Lietuvių kalbos veiksmažodžių morfeminė struktūra

87straipsniai / articles erika riMkutė Vytauto didžiojo universitetas Kutatási irányok: korpuszés számítógépes nyelvészet, automatikus morfológiai elemzés és szintézis, morfológiai többértelműség és annak korlátozása. asta kaZLauskienė Vytauto didžiojo universitetas Kutatási irányok: kísérleti fonetika, szinkrón akcentológia, dialektológia, alkalmazott nyelvészet. gaiLius raŠkinis Vytauto didžiojo universitetas Kutatási irányok: felismerési módszerek, zenei és beszédjelek felismerése, számítógépes és korpusznyelvészet. Litván nyelv Igék MorFéMikus szerkezet1 the Morphemic structure of Lithuanian Verbs annotáció mennyiségi szempontból a litván nyelv szavainak morfémikus szerkezetét nem vizsgálták. A kutatás célja – a nuvimo törvényszerűségei. A tanulmány csaknem 93 ezer igét elemez. A vizsgált anyagot a Dabartinės lietuvių kalbos tekstyne összegyűjtött szövegekből származó különféle részletek statyti ir aprašyti lietuvių kalbos veiksmažodžių morfeminės struktūros modelius ir jų realizaalkotják. A szövegek morfológiailag annotáltak, és a morfémák meg vannak jelölve. Az igéket 116 morfémaszerkezeti modellbe sorolták, amelyek produktivitása igen változó: a legproduktívabb modell (szótő + végződés) igéi az összes vizsgált példa ötödét teszik ki, 26 modellben pedig mindössze egy vagy két példa található. Az igék egytől kilenc morfémáig terjedhetnek. A litván nyelvre legjellemzőbbek (89 százalék) a 2–4 morfémából álló igék. 1 A kutatást a Litván Tudományos Tanács finanszírozta (a szerződés száma: MiP-06/2010). Főbb szavak: ige, szótő, előtag, képző, végződés, mássalhangzó, magánhangzó. kulcsszavak: ige, gyökér, előtag, utótag, ragozás, mássalhangzó, magánhangzó. 88 acta Linguistica Lithuanica LXIV–LXV bár számos strukturális modell került meghatározásra, erika riMkutė, asta kaZLauskienė, gaiLius raŠkinis negyedrészük (26 modell) mégis az összes elemzett ige 95 százalékát teszi ki. A legjellemzőbb modellek a következők: (előtag) + tő + gyökér + ragozási toldalék (11%). A litván nyelvben leggyakrabban toldalék nélküli, előtag nélküli vagy előtaggal ellátott, egy vagy két ragozási galūnė (33 proc.), (priešdėlis) + šaknis + kaitybinė priesaga + galūnė (15 proc.), (priešdėlis) + affixummal rendelkező igealakokat használnak. A vizsgált anyagban az igék egyharmada (33%) egyszerű ige, egy vagy két előtaggal mintegy 28 százalékuk, képzővel mintegy 15 százalékuk, előtaggal és képzővel 12 százalékuk, előtaggal és visszaható képzővel pedig mintegy 6 százalékuk rendelkezik. Az egyéb képzőmorféma-kombinációkat tartalmazó igék mindössze egy százalékot tesznek ki. Megfigyelték, hogy a litván nyelvre nem jellemzőek a kettőnél több képző affixummal rendelkező igék. Bár a litván nyelvi igék morfémaszerkezeti kombinációinak változatossága nagy, a használat magját 10–15 modell (az igék mintegy 75–85%-a) alkotja. magyarázó megjegyzés Az igéket morfémaszerkezetük szerint 116 kategóriába sorolták. Az the aim of this research was to identify and to describe the morphemic structure of Lithuanian verbs from the quantitative point of view. Quantitative analysis of the morphemic structure of Lithuanian verbs was not addressed by previous research. the investigation material consisted of all verb tokens (nearly 93 thousand) from the specially selected subset of Lithuanian language corpus. all verbs within this data set have been morphologically annotated, i.e. morphemes have been identified and their boundaries have been labeled. igékről megállapították, hogy egytől kilenc morfémából állnak. azonban az igék többsége (89 százaléka) két-négy morfémából állt. ĮVadas Lietuvių kalbos žodžių morfeminę struktūrą aptarė Monika