Combination of past participles functioning as adverbials with main verbs in Lithuanian: Aspect and transitivity

Acta Linguistica Lithuanica LIX (2008), 81 – 107 A határozói szerepű múlt idejű melléknévi igenevek és a főigék kombinációja a litvánban: aspektus és tranzitivitás1 Eiko Sakurai University of Tokyo A tanulmány célja, hogy néhány megfigyelést tegyen azokról a korlátozásokról, amelyek meghatározzák, miként kapcsolódnak a litvánban a határozói szerepű múlt idejű melléknévi igenevek (félig predikatív használatban) a főigékhez. Korábbi tanulmányaimban (Sakurai 2000; 2003) néhány megjegyzést tettem azokról a szemantikai korlátozásokról – különösen az aspektus szempontjából vizsgálva –, amelyek mellett a határozói szerepű múlt idejű melléknévi igenevek főigékkel kapcsolódnak össze. Ezt a kérdést eddig sem a hagyományos litván nyelvtanok (LKG, DLKG), sem a litván nyelvről szóló más tanulmányok nem tárgyalták. Ebben az elemzésben a tranzitivitás szempontját is figyelembe véve azt kívánom hangsúlyozni, hogy ebben a kérdésben szoros kapcsolat áll fenn az aspektus és a tranzitivitás között: az <állapot> típusú predikátumot tartalmazó mondatokban a melléknévi múlt idejű igenevek és a főigék egyetlen egységként egy predikátumot alkotnak; kombinációs lehetőségeiket szigorúan korlátozza az állapotszerűség és az intranzitivitás szemantikai összhangjának elve. 1 Köszönetet mondok Tasaku Tsunodának (Tokió) és Tamio Yanagisawának (Nagoya) a tanulmány korábbi változataihoz fűzött részletes és értékes megjegyzéseikért. Ez a Japán Tudományfejlesztési Társaság (JSPS) és a japán Oktatási Minisztérium támogatásával Litvániában végzett kutatásom eredményeinek egy része. Hálás vagyok valamennyi litván nyelvi adatközlőmnek, különösen Dalia Švambarytėnek (Vilnius), Ramutė Bingelienėnek (Vilnius), valamint Mark Rozának (Tokió), az angol nyelvi adatközlőnek segítségükért, továbbá két névtelen lektornak értékes megjegyzéseikért és javaslataikért. Külön köszönettel tartozom Aldona Paulauskienėnek (Vilnius), aki lehetővé tette litvániai kutatásomat. Szívből jövő, legmélyebb köszönetem Renata Petroškevičienėnek (Tokió), aki mindig rengeteg információval lát el a litván nyelvről, és az angol nyelvvel kapcsolatos ismereteket is megoszt velem. Természetesen minden hiba és hiányosság engem terhel. 81 EIKO SAKURAI 1. BEVEZETÉS A litvánban a múlt idejű igenevek két típusát különböztetik meg: a melléknévi igeneveket (dalyviai) és a határozói igeneveket, vagyis a gerundiumokat (padalyviai): (a) A melléknévi múlt idejű igenevek nem, szám és eset szerint ragozhatók, és nyelvtanilag egyeztetve vannak az alannyal. Cselekvő és szenvedő alakjuk van. Cselekvő alakban múlt idejű és múlt idejű szokásos igenevekre oszlanak. (b) A határozói múlt idejű igenevek ragozhatatlanok. Csak cselekvő alakjuk van, szenvedő alakjuk nincs. Szemantikai alanyukat részes eset jelöli. A litvánban főszabály szerint minden múlt idejű igenév képes határozói szerepben működni. Mivel azonban az (a) típusú múlt idejű szokásos igenevek határozói használatának gyakorisága nagyon alacsony, ebben a tanulmányban nem foglalkozunk velük. A múlt idejű igenevek szenvedő alakjai cselekvő alakjaikhoz képest szintén ritkán használatosak ebben a szerepben. A főigékkel, illetve predikátumokkal fennálló időbeli viszonyuk típusától függően a határozói szerepű múlt idejű igeneveket a litván nyelvészeti szakirodalom eddig a következő tulajdonságúnak tekintette: (i) A határozói szerepű múlt idejű igenevek a predikátum igéhez viszonyított relatív <előidejűséget> fejeznek ki. Ezzel kapcsolatban Sakurai (2003) összehasonlító elemzés céljából az orosz nyelvre hivatkozik, és a következő állításokat fogalmazza meg: (ii) A határozói szerepű múlt idejű igenevek nemcsak a predikátum igéhez viszonyított <előidejűséget>, hanem relatív időbeli <egyidejűséget> is kifejezhetnek. E múlt idejű igenevek időbeli jelentését és funkcióját a mondat egésze alakítja ki és határozza meg; (iii) A litván melléknévi múlt idejű igenevek nemcsak alakjukban, hanem jelentésükben is erősebben függnek a predikátum igétől, mint mind a hasonló tulajdonságú orosz határozói múlt idejű igenevek, mind a litván határozói múlt idejű igenevek. On the other hand, with regard to transitivity, Sakurai (2003) follows traditional grammar when giving definitions of ‘transitive’ and ‘intransitive’ verbs: a verb is defined as ‘transitive’ if it requires a direct object (typically in the accusative case) or ‘intransitive’ if it does not, with neutral verbs not being distinguished. Therefore, in order to give a proper explanation of the 82 Combination of participles and main verbs: aspect and transitivity az adverbiumként funkcionáló befejezett melléknévi igenevek és a főigék kombinációjára vonatkozó korlátozások esetében fontos (1) a tranzitivitást nem csupán a grammatikai résztvevők struktúrájaként, hanem szemantikai struktúraként is megközelíteni; (2) a tranzitív és intranzitív igék közötti éles határ meghúzása helyett arra törekedni, hogy kontinuumként/skálaként tekintsünk rájuk, amely meghatározza a tranzitivitás fokát. E tekintetben Hopper & Thompson (1980) és Tsunoda (1985) megközelítését követve bevezetem a „prototípus” fogalmát a tranzitivitás kérdésének tárgyalásakor. A prototipikus tranzitív igék szemantikai meghatározását Tsunoda (1985: 387) alapján a következőképpen fogadom el: „azok az igék, amelyek olyan cselekvést írnak le, amely nemcsak érinti a pácienst, hanem szükségképpen változást is idéz elő benne” (pl. užmušti, nužudyti ‘öl’, sulaužyti ‘eltör’, sušaldyti ‘megfagyaszt’). A prototipikus tranzitív predikátumokat tehát „olyan predikátumokként határozzuk meg, amelyeknek két vagy több résztvevőjük van, azaz ágensük és tárgyuk, és olyan cselekvést írnak le, amely nemcsak érinti a tárgyat, hanem szükségképpen változást is idéz elő benne”. Még ha egy ige grammatikai szerkezete tranzitív tárgyat kíván is meg, az igét (vagy igecsoportot) nem prototipikusnak tekintjük, ha a fenti feltétel nem teljesül (pl. turėti ‘birtokol’, mylėti ‘szeret’, žinoti ‘tud’, žiūrėti ‘néz (valamit)’, prarasti sąmonę ‘elveszíti az eszméletét’). 