táblázatban feltüntetik a szövegtípusokat (evangélium, prédikáció, ima, ének...), a „Szerzők” táblázatban pedig feltüntetik a KN ismert szerzőit. Kitöltik a „Fejezet” táblázatot is: felsorolják a KN összes fejezetét (lásd 6. ábra). Az adatbevitel a szöveg begépelésével kezdődik. Az összegyűjtött szöveget soronként töltötték fel a táblázatba, a sorokhoz azonosítószámokat rendeltek. Ezután a szöveget szavakra bontották, azokhoz is azonosítószámokat rendeltek, megadták a sor-, szöveg- és fejezetazonosítókat, valamint az eredeti oldalszámokat és sorszámokat. Mindezeket a műveleteket a szerző által készített, a Microsoft Word szövegszerkesztőhöz írt makrók automatikusan végezték el. Mivel ebben a szövegben a szavak határai gyakran nem esnek egybe a köztük lévő szóközökkel, az elkészült táblázatot ellenőrzik és javítják. Az ellenőrzött táblázatokat a morfológiai adatbázis megfelelő, „Kontextus” (átnevezve „KNszöveg”-re) és „Szavak” nevű táblázataiba töltik fel. A többi jellemző (nem, szám, eset, idő stb.) azonosítóit kézzel (nem automatikusan) írják be az adatbázis „Szavak” táblázatába. A könnyebb bevitel érdekében az azonosítók számok, az adott kategóriák sorszámai; így például a Kryžtaus alak (hímnemű egyes számú birtokos eset) megadásához elegendő az adott mezőkbe ezt beírni: „1”, „1”, „2” (vö. 4. ábra). 4. ÁBRA. A „SZAVAK” TÁBLÁZAT RÉSZLETE. AZ ALAK MEGADÁSA Az alapalakok megadása előtt létre kell hozni a megfelelő bejegyzést az „Alapalakok” táblázatban; ezt a „Szavak” táblázat „Alapalakok” mezőjében rögzítik, vagy a legördülő listából választják ki (5. ábra). 8 | Dalia Jakulytė 5. ÁBRA. A „SZAVAK” TÁBLÁZAT RÉSZLETE. AZ ALAPALAKOK MEGADÁSA Jelenleg a SE, Pas, MKr és K szavakat vitték be az adatbázisba, és megjelölték azokat a jellemzőiket, amelyek további kutatást nem igényelnek, vagy amelyek vizsgálata már megtörtént. Ezért például Antanas Jakulis hipotézise alapján (Jakulis 1982) megjelölték az SE-részek szerzőségét, a „Főalakok” táblázatba pedig csak az azonosítót, a fészket, a feltételezett főalakokat és a szófajazonosítót vitték be. A főalakok módosíthatók, a további jellemzők pedig később, a szó valamennyi alakjának áttekintése után adhatók meg (lásd 3.2. fejezet). A jellemzők megadása több okból is elmarad: – a morfológiai vizsgálatokhoz szükséges anyag kiválasztásához elegendő a megadott jellemzők (hely, alak és alapalakok); sok jellemzőt más, például lexikológiai vagy szemantikai vizsgálatokhoz irányoztak elő; – egyes jellemzőkre csak néhány kutatónak van szüksége (például a szóalkotás, a tövi szó és más hasonló kérdések csak a szóalkotás szakembereit érdeklik), másokat pedig az adott szakterület szakemberének kell megadnia (például a jelentést a lexikológusnak), stb.; – sok jellemző vitatható vagy kétséges, némelyik pedig a vizsgálat kiindulópontjától függ: például a kalnas szó gyökérszónak vagy képzett szónak, képzővel alkotott származéknak tekintendő-e, vagyis a beszélő tudatában összekapcsolódik-e a kilti, kelti szavakkal? És mi a helyzet a delnas szóval? Hogyan adjuk meg a gyököt: úgy, ahogyan ténylegesen szerepel (kal-), vagy az alapul szolgáló magánhangzó-váltakozású fokkal (kel-)? Ez a kutató igényeitől is függ, például attól, hogy az a gyököt tartalmazó szavakat, vagy egy adott gyök összes származékát akarja-e