Wojciech Smoczyński. „Laringalų teorija ir lietuvių kalba“

Recenzió Wosciecu SmoczyNski: A laringális elmélet a ir litván nyelvben A lengyel nyelvű i§ kézirat hitelesített IS fordítása Bevezetés Crzak-Proxadsva, Diana SiLelkarre Tudományos szerkesztők Diana Seikarre, Axe Houvoer Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2006, 292 pp. ISBN 978-9955-704-17-1, ISSN 1822-3257 (Bibliotheca Salensis, 3) Lietuvos kalbininkų sociologinių apžvalgų, tarmių garsų virpesių nagrinėjimų sraute Lietuvių kalbos instituto leidykla išleido i8 rankraščio išverstą Jelenleg A leghíresebb lengyel baltista komparatista könyve. Ahogy a könyv kurátora, prof. habil. dr. Axel Holvoet, „a krakkói baltista komparatista, ir Wojciech Smoczyński az új laringalista rekonstrukciós modellt már több évtizede sikeresen alkalmazza a balti nyelvek történetének kutatására” (p. 9). ylvade* (p. 13tt) mindannyian (akik nem tanultuk) megtanulhatjuk magának a laringále-elméletnek, a módszer alkalmazásának és a levezetett struktúráknak a vizsgálatát, igyekezve felfogni saját és más archaikusabb nyelveink nagy titkait, a megkülönböztető jegyeket. Az összegzés szilárdan ar kifejtve a fejezet végén található ir ir (p. ]}=... ? Wait malformed. Need valid JSON. also Lithuanian text has encoding noise. ]} 15-18). Su egy olyan szerzővel, akinek a tanára a Krakkói Egyetemen a nagy nyelvész volt J. Kurytowicz-csal az elméleti kérdésekről nemigen lehet ir vitatkozni, csak — csodálni lehet gondolatának átható erejét, a litvanisztikai tények sokaságát és változatosságát i8 Források (LKŽ, LKŽ tudománK, yos Folyóirair tokban stb. ). Csak egy-két litván nyelvi j adatra, formára, jelentésre, valamely jo kiegészítésre ar kellene felhívni a figyelmet. A sen. forma következőjével kell kezdeni: minzd (o. 60), ez a(z) …-tól/-től származó nyelvjárási forma K. Donelaičio korában: m’ezit Zvr, (K. Nu Donel), m’ef.dzit Krrv, Saux, Krs, Varn mezil, ~ aukSt. myZt; ji elterjeir dt vö. $a beszélt nyelvben; kár, hogy nincs megjelölve, honnan iS származik az idézett forma, kiegészítenénk Az LKZ javításaiban, ha valamikor közzétesszük a nép teljes lexikai állományát. Szó A Zmond 3 hangsúlyozású Szó, %ména (69. o.) csak bitty Megszólító eset. Az ardyti ige minden litván (vö. 'LKZ, 239, ?LKZ, 294-295, ezért drdyti (o. 99, 105, 191) váratlan, meglepő forma. Az apyusris származék javítandó (o. 99, 101) - Az apéu.sr’is apyiisris ~ alak (1) tanúsított; ausros pradzia‘, apyiiriais határozószó. a hajnalról ‘LKZ, (ir 184 apyasriu), *LKZ, vö. ”, 230; ir vom Buchautor erwähnt Das Wort ist (S. 93, 101). Viele Einwände rufen die Formen „gertl, *kelil, *lemil, *perit“ hervor (aus pefti, ne i8 pérti, das — 141 (Die in der Rezension verbreitete völlig neue Form), tremu, vemil, stumi, da solche Formen auch heute noch in einem großen Teil von Žemaitija gesprochen werden. Vagyis Gia valamilyen visszaható jelenség. Úgy tűnik, hogy az eredeti geri, lemi, tremi (102–103. o.) alakokból ismét visszatértek (?) a geril, lemi, tremi, pleti, stumii alakokhoz (de a stwmi forma a déli aukštaitis Drsk, Rtn és más nyelvjárásokban is megtalálható), vö. még a széles körben elterjedt m’énto /m’efi.ta ~ mentit alakot. Íme, ilyenek a nyelvjárási formák változásának körei. A žemaitisban és a déli aukštaitisban (dzūkban) is ismétlődik