TS-LKD partijos 2008 metų rinkimų kampanijos į Seimą kognityvinė analizė: konceptualioji „kelionės“ metafora

JURGA CIBULSKIENĖ Litvániai Edukológiai Egyetem Kutatási területek: kognitív szemantika, konceptuális metafora, politikai diskurzus. ROMA JAGMINAITĖ Állami Tudományos Kutatóintézet, Természetkutatási Központ Kutatási területek: kognitív nyelvészet, a konceptuális metafora elmélete. A TS-LKD párt 2008-as parlamenti választási kampányának kognitív elemzése: a UTAZÁS konceptuális metaforája A Haza Uniója – Litván Kereszténydemokraták 2008-as litván parlamenti választási kampányának kognitív elemzése: a UTAZÁS konceptuális metaforája Ö S S Z E F O G L A L Á S A tanulmány a TS-LKD párt 2008-as parlamenti választási kampányában megjelenő UTAZÁS fogalmi metaforáját elemzi Jonathan Charteris-Black kritikai metaforaelemzési módszerével, amely egyesíti a fogalmi metafora elméletét és a kritikai diskurzuselemzést. A kognitív elemzés feltárta, hogy a konzervatívok a 2008-as választásokat utazásként fogják fel; pontosabban az állam fejlődését (az állam előrehaladását és/vagy visszafejlődését) utazásként metaforizálják. Az elemzés szerint a konzervatívok a 2008-as választásokat úgy konceptualizálják, mint egy utat, pontosabban az állam fejlődése (az állam előrehaladása és/vagy visszafejlődése) az út— F O N T O S S Z A V A K: az UTAZÁS fogalmi metaforája, a metaforák változása, a litván konzervatívok választási diskurzusa. K U L C S S Z A V A K: az UTAZÁS fogalmi metaforája, a metaforák változása, a litván konzervatívok választási diskurzusa. Straipsniai / Articles 25 JURGA CIBULSKIENĖ, ROMA JAGMINAITĖ útjaként. A TS-LKD politikai diskurzusában rendkívül gyakran hangsúlyozzák az utat, amely az ÁLLAM FEJLŐDÉSE UTAZÁS fogalmi metafora egyik fő fogalma, amikor az állam fejlődéséről utazásként beszélnek; emellett a konzervatívok diskurzusában alkalmazható az ÚT képi sémája, amely előre irányuló mozgást implikál, és fogalmilag megfelel a politikai célok elérésének módjainak. A kutatás kimutatta, hogy a konzervatív párt 2008-as választási diskurzusában az UTAZÁS metaforája az egyik uralkodó és leginkább kibontott fogalmi metafora, mivel a vizsgált diskurzus bővelkedik az utazást mint forrástartományt megjelenítő metaforikus kifejezésekben, amelyek fogalmilag megfeleltethetők az állam fejlődésének mint céltartománynak. ÖSSZEFOGLALÓ A cikk a Homeland Union – Lithuanian Christian Democrats Party (TS-LKD) 2008-as litván parlamenti választási kampányában megjelenő UTAZÁS fogalmi metaforáját elemzi Jonathan Charteris-Black kritikai metaforaelemzési módszere alapján, amely egyesíti a fogalmi metafora elméletét és a kritikai diskurzuselemzést. A kognitív elemzés feltárta, hogy a konzervatívok a 2008-as választásokat utazásként konceptualizálják; pontosabban az ország fejlődését (az ország előrehaladását és/vagy visszafejlődését) utazásként metaforizálják. Politikai diskurzusában a TS-LKD gyakran hangsúlyozza az utat, amely AZ ORSZÁG FEJLŐDÉSE UTAZÁS fogalmi metafora egyik fő fogalma, amikor az ország fejlődéséről utazásként beszélnek; a konzervatívok diskurzusa továbbá az ÚT képi sémájához folyamodik, amely az előre irányuló mozgást implikálja, és fogalmilag megfelel a politikai célok elérésének módjainak. A kutatás kimutatta, hogy a konzervatív párt 2008-as választási diskurzusában az UTAZÁS metaforája az egyik domináns és leginkább feltárt fogalmi metafora, mivel a vizsgált diskurzus bővelkedik az utazást mint forrástartományt megjelenítő metaforikus kifejezésekben, amelyek fogalmilag párhuzamba állíthatók az országnak mint céltartománynak a fejlődésével. 1. BEVEZETÉS Több mint három évtizeddel ezelőtt George Lakoff és Mark Johnson Metaforák, amelyekben élünk (Lakoff, Johnson 1980) című könyve valódi forradalmat indított el a nyelvészetben, és jelentős fordulatot jelzett a kognitív nyelvészet fejlődésében. Ma klasszikussá vált tanulmányként tartják számon, amely további kvalitatív, sőt kvantitatív metaforakutatásra ösztönözte a tudósokat. G. Lakoff és M. Johnson szerint a metaforák nem csupán a költői képzelet vagy a retorika kifejezőeszközei, hanem a mindennapi emberi nyelvben is elterjedtek. Sőt, a metaforák nemcsak magában a nyelvben, hanem az emberi gondolkodásban és cselekvésben is jelen vannak. Az emberi gondolkodást és viselkedést meghatározó hétköznapi fogalmi rendszer természeténél fogva metaforikus. A metaforák azért léteznek a nyelvben, mert az emberi gondolkodási folya— 26 Acta Linguistica Lithuanica LXX TS-LKD partijos 2008 metų rinkimų kampanijos į Seimą kognityvinė analizė: konceptualioji kelionės metafora …ok metaforikusak, más szóval a fogalmi rendszer metaforikusan strukturált, a metaforákat pedig metaforikus fogalmakként értelmezzük. A metaforakutatás már régen túllépett a tiszta nyelvészet határain, és interdiszciplinárissá vált. Az elmúlt évtizedben egyre nagyobb figyelem irányult a metafora „viselkedésére” és az abból fakadó következményekre a különböző diskurzusokban: az akadémiai (Cameron 2003; Littlemore, Low 2006), a gazdasági (Charteris-Black, Ennis 2001; Charteris-Black, Musolff 2003; Skorczynska, Deignan 2006; Urbonaitė, Šeškauskienė 2007), a politikai (Lassan 1995, 2011; Charteris-Black 2004, 2005; Musolff 2004; Chilton 2004; Cibulskienė 2012), a vallási (Shokr 2006; Jäkel 2002), az irodalmi (Semino, Short 2004; Dorst 2011), a sporttal kapcsolatos (Simó 2009; Shields, Bredemeier 2011) stb. diskurzusokban. Ráadásul a multimodális metaforák kutatása, amely nemcsak a metafora nyelvi megnyilvánulásait elemzi, egyre nagyobb lendületet kap. A gesztusokkal kifejezett metaforát Alan Cienki (2008) és Cornelia Müller (2008) munkái széles körben vizsgálják, a karikatúrákban (Bounegru, Forceville 2011; Swain 2012), filmekben (Rohdin 2008; Eggertsson, Forceville 2009), reklámokban (Forceville 2007), festészetben és zenében (Zbikowski 2009) megjelenő vizuális és hangzó metafora pedig egyre több kutató figyelmét kelti fel. Az említett kutatások azt mutatják, hogy a metafora természeténél fogva fogalmi jelenség, vagyis az ember nemcsak a költői vagy irodalmi diskurzusban használ metaforákat, ahogyan azt hagyományosan gondolták, hanem a mindennapi tevékenység során is, különösebb akarati erőfeszítés nélkül: az ember metaforákban gondolkodik és azok szerint él. Ezért e kutatás tárgya tágabb értelemben a politikai diskurzusban megjelenő metafora, pontosabban pedig a Haza Szövetsége–Litván Kereszténydemokraták Pártja (TS-LKD) 2008-as választási kampányának diskurzusa. A tanulmány azt vizsgálja, hogyan bontakozik ki az elemzett diskurzusban a párt egyik meghatározó fogalmi metaforája, azaz az UTAZÁS metafora, és miként határozzák meg azt az ország ökopolitikai és társadalmi tényezői. 