kiválogatni4. – gyakran a ragozási típus meghatározása is nehéz (ezt az „Alapalakok” táblázat tartalmazza), mivel a Knygoje Nobžny5tės számos változó alakot tartalmaz, például: bjauras / bjaurus, garba / garbė stb. Minden ilyen esetben először gondos kutatásra van szükség annak megállapításához, hogy mitől függ a változatosság (talán a szemantika határozza meg, talán különböző szerzők használnak különböző alakokat stb.); – úgy tűnik, a konkrét alak tővének megadásakor (a „Szavak” táblázatban) valamivel kevesebb problémának kellene felmerülnie, de itt is kétségek adódnak: ha az ausis i-tövű, az ausiai io-tövű, az ausų mássalhangzó-tövű, akkor az ausį milyen tövű? Ezért az ilyen jellemzők megadását magára a kutatóra bízzák. Ehhez kényelmesen használhatók az adatbázis-kezelő rendszer különböző adatnézeti módjai. 4 Valóban, erre két mező szolgál: „Gyökér” és „Alapgyökér”. KNYGOS NOBAŽNYSTĖS DUOMENŲ BAZĖ 9 2.2. Az anyag áttekintése, rendezése és javítása Az anyag közvetlenül a főtáblához kapcsolódó segédtáblákban tekinthető át. A „Fejezetek” táblázatban az egyes fejezetek teljes szövegét áttekinthetjük (6. ábra). 6. ÁBRA. A „FEJEZET” TÁBLÁZAT RÉSZLETE. A 13. FEJEZET TARTALMÁNAK ÁTTEKINTÉSE 10 | Dalia Jakulytė 8. ÁBRA. AZ ADATOK ÁTTEKINTÉSE AZ „ALAKOK” TÁBLÁZATBAN Ezenkívül minden adat tetszőleges jellemző szerint növekvő vagy csökkenő sorrendbe rendezhető, továbbá kereshető és szűrhető. 2.3. Adatkiválasztás Az anyag kiválasztására a Microsoft Access DBMS-ben speciális lekérdezések (Query) állnak rendelkezésre. Itt az anyag (például a szavak) bármely jellemző vagy jellemzőcsoport alapján kiválasztható. A felhasználó kényelme érdekében űrlapok készülnek, amelyekben megadhatók a kívánt kiválasztási feltételek. A szerző ilyen űrlapot hozott létre a morfológiai adatok (ragozási adatok) kiválasztására (9. ábra); készülnek űrlapok a lexika és a szóalkotás adatainak kiválasztására is. 9. ÁBRA. ŰRLAP A RAGOZÁSI ADATOK KIVÁLASZTÁSÁRA KNYGOS NOBAŽNYSTĖS DUOMENŲ BAZĖ 11 A létrehozott űrlapba beírjuk a szükséges paramétereket (listájukat az űrlap alsó részén tüntettük fel). Például, ha a mokyti, moko, mokė típusú igék jelen idejű alakjait szeretnénk kiválasztani, a „Ragozási típus” mezőbe „511”-et, az „Idő” mezőbe pedig „1”-et írunk. A „Kiválasztás” gombra kattintva a következő eredmény jelenik meg: 2. TÁBLÁZAT. A MOKYTI, MOKO, MOKĖ TÍPUSÚ IGÉK JELEN IDEJŰ ALAKJAINAK KIVÁLASZTÁSI EREDMÉNYE Lizdas Pagrindinės formos Žodis Forma Kontekstas Autorius Skyrius pildyti išpildyti, -pildo/-pildžia, -pildė įpildžia ties.es.3 204623 1 S14 laikyti užlaikyti, -laiko, -laikė vžiláyka sangr.ties.es.3 204224 1 S13 valgyti valgyti, valgo, valgė valgį ties.es.3 205703 1 S17 sakyti sakyti, sako, sakė fakote ties.es.dgs.2 206213 1 S18 klausyti klausyti, klauso, klausė klaufa ties.es.3 204727 1 S14 mokyti mokyti, moko, mokė mokia ties.es.3 200821 1 S02..... Észrevéve, hogy a jelen idejű alakok mind o-, mind ia-tövűek, pontosítjuk a kiválasztást, és megadjuk, hogy csak az ia-tövű alakokat válassza ki (tő: 2). Az eredmény a következő: 3. TÁBLÁZAT. A MOKYTI, MOKO/MOKIA, MOKĖ TÍPUSÚ IGÉK IA-TÖVŰ ALAKJAINAK KIVÁLASZTÁSI EREDMÉNYE Szócsoport Alapalakok Szó Alak Kontextus Szerző Fejezet rodyti rodyti, rodo / rodžia, rodė rodžiame jelen.idej.több.1 223129 1 S57 pildyti