Prienų šnektos nosinių sonantų spektrinė charakteristika

105straipsniai / articles esMiniai ŽodŽiai: nosiniai sonantai, formantė, antiformantė, spektrinė charakteristika, akusztikai tulajdonságok. kulcsszavak: nazálisok, formáns, orális zérus, spektrális jellemzők, akusztikai sajátosságok. jurgita jarosLaVienė Lietuvių kalbos institutas A kutatás irányai: dialektológia, fonológia, kísérleti fonetika. PrienŲ Šnektos nosiniŲ a szonoránsok spektrális jellemzői összefoglaló műszeres vizsgálati adatok alapján a tanulmány a keleti kaunasiak Prenai nyelvjárásának nazális szonoránsaira jellemző akusztikai megkülönböztető the spectral characteristics of the nasals in the subdialect of Prienai sajátosságokat elemzi. A vizsgált hangok spektrális jellemzőinek leírásakor figyelembe vesszük a mássalhangzók formánsértékeit és az energia eloszlását (a nazális hangok spektrumában a nazális sávok száma gyakran jóval nagyobb, mivel képzésükben emellett az orrrezonátor is részt vesz), valamint a szomszédos magánhangzók minőségét, formánsaik (különösen az f2) értékeit és átmeneti sonantų kokybinius požymius lemia formantės, tik jos ne tokios ryškios kaip balsių, be to, forjellemzőit; áttekintjük továbbá a spektrumukban kialakuló antifománsok értékeit is. trajektorijas ir struktūrą. diferencijuojant [m], [], [n], [] ir nosinių gomurinių alofonų spekannotáció a jelen tanulmányban ismertetett kísérleti vizsgálat a kelet-kaunasi Prienai-nyelvjárás alnyelvjárásában található nazálisok fő megkülönböztető akusztikai sajátosságait vizsgálta. a kapott adatok arra utalnak, hogy a nazálisok formánsszerkezetük alapján különülnek el a Prienai-alnyelvjárás többi hangjától (abban hasonlítanak a magánhangzókhoz, hogy jórészt formánsfrequenciáik alapján jellemezhetők, de különböznek tőlük abban, hogy a formánsok nem olyan erősek, mint a magánhangzókban; ezenkívül a nazálisok úgy képződnek, hogy a hang szájüregen keresztüli kiáramlását akadályozzuk, miközben lehetővé tesszük, hogy az orron keresztül távozzon, és ez befolyásolja a formánsok relatív amplitúdóját), valamint a közöttük és a kontextusbeli magánhangzó között fennálló átmenetek alapján. mivel a nazálisok közötti egyik fő különbséget a nazális zöngemormogás során az orális anti-rezonancia biztosítja, a nazális szonoránsok, [m], [], [n], [], valamint a nazális-veláris allofónok az orális zérus frekvenciaértékeivel jellemezhetők. 106 jurgita jarosLaVienė acta Linguistica Lithuanica LXVIII 0. Bevezetés A Prenai nyelvjárás nazális szonoránsainak spektrális jellemzőit általános vonásaikban a Prenai nyelvjárás hanganyagának műszeres vizsgálata során írták le (Jaroslavienė 2010: 264–267)1. A megkülönböztető akusztikai jegyek részletesebb elemzését azonban eddig nem közölték, nem mérték a magánhangzók közötti (C→V) második formáns átmenetét, valamint a spektrumban kialakuló antifománsok helyét és értékeit. Ez indította el a vizsgált nyelvjárás nazális szonoránsainak kiegészítő vizsgálatát, amelynek eredményeit ebben a tanulmányban ismertetjük. 0.1. A cikk célja A nazális szonánsokra (akárcsak a többi zöngés mássalhangzóra) a magánhangzói tulajdonságok is jellemzőek: ejtésükkor az alaphang dominál (ezért a zöngés mássalhangzóknak többnyire jól kivehető formánsszerkezetük van); minőségi jegyeiket a magánhangzókéhoz hasonlóan a formánsok határozzák meg (különösen az első kettő – f1, f2), a szonánsok esetében azonban ezek nem olyan kifejezettek, mint a magánhangzóknál (vö. girdenis 2003: 221 és az ott említett szakirodalmat; 224; Ladefoged, Maddieson 2002: 102–136, 182–245; Ladefoged 2005: 49–62, 84 és másutt). ezenkívül a további (orr-) rezonátor hatása miatt a nazális hangok spektrumában a formánsok száma gyakran nagyobb (lásd bacevičiūtė 2008: 10; butkauskaitė 2010: 6, 8; grigorjevs 2012: 267– 272 és az ott említett szakirodalmat). Az érintett szegmentumok akusztikai sajátosságainak elemzésekor figyelembe veszik a szomszédos magánhangzók formánsszerkezetét és dinamikáját is2, mivel a feltételezések szerint 1 A litván nyelvjárások konsonantizmusát műszeres módszerrel kevéssé vizsgálták. A Prienai beszédváltozat mássalhangzóin kívül (2010: 