Mažmožiai 9–13

Megjegyzések Kymenow (Válogatott írások 3, 136), tehát A Kyménai a háború fenyegetése ir elől elköltözött jótving falu litvánosított neve lehet. Vladas Zulys Befejezve 2006 10 09 Taco g. 1-7 LT-53356 Akadémia, Kaunas körzet, Litvánia 9 éves MazmoiZ1926 is A földreform idején annak különleges igazgatósága hivatalosan nem akarta használatba venni a földbirtokosok elszlávosított elnevezéseit. Egy ilyen litvánosított falu a Vilkaviškis körzet Zálioji járásában volt, nem messze Augalij falutól Siidava (net vietovardžių kartotekoje (bylose) nesukirčiuotas). Jis prigijo, tik vėliau pripažinta forma Siduva ir sukirčiuota kaip 3° kirčiuotės vietovardis pagal analogiją (plg. Ilguva, Lietuva, Saukuvė ir kt. ). Simui Karaliūnui turbūt nežinoma tokia istorija, jis nėra vartęs bylos vietovarsu džių ir Žemės reformos valdybos pastabomis, todėl Siidava a jo Balpraeitis istoriniuose Saltiniuose ty című könyvben szerepel, II, t. Vilnius: Lietuviy kalbos institutas, 2005, p. 267, mint nagy értékű régiségi ir adat, de ez év 1926 Zemétvarkininky-képződmény, amely bizonyos analógia következtében az írásokban Sidava alakban jelent meg, a köznyelvben pedig sok -uva képzős helynév mintájára használt Siiduva az élő nyelvben (3*), úgy tűnik, mintha ez a forma nem is ir létezett volna, senki sem jegyezte fel, jóllehet szabályosan képzett, de történeti be források. MazmozZis 10 Žemaitijában, a Venta folyó medencéjében nagy mocsár volt Debésnos pl. (ejtsd: d'eb'é.snas, d'eb'é.snu, puo d'eb'esnds Pavandené, Uzventis), így írta le netán Zemaité a művében), sikerült így meggyőzni ir Aldono Pupkis könyvében Helynevek Szótár, 2003, p. 79. Váratlanul Simas Karalitin platina ir vesz fel, nem történelmi formában Debesna, Zr. A balti múlt történelmi forrásokban 1 67, III 27, 59 (a 18. századból oroszok szerint Spruogi ir O. Trubaciova, JJeGecua ugyanott II 302). 102 Jegyzetek MazmoiZis 11 Szerk. dziiky (a keleti aukštaitiai, ir a keleti aukštaitiai vilniusi) nyelvjárásokban a mássalhangzók regresszív asszimilációjának ilyen törvénye működik -sti- > -sci- (nem -Sc-). A jobb to oldal figyelmen kívül hagyása Saulius Ambrazas cikkében ,,A melléknevsu ek képzőjéről -intelis (-é) eredete“ (Baltistica 39 (1), p. 71) a tuséytelis alakot közli (i§ OG 261 tus¢'it'el'is), aki nem nézett utána, hogy már Az LKZ,,,, át 186 volt írva a tustytelis, figyelmen ir kívül hagyva az említett regresszív mássalhangzó- -asszimilációt. Ir többféleképpen átírt dél-aukštaitisi (és kelet-aukštaitisi vilniškiai) szavak. Úgy ejtik: dir .Zas, t&u". Stas, tsirStimas (távoli regresszív asszimiláció). Ezek újabb ejtési tények, amelyeket Elzbieta Mikalauskaité ir kutatásaiban hallhattunk és olvashattunk, vö. Mikalauskaité, A litván fonetika munkái, (készítette 1975 Antanas Pakerys), p. 115, átírt tsirstsimai ~ tirstimai, mint ir m'inkstimas ~ minkStimas, vatkistsis ~ vaikystis stb. ir Simo Karalitino monumentális művében A balti múlt a történelmi Forrásokban Il, 2005, 187 bemutatott transzkribált formák ¢irstas, ciur Stas, CiurStumd nem mutathatja semmilyen ókoriság vagy tény valódiságát. MazmoiZis 