2. KELIONĖS METAFORA POLITINIAME DISKURSE A metafora kognitív megközelítése feltárja, hogy mind a metaforikus nyelv, mind a metaforikus gondolkodás az emberi test (szenzomotoros) tapasztalatához kapcsolódik. G. Lakoff és M. Johnson (2008) amellett érvelt, hogy a megtestesült fogalmak (an. embodied concepts) rendszeresen kiterjeszthetők elvontabb fogalmakra, és bizonyos jelentéssel, illetve struktúrával rendelkezhetnek. Ezt jelentéskonstrukciós folyamatoknak nevezték (an. conceptual projection), amelyek szorosan kapcsolódnak a fogalmi metaforához. M. Johnson (1987) szerint a megtestesült megismerés képek elmében történő kialakításaként nyilvánul meg (an. image schemas). Ezek elemi képsémák: KIINDULÓPONT–PÁLYA–CÉL Straipsniai / Articles 27 JURGA CIBULSKIENĖ, ROMA JAGMINAITĖ TS-LKD partijos 2008 metų rinkimų kampanijos į Seimą kognityvinė analizė: konceptualioji kelionės metafora …ított haladást és az utazó mozgását egy elképzelt úti cél felé vezető meghatározott pályán. Éppen ez az irányultság fontos azoknak a politikusoknak, akik úgy akarják bemutatni magukat, mint akiknek van politikai céljuk, és tudják, hogyan érhetik el azt. A politikai diskurzusban a metaforákat a politikai célok elérésének retorikai és ideológiai eszközeként értelmezik. J. Charteris-Black (2005) brit és amerikai politikai vezetők fogalmi metaforáit és azok más retorikai stratégiákkal együtt járó következményeit elemezte. Kutatása azt mutatja, hogy az olyan politikusok, mint Martin Luther King, Winston Churchill, Bill Clinton, Tony Blair és Margaret Thatcher, politikai beszédeiket rendkívül gyakran az UTAZÁS metaforáján keresztül szerkesztik és építik fel, s különféle mítoszokat alkotnak. Ez a metafora tehát a politikai diskurzus egyik legjellemzőbb fogalmi metaforája. Andreas Musolff szintén hangsúlyozza az UTAZÁS metafora jelentőségét a politikai diskurzusban. Állítása szerint ez „az egyik alapvető fogalmi metaforarendszer, amelyben élünk” (2004: 43). A. Musolff nagyszabású, analóg érvelést vizsgáló kutatása azt elemezte, hogyan fogalmazta meg metaforikusan az Európai Uniót Nagy-Britannia és Németország az 1990-es években; eredményei szerint a két ország eltérően dolgozza ki az ÚT–MOZGÁS–SEBESSÉG elemet, amely az UTAZÁS metafora forgatókönyvének része. Németország GYORSAN HALADÓ UTAZÓKÉNT, Nagy-Britannia pedig LASSAN HALADÓ UTAZÓKÉNT konceptualizálja magát. Ez az Európai Unióhoz való eltérő viszonyukat – Nagy-Britannia óvatos, Németország meglehetősen lelkes hozzáállását –, valamint az integráció mértékét és sebességét mutatja. 3. A KUTATÁS CÉLJA, ADATAI ÉS MÓDSZEREI A tanulmányban ismertetett kutatás célja annak feltárása, hogyan épül fel a TS-LKD párt választási kampányának diskurzusa a fogalmi UTAZÁS metafora segítségével, a politikai hatalom megszerzése – vagyis az állam törvényhozó testületébe, a Seimasba való beválasztás – érdekében. Ez határozta meg az adatmintát és az adatgyűjtés időszakát. Az elemzett TS-LKD választási kampánydiskurzus a Seimas-választások kampánybeszédeit és választási programjait foglalja magában, amelyeket a párt internetes honlapján (http://www.tsajunga.lt) és a Központi Választási Bizottság internetes oldalán (http://www.vrk.lt) tettek közzé 2008 szeptemberében és októberében, a hivatalos választási kampány időszakában. A beszédeket véletlenszerűen választották ki, szerzőiket pedig a konzervatív párton belüli vezető szerepük alapján választották meg. A szerzőséget Andrius Kubiliusnak, Irena Degutienének és Rasa Juknevičienének tulajdonítják. Ezekből a beszédekből 865 115 nyomdai karakterből álló korpusz készült. A kutatást J. Charteris-Black által javasolt kritikai metaforaelemzési módszerrel végezték, amely egyesíti a fogalmi metafora elméletét és a kritikai diskurzuselemzést. A módszer lényege a nyelvben megjelenő szándékok és ideológia felismerése. Megkülönböztetünk Straipsniai / Articles 29 JURGA CIBULSKIENĖ, ROMA JAGMINAITĖ az elemzés három szakasza: 1) a metaforák azonosítása, 2) a metaforák értelmezése, 3) a metaforák magyarázata. Az első szakaszban a metaforikus megnyilatkozások azonosítása volt a cél, amelyek az utazás szemantikai mezőjéhez tartoznak, vagyis hiperonimikusan kapcsolódnak egymáshoz. A metaforikus megnyilatkozások azonosítására a MIPVU1 módszert alkalmaztuk, amelynek lényege a következő: 1) a szöveg figyelmes olvasása és megértése; 2) a mondat lexikai egységekre bontása; 3) az egyes lexikai egységek elemzése alapjelentésük (szótári jelentésük) és kontextuális jelentésük megállapításával; 4) az alapjelentés és a kontextuális jelentés összevetése. Ha egy szó kontextuális jelentése eltér a szó alapjelentésétől, akkor az adott lexikai egységet metaforikusnak tekintjük. Az azonosított metaforikus megnyilatkozások a nyelvi szinthez tartoznak, amely a metaforák értelmezésének második szakaszában a gondolkodás szintjére lép át – a metaforikus megnyilatkozásokat a KELÉS konceptuális metaforához kapcsoljuk, és a KELÉS metafora forgatókönyvének segítségével próbáljuk értelmezni őket. Ez a forgatókönyv az extralingvisztikai ismereteink összessége, amely olyan konceptuális elemeket foglal magában, mint a utazó, az utazás célja, az irányított mozgás, az utazás akadályai, az út jellemzői stb. Az elemzés harmadik szakasza – a metaforák magyarázata – retorikai meggyőzésre irányul, vagyis annak megmagyarázására teszünk kísérletet, miként jelenítik meg a metaforák a politikai eszméket és meggyőződéseket, illetve hogyan próbálják befolyásolni a címzett választót, hogy egy adott politikai erőre szavazzon. A KELÉS konceptuális metaforájának a TS-LKD választási kampány diskurzusában való kibontakozását vizsgáló kutatás egy tágabb kutatás része, amely más konceptuális metaforákat is magában foglal. A metaforikus megnyilatkozások száma azt mutatja, hogy a KELÉS konceptuális metafora a HÁBORÚ és az ÉPÜLET metaforáival együtt a legfontosabb metaforák közé tartozik, amelyekkel a TS-LKD párt felépíti választási kampányának diskurzusát. 