Apie Konstantino Sirvydo „Promptuarium“ egzempliorių

169Megjegyzések / notes ZigMas ZinkeViČius aKonstantinusról SIrVYDo PROMPTUARIUM példányaiból Konstantin Sirvydas szótárának legrégebbi példányából mindössze egy csonka, címlap nélküli példány maradt fenn, amelyet Moszkvában, a Régi Iratok Központi Levéltárában őriznek. Ingė Luošaitė történész megállapította, hogy nem Háromnyelvű szótárnak hívták (így nevezték Sirvydas későbbi, többször kiadott szótárát), hanem Lengyel, latin és litván szavak tárházának, latinul Promptuarium dictionum Polonicarum, Latinarum et Lituanicarum . Ilyen című szótárt talált a református személyiség, Salomon Rysinski (1625-ben halt meg) könyvtárának kéziratos könyvjegyzékében, és Sirvydason kívül akkoriban senki más nem adott ki litván szótárt. Sirvydas szótárainak kutatója, Kazimieras Pakalka a vízjelek alapján megállapította, hogy 1620 előtt adták ki. Vincas Urbutis kimutatta, hogy a Promptuarium nagyon különbözött Sirvydas későbbi szótárától. Ez egészen más szótár volt, jóval kisebb terjedelmű. Mindezekről bővebben lásd Zigmas Zinkevičius. A régi írások nyelve (A litván nyelv története, III. kötet), Vilnius: Mokslas, 249–250. A Litván Katolikus Tudományos Akadémia 2008-ban kiadta a breslaujos-i esperesség 1782–1783. évi vizitációs jegyzőkönyveit: A breslaujos-i esperesség 1782–1783. évi vizitációja, amelyet Ignas Jokūbas Masalskis vilniusi püspök rendeletére végeztek (Litván történelmi források 7), szerk. Romualdas Firkovičius. Vilnius: Katalikų akademija, 2008. E dokumentumgyűjtemény drūkšiai (drisvėtai) plébániájának vizitációs jegyzőkönyvébe (249–274. o.) illesztett plébániai könyvjegyzékben (272. o.) a következő bejegyzés található: Promptorium Exemplorum 1. minden valószínűség szerint ez a régi Sirvydas-szótár. Promptorium van írva Promptuarium helyett, azonban a jegyzék többi könyvcíme sem pontos, nagyon lerövidítettek. Akkoriban a drūkšiai plébánia még litván volt, kevéssé elszlávosodott. ez látható az olyan, litván, de csak lengyelül írt településnevekből, mint Auksztagiry, Ber żeniszki, Kiszkeliszki, Mażutyszki, Posamanie, Żwirynie stb. egyébként a keletebbre fekvő plébániák – apso, breslaujos, drujos, ikaznės, Pohosto – vizitációs jegyzőkönyveiben is sok olyan litván helynév található, amelyek azt mutatják, hogy ez a vidék akkor még nem szlávosodott el, hanem csak lengyelesedett. Példák: Berżeli, Bindryna, Daubory, Dowiaty, Dukieliszki, Czepuki, Ejwidowicze, Januciszki, Jody, Jurgiszki, Kiszkielisz ki, 170 acta Linguistica Lithuanica LXIV–LXV ZigMas ZinkeViČius Kumpinie, Łapinie, Micele, Mylasze, Milki, Minawty, Narucie, Narejkiszki, Pirty nie, Pliki, Plikiszki, Poberże, Podziszki, Purwiniszki, Puszkiele, Rymucie, Rowbie, Swilu ki, Śniegiszki, Szakiela, Szalcinowo, Szarkowszczyzna, Szaury, Schemele, Szewielisz ki, Trakiele, Wajcie, Warnele, Warniszki, Wejeliszki, Werki, Wilkieliszki, Żejmiany, Żusele, Żwirble, Żwirbliszki, Żwirynie. Úgy tűnik, hogy a litvánul nem tudó papok számára a litván nyelv szótára is fontos és szükséges volt. Érdekes bejegyzés található a Miorų plébánia (a drujos, ikaznės és dysnos plébániák mellett) vizitációs jegyzőkönyvében (331–342. o.) szereplő könyvjegyzékben (341. o.): Nabożeństwo codzienne językiem łotewskim. hogy itt tévedés történt volna, és a językiem łotewskim került volna bejegyzésre a litewskim helyett (vö. e plébánia litván neveit: Gierwiaty, Ożugiary, Parszeli stb.), kevéssé valószínű, annál is inkább, mivel a litván nyelvű mindennapi istentisztelet könyvéről vagy kéziratáról, illetve magukról az ilyen istentiszteletekről semmilyen adatunk nincs. nagy valószínűséggel egy lett nyelvű (talán kéziratos?) könyvet jegyeztek itt be. A Miorų plébánia papjai számára akkoriban a lett nyelv fontos lehetett. Úgy tűnik, ott lettek éltek lettek is, vö. a Łotyszki településnevet és a szomszédos drujai plébániában található Łotysze nevet. Mindez felkeltheti a lett nyelv történetének kutatói érdeklődését, akiknek hasznos lenne megvizsgálni az említett bejegyzést a lett nyelv történetének kontextusában.