Ne visai pilną ypatybės kiekį žymintys būdvardžiai („paaukštỹs“ tipo)

AURELIJA TAMULIONIENĖ Litván Nyelvi Intézet Kutatási területek: lexikológia, morfológia. A TULAJDONSÁG NEM TELJES MÉRTÉKÉT JELÖLŐ MELLÉKNEVEK (PAAUKŠTỸS TÍPUS) A tulajdonság kis mértékét jelölő melléknevek (paaukštỹs típus) ANNOTÁCIÓ A tanulmány a földrajzi elterjedés, a hangsúlyozás, a szóalkotás és a szemantika szempontjából vizsgálja a tulajdonság nem teljes mértékét jelölő, pa- előtaggal és –ys végződéssel rendelkező mellékneveket. Az ilyen melléknevekből a Lietuvių kalbos žodyne elektronikus változatában 67 található. E származékok vizsgálata során kiderült, hogy leggyakrabban a nyugati žemaitiai nyelvjárásban fordulnak elő, valamivel ritkábban a többi žemaitiai nyelvjárásban, jóval ritkábban a aukštaitiai nyelvjárás északi részén, a régi írásokban pedig csupán néhány elszigetelt esetet találtak. Ezek a melléknevek többnyire egyjelentésűek, a 3b hangsúlyozási paradigmába tartoznak, és alapszavuk melléknevekből keletkeznek (csak elszigetelt esetekben főnevekből): az alapszóhoz hozzáadják a pa- előtagot, és az alapszó bármely végződését -ys végződésre cserélik. A Lietuvių kalbos žodyne az ilyen típusú mellékneveket leggyakrabban utalással, valamivel ritkábban szinonimával vagy meghatározó-leíró módon magyarázzák. A vizsgált származékok többsége egyjelentésű, és megfelel az alapszó alapjelentésének. ANNOTÁCIÓ A cikk a tulajdonság kis mértékét jelölő, pa- előtaggal és -ys végződéssel rendelkező mellékneveket vizsgálja földrajzi elterjedésük, hangsúlyozásuk, szóalkotásuk és szemantikájuk szempontjából. Az ilyen típusú alakokból 67 található a Lietuvių kalbos žodynas (Litván nyelv szótára) elektronikus változatában. E származékok elemzése arra a következtetésre vezetett, hogy leggyakrabban a nyugati žemaitiai nyelvjárásban használatosak, ritkábban a többi žemaitiai nyelvjárásban, jóval ritkábban az aukštaitiai nyelvjárás északi részén, és csak néhányat találtak régi írásokban. E melléknevek többsége egyjelentésű, a 3b hangsúlyozási paradigmába tartozik, és KULCSSZAVAK: szóalkotás, szóalkotási típus, hangsúlyozás, szemantika. KULCSSZAVAK: szóalkotás, szóalkotási típus, hangsúlyozás, szemantika. 82 Acta Linguistica Lithuanica LXII–LXIII Ne visai pilną ypatybės kiekį žymintys būdvardžiai (paaukštýs tipo) alapmelléknevekből (néhányuk főnevekből) képződnek a pa- előtag hozzáadásával, és az alapszó valamely végződését a -ys végződésre változtatva. A Lietuvių kalbos žodynas című szótárban e kategória mellékneveinek jelentését leggyakrabban utalással magyarázzák, míg a szinonimikus és leíró meghatározások ritkábbak. Az elemzett melléknevek többsége egyjelentésű, és az alapszó jelentésével bír. 0. BEVEZETÉS Az egyes tárgyak és jelenségek a tulajdonság különböző mértékével rendelkezhetnek. A tulajdonság mértékének különbségeit a nyelvben szavak és különféle képzőelemek segítenek kifejezni. A nem pontosan meghatározott, kisebb mértékű tulajdonságot a nyelvben leggyakrabban olyan előtagok és prefixumok hozzáadásával fejezik ki, amelyek a szónak az alapszó által jelöltnél más, gyengébb jelentést adnak (például: geras – gerokas; geras – apygeris stb.). A cikk tárgyául a tulajdonság nem teljes mértékét jelölő, pa- előtaggal és -ys végződéssel rendelkező mellékneveket választottuk. Az anyagot a Lietuvių kalbos žodynas elektronikus, interneten elérhető változatából (LKŽe) gyűjtöttük. A vizsgált típusba tartozó melléknévből 67-et találtunk benne. A cikk valamennyi ilyen melléknevet képzésük, hangsúlyozásuk és szemantikájuk szempontjából tárgyalja. A vizsgált paaukštýs típusról igen keveset írtak; a nem pontosan meghatározott, kisebb mértékű tulajdonságot jelölő melléknevek régi nyelvtanokban és a 20. századi szakirodalomban végzett általános áttekintését, valamint e melléknevek nyelvjárási képzésének vizsgálatát egy korábbi cikk ismerteti (lásd Tamulionienė 2011). A csillaggal jelölt szavak nem szerepelnek önálló szócikként az LKŽ-ben, hanem más (többé-kevésbé hasonló) lexémáknak szentelt szócikkekben idézik őket. Minden ilyen esetben indokolt lenne a csillaggal jelölt szavak számára külön szótári szócikkeket létrehozni. 1. A PAAUKŠTÝS TÍPUSÚ MELLÉKNEVEK ELTERJEDTSÉGE A cikkben vizsgált paaukštýs típusú melléknevek legnagyobb számban a nyelvjárásokban fordulnak elő (az LKŽe 93 adatot tartalmaz), kisebb számban pedig a régi írásos emlékekben (7 adat). 