12 Antanas Ju’ka sok nyelvjárási lexikát gyűjtött össze, de autodidakta lévén néha helytelenül alkotott. ko Úgy tűnt neki, hogy a bakuizé, kumelé samana valamiféle képzős ir származékok, ezért „képző nélküli” szavakat alkotott a kézirat baka ,bakiizé‘ GQ, red. 184, F. Fortunatovas), kimé ,kumelé‘ (LKZ,, 866, paliudyta ir Kos sama 161!), ,samana‘ (LKZ,.,). Ezek sikertelen származékok, ezt sokan régóta tudják, de Taigi S. Karalitino prestižiniame veikale Knygoje „Baltų praeitis istoriniuose šaltiniuose“ kaip tikras duomuo nurodoma sama , samana‘ J (I 67). Be abejo, tai nesamas kalbos faktas, visai neturįs pamato lietuvių kalboje. Mažmožis 13. Jaunos mokslininkės Birutės Kabašinskaitės įdomioje knygoje „Lietuvių kalbos liaudies etimologija“ artimi reiškiniai ir (Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, teikiama 1998) negirdėta forma pirs¥s 82 p. , arklio kriitinė, nes daug kur Lienet 103 A megjegyzésekben: pirsys sf. pl. (1) prie Varniy (LKZ, 26 teikia 2pirSis). A lovakkal általában a férfiak törődtek, akikről széles körben mondják, hogy pirSys, pirsims, vagyis pirSys sm. sing. nem iS tudni, hol Természetesen. A könyvben ir még jó néhány hangsúlyjelölési = hiba van: brudžas = briiožas, ruézas = rtiozas, rasliava rasliava, Eerina = Ezeriina, ti lydziu tud = lydzit, skétra skétra = scom. (1) ir skétrd sf. (4), aFZuolas = driuolas, z. pudkai = puokat z. Vytautas Antanas Vitkauskas, Litván Nyelvi Intézet P. Vileitio g. 5 LT-10308 Vilnius, Litvánia Ismét megjelent a szintaktikai kapcsolat2006 ok felosztásáról A mai litván nyelv grammatikájának negyedik, javított kiadása. Mivel e grammatika főszerkesztője nemrégiben (Ambrazas elismerte, hogy a korábbi 2005: 168) DLKG-kiadásokban alkalmazott morfologizált ,,... vonzatkormányzás ir szembeállítása a litván nyelv szintaktikai rendszerének ir fejlődéstörténeti vizsgálatával kevéssé bizonyult értelmesnek- ‘, érdemes megvizsgálni, hogyan határozzák meg a kapcsolódási típusokat az új, javított kiadásban. Kiderül, hogy ir Ebben a kiadásban továbbra is ugyanazokat különböztetik meg: az egyeztetést, a vonzatosságot ir Összefolyás. Idézzük a i8 sor ju definícióit: »Az egyeztetés a függő szó morfológiai formájának (esetének, számának, nemének) a meghatározó szó alapján történő megválasztása...* szót...* (DLKG*, p. 480); »A vonzatosság a függő szó megválasztása, amelyet a meghatározó szó kapcsolhatósága szab meg. Az irányított szavak leggyakrabban a főnevek és névmások ar esetei [.... Ezt változatlan alakú ir szó is betöltheti A szó alakja“ (ugyanott, »A mellérendelés a 480). függő szó alakjának annak jelentése szerinti megválasztása, amelyet nem a főszó vonzatképessége határoz meg* (ugyanott, A kényelem 481). kedvéért hasonlítsuk össze az ia idézett meghatározásu sokat a korábbi kiadásokban közölt meghatározásokkal. Az egyeztetés meghatározásu sa a korábbi kiadásokhoz képest nem változott, az irányításé ir A mellérendelés meghatározásai korábban így hangzottak: »Az irányítás a függő szó esetalakjának megválasztása, amelyet a főszó vonzatképessége határoz meg.« (DLKG', 480). 104