2. A MELLÉKNÉVI IGENEVEK HATÁROZÓI FUNKCIÓJA A tanulmány abból indul ki, hogy a melléknévi igenevek alapvető határozói funkciója „a főige (vagy véges igei állítmány) által kifejezett fő szituációt kísérő másodlagos szituáció kifejezése”, azaz a mondatban másodlagos predikátumként való működés. A litván befejezett melléknévi igenevek rendszerében a határozóként funkcionáló melléknévi igenevek alanya (alanyesetben) megegyezik a mondat főigéjének alanyával (azonos alanyú használat), és esetben, számban és nemben is egyeztetve vannak vele (lásd (1) példát). Ezzel szemben, amint fentebb megállapítottuk, a határozói igenevek ragozhatatlanok. Alanyuk nem azonos a főige alanyával (eltérő alanyú használat). A szemantikai alany dativusi esetben áll2 (lásd (2) példát). 2 A tanulmányban a rövidítések jelentése a következő: ACC tárgyeset; ACT aktív; ADJ. melléknévi; ADV. határozói; DAT részes eset; F nőnem; GEN birtokos eset; 83 Eiko Sakurai (1) Perskaitęs knygą, befejezve-ACT.ADJ.PP-M-SG-NOM az olvasást a könyv-ACC jis išėjo pasivaikščioti. ő-3M-SG-NOM kiment-V-PAST-3 sétálni-INF ‘Miután befejezte a könyv olvasását, elment sétálni.’ (2) Man perskaičius knygą, jis I-DAT finished reading-ADV.PP the book-ACC he-3M-SG-NOM tuojau (pat) atėjo jos pasiskolinti. immediately came in-V-PAST-3 it-GEN to borrow-INF ‘When I finished reading the book, he immediately came in to borrow it.’ 3. AZ IGEI ASPEKTUS A LITVÁNBAN3 Mielőtt további megfigyeléseket tennénk, először röviden ki kell térnünk a litván igék aspektuális tulajdonságaira. Feltételezésünk szerint a litvánban az oroszhoz és más szláv nyelvekhez hasonlóan olyan igei aspektusrendszer alakult ki, amelyben prefixumok és szuffixumok jelölik az aspektust. Az igealakok hasonlóságai ellenére azonban jelentős különbségek vannak a litván és az orosz között, amelyek a következőképpen fogalmazhatók meg4. INF főnévi igenév; IPFV. folyamatos aspektusú; M hímnem; NOM alanyeset; O tárgy; PASS passzív; PFV. befejezett aspektusú; PL többes szám; PP befejezett melléknévi igenév; PRES jelen idő; PRES.P jelen idejű melléknévi igenév; S alany; SG egyes szám; V ige. A példamondatokat anyanyelvi adatközlők ellenőrizték. A (?), (??), (*) jelek azt mutatják, hogy az adatközlők a mondatokat „természetellenesnek”, „nagyon természetellenesnek”, illetve „nyelvtanilag helytelennek” ítélték. 3 Az „aspektus” kifejezést tágabb értelemben használom, amely nemcsak a grammatikai, hanem a lexikai-szemantikai, fogalmi kategóriákat is magában foglalja. A „befejezett” legáltalánosabb meghatározását követem: a szituációra a belső időbeli szerkezet figyelembevétele nélkül utal, a szituációt egészként, egyetlen teljes egységként szemlélve; a „folyamatos” pedig a szituáció belső időbeli szerkezetére utal, a szituációt egészének részeként szemlélve (lásd Comrie 1976). A tanulmányban a <PFV.> és <IPFV.> rövidítéseket használom a befejezett és folyamatos szemantikai meghatározására, míg a „befejezett ige” és „folyamatos ige” kifejezésekkel az orosz (vagy más szláv nyelvek) aspektuspárjának igéire utalok. Ezzel nagyrészt a szemantikai és grammatikai-morfológiai kategóriák összetévesztését kívánom elkerülni. 4 Részletesebb megfigyelésekért lásd különösen Dambrūnas (1960), Galnaitytė 84 Combination of participles and main verbs: aspect and transitivity Az oroszban az igék alapvetően perfektív és imperfektív aspektuspárokat alkotnak, amelyeket a <PFV./IPFV.> oppozíció olyan meghatározásának tekintenek, amely kellőképpen megfelel az aspektus általános elméletében (általános aspektológiában) foglaltaknak. E tekintetben el kell mondani a litvánról, hogy amikor az aspektus jegyét hordozó prefixumok és szuffixumok kapcsolódnak az igéhez, sok esetben megváltozik annak lexikai jelentése, és rögzített szemantikai jeggyel rendelkező származékigék csoportja jön létre. Anélkül, hogy teljes <PFV./IPFV.> oppozíciót alkotna, mint az oroszban, a litván igei aspektus a lexikai-szemantikai és a grammatikai kategória közötti helyet foglalja el5. In my opinion, as I have already pointed out (Sakurai 1997, 1999, 2002), in many cases in Lithuanian, the aspectual pairs which are traditionally interpreted as ‘perfective/imperfective’, should rather be defined as pairs of ‘telic/atelic’, or ‘bounded/nonbounded’6. That is the reason why the <PFV./ (1963), Safarewicz (1967), Musteikis (1972), Paulauskienė (1979), Geniušiene (1990), Wiemer (2001) and Holvoet & Čižik (2004). 5 Úgy vélem, hogy az aspektus inkább kontinuum, semmint éles dichotómia kérdése, és az igék aspektuspárjai az aspektuális skálán rangsorolhatók. Ebből a nézőpontból a litván igei aspektus nem sorolható a tipikus Aktionsart kategóriájába, mivel egyaránt magában foglal olyan párokat, amelyek több magas aspektuális jeggyel rendelkeznek, és olyanokat is, amelyekben kevesebb ilyen jegy van. Ezt a problémát más tanulmányokban fogom tárgyalni, mivel meghaladja a jelen tanulmány kereteit. 6 Dahl (1981) provided an important contribution on the theory of aspect by introducing the definition of ‘telic (bounded) verb’ as a verb conveying in itself the notion of boundaries and revealing the situation as moving towards those boundaries; while defining the ‘atelic (nonbounded) verb’ as a verb not conveying such notion and revealing the situation that doesn’t have any boundaries. In our terminology, the terms of ‘telic/atelic’ are used in a wider sense: telic verbs may denote a situation which is bounded at the start (ingressive, i.e. inchoative), at the end (terminative), or both at the start and at the end (deliminative or punctual); atelic verbs denote a situation which is open at both sides (See Lehman 1994). The terms telic/atelic are used similarly as Russian terms predel’nyj/nepredel’nyj here. Note that according to this terminology non-prefixed Lithuanian verbs such as skaityti (knygą) ‘read (a book)’, rašyti (laišką) ‘write (a letter)’ are regarded as atelic, because they do not mean either a terminative process or an event, which should be expressed by prefixed telic verbs such as per-skaityti ‘read through, finish reading’, pa-rašyti ‘write, finish writing’. Thus, I consider that Lithuanian verbs which are traditionally interpreted as ‘neutral’ or ‘biaspectual’ and which express both perfective and imperfective aspect should be regarded as telic verbs. Among them, prefixed verbs such as at-eiti ‘come’, iš-važiouti ‘leave (by transport)’, už-mesti ‘throw over’ are formally marked members, i.e. their telic meaning is added by prefixes, while non-prefixed (simple) verbs such 85 Eiko Sakurai Az IPFV.