1.1. Elterjedés a nyelvjárásokban Az ilyen típusú származékok zömét a Šilutėi járásban, Švėkšnában jegyezték fel (29): paiškýs, paaštrýs, padrėgnýs, padrūktýs, pagudrýs, pailgýs, 2 pajaunýs, *pajuodýs, pakietýs, paklienýs, paletýs, paminkštýs, paplatýs, papuikýs, parūgštýs, pasaldýs, pasenýs, pasmagýs, Straipsniai / Articles 83 A U R E L I J A T A M U L I O N I E N Ė pasmarkỹs, pasitrỹs, pastaigỹs, pastiprỹs, pasunkỹs, pašaltỹs, pašiltỹs, 2 pašviešỹs, patankỹs, patrumpỹs, pavėšỹs; valamivel kevesebb a Klaipėdai járásban, Judrėnuose (19): paaukštỹs, pabjaurỹs, pablogỹs, padarbỹs, palepšỹs, paliesỹs, *paliurbỹs, papiktỹs, 2 papilnỹs, paplatỹs, paplonỹs, ×paslabnỹs, paslinkỹs, pasmagỹs, 1 pasmailỹs, pasmarkỹs, pašaltỹs, pašiltỹs, patamsỹs; Gargžduose (17): paaukštỹs, pablogỹs, padailỹs, *padidelỹs, *padidỹs, pakietỹs, ×pakũadỹs, paliesỹs, *paliurbỹs, paretỹs, pasausỹs, pasenỹs, pasmarkỹs, pastorỹs, pasūrỹs, pašlapỹs, pažalỹs; Veiviržėnuose (5): padrūkỹs, pakumpỹs, pamukỹs, paplonỹs, pašiltỹs; Vėžaičiuose (3): palaiškỹs, papiktỹs, 2 pašviešỹs. Jóval kevesebb vizsgált típusú példát találtak a Šilalėi járásban, Kvėdarnában (3): *pajuodỹs, pasūrỹs, pavėšỹs. Két-két példát találtak a Plungėi járásban, Kuliuose (2): paliesỹs, paminkỹs; és a Šilalėi járásban, Laukuvoje (2): pasenỹs, pašaltỹs; a Skuodasi járásban, Šatėse (2): paedrỹs, pavėšỹs. Egyedi előfordulásokat találtak a Klaipėdai járásban, Alsėdžiuose: pasiaurỹs; Endriejave: ×pakũdỹs; a Šilutėi járásban, Gardame: ×pazbitkỹs; a Šiauliai járásban, Kairiuose: pablogỹs; a Prienai járásban, Skriaudžiuose: palėtỹs; a Kupiškis járásban, Salamiestyje: pasprangỹs; a Kretingai járásban, Darbėnuose: *padidelỹs, Salantuose: pagerỹs; az Anykščiai járásban, Viešintose: padylỹs; a Telšiai járásban, Žarėnuose: patamsỹs. Az ilyen típusú származékok tehát leginkább1 Nyugat-Litvániában elterjedtek, és csak szórványosan fordulnak elő Litvánia keleti részén. E származékok epicentruma (29-től 17-ig terjedő, az LKŽe-ben talált adat) a Šilutėi járás (Švėkšna, Gardamas) és a Klaipėdai járás (Judrėnai, Gargždai, Veiviržėnai, Vėžaičiai, Alsėdžiai, Endriejavas). Ritkább elterjedésű övezet (5-től 2-ig terjedő, az LKŽe-ben talált adat): a Plungėi járás (Kuliai), a Skuodasi járás (Šatės), a Šilalėi járás (Kvėdarna, Laukuva). Szórványos adatok (járásonként 1): az Anykščiai járás (Viešintos), a Kretingai járás (Darbėnai, Salantai), a Kupiškis járás (Salamiestis), a Prienai járás (Skriaudžiai), a Šiauliai járás (Kairiai), a Telšiai járás (Žarėnai). Az LKŽe-ben közölt adatok nem tükrözik a vizsgált melléknévi származékok tényleges földrajzi elterjedését. Ha a szótárban egy adott szó használata nincs rögzítve, az nem jelenti azt, hogy az adott helyen sem használják. Különféle okokból a szó kimaradhatott az LKŽ-ből. Ezért a cikkben bemutatott, vizsgált típusú melléknevek elterjedését előzetesnek kell tekinteni. 1.2. Elterjedés írott forrásokban Írott forrásokban jóval kevesebb ilyen típusú származék található. Írásaiban Antanas Baranauskas (patamsỹs; Judrėnuose és Žarėnuose is használatos), Kazimieras Jaunius (pasūrỹs; Gargžduose és Kvėdarnában is használatos), valamint Vaižgantas (pastorỹs; Gargžduose is használatos) alkalmazott ilyen származékokat. Szótáraikba ilyen származékokat Georgas is felvett 1„A pa-pa- előtaggal képzett, egy bizonyos mértékű tulajdonságot kifejező melléknevek más, hasonló jelentésű előtagos képzések mellett fordulnak elő az észak-zemgalei és az északkelet-aukštaitiai nyelvjárásokban” (LKG I 589). 84 Acta Linguistica Lithuanica LXII–LXIII A tulajdonság nem teljes fokát jelölő melléknevek (paukštys típusúak) Nesselmann és Friedrich Kurschat (2 pasmėlyš), Antanas Juška (padurnyš), valamint Max Niedermann (2 ×paskūryš). Ezek az adatok nem mondanak ellent a képzett alakok korábban leírt földrajzi elterjedésének: Jaunius a Šilalė járás Kvėdarna községéből származik (ahol két ilyen típusú képzett alakot találtak); Baranauskas és Vaižgantas pedig Anykščiai járásából, ahol elszórtan jegyeztek fel ilyen típusú képzett alakokat. Tehát az ilyen mellékneveket használó írók arról a litvániai vidékről származnak, ahol ezek a képzett alakok előfordulnak, még ha csak kis számban is. 2. KÉPZÉSTÍPUS A cikkben vizsgált képzett alakokat három fő képzési jegy kapcsolja össze: a képzés jelentése, az alapszó lexikai-grammatikai jellege és a képzőelem; ezért valamennyien ugyanahhoz a képzéstípushoz tartoznak. A típus meghatározásakor a képzőelem azonossága okozta a legtöbb bizonytalanságot. Elméletileg az ilyen típusú alakok képzése kétféleképpen magyarázható: lehetnek előtagos melléknevek végződésképzős származékai (paukštys: paukštas), vagy előtag nélküli melléknevek előtagképzős származékai (paukštys: aukštas). A képzőelem meghatározható az egyik, illetve a másik képzési viszony szabályszerűsége alapján. 2.1. Az előtagos és előtag nélküli képzett megfelelő a vizsgált szavak többségénél (50) megtalálható: paukštys (: aukštas;: paukštas), paaštrys (: aštrus;: paaštrus), pabjaurys (: bjaurus;: pabjaurus), pablogyš (: blogas;: pablogas), padarbys (: darbus;: padarbus), *padidelyš (: didelis;: padidelis), padrėgnyš (: drėgnas;: padrėgnas), padrūktyš (: drūktas;: padrūktas), padyvylš (: dvylas;: padyvylas), paėdryš (: ėdrus;: paėdrus), pageryš (: geras;: pageras), pagudryš (: gudrus;: pagudras), pailgyš (: ilgas;: pailgas), 2 pajaunyš (: jaunas;: pajaunas), *pajuodyš (: juodas;: pajuodas), pakietyš, pakumpyš (: kumpas;: pakumpas), ×pakūdyš (: kūdas;: ×pakūdas), palėtyš (: lėtas;: palėtas), paliesyš (: liesas;: paliesas), *paliurbyš (: liurbis;: paliurbis), paminkštyš (: minkštas;: paminkštas), papiktyš (: piktas;: papiktas), paplatyš (: platus;: paplatus), paplonyš (: plonas;: paplonas), papuikyš (: puikus;: papuikus), paretyš (: retas;: paretas), parūgštyš (: rūgštus;: parūgštus), pasaldyš (: saldus;: pasaldus), pasa usyš (: sausas;: pasausas), pasenyš (: senas;: pasenas), pasilpnyš (: silpnas;: pasilpnas), ×paslabnyš (: slabnas;: ×paslabnas), paslinkyš (: slinkas;: paslinkas), pasmagyš (: smagus;: 1 pasmagus), 1 pasmailyš (: smailus;: pasmailus), pasmarkyš (: smarkus;: pasmarkus), pastaigyš (: staigus;: pastaigus), pastipryš (: stiprus;: pastiprus), pastoryš (: storas;: 2 pastoras), pasunkyš (: sunkus;: pasunkus), pašūryš (: sūrus;: pašūrus), pašaltyš (: šaltas;: pašaltas), pašiltyš (: šiltas;: pašiltas), 2 pašviesyš (: šviesus;: pašviesus), patrumpyš (: trumpas;: patrumpas), pašlapyš (: šlapias;: pašlapias), patamsyš (: tamsus;: patamsus), patankyš (: tankus;: patankus), pavėsyš (: vėsus;: pavėsus). Ezek az esetek nem segítenek a képzéstípus meghatározásában. 2.2. 17 képzett alaknak nincs előtagos képzési megfelelője: *padidyš (: didis), ×padurnyš (: durnas), paklienyš (: klienas), 2 papilnyš (: pilnas), paspiryš (: spirtras), Straipsniai / Articles 85 ALL_62_63_maketas.indd 85 2011.06.17 08:24:03 AURELIJA TAMULIONIENĖ pažalvš (: žalvas), paiškš (: aiškus), padailš (: dailus), palaiškš (: laiškus), paleplš (: lepšis), pamukšš (: mukšas), paplepš (: plepus), 2 ×paskūrš (: skūra), 2 pasmėlyš (: smėlus), pasprangš (: sprangus), pašiaurš (: 2 šiaurys), ×pazbitkš (: zbitkas). Éppen ez a szócsopor t mutatja, hogy a paaukštš típusú melléknevek előtagos képzéssel létrejött származékok2, amelyekben az előtag hozzáadásával egyidejűleg a végződés is megváltozik3. E képzett alakok képzési alapjai előtag nélküli névszók: melléknevek vagy főnevek (lásd alább). Ha mindezeket a képzett alakokat végződésképzős származékoknak tekintenénk, nem tudnánk képzésileg megmagyarázni azokat a példákat, amelyeknek nincs előtagos alapszavuk. 3. A KÉPZÉS ALAPJA A képzési alap szerint ezek a származékok két csoportra oszthatók: melléknévi (62 szó) és főnévi (5 szó) származékokra. 3.1. Melléknévi származékok Az ebbe a csoportba tartozó származékok a tövek végződése szerint változatosabbak: a leggyakoribbak az -as4 végződésű tövek (32 szó); valamivel kevesebb az -us végződésűek száma (26 szó), az -is végződésűeké 2 szó; egy-egy olyan melléknevet találtunk, amelyek tövei -ias és -ys végződésűek. -as (32): paaukštš (: magas), pablogš (: rossz), padregnš (: nedves), padrūktš (: kövér), ×padurnš (: bolond), padyvš (: furcsa), pagerš (: jó), pailgš (: hosszú), 2 pajunš (: fiatal), *pajuodš (: fekete), pakietš (: kemény), paklienš (: ragadós), pakumpš (: görbe), ×pakūdš (: sovány), paletš (: lassú), paliesš (: sovány), paminkštš (: puha), papiktš (: mérges), 2 papilnš (: teli), paplonš (: vékony), paretš (: ritka), pasausš (: száraz), pasenš (: öreg), pasilpnš (: gyenge), ×paslabnš (: gyenge), paslinkš (: csúszós), paspitrš (: fürge), pastorš (: vastag), pašaltš (: hideg), pašiltš (: meleg), patrumpš (: rövid), pažalvš (: zöldes). 2 „A litván nyelvben az előtag sokkal gyakrabban [...] önmagában, más morfémák nélkül szolgál képzési formánsként. A szó elején állva, a végződéstől távol, az előtag kevésbé kapcsolódik hozzá, ritkábban határozza meg annak megválasztását.” A melléknévképzésben „a tiszta prefixáció mellett itt még a pa- is megkülönböztethető [...]. A névszóképzésben gyakoribb az a prefixáció, amelyben az előtag hozzáadása együtt jár a végződés (a ragozási paradigma) megváltozásával [...] Vagyis itt a képzési formáns összetett: magán az előtagon kívül a végződés is része” (Urbutis 1978: 219–220). 3 A pa- előtagú melléknevek „rendszerint nem származtatott melléknevekből képződnek, és [...] gyakran megőrzik az alapszó végződését” (DLKG 1996: 226). 4 A pa- előtagú mellékneveknek általában ritkán van ia tővégi -is végződésük (LKG I 589). 86 Acta Linguistica Lithuanica LXII–LXIII A tulajdonság nem teljes mértékét jelölő melléknevek (paukštýs típusúak) -us (26): paiškýs (: világos), paaštrýs (: éles), pabjaurýs (: csúnya), padailýs (: csinos), padarbýs (: dolgos), paėdrýs (: falánk), pagudrýs (: ravasz), palaiškýs (: nyalánk), paplatýs (: széles), paplepýs (: bőbeszédű), papuikýs (: kiváló), parūgštýs (: savanyú), pasaldýs (: édes), pasmagýs (: vidám), pasmarkýs (: heves), pasprangýs (: szilaj), pastaigýs (: hirtelen), pastiprýs (: erős), pasunkýs (: nehéz), pasūrýs (: sós), patamsýs (: sötét), patankýs (: sűrű), pavėsýs (: hűvös), 1 pasmailýs (: hegyes), 2 pasmėlýs, (: kékes), 2 pašviesýs (: világos). -is (2): *padidėlys (: nagy), *padidýs (: nagy). -ias (1): pašlapýs (: nedves). -ys (1): pašiaurýs (: 2 šiaurys). 3.2. Főnevekből képzett származékok E származékok alapszavainak végződése -as (2 szó), -is (2 szó) és -a (1 eset). -as: pamukšýs (: mukšas), ×pazbitkýs (: zbitkas). -is: palepšýs (: lepšis), *paliurbýs (: liurbis). -a: 2 ×paskūrýs (: skūra). A pa- és -ys típusú melléknevek összes változatának elterjedési központjában 27 -as végződésű -as, 21 -us végződésű és 2 -is végződésű melléknévi származékot, valamint 2 főnévi származékot találtak. A ritkább elterjedésű övezetben rendre 10 (-as végződésű) és 6 (-us végződésű) melléknévi származékot, valamint 1 főnévi származékot találtak. A periférián 6 -as, 2 -us és 1 -is végződésű melléknévi származékot, valamint 1 főnévi származékot jegyeztek fel. Tehát az -as végződésű melléknevekből képzett és az -us végződésű melléknevekből képzett származékok között nincs földrajzi megoszlás; a főnévi származékoknak sincs sajátos elterjedési területük. 