4. KONCEPTUÁLIS METAFORÁK AZ ÁLLAM FEJLŐDÉSE UTAZÁS ELEMZÉS A KELÉS konceptuális metafora a politikusok beszédeiben rendszerint olyan, előre meghatározott politikai célokhoz kapcsolódik, amelyek egyértelműen a jövő perspektíváját idézik. Az utazás képe a tervezett haladáshoz és egy tudatos cselekvőhöz is kapcsolódik, aki az elképzelt célja felé a kijelölt úton halad. A KELÉS metafora a politikusokat az általuk képviselt politikával együtt utazásvezetőként ábrázolhatja, és rendszeresen alkalmazható a politikai vezetés pozitív, illetve a vezetés hiányának negatív értékelésére. A politikusok a metaforákat a retorika fegyvereként használják, hogy 1 Metaphor Identification Procedure Vrije University (Steen et. al. 2010). Šis metodas yra praplėstas ir patobulintas anksčiau pasiūlyto Pragglejaz (2007) metodo variantas. 30 Acta Linguistica Lithuanica LXX TS-LKD partijos 2008 metų rinkimų kampanijos į Seimą kognityvinė analizė: konceptualioji kelionės metafora …tikai célokból, például saját politikai ideológiájuk népszerűsítésére vagy mások politikai nézeteinek ellenzésére. Pasak Elenos Semino (2008), remiantis PRADINIO TAŠKO–TRAJEKTORIJOS–TIKSLO vaizdo schema politiniai tikslai metaforiškai konceptualizuojami kaip kelionės tikslai, būdai tikslams pasiekti kaip judėjimas į priekį, sunkumai kaip kelyje pasitaikančios kliūtys ir sėkmė arba nesėkmė kaip kelionės tikslo pasiekimas arba nepasiekimas. Anot Paulo Chiltono (2004), ši vaizdo schema gali būti siejama su sudėtingesne KELIONĖS sritimi, apimančia specifines kultūrines žinias apie keliautojus, transporto priemones, keliavimo būdus, kelionėje pasitaikančias kliūtis ir t. t. 4.1. Az út iránya – politikai meggyőződések, jövőkép, az utazás célja pedig politikai cél A konzervatívok az állam fejlődését utazásként konceptualizálják: UTAZÁS (forrástartomány) → AZ ÁLLAM FEJLŐDÉSE (céltartomány), vagyis az állam mintegy utasként halad a fejlődés útján, útközben különféle akadályokba ütközik, megpróbálja leküzdeni őket, és célokat igyekszik elérni az utazás során. Az út iránya szorosan összefügg az utazás céljával, mivel az irányított mozgás valamely cél elérésére irányul. A konzervatívok politikai diskurzusában az utazás célja fogalmilag az állam törekvésének felel meg (az utazás célja → az állam törekvése), ez utóbbi azonban elvontabb, és tágabb összefüggésekre irányul. Ahogy Charteris-Black (2005: 45) állítja, a társadalmi célokat nagyon gyakran az utazás céljaiként értelmezik. Az állam gazdasági és társadalmi változásokra, a siker felé vezető áttörésre, a gazdasági és pénzügyi válság sikeres leküzdésére törekszik; emellett más államok NATO-tagsági törekvéseit is támogatja, például: (1) Litvániának világos jövőképre és jelentős prioritásokra van szüksége – ezeket a TS-LKD programja tárgyalja. Változásokra és az azok eléréséhez szükséges bátorságra, valamint az állami intézmények elharapózó bürokráciájának és tétlenségének leküzdéséhez szükséges akaraterőre van szükség. (2) Litvániának határozottan támogatnia kell a demokratikus fejlődés útját választó államokat, amelyek a transzatlanti Szövetséghez való csatlakozásra törekednek. Azt, hogy a konzervatívok az állam fejlődésére és törekvéseire utazásként, illetve annak céljaiként gondolnak, választási beszédeik olyan metaforikus megfogalmazásai mutatják, amelyek az úttal és az iránnyal kapcsolatosak: utat nyitni a siker felé vezető áttörésnek, támogatni a demokratikus fejlődés útját. Ahhoz, hogy elérjék az utazás céljait, vagyis megvalósítsák pártjuk politikai törekvéseit, a TS-LKD kijelenti, hogy rendelkezik tervvel (utazási terv → politikai program), mintegy egyfajta útitervvel, amely segítene elérni az állam fejlődése mint utazás egyik célját – leküzdeni a gazdasági válságot, amely az állam fejlődési útján felmerülő akadályok egyikeként jelenik meg (úton lévő akadályok → gazdasági kihívások). Straipsniai / Articles 31 JURGA CIBULSKIENĖ, ROMA JAGMINAITĖ A konzervatívok diskurzusában gyakran hangsúlyozzák a reformok útját, amely az állam bizonyos átalakításaihoz kapcsolódik (az út, amelyen haladnak → reformpolitika); ezt az utat racionálisként írják le, és a fokozatos előrehaladással – az evolúcióval – hozzák összefüggésbe, például: (3) Úgy véljük, hogy az államirányítás ilyen alapvető reformja a fokozatos, evolúciós reform útján valósítható meg. (4) Mi egy racionálisabb megoldás mellett állunk ki: az ésszerű reformok útján haladni. A konzervatívok ugyanakkor megjegyzik, hogy a reformok útja nem mindig lehet helyes: az országban kialakult politikai helyzetet bírálva a TS-LKD párt a hibás reformok útjáról beszél, ezt az ellenzéki erőkhöz rendelve, például (5) Most a hibás reformok útján még tovább akarnak menni. A TS-LKD politikai diskurzusában más, a fejlődéssel, a demokráciával, a jövővel, az alapelvekkel, az államépítéssel, az innovációval stb. összefüggő pozitív utakat is hangsúlyoznak és javasolnak. A választási beszédekben megnevezett, az állam fejlődéséhez és tökéletesedéséhez vezető utak mindegyike az előrehaladásra épül, például: (6) Az általunk javasolt út a közigazgatás alapelveinek bevezetéséhez vezető út. Ezen az úton már három évtizede Új-Zéland, Ausztrália, Nagy-Britannia, Kanada és az USA halad a legkövetkezetesebben. (7) Litvánia határozottan támogatni fogja azon államok integrációs törekvéseit, amelyek a demokratikus fejlődés útját választották, és a NATO-val való partnerségre vagy a transzatlanti Szövetséghez való csatlakozásra törekszenek, valamint átadja nekik