išpildyti, -pildo/-pildžia, -pildė įpildžia jelen.idej.3 204623 1 S14 rodyti rodyti, rodo / rodžia, rodė rodžia jelen.idej.3 201219 1 S03 mokyti mokyti, moko, mokė mokia jelen.idej.3 200821 1 S02 mokyti mokyti, moko, mokė mokia jelen.idej.3 200219 1 S01 mokyti mokyti, moko, mokė mokia jelen.idej.3 221313 2 S53 A kiválasztás tovább is pontosítható, például kiválaszthatjuk mindegyik ige összes jelen idejű alakját: 12 | DALIA JAKULYTĖ 4. TÁBLÁZAT. AZ IŠPILDYTI IGE JELEN IDEJŰ ALAKJAINAK KIVÁLASZTÁSI EREDMÉNYE Szócsoport Alapalakok Szó Alak Kontextus Szerző Fejezet pildyti kitölt, -tölt/-tölt, -töltött kitölt jelen idő, 3. személy 204623 1 S14 tölteni kitölt, -tölt/-tölt, -töltött kitölt jelen idő, 3. személy 304612 2 M36 A szelekció következetes végrehajtásával, az adatok tartományának szűkítésével és a kritériumok pontosításával bármilyen konkrét kérdés megoldásához gyűjthető anyag; például már a 3. táblázatban közölt adatokból is megállapítható, hogy az iš tőhöz tartozó ilyen típusú igék alakjait inkább az első, vagyis az első és utolsó prédikációk szerzője használja. KÖVETKEZTETÉSEK Az informatikai eszközök megfelelő használata jelentősen csökkenti a régi írások kutatóinak időráfordítását. A szerző által létrehozott régi írások morfológiai adatbázisa lehetővé teszi különféle nyelvészeti kérdések gyors és pontos vizsgálatát (például a főnévi tövek keveredésének, a szöveg szerzőségének stb. kutatását). Csak az adatok bevitele időigényes; kiválasztásuk és rendezésük néhány másodperc alatt elvégezhető, az adatok pedig elmentődnek és változatlanok maradnak. Az adatbázis-kezelő rendszer keresési, kiválasztási, rendezési, szerkesztési és jelentéskészítési eszközei új módszertani eszköztárat jelentenek a morfológia kutatója számára, a kidolgozott logikai modell pedig lehetővé teszi a nyelv komplex és rendszerszerű vizsgálatát. Nem kevésbé fontos, hogy a létrehozott morfológiai adatbázisba más forrásokból is betölthetők adatok, továbbá könnyen átalakíthatók más formátumokra is (például a Litván Nyelvi Intézetben készülő Történeti litván szótár formátumára). A morfológiai adatbázis nemcsak a morfológia kutatására használható, hanem adatok tárolására és különféle formákban, különböző igényű felhasználók számára történő megjelenítésére is. Például teológusok vagy irodalomtörténészek számára olyan űrlap hozható létre, amelyen a szöveg olvasható, a nehezen érthető szavak magyarázatot kapnak, és helyet biztosítanak a megjegyzéseknek. Egy konkrét forráshoz – a Knygos nobanžystės morfológiai adatbázisa csupán eszköz, köztes lépés, amelyben e könyv jelenlegi és jövőbeli kutatási eredményei gyűlnek majd össze. Ilyen adatbázis csak az összes adat (vagy a legszükségesebb adatok egy részének) bevitele után tehető közzé, ez azonban nem egyetlen ember munkája. A Knygos nobanžystės morfológiájának kutatására szolgáló eszközként már most is használható (az interneten a www.ik.ku.lt/~jakulyte/apie.htm címen érhető el). RÖVIDÍTÉSEK DBVS – adatbázis-kezelő rendszer. ID – az adatbázis egy elemének egyedi megnevezése, azonosítója. Knygos nobažnystės duomenų bazė | 13 K – katekizmus, az MKr utolsó fejezete („KATECHIZMAS ABA TRVMPAS PAMOKSLAS Wieros Krikščionißkos del waykialu mažu.