Neapibrėžtą ypatybės kiekį žymintys būdvardžiai: priešdėlių „po-“ ir „pa-“ vedinių kirčiavimas

AURELIJA TAMULIONIENĖ Litván Nyelvi Intézet Kutatási területek: lexikológia, morfológia. A TULAJDONSÁG MEGHATÁROZATLAN MÉRTÉKÉT JELÖLŐ MELLÉKNEVEK: A PO- ÉS PA- ELŐTAGÚ SZÁRMAZÉKOK HANGSÚLYOZÁSA A tulajdonság meghatározatlan mértékét jelölő melléknevek: a po- és pa- előtagú származékok hangsúlyozása ANNOTÁCIÓ A cikk a tulajdonság meghatározatlan mértékét jelölő melléknevek, azaz a po- és pa- előtagú származékok, valamint alapszavaik hangsúlyozását tárgyalja. A kutatás tárgyát a tulajdonság meghatározatlan mértékét jelölő melléknevek képezik, amelyek az akadémiai elektronikus Litván Nyelv Szótárában szerepelnek. A cikk az összes adatot képzéstípusok szerint csoportosítja. A cikk egyes részei az egyes képzéstípusok (a po- és pa- előtagok) származékainak és alapszavainak hangsúlyozását tárgyalják. ANNOTÁCIÓ A cikk a tulajdonság meghatározatlan mértékét jelölő melléknevek, vagyis a po- és pa- előtagú származékok, valamint alapszavaik hangsúlyozását tárgyalja. A kutatás tárgyát a tulajdonság meghatározatlan mértékét jelölő melléknevek képezik, amelyek az akadémiai elektronikus Litván Nyelv Szótárában szerepelnek. A cikk az összes adatot képzéstípusok szerint csoportosítja. A cikk egyes fejezetei az egyes képzéstípusok (a po- és pa- előtagok) származékainak és alapszavainak hangsúlyozásával foglalkoznak. KULCSSZAVAK: hangsúlybeli dominancia, hangsúlyozás, hangsúlyozási paradigma, hangsúlyozási változatok, a tulajdonság meghatározatlan mértékét jelölő melléknevek. KULCSSZAVAK: hangsúlybeli dominancia, hangsúlyozás, hangsúlyozási paradigma, hangsúlyozási változatok, a tulajdonság meghatározatlan mértékét jelölő melléknevek. Straipsniai / Articles 185 A U R E L I J A T A M U L I O N I E N Ė BEVEZETÉS A tanulmány az akadémiai Lietuvių kalbos žodyno elektronikus változatának (a továbbiakban: LKŽe) anyaga alapján elemzi a tulajdonság valamely meghatározatlan mennyiségét jelölő melléknevek, vagyis a po- és pa- prefixummal képzett származékok, valamint alapszavaik hangsúlyozását¹. Az LKŽe összesen 214, a tulajdonság meghatározatlan mennyiségét jelölő po- és 316 pa- prefixummal képzett származékot tartalmaz². A tanulmány külön fejezetekben elemzi a két szóképzési típus³ – a po- prefixummal képzett melléknevek, illetve a pa- prefixummal képzett melléknevek hangsúlyozását, és megadja a hangsúlyváltozatokat. Bemutatja az alapszavak hangsúlyozását is, és elemzi, hogy az alapszavak melyik hangsúlytípusa (tőhangsúlyos vagy váltakozó hangsúlyú) szolgált a származékok alapjául. A származékok prefixumait az alaptövekre gyakorolt hatásuk alapján domináns erősítőkre (po- prefixum) és domináns gyengítőkre (pa- prefixum; Danguolė Mikulėnienė változó erősségűnek nevezi őket [Mikulėnienė 2005: 177; vö. Stundžia 1995: 10])⁴ osztjuk. Az alapszavak töveit erős (bráuzga, dieró tas) és gyenge (aštrùs, baisùs) tövekre osztjuk. A fejezetek végén következtetéseket fogalmazunk meg, és bemutatjuk a származékok és alapszavaik hangsúlybeli tulajdonságait. 1. A PO- PREFIXUMMAL KÉPZETT SZÁRMAZÉKOK HANGSÚLYOZÁSA Az első fejezet a tulajdonság meghatározatlan mennyiségét jelölő 214, po- prefixummal képzett származék és alapszavaik hangsúlyozását elemzi. Szinte minden po- prefixummal képzett származék az 1. hangsúlyozási osztályba tartozik [(a); 206 szó]. Három származék a 3ª hangsúlyozási osztályba tartozik [(b); 3 szó]. Vannak olyan származékok is, amelyek hangsúlyozása változó. Az 1. és a 3ª hangsúlyozási osztályú származékoknál egyaránt előfordul változatosság [(c); 7 eset]⁵. ¹ A po-, pa- prefixummal képzett származékokat azért választottuk a vizsgálat tárgyául, mert viszonylag gyakoriak és történeti szempontból rokonok. A po (< pā) elöljáróval történetileg két, a mai litván nyelvben használatos prefixum áll kapcsolatban: a po- és a pa-. Mindkettő az egyazon *pā- prefixum allomorfjának tekinthető: a pa- a gyenge, a po- pedig a megvalósulás erős fokának felel meg (Mikulėnienė 1994: 118). ² A tanulmányban a neapibrėžtas terminust kizárólag a tulajdonság mennyiségének meghatározatlanságára használjuk (bővebben lásd: Tamulionienė 2013). ³ A melléknevek képzéséről, a szóképzési típusok elkülönítéséről és az alapszavak meghatározásáról bővebben lásd: Tamulionienė 2013: 126–145. ⁴ A domináns erősítő affixumok „megerősítik vagy erősként őrzik meg az alaptövet [...] A domináns gyengítő affixumok ezzel szemben meggyengítik vagy gyengeként őrzik meg az alapszó tövét” (Stundžia 1995: 9–10). ⁵ Az LKŽe-ben egy szó hangsúlyjelölés nélkül szerepel (popilkas). Az LKŽK-ben a pódrungnas melléknévhez egyetlen cédulát találtunk, amely csak e szó alapalakjának hímnemű alanyesetét adja meg, hangsúlyozva 186 Acta Linguistica Lithuanica LXIX A tulajdonság meghatározatlan mértékét jelölő melléknevek: a po- és a pa- előtagú származékok hangsúlyozása (a) 1. hangsúlyozási típus: póankstis, póankštis, póankštokas, póaštris, 2 póaukštis, póbaisis, póbaltis, póbasis, póbaugis, póbėris, póbjauris, póblogis, póbrangis, póbrangus, póbudris, póbugštus, póbukis, pódailus, 1 pódidelis, 1 pódidis, pódidokas, pódidokis, pódievotis, pódykis, pódrėgnis, pód rūngnis, pódrūtis, pód ukslis, 2 pógar sis, pógausis, pógel tis, pógeltonis, pógeras, pógeris, pógiedris, pógilis, póilgas, pógloris, pógr ažis, pógreitis, pógrynis, póilgis, póivairis, pójaunas, 2 pójaunis, pókalnotas, pókarštas, pókarštis, pókarštokas, pó kartis, pókei stas, pókeistis, pókietis, pókimis, pó klaikis, póklienis, pókreivas, pókreivis, ×pókūdis, pókurčis, pókurtis, pókvailis, pólaibis, 2 pólaisvis, 2 pólaiškis, pólaukštis, pólengvis, ×pó lentis, pólėdnus, pólėtis, póliesis, 2 pól ygis, póliūdnis, pó lomis, póm aršis, póm ažis, póm ažokas, pómėlynis, pómenkis, pó minkštis, pómitris, pómukšis, pómulkis, pón ašis, pónaujis, pó nedoris, pó nekis, pópaikšis, pó palaidis, pó palaikis, pó pasiutis, pó pigis, pó piktis, pó pilkis, pó pilnis, pó platis, pó plepis, pó plikas, pó plikis, pó pliuškis, pó plokštis, pó plonis, pó prastis, pó puikis, póraganis, 2 pórainis, póra išis, pór ambis, pór amis, póraudis, póra