saját tapasztalatait. A bemutatott politikai beszédpéldákra alkalmazható az ÚT képi sémája, amelyben az előrehaladás az egyik legfontosabb összetevő; az előrehaladás pedig fogalmilag azoknak a módszereknek felel meg, amelyekkel az állam fejlődéséhez kapcsolódó célok elérhetők. Hangsúlyozandó, hogy a konzervatívok az utat nemcsak az előrehaladással kapcsolják össze, hanem hibás és téves utakat, illetve zsákutcákat is megneveznek, amelyek mély válsághoz, hanyatláshoz, populizmushoz, bűnözéshez vagy szegénységhez vezetnek, például: (8) Most már csak azt mondhatjuk: sajnos… Litvánia nagyon messzire jutott a mély válság útján. (9) A legfontosabb értékek felismerése, amelyek alapján többé nem tévedünk rossz útra. (10) [...] gyakorlatilag megfosztják az emberi jogától, hogy a jövőben elkerülje a bűnözés vagy a szegénység útját. A konzervatívok által használt tévútra utaló fogalom hatásosan közvetíti az ország társadalmi, gazdasági és politikai problémáinak súlyosságát: mintha arra figyelmeztetne, hogy ne térjünk helytelen, téves utakra, és megmutatja, mi vár azokra, akik ezeket választják. A konzervatívok politikai diskurzusában az út iránya az ország fejlődési tendenciájaként konceptualizálódik, amelyet irányt jelölő elöljárószavakkal alkotott igei és főnévi szerkezetek fejeznek ki: -ból/-ből – -ba/-be, előre – hátra, -tól/-től, -hoz/-hez/-höz, -ba/-be. 32 Acta Linguistica Lithuanica LXX TS-LKD partijos 2008 metų rinkimų kampanijos į Seimą kognityvinė analizė: konceptualioji kelionės metafora Az -ból/-ből – -ba/-be és a -ba/-be elöljárószókkal alkotott igei és főnévi szerkezetek – például: felkapaszkodni valamire, átmenni [...] valamiből valamibe, határozott fordulat valamibe, belépni valamibe – a konzervatívok politikai diskurzusában pozitív irányt jelölnek; más szóval az állam fejlődési iránya vagy tendenciája, amelyet a -ból/-ből – -ba/-be és a -ba/-be jelöl, magasabb szint, az ország tökéletesedése és fejlődése felé mutat, például: (11) A litván egyetemek európai szintre emelkedhetnek. (12) Lehetőséget teremteni arra, hogy a felkészült intézmények önként áttérjenek az adminisztratív rendszerről a menedzsmentalapú irányítási rendszerre. (13) Litvániának a világ legfejlettebb országaival együtt kellene belépnie az energia új korszakába [...] Ezt az irányvonalat programunk Energetikai fejezete tartalmazza. A -ból/-ből – -ba/-be és a -ba/-be elöljárószókkal alkotott igei szerkezetek azonban a konzervatívok politikai diskurzusában nem mindig jelölnek pozitív irányt; egyes esetekben az említett elöljárószavak negatív irányra utalnak, vagyis az ország fejlődésének bírálandó tendenciájára (14), illetve ismeretlen irányra (15): (14) [...] egyes politikusok nyílt törekvése, hogy az ország irányát nyugatbarátról oroszbarátra változtassák, még inkább aggodalomra ad okot. (15) [...] a káosz, a célok hiánya és az egységes irányítási rendszer hiánya sehová sem vezet. Az előre – hátra, -tól/-től és a -hoz/-hez/-höz elöljárószavakkal alkotott igei szerkezetek a konzervatívok politikai diskurzusában szintén az ország fejlődésének negatív tendenciáját jelölik, például: (16) Az állam kábítószer-ellenőrzési politikája az elmúlt négy évben, miután létrehozták a kormány mellett működő Kábítószer-ellenőrzési Főosztályt, nem előre, hanem hátrafelé haladt. (17) Ismét felhívom a figyelmet arra, hogy Litvánia minden évben egyre távolabb kerül vállalásaitól. (18) [...] nagy a valószínűsége annak, hogy Oroszország közeledik egy mély gazdasági válsághoz. A politikai diskurzusban az utazás iránya, amely fogalmilag megfelel az ország fejlődési tendenciájának, közvetlenül van megnevezve, vagyis a irány fogalmát és szinonimáit használják: irányvonal, meder (mint megfelelő cselekvési mód), például: (19) A konkrét intézkedésekről szóló döntés a következő években feltárja, milyen irányban halad a litván gazdaság. (20) Az első lépést ebbe az irányba már megneveztük – a tanárokba fogunk befektetni, a tanári hivatást presztízsszakmává téve. (21) [...] az elméleti stratégiák és a végrehajtó hatalom gyakorlati élete [...] nagyon gyakran egészen más mederben halad. Az irány fogalmának közvetlen megnevezése, valamint a mozgást jelölő igék és főnevek – halad, első lépés, áttörés, megy – arra utalnak, hogy a konzervatívok az ország fejlődési tendenciáiról az utazás irányaiként gondolkodnak és beszélnek. Az útjelző táblákat, Straipsniai / Articles 33 JURGA CIBULSKIENĖ, ROMA JAGMINAITĖ amelyek a konzervatívok politikai diskurzusában fogalmilag a politikai irányelveknek felelnek meg, részben az utazás irányaival lehet összekapcsolni, amelyek fogalmilag az ország fejlődési tendenciáinak felelnek meg, mivel mindkét esetben irányt jelölnek. Ezenkívül a konzervatívok diskurzusában átvitt értelemben használt irányelvek útjelzőket vagy nyilakat jelentenek, amelyek a fogalmi UTAZÁS vagy ÚT metaforához köthetők, például: (22) A vidék többfunkciós jellege, a tevékenységek sokfélesége, a regionális sajátosságok feltárása, valamint a vidéki közösségi élet ösztönzése – ezek azok az irányelvek, amelyek felé az új uniós vidékpolitika terel bennünket. 4.2. Az utazó – Litvánia Az úton lévő alany, aki utazóként vagy útitársként fogható fel, Litvánia és a többi balti, illetve kelet-európai ország. A konzervatívok diskurzusában ezek az államok fogalmilag olyan utasoknak felelnek meg, akik nehézségekkel és akadályokkal szembesülnek, és megpróbálják leküzdeni azokat, például: (23) A TS-LKD-re szavazva [...] egy lendületes, nem pedig egy helyben toporgó Litvánia mellett foglalnak állást. (24) Most már csak azt mondhatjuk: sajnos... Litvánia nagyon messzire jutott a mély válság felé vezető úton. (25) [...] Lengyelország, Észtország és Lettország honvédelmi kiadásaik tekintetében messze megelőztek bennünket. Az úton lévő alanyok, vagyis az országok úton való mozgását különféleképpen nevezik meg: a konzervatívok Litvániát stagnáló, passzív, mély válságban lévő, legközelebbi szomszédai – a lettek, az észtek és a lengyelek – által lehagyott országnak látják. E retorikát alkalmazva a konzervatívok megpróbálják befolyásolni a választókat, érzelmeikre hatni, ugyanakkor arra buzdítják őket, hogy rájuk szavazzanak, azt állítva, hogy a TS-LKD pártot választva a választók egy lendületes, aktív, nem pedig passzív, „egy helyben toporgó Litvánia” mellett foglalnak állást. A konzervatívok nyelvi eszközökkel meggyőzően hatnak a címzettre: a ha szavaznak, mellette foglalnak állást szerkezet az összetartozás és a szolidaritás érzését közvetíti; a potenciális választókat megpróbálják arra ösztönözni, hogy az ország fejlődésének kezdeményezőivé váljanak, a metaforikus lendületes, nem pedig egy helyben toporgó Litvánia kifejezéssel pedig a választók személyes ambícióit és reményeit kívánják felébreszteni. 