238–267; 2010a: 307–324) meglehetősen részletesen és rendszeresen csak az északi žemaitis nyelvjárás spektrumát írták le (bővebben lásd girdenis 1967; 2000: 69–78; 258–267; kliukienė priebalsių spektrinės (ir audicinės) ypatybės ir regresyvinis priebalsių palatalizacijos poveikis balsių 1992; 1994: 43–52; 1995: 58–68; 1998: 79–85; 2011 és hasonlók). A többi műszeres tanulmány főként a standard litván nyelv konsonantizmusának egyes eseteivel foglalkozik: például a locusok (angl. loci) mérési módszerét alkalmazva rytis ambrazevičius (2010: 5–10) leírta a litván nyelv prevokális lágy és kemény szonánsainak differenciális akusztikai jegyeit. Megállapították, hogy a lágy és kemény szonánsok megkülönböztetésében maguk a legfontosabb jegyek az f2-locusok. A kutató megadja továbbá a leírt mássalhangzók f2és f3-locusainak mérési eredményeit, valamint tárgyalja az artikuláció helyének és a regresszív koartikulációnak a locusokra gyakorolt hatását (vö. még bacevičiūtė 2008: 7–19; dereškevičiūtė 2008: 15–19; dereškevičiūtė, kazlauskienė 2009: 98–111; ambrazevičius 2012a: 13–18 és így tovább). 2 az [m], [n] típusú hangok kiejtésekor a szájban úgynevezett zár keletkezik, azonban a légáram akadálytalanul távozik az orron keresztül, és éppen ez az orrhangú rezonancia határozza meg a szomszédos hangok bizonyos spektrális jellemzőit (a litván köznyelv egyes nazalizált magánhangzóinak időtartamés minőségi sajátosságairól végzett kísérleti vizsgálathoz lásd Ledichova 2012: 76–85; vö. továbbá dereškevičiūtė 2008: 15–19). például zárhangok kiejtésekor azonban a szájban bizonyos ideig szintén úgynevezett teljes akadály (zár) keletkezik, és a levegő a beszédszervek hirtelen szétnyíló résén robbanásszerűen kiáramlik, ezért a zárhangok ... irányában, mások másképpen (bővebben lásd girdenis 2003: 224; 1967; Ladefoged 2005: 50; kokybę tiksliau rodo gretimų balsių formančių pradžia arba pabaiga: vieni priebalsiai jas pakreipia vienojaroslavienė 2010: E tanulmány célja – műszeres vizsgálat adatai alapján – a Prenų-nyelvjárás Prienų šnektos nosinių sonantų spektrinė charakteristika 107tanulmányok / articles A nazális mássalhangzók csak a szomszédos magánhangzók spektrumának bizonyos jellemzői alapján különülnek el jól (lásd girdenis 2003: 224 és az ott említett szakirodalom; kliukienė 1992: 78 és az ott említett szakirodalom; 1998: 80; vö. továbbá bacevičiūtė 2008: 7–19; jaroslavienė 2010: 261–262; grigorjevs 2012: 75–80). azonban az egyik nazális szonoránsnak a másiktól való megkülönböztetésekor – amint azt a szonoránsok legújabb kísérleti vizsgálatai is megerősítik – ugyanilyen fontos megmérni a vizsgált mássalhangzók spektrumában kialakuló antiformánsok értékeit is (vö. grigorjevs 2012: 275–280; 288–290; 2012a: 22–23; butkauskaitė 2010: 6 és az ott említett szakirodalom; lásd továbbá Ladefoged, Maddieson 2002: 117–118)3 . hangsúlytalan nazális szonoránsainak legfontosabb spektrális jellemzőit elemezni és leírni, valamint meghatározni, mely akusztikai sajátosságok különítik el egymástól a vizsgált hangokat. 0.2. A vizsgált anyag és a munkamódszer A /m/, //, /n/, // mássalhangzó-fonémák allofónjai spektrumának vizsgálatához a vizsgált nyelvjárásban használt következő szavakat választották ki: m.ma. ~ mmą, m.na. ~ mną, n.ma. ~ nmą, n.ta. ~ ntą, m.da. ~ mdą, m.ta. ~ Mtą, d.ma. ~ dmą, d.na. ~ d ną, n·ko. ~ nko, m·n. ~ mýnė, p·n. ~ pýnė, m.ne. ~ mẽnę, m.te. ~ mẽtę, n.še. ~ nẽšę, m.na. ~ mẽną, p.na. ~ pẽną, mó·ko. ~ móko, nó·ko. ~ nóko ir kt. analizuojant spektrines charakteristikas atsižvelgta ir į gretimų balsių formančių struktūrą ir trajektorijas. Palyginimui papildomai tirtos ir kitų garsų spektro sklaidos ypatybės žodžiuose t.ka. ~ pko, p·l. ~ pýlė, s.ne. ~ sẽnę, t.ke. ~ tẽkę, k.pe. ~ kẽpę ir pan. atsižvelgiant į tai, kad greta kietųjų ir minkštųjų priebalsių įprastai vartojami tką, k.pa. ~ kpą, l.pa. ~ lpą, b.da. ~ bdą, p.-da. ~ pdą, v.da. ~ vdą, p·ko. ~ labai skirtingi balsių alofonai, taip pat siekiant kuo objektyviau išmatuoti kietųjų ir minkštųjų garsų (taip pat ir nosinio gomurinio sonanto) antiformantes, tyrimui pasirinkti ir tokie, daugiausia bereikšmiai, pavyzdžiai su trumpaisiais priešakinės ir užpakalinės eilės žemutinio pakilimo balsiais: [mama], [ee], [nana], [ee], [naŋka], [eke] ir pan. tirtas tik pirmasis, nekirčiuotas, šių žodžių4 sonantas [m], [], [n] ir []; nekirčiuoti gomuriniai alofonai [ŋ] ir [] matuoti žodžio viduje. 