4. HANGSÚLYOZÁS 4.1. A képzett szavak hangsúlyozása Az ilyen típusú melléknevek szinte mindegyike a 3b. hangsúlyozási osztályba tartozik; csak 1 képzett szó tartozik a 34b. hangsúlyozási osztályba5. Kivételt képez a *pãkietis (1) és a *pasaūsis (2) melléknév is, amelyek, bár az LKŽ 5Bonifacas Stundžia szerint a pa- előtaggal képzett melléknevek gyenge tövűek. Az ezzel az előtaggal képzett szavak egy része a 3., más része a 4. hangsúlyozási osztályba tartozik. Ez a tőtől, vagyis a ragozási típustól függ: „A 3. hangsúlyozási osztály az (i)a-tövű melléknevekre jellemző, [...] a 4. pedig az u-tövű szavakra” (Stundžia 1995: 102). Danguolė Mikulėnienė az előtagos képzett szavakról szólva azt is megjegyzi, hogy a változó erősségű pa- előtag képzett alakjaira a mozgó hangsúly jellemző (2005: 177). Straipsniai / Articles 87 ALL_62_63_maketas.indd 87 2011.06.17 08:24:03 A U R E L I J A T A M U L I O N I E N Ė az ismertetett típus képzett alakjainak változataiként feltüntetve valójában egy másik — pa- és -is — képzési típusba tartoznak (lásd az „LKŽ-szócikkek javítása” című fejezetet). 4.2. Az alapszavak hangsúlyozása 4.2.1. A nyelvjárásokban az alapszavak hangsúlyozása eltérő. Az ilyen típusú képzett szavak alapszavainak többsége a 4. hangsúlyozási osztályba tartozik (45 szó), 24 szó a 3., 11 szó az 1. osztályba, valamivel kevesebb, 8 szó pedig a 2. osztályba. 4. hangsúlyozási osztály (kizárólag ebbe az osztályba tartozik 33 képzett szó): -us (17): paštrỹs (: aštrùs (4)), pabjaurỹs (: bjaurùs (4)), padaĩlỹs (: daĩlùs (4)), padarbỹs (: darbùs (4)), paėdrỹs (: ėdrùs (4)), pagudrỹs (: gudrùs (4)), palaiškỹs (: laĩškùs (4)), paplatỹs (: platùs (4)), paplepỹs (: plepùs (4)), papuikỹs (: puikùs (4)), pasmagỹs (: smagùs (4)), pasprangỹs (: sprangùs (4), sprangùs (4)), pastaigỹs (: staigùs (4)), pastiprỹs (: stiprùs (4), stìprùs (4)), 1 pasmailỹs (: smaĩlùs (4)), 2 pasmėlỹs (: smėlùs (4)), pašiaurỹs (: 2 šiaurys (4)); -as (15): pablogỹs (: blõgas (4)), padurnỹs (: dùrnas (4)), pagerỹs (: gẽras (4)), pakumpỹs (: kumpas (4)), ×pakūdỹs (: kūdas (4)), palėtỹs (: lėtas (4)), papiktỹs (: pìktas (4)), paretỹs (: rẽtas (4)), pasausỹs (: saũsas (4)), pasenỹs (: sėnas (4)), ×paslabnỹs (: slãbnas (4)), paslinkỹs (: slinkas (4)), paspitrỹs (: spìtras (4)), pasiłtỹs (: šìltas (4)), patrumpỹs (: trumpas (4)); -ias (1): pašlapỹs (: šlãpias (4)). 3 hangsúlyozási osztály (kizárólag ebbe az osztályba tartozik 12 képzett szó): paaukštỹs (: áukštas (3)), padrūktỹs (: drūktas (3)), pailgỹs (: ìlgas (3)), 2 pajaunỹs (: jáunas (3)), pakietỹs (: kietas (3)), paliesỹs (: liesas (3)), paminkštỹs (: minkštas (3)), 2 papilnỹs (: pìlnas (3)), paplonỹs (: plõnas (3)), parūgštỹs (: rūgštùs (3)), pastorỹs (: stõras (3)), pašaltỹs (: šáltas (3)). 2 hangsúlyozási osztály (kizárólag ebbe az osztályba tartozik 2 képzett szó): pamukšỹs (: mùkšas (2), mùkšis (2)), ×pazbitkỹs, -ė (: zbitkas (2)). 1 hangsúlyozási osztály (kizárólag ebbe az osztályba tartozik 1 képzett szó) 2 ×paskūrỹs (: skū-rà (4)). 4.2.2. A hangsúlyozás a 2. és 4. osztály között ingadozhat (5 szó); a 3. és 4. között (4 szó); az 1. és 3. között (4 szó); az 1., 3. és 4. között (3 szó); az 1. és 2., az 1. és 3ᵇ, valamint az 1. és 4. osztály között (egy-egy szó). A vizsgált 7 példa változatai azonos hangsúlyozási osztályba tartoznak, de a hanglejtésben különböznek. 2. és 4. hangsúlyozási osztály (5): *padidỹs (: didis, -ì (4, 2)), palepšỹs (: lėpšis (2), lepšỹs (4)); pasmarkỹs (: smarkùs (4), smãrkùs (4), smarkùs (2)), pasunkỹs (: sunkùs (4), sùnkùs (4), sùnkùs (2)), 2 pašviesỹs (: šviẽsus (4), šviẽsus (4), šviẽsus (2)); 3 és 4 hangsúlyozási osztály (4): paduylỹs (: dvỹlas (4), dvỹlas (3)), pasilpnỹs (: sìl̇pnas (4), sìl̇pnas (3)); pasūrỹs (: sūrùs (3), (4)), pavėsỹs (: vėsùs (4), vėsùs (3)); 88 Acta Linguistica Lithuanica LXII–LXIII ALL_62_63_maketas.indd 88 2011.06.17 08:24:03 A tulajdonság nem teljes mértékét jelölő melléknevek (paukštyės típusúak) 1. és 3. hangsúlyozási osztály (4): *pajuodys (: juodas (3), juodas (1)), paklienys (: klienas (3), klienas (1)); pasaldys (: saldūs (3), saldus (1)), patankys (: tánkus (3), (1), tankùs (3)); 1., 3. és 4. hangsúlyozási osztály (3): paaiškys (: aiškus (1, 3), aiškùs (4)); padregnys (: drėgnas (3), drėgnas (4), drėgnas (1)); patamsys (: tamsùs (4), (3), támsus (3), (1)); 1. és 2. hangsúlyozási osztály (1): *paliurbys (: liùrbis (1), liurbìs (2)). 1. és 3.ᵇ hangsúlyozási osztály (1): *padidelys (: didèlis (3ᵇ), (1)). 1. és 4. (1) hangsúlyozási osztály pažaloys (: žálvas, (4) žálvas (1)). 