TS-LKD partijos 2008 metų rinkimų kampanijos į Seimą kognityvinė analizė: konceptualioji „kelionės“ metafora

25straipsniai / articles esMiniai ŽodŽiai: konceptualioji k e l i o n ė s metafora, metaforų kaita, Lietuvos konservatoválasztási diskurzusa. kulcsszavak: az út fogalmi metaforája, a metaforák változása, a litván konzervatívok választási diskurzusa. jurga cibuLskienė Lietuvos edukologijos universitetas A tudományos kutatások irányai: kognitív szemantika, fogalmi metafora, politikai diskurzus. roMa jagMinaitė Állami Tudományos Kutatóintézet, gamtos tyrimų centras A tudományos kutatások irányai: kognitív lingvisztika, a fogalmi metafora elmélete. A Haza Uniója–Litván Kereszténydemokraták Pártja 2008-AS PARLAMENTI VÁLASZTÁSI KAMPÁNYÁNAK KOGNITÍV ELEMZÉSE: A UTAZÁS FOGALMI METAFORÁJA az annotáció a Haza Uniója–Litván Kereszténydemokraták Pártja (TS-LKD) 2008. évi cognitive analysis of the campaign of the homeland union – Lithuanian christian democrats for the Lithuanian Parliamentary elections of 2008: conceptual Metaphor parlamenti választási kampányában megjelenő UTAZÁS fogalmi metaforáját elemzi Jonathan Charteris-Black kritikai metaforaelemzési módszerének alkalmazásával, amely egyesíti a fogalmi metafora elméletét és a kritikai diskurzuselemzést. a kognitív elemzés feltárta, hogy a konzervatívok a 2008-as választásokat utazásként konceptualizálják, pontosabban az állam fejlődését (az állam haladását és/vagy visszafejlődését) utazásként metaforizálják. A fejlődés út, amikor az ország fejlődéséről mint útról beszélünk; ezenfelül a konzervatívok diskurzusa az út képének sémájához folyamodik, amely az előre irányuló mozgást implikálja, és fogalmilag megfelel a a cikk a Haza Uniója–Litván Kereszténydemokraták Pártja (TS-LKD) 2008-as litván parlamenti jurga cibuLskienė, roMa jagMinaitė választási kampányában megjelenő utazás fogalmi metaforáját elemzi Jonathan Charteris-Black kritikai metaforaelemzési módszere alapján, amely egyesíti a fogalmi metafora elméletét és a kritikai diskurzuselemzést.26 Acta Linguistica Lithuanica LXX. Az LKD politikai diskurzusában különösen gyakran hangsúlyozott út, amely az Állam fejlődése utazás egyik fő fogalma a fogalmi metaforának, amikor az állam fejlődéséről mint utazásról beszélünk; ezenkívül a konzervatívok diskurzusára alkalmazható az út kép sémája, amely metafora yra viena iš vyraujančių ir labiausiai atskleistų konceptualiųjų metaforų, nes nagrinėjamame diskurse gausu kelionės kaip ištakos srities metaforinių pasakymų, konceptualiai atielőrehaladást implikál, és fogalmilag megfelel a politikai célok elérésének módjainak. A kutatás kimutatta, hogy a konzervatív párt 2008-as választási diskurzusában az utazás olyan elemei találhatók, amelyek az állam fejlődését céltartományként jelenítik meg. annotation politikai célok elérésére szolgáló módszereknek. A kutatás feltárta, hogy a konzervatív párt 2008-as választási diskurzusa az út metaforájára támaszkodik mint az egyik domináns és leginkább megnyilvánuló fogalmi metaforára, mivel az elemzett diskurzus bővelkedik az út forrástartományához tartozó metaforikus kifejezésekben, amelyek fogalmilag párhuzamba the cognitive analysis revealed that the conservatives conceptualise the elections of 2008 as a journey; to be more precise, the development of the country (country’s progress and/or regress) is metaphorised as a journey. in its political discourse, ts-Lkd often highlights the road which is one of the main concepts of the conceptual metaphor the country’s deállíthatók az ország cél­tartományként értelmezett fejlődésével. 