„Alšėnai“, „Alšėniškis“, „Al(i)šauskas“ ir kiti

143Megjegyzések / notes zigMas zinkeViČius ALSÉNAI, ALSÉNIŠKIS, Al(I)ŠAUSKAS és mások A település neve, Alšnai, ma már általánosan meghonosodott. Ebből alkottuk meg az Alšėniškis személynevet. Vö. a híres Alšėniškiai, Alšėnai fejedelmi családját. Ez az elnevezés azonban másodlagos eredetű. A szóban forgó területhez közelebb élő, még elnemesedett litvánok Dieveniškės és Lazūnai környékén ezt a településnek nevet adó, valamint a közelben folyó folyót Galšià néven nevezik. Ez a helynév régi, valódi neve, amelyet a legrégebbi történelmi forrásokban is rögzítettek, például az 1385. évi Wegeberichtekben Galse alakban. Az Alšnai név a lengyel Holszanyból keletkezett, ez pedig a belarusz Гальшаны-ból származik, amelynek Гальш- (Halš-) töve a litván Galšbelarusz kiejtésű változata, az -аны, illetve a lengyel -any pedig szláv (?) képző. A Galšià folyó, amely a település nevének eredetét adta, a Beržūna jobb oldali mellékfolyója. E folyónév litván eredete nem kétséges. Mint említettük, nemcsak a település nevének, hanem a belőle képzett személyneveknek is ez szolgált alapul. Számos mai családnevünk van, amelyek a gudiul ejtett Galšià névből, valamint annak lengyelesített változatából származnak, az egykor a litvánok számára idegen hmássalhangzó nélkül, pl. Alš-áuskas, Alš-èvskis, Alš-nskas, Alš-iùkas és Olš-áuskas, Olš-èvskis . Két törzsű személynevekben is előfordult az Alšelem, pl. Aš-vangas, de ez valószínűleg az Als-1 átalakítása, továbbá lehet kuršizmus is, és a számunkra érdekes településnévhez semmi köze. Talán ilyen Alšslypi rejlik az Alš-nai (Kaunas járás), Alš-ánka (Vilkaviškis járás), Alš-iniñkai (Prienai járás) falunevekben. Vö. Kazimieras Būga Rinktinių raštų című művének III. kötetében, a 420., 528. oldalon említett, Biržai plébániájához tartozó Alš-ynė falut. Vannak Alštövű víznevek is, amelyeknek eredete nem világos 2. Mindezt azonban nem szabad összekeverni az elemzett Alšnai településnévvel . Juozas Balčikonis már a múlt század hatvanas éveiben azt javasolta, hogy a jelenleg elemzett település valódi (autentikus) nevét, a Galšiàt használják a meghonosodott Alšnai3 helyett. 1 Zigmas Zinkevičius. Lietuvių asmenvardžiai. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008, 74. 2 Aleksandras Vanagas. Lietuvių hidronimų etimologinis žodynas. Vilnius: Mokslas, 1981, 40–41. 3 Zigmas Zinkevičius. A litván nyelv története Vi: A litván nyelv az újkorban. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1994, 225. 144 acta Linguistica Lithuanica LXVI a név nélküli Alšáuskas mellett, amelynek kezdetét zigMas zinkeViČius a Galštő adta, egy még hosszabb Ališáuskas változattal is rendelkezünk, a tőben i magánhangzóval, vö. Alšir Ališ-. ez olyan két törzsű személynevek mintájára alakulhatott, mint az Al-i-mãnas, Alg--mantas, Alk-i-mnas, Ar--mantas. ebben az esetben az Altövet is felismerhetnénk, amelyet az -išképző bővített (vö. Al-šius, Al-šis) + az idegen -auskas elem. Az Al tő a litván névanyagban nagyon népszerű. nemcsak a két törzsű személynevek alkotóelemeként fordul elő, például: A-butas, A-gedas, A-girdas, A-mantas, A-vydas, hanem a keresztnévként használt Aleksandras vagy Alozas rövidítéseként is: Als, valamint ennek származékai: Al-áitis, Al-iónis, Al-iùšis, Al-iš-inas, Al-iš-(k)-vičius, Al-iš-ánka stb. Így a vezetéknév hosszabb Ališáuskas változatában eredet szempontjából összefonódhattak a Galšià településnév, a litván nemzeti és a keresztény névanyag elemei. Így származtatható a belarusz Ал-iш-эвiч vezetéknév is, esetleg még a lengyel Al-isz . Nehéz megmondani, hogy van-e közük ezekhez a vezetéknevekhez a Gal-šis, Gal-iš-áuskas, Gal-iš-ánskis, Gal-iš-ánka litván vezetékneveknek, amelyek tisztázatlan eredetű Galtövét talán a Galšià folyónév (?) is ösztönözhette. Figyelemre méltó a Ukmergėben megjelenő Eskizai almanach szerkesztőjének, Vytautas Česnaitisnak az a kísérlete4, hogy a híres (hercegi) Alšėniškiai nemzetséget Galšiškiai néven nevezze, ezáltal a történelmileg eltorzított vezetéknevet a valósághoz (a litván eredetihez) közelítve, és megszüntetve a litván antroponímia azon eltorzítását, amelyet a térség elszlávosodása és elpolonizálása okozott. Beérkezett 2012. március 9-én. 4 Eskizai, 21. sz., 2011, 17. o.