> jelentések és funkciók a litván igeidő-aspektus rendszerében világosabbak, ahol az igeidőalakok funkcionális terhelése nagyobb. Vagyis a <PFV./IPFV.> szemantikai különbsége rendszerint csak az igék aspektuális jelentéseinek és igeidőalakjainak kombinációján keresztül válik nyilvánvalóvá7. 4. A PREDIKÁTUMOK ALAPTÍPUSAINAK OSZTÁLYOZÁSA ASPEKTUÁLIS JELENTÉSÜK SZERINT A fent megfogalmazott előfeltevés alapján ebben a tanulmányban a predikátumok osztályozása azok aspektuális jelentésén alapul; a predikátumok három alaptípusát különböztetjük meg, azaz <PFV. cselekvés>, <IPFV. cselekvés> és <állapot>. Az itt ismertetett megfigyelések szemléltetésére szolgáló példamondatok többnyire múlt időben szerepelnek, mivel ez mutatja meg legjobban az igék aspektuális jelentésében fennálló különbségeket. <PFV. cselekvéstípusú predikátum> (3) Tėvas tuojau (pat) {atsigulė / father-M-SG-NOM immediately lay down / atsisėdo ant sofos / perskaitė knygą / sat down on the sofa / finished reading the book / atidarė duris}. opened the door-V-PAST-3 (telic verb) ‘Apa azonnal {lefeküdt /leült a kanapéra/befejezte a könyv olvasását/kinyitotta az ajtót}’. (4) Knyga tuojau (pat) buvo the book-F-SG-NOM immediately was-be-PAST-3 perskaityta read until the end-PASS.ADJ.PP-F-SG-NOM (telic verb) Algio. by Algis-GEN ‘A könyvet azonnal végigolvasta Algis.’ mint a bagti ‘befejez’, rasti ‘megtalál’, gauti ‘kap’, mirti ‘meghal’ igék nem jelölt tagok, vagyis inherensen telikus igék. 7 A litván fő igeidőalakok a jelen, a múlt, a múlt habituális, azaz szokásos múlt, valamint a jövő egyszerű alapformái. Ezenkívül a litvánban hagyományosan az egyes igeidők összetett alakjainak nevezett formák is vannak, vagyis analitikus alakok: be-ige būti + alanyi esetű melléknévi igenév. 86 Combination of participles and main verbs: aspect and transitivity <IPFV. cselekvés> típusú predikátum (5) Ji lėtai {bėgo / skaitė knygą / she-3F-SG-NOM lassan futott / könyvet olvasott / rovė žolę}. húzta a füvet-V-PAST-3 (atelikus ige) „Ő lassan futott / lassan olvasott egy könyvet / lassan húzta a füvet.” (6) Knyga lėtai buvo a könyv-F-SG-NOM lassan volt-be-PAST-3 skaitoma (éppen) olvasott-PASS.ADJ.PRES.P-F-SG-NOM (atelikus ige) Algio Algis által-GEN „A könyvet lassan olvasták Algis által.” <Állapot> típusú predikátum (7) Berniukas visą laiką {gulėjo / a fiú-M-SG-NOM egész idő alatt feküdt (fekvő helyzetben volt) / sėdėjo ant sofos / turėjo laivelį} a kanapén ült / volt egy játék hajója-V-PAST-3 (atelikus ige) „A fiú {feküdt (fekvő helyzetben volt) / ült a kanapén / nála volt a játékhajó} egész idő alatt.” (8) Durys visą laiką buvo az ajtó-F-PL-NOM egész idő alatt volt-be-PAST-3 atidarytos. nyitva volt-PASS.ADJ.PP-F-PL-NOM (telikus ige) „Az ajtó ki volt nyitva (nyitva hagyták) egész idő alatt.” Véleményem szerint az alapvető predikátumtípusok ilyen osztályozása és az igék tranzitivitása a következőképpen függ össze. Amint a (3) és (5) példában látható, aktív igemódban egy <cselekvés> típusú predikátumot kifejező ige lehet intranzitív, nem prototipikus tranzitív vagy prototipikus tranzitív. A (7) példából azonban látható, hogy egy <állapot> típusú predikátumot kifejező ige lehet intranzitív vagy alacsony tranzitivitási fokú, nem prototipikus tranzitív (az intranzitívhez közelebb álló módon viselkedve), prototipikusan tranzitív viszont nem lehet. Passzív igemódban pedig egy <cselekvés> típusú predikátumot kifejező ige szintén lehet nem prototipikus tranzitív, mint a példában. 87 Eiko Sakurai (4) és (6), azonban prototipikusan csak <állapot> típusú predikátummal lehet tranzitív, amint azt a (8)-as példa mutatja. 5. A HATÁROZÓI MÚLT IDEJŰ MELLÉKNÉVI IGENEVEK ÉS A FŐIGÉK SZÓRENDJE8 Ha a múlt idejű melléknévi igenevek és a főigék közötti kapcsolat kerül a vizsgálat középpontjába, világossá válik, hogy az uralkodó szórendi mintázat a használt predikátum típusától függően változik. A következő (a) és (b) bekezdésekben a szórendi mintázatokat a múlt idejű melléknévi igenevek relatív időviszonyával összefüggésben foglaljuk össze. (a) Melléknévi múlt idejű melléknévi igenevek: (a-i) <PFV. action> típusú predikátummal alkotott mondatokban ezek az igenevek a másodlagos helyzet <előidejűségére> utalnak. Amint a (9a, b) példák mutatják, a múlt idejű melléknévi igenév rendszerint a főige előtt áll (PP-V), míg a fordított sorrend (V-PP) minimális kontextusban természetellenes, hacsak nem sajátos kontextusban használják. (a-ii) <IPFV. action> típusú predikátummal alkotott mondatokban ezek az igenevek mind az előző másodlagos helyzet <előidejűségére>, mind az eredményállapot <egyidejűségére> utalhatnak. A (10a, a’, b, b’) példákhoz hasonlóan a PP-V és a V-PP sorrend egyaránt természetes. (a-iii) <állapot> típusú predikátummal alkotott mondatokban ezek az igenevek az előző másodlagos helyzet eredményállapotának <egyidejűségére> utalnak. A (11a, b) példákhoz hasonlóan a múlt idejű melléknévi igenév rendszerint a főige után áll (V-PP)9. A fordított sorrend (PP-V) minimális kontextusban természetellenes, hacsak nem sajátos kontextusban használják. 8 A litván nyelv alapszórendje SVO, módosító–módosított. A jelzőként funkcionáló melléknévi igenév rendszerint a főnév előtt áll, ugyanúgy, mint a melléknév, míg az állítmányként funkcionáló melléknévi igenév az alany után következik. A jelen vizsgálat tárgyát képező melléknévi igenevek, vagyis a határozóként funkcionáló múlt idejű melléknévi igenevek, a főige előtt és után is állhatnak. Továbbá, ha ezek az igenevek alárendelt szavakkal együtt szerepelnek, vagy megelőzik a főigét, gyakran intonációs szünettel vagy megszakítással (írásban vesszővel) különülnek el, és önállóbbá válnak. Az ortográfiai szabályok szerint az egyszeri előfordulás eseteiben, amikor a múlt idejű melléknévi igeneveknek nincs alárendelt szavuk, nem használunk vesszőt. 