kuosienė knygoje Morfeminė analizė (1986) ir stasys keinys knygoje Bendrinės lietuvių kalbos morfemika (2009). tačiau šiuose darbuose nėra kiekybinės lietuvių kalbos žodžių morfeminės struktūros analizės. gramatikose, vadovėliuose paprastai pateikiami tik bendro pobūdžio teiginiai apie lietuvių kalbos morfemas. Šiame tyrime remiamaA mai litván nyelv gazdag anyaga alapján ezért várhatóan feltárhatók a litván nyelvi igék morfémás szóösszetételének fontosabb törvényszerűségei. A szótárban szereplő igék gyökérstruktúráját nagyon részletesen leírták (kruopienė: 2000; 2001; 2002; 2005). Az ige gyökere morfonológiai felépítésének számos aspektusát bemutatja Audronė Kaukienė rendkívül részletes monográfiája, a Lietuvių kalbos veiksmažodžio istorija (1994–2002). A standard litván nyelv névszói gyökerének fonotaktikai struktúrájáról Vida Zita Karosienė (2004) is írt. A gyökerekben, a morfémák határán bekövetkező morfonológiai változással Gražina Akelaitienė több munkája foglalkozik: a Morfonologinės balsių kaitos žodžių daryboje (1996) című könyv, továbbá a struktūrą kiekybiniu aspektu, todėl toliau Lietuvių kalbos veiksmažodžių morfeminė struktūra 89straipsniai / articles „Šaknies balsių kaita: morfemų modeliai ir struktūriniai šaknies tipai“ (2001), „Priebalsines priesagas turinčių išvestinių vardažodžių šaknies balsių kaita“ (2008). Nem sikerült részletes munkákat találni a szerkezetileg közeli lett nyelv szavainak morfémaszerkezetéről. A megtalált munkákban (Ugis Sarkans „Morphemic and Morphological analysis of the Latvian Language“ (1996), Kristīne Levāne, Andrejs Spektors „Morphemic analysis and Morphological tagging of Latvian corpus“ (2000), Pēteris Paikens „Lexicon-based Morphological analysis of Latvian Language“ (2007)) a morfémaszerkezetet mennyiségi szempontból nem írták le; ezekben tárgyalják, hogyan építhetők be a lett nyelvi szavak morfémaszerkezetére vonatkozó információk egy morfológiai annotátorba. A szó morfémaösszetételének dar ir tuo, kad padeda atpažinti naujus dabartinės latvių kalbos žodžius. Levāne ir spektors straipsnyje (2000) pateikta labai apibendrinta latvių kalbos meghatározására szolgáló funkció fontos a szavak morfémaszerkezete szempontjából: az egygyökerű szavak *előtag + gyökér + *képző + (végződés); az lis) + šaknis + *priesaga + (galūnė)2 . Minėtame straipsnyje aprašyta latvių kalbai sukurta bandomoji morfeminio skaiösszetett szavak *előtag + gyökér + *képző + (végződés) + (előtagolási rendszer3. igaz, a morfémákat nem írják le részletesebben. Ez a rendszer morfológiailag elemzi a lett nyelv szavait is, képes szintetizálni a megadott szó egyéb kaitybines formas. straipsnio autoriai nerado išsamios informacijos apie rusų kalbos morfeminę pateiktą informaciją reikėtų vertinti gana atsargiai4. című cikkek. az orosz nyelvben a leggyakoribbak azok a szóalakok, amelyeket kettőtől keturių morfemų. galimi tokie modeliai: r: шоссе, около, вдруг ; хr: rх: ни-где, от-ныне ; хорош-о, вод-а ; хrх: по-утр-у, при-город-ы ; хrхх: в-пят-ер-ом, за-город-н-ый ; rххх: тк-ач-их-а, труд-и-ть-ся ; rхххх: рыб-ач-и-вш-ий ; ххrххх: пере-во-оруж-и-вш-ий ; хххrххх: по-на-вы-пис-ыва-л-и ; хххrхххх: по-на-вы-дёрг-ива-л-о-сь5. 2 A csillag azt jelenti, hogy az affixum hiányozhat, vagy több affixum is lehet; a zárójelben megadott affixumok nem kötelezőek. 3 megtalálható itt: http://eksperimenti.ailab.lv/morfo/. 4 információ az alábbi internetes oldalról: http://www.langust.ru/rus_gram/rus_gr03.shtml. 5 Az R a gyökeret jelöli, az х pedig bármilyen affixumot. 