Keli mažmožiai dėl „Mažmožių 5, 6“

Acta Linguistica Lithuanica LIV (2006), 107 - 126 Megjegyzések Megjegyzések Néhány maZmoiZiai dél Mazmoziy 5, 6 Vytautas Vitkauskas megjegyzései egyes helonimák vizsgálatának esetében arra késztettek, hogy ismét elővegyem a már régóta archívumba helyezett, az j élő nyelvből gyűjtött litván su i8 helonimákat tartalmazó cédulákat, és elemezzem az említett ir problematikjo us kérdéseket, annál is inkább, mert három évtizeddel ezelőtt egyes dolgok elkerülhették a ir figyelmet, hiszen szerkezetileg kellett ir azonosítani és megvizsgálni több mint 10 000 az említett osztályba tartozó vízneveket. Mazmozyje 5 V. Vitkauskas azt állítja, hogy a disszertációmban, a ir tanulmányban? bemutatott Raudény környékének mocsárnevei: GelZélé ir Gelziké újak, pillanatnyiak és metaforikusak; miután a t. y. po háborúban kiszárították a hatalmas Gelzés-mocsarat, a helyiek csak beszélgetés közben, a su helynevek gyűjtőinek ja nevezték Gelzele ir Gelzike, a 0 fiatal helynévgyűjtők ezt valódi helonimának tartották Gelzé-változatoknak, Az élő nyelv adatait újra megvizsgálva látható, hogy új, már jóval a háború után keletkezett mocsárnévnek csak a formát tekinthetjpo ük Gelzélé, amelyet – amint helyesen írja V. Vitkauskas – jegyeztek fel 1982 m. Svendriy faluban. A feljegyző által megadott megnevezett objektum egy — körülbelül 100 ha mocsár volt. Tehát nyilvánvaló, hogy A Gelzélé az eredeti mocsárnév késői Gelzé változata. Az az állítás azonban, hogy ez csupán pillanatnyi, nem valódi név, továbbra is kétségeket ébreszt, mert egyrészt nem lehet to ellenőrizni és ar bizonyítani, másrészt a litván élő nyelv toponímiája, tehát a helonímia, ir csaknem az egész XX a. összegyűjtött helynevet magában foglalja. A Gelziké mocsárnév keletkezésének története egészen más. Ez bizonyosan nem új, a végén rögzített, t. y. XX a. sem pillanatnyi, sem metaforikus helynév. A két világháború 2 között még egyszer feljegyezték. 1936 m. Raudeėny erdészetének földjei \ Zr, Megjegyzések. Acta Linguistica Lithuanica 51, 2004, 113-114. ° Zr. Bilkis, A litván L. képzős névadás helonimái. Doktori disszertáció, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, Vytautas Magnus Egyetem, Bilkis, Litván képzős kicsinyítő 1998; helonimák. L. Acta Linguistica Lithuanica 41, 1999, 51-95. * Beje, V. Vitkausko teigimu, formos Gelzélé ir Gel#iké uzra’ytos Raudény apyl. Svendriy k., taéiau tikro tame kaime i§ uzfiksuota tik pirmoji. 107 Pastabos vardyno anketoje nurodoma, kad Gelziké —tai 2,5 ha* samanomis apaugusi bala (t. y. pelké -L. B.), besiribojanti su didZiaja bala (t. y. pelke —L. B.) GelZe, isiterpusi miskq i 10-ame kvadrate’. Dar kartą Šis pelkėvardis užrašytas tarpukariu veikusios Pavardžių ir vietovardžių komisijos sudarytoje iš gyvosios kalbos surinktų negyvenamųjų vietų vardų kartotekos kortelėje, kur nurodoma, kad pelkė yra netoli Paraudžių kaimo. Taigi Gelžikė yra senas, autentiškas pelkėvardis, ir jaunos vardyno rinkėjos čia niekuo dėtos. Mazmožyje 6 V. Vitkauskas priekaištauja dėl to, kad jau minėtuose helonimų tyrimuose iš žemaičių ir aukštaičių vilniškių plotų mano yra pateikta daugiaskiemenių vedinių su priesaga -ėlis, nors šiose šnektose ir iš dviskiemenių, ir iš daugiaskiemenių žodžių sudarytuose derivatuose vartojama tik priesaga -elis. Taip pat kritikuojamas spėjimas, kad kai kurių daugiaskiemenių helonimų su -elis atsiradimui galėjo turėti įtakos latvių ir slavų kalbos, o užbaigiama tuo, kad toponimikos specialistams nežinoma deminutyvų su -ėlis, -elis geografija. Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy az említett toldalékok földrajza számomra tökéletesen ismert‘. Probléma Ebben az esetben teljesen más a helyzet. A fent említett területek egy i§ részén a több szótagú helonim helynevek kartotékában feltüntetett képző su -élis. Így jegyezték fel őket még a nyelvészek is, ezért a helonimák vizsgálatakor nem lehetett megállapítani az élő nyelvből való ilyen bemutatásuk okait. A helynévgyűjtők maguk állapították meg, különösen azért, mert a köznyelvben az ilyen toponimák hagyományosan? nyújtott su -élis, pvz., Svencionéliai, Gedziunéliai, Mielagénéliai. Másfelől egyes helonimákat, különösen azokat, amelyeket már a 20. század első felében jegyeztek fel, a köznyelv hatására maguk a helyi lakosok is kiejthették. Tehát ez nemcsak ne nyelvészeti, hanem szociolingvisztikai probléma is, ezért a kutatónak döntenie kell: a képzők -elis, -élis használati területei alapján rekonstruálja-e azt a helonimát, amilyennek lennie kellene, vagy figyelembe vegye a gyűjtők által közölt adatokat®. * Vö. a -Gelzés-láp területe a két világháború között több száz ha volt! 5 Ezeket az adatokat Stasys Rimkevičius erdész jegyezte fel, az adatközlő pedig Benys Taraskus erdőőr volt. ® Én magam is abból a területből (Lifikmeny) származom, ahol a háromés többszótagú szavakban egyaránt a -elis ir képzőt használják, jól ismerem anyanyelvemet Šnekta. ’ Tokia tradicija dar tarpukariu suformavo Antanas Salys, Juozas Baléikonis ir kt. * pvz., sinchroniniuose oikonimy darybos tyrimuose analizuojami sunorminti vietovardziai, todél ir is daugiaskiemeniy Zodziy padaryty oikonimy igskiriama tik priesa108 Pastabos Pridurtina ir tai, kad V. Vitkauskas neteisingai interpretuoja mano spéjima dél latviy ar slavy kalby jtakos. Visy pirma niekur neteigiu, kad Zemai¢iy ir aukStaitiu vilniSkiy -elis —atitinkamai latviy kalbos ir slavy kalby jtakos pasekmé. Tiesiog bandau ieSkoti paaiskinimo, kodél daugiaskiemeniy helonimy su -elis uzra8yta ir iS ty viety, kuriose Siaip jau turéty biti deminutyvy priesaga -élis: piety, Siaurés ryty Lietuvoje ir teritorijoje apie Zelva, Alanta, Ridninkus’. Bent jau kai kuriy tokiy helonimy -elis (-elé) tikrai galéjo atsirasti dél apslavinimo, plg. panaSios struktiiros liet. gyvenamyujy viety vardy ir asmenvardziy uzZra3ymus slavikuose Saltiniuose: Trafzkunele" 1744, 1771, Traszkunele 1775, 1784 = liet. Troskiinė liai (vö. Tro8kiiny sen.), Wilunele 1784 = litván. Vildnéliai (Jiezno község); Vanagelis" 1689 (Skaruliai) = litván. Vanagélis, Wederelis 1626 (Kaunas) = litván. Védarélis, Zemoytel 1628 (Kaunas) = litván. Zemaitélis stb. Laimutis Bilkis Litván Nyelvi Intézet P. Vileisio g. 5, 10308 Vilnius, Litvánia Új kutatások a litván igék 3. személyű végződéseiről Régóta ismert, hogy a litván igék szám szerint nem differenciált 3. személyű alakjai tiszta magánhangzós töveknek felelnek meg, és semmilyen nyoma sincs annak, hogy valaha is végződéseik lettek volna. A litván nyelvnek ezt a sajátosságát Pisani, Toporov, Ivanov, Schmalstieg és sok más kutató különösen jelentősnek tartja az ige eredeti állapotának rekonstrukciója és a nyelvtipológia szempontjából. Ez világosan tükröződik a litván nyelv igei rendszerének szinkrón állapotában, ahol a magánhangzós 3. személyű tővégek számos forma képzésének alapját alkotják. ga -élis (vö. Razmukaitė, R. M. Lietuvos priesaginiai oikonimai. Daktaro disertacija, Vilnius: Lietuviy kalbos institutas, Vytauto Didziojo Universitetas, 1998, 34–35, 36–40). ° Lásd. Bilkis, L. Lietuviy priesaginiai deminutyviniai helonimai. Acta Linguistica Lithuanica 41, 1999, 70. 1 A történeti helynevek a Vardyno skyriaus Istoriniy vietovardzZiy kartoteka állományából származnak. 4 A történeti személynevek a Vardyno skyriaus Istoriniy asmenvardziy kartoteka állományából származnak. 109