240–267; 2010a: 307–324 ir kt. ; dėl akustinių priebalsių palatalizacijos požymių plačiau žr. ambrazevičius 2012: 5–13). Emlékeztetni kell arra, hogy a nyelv fonológiai elemei nem abszolútak, hanem viszonylagosak, mivel a teljesen azonos spektrumszerkezetű hangok különbözőképpen észlelhetők, ha hangkörnyezetük eltérő (lásd fant 1970: 52 és köv.; jassem 1973: 112 és köv.; girdenis 2003: 224 és az ott említett irodalmat stb.). 3 A litván nyelv prevokális zöngéshangzóinak differenciális akusztikai lágy és kemény jegyeiről lásd ambrazevičius 2010: 5–10 (lásd még az 1. jegyzetet). 4 Kiejtésükkor a szóvégi rövid magánhangzó hangsúlyos (hangsúlyos) volt. 108 acta Linguistica Lithuanica LXVIII A vizsgálati anyagot kijelentő intonációval jurgita jarosLaVienė (vagyis izoláltan, külön mondatokként) háromszor egymás után közvetlenül a számítógépbe olvasta a középső nemzedék három, beszédhibával nem rendelkező férfi képviselője és egy Prenųből származó nő. A természetellenesen kiejtett példákat a kutatásban nem használták fel. Az anyagot *.wav típusú fájlokban mentették el. A vágást a Praat programmal (az 5.0.34-es és 5.3.23-as verziókkal) tiriamuosius elementus naudotasi amsterdamo universiteto mokslininkų Paulio boersmos ir davido weeninko sukurta kompiuterine garsų analizės programa végezték. A spektrális elemzés során először a kivágott szegmensekről (szavakról vagy mássalhangzókról és a szomszédos magánhangzókról) meghatározták és megrajzolták a hang vagy a szó különböző szürkeségi fokozatú, Visible Speech típusú természetes spektrogramját, 5000 hz-et választva legmagasabb frekvenciának. ekkor automatikusan megmérték, és szükség esetén megrajzolták a formánsok pályáit, a legmagasabbként szintén az 5000 Hz-es frekvenciát választva. gyakran a természetes spektrogramot és a formánsok dinamikájának rajzait egyetlen képbe egyesítették, pontosan összehangolva őket a frekvencia és az időtartam tekintetében. szintén megrajzolták az orrhangú szonoránsok spektrális metszeteit is: a hangok antifománsainak (vagy zérus formánsainak, angolul oral zeros) mérésekor az úgynevezett FFTés LPC-görbéket egyesítették egyetlen görbévé (az FFT és LPC meghatározásával és mérésével, valamint egyetlen görbébe való egyesítésükkel piešinį naudotasi Latvijos fonetiko jurio grigorjevo paaiškinta metodika5). 1 . Az orrhangú mássalhangzók spektrális áttekintése Az alábbiakban a Prenai nyelvjárás orrhangú szonoránsainak műszeres vizsgálati eredményeit tárgyaljuk és elemezzük. 1 .1 . A Prienai nyelvjárás orrhangú szonoránsainak formánsstruktúrája és az energia eloszlása A Prenai nyelvjárás orrhangú és nem orrhangú mássalhangzóinak spektrális jellemzőit összehasonlítva látható (vö. 1–24. ábra, lásd még a 3. jegyzetet), hogy a spektrum energiája a sajátos 5 A szonoránsok spektrális metszeteinek megrajzolásakor először a Praat program jobb oldali paneljén kell megnyitni a vizsgált szó vagy szegmens spektrogramját, majd az orrhangú szonoráns spektrumát (annak stacionárius részét) kijelölve a Spectrum: View spectral slice lehetőséget választani. a program bal oldali paneljén megjelenik a kivágott FFT-spektrum neve. ezután az LPC smoothing lehetőséget kell választani (ugyanazon – bal oldali – panelen), majd a felugró Spectrum: LPC smoothing ablakban beírni a szükséges együtthatókat. Például a Number of peaks értéke ebben a vizsgálatban 26 (mivel a vizsgált anyagot 44,1 kHz-es frekvenciával si, pusė būtų 22 + 4 (arba 5) = 26), o prie Pre-emphasis from (Hz) įrašyta 50.0, ir, paspaudus OK, automatiškai gautas vadinamasis spektrinio pjūvio LPC piešinys (formančių trajektorija). Vėliau, deširögzítették, az úgynevezett Praat program paneljén már elkészült hangmetszetek FFTés LPC-rajzait egyesítik (a rajzok egyesítésekor ismét fontos a frekvenciák és az egyéb szükséges paraméterek helyes kiválasztása). Prienų šnektos nosinių sonantų spektrinė