4.2.3. Az alapszavak hangsúlyváltozatai: pasprangys (: sprangùs (4), sprangus (4)); pastiprýs (: stiprùs (4), stiprus (4)); pasmarkys (: smarkùs (4) smarkus (4)); pasunkys (: sunkùs (4), sunkus (4)); 2 pasviesys (: šviesùs (4), šviesus (4)); patamsys (: tamsùs (3), támsus (3)); patankys (: tánkus (3), (1), tankùs (3)). 4.2.4. Az alapszavak túlnyomó többségének hangsúlyozása a 4. és 3. hangsúlyozási osztály szerint történik – töveik akcentuálisan gyengének tekintendők. Az alapszavak kisebb részét az 1. és 2. hangsúlyozási osztály szerint hangsúlyozzák – töveik erősnek tekintendők. A csatlakozó domináns gyengítő előtag pa⁶ megőrzi az alapszó tövének gyengeségét, vagy tovább gyengíti azt. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy gyenge vagy erős tőből képezték-e a származékokat: az előtag csatlakozásával töveik gyengévé válnak, a származékok pedig a 3ᵇ, 3⁴ᵇ hangsúlyozási osztály szerint kapnak hangsúlyt⁷. 5. SZEMANTIKA A vizsgált származékok többsége egyjelentésű; leggyakrabban az alapszó fő jelentésének felelnek meg (39 szó), ritkábban az alapszó mellékjelentésének (14 szó), és csak igen ritkán az alapszó két jelentésének (4 szó). A többjelentésű származékok gyakrabban felelnek meg az alapszó két jelentésének (5 szó). Mindössze 1 olyan, a vizsgált típusba tartozó melléknevet találtunk, amelynek többjelentésű származéka egyetlen alapszói jelentésnek felel meg. Az LKŽ adatai alapján nem mindig lehet megállapítani, hogy a származék egyjelentésű vagy többjelentésű-e. Ilyen esetek akkor fordulnak elő, amikor a magyarázat egy másik többjelentésű szóra utal, például: padvylys lásd: padyvlas. padvýlas 1. kissé szürke, szürkés: Padvýla karvė Dkk. Padvýlùs vaikus veda Dkk. 2. Pnd kissé sötét: Padvýlas iš veido Dkk. ⁶ Az akcentuális dominancia megszünteti más morfémák akcentuális tulajdonságait; azt mutatja, „hogyan hatnak az affixumok az alaptövek akcentuális erejére és a származék morfémáinak a hangsúlyhoz való viszonyára” (Stundžia 1995: 11–12). ⁷ A melléknevek hangsúlyozása összefügg a szóalkotással, az előtagok és a végződések akcentuális tulajdonságaival. A melléknévi előtagok többsége gyengíti vagy gyengén tartja meg az alaptövet (Stundžia 1995: 97). Straipsniai / Articles 89 A U R E L I J A T A M U L I O N I E N Ė 5.1. Egyjelentésű származékok 5.1.1. Egyjelentésű származékok, amelyek az alapszó fő jelentésének felelnek meg: paaštrýs ‚kissé éles‘ (: aštrus ‚1. jól vágó élű, megélezett, maró‘), paaukštýs ‚kissé magas, megemelt‘ (: aukštas ‚1. nagy magasságú, aljától a tetejéig nagy kiterjedésű; || nagyra nőtt, termetes‘), padailýs ‚meglehetősen csinos, csinosas‘ (: dailus ‚1. szép; kiváló‘), padarbýs ‚meglehetősen szorgalmas‘ (: darbus ‚1. szorgalmas‘), *padidýs ‚elég nagy, meglehetősen nagy‘ (: didis ‚1. méreténél fogva jelentős, nagytermetű‘), padregnýs ‚lásd: padregnas‘ (: drėgnas ‚kissé nedves, átnedvesedett‘), padrūktýs ‚lásd: padrūktas‘ (: drūktas ‚1. vastag (kerek tárgyról); ellentéte: karcsú‘), padurnýs ‚kissé buta, ostobácska‘ (: dūrnas ‚1. buta, értelmetlen‘), pagudrýs ‚lásd: pagudras‘ (: gudrus ‚1. bölcs; ravasz, ügyes‘), 2 pajaunýs ‚kissé fiatal‘ (: jaunas ‚1. kevés éves, nem öreg‘), *pajuodýs ‚feketés, kissé fekete‘ (: juodas ‚1. szénszínű, sötét‘), pakietýs ‚1. lásd: 2 pakietas 1‘ (: kietas ‚1. ellenáll egy másik test nyomásának, összenyomhatatlan‘), paklienýs ‚meglehetősen karcsú, sovány, vékony‘ (: klienas ‚karcsú, vékony, sovány‘), pakumṕys ‚lásd: pakumpas‘ (: kumpas ‚1. görbe, meghajlott, ferde‘), ×pakūdýs ‚lásd: pakūdas‘ (: kūdas ‚1. sovány, lesoványodott, legyengült‘), palaišýs ‚kissé kesernyés; kesernyés; fanyar‘ (: laiškus ‚1. kellemetlenül, fanyarul édeskés; kesernyés; fanyar‘), paletýs ‚kissé lassú, lassacskán haladó‘ (: letas ‚1. aki mindent lassan csinál, nem kapkod, higgadt, flegmatikus‘), *paliurbýs ‚kissé ügyefogyott, együgyű‘ (: liurbis ‚tunyácska, hanyag, ügyetlen, hozzá nem értő ember‘), pamukėšys ‚kissé gyáva, félénk‘ (: mukšas ‚aki mukšiuoja‘), papiktýs ‚meglehetősen dühös, kissé mérges‘ (: piktas ‚1. aki könnyen haragra gerjed, veszekedős természetű‘), 2 papilnýs ‚majdnem tele‘ (: pilnas ‚1. teljesen, színültig megtöltött‘), paplatýs ‚lásd: paplatus‘ (: platus ‚1. szélességében nagy‘), paplepýs ‚meglehetősen beszédes, szeret fecsegni‘ (: plepus ‚aki sokat és fölöslegesen beszél, fecseg, szószátyár, locsogó‘), papuikýs ‚meglehetősen pompás, csinos‘ (: puikus ‚1. nagyon szép, csinos‘), parūgštýs ‚lásd: parūgštus‘ (: rūgštus ‚1. amely savat tartalmaz‘), pasaldýs ‚kissé édes‘ (: saldus ‚1. cukor-, mézízű‘), pasenýs ‚lásd: pasenas 1‘ (: senas ‚1. idős, öreg, nem fiatal (emberekről, állatokról); régóta növő (növényekről)‘, pasilpnýs ‚lásd: pasilpnas‘ (: silpnas ‚1. kevés fizikai erővel rendelkező; gyenge egészségű‘), 2 ×paskūrýs ‚kissé sovány‘ (: skūra ‚1. a test felső rétege, bőr‘), paslinkýs ‚lásd: 2 paslinkas‘ (: slinkas ‚lusta, tétlen‘), 1 pasmailýs ‚lásd: pasmailus‘ (: smailus ‚1. a vége felé erősen elvékonyodó‘), 2 pas melýs ‚barnás, a napon lebarnult‘ (: smėlus ‚szürkés, hamuszínű. || barnás‘), paspitrýs ‚meglehetősen rövidlátó, rosszul látó‘ (: spitras ‚1. rosszul látó, vaksi, rövidlátó‘), pasprangýs ‚kissé nehezen nyelhető‘ (: sprangus ‚1. nehezen