90 acta Linguistica Lithuanica erika riMkutė, asta kaZLauskienė, gaiLius raŠkinis LXIV–LXV állítása szerint akár 11 morfémás képződmények is lehetségesek, pl. пыл-е-влаг-о-не-прониц-а-ем-ость (rхrхххrхххх). Anatoliy A. Polikarpov „Menzerath’s Law for Morphemic structures of words: a hypothesis for the evolutionary Mechanism of its arising and its testing“ (2000a) és „chronological Morphemic and word-formational dictionary of russian: some system regularities for Morphemic structures and units“ (2000b) című tanulmányaiban a több mint 180 000 szóból összeállított, az orosz nyelv morfémáinak és szóformánsainak kronologikus szótára6 alapján elemzi és alkalmazza a Menzerath-törvényt7. A tanulmányokban több tendencia is le van írva: az újabb szavak újabb morfémákkal képződnek; minél régebbiek a szavak, annál hosszabbak a morfemos ilgis yra atvirkščiai proporcingas atstumui nuo šaknies iki morfemos morfémáik; az átlagos (pl. minél távolabb van a tőtől a képző, annál rövidebb az a képző); minél hosszabbak a morfémák, annál kevesebb van belőlük a szóban; minél több morféma van egy szóban, annál rövidebbek. Ezeket a törvényszerűségeket az orosz nyelv adatai alapján állapították meg. Feltételezhető, hogy hasonló tendenciák a litván nyelvben is megmutatkoznának, de ez már egy másik kutatás tárgya lenne. A vizsgált anyagot a Litván nyelv jelenkori korpuszában (http://tekstynas.vdu.lt) összegyűjtött tudományos stílusú kiadványokból, publicisztikai szövegekből, litván szerzők regényeiből, valamint közigazgatási dokumentumokból (rendeletekből, határozatokból, jegyzőkönyvekből, szabályzatokból) származó különféle részletek alkotják. A kutatáshoz a Beszélt nyelvi felvételek adatbázisának ( http://donelaitis. vdu.lt/garsynas/ ) részleteit is felhasználták. A vizsgált anyag mintegy 430 ezer szóból áll (közel 80 ezer különböző szóalak). A szövegek morfológiailag annotáltak, a morfológiai annotátor hibáit kézzel kijavították, meghatározták a többjelentésű szavak jelentését, a morfológiai szókapcsolatokat pedig elvetették8 . mivel a munkában használati (nem szótári) adatokat elemeznek, a gyakoriság terminust használják, nem pedig a produktivitást . A morfémahatárok meghatározásakor azokat az elméleti elveket követték, amelyeket Vincas Urbutis (2009: 165–166) igen találóan fogalmazott meg. A szavakat annyi morfémára bontották (a legkisebb 6 A cikkekben a következő cím szerepel: Chronological Morphemic and Word-Formational Dictionary of Russian Language . 7 A Menzerath-törvény szerint minél hosszabb egy egység, annál rövidebbek a részei. Angolul ezt a törvényt a következőképpen fogalmazták meg: „the longer some “construct” (the whole) the shorter should be its “components” (parts)” (Polikarpov 2000a; 2000b). 8 A morfológiai szókapcsolatok – többnyire több ragozhatatlan szóból álló, közös jelentéssel rendelkező és ugyanazt a szintaktikai funkciót betöltő képződmények, pl.: be abejo, iš tikrųjų, bet kur. Lietuvių kalbos veiksmažodžių morfeminė struktūra 91cikkek / articles a szó jelentéssel bíró részei), amennyiben a mai nyelv szempontjából ezek meghatározhatók9. A szó elkülönített részét morfémának tekintették: a) ha a szó mindkét (vagy valamennyi) része (feltételezett morfémája) más szavakban is megismétlődik (pl.: nam-el-is – namas, naminis és stalelis, vaikelis); b) azokban az esetekben, amikor a szó valamelyik része – a tő vagy az affixum – ismétlődik meg más szavakban (pl.: dilet-ant-as – debiutantas, praktikantas). A morfémikus elemzést akkor volt a legnehezebb elvégezni, amikor kontrakció, elimináció vagy degemináció esetei fordultak elő, pl.: neš- + -siu (vö. neša) = nešiu; lūž- + -sta (vö. lūžo) = lūžta; irz- + -sta (vö. irzo) = irzta, ne- + -esu = nesu . Az ilyen összeolvadt hang mindkét morfémához tartozik. A morfémikus elemzés szempontjából ennek nincs lényeges hatása, ha a morfémának több hangja is van. azonban azokban az