1. Bevezetés Több mint három évtizeddel ezelőtt George Lakoff és Mark Johnson „Metaforák, amelyekben élünk” (Lakoff, Johnson 1980) című könyve, amely valódi forradalmat idézett elő a nyelvészetben, és fontos fordulatot jelzett a kognitív nyelvészet fejlődésében, ma már klasszikussá vált tanulmányként értékelhető, amely további kvalitatív, sőt kvantitatív metaforakutatásokra ösztönözte a tudósokat. G. Lakoff és M. Johnson azt állították, hogy a metaforák nem csupán a költői képzelet vagy a retorikai kifejezés eszközei, hanem az ember mindennapi nyelvében is elterjedtek. Mi több, a metaforák nemcsak magában a nyelvben, hanem az emberi gondolkodásban és cselekvésben is léteznek. Az emberi gondolkodást és viselkedést meghatározó szokásos fogalmi rendszer természeténél fogva metaforikus. A metaforák azért léteznek a nyelvben, mert az emberi gondolkodás folya- ts-Lkd partijos 2008 metų rinkimų kampanijos į seimą kognityvinė analizė: konceptualioji kelionės metafora 27tanulmányok / articles matai metaforikusak, más szóval a konceptuális rendszer metaforikusan strukturált a diszciplinárisakban. Az elmúlt évtizedben egyre nagyobb ruota, o metaforos suvokiamos kaip metaforiniai konceptai. Metaforos studijos jau seniai peržengė grynosios kalbotyros ribas ir tapo tarpfigyelem irányul a metafora „viselkedésére” és az abból következő implikációkra különböző diskurzusokban – akadémiai (Charteris-Black 2001; Musolff 2003; Skorczynska, me (cameron 2003; Littlemore, Low 2006), ekonominiame (charteris-black, enDeignan 2006; Urbonaitė, Šeškauskienė 2007), politikai (Lassan 1995, 2011; Charteris-Black 2004, 2005; Musolff 2004; Chilton 2004; Cibulskienė 2012), vallási (Shokr 2006; Jäkel 2002), irodalmi (Semino, Short 2004; Dorst 2011), sport- (Simó 2009; Shields, Bredemeier 2011) stb. diskurzusokban. Ezen túlmenően a multimodális metaforák tanulmányozása is egyre nagyobb lendületet kap, amelyben nemcsak a metaforák nyelvi megnyilvánulásait elemzik. A gesztusokkal kifejezett metaforát széles körben elemzi Alan Cienki (2008) és Cornelia Müller (2008) munkáiban, míg a karikatúrákban megjelenő vizuális és hangi metafora (Bounegru, Forceville 2011; Swain 2012), a filmekben (Rohdin 2008; Eggertsson, Forceville 2009), a reklámokban (Forceville 2007), a festészetben és a zenében (Zbikowski 2009) egyre több kutató figyelmét kelti fel. Az említett kutatások azt mutatják, hogy a metafora természeténél fogva konceptuális, vagyis az ember nem csupán a költői vagy irodalmi diskurzusban használ metaforákat, ahogyan azt hagyományosan vélték, hanem különösebb akarati erőfeszítés nélkül a mindennapi tevékenységben is – az ember metaforákban gondolkodik, és azokkal él. ezért e kutatás tágabb értelemben vett tárgya a metafora a politikai diskurzusban, pontosabban pedig a Tėvynės Sąjunga–Lietuvos krikščionys demokratai párt (TS-LKD) 2008-as választási kampányának diskurzusa. A tanulmány azt vizsgálja, hogyan bontakozik ki az elemzett diskurzusban e párt egyik uralkodó konceptuális metaforája, vagyis az U T A Z Á S metaforája, és hogyan határozzák meg azt az ország ökopolitikai és társadalmi tényezői. 