9 A határozóként funkcionáló melléknévi múlt idejű igenév és egy <állapot> típusú predikátum kombinációja szerkezetileg hasonló az analitikus alakhoz (létige + ad- 88 Combination of participles and main verbs: aspect and transitivity (b) Határozói múlt idejű melléknévi igenevek: (b-i) <PFV. action> típusú predikátummal alkotott mondatokban ezek az igenevek a másodlagos helyzet <előidejűségére> utalnak, akárcsak a melléknévi múlt idejű igenevek. A (12a, b) példákhoz hasonlóan rendszerint a főige előtt állnak (PP-V). A fordított szórend (V-PP) minimális kontextusban természetellenes, hacsak nem sajátos kontextusban használják. (b-ii) <IPFV. action> típusú predikátummal alkotott mondatokban ezek az igenevek mind az előző másodlagos helyzet <előidejűségére>, mind az eredményállapot <egyidejűségére> utalnak, akárcsak a melléknévi múlt idejű igenevek. Amint a (13a, b) példák mutatják, rendszerint a főige előtt állnak (PP-V). A fordított szórend (V-PP) minimális kontextusban természetellenes, hacsak nem sajátos kontextusban használják. (b-iii) <állapot> típusú predikátummal alkotott mondatokban ezek az igenevek a másodlagos helyzet <egyidejűségére> utalnak. A melléknévi múlt idejű igenevekkel ellentétben ez a másodlagos helyzet rendszerint egybeesik a statikus főhelyzettel, és nem implikál semmiféle <előidejűséget>. Amint a (14a, a’, b, b’) példák mutatják, mindig a főige előtt állnak (PP-V). A fordított szórend (V-PP) nyelvtanilag helytelen. (9) a. Tėvas grįžęs apa-M-SG-NOM visszatérve-ACT.ADJ.PP-M-SG-NOM iškart atsigulė. (PP-V) azonnal lefeküdt-V-PAST-3 ‘Miután visszatért, apa azonnal lefeküdt.’ b. Užgesinės lempą, miután eloltotta-ACT.ADJ.PP-M-SG-NOM a lámpát-ACC jis užmigo. (PP-V) jektiv múlt idejű melléknévi igenév alanyesetben), amely az úgynevezett statikus perfektum vagy resultativum jelentésével bír (lásd Geniušienė & Nedjalkov 1988). Vö.) a. Ji ilgai buvo praradusi ő-3F-SG-NOM hosszú ideig elvesztette-be-PAST-3 + ACT.ADJ.PP-F-SG-NOM sąmonę. eszméletet-ACC ‘Hosszú ideig eszméletlen volt (szó szerint: elvesztette az eszméletét).’ b. Motina nuo ryto [yra] šiltai apsirengusi. anya-F-SG-NOM reggel óta [van] melegen felöltözött-PRES-3 + + ACT.ADJ.PP-F-SG-NOM ‘Anya reggel óta melegen van felöltözve, ruhában (szó szerint: melegen felöltözött) van reggel óta.’ 89 Eiko Sakurai ő-3M-SG-NOM elaludt-V-PAST-3 ‘Miután lekapcsolta a lámpát, elaludt’. (10) a. Ji nusigręžusi ő-3F-SG-NOM elfordulva-ACT.ADJ.PP-F-SG-NOM rovė žolę. (PP-V) húzta-V-PAST-3 a füvet-ACC a’. Ji rovė žolę ő-3F-SG-NOM húzta-V-PAST-3 a füvet-ACC nusigręžusi elfordulva-ACT.ADJ.PP-F-SG-NOM ‘Háttal fordulva (szó szerint: elfordulva), húzta a füvet.’ b. Sūnus, prisileidęs a fiú-M-SG-NOM megtöltve-ACT.ADJ.PP-M-SG-NOM dubenį vandens, žaidė a tálat-ACC vízzel-GEN játszott-V-PAST-3 su laiveliais. (PP-V) játékhajókkal b’. Sūnus a fiú-M-SG-NOM žaidė játszott-V-PAST-3 su laiveliais játékhajókkal prisileidęs megtöltve-ACT.ADJ.PP-M-SG-NOM dubenį a tálat-ACC vandens. (V-PP) vízzel-GEN ‘Miután megtöltötte a tálat vízzel, a fiú játékhajókkal játszott.’ (11) a. Berniukas a fiú-M-SG-NOM sėdėjo ült-V-PAST-3 susigūžęs. (V-PP) összehúzódva-ACT.ADJ.PP-M-SG-NOM ‘A fiú görnyedten ült görnyedten (szó szerint: összehúzódva).’ b. Motina anya-F-SG-NOM gulėjo feküdt-V-PAST-3 lovoje az ágyban šiltai apsirengusi. (V-PP) melegen felöltözve-ACT.ADJ.PP-F-SG-NOM ‘Anya melegen felöltözve feküdt az ágyban (szó szerint: melegen felöltözve).’ 90 Combination of participles and main verbs: aspect and transitivity (12) a. Brolui grįžus, jis iškart bátyjának-DAT visszatérve-ADV.PP ő-3M-SG-NOM azonnal atsigulė. (PP-V) lefeküdt-V-PAST-3 ‘Amikor a bátyja visszatért, ő azonnal lefeküdt.’ b. Balsui pasigirdus, ji a hang-DAT hallatszva-ADV.PP ő-3F-SG-NOM stabtelėjo. (PP-V) megállt-V-PAST-3 „Amikor meghallották a hangot, megállt.” (13) a. Jonui atėjus, mes Jonas-DAT megérkezett-ADV.PP mi-1PL-NOM mindannyian örültünk. (PP-V) mind-örült-V-PAST-1PL „Amikor Jonas megérkezett, mindannyian örültünk.” b. Žinioms pasibaigus, vaikai a hír-DAT véget ért-ADV.PP a gyermekek-M-PL-NOM aludni mentek . (PP-V) mentek-V-PAST-3 aludni-INF.” „Amikor a hír véget ért, a gyerekek aludni indultak.” (14) a. Žinioms pasibaigus, motina a hír-DAT véget ért-ADV.PP anya-F-SG-NOM feküdt az ágyban. (PP-V) feküdt-V-PAST-3 az ágyban a’. *Az anya feküdt az ágyban anya-F-SG-NOM feküdt-V-PAST-3 az ágyban a hírek véget értek. (V-PP) a hírek-DAT véget értek-ADV.PP „Amikor a hírek véget értek, anya az ágyban feküdt.” b. A hangra felfigyelve, ő a hang-DAT hallatszott-ADV.PP ő-3F-SG-NOM állt az utcán. (PP-V) állt-V-PAST-3 az utcán b’. *Ő állt az utcán ő-3F-SG-NOM állt-V-PAST-3 az utcán 91 Eiko Sakurai balsui pasigirdus. (V-PP) a hang-DAT hallatszva-ADV.PP „Amikor hallatszott a hang, az utcán állt.” 6. A HATÁROZÓI SZEREPŰ MÚLT IDEJŰ IGENEVEK LEXIKAI-SZEMANTIKAI KORLÁTAI 6.1. Melléknévi múlt idejű igenevek A melléknévi múlt idejű igenevek és a főigék kombinációira lexikai-szemantikai korlátok vonatkoznak, amelyek a predikátum típusától függően eltérnek. Amint a (15., 16., 17.) példák mutatják, ezek a korlátok a <PFV. cselekvés> típusú predikátumot tartalmazó mondatokban a legenyhébbek, a <állapot> típusú predikátumot tartalmazó mondatokban pedig a legszigorúbbak10. (15) a. Užgesinęs lempą, jis {užmigo / atsigulė ant sofos / *klausėsi muzikos}. (PP-V) „Miután lekapcsolta a lámpát, elaludt / lefeküdt a kanapéra <PFV. cselekvés> / *zenét hallgatott <IPFV. cselekvés>}.”. b. Jis {*miegojo / *gulėjo ant sofos} užgesinęs lempą. (V-PP) „Miután lekapcsolta a lámpát, ő {*aludt / *a kanapén feküdt <állapot>}.” (16) a. Az anya, miután becsukta az ablakot, {leült /??leülni készült} a kanapéra. (PP-V) „Az anya, miután becsukta az ablakot, {leült <PFV. cselekvés> /??leülni készült <IPFV. cselekvés>} a kanapéra.” b. Motina {*miegojo / *sėdėjo ant sofos} uždariusi langą. (PP-V) 10 Ez nemcsak a litván nyelven belüli jelenség lehet, hanem nyelvek közötti tendencia is. Például a (15a) példának megfelelő angol, orosz vagy japán változatokat természetesebbnek tartják, mint a (15b) példát. vö.) (15a) Angol. Miután lekapcsolta a lámpát, elaludt. Orosz. Potušiv lampu, on zasnul. Japán. Rampu o keshite, kare wa nemurikonda. (15b) Angol. Miután lekapcsolta a lámpát, aludt. Orosz. On spal, potušiv lampu. Japán. Rampu o keshite, kare wa nemutteita. 