a lejil, glejii (104. o.), riedu (104. o.) Žem. húzódó cirkumflexus hangsúly van a r7td, r’idd Kr’, Ketv és másutt, akárcsak a szerző által említett Slava esetében. Talán érdekes lehet a szerző számára a žemaitis tuméti, tima ‘sűrűsödni’ ige az aut. tunéti (108. o.) helyett; talán valamilyen asszimilációról van szó? (létezik a cumé ‘a sűrűsödés ereje’ és a tmis /tomds rt. t. is). Kazkodél uZmirSta senesné, rodos, forma pét’is ~ petis, péti's ~ petiés, instr. sing. peti ~ petim (Z. Kr, Uzv, Pvn és másutt) (csak az új petys forma van megmagyarázva, 109. o.). ampalas (< afitpalas) —p. 110, 112 P. Jonika (Pagramančio tarmė) szerint a mindennapi beszédstílus formája, a nyelvjárásokban dntpalas Per, dnépalas Py. Lit. Sard „siet, szerencsétlenség” (p. 114) — gyakrabban használatos a Sora (Siiord, Suoriit’i „keményen dolgozni” Krs, Krk, Suordut- ’e Ti, „nagyon sietni” = Sortioti. Litván béda (b%edd Z.), lett béda (p. 116) esetében kétség merül fel a „b'eh,d®- formula alkalmazásával kapcsolatban. Ar Itt nincs ¢: ir a szláv jat’ (6) viszonya, mint sénys, mésd és ir más Szavak (pl. K. Biga, Rinktiniai rastai, 1959, t. II, p. 554-555; J. Baléikonis, Rinktiniai raStai, t. I, p. 383). A yla szó, a lett ilens balti eredetűnek számít (119. o., jegyzet). Szilárd és megalapozott állításra lenne szükség (vö. Fraenkel LKEZ, 183. o., a teljes szakirodalommal). A žemaitis nyugati nyelvjárásaiban bruot’eré.l’is- -ként ejtik (bruot’eré.l’is hangzik) ‘öcsike’, míg a broterélis csupán a szótárakból és néprajzi gyűjteményekből ir származó, erősen irodalmiasított forma (122. o.). Az i-tövű ir stétis hangsúlyozása kétséges (o. 128, 132, 138). Ugyanígy a DP patégus alakja sem ismert; A surikus, Sviésus és más melléknevek hangsúlyozása lehet archaikus, csak az nem tudható, hogy akkoriban milyen volt a hanglejtés. Ugyanez vonatkozik a vétisre, ir votjra (o. 122, 132), ziitis, -ies (162. o.) = itis, -iés (4). Csak egyetlen z Źemaitis van szeretve, -d, ez közös vonás a lettekkel, a kuršokkal vagy a poroszokkal (148. o.). A pyti ige használatakor a jelen idő alakja mindenütt pyna, a pyja pedig az LKZ szerkesztési elve alapján jött létre (148. o.). Régóta ismert, hogy Téli búzák egy részének A žemaitisoknak határaik vannak (4) ar határok (2) - 142 Recenziók LKK köt., 8 1966, p. 166-167; LKZ, 847, piirasz-nak írva (4) NZ (ott salanti8kisi prof. van bejegyezve A. Salys, abban az évben beszélt1969 em vele). Ebben a könyvben csak piirai vannak. 1958-1968 az évben a Žemaitijában tett tegnapi látogatás során, anyagot gyűjtve az LKA ir kuršizmusaihoz, feljegyezveSyta A purtő (4. hangsúlyozású főnév) Risnében, Satigose, Kintuban, Plikiuose, Veiviržėnuose, Švėkšnóban, Endriejave, máshol ir (most Kuliij A beszédet vizsgáló négy dialektológusnő a ptira alakot hallotta: (gabona-mérővel össze su lehet nyomni?). K. Bigos A válogatott írások mutatójában (o. 157), egy fészekben ptiras ir van (II t. pp. 652, írva ,,mérték“) ir A purgyök (II t. 388 — puras, purai ,,; Winterweizen“ Ais, Ky, Sunt; 527 p. - parat ir Jn ir t. t.). Tas piirai Ebben az esetben egészen váratlanir ul, nem i8 tudni, honnan származó. 