4.3. Az utazás – politikai cselekvések és döntések Az utazók az utazás, pontosabban az úton különféle cselekvéseket végeznek: megállnak, megelőznek másokat, akadályokba ütköznek, eltévednek, visszatérnek az útra stb. Az állam fejlődésének útján végzett cselekvések köre meglehetősen széles; például az előrehaladást metaforikus kifejezések jelölik: messze megelőzni, messzire jutni, elvezetni valamihez, valamihez vezetni, követni, utat nyitni; a statikus állapotot pedig metaforikus kifejezések jelölik: egy helyben toporogni, nem mozdulni el a helyéről, kimozdítani a „holtpontból”, a fedélzeten kívül hagyni, például: 34 Acta Linguistica Lithuanica LXX TS-LKD partijos 2008 metų rinkimų kampanijos į Seimą kognityvinė analizė: konceptualioji kelionės metafora (26) Az emberek többsége csalódott G. Kirkilas kormányának intézkedéseiben, amelyek Litvániát az államirányítás gyakorlatilag minden területén uralkodó általános káoszhoz vezették. (27) Határozottan el kell utasítanunk a jelenlegi hatalmi struktúrák reménytelen egy helyben toporgását a komplex közlekedési-logisztikai központok létrehozásának ügyében, amely 2002 óta [...] egészen mostanáig nem tette lehetővé, hogy akár egy lépést is előrelépjünk e litván közlekedési ágazat számára fontos projektek gyakorlati megvalósításának megkezdésében. Az úton végzett, az állam fejlődéseként konceptualizált cselekvések három csoportba sorolhatók: aktív cselekvések, passzív cselekvések és kihívásokkal kapcsolatos cselekvések. Hangsúlyozandó, hogy a látszólag aktív, előrehaladással összefüggő cselekvések a konzervatívok választási beszédeiben nem mindig jelentenek pozitívumot; például az alábbi kijelentés: (28) Litvánia nagyon messzire jutott a mély válság útján negatív jelenség – a gazdasági válság – felé irányuló „haladást” implikál. Az előrevezetés sem mindig jelent pozitív cselekvést; például a (26)-os példa metaforikus kifejezése, a Litvániát az államirányítás gyakorlatilag minden területén uralkodó általános káoszhoz vezették, negatív irányú előrehaladásra utal, vagyis negatív társadalmi jelenségekhez vezető mozgásra. 4.4. Az úton lévő akadályok – az állam ökopolitikai nehézségei, amelyekkel szembesülnek Az úton lévő akadályok, amelyek a konzervatív politikai diskurzusban fogalmilag a gazdasági és társadalmi kihívásoknak felelnek meg, az ÁLLAM FEJLŐDÉSE UTAZÁS metafora jelentős részét alkotják, és az ÚT képi séma egyik összetevőjét képezik. G. Lakoff (1993: 220) szerint az utazás során tapasztalt nehézségeket a mozgást akadályozó tényezőkként értelmezzük. G. Lakoff öt akadálytípust különböztet meg: útlezárás; a terepviszonyokhoz kapcsolódó akadályok; teher; ellenséges erők; energiaforrás hiánya. Az elemzett diskurzusban a következő, az úton előforduló akadályok leküzdését vagy le nem küzdését jelölő metaforikus kifejezéseket azonosítottuk: szembenézni a kihívásokkal; nem beleesni a gödörbe, ha pedig beleestünk, kimászni belőle; belesüllyedni valamibe; nem bolyongani tovább tévutakon; eltévedni valami között stb. A gazdasági és társadalmi kihívásoknak az állam fejlődési útján felmerülő akadályokként való hangsúlyozása és dominanciája a konzervatívok politikai diskurzusában azt mutatja, hogy ezek a vizsgált időszak államfejlődésének egyik legfontosabb és legaktuálisabb aspektusai; a kihívások kisebb vagy nagyobb mértékben érintik a társadalmi és szociális csoportokat, és közvetlenül kisebb vagy nagyobb hatást gyakorolnak az állam fejlődésére. Az akadályok két csoportját különíthetjük el: 1) a pozitív irányultságú vagy semleges kihívásokat, valamint 2) az állam fejlődését hátrányosan befolyásoló akadályokat. Az állam fejlődési útján felmerülő akadályokat sok esetben közvetlenül kihívásokként nevezik meg, például: Straipsniai / Articles 35 JURGA CIBULSKIENĖ, ROMA JAGMINAITĖ (29) Azonban látnunk és fel kell fognunk az összes hosszú távú kihívást is, amelyek jóval túlmutatnak egy puszta tűzszüneti megállapodáson. (30) Globalizacijos iššūkiai verčia Baltijos jūros regiono bendradarbiavimo erdvėje pasukti nuo sektorinės prie multisektorinės kooperacijos. (31) A példában azt állítják, hogy Litvániára hatalmas kihívások várnak mind belső, mind külső téren, amelyek arra késztetnek, hogy felkapjuk a fejünket és elgondolkodjunk; a másik gondolat pedig a TS-LKD pártra való szavazás rejtett politikai propagálása, amely azt ígéri, hogy legyőzi az említett kihívásokat. (31) Tehát Litvániára hatalmas kihívások várnak mind belső, mind külső téren. Jó lenne, ha legalább a választások után olyan kormányunk lenne, amely az ilyen kihívásokkal szembe tud nézni és képes megoldani őket. Az az eszme, hogy a konzervatívok képesek szembenézni a nagy kihívásokkal és legyőzni azokat, eleinte reményt kelthet, másfelől azonban a politikai ambíciók túlzott hangoztatása kétségessé teszi, hogy ezek valóban megvalósíthatók-e. Emellett az olyan melléknevek használata, mint a hatalmas, hosszú távú, valamint a globalizáció főnév használata a rejtett politikai pátoszra jellemző: közvetve azt próbálják sugallni, hogy képesek szembenézni a nagy, hosszú távú, globális kihívásokkal, miközben talán arra is utalnak, hogy az ilyen kihívások megoldása jelentős erőfeszítést, időt és szakértelmet, valamint kedvezően alakuló politikai, gazdasági és társadalmi körülményeket kíván. A konzervatívok valóban sok és sokféle akadályt