udonis, póresvas, póresvis, póretis, póretokas, pórudis, pórūgštas, 2 pórūgštis, pórūgštokas, pórūpis, pórūstis, pósaldis, pósaldus, pós enis, pósiauris, pósiaurokas, pósilpnis, póskaudis, póskystis, póskystokas, póskriauznis, ×póskrum nis, 2 póslenis, pós lidis, 2 póslydis, pós magis, pós mailis, pós mulkis, 2 pósnūdis, pósraunis, pó stambis, pó stangus, pó statis, pó stipris, póstrukis, pósūdrus, pósukrus, pósunkis, pósveikis, pósaltis, póšykštis, póšilvas, póšiltas, póšiltis, póšiltokas, póšykštas, póširmis, póšiurkštis, póšiurpis, póšlapis, póšlapis, póšveplis, pótaikis, pótampris, pótamsis, pótamsokas, pótankis, póteis is, pótekinis, 2 pótykis, 2 pótylis, pótinginis, 2 pótingis, 2 pótyris, pót irštis, pót izis, 2 pótolis, pótrankis, 2 pó troškis, pótrumpis, pótrumpis, pótrumpokas, pót uštis, pótvirtis, póūmis, póvargšis, 2 póveikis, póvelis, póvelniškas, póverksmis, póverksnis, 2 póvesis, póvesus, póvidutinis, pó vienodis, póvilgšnis, póvilkis, póvyriškas, póžalis, 2 póžemis, póžiaudris, póžydris, póžilis, póži oplis, póžvairis, póžvalis. (b) 3. hangsúlyozási típus: pobrauzgýs, pódrungnas, póp ilkas. (c) pójuodis (1) Gd, Slm⁶ – pojuodýs (3. hangsúlyozási típus) Jn; 2 pósausis (1) Erž, Ėr, Grš, Ktk, Slm, Srv, Vn, Žr – posausýs (3. hangsúlyozási típus) Žr; ×póskūpis (1) Ds – poskūpýs (3. hangsúlyozási típus) Šll; póstoris (1) Ėr, Rs, Sb, emelkedő hanglejtéssel, a hangsúlyozási paradigmát nem tüntetik fel. A popilkas melléknévről is csak egyetlen cédula található. Ezen a fő címszó nincs hangsúlyozva; csupán a Nočiában (dél-aukštaitiai nyelvjárás) feljegyzett illusztratív mondat („Vienas buvo popilkais rūkais pasprėdis, o kito neatsimenu”) mutatja, hogy ez a származék a 3ª hangsúlyozási paradigmába tartozik. E nyelvjárás szótáraiban ezt a melléknevet nem találták meg (DvŽ 2010). Az LKŽŽ illusztratív példája alapján feltételezhető, hogy a popilkas származékot ugyanúgy kell hangsúlyozni, mint a pódrungnas származékot – a 3ª hangsúlyozási paradigma szerint [(b); 2 szó]. 6 Az LKŽŽ-ben közölt anyag nem mutatja meg a származékok tényleges elterjedési területét. Előfordulhat, hogy egy szó nem szerepel a szótárban, ez azonban nem jelenti azt, hogy az adott területen nem használják, ezért a cikkben elemzett származékok földrajzi elterjedését csak hozzávetőlegesnek kell tekinteni. A cikk a származékok mellett azokat a településeket jelöli meg, ahol az LKŽŽe rögzíti őket. A településnevek rövidítései az LKŽŽe rövidítéseinek felelnek meg. A nyelvjárások leírásakor Alekso Girdenio és Zigmo Zinkevičiaus nyelvjárási osztályozását veszi alapul a Lietuvių kalbos atlase (LKA I; térképlap, 1. sz.). Straipsniai / Articles 187 A U R E L I J A T A M U L I O N I E N Ė Sld, Trs – postorỹs (3a) Grg; pósūris (1) Dr, J, Rm, Sb – posūrỹs (3a) Jn, Kv; pósūviesis (1) BŽ 506, Rm – pōsviesỹs (3a) Tl; pótumpis (1) M.Unt – potumpỹs (3a) Tv7. Az alapszavak leggyakrabban a 4. hangsúlyozási típusba [(d); 89 szó], ritkábban a 3. típusba [(e1); 17 szó], a 3b. típusba [(e2); 2 szó], a 2. típusba [(f); 7 szó] és az 1. típusba [(g); 13 szó] tartoznak. (d) 4 kirčiuotė: ankstùs, añkštas, aštrùs, baisùs, bãsas, blõgas, bugštùs, 3 būkas, 1 dýkas, druñgnas, dukslùs, garsùs, 3 gẽltas, 1 gė̃ras, giẽdras, gilùs, gražùs, grẽitas, įvãirus, kei̇̃stas, kimùs, klaikùs, kreĩvas, ×kū́das, kurčias, kvai̇̃las, lai̇̃škus, laukštùs, leñgvas, ×leñtas, lė̃tas, liūdnas, lomùs, maršùs, 1 mãžas, meñkas, mìtras, našùs, naũjas, 3 nėkas, 1 pìktas, platùs, plepùs, plìkas, praštas, puikùs, ramùs, raũdas, rẽsvas, rė́tas, rū́das, rupùs, 2 saũsas, sẽnas, 1 siaũras, skriaũznas, ×skruñmnas, slėnùs, slidùs, smagùs, smailùs, snūdùs, sraunùs, statùs, 2 striùkas, sukrùs, 1 sveĩkas, šìlvas, 2 šìltas, šiurpùs, šlãpias, švẽplas, tamprùs, tingùs, tìrš tas, tižùs, tolùs, troškùs, 2 trùmpas, tùščias, velùs, verksnùs, vìl kas, žãlias, žẽmas, žiaudrùs, 1 žìlas, žvaĩras, žvalùs. (e1) 3. hangsúlyozási típus: 2 magas, zömök, 1 hosszú, 1 fiatal, 1 forró, kemény, puha, 1 telt, 3 lapos, 2 vékony, savanyú, kész, vastag, fösvény, tiszta, szilárd, kék. (e2) 3b. hangsúlyozási típus: 1 jóllakott, 2 lusta. (f) 2. hangsúlyozási típus: ostoba, gyengeelméjű, sovány, bolond, csúszós, szegény, közepes. (g) 1. hangsúlyozási osztály: kissé magas, kissé durva, kissé istenes, kissé sárgás, kissé hegyes, kissé meleg, kissé kicsi, 5 kissé bolond, 2 kissé folyós, 2 kissé tompa, kissé sötét, kissé rövid, 2 kissé óvriszkas. A hangsúlybeli változatosság az alapszavakra jellemzőbb, mint a belőlük képzett melléknevekre. Ebben a változatossági csoportban a különböző hangsúlyhelyű származékok vannak túlsúlyban. Legtöbbször az 1. és 3. hangsúlyozási osztályba tartozó szóalakváltozatokat találtak [(h1); 18 eset].8 7Az LKŽe illusztratív anyagából látható, hogy az 1. hangsúlyozási osztály szerint hangsúlyozott származékokat a szótár többnyire a felső- (keleti és nyugati) és az alsó-litván (déli és északi) nyelvjárásokból jegyzi fel. Ezeket a mellékneveket Panevėžys járás Eržikys településén – 2 fül után, vastagság után; Ramygala településen – látás után, világosság után; Kėdainiai járás Surviliškis településén 2 fül után, Truskava településen – vastagság után; Kupiškis járás Salamies­tis településén – feketeség után, Subačius településen – látás után, vastagság után; Utena járás Kuktiškės településén – 2 fül után, Saldutiškis településen – vastagság után; Telšiai járás Žarėnai településén – 2 fül után, Gadūnavas településen – feketeség után; Jurbarkas járás Eržvilkas településén – 2 fül után; Kretinga járás Darbėnai településén – látás után; Raseiniai településen – vastagság után; Šakiai járás Griškabūdis településén – 2 fül után; Šilutė járás Vainutas településén – 2 fül után; Zarasai járás Dusetos településén – ×kissé púpos. Az 1. hangsúlyozási osztály szerint hangsúlyozott származékok A. Juška (látás után), J. Baronas (világosság után) és M. Untulis (tompaság után) műveiben is előfordulnak. 