2. AZ U T A Z Á S Metaforája A politikai diskurzusban a metafora kognitív megközelítése feltárja, hogy mind a metaforikus nyelv, mind a metaforikus gondolkodás az emberi test (szenzomotoros) tapasztalatához kapcsolódik. G. Lakoff és M. Johnson (2008) amellett érvelt, hogy a megtestesült fogalmak (ang. embodied concepts) szisztematikusan kiterjeszthetők absztraktabb fogalmakra, és bizonyos jelentéssel, struktúrával rendelkezhetnek. Ezt jelentéskonstrukciós folyamatoknak (ang. conceptual projection) nevezték, amelyek szorosan kapcsolódnak a konceptuális metaforához. M. Johnson (1987) szerint a megtestesült megismerés képek elmében történő kialakításaként (ang. image schemas) nyilvánul meg. Ezek elemi képsémák: kiinduló p o n t –p á l y a –c é l 28 Acta Linguistica Lithuanica LXX (ang. s o u r c e -p a t h -g o a l ), kapcsolat (ang. CONTACT), jurga cibuLskienė, roMa jagMinaitė tartály (ang. CONTAiNER), egyensúly (ang. BALANCE) stb., amelyek eredete az ember fogalomalkotás előtti megismeréséhez kapcsolódik, vagyis a külső világot a testünkön keresztül érzékeljük. A kép az érzékszervi észlelésből alakul ki az elmében. Ez a képsémaelmélet (Johnson 1987) és a p á l y a –c é l alkotja az említett metafora alapját. Ez a képi séma a lokomotorikus transzformációt mutatja be, vagyis az utazásról įkūnyto pažinimo tezė (Lakoff, johnson 1999) paaiškina konceptualiosios k e l i o n ė s metaforos prigimtį ir jos santykinį universalumą – vaizdo schema pradinis t a š k a s – rendelkezésünkre álló extralingvisztikai ismereteink azt mondják, hogy minden utazás három fő elemből áll: a kiindulópontból (kezdőpont), a mozgásból (trajektória) és az utazás céljából (cél). A k i i n d u l ó p o n t –t r a j e k t ó r i a–c é l képi sémája alapul szolgál a hierarchikusan magasabb szintű eseményfogalmi metaforához, amelyben az esemény olyan aspektusait, mint az állapotok, okok, változások, fejlődés és célok, a hely, a végső cél, az akadályok, az erő és a mozgás fizikai fogalmain keresztül értelmezzük (Lakoff, johnson 1999: 179). Az eseménymetafora pedig a strukturálisan összetettebb utazásmetafora alapját képezi. E metaforák hierarchikus kapcsolatát az 1. séma szemlélteti. Bár a különféle élettapasztalatoknak az u t a z á s metaforájával történő konceptualizálása meglehetősen elterjedt a különböző kultúrákban, túl merész lenne azt állítani, hogy ez a metafora univerzális. raymond gibbs (1999: 383) szerint a metaforákat kulturálisan meghatározzák. Ezek egyrészt a testi tapasztalat tükröződései, másrészt történelmi és kulturális konstrukciók. G. Lakoff és M. johnson (1999), valamint r. gibbs (1999) állításai alapján a tanulmány azt a hipotézist veti fel, hogy bár a politikai folyamatoknak az u t a z á s metaforájával történő konceptualizálása viszonylag univerzális, vagyis ez a fogalmi metafora különböző politikai diskurzusokra jellemző, nyelvi megvalósulása, azaz metaforikus megnyilatkozásai az ország aktuális ökopolitikai és társadalmi helyzetétől, a párt politikai szándékaitól és meglévő hatalmától függően változnak. Egyre több elvégzett tudományos kutatás mutatja, hogy a politikai folyamatokat meglehetősen gyakran utazásként konceptualizálják. Jonathan Charteris-Black (2005: 199) úgy véli, hogy ez azért történik, mert az utazások önmagukban célirányosak, azaz az utazások egy megtervezett sémát implikálnak. Az elsődleges és az összetett fogalmi metaforák közötti hierarchikus kapcsolat. ts-Lkd partijos 2008 metų rinkimų kampanijos į seimą kognityvinė analizė: konceptualioji kelionės metafora 29 cikkek / articles egy bizonyos pálya mentén a képzelt utazási cél felé