Grasilda Blažienė. „Baltische Ortsnamen in Ostpreußen“

Recenziók GRASILDA BLAZIENE Baltische Ortsnamen in Ostpreufen Stuttgart: Franz Steiner Verlag, 2005, 413 S. ISBN-10: 3515088458, ISBN-13: 9783515088459 (Hydronymia Europaea. Hrsg. von Wolfgang P, Schmid. Sonderband IID) A jelen monográfiához két előszó tartozik: az egyik előszót a szerkesztő, Wolfgang P. Schmid írta, a másik szerzője pedig a monográfia szerzője, Grasilda Blaziené. kan. ]}ҭак uppern? Nope. Need correct JSON. Ensure array exact. A monográfia két részből (a főrészből és két függelékből) áll. A főrész szerzője a főrész szerzője, amelynek címe »Balti helynevek Nadrauen részterületén (a Deimétől keletre) és az északi részeken Natangen, Barten és Ermland (a Pregelig)* (S. 15-233) van Grasilda BlaZiené. Az 1. melléklet (235–346. o.) a lengyel nyelvésztől származik Rozalia Przybytek, és ezt a címet viseli: „Balti eredetű im helynevek Kelet-Poroszország déli részén*. Ebben a mellékletben a régi porosz helynevek a mai zu Lengyelországhoz tartozó területeken vizsgálták. A függelék címe (396. o.) így hangzik: „Balti helynevek Pomesaniában”. 2 A monográfiát a hivatkozott források és a vonatkozó szakirodalom rövidítéseinek jegyzéke (397. o.) valamint egyetlen ...-val látták el. 347— aszródik A függelék címe 410) Egyéb Rövidítések és Különleges jelek (lásd 411-413) ellátva. Egy Térkép Kelet-Poroszországról kiegészíti a Monográfia rövidítve. A monográfia az érintett sorozat alapítójának és szerkesztőjének, Prof. Dr. habil. Dr. h.c. Wolfgang P. Schmidnek szép Jubilánsoknak ajánlva. In a Fő rész a cím alatt ,,Baltikumi Helynevek im Nadrau területén (a Deimétől keletre) és Natangia, Bartenföld és Ermland északi részein (egészen a Pregel)“ kutatja Grasilda Blaziené 746 Helynevek. 423 in A különböző források által dokumentált helynevek a második világháború előtti időszakból származnak. A második világháború után a kalinyingrádi területen 328 porosz helységnevet megfontolás nélkül bölcsen és mindenféle A zu korábbiakat orosz elnevezésekkel helyettesítették. Hogy az utóbbiak a munkában szintén fel vannak tüntetve (pl. Zori, Zverevo, Zeleznodoroénij, Zeludevo, Zukovka [S. 233]), pozitívan zu értékelendő. Külön kiemelendő továbbá a tény, hogy Grasilda Blazienė 329 in olyan, J. Gerulis és más kutatók által nem említett helynevet fedezett fel a történelmi forrásokban. In a A kutatómunkában az ilyen helynevek a lemma előtt álló különleges jellel vannak megjelölve. Ezeket a helyneveket Grasilda Blažienė főként és nagyrészt kéziratos forrásokból, a fóliánsokból amelyet 133 a recenziókból és a Német Lovagrend irataiból, valamint – ami különösen fontos – a berlini Titkos Állami Levéltárban („Preußischer Kulturbesitz*- ”) őrzött oklevelekből és történelmi forrásokból származnak. A kutatómunka egy másik részében, mégpedig a fent említett 2. függelékben, Grasilda Blažienė pomesaniai balti helyneveket vizsgál. Érdekes a helynevek bemutatásának módja. A forrásokban adatolt helynév félkövérrel van kiemelve, és abban a formában szerepel, ahogyan korábban használták, illetve er Kelet-Poroszországban még mindig használnak, pl. Abschwangen vagy Zutawka Sztumska esetében, beleértve a lokalizációt és az évszámokat, minden, a történeti forrásokban adatolt változatot felsorolnak: így Abschwangen egy 1365-ből származó oklevélben Appuswangen alakban szerepel (ami összesen 20 változatot jelent) (15. o.), Zutawka Sztumska esetében 33 adatolási esetet jegyeztek fel, kezdve az 1249-ben szereplő Pozolowe névvel (395--396. o.). A helyneveket morfológiai szinten vizsgálják, oly módon, hogy in gyökmorfémákra, prefixumokra és szuffixumokra bontják őket. A gyökmorfémák azonosítása a porosz, valamint az utóbbival legszorosabb rokonságban álló am nyelvekből, például a litvánból és a lettből származó etimológiai megfelelések felhasználásával történik (ha léteznek ilyen megfelelések), továbbá természetesen