Dėl uteniškių kaimo „Kimėnai“ tikrosios formos ir galimos kilmės

Acta Linguistica Lithuanica LIV (2006), 101 = 121 Megjegyzések Megjegyzések Az uteniskiai Kiménai falu valódi alakjáról és lehetséges eredetéről A különböző írásokban előforduló, Kiménai formában írt falu Utena eldershipjében található, 6 km Utenától út i A Kuktikes jobb oldalán. Ilyen formában A litván nyelv Szótárának (1924 bevezetőjében (m.) használta ir Kazimieras Būga (Lásd jo Válogatott írások 3, 136), de ő maga, amennyire tudom, soha nem járt Utenától délre, és nyilvánvalóan ezt az elnevezést valamely megbízhatatlan írott is forrásból vette. Egy valamivel későbbi könyvben Litvánia lakott helyei, ahol közlik a litvániai lakosság 1923 m. összeírásának adatait (Kaunas, 1925) szintén találunk Kimėny falut (o. 451), de a leírás to címei, úgy tűnik, nem voltak nyelvészek által ellenőrizve. Forma Kimenai találjuk ir Litván SZSZK közigazgatási-területi felosztásának Kézikönyvében (Vilnius: A gondolat, 1974, 1, 320), ahol sok figyelmet fordítottak a lakóhelynevek pontosságára. Tehát Kiménai mára hivatalos elnevezéssé vált. De az egyik dolog a hivatalos írásmód, a másik a jól ellenőrzött o forma, mivel — a nyelvtörténészeket elsősorban ez utóbbi érdekli. Feltehető, hogy vagy az igazi dialektológusok nem jártak ezen a vidéken, vagy az írásmódról való döntéskor Kazimieras Būga tekintélye bizonyult döntőnek. A helyiek Emberek Ennek a falunak a nevét csak a ki.mé-nai ejtik így; az utenai o nyelvjárás hangsúlytalan szótagjának i félhosszú magánhangzója a köznyelvben semmiképpen sem adható vissza röviddel i (az utenaiak például kiválóan megkülönböztetik a magánhangzók hosszúságát A kiminai ki.mé-nai ir szavakban). Csak a szükséges nyelvi felkészültséggel nem rendelkezők követnek el ilyen helyesírási hibákat, mert nem értik, hogy az utenai ba-t szükséges transzponálni. Tehát a i§ helyes név Kyménai, amelyet a helybelieket nem ismerők népies etimologizálással néha Kieménai néven is neveznek. A kym-gyök eredete egyáltalán nem világos. Fel lehet vetni, hogy megvizsgáljunk két esetet. Az első a következő lenne: egy két tőből álló név Kymantasnak volt ir egy rövidítése *Kymas, i§ amelyből ir a Kyméinai [név] keletkezett. Biiga azonban ennek a falunak a nevét a Sūduva terület nevével hozta összefüggésbe; nyelvjárásának félhosszú magánhangzóit a köznyelvi helyesírásban írva a helyiek közé kell sorolni nagyapámat, Antanas Zuljt és apámat, Antanas Zulit, akik Ebben a faluban születtek. Úgy vélem, ide tartozom ir a8 én magam is, aki if Dirvoniškisből származom, amelynek A Zeme összekapcsolódott su Ennek a falunak Föld (Dirvoni8kis megsemmisült a 1948 m. deportálás során). 101 Megjegyzések Kymenow (Válogatott írások 3, 136), tehát A Kyménai egy dél-karéliai, a ir jotvingok betelepülése után litvánosított falu neve lehet. Vladas Zulys Befejezve 2006 10 09 Ösvény g. 1-7 LT-53356 Akadémia, Kaunas járás, Litvánia MazmoiZis 9 mety 1926 A földreform idején annak különleges igazgatósága hivatalosan nem akarta engedélyezni az elnemzetietlenített földbirtokos-elnevezések használatát. Egy ilyen litvánosított falu a Vilkaviškis körzet Žalioji járásában volt, nem messze Augalij falutól Siidava (még a helynevek kartotékjában (aktáiban) sem volt hangsúlyjelöléssel ellátva). Meghonosodott, csak később ismerték el a formát Siduva ir hangsúllyal ellátva, 3° analógia alapján hangsúlyos helynévként (vö. Ilguva, Litvánia, Saukuvé és mások. ). Simunak Karaliiin számára valószínűleg ismeretlen ez a történet, nem lapozta a su helynevek jegyzékét ir a földreform- -bizottság megjegyzéseivel, ezért Siidava a jo Balpraeitis istoriniuose Saltiniuose, ty II, Vilnius című könyvben t. van feltüntetve: a Litván Nyelvi Intézet 2005, p. 267, szerint jelentős ókori ir tényként, de egy éves 1926 földrendezési szakemberek alkotása, bizonyos analógia miatt az írásokban Sidava lett, a köznyelvben sokak szerint -uva képzővel képzett helynevek használata a beszélt nyelvben (3*), olyan, mintha ez a forma nem is ir létezett volna, senki sem jegyezte fel, noha szabályosan képzett, de történeti be forrásokban. MazmozZis 10 A Žemaitisföldön, a Ventos folyó medencéjében nagy mocsár volt Debésnos pl. (ejtése d'eb'é.snas, d'eb'é.snu, puo d'eb'esnds Pavandené, Uzventis), még maga Žemaité is így írta művében), sikerült ezt így meghonosítani ir Aldono Pupkis könyvében Helynevek Szótár, 2003, p. 79. Váratlanul Simas Karalitinas elveszi a ir platinát hihetetlen, nem történelmi formában Debesna, lásd A balti múlt történelmi forrásokban 1 67, III 27, 59 (a 18. századból oroszok szerint Spruogi ir O. Trubacsov, ugyanott II 302). 102