irányuló előrehaladást és az utazó mozgását. Éppen ez az irányultság fontos azoknak a politikusoknak, akik úgy akarják bemutatni magukat, mint akiknek politikai céljuk van, és tudják, hogyan érhetik el azt. A politikai diskurzusban a metaforákat a politikai célok elérésének retorikai és ideológiai eszközeként értelmezik. J. Charteris-Black (2005) brit és amerikai politikai vezetők fogalmi metaforáit és azok implikációit elemezte más retorikai stratégiákkal együtt. Az általa végzett kutatás azt mutatja, hogy az olyan politikusok, mint Martin Luther King, Winston Churchill, Bill Clinton, Tony Blair, Margaret Thatcher, politikai beszédeiket rendkívül gyakran a k e l y o n ė s metaforán keresztül konstruálják és alkotnak különféle mítoszokat, azaz ez a metafora a politikai diskurzus egyik legjellemzőbb fogalmi metaforája. Andreas Musolff szintén hangsúlyozza az u t a z á s metaforájának jelentőségét a politikai diskurzusban. azt állítja, hogy ez „az egyik fő fogalmi metaforarendszer; a vitázó érvelés vizsgálata arról, hogy az 1990-es években Nagy-Britannia és Németország miként konceptualizálja kuriomis mes gyvename“ (2004: 43). a. Musolffo atliktas didelės apimties analometaforikusan az Európai Uniót, azt mutatja, hogy a két ország eltérően fejleszti az ú t –mozgás–s e b e s s é g elemét, amely az u t a z á s metaforájának forgatókönyvéhez tartozik. Németország önmagát g y o r s a n m o z g ó u t a z ó ként konceptualizálja, Nagy-Britannia pedig l a s s a n m o z g ó utazóként. ezeknek az országoknak az Európai Unióhoz való viszonyulását – Nagy-Britannia tartózkodó, Németország pedig meglehetősen lelkes hozzáállását –, valamint az abba való integráció mértékét és sebességét mutatja. 3. A k u t a t á s c é l j a , a d a t a i é s m ó d s z e r e i A tanulmányban bemutatott kutatás célja annak feltárása, hogyan konstruálódik a TS–LKD párt választási kampányának diskurzusa a politikai hatalom – az állam törvényhozó szervébe, a Seimasba való megválasztás – elérése érdekében a U T A Z Á S fogalmi metaforáján keresztül. Ez meghatározta az adatminta nagyságát és az adatgyűjtés időszakát. A TS-LKD választási kampányának elemzett diskurzusa magában foglalja a parlamenti választások kampánybeszédeit és választási programjait, amelyeket a párt internetes honlapján ( http://www.tsajunga.lt) és az internetes A Központi Választási Bizottság honlapján ( http://www.vrk.lt) 2008 szeptemberében és októberében, vagyis a választási kampány hivatalos időszakában. A beszédeket véletlenszerűen választották ki, szerzőiket a konzervatív pártban betöltött vezetői pozíciójukkal összefüggésben vizsgálva. A szerzőséget Andrius Kubiliusnak, Irena Degutienėnek és Rasa Juknevičienėnek tulajdonítják. E beszédekből egy 865 115 nyomdai jelet tartalmazó korpuszt állítottak össze. A kutatást J. Charteris-Black által javasolt kritikai metaforaelemzési módszerrel végezték, amely ötvözi a fogalmi metafora elméletét és a kritikai diskurzuselemzést. E módszer lényege a beszédben rejlő intenciók és ideológia felismerése. Az elemzés 30 jurga cibuLskienė, roMa jagMinaitė acta Linguistica Lithuanica LXX három szakaszát különítik el: 1) a metaforák felismerése, 2) a metaforák értelmezése, 3) a metaforák magyarázata. Az első szakasz célja a metaforikus megnyilatkozások felismerése volt, amelyek az utazás szemantikai mezőjébe tartoznak, azaz pasakymams atpažinti buvo taikomas MiPVu1 metodas, kurio esmė tokia: 1) atidus