charakteristika 109tanulmány / articles A [m], [], [n], [] artikulációi6 szélesebb frekvenciatartományban oszlanak el – ez a nazális mássalhangzók egyik akusztikai megkülönböztető sajátossága (Girdenis 1967: 249; 2003: 225; Kliukienė 1992: 134; 1998: 80). Amint említettük, a kiegészítő rezonátor hatására a nazális szonoránsok spektrumában gyakran nagyobb a formánsok száma, továbbá a nazális rezonancia a szomszédos hangok spektrumát is meghatározza: ejtésükkor a lágy szájpadlás nem zárja el teljesen az orrüreg nyílását, és a levegő egy része az orron keresztül távozik (vö. Pakerys 2003: 191; Kliukienė 1998: 80; Girdenis 2003: 224; Murinienė 2007: 62 és mások). Ezért a következő fejezetben a szomszédos hangok formánsstruktúrájának sajátosságait is áttekintjük. A litvánban mindeddig műszeres módszerrel részletesebben nem vizsgált, a [m], [], [n], [], [ŋ] és [] mássalhangzók spektrális jellemzőit differenciáló vonás – a nazális szonoránsok spektrumában kialakuló antiformánsok, valamint ezek jelentősége az említett osztály tagjainak egymástól való megkülönböztetésében – e cikk második részében kerül részletesebb tárgyalásra. Ebben a fejezetben a kapott eredményekre, valamint a spektrogramok és a formánsok trajektóriáinak rajzaira támaszkodva először a [m], [], [n], [] azon minőségi jellemzőit tekintjük át, amelyeket az első két formáns, az f1 és az f2 határoz meg. Ezek a szájban, illetve részben az orrban kialakuló rezonáns üregektől, valamint azok egymáshoz való viszonyától függenek (Girdenis 2003: 221). Az orrhangú mássalhangzók első formánsa (angl. nasal formant, ritkábban – nasal zero7) a legalacsonyabb frekvenciák tartományában alakul ki (lásd az 1. táblázatot, vö. az 1–24. ábrával), a második pedig rendkívül szorosan összefügg a szomszédos magánhangzó minőségével (ezt fontos figyelembe venni az adott osztály kemény és lágy tagjainak megkülönböztetésekor; vö. még kliukienė 1992: 56–57; 78–79; bacevičiūtė 2008: 10; ambrazevičius 2010: 8–9; grigorjevs 2012: 275–280)8 . A Prenai nyelvjárás vizsgálatának adatai szerint a hangsúlytalan [m], [], [n], [] f1-értékei az izoláltan ejtett szavakban (a szonánsok stacionárius részét mérve) megközelítőleg 250 és 290 hz között alakulnak (lásd az 1. táblázatot): az összesített számítások szerint az [a.] magánhangzó előtt a férfi által ejtett [m] f1 = 253 hz; [n] f1 = 276 hz; a nő által ejtett [m] f1 = 266 hz; [n] f1 = 288 hz; az [i·] magánhangzó előtt a férfi által ejtett [] f1 = 269 hz; [] f1 = 271 hz; a nő által ejtett [] f1 = 268 hz; [] f1 = 275 Hz és hasonlók. Amint látható, a 6 vizsgált mássalhangzó alapját inkább a hangmagassági elemek alkotják, ezért formánsávjaik meglehetősen jól láthatók. Kiejtésükkor ugyanis a lágy szájpadlás leereszkedik, eltávolodik a garat hátsó falától, és a levegő meglehetősen szabadon távozik az orron keresztül (vagyis nincs zárhangszerű felpattanás, mert a szájüregben nem alakul ki nagyobb légnyomás). A prevokális litván szonoránsok artikulációs helyének és a fonetikai kontextusnak a lokuszokra gyakorolt hatásáról lásd Ambrazevičius 2010: 8–9. A lett szonoránsok akusztikai megkülönböztető jegyeiről lásd Grigorjevs 2012: 267–292. 7 Felhívjuk a figyelmet arra, hogy egyes kutatók ezt az angol terminust (nasal zero) az antifománs (vagy zérus formáns) jelentésében használják, a nazális mássalhangzók f1-ét pedig nazális formánsnak (nasal formant) nevezik (lásd Ladefoged, Maddieson 2002: 117, 4.6. táblázat). 8 Külföldi kutatók jelzik (egyes világnyelvek adatai alapján), hogy az [m], [n] f1-frekvenciatartománya 200, 250 vagy 300 Hz-től 300, 400 vagy 450 Hz-ig terjed (lásd Butkauskaitė 2010: 6 és az ott idézett litván szakirodalmat; Grigorjevs 2012: 270 és az ott idézett szakirodalmat stb.). Például Peter Ladefoged és Ian Maddieson (2002: 117) a katalán nyelv nazális mássalhangzóinak első formánsait a következőképpen adják meg: [m] f1 = 250 Hz; [n] f1 = 280 Hz. 110 jurgita jarosLaVienė acta Linguistica Lithuanica LXVIII 1 PaV. A m.ma. szó. ~ mmą spektro-2 (az 1. férfi hangja) ma (az 1. férfi PaV. A m.na. szó. ~ mną spektrogram hangja) 5 PaV. A n.ma. szó. ~ nmą 3 PaV. Žodžio n.ma. ~ nmą spektrograma (1-ojo vyro balsas) 4 PaV. Žodžio m.ma. ~ mmą spektrograma (moters balsas) spektrogra-6 P aV. A sn.pa. szó. ~ grammát (a nő hangja) snpą spektromát (az 1. férfi hangja) Prienų šnektos nosinių sonantų spektrinė charakteristika 111 cikkek / articles 7 PaV. A szó n.ma. ~ nmą spektrográ-8 P a V. A szó m.na. ~ mẽną spektromát (a nő hangja) grammát (az 1. férfi hangja) 11 PaV. A szó m.na. ~ mẽną spektro-12 PaV. A szó m.ne. ~ spektrogram ma (moters balsas) (az 1. férfi hangja) grama (az 1. férfi hangja) grama (a 2. férfi hangja) ma (a 2. férfi hangja) a kemény grama (moters balsas) 9 PaV. Žodžio m.ne. ~ mẽnę spektrogradentális [n] első formánsa, mint a megfelelő labiális [m]-é, a lágy szonánsok f1-értékei pedig nagyon 10 PaV. Žodžio m.na. ~ mną spektrohasonlóak, azonban az osztály megfelelő kemény és lágy tagjait összehasonlítva az [] és [] f1-értékei gyakrabban hajlamosak magasabbak lenni. összefüggő mondatokban kiejtett vizsgált nyelvjárási [m] és [n] összesített adatok szerint a férfiak által kiejtett [m], [n] f1 = 360 hz), mint az elszigetelten kiejtett szonánsok első formánsa nem különbözik, azonban magasabb frekvenciatartományban helyezkedik el (az megfelelő szavakban9 . 9 Vagyis az adatok összehasonlításakor valóban fontos figyelembe venni nemcsak a 112 acta jurgita jarosLaVienė Linguistica Lithuanica LXVIII 1 3 PaV. A szó n·ko. ~ nko spektrogra-14 PaV. A m·n szó. ~ mýnė spektruma (a 2. kemény nazális szonoránsok spektrumai csaknem megegyeznek. Feltételezik, hogy a férfihang) grama (a 2. férfihang) Az északi žemaitis nyelvjárásban mind a lágy, mind a mássalhangzók nazalizációja valószínűleg elnyomja a keménység és lágyság jegyét, és ez 15 PaV. Žodžio mó·ko. ~ móko spektrovizsgált hangok fonetikai környezetét és a szegmentumok feletti elemeket (például a hangsúlyos 16 PaV. Žodžio nó·ko. ~ nóko spektrogramássalhangzók spektruma gyakran intenzívebb, a hangok általában sokkal hosszabbak, mint a megfelelő hangsúlytalanok stb.), hanem más tényezőket is (a kiejtés tempóját, az intonációt stb.). igaz, a nazális szonánsok időtartamát ebben a munkában külön nem vizsgálták, csupán arra figyeltek fel, hogy minimális párok összehasonlításakor (vagyis nem véletlenszerű esetekben) a hangsúlytalan [m] hosszabb, mint a megfelelő hangsúlytalan [n] . Prienų šnektos nosinių sonantų spektrinė charakteristika 113straipsniai / articles csak a szomszédos magánhangzókból érzékelhető (lásd Kliukienė 1992: 57, 44. jegyz., 63, 13. tábl.). Így feltételezik, hogy a [m] : [], [n] : [] oppozíciót ebben a nyelvjárásban csak a magánhangzók tartják fenn (ugyanott, 57, 78–79). 1. TÁBLÁZAT. A Prienai beszédváltozat nazális szonoránsainak izoláltan ejtett szavakban mért első formánsértékei10 hang [<m>a.][<>e.][<n>a.][<>e.][<m>o·][<>i·][<n>o·][<>i·] inform. f1 (hz) f1 (hz) f1 (hz) f1 (hz) f1 (hz) f1 (hz) f1 (hz) f1 (hz) Férfihang 253 285 276 287 250 269 264 271 A női hang 266 287 288 289 264 268 268 275 második formánsai a Prienai nyelvjárás [m], [], [n] és [] hangjainál (f2) azt mutatják, hogy az alacsonyabb hangszínűek a labiális hangok [m] és [] (lásd a 2. táblázatot), azonban ha csak az osztály palatális tagjait, a []-t és a []-t hasonlítjuk össze, látható, hogy a második formáns frekvenciatartománya akár teljesen hasonló is lehet, például a hosszú, felső nyelvállású [i·] magánhangzó előtt a [] és [] szonánsok f2-értékei alig különböznek egymástól. Az alsó nyelvállású, pozicionális hosszúságú [e.] magánhangzó előtt ejtett [] és [] f2-értékei szintén csekély mértékben különböznek, csupán az a tendencia figyelhető meg, hogy a palatális labiális hangot gyakrabban ejtik kissé magasabb hangszínnel (lásd a 2. táblázatot). 2. TÁBLÁZAT. A Prienai izoliuotai ištartuose žodžiuose11 nyelvjárás nazális szonánsainak összesített második formánsértékei hang [<m>a.][<>e.][<n>a.][<>e.][<m>o·][<>i·][<n>o·][<>i·] inform. f2 (hz) f2 (hz) f2 (hz) f2 (hz) f2 (hz) f2 (hz) f2 (hz) f2 (hz) Férfihang 1041 1623(?) 1378 1704(?) 800 2327(?) 1051 2320(?) Női hang 1126 1764(?) 1309 1822(?) 729 2463(?) 1110 2499(?) 10 Az 1. és 2. táblázatban a szögletes zárójelekben a nazális szonánst követő magánhangzó van feltüntetve; a mért szonánsok mintája férfihang esetében n = 36, női hang esetében n = 12–24. 