esetekben, amikor a morféma csak abból az egyetlen hangból áll, és az összeolvad, elvileg a morféma megszűnik. ezért a következő szimbolikus jelölést választottuk: nešiu (rf10 szerkezet), lūžta, irzta (rsf), nesu (Prf). ez a választás talán vitatható, azonban nincs belőlük sok (körülbelül 2%-ot tesznek ki), és a morfémaszerkezet általános törvényszerűségei meghatározhatók. a jövőben ezeket az eseteket (a vizsgált anyagban külön szimbólummal vannak jelölve) részletesebben kívánjuk megvizsgálni. A toldalékok változatainak tekintettük az igék hosszabb toldalékait, pl.: az -ėti változatai: -alėti, -elėti, -dėti, -lėti, -nėti, -sėti, -vėti; az -oti változatai: -ioti, -čioti, -l(i)oti, -n(i)oti, -snoti, -šnoti, -al(i)oti, -ailioti, -elioti, -sčioti, -slioti, -en(i)oti, -aroti, -voti stb. A j, n, v mássalhangzókat egyes kutatók (keinys 2009: 25) morfémabővítményeknek nevezik, mivel két magánhangzó közé ékelődnek a hiátus megszüntetése céljából, pl.: jo-ti, joj-a, joj-o; au-ti, aun-a, av-ė, kliū-ti, kliūv-a, kliuv-a . A mai litván nyelv grammatikájában (1996: 327) ezeket betoldásoknak nevezik. A kutatáshoz szükséges anyag előkészítésekor ezeket az elemeket jelölték, de az összesített strukturális modellekben nem tükröződnek. Ezeket (a morfémák érintkezésénél bekövetkező különféle hangváltozásokhoz hasonlóan) a jövőben részletesebben kívánják vizsgálni. A keturiasdešimt, trisdešimt, kasdien, kelintąkart, kitąsyk, šiandien, visuomet stb. szavakban a kiemelt részek diakrón szempontból ragok. Mivel jelenleg kötőhang funkcióját töltik be, ebben a kutatásban ezért kötőhangokként jelölték őket. A kutatás tárgya a szavak morfémaelemzése, ezért a tebeés nebeelemeket nem tekintik két előtagnak. A névszói végződések szinkrón szempontból nem bonthatók fel (keinys 2009: 55–56). Ebben a munkában az igeképzőket képzőés ragozási toldalékokra osztják. A morfémás elemzés szempontjából ez nem fontos. e felosztás nélkül azonban nem lehetne meghatározni, hány elsődleges ige és hány származékige van. 9 Mindazonáltal el kell ismerni, hogy a szavak morfémás elemzésekor nem mindig könnyű meghúzni a szinkrónia és a diakrónia közötti határt. ezért előfordultak olyan szavak, amelyek morfémaszerkezetéről nagyon sokáig folyt a vita (pl.: viešpatauti, dievagotis). 10 Az alkalmazott szimbólumok magyarázata e fejezet végén található. 92 erika riMkutė, asta kaZLauskienė, gaiLius raŠkinis acta Linguistica Lithuanica LXIV–LXV straipsnyje morfemos žymimos šiais simboliais: r – šaknis, P – priešdėlis, f – végződés, d – a visszaható névmásrészecske, c – kötőhangok, sd – képző, sk – ragozási toldalék, k – kontrakció, az összeolvadt morfémákat jelöli, amikor az egyikük már nem maradt meg (pl.: a jövő idő vagy a felszólító mód nešiu, auk alakjai). ilyenek atvejai pateikiami tik pirmoje lentelėje. Pagrindiniai VeiksMaŽodŽių MorfeMinės struktūros ModeLiai A vizsgált anyagban csaknem 93 ezer (92 468) ige (igéből) fordult elő. jų 29 878 skirtingi). jų morfeminės struktūros įvairovė didžiulė: net 116 struktūrinių modelių. tiesa, modelių vartosenos dažnumas labai skiriasi (nuo 1 iki 18 377 Az igék egy (például a spontán beszédhez kapcsolódó reik) és kilenc (például neįsipareigokite) morféma közöttiek lehetnek. a azonban az egymorfémás és az ötnél több morfémából álló igék ritkák. így a használat magját (nem kevesebb mint 89%-át) a 2–4 morfémás igék alkotják. magától értetődő, hogy minél kevesebb a morféma, annál kisebb a kombinációik változatossága. a legtöbb (nem kevesebb mint 69, az összes modell mintegy 40%-a) strukturális modell az 5–6 morfémás csoportban található (lásd az 1. ábrát). 