1964 években részt kellett vennem a beszélgetésekben a Švėkšna ir Judrėnyben, ahol az agronómusok egyszerűen szakadtak a nevetéstől i8 ,,régi emberek által alkotott ostobaságok“, ahogy ők to mondták, ezért a szó használatát kerülni kezdték, még ,,Švėkšna nyelvjárási szövegeiben“ 2005 jo sem (0 rögzítették a szerző számára Bidvietis, Tvaškučiai falvakban még hallani lehetett, Jaunius Kvėdarnában rögzítette, 0 a LKA I kötetének szerzői nem jo vették fel). K. Baga összehasonlította a parus szót ir su a lett snektomis par’i, 0 to tomo p. 713 purai, pirrai a litván nyelv eltorzított szavainak listája. Az LKA 167 szerint: a leggyakoribb puras, pirai, ritkább purai, csak ir két helyen ptirai (Skliaistėben ir Židikuosėben talán sikerült hallani a ir kihalóban lévő szót). Van még ir néhány purrai ‘pilliai’ is LKZ, 946 — J. I8 az összehasonlításban gyakran használt szó megállapított átvitt többes számú jelentése, vö. mint a piirai drimb (már ,pilliai‘), 0 Dirsés birst piirais Vs — nem, az o egész Žemaičių % Žemė, net piū, putrais ausy if košę kapstė Krs, pitrais Žinių bobos nešio(ja) Us ir t. t. (Dabar savo lietuvių kalbos etimologiniame žodyne susigriebęs ištaisė, nebeskelbė abiem atvejais. AGiti Dievui.) Ty pačių A žemaiti jelen idejű visszaható igék töve: nesys, pletys, kemsys – -y-, erről még egy izlandi kiadványban is olvastam, ezért szeretném megtudni, hogyan illeszkedik a h,nekeh,i nes-i?-hez, > p. 165. A könyv szerzője számára érdekes a bitty alakja: raplés Ron, Sv ir stb. (LKŽ, a 177) prisy raples mellett (o. 178). Úgy tűnik, hogy -riauir -rau változatai főként a A žemaitis ir nyelvjárásban ez lehet grauzgri- / auz, raukti / riaukti, drazé / di ir sok más miatt *riau rau, > *rid > ra > ro, *riu > ru ir stb. A vadyti, vado, vadé ige a déli aukštaitisok Szó, ir * feleslega (o. 185). Emlékeztetni kellene még egy-két szó hangsúlyozására: Salnd, Sdlnq (o. 195) = Sand, Salng (4); neveSa (p. 184) = névesa sub. (1) ar n’évea verb. iltis, -iés (p. 214) = iltis, -ies audra (1); (i8 dudra) 2. (p. 186) egészen nemrég jelent po 1930 meg; a litván gondolkodás szerint az újonnan megtanult szavak hangsúlyir át a hangsúly helyének megváltoztatásával (K. Būga, Válogatott t. írások, p. 785). 143 Recenziók Meglepett a kaind szó egyetlen formája a könyvben. A lengyel klebonijy Cienia helyett ir ugyanilyen udvari, a cári írnokok által su bevezetett cienia, a litván értelmiségiek örökké 19 Ul, a végén ir 20 . már a legelején a žemaitis nyelvjárásban találtak Zodj kdina (1). Jo nem K. Baga nezinojo, J. Jablonskiui dél A žemaita diftongus intonacija slypi antrosios dvigarsio dalies antrame skiemenyje, gal sakyti kding, vard. kaind (bet ten uzrasé, matyt, jau prigudes prie Žemaičių tarmės fonetikos ir kdina). Dalis mūsų Žmonių vartoja Zem. kdina, de megváltoztatott hangsúllyal ejtett kaind, kaing, (4), különösen a nyugati aukštaitisban. Ez örökölt ne forma, ezért a történeti grammatika kutatásaiban csak a kdina (1), ji pontosan egyezik a su szláv cena szóval. Az első benyomá- - st prof. habil. dr. a krakkói tudós W. Smoczyriski könyve be nagyon érdekes, a nyelvtudományunk számára fontos, évtizedes jelentőségű mű, a litván nyelv történeti grammatikájának és fejlődésének vizsgálata. Egyik-másik Az itt feljegyzett megjegyzés csak arra ösztönözhet, hogy újraolvassuk j Egy oldalt, amelyre egy kis folt hullott (különösen a parg és piry miatt). Vytautas Antanas Vitkauskas Litván Nyelvi Intézet P. Vileisio g. 5, 10308 Vilnius, Litvánia 144