látnak, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az ország fejlődését. Az olyan akadályok, mint a társadalmi és gazdasági szakadékok, a mély gazdasági gödör, az emberiség és a társadalom ellen elkövetett bűncselekmények mocsara, a zsákutca a KELIO képi sémához kapcsolhatók, amely a szenzomotoros tapasztalaton alapul; vagyis a konzervatívok metaforikusan szakadékként, gödörként, mocsárként, illetve zsákutcaként fogják fel az ország társadalmi és gazdasági problémáit, például: (32) Ha ez így folytatódik, a jövőben jelentős társadalmi és gazdasági szakadékok alakulhatnak ki. (33) Pártunk programjában választ adunk arra, hogyan kerüljük el, hogy mély gazdasági gödörbe essünk, hogyan másszunk ki belőle, ha már beleestünk, és hogyan ne maradjunk Európa lemaradottjai. (34) Paradox, hogy minél többet és hevesebben (igaz, csak szavakkal) harcolunk a rossz ellen, annál mélyebbre süllyedünk az emberiség és a társadalom ellen elkövetett bűncselekmények mocsarában. (35) A korrupció elleni küzdelem sok éven át szubjektív okok és a politikai hatalom elvtelensége miatt akadozott; a jogi tudatosság zsákutcába jutott. Emellett a szakadék, a gödör és a mocsár az utazás során előforduló akadályok, amelyek lefelé irányuló mozgást implikálnak: az ember a szakadékba zuhan, a gödörbe esik, a mocsárba süllyed. Ezek az orientációs metaforák az ország fejlődésének negatív szakaszaihoz kapcsolhatók. A mocsár nehezen járható, ingoványos helyet implikál, amelyben az ember elsüllyed, beleragad, és amelyből nehéz kimászni. A konzervatívok által alkalmazott mocsár metaforája érzékletesen közvetíti az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények veszélyét. A zsákutca metaforája a kiúttalan helyzetet jeleníti meg. A (36), (37) és (38) példában a ciklikus visszaesések és bürokratikus akadályok, az állami intézmények burjánzó bürokráciája és tétlensége, az általános káosz – ezek 36 Acta Linguistica Lithuanica LXX TS-LKD partijos 2008 metų rinkimų kampanijos į Seimą kognityvinė analizė: konceptualioji kelionės metafora az ország fejlődésének akadályai vagy kihívásai, amelyeket szintén az utazás során felmerülő akadályokként értelmeznek. A mozgást kifejező igék és az utazáshoz kapcsolódó főnevek alapján oda vezetett, az átmenetet ösztönözni, világos útra van szükség, hogyan lehet leküzdeni, megállapítható, hogy ezek az akadályok az ország fejlődési kihívásaihoz kapcsolhatók. (36) A legtöbb ember csalódott G. Kirkilas kormányának intézkedéseiben, amelyek Litvániát általános káoszba vezették gyakorlatilag az államirányítás minden területén. (37) A külföldi konkurencia az építőiparban, a ciklikus visszaesések és a bürokratikus akadályok, valamint a politikai hibák arra ösztönözhetik az építőipari vállalkozók egy részét, hogy más üzletágakba lépjenek át, ahol gyorsabb a tőke forgási sebessége. (38) Litvániának világos jövőképre és jelentős prioritásokra van szüksége – ezeket a TS-LKD programja tárgyalja. Változásokra és az azok eléréséhez szükséges bátorságra, valamint az állami intézmények burjánzó bürokráciájának és tétlenségének leküzdéséhez akaratra van szükség. 4.5. Az utazás módja – az országirányítás stratégiája A konzervatívok politikai diskurzusában az utazás módja fogalmilag az országirányítás módjának felel meg, vagyis annak kiválasztott módját, hogyan irányítsák az országot: lassan vagy gyorsan haladjanak-e az ország fejlődésének útján, versenyezzenek-e vagy következetesen haladjanak, bátran lépjenek-e a változások útjára, vagy tegyék meg az első bizonytalan lépéseket stb. A konzervatívok politikai diskurzusában az ország irányításaként értelmezett utazás különféle módjai találhatók, amelyek az utazás intenzitása szerint négy csoportba sorolhatók: A mozgás, amely az intenzitási skálán a leggyengébb, Litvánia gazdaságához, tudományához, üzleti életéhez, innovációs politikájához és kreatív iparágaihoz kapcsolódik: (39) A következő évekre vonatkozó konkrét intézkedésekről szóló döntés feltárja, milyen irányban halad a litván gazdaság. (40) [...] nincs elképzelés arról, merre kell haladnia a litván tudománynak. (41) A kreatív iparágak mozgása különösen fontos szerepet játszhat a régiók fejlesztésében és a régiók közötti különbségek csökkentésében. Mindezek a gazdasági, társadalmi és politikai jelenségek lassan, kaotikusan, fokozatosan bontakoznak ki az országban; az ország fejlődését a konzervatívok politikai diskurzusában a irány szóval és a felé elöljárószóval alkotott igék és igealakok fejezik ki – milyen irányba halad, merre kell haladnia; továbbá egy elvont főnévvel – mozgás. A lépés a mozgás konkrét megnyilvánulása, maga a lépni fogalom pedig azt jelenti, hogy járás közben előrehelyezzük a lábunkat, és gyakran társul a lépés szóval: lépést tesz. A lépés a változásokhoz, az innovációs politikához és az üzleti élethez, a pénzügyekhez, az oktatási rendszerhez, a kultúrához és az egészségügyhöz kapcsolódik, például: Straipsniai / Articles 37 JURGA CIBULSKIENĖ, ROMA JAGMINAITĖ (42) [...] Litvániában végigmenni e változások útján. (43) Már együtt indultunk el – megtettük az első lépést a reményteli változások felé. Ne álljunk meg félúton. Ha egységesek és bátrak vagyunk, minden nehézséget legyőzünk. (44) [...] Az ingatlanadó bevezetése racionális lépés lenne. A konzervatívok politikai diskurzusában meglehetősen gyakori a lépés vagy a lépések metaforája, amely valamely cselekvés vagy munka megkezdését, kezdeményezőkészséget és határozottságot implikál. A lépés vagy lépések fogalmai sorszámnevekkel, például első / legelső / elsőként megtett, valamint a sürgős, célirányos, racionális melléknevekkel együtt használatosak, és pozitív (célirányos, racionális) lendületet jelölnek az állam fejlődési útján; az első lépés / első lépések pedig különösen gyakori kollokáció mind a politikai diskurzusban, mind általában a tényleges nyelvhasználatban. A gyaloglás az utazás intenzívebb és célirányosabb módjai közé tartozik, mivel gyalogolva nagyobb távolságot lehet megtenni, és gyorsabban el lehet érni az úticélt. A gyaloglás a választásokkal, a gazdasági válsággal, a