“). KN – Knyga nobažnystės („KNIGA Nobazniftes Krikščionißzkos/ Ant gá r bos Diewuy TRAYCEY Szwentoy Wienatijam: Ant wartoi má Bažniczoms dides Kunigiftes Lietuvos ißduotá. KIEDAYNISE, DRVKAWOIA, IOCHIMAS IVRGIS RHETAS, Meatu Poná, 1653.“). MKr – Maldos Krikščioniškos („MALDOS KRIKSČIONIŠKOS, Wifokiam meatu ir reykalams bendriems prigulinčios: Ant garbos Diewa Traycey Szwentoy wiena Tewá, Sunaus, ir Dwasios S. O del naudos Bažniczios io, ant ßwieta ißzlayftos <…> KIEDAYNISE, SPAUDE, JOCHIMAS JURGIS RHETAS, Meatu Poná, 1653.“). A KN harmadik része: 58 ima és a katekizmus (lásd K). Pas – Pasija, az SE utolsó fejezete („PASSYA ABA HISTORYA Apie kančia ßmerti, ir pákałimą Poná mufu IEZVSA Chryftufá, iš wiku kiáturiu Ewangeliftu pátogay ßurinkta“). SE – Suma Evangelijų („SUMMA Abá Trumpas ißz̧guldimas EWANIELIV SZWENTU Per Wifus meatus/ dienomis Nedelos/ Bažnicžiofe Krikščionißkoſe ßkaytomu/ O ánt gá r bos Wienam DIEVUY, ſu wala Wiriaßniuju del pážitka Wierniems, didey Kunigiftey Lietuvos, ir del naminiku pabažnu ánt užiwoima namifzkia ißduotá. KIEDAYNISE, DRVKAWOIA, IOCHIMAS IVRGIS RHETAS, Meatu Poná, 1653.“). A KN második része: 60 evangélium és prédikáció, valamint a Pasija (lásd Pas). LITERATŪRA AMBRAZAS, S., ALEKNAVIČIENĖ, O., ZINKEVIČIUS V. 1998: Istorinis lietuvių kalbos žodynas ir senųjų raštų kompiuterizavimas. Lietuvių kalbotyros klausimai 39, 192–210. BIRŽIŠKA, V. 1990: Aleksandrynas I. Antrasis fotografuotinis leidimas, Vilnius: Lietuvos kultūros fondas. JAKULIS, A. 1982: „Sumos evangelijų“ ir „Maldų krikščioniškų“ autorystės klausimu. Baltistica 18 (2), 173–178. JAKULIS, A. 1984: „Sumos evangelijų“ ir „Maldų krikščioniškų“ ryšiai su ankstesniais lietuviškais raštais. Kalbotyra 35 (1), 31–41. JAKULIS, A. 1995: „Knygos nobažnystės“ leksika, Klaipėda: Sauliaus Jokužio leidykla-spaustuvė. JAKULYTĖ, D. 2001: Informacinių technologijų panaudojimo galimybės senųjų raštų kalbos tyrimams („Knygos nobažnystės“ morfologijos duomenų bazė). Vārds un tā pētīšanas aspekti. Rakstu krājums 5, 152–168. LUKŠAITĖ, I. 2001: Knygos nobažnystės (1653) parengimo kultūrinė aplinka. Knyga nobažnystės krikščioniškos (1653) – XVII a. Lietuvos kultūros paminklas, Kėdainiai: Kėdainių krašto muziejus, 4–29. MARCINKEVIČIENĖ, R. 1997: Tekstynų lingvistika ir lietuvių kalbos tekstynas. Lituanistica 1 (29), 58–78. POCIŪTĖ, D. 2001: Knygos nobažnystės giesmių šaltiniai ir kalvinistinio pamaldumo slinktys: nuo tikėjimo tikro prie tobulo. Knyga nobažnystės krikščioniškos (1653) – XVII a. Lietuvos kultūros paminklas, Kėdainiai: Kėdainių krašto muziejus, 41–54. POCIŪTĖ, D., reng., 2004: Knyga nobažnystės krikščioniškos 1653, Vilnius: Lietuvių literatūros ir tautosakos institutas. POCIŪTĖ, D. 2004: Lietuviškosios bažnyčios knyga. Knyga nobažnystės krikščioniškos 1653, Vilnius: Lietuvių literatūros ir tautosakos institutas, xiii–lxv. TUMELIS J. 1967: Knygos nobažnystės krikščioniškos (1653) pirmojo leidimo klausimu. Bibliotekininkystės ir bibliografijos klausimai 6, 132. TUMELIS J. 1968: Dar kartą apie „Knyga nobažnystės krikščioniškos“ (1653). Surastas pilnas pirmojo leidimo egzempliorius, Literatūra ir menas 44 (1146), 12. ZINKEVIČIUS, Z. 1988: Lietuvių kalbos istorija III. Senųjų raštų kalba, Vilnius: Mokslas. Dalia Jakulytė Klaipėdos universitetas Baltų kalbotyros ir etnologijos katedra H. Manto g. 84, 5808 Klaipėda Gauta 2004 11 12