92 Combination of participles and main verbs: aspect and transitivity „Az anya {*aludt / *a kanapén ült <állapot>}, miután becsukta az ablakot.” (17) a. {Užsimerkęs / sunėręs rankas ant krūtinės / praradęs sąmonę / viską suvalgęs / perskaitęs knygą / atsivertęs knygą}, jis atsigulė ant lovos. (PP-V) „{Becsukva a szemét / összefonva a karját a mellkasán / elveszítve az eszméletét / elfogyasztva mindent / befejezve az olvasását a könyvnek / kinyitva a könyvet}, lefeküdt a kanapéra <PFV. cselekvés>.” b. Jis gulėjo lovoje {užsimerkęs / sunėręs rankas ant krūtinės / praradęs sąmonę /??viską suvalgęs / *perskaitęs knygą / *atsivertęs knygą}. (V-PP) „Az ágyban feküdt <állapot> {csukott szemmel (szó szerint: becsukva a szemét) / mellkasán összefont karral (szó szerint: összefonva a karját a mellkasán) / eszméletlenül (szó szerint: elveszítve az eszméletét) /??elfogyasztva mindent / *befejezve az olvasását a könyvnek / *kinyitva a könyvet}.” Az alábbiakban azokat a lexikai-szemantikai korlátozásokat elemezzük, amelyeknek a melléknévi igenévi múlt idejű alakok alá vannak vetve. Az elemzés a következő sorrendet követi: a 6.1.1. szakasz az <állapot> predikátumú mondatokkal foglalkozik, a 6.1.2. szakasz az <IPFV. cselekvés> predikátumú mondatokkal, a 6.1.3. szakasz pedig az <PFV. cselekvés> predikátumú mondatokkal. 6.1.1. <Állapot> predikátumos mondatok Az <állapot> predikátumos mondatokban a határozói szerepű, egyidejű melléknévi igenevek csak telikus igékből képezhetők. A prototipikus tranzitív igékből általában nem képezhető aktív igenemű melléknévi múlt idejű igenév. Ilyen igenévek csak intranzitív vagy nem prototipikus tranzitív igékből képezhetők, és kizárólag az alábbi I. és II. példában szemléltetett lexikai-szemantikai jelentésű igékre korlátozódnak: I. intranzitív igékből képzett alakok: az alanyban (ágensben) bekövetkező valamiféle változás, például az emberi test állapotának vagy egy személy pszichológiai állapotának megváltozása, dolgok megjelenése vagy eltűnése, a külső megjelenés, illetve a helyzet vagy az elhelyezkedés megváltozása stb. (lásd a (18a, b) példát). 93 Eiko Sakurai II. tranzitív igékből képzett alakok: valamiféle cselekvés, amely változást idéz elő az alanyt (ágenset) kísérő vagy ahhoz járulékosan kapcsolódó dolgokban, például (valós vagy elvont) dolgok megszerzése vagy elvesztése, az ágens testrészeit vagy más elidegeníthetetlen birtokait érintő, azoktól el nem választható és át nem ruházható cselekvés, valamilyen, például ruhák fel- vagy levételével járó cselekvés stb. (lásd a (19a, b) példát). Még ha prototipikus tranzitív igékből képződnek is, az alanyra (ágensre) irányuló cselekvést fejeznek ki. Ez azt jelenti, hogy csak egy résztvevő van, tehát a tranzitivitás foka alacsony. Mind az intranzitív, mind a tranzitív igék esetében feltűnően gyakoriak a -si- visszaható képzőt tartalmazó visszaható igékből képzett igenevek11. Ezzel szemben a passzív igenemű melléknévi múlt idejű igenevek csak prototipikus tranzitív igékből képződnek (lásd a (20a, b) példát). Vagyis az <állapot> predikátumos mondatokban a határozói szerepű melléknévi múlt idejű igeneveknek olyan eredményt vagy hatást kell kifejezniük, amely egy valamiféle változáshoz vezető, lezárt cselekvésből ered, és amelynek az alany tartományában eredményállapotként kell fennmaradnia. (18) a. Berniukas stovėjo the boy-M-SG-NOM was standing-V-PAST-3 suglumęs. (V-PP) having become confused-ACT.ADJ.PP-M-SG-NOM ‘The boy was standing bewildered (lit. having become confused).’ 11 Például a (15) és (16) példában, ahol a múlt idejű igenevek bizonyos típusú visszaható igékből származnak, lehetségessé válhat az <állapot> típusú predikátumokkal való kombinációjuk. Ezek a tranzitív igék olyan visszaható igék, amelyekben a -si(s)- visszaható képző a részeshatározói esethez kapcsolódó, „önmaga számára” jelentést fejezi ki; Geniušienė (1987), Geniušienė & Nedjalkov (1988) „visszaható-benefaktív igéknek” nevezi őket. Ebben az esetben is megmarad a V-PP sorrend. Vö.) a. Jis gulėjo ant sofos he-3M-SG-NOM was lying-V-PAST-3 on the sofa už-si-gesinęs lempą. (V-PP) having switched off-for himself-ACT.ADJ.PP-M-SG-NOM the lamp-ACC „Miután lekapcsolta magának a lámpát, a kanapén feküdt.” b. Motina sėdėjo ant sofos mother-F-SG-NOM was sitting-V-PAST-3 on the sofa už-si-dariusi langą. (V-PP) having closed-for herself-ACT.ADJ.PP-F-SG-NOM the window-ACC „Miután becsukta magának az ablakot, az anya a kanapén ült.” 94 Combination of participles and main verbs: aspect and transitivity b. Jis stovėjo he-3M-SG-NOM állt-V-PAST-3 eltávolodva eltávolodva-ACT.ADJ.PP-M-SG-NOM a parttól. (V-PP) a parttól: „Távolabb állt távolabb (szó szerint: eltávolodva) a parttól.” (19) a. Berniukas stovėjo the boy-M-SG-NOM was standing-V-PAST-3 apsirengęs having dressed-himself-ACT.ADJ.PP-M-SG-NOM paltą. (V-PP) a coat-ACC ‘The boy was standing in his coat (lit. having dressed-himself a coat).’ b. Jis sėdi tvoros viršuje he-3M-SG-NOM ül egy kerítés tetején lelógatva a lábait. (V-PP) lelógatva-ACT.ADJ.PP-M-SG-NOM lábak-ACC: „Egy kerítés tetején ül, lelógó lábakkal (szó szerint: lelógatott lábakkal).” (20) a. Dvi mergaitės sėdėjo two girls-F-PL-NOM were sitting-V-PAST-3 išpuoštos, kaip lėlės. (V-PP) dressed up-PASS.ADJ.PP-F-PL-NOM like dolls ‘Two girls were sitting dressed up like dolls.’ b. Jis stovėjo he-3M-SG-NOM állt-V-PAST-3 megragadva a rémülettől. (V-PP) megragadott-PASS.ADJ.PP-M-SG-NOM rémület-GEN: „A rémület megragadta.” Az alábbi példák a vele együtt előforduló, aspektuális időtartam- vagy folytonosságjelölő határozók típusait mutatják be: (21) a. Ji ILGAI gulėjo she-3F-SG-NOM for a long time was lying-V-PAST-3 praradusi sąmonę. (V-PP) „Sokáig feküdt eszméletét vesztve.” 95 Eiko Sakurai miután elvesztette-ACT.ADJ.PP-F-SG-NOM az eszméletét-ACC „HOSSZÚ IDEIG feküdt eszméletlenül (szó szerint: miután elvesztette az eszméletét).” Motina anya-F-SG-NOM reggel óta fekszik-V-PAST-3 az ágyban NUO RYTO fekszik az ágyban melegen felöltözve. (V-PP) melegen felöltözve-ACT.ADJ.PP-F-SG-NOM „Anya REGGEL ÓTA fekszik az ágyban, felöltözve meleg ruhában (szó szerint: miután melegen felöltözött).” 