3a hangsúlyozási osztály szerint hangsúlyozott származékok csak az alsó-litván nyelvjárás déli és északi alnyelvjárásaiban fordulnak elő. Az LKŽe ilyen származékokat jegyez fel Telšiai járásból: Telšiai városában kissé világos, Varniai településen kissé durva, Žarėnai településen kissé fül; Šilalė járásból: Šilalė városában kissé púpos, Kvedarna településen kissé látás; Klaipėda járás Gargždai településén kissé vastag; Plungė járás Tverai településén kissé tompa. E hangsúlyozási osztály szerint hangsúlyozott két származékot, a kissé fekete és a kissé látás alakot, az LKŽe Kazimieras Jaunius írásaiból jegyzi fel. 8A hangsúlyozási változatokat a cikk az LKŽe-ben szereplő sorrendben közli. Azonos hangsúlyozási paradigmájú szavak hangsúlyozási változatait ferde vonallal elválasztva adja meg; a hangsúlyozási paradigma száma a második szóváltozat után szerepel. 188 A c t a L i n g u i s t i c a L i t h u a n i c a L X I X Neapibrėžtą ypatybės kiekį žymintys būdvardžiai: priešdėlių po- ir pa- vedinių kirčiavimas (h1) báltas (3) – báltas (1); béras (3) – béras (1); didélis (3b) – didélis (1); didókas (1) – didókas (3); geltónas (1) – geltónas (3); júodas (3) – júodas (1); klíenas (3) – klíenas (1); liésas (3) – liésas (1); mėlynas (1) – mėlynas (3a); pilkas (3) – pilkas (1); 1 raudónas (1) – raudónas (3); rãgana (1) – raganà (3b); retókas (1) – retókas (3); rūgštókas (1) – rūgštókas (3); siaurókas (1) – siaurókas (3); šáltas (3) – šáltas (1); šiltókas (1) – šiltókas (3); vė́lniškas (1) – vė́lniškas (3a). Ebbe a csoportba nemcsak azok a származékok tartoznak, amelyek különböző hangsúlyozási paradigmákban (1, 3) hangsúlyozódnak, hanem azok is, amelyeknél csak az egyes szám alanyesetű alakok hangsúlyozhatók kétféleképpen [(h2); 6 eset]. (h2) brangùs / brángus (3) – brángus (1); 1 lýgus / lygùs (3) – lýgus (1); smùlkus / smulkùs (3) – smùlkus (1); 2 tánkus / tankùs (3) – 2 tánkus (1); véikus / veikùs (3) – véikus (1); vienódas / viénodas (1) – vienódas (3). Kisebb számban találtunk 3-as és 4-es hangsúlyozási paradigmájú szóváltozatokat [(i); 15 eset], valamint 1-es, 3-as és 4-es hangsúlyozási paradigmájú szóváltozatokat [(j1); 6 eset]. Ebbe a csoportba tartozik az a melléknév is, amelyet három hangsúlyozási paradigma szerint (1, 3, 4) hangsúlyoznak; ezek egyikében (3) az egyes szám alanyesetű alak hangsúlyának helye is eltér (j2). (i) grýnas (3) – grýnas (4); kartùs (3) – kartùs (4); láibas (3) – laibàs (4); nedõras (4) – nedõras (3); 2 rãinas (3) – rainàs (4); rãĩšas (3) – raišàs (4); skỹstas (3) – skystàs (4); 1 stangùs (4) – stángus (3); sū̃rūs (3) – sūrùs (4); 3 šélmas (3) – šelmàs (4); šìrmas (3) – širmàs (4); tamsùs (4) – támsus (3); vèsus (4) – vésus (3); vìlgšnas (3) – vil̃gšnas (4); žiõplas (4) – žióplas (3). (j1) drė́gnas (3) – drė̃gnas (4) – drė́gnas (1); rūstùs (3) – rūstùs (4) – rū́stus (1); saldùs (3) – saldùs (4) – sáldus (1); sìlpnas (4) – sìlpenas (3) – sìlpenas (1); taikùs (4) – táikus (3) – táikus (1); ūmùs (3) – ūmùs (4) – ū́mus (1). (j2) sūd́rus / sūd̀rūs (3) – sūd́rus (1) – sūd̀rūs (4). Kisebb számban találtunk 2-es és 4-es hangsúlyozási paradigmájú szóváltozatokat [k1; 1 eset]. A melléknevek hangsúlyozási változatainak e csoportjába azok a melléknevek is tartoznak, amelyek egyes szám alanyesetében eltérően hangsúlyozódnak [(k2); 2 eset]. (k1) dĩdis (4) – didìs (2). (k2) sunkùs / sùnkūs (4) – sùnkūs (2); šviesùs / šviẽsus (4) – šviẽsus (2). Az 1-es és 4-es hangsúlyozási paradigmájú szóváltozatokra 3 példa található (l). (l) gausùs (4) – gáusus (1); šykštùs (4) – šýkštus (1); trankùs (4) – tránkus (1). Találtunk olyan alapszavakat, amelyeknél eltér az egyes szám alanyesetű alak hangsúlyának helye [(m); 13 eset], vagy amelyeket ugyanazon hangsúlyozási paradigma különböző változatai szerint hangsúlyoznak [(n); 1 eset]. Straipsniai / Articles 189 AURELIJA TAMULIONIENĖ (m) baugùs – bãugus (4); bjaurùs – bjaũrus (4); budrùs – bùdrus (4); pigùs – pìgus (4); rambūs – ram̃bus (4); skaudùs – skaũdus (4); ×skūpùs – skū̃pus (4), stambùs – stam̃bus (4); stiprùs – stip̃rus (4); šiurkštùs – šiurkšt̃us (4); teisùs – teĩsus (4); tykùs – tỹkus (4); tylūs – tỹlus (4). (n) palãidas (3) – pãlaidas (3b). Az alapszavak többsége a 3. és 4. hangsúlyozási osztály szerint hangsúlyos (a hangsúlyozási változatokkal együtt – 77%); tövük hangsúlyozási szempontból gyengének tekinthető. Jóval kevesebb az 1. és 2. hangsúlyozási osztály szerint hangsúlyos alapszó (a hangsúlyozási változatokkal együtt – 23%); tövük hangsúlyozási szempontból erősnek tekinthető. A dominanciát erősítő előtag szinte mindig kapcsolódik hozzájuk9 po-, hangsúlyt kap, és megtartja vagy megerősíti az alapszó tövének erősségét. Így az alapszó hangsúlyozási erejétől függetlenül szinte valamennyi származék töve erőssé válik, és az 1. hangsúlyozási osztály szerint hangsúlyos. Kivételt csupán két, a 3.a hangsúlyozási osztály szerint hangsúlyos származék képez: pód rungnas, pópilkas. A pód rungnas származék a drūngnas alapszóból ered, amely a 4. hangsúlyozási osztály szerint hangsúlyos. A másik, a 3.a hangsúlyozási osztály szerint hangsúlyos származék, a pópilkas, a pìlkas melléknévből származik, amely a 3. vagy az 1. hangsúlyozási osztály szerint hangsúlyozható.10 Amint a bemutatott anyagból látható, e altípus valamennyi származéka és változata két hangsúlyozási mintát követ; mindkettőben hangsúlyos az előtag. E altípus fő hangsúlyozási mintáját azok a származékok alkotják, amelyek állandóan az 1. hangsúlyozási osztály szerint hangsúlyosak (a). A másik hangsúlyozási minta a származékok 3. hangsúlyozási osztály szerinti hangsúlyozása [(b), (c)]. A mellékes hangsúlyozási modellbe azok a származékok tartoznak, amelyek különböző hangsúlyozású alapszavakból származnak: mozgó hangsúlyú melléknevekből [drūngnas (4)] és olyan mozgó hangsúlyú melléknevekből, amelyeknek gyöki hangsúlyozású változatuk is van [pìlkas (3) – pìlkas (1)]; változatlan mozgó hangsúlyú melléknevekből [2 sausas (4), storas (3)]; változatlan gyöki hangsúlyú főnevekből [bráuzga (1), 2 tùmpa (1)]; változó mozgó hangsúlyozású szavakból [sūrùs (3) – sūrùs (4)]; valamint olyan mozgó hangsúlyú melléknevekből, amelyeknek gyöki hangsúlyozású változataik [júodas (3) – júodas (1); sviẽsus / sviẽsus (4) – sviẽsus (2)] vagy gyöki hangsúlyozású maradványaik [×skūpùs – skē̃pus (4)] vannak. Szinkrón