lenyelhető‘), pastiprýs ‚lásd: pastiprus‘ (: stiprus ‚1. nagy fizikai erővel rendelkező, erős, teherbíró; jó egészségű‘), pašiltýs ‚lásd: pašiltas‘ (: šiltas ‚1. tartalmaz némi meleget, a forró és hideg közötti, felmelegedett vagy felmelegített; || amelyre magasabb hőmérsékletű levegő jellemző (a napszakról vagy évszakról‘)}]} 90 Acta Linguistica Lithuanica LXII–LXIII Ne visai pilną ypatybės kiekį žymintys būdvardžiai (paukštyštis tipo) időjárás)), ‘kissé nedves’, pašlapys ‘lásd: pašlapias’ (: šlapias ‘1. folyadékkal (általában vízzel) átitatódott, elázott’), patankýs ‘lásd: patankus’ (: tankus ‘1. egymáshoz közel elhelyezkedő (általában kinőtt), egyforma részekből álló’), patrumpýs ‘kissé rövid’ (: trumpas ‘1. kis hosszúságú, kurtácska’), pavesýs ‘kissé hűvös’ (: vėsus ‘1. amelyre nem túl hideg, kellően nem meleg idő jellemző (a nap vagy az évszak időjárásáról)’), ×pazbitkỹs ‘kissé pajkos’ (: zbitkas ‘1. csíny, tréfa’). 5.1.2. Egyjelentésű származékok, amelyek az alapszó valamely mellékjelentésének felelnek meg: paaiškýs ‘meglehetősen heves, szigorúcska’ (: aiškus ‘7. heves’), pabjaurýs ‘lásd: pabjaurus’ (: bjaurus ‘3. gonosz, erkölcstelen, tolakodó’), paedrýs ‘kissé falánk, sokat evő’ (: edrus ‘3. sokat evő’), pailgýs ‘elég hosszú’ (: ilgas ‘3. bizonyos ideig tartó; elnyúló’), *pākietis ‘kissé fukar’ (: kietas ‘11. átv. fukar’), palepšýs ‘kissé elkényeztetett, eléggé elkényeztetett’ (: lepšis ‘2. gúny. átv. pejor. elpuhult, mamlasz’), paplonýs ‘elég vékony, karcsú’ (: plonas ‘2. kis terjedelmű, vékony’), paretýs ‘lásd: paretas 1’ (: retas ‘2. lazán, nem sűrűn készített (szőtt, fonott)’), pasausýs ‘eső nélküli, kissé száraz’ (: sausas ‘2. eső nélküli, csapadékszegény’), *pasaūsis ‘kissé sovány, félig sovány’ (: sausas ‘8. sovány, kiszáradt’), ×paslabnýs ‘lásd: paslabnas’ (: slabnas ‘2. betegség miatt legyengült, súlyosan beteg’), pasmarkýs ‘lásd: pasmarkus 1’ (: smarkus ‘5. nagy erővel, intenzíven zajló, megnyilvánuló vagy végrehajtott’), pastaigýs ‘elég hirtelen, lobbanékony természetű’ (: staigus ‘4. heves, lobbanékony, indulatos’), pasūrýs ‘lásd: pasūrus’ (: sūrus ‘2. sózott (általában túlzottan)’), pašiaurýs ‘nem egészen északi irányú’ (: 2 šiaurys ‘északi (a szélről)’), 2 pašviesýs ‘lásd: pašviesus 1’ (: šviesus ‘2. fehéres árnyalatú, világos bőrű’), patamsýs ‘sötét bőrű, kissé sötét’ (: tamsus ‘5. nem világos színű, feketés’), pažalūnys ‘kissé zöld, éretlen’ (: žalvas ‘3. éretlen’). 5.1.3. Egyjelentésű származékok, amelyek az alapszó két jelentésének felelnek meg: pablogýs ‘kissé rossz, soványka, gyenge’ (: blogas ‘1. valamihez nem megfelelő, silány, rossz; 3. sovány, gyenge’), padulýs ‘lásd: padȳlas’ (: dvylas ‘1. sötétvörös, vöröses (általában szarvasmarháról); 2. sötét (az arcról, bőrszínről...)’), pagerýs ‘kissé jó’ (: geras ‘1. kedves, kellemes; irgalmas; nem haragos; 4. megfelelő; kényelmes; hasznos; értékes; valódi; kézreálló’), paliesýs ‘kissé sovány, félig sovány’ (: liesas ‘1. lesoványodott, zsír nélküli izomzatú, nem zsíros, rossz; 2. zsír nélküli’). 5.2. Többjelentésű származékok 5.2.1. Többjelentésű származékok, amelyek az alapszó egyetlen jelentésének felelnek meg: *padidelýs ‘1. meglehetősen nagy, viszonylag nagy; 2. kissé túl nagy’ (didėlis ‘1. kiterjedéséről, méretéről (magasságáról, hosszáról, szélességéről, vastagságáról…) nevezetes’). 5.2.2. Többjelentésű származékok, amelyek az alapszó két jelentésének felelnek meg: paminkštvýs ‘1. lásd: paminkštas 1. 2. átv. gyengeelméjű’ (: minkštas ‘1. enged a másik test nyomásának, könnyen benyomható; 12. átv. gyenge akaratú, puhány’ Straipsniai / Articles 91 ALL_62_63_maketas.indd 91 2011.06.17 08:24:03 A U R E L I J A T A M U L I O N I E N Ė ’; pasmagýs ‘1. lásd: 1 pasmagus 2. 2. lásd: 1 pasmagus 3’ (: smagus ‘8. heves, erős, nagy, intenzív; 16. sok erőt igénylő, nehezen végrehajtható, nehéz’), pastorýs ‘1. lásd: 2 pastoras 3. 2. elég mély (hangról) (: storas ‘3. testes, kövér testű; 4. mély (hangról, hangzásról)’), pasunkýs ‘1. lásd: pasunkus 3. 2. lásd: pasunkus 4’ (: sunkus ‘2. amelynek elvégzéséhez, megszerzéséhez sok erőre, erőfeszítésre van szükség; 3. gondot, fáradságot okozó’), pašaltýs ‘1. lásd: pašaltas 1. 2. nem tartja jól a meleget (helyiségekről)’ (: šaltas ‘1. alacsony vagy viszonylag alacsony hőmérsékletű: ‖ alacsony hőmérsékletű időjárás jellemző rá (a nap vagy az évszak időjárásáról); 3. nem tartja a hőt, huzatos (helyiségről)’. A többjelentésű származékok gyakrabban (3 szó) kizárólag az alapszó mellékjelentéseinek felelnek meg; valamivel ritkábban (2 szó) az alapszó fő- és mellékjelentésének egyaránt megfelelnek. 6. SZEMANTIKAI MEGHATÁROZÁSOK Az LKŽe-ben a vizsgált típusú melléknevek jelentését meglehetősen változatosan írják le. 6.1. A litván nyelv szótárában az ilyen típusú mellékneveket leggyakrabban egy másik szóra való utalással magyarázzák (28 szó)⁸; valamivel ritkábban szinonim módon (20 szó), illetve meghatározó-leíró ⁹ és szinonim módon (16 szó); csak elszigetelt esetekben történik magyarázat meghatározó-leíró módon (7 szó). A szinonim magyarázat eseteinek túlnyomó részét egyetlen képzőformánssal alkotott szavak teszik ki (14 szó), és csupán 6 olyan melléknevet magyaráznak szinonimákkal, amelyek több különböző formánssal jöttek létre. 