6.1.2. <IPFV. cselekvés> predikátumú mondatok Az <IPFV. cselekvés> típusú predikátumú mondatok esetében a határozói szerepű, egyidejű melléknévi igenevek csak telikus igékből képződnek. Bár lexikai-szemantikai megkötéseik valamivel lazábbak, mint az <állapot> típusú predikátumú mondatokban, általában sok esetben hasonló jelentésük van, mint amelyeket a 6.1.1. szakasz I. és II. bekezdése ír le az <állapot> predikátumú mondatokkal kapcsolatban. Az alábbi (22a, b) példamondatokban intranzitív igékből képzett, aktív melléknévi igenevek szerepelnek, a (23a, b) mondatokban pedig tranzitív igékből képzettek. A (24a, b) példamondatok passzív melléknévi igeneveket tartalmaznak. (22) a. Padavėja pasistiebusi a pincérnő-F-SG-NOM lábujjhegyre állva-ACT.ADJ.PP-F-SG-NOM servetėlė šluostė jo veidą. (PP-V) törlőkendővel törölte-V-PAST-3 az arcát-ACC „Lábujjhegyre állva (szó szerint: Lábujjhegyre állva) a pincérnő egy törlőkendővel törölte az arcát.” b. Elgondolkodva, ő gondolataiba merülve- ő-3M-SG-NOM ACT.ADJ.PP-M-SG-NOM glostė vaikui galvą. (PP-V) simogatta-V-PAST-3 gyermek-DAT fej-ACC „Elgondolkodva (szó szerint: gondolataiba merülve), a gyermek fejét simogatta.” 96 Combination of participles and main verbs: aspect and transitivity (23) a. Jis bėgo he-3M-SG-NOM futott-V-PAST-3 iškėlęs uodegą (V-PP) felemelve-ACT.ADJ.PP-M-SG-NOM a farkát-ACC ‘Felemelt farokkal futott (szó szerint: felemelve a farkát).’ b. Ji ėjo gatve she-3F-SG-NOM az utcán sétált-V-PAST-3 sugniaužusi kumštyje ökölbe szorítva-ACT.ADJ.PP-F-SG-NOM a papīrėlį (V-PP) egy kis papírdarabot-ACC ‘Az utcán sétált, ökölbe szorítva (szó szerint: ökölbe szorította) a kezében egy kis papírdarabot.’ (24) a. Įjungtas nuo pat ryto having been turned on-PASS.ADJ.PP-M-SG-NOM since morning radijas skleidė the radio-M-SG-NOM was emitting-V-PAST-3 keistus garsus. (PP-V) strange sounds ‘Having been turned on since morning, the radio was emitting strange sounds.’ b. Jos burna drebėjo a szája-F-SG-NOM remegett-V-PAST-3 užspausta jo kita ranka. (V-PP) szorosan leszorítva-PASS.ADJ.PP-M-SG-NOM a férfi keze alatt ‘A szája szorosan leszorítva remegett a keze alatt.’ Az alábbi példák az egyidejűleg előforduló időtartam- vagy folytonosságjelölő aspektuális határozók típusait mutatják be: (25) a. Mergina ILGAI žiūrėjo a fiatal nő-F-SG-NOM HOSSZÚ IDEIG nézte-V-PAST-3 į ją išsigandusi. (V-PP) rá, megijedve magától-ACT.ADJ.PP-F-SG-NOM 97 Eiko Sakurai ‘A fiatal nő HOSSZÚ IDEIG nézte őt ijedten (szó szerint: megijedve magától).’ b. Nuo ryto užsiglaudęs šešėlyje reggel óta elrejtőzve-ACT.ADJ.PP-M-SG-NOM az árnyékban jis laukė traukinio. (PP-V) ő-3M-SG-NOM a vonatra várt-V-PAST-3 ‘Az árnyékban rejtőzve (szó szerint: elrejtőzve) REGGEL ÓTA a vonatra várt.’ 6.1.3. <PFV. cselekvés>állítmányú mondatok A <PFV. cselekvés> típusú állítmányú mondatok lexikai-szemantikai megkötései enyhébbek, mint minden más esetben. Először is, az a tény, hogy az adverbiálisként funkcionáló melléknévi igenévi múlt idejű alakok aktionsart szempontjából nem telikus igékből is képezhetők, nagyon különbözővé teszi ezeket a mondatokat az <állapot> típusú állítmányú mondatoktól. Továbbá, míg prototipikus tranzitív igékből aktív alakban is képezhetők, nem prototipikus tranzitív igékből passzív alakban is létrehozhatók. Azt a feltételt azonban teljesíteni kell, hogy a múlt idejű igenevek és a főigék által kifejezett tartalmak között valamilyen logikai kapcsolat legyen, és ne legyen közöttük időbeli megszakítás vagy rés. Az alábbiakban intransitív igékből (26a, b), illetve tranzitív igékből (27a, b) aktív alakban képzett melléknévi igeneveket tartalmazó példamondatok következnek. A (28a, b) példák passzív alakú melléknévi igeneveket tartalmazó mondatok. (26) a. Žmogus, the man-M-SG-NOM staiga unexpectedly įsibėgėjęs, having dashed--ACT.ADJ.PP-M-SG-NOM trenkė slammed-V-PAST-3 galvą head-ACC į sieną. (PP-V) against the wall ‘Dashing off (lit. Having dashed) unexpectedly, the man slammed his head against the wall.’ b. Ėjęs gyalogolt-ACT.ADJ.PP-M-SG-NOM per beržynėlį egy nyírfaligeten át 98 Combination of participles and main verbs: aspect and transitivity két órán át, hirtelen levette az álarcot. (PP-V) két órán át besétálva a nyírfaligetbe, hirtelen levette az álarcot.Miután két órán át sétált a nyírfaligetbe, hirtelen levette az álarcot.” (27) a. Geografas, the geographer-M-SG-NOM atsivertęs having opened-ACT.ADJ.PP-M-SG-NOM užrašų knygą, the notebook-ACC pasidrožė pieštuką. (PP-V) sharpened-V-PAST-3 the pencil-ACC ‘The geographer, having opened the notebook, sharpened the pencil.’ b. Miután meglátta meglátva az idős hölgyet, ő kirohant, hogy segítsen neki. (PP-V) hogy segítsen neki „Amikor meglátta (szó szerint: Miután meglátta) az idős hölgyet, kirohant, hogy segítsen neki.” (28) a. Šuo, the dog-M-SG-NOM stipriai strongly muštas beaten-PASS.ADJ.PP-M-SG-NOM vaiko, by the child-GEN nutraukęs having broken-ACT.ADJ.PP-M-SG-NOM virvę, the string-ACC pabėgo. (PP-V) ran away-V-PAST-3 lit. ‘The dog, strongly beaten by the child, having broken the string, ran away.’ b. Becsapva egy elárult elárusítónő által, ő panaszt írt . (PP-V) panaszt „Becsapva egy elárusítónő által, panaszt írt.” Amikor ezek az igenevek telikus igékből képződnek, az együtt előforduló aspektuális adverbiális elemek rendszerint pontszerű időt fejeznek ki (lásd a (29) példát). Amikor nem telikus igékből képződnek, az együtt előforduló aspektuális adverbiális elemek olyanok, amelyek 99 Eiko Sakurai az időtartam vagy folyamatosság típusát, míg a főigék együtt állhatnak pillanatnyi időpontot kifejező határozószókkal (lásd (30)). (29) Pamąstęs miután elgondolkodott-ACT.ADJ.PP-M-SG-NOM AKIMIRKĄ, egy pillanatra jis ő-3M-SG-NOM atsakė. (PP-V) válaszolt-V-PAST-3 ‘Miután elgondolkodott (szó szerint: Elgondolkodva) EGY PILLANATIG, megadta a választ.’ (30) a. Ilgai hosszú ideig žygiavę gyalogolt-ACT.ADJ.PP-M-PL-NOM a homokon, a homokon jie ők-3M-PL-NOM végül öt óra elteltével végül öt óra elteltével atrado megtalált-V-PAST-3 kelią. az utat-ACC (PP-V) ‘Gyalogolva HOSSZÚ IDEIG a homokon, VÉGÜL ÖT ÓRA ELTELTÉVEL megtalálták az utat.’ b. Nuo ryto reggel óta ėjęs, gyalogolt-ACT.ADJ.PP-M-SG-NOM jis ő-3M-SG-NOM priejo trobelę elért-V-PAST-3 HÁROM ÓRAKOR. egy faház-ACC három órakor (PP-V) ‘Reggel óta gyalogolva elért egy faházat HÁROM ÓRAKOR.’ 