szempontból a fő hangsúlyozási minta (az 1. hangsúlyozási osztály) szerint hangsúlyos származékok nemcsak mozgó hangsúlyú alapszavakból [(d), (e1), (e2), (m), (n)] képződnek, hanem néhány tőhangsúlyos alapszóból [(f), (g)] is, valamint azokból a mozgó hangsúlyú alapszavakból, amelyeknek tőhangsúlyos változataik vannak [(h1), (h2), (j1), (j2), (k1), (k2), (l)]. Az akcentuális dominancia megszünteti más morfémák akcentuális tulajdonságait, és azt mutatja meg, „hogyan hatnak az affixumok az alaptövek akcentuális erejére és a származék morfémáinak a hangsúlyhoz való viszonyára” (Stundžia 1995: 97).9 10 A pód rungnas származékot az LKŽ Plungė járásban jegyezte fel, a pópilkas származékot pedig Nočia településen. Mindkét, a 3.a hangsúlyozási osztály szerint hangsúlyos szót egymástól nagyon távoli területeken jegyezték fel. 190 Acta Linguistica Lithuanica LXIX Neapibrėžtą ypatybės kiekį žymintys būdvardžiai: priešdėlių po- ir pa- vedinių kirčiavimas 2. A pa- prefixumképzős származékok hangsúlyozása A cikk második fejezete 316, a tulajdonság nem meghatározott mértékét jelölő pa- prefixumképzős származék és alapszavuk hangsúlyozását elemzi. A pa- prefixumképzős származékok nagyobb része a 4. hangsúlyozási osztályba tartozik [(a); 95 szó], valamivel kevesebb az 1. hangsúlyozási osztályba [(b); 73 szó]; jóval kevesebb származék tartozik a 3. hangsúlyozási osztályba [(c1); 25 szó], a 3b. hangsúlyozási osztályba [(c2); 68 szó], a 3a. hangsúlyozási osztályba [(c3); 1 szó] és a 34b. hangsúlyozási osztályba [(c4); 1 szó], valamint a 2. hangsúlyozási osztályba [(d); 6 szó]11. (a) 4. hangsúlyozási típus: paaštrūs, pabaisūs, pabėgšlūs, pabergždžias, pabiznas, pabjaurūs, pabugštūs, ×pačėdūs, padažnas, paderėšas, padickas, padrūngnas, padrungūs, padūvylas, pagaižūs, pagarudūs, pagėras, pagražūs, pagulkščias, paišlakūs, paižūlnas, paižulnūs, pajaukūs, pagelšvas, pagulščias, pagulūs, pakankūs, pakaštānas, pakeblūs, paklibas, ×pakmūrnas, ×pakūdas, pakreivas, pakūmpas, pakurčias, palankstūs, palaukas, ×palėntas, paliaūnas, palinkšmas, ×pamarkātnas, pameilūs, panegražūs, panemažas, panepiktas, paneramūs, panuobodūs, papanašūs, paplatūs, paplikas, papuikūs, paramūs, paraūsv as, parėšvas, parėtas, parūdas, parūsv as, ×paru žāvas, pasaūsas, pasiaūras, pasiaūstas, 2 paslēnas, paskurdūs, ×paskūpūs, paslēsnas, 2 pasmagūs, pasmailas, pastandūs, pastiṅgras, pastipras, pasūktas, 2 pasūrūs, pasvarūs, pasveikas, pašlāpias, pašliūbas, pašlūbas, pašnairas, pašvarūs, pašvelnūs, pašviesūs, pašviežias, patirštas, patrūmpas, patykūs, patylūs, pavargūs, pavėlūs, pažālas, pažālias, 1 pažėmas, pažiaurūs, pažilas, pažvairas, pažvairūs. (b) 1. hangsúlyozási típus: paankstyvas, paašrōkas, paáugelėtas, ×pabliednōkas, pāblogšis, pādideliokas, padidelōkas, pādygliuotas, ×pāditokas, padirsíuotas, pādrėgnas, pādrūktas, pajāutiškas, pāgražōkas, pāgudiškas, 2 pailgōkas, pakaringas, pakiblōkas, pāklaikšas, pakreivókas,×pakudlōtas, pakiaūliškas, paklūmpiškas, pakūlėtas, pakurtis, palengvōkas, pālētas, palietingas, pālynotas, pālytotas, pamažōkas, pāmiglotas, pāmiklōkas, pāmitrokas, pāožkiškas, papigōkas, papiktūrnas, papakarštōkas, paplatōkas, pāponiškas, paprastōkas, papusnėtas, paraudōnas, paraudōnis, paraumeningas, pasaldōkas, pasausōkas, pāseklus, pāsenokas, 2 pāšlinkas, pāsmailus, pasunkōkas, pasūrōkas, pastambōkas, pāstangus, pastorōkas, pāstrubas, pašalnōtas, pašaltokas, pāšiurkštis, pašlubōkas, pāšnai rus, paumōkas, patānkūs, patešmeninga, patirštōkas, pā tolimas, patrum pōkas, pāvēšlus, pavydutiniškas, pavienōdas, pavingurtas, pažvairōkas. (c1) 3 kirčiuotė: pabéras, padrūtas, pagirtas, pagyvas, pagrýnas, pajáunas, pakárštas, pakéršas, pakiáuras, paláibas, 2 palénas, palýgus, pamárgas, pamìn kštas, 2 papìlkas, parūgštūs, pasaldūs, paskýstas, pasmùlkus, paskubùs, pasotùs, pastorùs, pašìrmas, patižùs, paumùs. (c2) 3b kirčiuotė: paaiškýs, paaukštýs, paaštrýs, pabjaurýs, pablogýs, pada ilýs, padarbýs, padrėgnýs, padrūktýs, padurnýs, padyvylýs, paedrýs, pagerýs, pagudrýs, pagulstinas, pailgýs, paištrižas, pažīvijas, 2 pajaunýs, paklienýs, pakūmpýs, ×pakudýs, palaiškýs, 2 pā lengvas, 11 Megjegyzendő, hogy a padrungnis képződmény hangsúlyozatlan padrungnis (sem az LKŽE-ben, sem az LKŽK-ban nincs feltüntetve a hangsúlya). Straipsniai / Articles 191 A U R E L I J A T A M U L I O N I E N Ė sápadtabb, szürkébb, soványabb, lágyabb, gyengébb, ingerültebb, 2 teltebb, szélesebb, fecsegőbb, vékonyabb, gyengébb, puhább, sárosabb, keskenyebb, savanyúbb, édesebb, öregebb, 2×kesernyésebb, gyengébb, ×hitványabb, hitványabb, csúszósabb, kellemesebb, 1 hegyesebb, – erősebb, 2 sötétebb, szúrósabb, torkosabb, nyugtalanabb, erősebb, kövérebb, nehezebb, savanyúbb, hidegebb, őszebb, melegebb, 2 világosabb, harmatosabb, nedvesebb, sötétebb, tömörebb, világosabb, ×barnásabb, zöldesebb. (c3) 3a hangsúlyozási típus: pamùrzinas. (c4) 34b hangsúlyozási típus: pãtekinas. (d) 2. hangsúlyozási típus: pajuõsvis, palai̇ksvis, parẽsvis, pastorūlis, pavidūjis, pavidutìnis. Vannak olyan képzett alakok, amelyek hangsúlyozása változó. Leggyakrabban az 1. és 3. hangsúlyozási típusú képzett alakok változatai fordulnak elő [(e1); 16 eset]. Ebben a hangsúlyozási csoportban egy képzett alak emelkedik ki: ennél nemcsak a hangsúlyozási típus és a hangsúly helye változik, hanem a 3. hangsúlyozási típusban az egyes szám alanyesetének alakja is kétféleképpen hangsúlyozható (e2). (e1) paáukštas (3) Sl – pãaukštas (1) KlvrŽ, Lkž, Plng, Prk; pabáltas (3) Dkk, Sl – pãbaltas (1) KlvrŽ; pabrangùs (3) Ob – pãbrangus (1) Šts; padìdelis (1) Alks, Ds, PnmR – pa–didelys(34b) Dr, Grg, Plng; pãdidis (1) Ms, Prk – padidýs(3b) Grg; pajúodas (3) Km – pãjuodas (1) KlvrŽ; pãjuodis (csak Kuršaitis írásaiban LKŽK) – pajuodýs(3b) Kv, Šv; pakartùs (3) Ob – pãkartus (1) Yl, Mšk, Skd; 2 pakietas (3) Alks, Ds, Ob – pãkietas (1) KlvrŽ, Šts; pakietýs(3b) Grg, Šv– pãkietis (1) Vaižg; 1 pakìltas (1) Šts – pãkiltas(3b) Šts; paliūrbis (1) Ob – paliurbýs(3b) Grg, I, Jdr, Jms; paplónas (3) Ob – pãplonas (1) Dr; pasmarkùs(3b) Ob – pãsmarkus (1) KlvrŽ, Ms; 2 pastóras (3) Ob – pãstoras (1) KlvrŽ, Plng, Šts; pašáltas (3) Ob – pãšaltas (1) KlvrŽ. (e2) sötét / sötétebb (3) Ob, Skp, Vn– sötét (1) Vgr. Kevesebb az 1. és 4. hangsúlyozási típusú képzett alakok változata [(ė); 12 eset]. A 3. és 4. hangsúlyozási típusú képzett alakok változatainak csoportja sajátos. Az egyik változat átveszi az alapszó 4. hangsúlyozási típusú hangsúlyozását, a többinél pedig az előtag kapja a hangsúlyt [(f1); 5 eset]. Más esetekben az egyik változat átveszi az alapszó 4. hangsúlyozási típusú hangsúlyozását, a többit pedig a szóvégen hangsúlyozzák, 3. típus szerint [(f2); 2 eset]. Egy szó (3., 4.) hangsúlyozási változatai között az intonációs különbség láthatóan az alapszó alternatív hangsúlyozásából származik [(f3); 1 eset]. (ė) ×pãbiednas (1) Nt – pabiẽdnas (4) Ad; paėdrùs (4) Alks – pãedrus (1) KlvrŽ; pagìlus (4) Pnd, Skp – pãgilus (1) Dov; pamãžas (4) Sb – pãmažas (1) KlvrŽ; papìgus (4) Ob – pãpigus (1) Lž; pariebùs (4) KlvrŽ – pãriebus (1) Grg, KlvrŽ; pasil̃pnas (4) Alks, Ob – pãs ilpnas (1) Mžk; pastaigùs (4) Ob – pãstaigus (1) KlvrŽ; pastambùs (4) Ds – pãstambus (1) KlvrŽ; pastiprùs (4) Vgr – pãstiprus (1) KlvrŽ; pasunkùs (4) Ob, PnmR, Zr – pãsunkus (1) Ms, Škn; pavẽšus (4) Ob – pãvešus (1) Yl. (f1) pablõgas (4) Alks, Žd – pãblogas(3b) (sem LKŽe, sem LKŽ K não regista onde foi anotado); pagreitas (4) Ob – pãgreitas(3b) KlvrŽ, Šts; pašėnas (4) Ds, Mžk, Ob – pãšenas(3b) KlvrŽ; paškèrsas (4) NdŽ – pãškeras(3b) BŽ401; 1 pašil̃tas (4) Lkž, Ob – pãšiltas(3b) Nt. (f2) paiškálbùs (4) – paiškãlbūs(34b); pasmagùs(3b) – 1 pasmagūs (4). (f3) pabãlsvas (4) Rk (: bálsvas (4)) – pabálsvas (3) Ds (: bálsvas (3)). 192 A c t a L i n g u i s t i c a L i t h u a n i c a L X I X Határozatlan mértékű tulajdonságot jelölő melléknevek: a po- és pa- előtagú származékok hangsúlyozása Egy származék hangsúlyozható az 1., 3. és 4. hangsúlyozási osztály szerint [(g); 1 eset]. Előfordulnak olyan származékok, amelyeket ugyanazon hangsúlyozási osztály szerint hangsúlyoznak, de a hangsúly helye eltér [(h); 5 eset]. Egy származéknál a 3. hangsúlyozási osztályban az egyes szám alanyesetének alakja hangsúlyozódik eltérően (i). Az 1., 2. és 3. hangsúlyozási osztályú származékok váltakoznak [(y); 1 eset]. (g) papìktas (4) Alks – pãpiktas (1) Als, Šts – pãpiktas (3ᵇ) KlvrŽ. (h) padidókas (1) Ds, KlvrŽ, Trkn – pãdidokas (1) Grg, Trk; pagerókas (1) Kp – pãgerokas (1) Ms; 2 pãilgas (3) Ds, Ob – pãilgas (3ᵇ) Als; pãliesas (1) KlvrŽ, Vgr – pãliesas (1) Štk; patolókas (1) Šv – pãtolokas (1) Kal. (i) patamŝùs (3) Skp, Vn – patãmsus (3) Ob. (y) 2 pasauŝis (2) Inšk, Ps, Všk – pasausỹs (3ᵇ) Grg – pãs ausis (1) Dr. Amint a közölt anyagból látható, az 1. és 3ᵇ hangsúlyozási osztály szerint hangsúlyozott melléknevek egy része az előtagban vagy a végződésben kapja a hangsúlyt, más részük az alapszó hangsúlyának helyét veszi át. Az alábbiakban az LKŽe által rögzített olyan származékok következnek, amelyek átveszik az alapszó hangsúlyának helyét, és az 1. hangsúlyozási osztály szerint hangsúlyozottak [(j); 50 szó], az előtagban hangsúlyozott, 1. hangsúlyozási osztályú származékok [(k); 62 szó], az alapszó hangsúlyának helyét átvevő, 3. hangsúlyozási osztályú származékok [(11); 39 szó], 3ᵇ hangsúlyozási osztályúak [(12); 5 szó], 3ᵃ hangsúlyozási osztályúak [(13); 1 szó], 3ᵇ hangsúlyozási osztályúak [(14); 1 szó]. Azoknak a mellékneveknek, amelyekben a hangsúlyt leggyakrabban a végződés veszi át, és származékaik a 3ᵇ hangsúlyozási osztály szerint hangsúlyozottak [(m1); 66 szó], valamint az előtagban hangsúlyozott, 3ᵇ hangsúlyozási osztályú származékok [(m2); 11 szó]. (j) 1. hangsúlyozási osztály: paankstývas Zr; paašrókas (csak írott forrásokban); paáugelėtas Imb; ×pabli ednókas Ds; padìdelis Alks, Ds, PnmR; padidelókas Kl; padìdakas Ds, KlvrŽ, Trkn; padirsįuotas Ds; pagerókas Ms; pajáutiškas Grg, Varn; 2 pailgókas (csak írott forrásokban); pakaringas Pnm; pakiblókas (csak írott forrásokban); pakreivókas Ds; ×pakudlótas Sdk; pakiauliškas Km, Plt; pa- klùmpiškas Grg; pakūlėtas Ds; palengvókas (csak írott forrásokban); pãliesas Štk; palietingas Ds; paliùrbis Ob; pamazókas Ds; papigókas (csak írott forrásokban); papiktùrnas Ds; papakarštókas Dkk; paplatókas Ds; paprastókas (csak írott forrásokban); papusnėtas (csak írott forrásokban); paraudónas Pnm; paraudónis (csak írott forrásokban), paraumeningas Km; pasaldókas Ėr; pasaùsókas Antz; pasunkókas (csak írott forrásokban); pašùrókas (csak írott forrásokban); pastambókas Ds; pastorókas (csak írott forrásokban); pašalnótas Mrj; pašlubókas Kp; paūmókas Ds; patánkus Ds; patešmeninga Ds; patirštókas Ds; patolókas Šv; patrumpókas Ob; pavidutiniškas Bt, Krž; pavienódas Avl, Ds, Km, Skp; pavingurtas Ms, Šts; pažvairókas Dgl. (k) 1. hangsúlyozási osztály: pãaukštas KlvrŽ, Lkž, Plng, Prk; pãbaltas KlvrŽ; ×pãbiednas Nt; pãblogšis (csak írott forrásokban), pãbrangus Šts; pãdideliókas Šts; pãdidis Ms, Prk; pãdidokas Grg, Trk; pãdygliuotas Šts; ×pãdiktokas (csak írott forrásokban); pãdregnas Jnš, Plt; pãdrūktas KlvrŽ, Ms; pãėdrus KlvrŽ; pãgerokas Ms; pãgilus Dov; pãgražokas Dr, Gršl; pãgudaiškas Šts; pãjuodas KlvrŽ; pãjuodis (csak Kuršaitis írásaiban (LKŽk); pãkartus Yl, Mšk, Skd; pãkietas KlvrŽ, Šts; pãkietis (csak írott forrásokban); pãkil tas Šts; pãkl aikšas End; pãlėtas KlvrŽ; pãkurtis Kv; pãliesas KlvrŽ, Vgr; pãlynotas Bržr; pãlytotas Šts; pãmažas KlvrŽ; pãmiglotas Sd, Šts; pãmiklokas (csak írott forrásokban); pãmitrokas Šts; pãožkiškas KlvrŽ; pãpigūs Lž; pãpiktas Als, Straipsniai / Articles 193 A U R E L I J A T A M U L I O N I E N Ė Šts; pãplonas Dr; pãponiškas Lkž, Šlnt; pãriebus Grg, KlvrŽ; pãsausis Dr; pãseklus (csak írásos forrásokban); pãsenokas Grg; pãsilpnas Mžk; 2 pãsl½inkas KlvrŽ, Šts; pãsmailus KlvrŽ; pãsmarkus KlvrŽ, Ms; pãsunkus Ms, Škn; pãstaigus KlvrŽ; pãstambus KlvrŽ; pãstangus Šts; pãstiprus KlvrŽ; pãstoras KlvrŽ, Plng, Šts; pãstrubas (csak írásos forrásokban); pãšaltas KlvrŽ; pãšaltokas Grg; pãšiurkštis (csak írásos forrásokban); pãšnairus KlvrŽ; pãtamsus Vgr; pãtolimas Ms, Šts; pãtolokas Kal; pãvēslus Šts; pãvēsus Yl. (11) 3. hangsúlyozási osztály: paáukštas Sl; pabãlsvas Ds, Rk; pabáltas Dkk, Sl; pabėras