teksto skaitymas ir suvokimas; 2) sakinio skaidymas į leksinius vienetus; 3) kiekhiperonimikusan kapcsolódnak egymáshoz. Egy lexikai egység metaforikus elemzése, alapvető (szótári) és kontextuális jelentésének meghatározásával; 4) az alapvető és a žodžio reikšmė yra nutolusi nuo pagrindinės žodžio reikšmės, tai toks leksinis kontextuális jelentés összevetése. ha a kontextuális egységet metaforikusként nevezik nustatyti metaforiniai pasakymai yra kalbinis lygmuo, kuris antrajame metafomeg. az értelmezés szakaszában a gondolkodás szintjére lépnek át – a metaforikus kijelentéseket az utazás konceptuális metaforájához kapcsolják, és megpróbálják azokat az u t a z á s metaforájának forgatókönyve segítségével értelmezni, amely extralingvisztikai tudásunknak olyan fogalmi elemeket magában foglaló együttese, mint az utazó, az utazás célja, az irányított mozgás, az utazás akadályai, az út sajátosságai stb. Az elemzés harmadik szakasza – a metaforák magyarázata – retorikai perszvazív, vagyis annak megmagyarázására tesznek kísérletet, hogyan jelennek meg a bandoma paveikti adresatą-rinkėją, kad jis balsuotų už tam tikrą politinę jėgą. Šis konceptualiosios k e l i o n ė s metaforos plėtojimo ts-Lkd rinkimų kampanijos diskurse tyrimas yra platesnio tyrimo, apimančio ir kitas konceptualiąsias metaforas, dalis. Metaforinių pasakymų skaičius rodo, kad konceptualioji k e l i o n ė s metafora, metaforákban a politikai eszmék és meggyőződések, és hogyan az H á b o r ú és az é p ü l e t metaforáival együtt az egyik legfontosabb metafora, amellyel a ts-Lkd párt felépíti a választási kampány diskurzusát. 4. k o n c e p t u á l i s M e t a f o r á k AZ ÁLLAM FEJLŐDÉSE UTAZÁS e l e m z é s A politikusok beszédeiben az u t a z á s konceptuális metaforája általában a politikusok előre meghatározott céljaihoz kapcsolódik, amelyek egyértelmű gondolatot implikálnak a jövőbeli perspektíváról. az utazás képe szintén a tervezett fejlődéshez és a tudatos ...-val kapcsolatos, képviselheti a politikusokat az általuk népszerűsített politikával együtt utazási vezetőkként, és rendszeresen alkalmazható a veikėju, kuris eis numatytu keliu savo įsivaizduojamo tikslo link. k e l i o n ė s metafopolitikai vezetés pozitív értékelésére, valamint a vezetés hiányosságainak negatív értékelésére. A politikusok a metaforákat a retorika fegyvereként használják stra1 Metaphor identification Procedure Vrije University (steen et. al. 2010). Ez a módszer a korábban javasolt Pragglejaz-féle (2007) módszer kibővített és továbbfejlesztett változata. ts-Lkd partijos 2008 metų rinkimų kampanijos į seimą kognityvinė analizė: konceptualioji kelionės metafora 31cikkek / articles mások teginiais tikslais, pavyzdžiui, savo politinei ideologijai propaguoti arba oponuoti politikai meggyőződéséhez. Elena Semino (2008) szerint a kiindulópont–trajektória–cél képi sémára támaszkodva a politikai célokat metaforikusan utazási célokként, a célok elérésének módjait előrehaladásként, a nehézségeket pedig az úton előforduló4.1. az út iránya – politikai kančios kliūtys ir sėkmė arba nesėkmė kaip kelionės tikslo pasiekimas arba nepasiekimas. anot Paulo chiltono (2004), ši vaizdo schema gali būti siejama su sudėtingesne keLionės sritimi, apimančia specifines kultūrines žinias apie keliautojus, transporto priemones, keliavimo būdus, kelionėje pasitaikančias kliūtis ir t. t. meggyőződések, jövőkép, az utazás célja pedig – politikai cél A