Kas tas neaiškus ežero vardas „Vazbys“?

Megjegyzések (o. 46, teljesen új a nyelvészetben) = j TélSius (3), Sktiodq (o. 46) = Skuddq, Duksto (o. 59, 291) (egyes szám, birtokos eset) = Diiksto, Brinaviskis (o. 102) = Briinava (1). Ir Egyébként a hangsúlyok nagyon ingadoznak, pl.: tévas (2×, p. 35) = tévas (3), tdioj (o. 41) = tudj, kyla (o. 50) = kyla, vdlgiui (o. 54) = valgiui, Sélti (o. 54) = sélti, plienas (o. 56) = tüdő, ptiotq (o. 56) = pudta, udvar (o. 56) = udvar, hullik (o. 66) = hullik, nem esik (p. 101) = nem t. y. alszik ki, nem énekel, málna (p. 101) = málnák (visszahúzott hangsúly), t-kart (p. 106) = tgkart, maláta (p. 106) = maláta, állam. = valni'ste. (o. 122), békt (o. 274) = bégt, bég’d - p. 281 (= b’eg’6:), Ziemé — p. 281 (= Ziem6:). Érthető, továbbá prof. J. Balėikonis arra tanított minket, hogy a litvánok nehezen különböztetik meg a hangsúlyokat, amikor az ie, uo kettőshangzókat és a hosszú magánhangzókat főhangsúllyal hangsúlyozzák ¢, 0, ¢, u, ez egyáltalán nem ir meglepő, a tudományos szerkesztő L. Grumadienė (most Kalėdienė) to nem hallja, teljesen tájnyelv nélküli, még Zargono-szagocskával is. Ilyen most a mi nyelvészetünk helyzete. Régebben, Balėikonis J. idejében, a tájnyelv nélküli emberek igyekeztek j LKŽ ir Az intézetet egyáltalán nem fogadni. Talán ezért ir K. A kupiskisi nyelvjárás szótárában Ebben az esetben Csak a hangsúly helye van jelölve (bár vannak kétes dolgok). ir A nyelvjáráskutatásunkban közzétett újdonság a jövő idő egyes számú első szótagjának -siu galinės kietinimas diiosu, nesiZanysu — p. 274 (ar kitas ne Gia darybinis formantas, pagal akad. Z. Zinkevitiy) - Gia net problema, girdima Zr, Brr, Psv, girdéta PRL, Tévéje, prie Labguvés, dideliuose Zemaitiy tarmés plotuose ir pan. Atidumo triksta knygoje, nors tu ka tedd meg, bár a könyvre nagyon nagy szükség van: uz Litvánia határainál magukra hagyott litvánok, akiket Litvánia elfelejtett, j lendületesen más etnikumokhoz csatlakoznak (jó, hogy dr. M. Sivickienė sok lexikai anyagot feljegyzett i§ Malkaváról, ir Litvinkáról és más helyekről). A nyelv történetében mindig maradnak felvillanások. Vytautas Antanas Vitkauskas Litván Nyelvi Intézet P. Vileisio g. 5, LT-10308 Vilnius, Litvánia Mi az a rejtélyes eZero Vazbys név? Nem túl nagy, 5,6 ha A Vazbys' nevű tavi tó Utenos seniūnijségében található, 7 km -tól/-től Utenos, út j Kuktiškės jobb oldalán, j tőle délre Kymény falusi ir i vakatus nuo Galinavos. AS nyelvésznek Aleksandrui Vanagui mondtam, hogy ilyen para’y- ‘Lietuvos TSR upiy eXery ir névjegyzéke. Vilnius: Állami Politikai és ir Tudományos Irodalmi Kiadó, 1963, 188. 157 Megjegyzésem téves, mert az utenai nyelvjárásban az alanyesetben félhosszú a (va.zbi.s), o a többi eset többségében - uo (pl. Vu6zb’ui). | az információim szerint csak annyiban vette figyelembe, hogy A litván víznevek etimológiai szótárában mindkét esetet megadta: a nem létező Vazbys-t megpróbálta összekapcsolni su a(z) Vazbys vezetéknévvel, egyúttal jelezve, hogy A Vazbys tájnyelvi szó lehet iS Uozbys’. Mindazonáltal a Vazbysról szóló leírás láthatóan mélyen ,,beivódott“ neki, ir mivel egy később kiadott családnévszótárban még mindig a Vazbiu’ alakot használja. A. Vanagas azt mondta nekem, hogy a ir név su uo etimológiája számára nem világos. Igaza volt, amikor elvetette az y-t, mert Ez a mássalhangzó az utenai nyelvjárásban ir járulékos, és korábban uo jelent i meg, mint ahogy a félhosszú elhalványult a (vö. va.s’t.kas „fenyőcske”). Az EZero elnevezésének eredete A. Vanagas valószínűleg azért nem értette meg, mert ez számára tisztázatlan maradt -z-. Az apám Antanas Zulys, 1900 m. született Kyménusir ében 1904 m. élt DirvoniSkyben, amely i8 délről érinti e tó partját, elmesélte nekem, hogy az említett tó a nevét a kőrisfákról kapta, amelyekkel egykor benőve állt egy nem csekély méretű domb, déli oldala pedig a tóhoz ereszkedett i8 j (a Dirvoni8kiuihoz tartozott mi, ir dirvoniskénaiak, Pézerés ja hegyének neveztük). Úgy gondolom, hogy apámnak ez a magyarázata helyes, tehát Vuozbio neve köznyelvre átírva j Uosbys. El kell tűnnie Ennek a névnek a végéről, mivel a ja-tövű főnevekben a -bys képző viszonylag új keletű. Apám nem tudta megmondani a tó régebbi elnevezését, de azt mesélte, hogy a tó keleti végén lévő Galinavgot (hivatalos elnevezés), amelyet az emberek a tó után leggyakrabban Payuozbiunak* neveztek, korábban eltorzították. ... a tó keleti végén lévő Galinavgot (hivatalos elnevezés), amelyet az emberek a tó után leggyakrabban Payuozbiunak* neveztek, korábban eltorzították A falu lakói. Amikor i8 jo májusi ájtatossáj gra jártak Kyménuose, a kyméniak így csúfolták őket: va / atd.je. ir vir’6kai if pd.va.dege. A falu összehasju onlítása miatt su megsértődve elkezdték mondani, hogy a falu (és a tó) másképp van elnevezve (a -b-), egy ilyen ir eltérő elnevezés idővel meghonosodott. A Pauodegio megemlítése a pasiSaipyme-ban lehetővé teszi annak óvatos feltételezését, hogy a tó nevének régebbi formája determinatívusz-képzővel rendelkezett i -g-: talán még ne *Uosgys, 0 *Uosegys. Vladas Zulys Így g. 1-7, LT-53356 Akadémia Kaunas körzet, Litvánia 7A. Vanagas, Litván víznevek etimológiai szótára. Vilnius: Mokslas, 1981, 368. ‘ Litván vezetéknevek szótára L–Ž, Vilnius: Mokslas, 1989, 1174. ‘Elnevezés Legalább 1897 óta ismert, vö. G. Snurova, Utenos senitiniya: Biliakiemis. Pakénai. Vaikuténai. Utena, 2005, 36. (Ezt a könyvet óvatosan kell használni, mivel sem ji nyelvészek, sem történészek szűrőjén nem ment át.) 158