Ds; pabrangùs Ob; padrútas Ob; pagìrtas (csak írásos forrásokban); pagývas Ds; pagrýnas Pnm; 2 paìlgas Ds, Ob; pajú̄nas Brs, Ob, Šts; pajúodas Km; pakárštas Antz, Km; pakartùs Ob; pakéršas Dkk, Ds; pakiáuras Km, Ob, Rk, 2 pakíetas Alks, Ds, Ob; 1 pakiltas Šts; paláibas Ob; 2 palėnas Ob; palýgus Zr; pamárgas Kp, Rk, Zr; pamìnkštas Jnš, Krns; 2 papìlcas Ds, Ob; paplónas Ob; parūgštùs Sb, Žg; pasaldùs Jnš; paskýstas Alks, Ob; pasmùlkus Alks; paskubùs Grg; pasmarkùs Ob; pasotùs Ob; 2 pastóras Ob; pastorùs Jnš; pašáltas Ob; pašìrmas Ds; patamsùs Skp, Vn / patãmsus (3) Ob; patižùs Skdv; paũmùs Ob, Sb, Sl. (12) 3b. hangsúlyozási osztály: pagùlstinas LK; paĩstrižas Ds, Ktk; paĩojias Ds; papuĩšinas Km; papuõrinas Km, Žb. (13) 3a. hangsúlyozási osztály: pamùrzinas Ob. (14) 34b. hangsúlyozási osztály: paiškalbùs Grg, Ob. (m1) 3b. hangsúlyozási osztály: paiškỹs Šv, padùkštỹs Jdr, Grg, paaštrỹs Šv, pabjaurỹs Jdr, pablogỹs Jdr, Grg, Kair, padailỹs Grg, padarbỹs Jdr, padidỹs Grg, padregnỹs Šv, padrukštỹs Šv, Vvr, padurnỹs J, padvylỹs Všn, paedrỹs Šts, pagerỹs Slnt, pagudrỹs Šv, pailgỹs Šv, 2 pajaunỹs Šv, pajuodỹs Kv, Šv, pakietỹs Grg, Šv, paklienỹs Šv, pakumpỹs Vvr, ×pakūdỹs End, Grg, palaiškỹs Vž, palepšỹs Jdr, paletỹs Skrd, Šv, paliesỹs Grg, Jdr, Kl, paliurbỹs Grg, I, Jdr, Jms, paminkštỹs Kl, Šv, pamukšỹs Vvr, papiktỹs Jdr, Vž, 2 papilnỹs Jdr, paplatỹs Jdr, Šv, paplepỹs (csak írásos forrásokban), paplonỹs Jdr, Vvr, papuikỹs Šv, paretỹs Grg, parūgštỹs Šv, pasaldỹs Šv, pasausỹs Grg, pasenỹs Grg, Lkv, Šv, 2×paskūrỹs (csak írásos forrásokban), pasilpnỹs (csak írásos forrásokban), ×paslabnỹs Jdr, paslinkỹs Jdr, pasmagỹs Jdr, Šv, 1 pasmailỹs Jdr, pasmarkỹs 2 pasmėlỹs (csak írásos forrásokban), paspitrỹs Šv, pasprangỹs Slm, pastaigỹs Šv, pastiprỹs Šv, pastorỹs Grg, pasunkỹs Šv, pasūrỹs Grg, Kv, pašaltỹs Jdr, Lkv, Šv, pašiaurỹs Als, pašiltỹs Jdr, Šv, Vvr, 2 pašviešỹs Šv, Vž, patrumpỹs Šv, pašlapỹs Grg, patamsỹs Jdr, Žr, patankỹs Šv, pavešỹs Kv, Šv, ×pazbitkỹs Grdm, pažalvỹs Grg. (m2) 3b. hangsúlyozási osztály: pãblogas (sem az LKŽe, sem az LKŽK nem tartalmaz adatot arról, hogy hol jegyezték fel); pãgreitas KlvrŽ, Šts; pãilgas Als; 2 pãlengvas Dr; pãpiktas KlvrŽ; pãsenas KlvrŽ; pãskersas (csak írásos forrásokban); ×pãslabnas Ms; pãšil tas Nt; pãtamsùs Vgr; pãtek inas (csak írásos forrásokban). A szótő hangsúlyának helyét a származékok 59%-a veszi át. A prefixumon vagy a végződésen hangsúlyozott származékok aránya 41%12. 12E származékok hangsúlyozásának földrajzi elterjedés szerinti elemzése azt mutatta, hogy a szótő hangsúlyának helyét átvevő származékok túlnyomórészt a keleti aukštaitija nyelvjáráscsoportból, jóval kisebb számban az északi žemaitija nyelvjárásból, és csupán néhány más aukštaitija és žemaitija alnyelvjárásokból származnak. A prefixumon hangsúlyozott származékokat főként az északi žemaitija nyelvjárásban jegyezték fel. Ott található az összes, a 3. hangsúlyozási osztályba tartozó, prefixumon hangsúlyozott származék is. 194 A c t a L i n g u i s t i c a L i t h u a n i c a L X I X Neapibrėžtą ypatybės kiekį žymintys būdvardžiai: priešdėlių po- ir pa- vedinių kirčiavimas Az alapszavak, akárcsak származékaik, leggyakrabban a 4. hangsúlytípusba [(n); 117 szó], az 1. hangsúlytípusba [(o); 44 szó], a 3. hangsúlytípusba [(p1); 20 szó], a 3ᵇ hangsúlytípusba [(p2); 6 szó], illetve a 2. hangsúlytípusba [(r); 8 szó] tartoznak. (n) 4. hangsúlytípus: aštrùs, baisùs, bėgšlùs, ber̃gždžias, bìznas, bjaurùs, blõgas, blõgšis, brangùs, bugštùs, ×čėdùs, dailùs, darbùs, dãžnas, derė̃sas, dìckas, druĩgnas, dùrnas, ėdrùs, gaižùs, gẽlšvas, 1 gėras, 1 gilùs, gražùs, greĩtas, gudrùs, gul̃kščias, iškalbùs, išlakùs, išžulnas, išžulnùs, gul̃ščias, gulùs, 2 kankùs, keblùs, kilùs, klìbas, ×kmurnas, ×kūdas, kreĩvas, kuñpas, kùčias, 2 kùrtas, laĩksvas, lankstùs, lẽngvas, ×lėntas, lė̃tas, liaũnas, liñksmas, 1 mãžas, negražùs, nepìktas, neramùs, 1 pìktas, platùs, plepùs, plìkas, puikùs, ramùs, raũsvas, rẽsvas, rė̃tas, rùdas, rùsvas, 2 saũsas, 1 seklùs, sė̃nas, 1 siaũras, 3 siaũstas, skùbùs, skūr̃a, slãb nas, 2 slė̃nas, slìnkas, 2 skẽrsas, skurdùs, slė̃s nas, slìnkas, smagùs, smãilas, smailùs, smarkùs, smėlùs, spìtras, sprangùs, staigùs, 2 sùktas, sùrùs, 1 staigùs, 2 stangùs, stingrùs, stìpras, ×strūbas, svarùs, sveĩkas, šiaurùs, 2 šìltas, šiurkštùs, šlãpias, šliùbas, šliùbas, 1 šnaĩras, 2 šnaĩrus, švarùs, tìrštas, tìžus, 2 trùmpas, vẽšlus, vėlùs, vyresnis, 2 žãlas, žãlias, 2 žẽmas, žiaurùs, 1 žìlas, žvãiras. (o) 1. hangsúlytípus: ankstývas, áugelėtas, áukštas, ×bliednõkas, 2 dideliókas, dygliúotas, drūktas, jáutiškas, 2 gražõkas, gùdiškas, karìngas, kìltas, kreivõkas, ×kudlõtas, kiaulìškas, klùmpiškas, lengvõkas, liùrbis, lynótas, lýtotas, mažõkas, miglótas, óžiškas, pakanrštõkas, pigókas, piktùma, 2 põniškas, 2 prastõkas, pusnėtas, raumenìngas, 2 saldõkas, sausõkas, sunkõkas, sùrõkas, stambõkas, storõkas, 1 šalnótas, šlùbokas, ũmokas, tẽšmeninga, trum-pókas, vidutìniškas, vingurtas, žvairõkas. (p1) 3. hangsúlytípus: 2 áukštas, bėras, drūktas, drútas, 1 ilgas, girtas, gyvas, 1 jáunas, 1 kárštas, kiaūras, kiétas, liésas, 2 márgas, minkštas, pilnas, 2 plónas, rųgštas, rųgštùs, 1 stõras, šáltas. (p2) 3ᵇ hangsúlytípus: gulštinas, įstrižas, 2 įvijas, puišinas, purvinas, 1 tėkinas. (r) 2. hangsúlytípus: blõgšis, klaikšas, 3 kaštãnas, mùkšas, 2 storùlis, 2 vidùjis, vidutìnis, zbitkas. Az alapszavak hangsúlyozása a nyelvjárásokban változó. Leggyakrabban a 3. és 4. hangsúlytípus változatai [(s); 21 eset], valamint az 1. és 3. hangsúlytípus változatai [(š1); 24 eset] fordulnak elő; az utóbbi csoporthoz tartozik egy alapszó is, amelynek a 3. hangsúlytípus szerint hangsúlyozott változata a singularis nominativusban kétféleképpen hangsúlyozható (š2). Az LKŽe az 1. és 4. hangsúlytípus változatait [(t); 4 eset], valamint az 1., 3. és 4. hangsúlytípus változatait [(u1); 5 eset] is rögzítette. Ehhez a csoporthoz tartozik még egy származék, amelynek nemcsak a hangsúlyozása változik, hanem a singularis nominativusa is kétféleképpen hangsúlyozható a 3. hangsúlytípusban (u2). (s) bálšvas (4) – bálsvas (3); ×biẽdnas (4) – biédnas (3)); grýnas (3) – grýnas (4)); dvỹlas (4) – dvýlas (3); gardùs (3) – gardùs (4); júosvas (4) – júosvas (3); kartùs (3) – kartùs (4); kėršas (3) – keršas (4); láibas (3) – laĩbas (4); lénas (3) – lẽnas (4); nuobodùs (3ᵃ) – nuobodùs (4); 1 panašùs (4) – 1 panašùs (3ᵇ); riebùs (3) – riebùs (4); ×rùžavas / rųžavas (3ᵇ) – rùžavas / ružãvas (4); sìlpnas (4) – sìlpnas (3); skỹstas (3) – skỹstas (4); Straipsniai / Articles 195 AURELIJA TAMULIONIENĖ sūrus (3) – sūrus (4); širmas (3) – širmas (4); šviežias (4) – šviežias (3); vėsus (4) – vėsus (3); žvairùs (4) – žváirus (3). (š1) fehér (3) – fehér (1); nagy (1) – nagy (3ᵇ); meglehetősen nagy (1) – meglehetősen nagy (3); ×meglehetősen nagy (1) – ×meglehetősen nagy (3); jókora (1) – jókora (3); hosszúkás (1) – hosszúkás (3); fekete (3) – fekete (1); 3 kemény (3) – kemény (1); sovány (3) – sovány (1); vékony (3) – vékony (1); 1 sima (3) – sima (1); szürke (3) – szürke (1); meglehetősen széles (1) – meglehetősen széles (3); 1 vörös (1) – 1 vörös (3); édes (3) – édes (1); kissé öreg (1) – kissé öreg (3); apró (1) – apró (3)); 2 kissé hideg (1) – 2 kissé hideg (3); sűrű / sűrű (3) – sűrű (1); meglehetősen sűrű (1) – meglehetősen sűrű (3); 2 távoli (3ᵃ) – távoli (1); kissé távoli (1) – kissé távoli (3); heves (3) – heves (1); egyforma / egyforma (1) – egyforma (3). (š2) 2 tánkus / tankùs (3) – 2 tánkus (1). (t) 1 jaukùs (4) – jáukus (1); ×markàtnas (4) – markàtnas (1); meilùs (4) – méilus (1); žalvas (4) – žálvas (1). (u1) világos (1) – világos (3) – világos (4); nedves (3) – nedves (4) – nedves (1); sáros (4) – sáros (3) – sáros (1); jóllakott (3) – jóllakott (1) – jóllakott (4); sötét (4) – sötét/sötét (3) – sötét (1). (u2) tamsùs (4) – tamsùs / támsus (3) – támsus (1). Vannak olyan alapszavak, amelyek hangsúlyozása a 2. és a 4. hangsúlyozási osztály között változik [(v1); 3 eset], valamint olyanok is, amelyek nemcsak a 2. és a 4. osztály szerint hangsúlyozhatók, hanem a 4. osztály egyes számú alanyeseti alakja is kétféleképpen hangsúlyozható [(v2; 4 eset)]. Egy alapszó hangsúlyozása az 1. és a 2. osztály között változik (z). (v1) didis (4) – didis (2); lėpšis (2) – lepšỹs (4); vargùs (4) – vaŕgus (2). (v2) smarkùs / smaŕkus (4) – smarkùs (2); sunkùs / suñkus (4) – suñkus (2); švelnùs / švelnus (4) – švelnùs (2); šviesùs / šviésus (4) – šviésus (2). (z) liùrbis (1) – liurbìs (2). Néhány alapszó ugyanabban az 1. hangsúlyozási osztályban hangsúlyozódik, de a hangsúly helye eltér [(ž1), 3 eset], illetve kizárólag az egyes számú alanyeseti alak hangsúlyának helye különbözik a 4. osztályban [(ž2); 11 eset]. Egy alapszó esetében ugyanabban a hangsúlyozási osztályban az intonáció eltér (α). Egy esetben nem áll rendelkezésre elegendő adat a hangsúlyozási változatosság pontos jellemzéséhez (β). (ž1) dirsìuotas (1) – dirsìuotas (1), 1 kūlėtas (1) – kūlėtas (1); 1 lietingas (1) – lietingas (1). (ž2) olcsó (4) – olcsó (4); csúnya (4) – csúnya (4); langyos (4) – langyos (4); fösvény (4) – fösvény (4); falánk – falánk (4); termetes (4) – termetes (4); sűrű (4) – sűrű (4); erős (4) – erős (4); érdes – érdes (4); csendes (4) – csendes (4); hallgatag (4) – hallgatag (4). (α) mùrzinas (3ᵇ) – mùrzinas (3ᵃ). (β) 2 laũkas (4) – láukas (a hangsúlyozási osztály nincs megadva). 196 Acta Linguistica Lithuanica LXIX A tulajdonság nem meghatározott mértékét jelölő melléknevek: a po- és pa- előtagú származékok hangsúlyozása A vizsgált típusú származékok és alapszavaik nagy része (a hangsúlyozási változatokkal együtt 72%) a 3. és 4. hangsúlyozási paradigmában hangsúlyos – tövük akcentuális szempontból gyengének tekinthető. Az alapszavak kisebb része (a hangsúlyozási változatokkal együtt 28%) az 1. és 2. paradigmában hangsúlyos – tövük akcentuális szempontból erősnek tekinthető. A kapcsolódó domináns gyengítő pa- előtag ritkán határozza meg az ilyen típusú származékok hangsúlyozását: a származékok többsége átveszi az alapszó hangsúlyának helyét és magát a hangsúlyt; a származékok kisebb része másképp hangsúlyos, mint alapszava: a kapcsolódó pa- előtag hangsúlyt kap, és megerősíti, illetve (más esetekben) meggyengíti az alapszó tövét13; ritka esetben a végződés kap hangsúlyt. A vizsgált anyag elemzése azt mutatja, hogy e altípus származékai három hangsúlyozási modell szerint hangsúlyosak. Az első hangsúlyozási modellbe (44%) azok a származékok tartoznak, amelyek átveszik alapszavuk hangsúlyának helyét [(a), (b), (c1), (c3), (d), (f2), (f3)]. Többségük változó hangsúlyozású alapszavakból képzett [aštrūs (4), baisūs (4)], bár sok a tőn állandó hangsúlyú alapszóból képzett származék is [mažókas (1), miglótas (1)]. A második hangsúlyozási modell változatokat mutat, és a prefixum állandó hangsúlyozásával függ össze [(e1), (e2), (ė)]. Az ilyen származékok nagyon különböző hangsúlyozási tulajdonságokkal rendelkező alapszavakból jönnek létre. Ehhez a modellhez tartoznak azok a származékok is, amelyeknél a hangsúly a prefixumban váltakozva áll a 3b hangsúlyozási osztályban (f1). Az ilyen hangsúlyozású származékok többnyire a 4 (2 meleg), ritkábban a 3 vagy 3b hangsúlyozási osztályban (1 hosszú, 1 tėkinas) hangsúlyozott alapszavakból származnak; az egyik alapszónak van egy állandó tövi hangsúlyú változata, valamint a tövi hangsúly maradványai a 3. hangsúlyozási osztályban [sötét (4) – sötét/sötét (3) – sötét (1)]. A harmadik hangsúlyozási modell a végződésen álló hangsúllyal függ össze [(c2)]. Az ilyen hangsúlyozású származékok többnyire változó hangsúlyozású alapszavakból képződnek, bár időnként tőhangsúlyú alapszavakból származó képzések is előfordulnak (paliurbỹs, pamukšỹs, ×pazbitkỹs), valamint olyan változó hangsúlyozású szavakból képzettek, amelyeknek tőhangsúlyú változataik vannak (paaiškỹs, padidỹs, padreğnỹs, pajuodỹs, paklienỹs, palepšỹs, pasaldỹs, pasmarkỹs, pasunkỹs, pašviesỹs, patamsỹs, patankỹs, pažalỹs), illetve amelyekben a tőhangsúly maradványai figyelhetők meg (pasprangỹs, pastiprỹs)14. Szinkrón szempontból a kapcsolódó domináns gyengítő pa- előtag megőrzi az alapszó gyenge tövét, vagy meggyengíti azt. Tehát mindegy, hogy e altípus származékai gyenge vagy erős tőből képződnek: az előtag kapcsolódásával gyenge tövűvé válnak, és a 3. b paradigmában hangsúlyosak. 