11 A táblázatban a kérdőjelek arra hívják fel a figyelmet, hogy az állandósult szakasz formánsainak meghatározása nehéz volt, mivel a palatális nazális szonánsok spektruma jóval gyakrabban teljesen elhalványul, mint a megfelelő keményeké, ezért a kiszámított f2-értékek nem tekinthetők megbízhatónak a palatális [] és [] spektrális jellemzőinek megkülönböztetésekor. sokkal megbízhatóbban mérhető a CV típusú kapcsolatok, vagyis a mássalhangzó végének és a magánhangzó kezdetének, másképpen: a magánhangzóba való átmenet f2-lokalizációja; ugyanilyen fontos figyelembe venni a magánhangzók f2-dinamikáját is (lásd a 3. táblázatot, valamint vö. ambrazevičius 2010: 9, 4. ábra). ; grigorjevs 2012: 279, 2. táblázat ). 120 acta jurgita jarosLaVienė Linguistica Lithuanica LXVIII 28. ábra A lágy [] spektrális metszete (balra nő, jobbra férfi ejtette) 1000 Hz-től, míg a iš 27 ir 28 paveikslų matyti, kad vyro ištarto [n] antiformantė prasideda maždaug nő által ejtett [n] esetében 1100 Hz-től, azaz magasabban, mint a labiális szonáns megfelelő ejtésekor. A lágy [] Z1-je megközelítőleg 1600 Hz-től kezdődik – szintén magasabban, mint a megfelelő [] esetében. A lágy és kemény nazális veláris allofónok antiformánsai sem esnek egybe: a 29. ábrán a [ŋ] Z1-je megközelítőleg 2000 Hz-től alakul ki, míg a [] antiformánsa magasabb – 3000 Hz fölött kezdődik (lásd a 30. ábrát). A vizsgálat anyaga azt mutatja, hogy ugyanazon (azaz kemény vagy lágy) szonáns antiformánsainak frekvenciatartománya némileg változhat a szomszédos (következő) magánhangzó minősége (és mennyisége) miatt: a [], [] Z1-je valamivel magasabb a feszes, hosszú, magas hangszínű [i·] magánhangzó előtt, mint rendre a rövid [i] előtt, míg [a] előtt az [m], [n] szonánsok Z1-je gyakran magasabb, mint [u] előtt, és így tovább. vagyis a nem labiális [n], [] és különösen [ŋ], [] ejtésekor az anti-formánsok magasabbak, mint a labiális szonoránsok ejtésekor – ez különösen az artikuláció helyétől függ: a szájüreg (és részben az orrüreg) rezonanciás üregének méretétől, valamint a nyelv szájüregbeli helyzetétől és a 27 PaV-tól. a kemény [n] spektrális metszete (balra nő, jobbra férfi ejtése) Prienų šnektos nosinių sonantų spektrinė charakteristika 121straipsniai / articles az eltolódást (előre–hátra), amelyet némileg a szomszédos magánhangzó artikulációja is meghatároz (vö. Grigorjevs 2012: 269 és az ott említett lit., aukščiausia tariant gomurinius [ŋ], [], t. y. kai burnos rezonansinė ertmė trumpiausia ir liežuvio vidurinė dalis atsitraukia gomurio link. 276–279). a nazális hang anti-formánsa az akusztikai megkülönböztető jegyek vizsgálati eredményeinek rövid összefoglalásaként megállapítható, hogy: • aprašant Prenų šnektos nosinių sonantų akustines skiriamąsias ypatybes būtifigyelembe kell venni egyrészt maguknak a szonoránsoknak a minőségi jegyeit meghatározó formánsokat, másrészt a szomszédos hangok spektrális ir jos dinamiką). CV antrõsios formantės pereiga ir dinamika laikytina viena svarbiausių skiriamųjų minkštųjų ir kietųjų nosinių sonantų artikuliacijos vietos jellemzőit, valamint a CV második formánsát (a jegyek átmenetét. Mindez differenciálja a leírt mássalhangzókat, és elkülöníti őket a többi hangtól; • az [m], [], [n], [], [ŋ], [] egymástól való megkülönböztetésében az anti-formánsok értékei is igen fontosak, amelyek különösen a hang képzési helyétől (a száj rezonanciás 29 PaV. gomurinio [ŋ] spektrinis pjūvis (kairėje ištarta moters, dešinėje ištarta vyro) a palatális [] spektrális metszete (balra nő, jobbra férfi ejtése) 122 acta Linguistica Lithuanica LXVIII az üreg mérete és alakja, a nyelv jurgita jarosLaVienė elmozdulása és néhány egyéb artikulációs sajátosság kiejtéskor): • minden esetben a labiális [m] antiformánsa alacsonyabb, mint a megfelelő nem labiális szonánsé ([n]), és különösen a palatális allofóné [ŋ]; • az összesített adatok szerint a férfi által kiejtett [m] és [n] Z1-értékei különböznek a legkevésbé; • a Prenųi nyelvjárásban a vizsgált nazális mássalhangzók közül a palatális allofónok antiformánsai a legmagasabbak; • a lágy és kemény mássalhangzókat összehasonlítva látható, hogy magasabbak a megfelelő [], [] és [] Z1-értékek. 