konzervatívok az állam fejlődését utazásként konceptualizálják: utazás (forrástartomány) → Állam FEJLŐDÉSE (céltartomány), más szóval az állam mintegy utas, aki a fejlődés útján halad, útközben különféle akadályokkal találkozik, megpróbálja leküzdeni őket, és célokat kíván elérni ezen az utazáson. Az út iránya szorosan összefügg az utazás céljával, mivel az irányított mozgás egy bizonyos cél elérésére irányul. A konzervatívok politikai diskurzusában az utazás célja fogalmilag az állam törekvésének felel meg (az utazás célja → az állam törekvése), ez utóbbi azonban elvontabb, és szélesebb kontextusra irányul. Ahogyan Charteris-Black (2005: 45) állítja, a társadalmi célokat nagyon gyakran utazási célokként értelmezik. Az állam gazdasági és társadalmi változásokra, a siker felé vezető áttörésre, a gazdasági és pénzügyi válság sikeres leküzdésére törekszik, továbbá támogatja más államok NATO-tagságra irányuló törekvését is, például: (1) Litvániának világos jövőbeli útra és jelentős prioritásokra van szüksége – ezeket az TS-LKD programja tárgyalja. Változásokra és az azok eléréséhez szükséges bátorságra, valamint az állami intézmények burjánzó bürokráciájának és tétlenségének leküzdéséhez szükséges akaratra van szükség. (2) Litvániának határozottan támogatnia kell azokat az államokat, amelyek a demokratikus fejlődési utat választották, és amelyek a transzatlanti Szövetséghez való csatlakozásra törekednek. hogy a konzervatívok az állam fejlődésére és céljaira úgy gondolnak, mint lionę ir jos tikslus, rodo jų rinkiminėje kalboje vartojami metaforiniai pasakymai, susiję su keliu ir kryptimi: tiesti kelią proveržiui į sėkmę, remti demokratinį raidos egy útra. hogy elérje az úticélokat, vagyis megvalósítsa pártja politikai törekvéseit, a ts-Lkd kijelenti, hogy tervvel rendelkezik (útiterv → politikai program), valamint az tarsi savotišką kelionės planą, kuris padėtų pasiekti vieną iš valstybės vystymosi kaip kelionės tikslų – įveikti ekonominę krizę kaip vieną iš valstybės raidos kelyje előforduló akadályokról (akadályok az úton → gazdasági kihívások). 32 acta Linguistica Lithuanica LXX a konzervatívok diskurzusában gyakran jurga cibuLskienė, roMa jagMinaitė hangsúlyozzák a reformok útját, amely bizonyos állami átalakításokkal kapcsolható össze (az út, amelyen haladnak → reformpolitika), és ezt az utat racionálisként, valamint a fokozatos előrehaladással – evolúcióval – összefüggőként nevezik meg, például: (3) Úgy véljük, hogy az államirányítás ilyen alapvető reformja fokozatos evolúciós reform útján valósítható meg. (4) Egy racionálisabb módszer mellett foglalunk állást – az ésszerű reformok útján való haladás mellett. igaz, a konzervatívok megjegyzik, hogy a reformok útja nem mindig lehet helyes – az államban kialakult politikai helyzetet bírálva a ts-Lkd párt a téves reformok útjáról beszél, azt az ellenzéki erőkhöz rendelve, például: (5) Most még tovább akarnak haladni a téves reformok útján. Az LKD politikai diskurzusában más pozitív utakat is hangsúlyoznak és javasolnak, amelyek a fejlődéshez, a demokráciához, a jövőhöz, az alapvető elvekhez, az államépítéshez, az innovációkhoz stb. kapcsolódnak. A választási beszédekben megnevezett, az állam fejlődéséhez és tökéletesedéséhez vezető valamennyi út az előrehaladáson alapul, például: (6) Az út, amelyet javaslunk – a közigazgatás alapvető elveinek bevezetéséhez vezető út. Ezen az úton immár harmadik évtizede következetesen