6.2. Utalás egy másik szóra: padregnýs ‚lásd padregnas‘; pabjaurýs ‚lásd pabjaurus‘; padruktýs ‚lásd padruktas‘; padvulýs ‚lásd padvylas‘; pagudrýs ‚lásd pagudras‘; pakietýs ‚1. lásd 2 pakietas 1′; pakumpýs ‚lásd pakumpas‘; ×pakudýs ‚lásd pakudas‘; paminkštýs ‚1. lásd paminkštas 1′; paplatýs ‚lásd paplatus‘; paretýs ‚lásd paretas 1′; parūgštýs ‚lásd parūgštus‘; pasenýs ‚lásd pasenas 1′; pasilpnýs ‚lásd pasilpnas‘; ×paslabnýs ‚lásd paslabnas‘; paslinkýs ‚lásd 2 paslinkas‘; 1 pasmailýs ‚lásd pasmailus‘; pasmagýs ‚1. lásd 1 pasmagus 2. 2. lásd 1 pasmagus 3′; pasmarkýs ‚lásd pasmarkus 1′; pastiprýs ‚lásd pastiprus‘; pastorýs 8A lexikográfiában a meghatározó a jelentések értelmezésének alapvető és leggyakoribb módja (Jakaitienė 2005: 79). 9Az LKŽe-ben ezt a jelentésmagyarázati módot leírónak nevezik (http://www.lkz.lt/dzl.php?128),Evalda Jakaitienė meghatározónak nevezi (Jakaitienė 2005: 79), Stasys Keinys pedig meghatározó-leírónak (DLKŽ 2000: XII). Ebben a cikkben ezt a jelentésmagyarázati módot meghatározó-leírónak nevezzük. 92 Acta Linguistica Lithuanica LXII–LXIII ALL_62_63_maketas.indd 92 2011.06.17 08:24:04 A tulajdonság nem teljes mértékét jelölő melléknevek (paukštys típusú) ‚1. lásd 2 pastoras 3‘; pasunkys ‚1. lásd pasunkus 3. 2. lásd pasunkus 4‘; pasūrýs ‚lásd pasūrus‘; pašaltys ‚1. lásd pašaltas 1‘; pašiltys ‚lásd pašiltas‘; pašlapys ‚lásd pašlapias‘; 2 pašviesys ‚lásd pašviesus 1‘; patankys ‚lásd patankus‘. 6.3. Szinonimikus magyarázat 6.3.1. Szinonimikus magyarázat, amikor a magyarázó szavaknak egyetlen képzőformánsuk van: -okas utótag (9): -okas: paaiškys „meglehetősen erős, meglehetősen szigorú”; paaštrys „meglehetősen éles”; pablogys „meglehetősen rossz, meglehetősen sovány, meglehetősen jelentéktelen”; padarbys „meglehetősen szorgalmas”; pailgys „meglehetősen hosszú”; papuikys „meglehetősen kiváló, meglehetősen szép”; pasaldys „meglehetősen édes”; patrumpys „meglehetősen rövid; a hűvös árnyék meglehetősen hűvös”; az apy-apy- előtag (4): padurnys „kissé bolondos, kissé ostoba”; 2 pajaunys „kissé fiatalos”; 2 papilnys „majdnem teli”; pasprangys „kissé feszes”; priešdėlį po-: pagerýs ‚pogeris‘. 6.3.2. Szinonimikus magyarázat, amikor a magyarázó szavaknak több képzőformánsuk van: -okas utótag és apy--okas utótag és apy- előtag (3): *pajuodys „majdnem fekete, meglehetősen fekete”; paletys „meglehetősen sovány, majdnem sovány”; 2 ×paskūrýs „majdnem sovány, meglehetősen sovány”; -okas utótag és a po--okas utótag és po- előtag (2): *padidelys „1. meglehetősen nagy, kissé nagy; paliesys meglehetősen sovány, kissé sovány”. a -okas utótaggal és a pa- előtaggal: paaukštys ‚kissé magas, megemelt‘. 6.4. Definíciós-leíró módon magyarázzák: a gana határozószóval (2): paplepys ‚eléggé beszédes, szeret fecsegni‘; pastaigys ‚eléggé hirtelen, heves természetű‘. a kiek határozószóval (2): *padidelys ‚2. kissé túl nagy‘; ×pazbitkys ‚kissé pajkos‘. a nelabai határozószóval: pašaltys ‚2. nem túl jól tartja a meleget (helyiségekről)‘. határozószóval nem egészen: észak felé ‚nem egészen északi irányú‘. mondattal: paminkštys „2. akinek gyenge az elméje”. 6.5. Definíciós-leíró és szinonimikus módon magyarázzák: a gana határozószóval és szinonimákkal (4): paklienys ‚elég klienas, karcsú, vékony‘; paplonys ‚elég vékony, sovány‘; paspitrýs ‚elég spitrus, rosszul látó‘; pastorýs ‚2. elég vastag, mély (hangról)‘; Straipsniai / Articles 93 A U R E L I J A T A M U L I O N I E N Ė a gana határozószóval és az apy- előtaggal (2): padaīlys ‚elég csinos, kissé csinos‘; papiktys ‚elég mérges, kissé mérges‘; szókapcsolattal és a -okas képzővel (2): pasausys ‚1. eső nélküli, kissé száraz‘; 2 pasmėllys ‚barnás, a napon lebarnult‘; a kiek vagy šiek tiek határozószóval és szinonimákkal (2): paedrỹs ‚kissé falánk (sic!), jó étvágyú‘; pamukšỹs ‚kissé mukšas, félénk‘; a gana határozószóval és a -okas előtaggal (1): *padidỹs ‚elég nagy, meglehetősen nagy‘. a truputį határozószóval és a -okas képzővel: palaiškỹs ‚kissé avas; kesernyés; enyhén fanyar‘; a truputį határozószóval és az apy- előtaggal: *paliurbỹs ‚kissé ostoba, kissé bolondos, kissé buta‘. a kiek határozószóval és az apy- előtaggal: palepšỹs ‚kissé együgyű, kissé bolondos‘; mondattal és az apy- előtaggal: patamsỹs ‚sötét bőrű, kissé sötét‘; az apy- előtaggal és melléknévi igenévvel: pažalvỹs ‚kissé zöld, éretlen‘. 6.6. A litván nyelv szótárában e típusú melléknevek magyarázatakor túl kevés a leíró definíció. A melléknevek nagy részét úgy magyarázzák, hogy egy másik szóra utalnak – ez az olvasó számára kényelmetlen. A szinonim magyarázatokban leggyakrabban a -okas képzős, valamivel ritkábban pedig az apy- előtagos szinonimákat használják. A meghatározó-leíró magyarázatok esetében leggyakrabban határozószót választanak, segédmagyarázó eszközként pedig szinonimát. 