1. ÁBRA. a strukturális modellek változatossága és a morfémák száma Lietuvių kalbos veiksmažodžių morfeminė struktūra 93tanulmányok / articles Az egymorfémás igék száma nagyon csekély. ilyen, a vizsgált anyagban előforduló spontán beszédbeli rövidítés. E csoportba tartoznának a jövő idő harmadik személyű, valamint a felszólító mód második személyű alakjai is: grįš, leis, bėk, dink. azonban, amint már említettük, morfémaszerkezetük vitatható, mivel itt a tő utolsó mássalhangzója összeolvad a felszólító mód vagy a jövő idő toldalékával. A kétmorfémás igék a vizsgált anyag valamennyi igéjének nem kevesebb mint egynegyedét (körülbelül 25%-át) teszik ki. a kétmorfémás modellek változatossága nem lehet nagy (lásd az 1. táblázatot). olyan igék ezek, amelyek tőből és végződésből állnak (rf, ragozott alakok és melléknévi igenevek, pl.: buvo, gali, buvęs, esąs)11, tőből és inflexiós toldalékból (rsk, ragozott alakok, főnévi igenév, határozói igenév, pl.: bus, eik, būti, dirbti, esant, siekiant), valamint egyes, csupán igekötőből és tőből álló igék (Pr, csak a spontán beszédboje pavartotas nereik). A hárommorfémás igék (számuk valamivel több mint egyharmad, körülbelül 37%) különböző tőből, képzővagy inflexiós toldalékból, valamint végződésből állhatnak nės ir sangrąžos afikso kombinacijų. trimorfemiai yra devyni modeliai: Prf (as- (ragozott alakok és melléknévi igenevek, pl.: nėra, atrodo, susijęs); rskf (végződéssel rendelkező alakok, pl.: būtų, būdavo, galima, žinoma, būdamas, būdami); Prsk (végződés nélküli alakok, pl.: nebus, ateis, atlikti, padėti, išskyrus, sudarant); rsdf (ragozott alakok és melléknévi igenevek, pl.: turėjo, gyvena, galėjęs, turėjęs); rsdSk (ezen igék legnagyobb részét főnévi igenévi alakok alkotják, pl.: daryti, kalbėti, de vannak köztük határozói igenevek és ragozott alakok is, pl.: žinok, reikės, naudojant, vykdant); rfd (ragozott alakok és néhány melléknévi igenév, pl.: skiriasi, laikosi, mušęsis, lankęsis); rskd (az ilyen szerkezetek főnévi igenévi alakok, valamint egy-egy ragozott igei alak és határozói igenév, pl.: elgtis, kreiptis, baigsis, ruoškis, remiantis, laikantis). Három morfémából állnak továbbá a ritka koneveikti (rrSk), būsiant (rSkSk) igék is. Az összes többi modell igémažodžiai gana dažni. 1 LenteLė. Veiksmažodžių morfeminės struktūros modeliai12 Morfemų kiekis Modelis bendratis dalyvis Padalyvis Pusdalyvis asmen. formos Procentai 2 rf 19,874 rSk (rSkk) 5,459 Pr 0,003 11 Minden esetben ennek a vizsgálatnak a leggyakoribb példái kerülnek bemutatásra. 12 A táblázat terjedelmi okokból nem tartalmazza az összes modellt, csak a jellemzőbbeket. Itt nincsenek hatnál hosszabbak morfemų ir pavienių trumpesnių modelių. Šviesiausiai pažymėtos formos, kurių pavartota nuo 1 iki 100, tamsiau – nuo 101 iki 500, tamsiausiai – 501 ir daugiau kartų. 94 erika riMkutė, asta kaZLauskienė, gaiLius raŠkinis acta Linguistica Lithuanica LXIV–LXV Morfemų kiekis Modelis bendratis dalyvis Padalyvis Pusdalyvis asmen. formos Procentai 3Prf 13,040 rSkf (rskkf) 7,825 Prsk (Prskk) 5,261 rSdf 4,607 rSdSk4,497 rfd 1,423 rSkd (rskkd) 0,550 Egyéb 0,003 4Prskf (Prskkf) 7,232 rSdSkf 4,716 PrsdSk3,791 Pdrf 3,207 Prsdf 2,614 Pdrsk (Pdrskk) 1,182 PPrf 1,134 rSdSdf 0,545 rSdfd 0,530 rSdSkd 0,481 rSdSdSk0,320 rSkfd (rskkfd) 0,287 PPrsk (PPrskk) 0,258 Kiti 0,077 5PrsdSkf 4,382 Pdrskf (Pdrskkf) 0,954 PdrsdSk0,795 PPrskf (PPrskkf) 0,734 Pdrsdf 0,626 rSdSdSkf 0,505 Egyéb 1,509 6PdrsdSkf 0,488 PPrsdSkf 0,335 PrsdSdSkf 0,235 Egyéb 0,391 Lietuvių kalbos veiksmažodžių morfeminė struktūra 95cikk / article A négy morfémából álló igék (ezek mintegy 26%-ot tesznek ki) 16 strukturális modellbe sorolhatók. közülük mindössze három modell használata ritka. Ezek két tőből álló igék, pl.: pusryčiavo (rrSdf), senberniauti (rrSdSk), valamint az rskSkf modellhez tartozó, cselekvő