3. A legfontosabb következtetések A Prenųi nyelvjárás nazális szonánsainak műszeres vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált mássalhangzók akusztikai sajátosságaik, valamint a mássalhangzók és a szomszédos magánhangzók spektrális jellemzői alapján differenciálhatók: • sonantų kokybinius požymius ypač lemia žemųjų dažnių pirmoji (arba nosinė) formantė ir sonantų bei gretimų balsių pradžios (arba įbalsių) antroji formantė és annak dinamikája, továbbá a vizsgált mássalhangzók és a szomszédos hangok formánsstruktúrája, száma, intenzitása és a spektrum szóródása is fontos. az orrhangú szonoránsokra a spektrális energia szétszóródása jellemző szélesebb frekvenciatartományban, a további rezonátor hatására. • az orrhangú mássalhangzók mellett vagy között álló magánhangzók első formánsa gyakran kissé elmosódottabb és magasabb (az orrhangú formáns hatására), továbbá a szomszédos magánhangzók harmadik formánsa is gyakran magasabb. két orrhangú szonoráns között a magánhangzók erősebben nazalizálódnak, mint egyetlen orrhangú szonoráns mellett: például a kemény orrhangú mássalhangzók között a hátsó sorozatú (különösen az alsó nyelvállású) magánhangzók második formánsa a teljes ejtési idő alatt alacsonyabb, míg egyetlen orrhangú mássalhangzó mellett az azonos minőségű és mennyiségű mássalhangzók f2-je rendszerint csak egy bizonyos ideig süllyed. • az [m], [], [n], [], [ŋ] és [] orrhangú szonoránsok egymástól való megkülönböztetésében különösen fontos a spektrumukban kialakuló Z1 anti-formáns. az összesített adatok szerint az ajakhangú szonoránsok anti-formánsai minden esetben alacsonyabbak, mint a megfelelő nem ajakhangúaké. A lágy és kemény mássalhangzók összehasonlítása során megállapították, hogy a megfelelő lágy [], [] és [] anti-formánsainak értékei magasabbak. A Prenų-i nyelvjárásban az orrhangú veláris szonoráns anti-formánsai a legmagasabbak. Irodalom ambrazevičius rytis 2010: differential acoustical cues for Palatalized vs nonpalatalized Prevocalic sonants in Lithuanian. – Žmogus ir žodis 1, 5–10. Prienų šnektos nosinių sonantų spektrinė charakteristika 123straipsniai / articles ambrazevičius rytis 2012: akustiniai priebalsių palatalizacijos požymiai. – Kalbų studijos: Lingvistika (21), 5–13. Online elérhető: http://dx.doi.org/10.5755/j01.sal. 0.21.2073. ambrazevičius rytis 2012a: Loci of Palatalized vs nonpalatalized Prevocalic Plosives in Lithuanian. – Žmogus ir žodis 1, 13–18. bacevičiūtė rim a 2008: a litván nyelv lágy mássalhangzó-kapcsolatairól (kísérleti tanulmány). –Perspectives of Baltic Philology. Poznań, 7–19. Butkauskaitė Edita 2010: nazalizacija: samprata ir tyrimai. – Lietuvių kalba 4 (prieiga per internetą: www.lietuviukalba.lt). Dereškevičiūtė Sig ita 2008: dėl lietuvių kalbos sklandžiųjų priebalsių kiekybės. – Žmogus ir žodis I, 15–19. Dereškevičiūtė Sig ita, Kazlauskienė Asta 2009: dusliųjų sprogstamųjų priebalsių spektrinė analizė ir jų sprogimo trukmė. – Garsas ir jo tyrimo aspektai: metodologija ir prakfant Gunnar tika. sud. Leskauskaitė a., Meiliūnaitė V. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 98–111. 1970: hang, jellemzők és észlelés. – A 6. Nemzetközi Konferencia kiadványa. Congr. of Phonetic Sciences. Prague, 49–60. girdenis aleksas 1967: A Mažeikiai nyelvjárás fonológiai rendszere (filológiai tudományok kandidátusi disszertációja). Vilnius: Vilniusi Egyetem. girdenis aleksas 2000: Nyelvészeti tanulmányok 2. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. girdenis aleksas 2003: A litván fonológia elméleti alapjai. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. grigorjevs juris 2008: A lett nyelv magánhangzórendszerének akusztikai és auditív jellemzése. Rīga: LU Lett Nyelvi Intézete. gr igorjevs jur is 2012: a lett szonoránsok akusztikai jellemzői. – Baltistica xLVII (2), 267–292. gr igorjevs jur is 2012a: a lokuszegyenletek és a lett mássalhangzók képzési helyének kapcsolata. – Alek­szas Girdenis professzor (1936–2011) emlékkonferenciája, Vilniusi Egyetem, 2012. október 18–20., Az előadások tézisei. Vilnius: Vilniusi Egyetemi Kiadó, 22–23. jaroslavienė jurgita 2010: A keleti kaunasi Prenai nyelvjárás fonológiája (Doktori disszertáció). Vilnius: Vilniusi Egyetem. jaroslavienė jurg ita 2010a: A Prienai nyelvjárás zárhangjainak spektrális szóródása és egyéb megkülönböztető sajátosságai. – Baltistica xLV (2), 307–324. Jaroslavienė Jurgita 2011: A Prienai nyelvjárás izolált és összefüggő beszédbeli magánhangzói: akusztikai és artikulációs jellemzők. – Acta Linguistica Lithuanica LXIV–LXV, 65–86. 124 acta Linguistica Lithuanica LXVIII jassem wiktor 1973: Az akusztikai fonetika alapjai. jurgita jarosLaVienė varsó: Állami Tudományos Kiadó. Kliukienė Regina 1992: Az északi žemaitė nyelvjárás konszonantizmusának akusztikai és auditív sajátosságai (filológiai tudományok kandidátusi disszertációja). Vilnius. Kliukienė Regina 1994: Az északi žemaitė mássalhangzóinak spektrumai és a mássalhangzók akusztikai osztályai. – Kalbotyra XLIII (1), 43–52. Kliukienė Regina 1995: Az északi žemaitė intervokális mássalhangzóinak időtartama. – Kalbotyra XLIV, 58–68. Kliukienė Regina 1998: Az észak-zemaitiai mássalhangzók differenciális jegyeinek rendszere. – Nyelvtudomány XLVII, 79–85. Kliukienė Regina 2011: Az észak-zemaitiai nyelvjárás konsonantizmusa: akusztikai és auditív sajátosságok. Vilnius: Vilniusi Egyetem. Ladefoged Peter 2005: Magánhangzók és mássalhangzók: (Bevezetés a nyelvek hangjaiba). 2nd edition. Kalifornijos universitetas, Los Andželas: „Blackwell Publishing“. Ladefoged Peter, Ian Maddieson 2002: „The Sounds of the World’s Languages“. Malden: Blackwell Publishers. Ledichova edita 2012: Lietuvių bendrinės kalbos nazalizuotųjų balsių [a·], [o·], [u·] A tartamés minőségi sajátosságok kísérleti vizsgálata. – Ember és szó I, 79–85. Murinienė Lina 2007: A keleti északi žemaičiai nyelvjárások fonológiája: vokalizmus és prozódia. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, Vilniusi Pedagógiai Egyetem. Pakerys antanas 2003: A litván köznyelv fonetikája. Vilnius: enciklopédia. SANTRAUKA Šiame straipsnyje aprašomame eksperimentiniame tyrime buvo ištirti Prienų patarmės the spectral characteristics of the nasals in the subdialect of Prienai nosinių priebalsių pagrindiniai skiriamieji spektriniai požymiai. Gauti duomenys rodo, kad nosinius priebalsius nuo kitų Prienų patarmės garsų galima atskirti pagal jų akustinių parametrų (formantinės struktūros) visumą ir perėjimus tarp jos bei kontekstinio balsio. Nosiniai priebalsiai panašūs į balsius tuo, kad juos daugiausia galima apibūdinti pagal jų formantų dažnius (viena iš pagrindinių nosinių priebalsių savybių yra žemas pirmasis formantas), tačiau jie skiriasi tuo, kad formantai nėra tokie stiprūs kaip balsiuose; be to, nosiniai priebalsiai tariami užblokuojant garsui kelią per burną, bet leidžiant jam sklisti per nosį, ir Prienų šnektos nosinių sonantų spektrinė charakteristika 125straipsniai / articles tai veikia formantų santykinę amplitudę (tiek priebalsių, tiek kontekstinių balsių). pavyzdžiui, pirmieji du to kontekstinio balsio [a.] formantai yra labai arti vienas kito, o tarp jų esantis centras yra maždaug ties 1000 hz. Általában e nazalizált magánhangzók első formánsa gyengébb a másodiknál az orális nullhely előfordulása miatt, a harmadik formáns pedig feljebb tolódik, ha a nazalizáció fokozódik, vagy ha a magánhangzó teljesen nazalizált. Mivel a nazális zöngés szakasz alatti nazálisok közötti fő különbséget az orális anti-rezonancia (az orális nullhelyek vagy anti-formánsok, amelyek frekvenciáját a képzés helye határozza meg) biztosítja, a nazális szonoránsokat [m], [], [n], [], valamint a nazális-veláris allofónokat az orális nullhely frekvenciaértékei jellemzik. Az orális nullhely tartományát az orális rezonátor hosszát, valamint a kontextusmagánhangzó által befolyásolt nyelvkonfigurációt figyelembe véve kerestük. Az eredmények azt mutatják, hogy az orális nullhely frekvenciája az adatközlők artikulációs szokásai és nemi különbségei miatt eltér. Beérkezett 2012. november 19-én. jurgita jarosLaVienė Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius, Litvánia [email protected]