7. A LKŽ szócikkeinek javításai Amint láttuk, a paaukštýs típusú mellékneveket szinte szabályosan a 3b hangsúlyozási paradigmában hangsúlyozzák, azonban a Lietuvių kalbos žodynas két, ilyen melléknévnek szentelt szócikke 1. és 2. hangsúlyozási paradigmájú alakokat közöl. Valójában ezek más lexémákhoz tartoznak, mivel nemcsak sajátos hangsúlyozásúak, hanem más végződésük és eltérő szemantikai jelentésük is van. Az említett alakok nem a pa- és -ys, hanem a pa- és -is képzett származékok csoportjába sorolandók. Javasolt ennek megfelelően javítani a LKŽ szócikkeit. A Lietuvių kalbos žodynas ezt közli: pakietýs, -ė̃ melléknév (3b), pãkietis, -ė (1) 1. lásd 2 pakietas 1: Az almák még keménykék, zöldek Grg. A tojások még keménykék voltak: tovább főzte őket, mint kellett Šv. 2. kissé fösvény: Az öreg kissé fösvény volt Vaižg. 94 Acta Linguistica Lithuanica LXII–LXIII ALL_62_63 maketas.indd 94 2011.06.17 08:24:04 A tulajdonság nem teljes mértékét jelölő melléknevek (a paukštys típus) A pakietis szót javasolt külön szócikkbe áthelyezni: pakietýs, -ė melléknév (3b), lásd 2 pakietas 1: Az almák még keménykék, zöldek Grg. A tojások még keménykék voltak: tovább főzte őket, mint kellett Šv. *pakietis, -ė (1) kissé fösvény: Az öreg kissé fösvény volt Vaižg. A Lietuvių kalbos žodynas ezt közli: pasausýs, -ė melléknév (3b), pasaūsis, -ė (2) 1. eső nélküli, kissé száraz: Bár kissé száraz az idő, a len jól termett Grg. 2. kissé nedves, félszáraz: Ő kissé nedves ember, de erős: a keze vasból van – ha megragad, odaragad Jnšk. Javasolt a pasausýs szó második jelentését a 2 pasausýs helyett a 2 pasaūsis szóhoz áthelyezni: 2 pasaūsis, -ė melléknév (2), pašausis (1) 1. kiszáradt, elszáradt: Vágd ki a kiszáradt ágakat [a fenyőről] Dr. A mező szélén [két] kiszáradt fenyő áll még Ps. Tavaly nyáron ezek a kis tölgyek még itt álltak Všk.; *2. kissé nedves, félszáraz: Ő kissé nedves ember, de erős: a keze vasból van – ha megragad, odaragad Jnšk. 8. ÖSSZEFOGLALÁS Ezek a többnyire 3b hangsúllyal hangsúlyozott, egyjelentésű melléknevek alapszavakból képződnek (csak elszigetelt esetekben főnevekből): az pa- előtag hozzáadásával és az alapszó bármely végződésének -ys végződésre cserélésével. E származékokat leggyakrabban a nyugati szamogit nyelvjárásban jegyezték fel, valamivel ritkábban más szamogit nyelvjárásokban, jóval ritkábban a felső-litván nyelvjárás északi részén, és csak egyetlen esetben bukkantak rájuk régi írásokban. A Lietuvių kalbos žodyne az ilyen típusú mellékneveket leggyakrabban utalással, valamivel ritkábban szinonimikus vagy meghatározó-leíró módon magyarázzák. A vizsgált származékok többsége egyjelentésű, és az alapszó fő jelentésének felel meg. LITERATŪRA DLKG 1996 – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, red. Vytautas Ambrazas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. DLKŽ 2000₄ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, 4-asis leid., vyr. red. Stasys Keinys. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Jakaitienė Evalda 2005: Leksikografija. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. LKG I – Lietuvių kalbos gramatika 1, red. Kazys Ulvydas. Vilnius: Mintis, 1965. Straipsniai / Articles 95 A U R E L I J A T A M U L I O N I E N Ė LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas, elektroninis variantas, redaktorių kolegija: Gertrūda Naktinienė (vyr. red.), Jonas Paulauskas, Ritutė Petrokienė, Vytautas Vitkauskas, Jolanta Zabarskaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008. www.lkz.lt. M i k u l ė n i e n ė D a n g u o l ė 2005: Cirkumfleksinė metatonija lietuvių kalbos vardažodiniuose daiktavardžiuose ir jos kilmė. Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. S t u n d ž i a B o n i f a c a s 1995: Lietuvių bendrinės kalbos kirčiavimo sistema. Vilnius: Petro ofsetas. T a m u l i o n i e n ė A u r e l i j a 2011: Retas nepilną ypatybės kiekį žyminčių būdvardžių darybos tipas: pājuodis ir pasaūsis. – www.lietuviukalba.lt U r b u t i s V i n c a s 1978: Žodžių darybos teorija. Vilnius: Mokslas. Adjectives Denoting a Small Amount of Peculiarity (paaukštỹs type) S U M M A R Y These homologous adjectives, which are usually stressed according to the 3b accent paradigm, are made from base adjectives (a few of them are derived from nouns) by adding the prefix pa- and changing the ending of any base word to -ys. These derivatives are mostly recorded in the West Žemaitian dialect, only sometimes in other Žemaitian dialects, rarely in the Aukštaitian dialect in North side and only single cases are found when they were recorded in old writings. Such types of adjectives in Lietuvių kalbos žodynas (Dictionary of the Lithuanian Language) are usually explained in a referential method, more or less in a synonymous and descriptive explanation method. The majority of analyzed derivatives are homologous and correspond to the main meaning of the base word. Įteikta 2011 m. vasario 7 d. A U R E L I J A T A M U L I O N I E N Ė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Lietuva E. paštas – [email protected] 96 A c t a L i n g u i s t i c a L i t h u a n i c a LXII–LXIII ALL_62_63_maketas.indd 96 2011.06.17 08:24:04