igenévi alakok néhány tucatja, pl.: trūktelėjęs, pyktelėjęs. A leggyakoribb négy morfémás modellek: Prskf, rsdSkf (főként igenevek, pl.: negalima, įmanoma, naudojami, naudojamos), PrsdSk (különösen sok főnévi igenév, pl.: nustatyti, pasakyti, padaryti), Pdrf (pl.: atsirado, pasitaiko, pasirodė), Prsdf (pl.: negalėjo, pasakojo, neturėjo). Más modellek ritkábbak, de egyáltalán nem a nyelv perifériájához tartoznak, ezt példáik is tanúsítják: Pdrsd (pl.: pasirinkti, įsigyti, atsižvelgiant), PPrf (pl.: nebėra, nepavyko, nesupratau), rSdSdf (pl.: tvirtina, reikalauja, dalyvauja), rsdfd (pl.: vadinasi, rūpinasi, formuojasi), rsdSkd (pl.: naudotis, mokytis, laikytis), rsdSdSk (pl.: organizuoti, reikalauti, tvirtinti), rskfd (pl.: kreipkitės, dėdavosi, melsdavosi), PPrsk (pl.: nebebus, nepavyks, neužteks). Az öt morfémából álló igéknek csupán egytizede (9,5 százaléka) van jelen, de strukturális modellek sokasága jellemzi őket (nem kevesebb mint 34). ez pedig önmagában is a modellek használatának alacsony gyakoriságát eredményezi. A hat leggyakoribb modell az e csoportba tartozó összes ige kétharmadát (az összes ige 8 százalékát) teszi ki: PrsdSkf (pl.: nustatyta, atstovaujantis, parašyta); Pdrskf (pl.: atsiradusi, atsiradusios, susirinkusiems); PdrsdSk (pl.: atsisakyti, išsiaiškinti, įsivaizduoti); PPrskf (pl.: neįmanoma, neįmanomas, neišvengiamas); Pdrsdf (pl.: įsivaizduoji, įsivaizduoja, įsigalioja); rSdSdSkf (pl.: kompiuterizuojamo, tvirtinama, dalyvaujančių). A hat morfémából álló igék rendelkeznek a legtöbb strukturális modellel – összesen 35-tel, de együttesen mindössze az összes ige másfél százalékát teszik ki, amelyeknek egy százalékát a három leggyakoribb modell alkotja: PdrsdSkf (pl.: išsivysčiusių, pasirašytas, įsivaizduojama), PPrsdSkf (pl.: neįtikėtina, nenumatytų, nepakartojamas), PrsdSdSkf (pl.: patvirtinti, patvirtinta, įgyvendinama). tizenkettő. többnyire ragozott alakok és egy vagy két igekötővel, legalább Septynių morfemų veiksmažodžių nėra nė šimto (0,09 proc.), o modelių net két képzővel rendelkező igenévi alakok, gyakran visszahatók is, pl.: neprisigalvodavo, supaprastintą, įsitvirtinusi, neišpasakosi, įsipareigoja, atsipalaiduotų, prisistatinėdavusi, nebesišypsojo, nebepasitikėt, užhipnotizuotų. Ebben a csoportban található néhány kétgyökű ige is, pl.: keliaklupsčiaujančių, netuščiažodžiaudamas . Nyolc morfémából mindössze tíz szó áll (0,01 százalék). ilyen hosszú néhány igenév, egy féligenév, valamint néhány ragozott alak, amelyeknek két, sőt akár három igekötőjük, illetve két vagy három képzőjük vagy flexiós toldalékuk van: įsipareigojusiais, neįsisąmonintas, nesusisluoksniavusių, nebepasirodysiu. mindössze egy kilenc morfémából álló szót találtak: neįsipareigokite. 102 acta Linguistica Lithuanica LXIV–LXV toldalékot, némelyikük még előtagot is, vagy erika riMkutė, asta kaZLauskienė, gaiLius raŠkinis visszaható képzőjű. Ezeknek az igéknek a szerkezeti változatossága jelentős (24 modell), de a modellek nem produktívak, pl.: bendradarbiauti (rcrSdSk), senberniauti (rrSdSk), nufotografuoti, nepiktnaudžiaujant, padvigubėjus (PrrsdSk), pusryčiavo, badmiriauja, viešpatavo (rrSdf), nufotografavo (Prrsdf), bendradarbiaudamas, dujofikuojama, keliaklupsčiaujančių (rcrSdSkf), bendradarbiaujant (rcrSdSk), netuščiažodžiaudamas (PrcrsdSkf), sudaiktavardėję (Prcrsdf). Következtetések: a vizsgált 93 ezer igét 116 morfémaszerkezeti modellbe sorolták, amelyek produktivitása igen változó: a legproduktívabb modell (rf) igéi az összes vizsgált példa egyötödét alkotják, 26 modellnek pedig mindössze egy vagy két példája van. Az igék egytől kilenc morfémáig terjedhetnek. Az egymorfémás és az ötnél több morfémából álló igék ritkák. Így