6.2. Határozói múlt idejű participiumok Mind az aspektus, mind a tranzitivitás szempontjából a határozói múlt idejű participiumok és a főigék kombinációjára nem vonatkoznak azok a megkötések, amelyek a melléknévi múlt idejű participiumok esetében megfigyelhetők (lásd a (2), (12a, b), (13a, b), (14a, a’, b, b’) példákat). Továbbá a melléknévi múlt idejű participiumokkal ellentétben a határozói múlt idejű participiumok mellett pillanatnyi időpontot kifejező határozószók is állhatnak, még <állapot>-igék esetében is. (31) a. Jam neki-DAT atskridus repülővel érkezve-ADV.PP PONTOSAN HÁROM ÓRAKOR, pontosan három órakor 100 Combination of participles and main verbs: aspect and transitivity jo tēvas buvo oro uoste. (PP-V) az apja-M-SG-NOM volt-V-PAST-3 a repülőtéren. ‘Amikor repülővel érkezett PONTOSAN HÁROM ÓRAKOR, az apja a repülőtéren volt.’ b. ÖT ÓRA ELTELTÉVEL HIRTELEN besötétedve, öt óra múlva hirtelen besötétedett-ADV.PP mi még mindig az erdőben voltunk. (PP-V) mi-1PL-NOM még mindig voltunk-V-PAST-1PL az erdőben ‘Amikor hirtelen besötétedett ÖT ÓRA ELTELTÉVEL, még mindig az erdőben voltunk.’ 7. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A jelen tanulmányban arra tettem kísérletet, hogy bizonyítsam a következőket: (i) a határozói funkciójú múlt idejű melléknévi igenevek és a főigék kombinációjára bizonyos korlátozások vonatkoznak; ezek a mondat szemantikai szerkezetében rejlő különféle feltételektől függenek, amelyek között az aspektus és a tranzitivitás központi szerepet játszik. (ii) <állapot> típusú állítmányi mondatokban a melléknévi múlt idejű igenevek és a főigék egyetlen, egységes állítmányt alkotnak; kombinációs lehetőségeiket az állapotszerűség és az intranzitivitás szemantikai összhangjának elve korlátozza a legszigorúbban. Ezzel szemben a <befejezett aspektusú cselekvés> típusú állítmányi mondatokban a melléknévi múlt idejű igenevek a főige állítmányán felül egy másik, önállóbb állítmányt alkotnak, a szemantikai korlátozások pedig itt a legenyhébbek. A <folyamatos aspektusú cselekvés> típusú állítmányi mondatok a fent összefoglalt másik két állítmánytípus között helyezkednek el. (iii) a határozói funkciójú múlt idejű igenevek esetében a melléknévi múlt idejű igeneveknél megfigyelhető korlátozások nem érvényesülnek a főigékkel való kombinációjukban, sem az aspektus, sem a tranzitivitás szempontjából. A tanulmány megfigyeléseit az alábbi 1. táblázat foglalja össze. („+” azt jelenti, hogy a szerkezet lehetséges; „−” azt, hogy lehetetlen.) 101 Eiko Sakurai 1. táblázat: A határozói funkciójú múlt idejű igenevek főigéktől való szemantikai függése a litván nyelvben A függés mértéke: nagy (szigorú korlátozások) ⟷ kicsi (enyhe korlátozások) Melléknévi múlt idejű igenevek (cselekvő/passzív alak) (azonos alanyú használat) Határozói múlt idejű igenevek (eltérő alanyú használat)Az állítmányok típusai <állapot> <folyamatos aspektusú cselekvés> <befejezett aspektusú cselekvés>(a) viszonyított időviszony <egyidejűség> ⟷ <előidejűség> (ugyanaz, mint a melléknévi múlt idejű igeneveknél)(b) jellemző szórend V-PP V-PP / PP-V PP-V PP-V(c) nem telikus (nem határolt) igék – – + +(d) cselekvő alak: prototipikus tranzitív igék – (–) + +(e) passzív alak: nem prototipikus tranzitív igék – (–) + (nincs passzív alak) Az aspektus és a tranzitivitás közötti szoros kapcsolatot már Hopper & Thompson tranzitivitási hipotézise (1980) is előrevetíti. A határozói funkciójú igenevek problémáját azonban mindmáig nem tárgyalták ebből a nézőpontból. Ezért azt jósolom, hogy értelmezésem új megvilágításba helyezheti az aspektus és a tranzitivitás összefüggésének kérdését. REFERENCES Abraham, W. & L. Kulikov, eds., 1999: Tense-Aspect, Transitivity and Causativity: Essays in Honor of Vladimir Nedjalkov. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins. 102 Combination of participles and main verbs: aspect and transitivity Ambrazas, V., 1966: Dalyvinių, pusdalyvinių ir padalyvinių konstrukcijų skyrybos klausimu. Kalbos kultūra 11: 64–68. Ambrazas, V. 1984: Del lietuvių kalbos veiksmažodžio morfologinių kategorijų. Baltistica 20.2, 100–110. Ambrazas, V. 1990: Sravnitel’nyj sintaksis pričastij baltijskix jazykov. Vilnius: Mokslas. Ambrazas, V., ed., 1997: Lithuanian grammar. Vilnius: Baltos lankos. Bondarko, A. V. 1987: Vvedenie. Osnovanija funkcional’noj grammatiki. In: Id., Teorija funkcional’noj grammatiki. Vvedenie. Aspektual’nost’. Vremennaja lokalizovannost’. Taksis. Leningrad: Nauka. Bondarko, A. V. 1996: Problemy grammatičeskoj semantiki i russkoj aspektologii. St Petersburg: Izdatel’stvo Sankt-Peterburgskogo universiteta. Čeremisina, M. I. 1977: Deepričastie kak klass form glagola v jazykax raznyx sistem. In: M. I. Čeremisina, ed., Složnoe predloženie v jazykax raznyx sistem, Novosibirsk: Nauka, 3–28. Comrie, B. 1976: Aspect. Cambridge: Cambridge University Press. Comrie, B. & G. G. Corbett, eds., 1993: The Slavonic languages. London/New York: Routledge. Dahl, Ö. 1981: On the definition of the telic-atelic (bounded-nonbounded) distinction. In: Ph. J. Tedeschi & A. Zaenen, eds., Tense and aspect. Syntax and Semantics 14. New York: Academic Press, 79–90.. Dahl, Ö. 1985: Tense and Aspect systems. Oxford/New York: Basil Blackwell. Dahl, Ö. 1994: Aspect. In: R. E. Asher et al., eds., The Encyclopedia of Language and Linguistics, vol. 1, 240–247. Dambriūnas, L. 1960: Lietuvių kalbos veiksmažodžių aspektai. Boston: Lietuvių enciklopedijos leidykla. Dambriūnas, L. 1962: Glagol’nye vidy v litovskom jazyke. In: Maslov, ed., 1962, 365–381. Dambriūnas, L. 1975: Kelios pastabos dėl veikslių sampratos. Baltistica 11.2, 171–180. 103 Eiko Sakurai DLKG — V. Ambrazas, ed., Dabartinės lietuvių kalbos gramatika. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1994. Endzelin, J. 1971: Comparative Phonology and Morphology of Baltic Languages, trans. W. R. Schmalstieg & B. Jegers. The Hague/Paris: Mouton. Galnaitytė, E. 1966: K voprosu ob imperfektivacii glagolov v litovskom jazyke. Baltistica 2, 147–158. Galnaitytė, E. 1963: Osobennosti kategorii vida glagolov v litovskom jazyke (v sopostavlenii s russkim jazykom). Kalbotyra 7, 123–143. Geniušienė, E. 1987: The Typology of Reflexives. Berlin: Mouton de Gruyter. Geniušienė, E. Š. 1974: Diatezy i zalogi v sovremennom litovskom jazyke. In: A. A. Cholodovič, ed., Tipologija passivnyx konstrukcij. Diatezy i zalogi. Leningrad: Nauka, 203–230. Geniušienė, E. Š. 1990: Perfekt i vid v litovskom jazyke. V. S. Xrakovskij, ed., Tipologija i grammatika. Moscow: Nauka, 135–140. Geniušienė, E. Š. & V. P. Nedjalkov 1988: Resultative, passive, and perfect in Lithuanian. In: Nedjalkov, ed., 1988, 369–386. Hewson, J. & V. Bubenik 1997: Tense and aspect in Indo-European languages (Theory, typology, diachrony). Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins. Holvoet, A. 1991: Transitivity and Clause Structure in Polish: A Study in Case Marking. Warszawa: Slawistyczny Ośrodek Wydawniczy. Holvoet, A. & V. Čižik 2004: Veikslo priešpriešos tipai. In Holvoet & Semėnienė, eds., 2004, 141–162. Holvoet, A. & A. Judžენტis, eds., 2003: Sintaksinių ryšių tyrimai. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. (Lietuvių kalbos gramatikos darbai, 1.) Holvoet, A. & L. Semėnienė, eds., 2004: Gramatinių kategorijų tyrimai. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. (Lietuvių kalbos gramatikos darbai, 2.) Hopper, P. J. & S. A. Thompson 1980: Transitivity in grammar and discourse. Language 56, 251–299. 104 Combination of participles and main verbs: aspect and transitivity Jakobson, R. 1957: Shifters, verbal categories, and the Russian verb. In: Id., Selected writings vol. 2, The Hague/Paris: Mouton, 130–147. Jokojama, O. 1983: V zaščitu zapretnyx deepričastij. American Contributions to the Ninth International Congress of Slavists, vol.1, Linguistics, 373–381. Slavica: Columbus, OH. König, E. & J. van der Auwera 1990: Adverbial participles, gerunds and absolute constructions in the languages of Europe. In: J. Bechert, G. Bernini & C. Buridant, eds., Toward a Typology of European languages. Berlin/New York: Mouton de Gruyter, 337–355.. Lehman, Ch. 1994: Predicates: aspectual types. In: R. E. Asher et al., eds., The Encyclopedia of Language and Linguistics, vol. 6. Oxford: Pergamon Press, 3297–3302. LKG — K. Ulvydas, ed., Lietuvių kalbos gramatika. Vol. 2. Vilnius: Mintis, 1971. Maslov, Ju. S. 1962: Voprosy glagol’nogo vida v sovremennom zarubežnom jazykoznanii. In: Maslov, ed., 1962, 7–32. Maslov, Ju. S., ed., 1962. Voprosy glagol’nogo vida. Moscow: Izdatel’stvo inostrannoj literatury. Maslov, Ju. S. 1978: K osnovanijam sopostavitel’noj aspektologii. In: Ju. S. Maslov, ed., Voprosy sopostavitel’noj aspektologii. Leningrad: Nauka, 4–44. Maslov, Ju. S. 1984: Ob osnovnyx ponjatijax aspektologii. In: Id., Očerki po aspektologii. Leningrad: Izdatel’stvo Leningradskogo universiteta, 5–47. Musteikis, K. 1972: Sopostavitel’naja morfologija russkogo i litovskogo jazykov. Vilnius: Mintis. Nedjalkov, V. P., ed., 1988: Typology of resultative constructions. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins. Padučeva, E. V. 1996: Semantičeskie issledovanija (Semantika vremeni i vida v russkom jazyke; Semantika narrativa). Moscow: Jazyki russkoj kul’tury. Paulauskiene, A. 1979: Gramatinės lietuvių kalbos veiksmažodžio kategorijos. Vilnius: Mokslas. 105 Eiko Sakurai Paulauskiene, A. 1994: Lietuvių kalbos morfologija. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Pols, A. 1993: Varianty pristavočnyx glagolov nesoveršennogo vida v russkom jazyke. Amsterdam/Atlanta: Rodopi. Safarewicz, J. 1967: Stan badań nad aspektem czasownikowym w języku litewskim. In: Id., Studia językoznawcze. Warszawa: Państwowe Wydawnictwo Naukowe, 339–361 Sakurai, E. 1997: Verbal aspect and meanings-functions of compound tenses in Lithuanian. Gengo Kenkyū: Journal of the Linguistic Society of Japan 112, 98–131. Sakurai, E. 1999: Sopostavitel’nyj analiz vidovyx sistem russkogo i litovskogo jazykov. Bulletin of Japan Association for the Study of Russian Language and Literature 31, 82–97. Sakurai, E. 2000: Adverbial (semi-predicative) functions of the past participles in Lithuanian: Relative time reference. Nagoya Working Papers in Linguistics 16, 147–174. Sakurai, E. 2002: Tense, aspect and temporal expressions in Baltic: An analysis by comparison with Slavic. Jinbun 1, 55–72. Sakurai, E. 2003: Adverbial’nye (polupredikativnye) funkcii pričastij i deepričastij prošedšego vremeni v litovskom i russkom jazykax. Bulletin of Japan Association for the Study of Russian Language and Literature 35, 1–9. Schuyt, R. 1990: The morphology of Slavic verbal aspect: A descriptive and historical study. Amsterdam/Atlanta: Rodopi. Senn, A. 1949: Verbal aspects in Germanic, Slavic, and Baltic. Language 25.4, 402–409. Shibatani, M. 1997: Linguistic function, structure and typology. Gengo Kenkyū: Journal of the Linguistic Society of Japan 112, 1–32. Sližienė, N. 1969: Sudurtinių atliktinių veiksmažodžio laikų reikšmės ir vartojimas. Lietuvių kalbotyros klausimai 11, 19–40. Sližienė, N. 1974: Sudurtinių neveikiamųjų veiksmažodžio formų reikšmės ir vartojimas. Lietuvių kalbotyros klausimai 15, 77–89. 106 Combination of participles and main verbs: aspect and transitivity Sližienė, N. 1995: The tense system of Lithuanian. In: Thieroff & Ballweg, eds., 1995, vol. 2, 215–232. Stang, Chr. S. 1942: Das slavische und baltische Verbum. Oslo: Jacob Dybwad. Stepanov, Ju. S. 1976: Vid, zalog, perexodnost’ (balto-slavjanskaja problema 1). Izvestija AN SSSR. Serija literatury i jazyka 35.5, 408–420. Thelin, N. B. 1978: Toward a theory of aspect, tense and actionality in Slavic. Stockholm: Almqvist & Wiksell International. Thieroff, R. & J. Ballweg, eds., 1994–95: Tense systems in European languages. vol. 1–2. Tübingen: Max Niemeyer Verlag. Tsunoda, T. 1985: Remarks on transitivity. Journal of Linguistics 21, 385–396. Tsunoda, T. 1994: Transitivity. In: R. E. Asher et al., eds., The Encyclopedia of Language and Linguistics, Vol.9, 4670–4677. Oxford: Pergamon Press. Wiemer, B. 2001: Aspektual’nye paradigmy i leksičeskoe značenie russkix i litovskix glagolov (Opyt sopostavlenija s točki zrenija leksikalizacii i gramatikalizacii). Voprosy jazykoznanija 2001–2002, 26–58. Eiko Sakurai The University of Tokyo 7-3-1 Hongo, Bunkyo-ku, Tokyo 113-0033, JAPAN [email protected] 107