bevonásra kerül más rokon nyelvek anyaga is, mégpedig a szláv és a germán nyelveké. A legtöbb esetben a monográfia szerzőjének sikerült meggyőzően és érvekkel alátámasztva értelmeznie a szóalkotást és az eredetet. zu Ezen túlmenően zu hangsúlyozni kell, hogy a szerző elődeik megállapításait lelkiismeretesen ismertette, közülük néhányat új kutatási adatokkal alátámasztott, másokat nagyrészt korrigált, sok esetben pedig más kutatók értelmezéseit is megcáfolta. A in Szerzőnő lelkiismeretesen ismerteti az összes ismert értelmezési változatát a következőnek: A szerzőnő lelkiismeretesen ismerteti az összes ismert értelmezési változatát a következőnek: A szerzőnő lelkiismeretesen ismerteti az összes ismert értelmezési változatát a következőnek: A szerzőnő lelkiismeretesen ismerteti az összes ismert értelmezési változatát a következőnek: A szerzőnő lelkiismeretesen ismerteti az összes ismert értelmezési változatát a következőnek: Eredete a(z) Helynevek Appuswangen (S. 15). Teljesen helyesen magyarázza továbbá a(z) Szóképzését a(z) Pozolow- (1249), e-nak, mégpedig a(z) által Rekonstrukciójával *Pa-sulav-/*Pa-suldv-, wo *Paals előtagként funkcionál (vö. lit. pa-miské) és * sulavd, illetve *suléva a in jelentésű „sziget” (S. 396). Hogy ez a szó ilyen in jelentésben is Poroszországban használták, erről tanúskodik in a Nesselmann és Kuršaitis szótáraiban feltüntetett litván megfelelő, a sulava „sziget”, amely Brodowski szerint kölcsönzés útján gulawa, „sziget” alakban a Goldap porosz Litvániába és a lengyel nyelvjárásokból került.​​​​​​​ im ​​​​​​​ ​​​​​​​ A helynév Zinten (Heiligenbeil járás) a történelmi forrásokban in Sinthin, Czinthen alakban adatolt. (1363) u. A. ]} su604:json? malformed 二四六 Nakne труn 网彩票 摩臣 Wait need valid. Remove weird. Ensure 7 items. whitespace preserve? Last original A A szerzőnő teljesen helyesen rekonstruálja a Archetípus pl. *Zintund a poroszra vonatkoztatja Személynevek Szinte (o. 233). 134 Recenziók Egy ilyen szemléletmód mellett szóló érvként szolgálhat a litván zifityti Cija, -ijo) ige: „kölcsönösen sértegetik egymást, civakodnak, veszekednek”; zégern, zaudern” (Dusetos, Daugéliskis, UZpaliai —LZ... 1037), amely a zifitas „valaki, aki vitatkozik, civakodik” denominális származékának tekinthető. A vonatkozó kutatásban már régóta megvan az a felismerés, hogy Északkelet-Litvánia egy része (Zarasai, Dusetos stb.) és a délnyugati terület? a baltiak és a poroszok területét izoglosszák egy kötege kapcsolja össze. A német kiadók által finanszírozott és közzétett sorozat keretében megjelent tanulmány ,,Baltische Helynevek in Kelet-Poroszország* – Grasilda Blazienét eredeti és alaposan átgondolt tudományos kutatómunkának kell tekinteni. Simas Karaliiinas Litván Nyelvi Intézet P. Vileixio g. 5., LT-10308 Vilnius, Litvánia Giacomo Devoto Balti tanulmányok « Scritti baltistici Szerkesztette Piero U. Dist és Boniracas Srunpxa Vilnius: Tyto alba, 2004, 263[1]. o., ISBN 9986-16-383-8 Az előszó szerint to (p. 9) itt jelennek meg először összegyűjtve valamennyi of Giacomo Devoto balti tárgyú írásai, amelyek többnyire történelmi jelentőségűek, nemcsak a nyelvtörténetírás értelmében, hanem a kulturális kapcsolatok in tágabb értelmében is in Itália és a Balti- (különösen Litvánia). Napjaink újabb felfedezései és korszerűbb tudományos módszerei meghaladták az itt előforduló elméleti és ténybeli megállapításokat in Devoto írásai. Mindazonáltal az itt közölt művek megmutatják az érettséget of olasz amelyet a baltisztikai tanulmányok a két világháború közötti időszakban elértek, és mintha további to fejlődésük irányát is hangsúlyoznof ák. Devoto cikkeit két csoportra osztják, (i) Nyelvészet és (ii) Irodalom és egyéb tárgyak. Megjelentetik őket in litván fordítás in az első rész a of *Vö. S. Karaui0nas, A baltiak múltja a történelmi forrásokban II. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005, 239-240, 310-311. 135