a litván nyelvre leginkább a (nem kevesebb mint 89%-ban előforduló) 2–4 morfémás igék jellemzők. Az igealakok morfémaszerkezetére maguknak az alakoknak a képzése is hatással van: a főnévi igenév és a határozói igenév csak ragozó toldalékkal végződhet, a melléknévi igenevek és a féligenév pedig ragozó toldalékkal és végződéssel. Nagyobb változatosság csak a ragozott formák körében lehet. A nem ragozott igei rész morfémaszerkezeti kifejezésének elemzése azt mutatja, hogy az öt legjellemzőbb modell az előfordulási esetek 86%-át teszi ki: r – 33%, Pr – 25%, rsd – 14%, Prsd – 11%, Pdr – 3%. Bár sok strukturális modellt állapítottak meg, ezek negyede (26 modell) az összes elemzett ige 95 százalékát teszi ki. A legjellemzőbb modellek a következők: (P)rf – mintegy 33%, (P)rskf – mintegy 15%, (P)rsk – mintegy 11%. Tehát a litván nyelvben leggyakrabban toldalék nélküli, előtag nélkül vagy előtaggal rendelkező, egy vagy két ragozási affixummal bíró igealakokat használnak. A vizsgált anyagban az igék egyharmada (33%) egyszerű ige, 15%-uk egy [toldalékkal], 12%-uk előtaggal és képzővel, mintegy 6%-uk pedig ar dviem (gerokai rečiau) priešdėliais – apie 28 proc., su darybine priesaga – apie előtaggal rendelkezik és visszaható. Az egyéb képzőmorféma-kombinációkkal rendelkező igék mindössze egy százalékot tesznek ki. Megfigyelték, hogy a litván nyelvre nem jellemzőek a kettőnél több képzőaffixummal rendelkező igék. Összefoglalva elmondható, hogy a litván nyelv igéinek morfémaszerkezeti kombinációi változatosak, de a használat magját 10–15 modell (a használat mintegy 75, illetve 85%-a) alkotja: a 2–4 morfémából álló igék. Lietuvių kalbos veiksmažodžių morfeminė struktūra 103straipsniai / articles Literatūra ir ŠaLtiniai Akelaitienė Gražina 1996: A magánhangzó-váltakozás morfonológiája a szóalkotásban. Vilnius: a Vilniusi Pedagógiai Egyetem kiadója. akelaitienė gražin a 2001: A tő magánhangzóinak váltakozása: a morfémák modelljei és szerkezeti akelaitienė gražina šaknies tipai. – Žmogus ir žodis. Didaktinė lingvistika 1(3), 3–9. Prieiga internete: http:// www.biblioteka.vpu.lt/zmogusirzodis/Pdf/didaktinelingvistika/2001/akel3-9.pdf. 2008: A mássalhangzós képzőket tartalmazó származékos névszók tőmagánhangzóinak váltakozása. – Ember és szó. Didaktikai nyelvészet 10(1), 5–9. Online elérhető: http://www.minfolit.lt/arch/14001/14402.pdf . ambrazas Vytautas, red., 1996: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika. Vilnius: Mokslo enciklopédiák kiadóintézete. A mai litván nyelv szöveggyűjteménye. Online elérhető: http://tekstynas.vdu.lt. karosienė Vida Zita 2004: A köznyelvi litván nyelv névszójának tőszerkezete . Vilnius: a Vilniusi Egyetem kiadója. Kaukienė Audronė 1994–2002: A litván nyelv igéjének története 1–2. Klaipėda: Klaipėdai Egyetem. Keinys Stasys 2009: A standard litván nyelv morfémikája. Vilnius: A Vilniusi Pedagógiai Egyetem Kiadója. kruopienė irena 2000: Bendrinės lietuvių kalbos veiksmažodžio šaknies struktūra. dakDoktori disszertáció. Vilnius: Vilniusi Egyetem. Kruopienė Irena 2000: A stabilis centrumú igék gyökerének szerkezete. – Kalbotyra 48(1), 71–82. kr uopien ė irena 2001: A kezdőés végmássalhangzók összehangolása az igetövekben. – Kalbotyra 50(1), 67–82. kr uopien ė irena 2002: A változó középpontú igetövek struktúrája. – Kalbotyra kr 51(1), 89–97. uopien ė irena 2005: Az igető hármas iniciáléjának sajátosságai. – Kalbotyra. 