13 A melléknevek hangsúlyozása összefügg a szóalkotással, valamint az előtagok és a végződések akcentuális tulajdonságaival. A melléknévi előtagok nagy része meggyengíti vagy megőrzi az alapszó gyenge tövét (Stundžia 1995: 97). 14 Az ilyen hangsúlyozású származékokat az LKŽe az észak-szamogit (44%), a dél-szamogit (31%), a nyugat-szamogit (2%), a nyugat-aukštait (2%) és a kelet-aukštait nyelvjárásokban (1%) jegyezte fel. Straipsniai / Articles 197 A U R E L I J A T A M U L I O N I E N Ė 3. KÖVETKEZTETÉSEK A po- prefixum akcentuálisan erős: minden származék a prefixumon hangsúlyos, és szinte mindig az állandó hangsúlyozású paradigmát követi, a LKŽe azonban kevés olyan származékcsoportot is rögzít, amelynek hangsúlyozása a 3ᵃ ragozási osztály szerint történik. A pa- prefixum erőssége változó. E prefixum hozzákapcsolódásakor a származékok valamivel nagyobb részében a hangsúly helyét a prefixum vagy a végződés veszi át (56%); a származékok kisebb részében megmarad a tövek hangsúlyának helye (44%-uknál figyelhető meg) (lásd az 1. és 2. táblázatot). ¹ TÁBLÁZAT. Az egy tulajdonság meghatározatlan mértékét jelölő po-, pa- prefixumok származékainak hangsúlyozása a LKŽe-ben Típus | A tő hangsúlyozását veszi át | A képzőaffixus (prefixum, végződés) veszi át a hangsúlyt | Hangsúlyozási osztályok | Hangsúlyozási osztályok | 1 | 2 | 3 | 4 | 1 | 2 | 3 | 4 | PO- (214 szó) | – | – | – | – | 95% | – | 5% | – | PA- (316 szó) | 16% | 3% | 11% | 14% | 10% | – | 46% | – ² TÁBLÁZAT. Az egy tulajdonság meghatározatlan mértékét jelölő po-, pa- prefixumok származékainak töveiben a hangsúlyozás a LKŽe-ben Típus | Hangsúlyozási osztályok | 1 | 2 | 3 | 4 | PO- (214 szó) | 24% | 4% | 29% | 43% | PA- (316 szó) | 17% | 3% | 27% | 53% A po- prefixum származékainak hangsúlyozása két hangsúlyozási mintát követ. Közülük az elsődleges a hangsúly állandó helye, az 1. hangsúlyozási osztály. A pa- prefixum származékainak hangsúlyozása változatosabb. Három hangsúlyozási mintát követnek. Az első hangsúlyozási minta szerint hangsúlyozott származékok átveszik a tő hangsúlyának helyét. A második hangsúlyozási minta a prefixumon jelentkező változó hangsúlyozással függ össze; a harmadik hangsúlyozási minta a végződésen jelentkező hangsúlyozással kapcsolatos. 198 A c t a L i n g u i s t i c a L i t h u a n i c a L X I X Neapibrėžtą ypatybės kiekį žymintys būdvardžiai: priešdėlių po- ir pa- vedinių kirčiavimas IRODALOM ÉS FORRÁSOK A mai litván nyelv szótára, főszerk. Stasys Keinys. Harmadik elektronikus változat az interneten, 2011. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. DLKG – A mai litván nyelv nyelvtana. Második, javított kiadás. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1996. DvŽ – A Dieveniškės-i nyelvjárás szótára 1, N–Ž. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2010. Laigonaitė Adelė 2002: Lietuvių kalbos akcentologija. Antrasis pataisytas leidimas. Vilnius: Gimtasis žodis. LKA I – A litván nyelv atlasza 1: Lexika, felelős szerk. Kazys Morkūnas. Vilnius: Mokslas, 1977. LKŽ I–XX – A litván nyelv szótára 1–2, 2. kiadás. Vilnius: Mintis, 1968–1969; 3–6, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1956–1962; 7–9, Vilnius: Mintis, 1966–1973; 10–15, Vilnius: Mokslas, 1976–1991; 16–17, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1995–1996; 18–19, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet, 1997–1999; 20, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet Kiadója, 2002. LKŽe – A litván nyelv szótára, főszerk. G. Naktinienė. Az elektronikus változat első kiadása. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2005. Elérhető az interneten: www.lkz.lt. LKŽK – A litván nyelv szótárának cédulagyűjteménye. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Mikulėnienė Danguolė 1994: Linksniuojamųjų priešdėlio *pā- vedinių kirčiavimas. – Lietuvių kalbotyros klausimai 34, 118–129. Mikulėnienė Danguolė 2005: Cirkumfleksinė metatonija lietuvių kalbos vardažodiniuose daiktavardžiuose ir jos kilmė. Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. Mikulėnienė Danguolė, Pakerys Antanas, Stundžia Bonifacas: 2007: Bendrinės lietuvių kalbos kirčiavimo žinynas. Vilnius: Vilniaus pedagoginio universiteto leidykla. Pakerys Antanas 1994: Akcentologija 1. Kaunas: Šviesa. Stundžia Bonifacas 1995: Lietuvių bendrinės kalbos kirčiavimo sistema. Vilnius: Petro ofsetas. Stundžia Bonifacas 2009: Bendrinės lietuvių kalbos akcentologija. Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Tamulionienė Aurelia 2013: Neapibrėžtą ypatybės kiekį žymintys būdvardžiai: priešdėlio po- vedinių daryba. – Acta Linguistica Lithuanica 68, 126–145. Straipsniai / Articles 199 AURELIJA TAMULIONIENĖ A sajátosság meghatározatlan mértékét jelölő melléknevek: a po- és pa- előtaggal képzett származékok hangsúlyozása ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmány a sajátosság meghatározatlan mértékét jelölő melléknevek, azaz a po- és pa- előtaggal képzett származékok és alapszavaik hangsúlyozását tárgyalja. A kutatás tárgyát azok a sajátosság meghatározatlan mértékét jelölő melléknevek képezik, amelyek szerepelnek a a Litván nyelv szótára című tudományos elektronikus szótárban. A tanulmány egyes fejezetei az egyes képzéstípusokkal (a po- és pa- előtaggal) képzett származékok és alapszavaik hangsúlyozásával foglalkoznak. Az anyag elemzése feltárta, hogy a po- előtaggal képzett származékok csaknem mindegyike az előtagon hangsúlyos, és szinte mindig állandó hangsúlyozási paradigmát követ, ám a Litván nyelv szótára a 3a hangsúlyozási paradigma szerint hangsúlyos származékok szórványos változatcsoportjait is rögzíti. A pa- előtag ereje változó. A tanulmányban elemzett, ezzel az előtaggal képzett származékok többnyire az előtagon vagy a végződésen hangsúlyosak; az alapszavak hangsúlyának átvételére irányuló tendencia ritkább. Beérkezett: 2013. augusztus 7. AURELIJA TAMULIONIENĖ Litván Nyelvi Intézet Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius, Lietuva [email protected] 200 Acta Linguistica Lithuanica LXIX