reformokkal és a demokráciával kapcsolható össze, például: (45) A TS-LKD komoly és felelősségteljes megoldásokat javasolva indul ezen a választáson. A TS-LKD-nek van terve arra, hogyan lehet kilábalni a jelenlegi válságból. (46) A demokratikus tapasztalattal rendelkező államok hosszú utat tettek meg, mire megtalálták a hatékony ellenőrzési mechanizmusokat. (47) A racionálisabb módszer mellett állunk ki – az ésszerű reformok útján való haladás mellett. A gyaloglás – amelyet a konzervatívok politikai diskurzusában az megy, menni, kijutni, megtett igékkel és igealakokkal jelölnek – az utazás leggyakrabban használt módja, amikor a választásokról van szó, amelyekre a TS-LKD párt intenzíven, célirányosan és tervszerűen indul. A konzervatívok ráadásul további eszközökkel (tervekkel, programmal, javasolt megoldásokkal) felvértezve indulnak a választáson, amelyek mintegy garantálhatják, hogy az állam irányítása célirányosabb és tervszerűbb módon haladjon. A versengés, amely az előny megszerzésével függ össze, a legintenzívebb, ugyanakkor a legkevésbé hangsúlyozott utazási mód a TS-LKD párt politikai diskurzusában, például: (48) [...] a pártok és politikusok kötelességének kell tekinteni, hogy versengjenek az ígéretek osztogatásában. (49) Akkor harmadik országokkal is versenyezni kell. A KELÉS konceptuális metafora a konzervatív diskurzus más metaforáival összehasonlítva a legtöbb konceptuális megfeleltetéssel rendelkezik. Ez azt mutatja, hogy a TS-LKD párt beszédeiben a KELÉS metafora különböző aspektusaira támaszkodik; a KELÉS metaforát implikáló metaforikus megnyilatkozások nagy száma pedig arra utal, hogy a konzervatívok az államot a fejlődés útján haladó, megbotló, felegyenesedni próbáló és az útjába kerülő akadályokat leküzdő entitásként látják. 38 Acta Linguistica Lithuanica LXX TS-LKD partijos 2008 metų rinkimų kampanijos į Seimą kognityvinė analizė: konceptualioji kelionės metafora 5. KÖVETKEZTETÉSEK Az UTAZÁS fogalmi metafora (AZ ÁLLAM FEJLŐDÉSE UTAZÁS) a TS-LKD 2008-as parlamenti választási diskurzusában három nyelvi és mentális síkon bontakozik ki – a nyelv, a gondolkodás és a retorika síkján –, amelyek szorosan összefüggnek és átszövik egymást. Mindhárom szegmens hozzájárul egy meggyőző és hatásos politikai diskurzus létrehozásához, amely nyelvi, percepciós és retorikai szinten hat a címzett érzéseire és gondolataira, és különféle döntések meghozatalára ösztönzi. Az UTAZÁS fogalmi metafora a konzervatívok politikai ideológiáját és nézeteit a nyelv, vagyis a nyelvi szint révén tárja fel, azaz olyan metaforikus kifejezéseken keresztül, amelyek előrevetítik a TS-LKD 2008-as választási diskurzusára jellemző AZ ÁLLAM FEJLŐDÉSE UTAZÁS fogalmi metaforát, és segítenek feltárni a politikai nézeteket és eszméket. A TS-LKD diskurzusára jellemző metaforikus kifejezések – a változások útjára lépni, az észszerű reformok útján járni – az államban bekövetkezhető változásokat hangsúlyozzák, míg az ÚT metaforikus képe mintegy a keresést, az észszerű megoldások és az új lehetőségek kutatását jelképezi. A tévútra vonatkozó fogalom (ne tévelyegjünk tovább a tévutakon; az üres ígéretek és a populizmus tévútjai) az állam társadalmi, gazdasági és politikai problémáinak súlyosságát, valamint lehetséges következményeiket implikálja. Az UTAZÁS fogalmi metafora a TS-LKD nézeteit a gondolkodáson keresztül is feltárja, vagyis a forrástartományt és a céltartományt átfogó fogalmi megfeleléseken keresztül; a metaforikus kifejezések pedig a percepciós szinten segítenek megérteni a fogalmi metaforákat. A politikusok, amikor a politikára vagy az államra utazásként gondolnak, az utazás szemantikai mezejére jellemző lexikát használják. A konzervatívok, amikor az állam fejlődésére utazásként gondolnak, az utazás fogalmára jellemző lexikát használják: a forrástartományhoz (UTAZÁS) tartozó utazási cél fogalmilag megfelel a céltartománybeli állami törekvésnek (AZ ÁLLAM FEJLŐDÉSE); az úton lévő szereplő az államnak felel meg; az út, amelyen haladnak, az állami változások és reformok politikájának; az úton végrehajtott cselekvések az állam fejlődésének; az út iránya az állam fejlődési tendenciájának; az útjelző táblák a politikai irányelveknek; az úton lévő akadályok pedig a gazdasági és társadalmi kihívásoknak, és így tovább. Az UTAZÁS fogalmi metafora a konzervatívok ideológiáját a retorikán, vagyis a befolyásolás és a manipuláció erején keresztül tárja fel. A metaforikus kifejezés – Önök a lendületes, nem pedig egy helyben toporgó Litvánia mellett fognak kiállni – mintegy összefoglalja a retorikai célt: hatni a választók gondolataira, manipulálni érzéseiket és érzelmeiket, valamint felébreszteni személyes ambícióikat és reményeiket, hogy a parlamenti választásokon a TS-LKD pártra szavazzanak. Straipsniai / Articles 39 JURGA CIBULSKIENĖ, ROMA JAGMINAITĖ LITERATŪRA B o u n e g r u L i l i a n a, F o r c e v i l l e C h a r l e s 2011: Metaphors in editorial cartoons presenting the global economic crisis. – Visual Communication, 209–229. C a m e r o n L y n n e 2003: Metaphor in Educational Discourse. London: Continuum. C i b u l s k i e n ė J u r g a 2012: The development of the JOURNEY metaphor in political discourse. Time-specific changes. – Metaphor and the Social World 2(2), 131–153. C i e n k i A l a n 2008: Why study metaphor and gesture? – Metaphor and Gesture, ed. by Alan Cienki and Cornelia Müller. Amsterdam: John Benjamins, 5–25. C h a r t e r i s-B l a c k J o n a t h a n 2005: Politicians and Rhetoric. The Persuasive Power of Metaphor. Basingstoke & New York: Palgrave Macmillan. C h a r t e r i s-B l a c k J o n a t h a n, E n n i s T i m o t h y 2001: A comparative study of metaphor in Spanish and English financial reporting. – English for Specific Purposes 20, 249–266. C h a r t e r i s-B l a c k J o n a t h a n, M u s o l f f A n d r e a s 2003: ‘Battered hero’ or ‘innocent victim’? A comparative study of metaphors for euro trading in British and German financial reporting. – English for Specific Purposes 23, 153–176. C h i l t o n P a u l 2004: Analysing Political Discourse: Theory and Practice. London: Routledge. D o r s t A l e t t a 2011: Metaphor in Fiction: Language, Thought and Communication. Oisterwijk: Uitgeverij BOXPress. E g g e r t s s o n G u n n a r T h e o d ó r, F o r c e v i l l e C h a r l e s 2009: Multimodal expression of the HUMAN VICTIM IS ANIMAL metaphor in horror films. – Multimodal Metaphor, ed. by Charles Forceville and Eduardo Urios-Aparisi. Berlin: Mouton de Gruyter, 429–449. F o r c e v i l l e C h a r l e s 2007: Multimodal metaphor in ten Dutch TV commercials. – The Public Journal of Semiotics 1, 19–51. Prieiga internete: http://semioticsonline.org G i b b s R a y m o n d W. 1999: Taking metaphor out of our heads and putting it in the cultural world. – Metaphor in Cognitive Linguistics, ed. by Raymond W. Gibbs and Gerard J. Steen. Amsterdam: John Benjamins, 145–165. J ä k e l O l a f 2002: Hypotheses revisited: the cognitive theory of metaphor applied to religious texts”. – metaphorik.de 2, 20–42. J o h n s o n M a r k 1987: The Body in the Mind: The Bodily Basis of Meaning, Imagination, and Reason. Chicago: University of Chicago Press. L a k o f f G e o r g e 1993: The contemporary theory of metaphor. – Metaphor and Thought, ed. by Andrew Ortony. Cambridge: CUP, 202–251. L a k o f f G e o r g e, J o h n s o n M a r k 1980: Metaphors We Live By. Chicago: University of Chicago Press. 40 Acta Linguistica Lithuanica LXX TS-LKD partijos 2008 metų rinkimų kampanijos į Seimą kognityvinė analizė: konceptualioji kelionės metafora Lakoff George, Johnson Mark 1999: Philosophy in the Flesh: The Embodied Mind and its Challenge to Western Thought. New York: Basic Books. Lassan 1995 – Лассан Элеонора 1995: Дискурс власти и инакомыслия в СССР: когнитивно-риторический анализ. Vilnius: Vilniaus universitetas. Lassan 2011 – Лассан Элеонора 2011: Лингвистика ставит диагноз.... Vilnius: Vilniaus universitetas. Littlemore Jeannette, Low Graham 2006: Figurative Thinking and Foreign Language Learning. Basingstoke: Palgrave Macmillan. Müller Cornelia 2008: What gestures reveal about the nature of metaphor? – Metaphor and Gesture, ed. by Alan Cienki and Cornelia Müller. Amsterdam: John Benjamins, 219–245. Musolff Andreas 2004: Metaphor in Political Discourse: Analogical Reasoning in Debates about Europe. Basingstoke: Palgrave Macmillan. Pragglejaz 2007: A method for identifying metaphorically used words in discourse. Metaphor and Symbol 22(1), 1–39. Rohdin Mat 2008: Multimodal metaphor in classical film theory from the 1920s to 1950s. – Multimodal Metaphor, ed. by Charles Forceville and Eduardo Urios-Aparisi. Berlin: Mouton de Gruyter, 403–428. Semino Elena 2008: Metaphor in Discourse. Cambridge: Cambridge University Press. Semino Elena, Short Mick 2004: Corpus Stylistics: Speech, Writing and Thought Presentation in a Corpus of English Writing. London: Routledge. Shields David, Bredemeier Brenda 2011: Contest, competition and metaphor. – Journal of the Philosophy of Sport 38, 27–38. Shokr Mohamed 2006: The metaphorical concept “Life is a Journey” in the Qur’an. – metaphorik.de 10, 94–132. Simó Judit 2009: Chess metaphors in American English and Hungarian. – Metaphor and Symbol 24, 42–59. Skorczynska Hanna, Deignan Alice 2006: Readership and purpose in the choice of economics metaphors. – Metaphor and Symbol 2(12), 87–104. Steen Gerard J., Dorst Aletta G., Herrmann Berenike J., Kaal Anna A., Krennmayr Tina, Pasma Trintje 2010: A Method for Linguistic Metaphor Identification. Amsterdam & Philadelphia: John Benjamins. Swain Elisabeth 2012: Analysing evaluation in political cartoons. – Discourse, Context and Media 1, 82–94. Urbonaite Justina, Šeškauskienė Inesa 2007: HEALTH metaphor in political and economic discourse: a cross-linguistic analysis. – Studies about languages 11, 98–74. Straipsniai / Articles 41 JURGA CIBULSKIENĖ, ROMA JAGMINAITĖ Z b i k o w s k i M. L a w r e n c e 2009: Music, language, and multimodal metaphor. – Multimodal Metaphor, ed. by Charles Forceville and Eduardo Urios-Aparisi. Berlin: Mouton de Gruyter, 359–381. Cognitive Analysis of the Campaign of the Homeland Union – Lithuanian Christian Democrats for the Lithuanian Parliamentary Elections of 2008: Conceptual Metaphor of JOURNEY S U M M A R Y The paper focuses on the conceptual JOURNEY metaphor of the Lithuanian Conservative Party in the 2008 election campaign. The aim of the study is to analyse how the JOURNEY metaphor reveals political ideology via language (metaphorical expressions), thought (conceptual metaphor) and rhetoric (power of rhetorical impact and manipulation). The research is carried out within the Critical Metaphor Analysis framework, which blends the Conceptual Metaphor Theory and Critical Discourse Analysis, suggested by Charteris-Black (2005). The cognitive analysis showed that Lithuanian Conservative Party tends to conceptualize 2008 General elections as a journey, or to be more exact, the development of the country (its progress or regress) is comprehended through the JOURNEY metaphor. In terms of conceptual correspondences, the path is the most recurrent element which acquires metaphorical importance. Moreover, the PATH image schema which underlies the conceptual metaphor of JOURNEY implies the direction and movement forward as conceptually corresponding the ways to achieve particular political goals. The findings indicated that the JOURNEY metaphor is one of the most elaborate metaphors in terms of scenario development in the Conservative discourse and this metaphor allows us to decode political ideas that politicians try to highlight or hide. Moreover, it has to be admitted that metaphorical expressions of the JOURNEY metaphor have a rhetorical function to persuade the electorate to vote for them. Įteikta 2014 m. kovo 19 d. JURGA CIBULSKIENĖ Lietuvos edukologijos universitetas Studentų g. 39, LT-08106 Vilnius, Lietuva [email protected] ROMA JAGMINAITĖ Gamtos tyrimų centras Akademijos g. 2, LT-08412 Vilnius, Lietuva [email protected] 42 Acta Linguistica Lithuanica LXX