54(1), 73–82. kuosienė Monika 1986: Morfémaelemzés. Šiauliai: Šiaulių kazio Preikšo pedagógiai intézet. Levāne k r istīne, s pektor s andrejs 2000: Morfémaelemzés és gical tagging of Latvian corpus. – LREC2000 Proceedings, 1095–1098. Prieiga internete: morfolóhttp://gandalf.aksis.uib.no/non/lrec2000/pdf/107.pdf. 104 acta Linguistica Lithuanica LXIV–LXV Paikens Pēter is 2007: A lett nyelv lexikonon alapuló erika riMkutė, asta kaZLauskienė, gaiLius raŠkinis morfológiai elemzése. – A 3. Balti Emberi Nyelvi Technológiák Konferenciájának kiadványa, 235–240. Polikar p ov anato l i y a. 2000a: Menzerath törvénye a szavak morfémaszerkezeteire: hipotézis a kialakulásának evolúciós mechanizmusáról és annak tesztelése. – Egy tanulmány kivonata, amelyet a Qualico’2000 – Kvantitatív Nyelvészeti Konferencián való bemutatásra készítettek. Online elérhető: http://www.philol.msu.ru/~humlang/articles/menz_law.htm. Polikar pov an a toliy a. 2000b: Az orosz nyelv kronologikus morfémaés szóalkotási szótára: néhány rendszerszerű szabályszerűség a morfémastruktúrák és -egységek tekintetében. – Linguistische Arbeits Berichte 5. Leipzig, 201–212. Sakytinės kalbos įrašų bazė. Prieiga internete: http://donelaitis.vdu.lt/garsynas/ . sarkans ug i s 1996: Morphemic and Morphological analysis of the Latvian Language. – Proceedings of the Forth conference on Computational Lexicography and Text Research, 219–225. Prieiga internete: http://www.ailab.lv/users/usarkans/complex.html. urbutis Vincas 2009: Žodžių darybos teorija. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. A litván igék morfémastruktúrája ÖSSZEFOGLALÓ Az igéket morfémastruktúrájuk alapján 116 kategóriába sorolták. E kategóriák gyakorisága igen eltérőnek bizonyult. A leggyakoribb kategória a tő–szuffixum modell volt, amely az összes igeelőfordulás egyötödét képviselte, míg a 26 legritkább the aim of this research was to identify and to describe the morphemic structure of Lithuanian verbs from the quantitative point of view. Quantitative analysis of the morphemic structure of Lithuanian verbs was not addressed by previous research. the investigation material consisted of all verb tokens (nearly 93 thousand) from the specially selected subset of Lithuanian language corpus. all verbs within this data set have been morphologically annotated, i.e. morphemes have been identified and their boundaries have been labeled. modell mindegyike csupán egy vagy két igét foglalt magában. Az igékről megállapították, hogy egytől kilenc morfémából állnak. Az igék többsége (89 százaléka) azonban két-négy morfémából állt. A morfémastruktúra-modellek nagyobb száma ellenére negyedrészük (26 modell) elegendő volt az összes elemzett ige 95 százalékának lefedésére. A legtipikusabb modellek a következők voltak: (előtag)-tő-flexió (33 százalék), (előtag)-tő-szuffixum-flexió (15 százalék), (előtag)-tő-szuffixum. A vizsgálatok kimutatták, hogy az elsődleges igék az összes ige egyharmadát teszik ki, az egy vagy két előtaggal rendelkező igék 28 százalékot, a szuffixummal rendelkező igék 15 százalékot, az előtaggal és szuffixummal rendelkező igék pedig az összes ige 12 százalékát alkotják. általában az igéknek legfeljebb két kompozicionális affixumuk van. (11 percent). in summary, the non-suffix both prefixed and non-prefixed verb forms composed Lietuvių kalbos veiksmažodžių morfeminė struktūra 105straipsniai / az egy-két flexiós affixummal rendelkező cikkek voltak a morfémaszerkezet leggyakoribb modelljei Litván igék. bár a litván ige morfémaszerkezeteinek változatossága nagy, a használat magját 10–15 modell fedi le (75, illetve 85 százalékos lefedettséggel). Benyújtva 2011. április 20-án. erika riMkutė Vytauto Didžiojo universitetas K. Donelaičio utca 58., LT-44248 Kaunas, Litvánia [email protected] asta kaZLauskienė Vytauto Didžiojo universitetas K. Donelaičio utca 58., LT-44248 Kaunas, Litvánia [email protected] gaiLius raŠkinis Vytauto Didžiojo universitetas K. Donelaičio utca 58., LT-44248 Kaunas, Litvánia [email protected]