Új-Zéland, Ausztrália, Nagy-Britannia, Kanada és az USA halad. (7) Litvánia határozottan támogatni fogja a demokratikus fejlődési utat választó államok integrációs erőfeszítéseit, amelyek partnerségre vagy a transzatlanti Szövetségben való tagságra törekednek, és átadja nekik tapasztalatait. A bemutatott politikai beszédpéldákra alkalmazható az út képi sémája, amelyben az előrehaladás az egyik legfontosabb összetevő, az előre vezető mozgás pedig konceptuálisan megfelelne az állam fejlődéséhez kapcsolódó célok elérésének módjainak. Hangsúlyozandó, hogy a konzervatívok az utat nemcsak az előrehaladással kapcsolják össze, hanem téves és hamis utakat, illetve zsákutcákat is megneveznek, amelyek mély válsághoz, hanyatláshoz, populizmushoz, bűncselekményekhez vagy szegénységhez vezetnek, például: (8) Most már csak azt kell mondani, sajnos… Litvánia nagyon messzire jutott a mély válsághoz vezető úton. (9) A legfontosabb értékek felismerése, amelyek alapján többé nem tévedhetünk el zsákutcákban. (10) [...] gyakorlatilag megfosztják attól az emberi jogától, hogy a jövőben elkerülje a bűncselekményekhez vagy a szegénységhez vezető utat. A konzervatívok által használt linių, ekonominių ir politinių problemų rimtumą, tarsi įspėjama nepasukti netinzsákutca-koncepció szemléletesen közvetíti, hogy az állam milyen tévutakon halad, és megmutatja, mi vár azokra, akik ezeket választják. A konzervatívok politikai diskurzusában az út iránya az állam fejlődésének tendenciájaként konceptualizálódik, amelyet irányt jelölő prepozíciókkal – iš – į, į priekį – atgal, nuo, prie, į – alkotott igei és főnévi szerkezetek neveznek meg. ts-Lkd partijos 2008 metų rinkimų kampanijos į seimą kognityvinė analizė: konceptualioji kelionės metafora 33straipsniai / articles Az iš – į és į prepozíciókkal alkotott igei és főnévi szerkezetek, például az iškopti į, pereiti iš [...] į, ryžtingas posūkis į, įžengti į, a konzervatívok politikai diskurzusában pozitív irányt jelölnek, más szóval az iš – į és į prepozíciók által jelölt államfejlődési irány vagy tendencia magasabb szint, az állam tökéletesedése és fejlődése felé mutat, például: (11) A litván egyetemek európai szintre emelkedhetnek. (12) Feltételeket kell teremteni ahhoz, hogy a felkészült intézmények önként áttérjenek az adminisztratív irányítási rendszerről a menedzsmentalapú irányítási rendszerre. (13) Litvániának a világ legfejlettebb államaival együtt új energiaérába kellene belépnie [...] Ezt a politikai irányt programunk Energia című fejezete irányozza elő. a konzervatívok politikai diskurzusában az iš – į és į prepozíciókkal alkotott igei szerkezetek azonban nem mindig jelölnek pozitív irányt; egyes esetekben az említett prepozíciók negatív irányt, vagyis az állam fejlődésének bírálandó tendenciáját (14), illetve ismeretlen irányt (15) jelölnek: (14) [...] egyes politikusok nyílt törekvése arra, hogy az állam irányultságát nyugatbarátról oroszbarátra változtassák, még inkább aggodalomra ad okot. (15) [...] a káosz, a célok hiánya és az egységes irányítási rendszer hiánya sehová sem vezet. A konzervatívok politikai diskurzusában az előre – hátra, a -tól és a -hoz/-hez/-höz elöljárószókkal alkotott igei szerkezetek szintén az állam fejlődésének negatív tendenciáját jelölik, például: (16) Az állam kábítószer-ellenőrzési politikája az elmúlt négy évben, a Kormány mellett működő Kábítószer-ellenőrzési Főosztály létrehozását követően, nem előre, hanem visszafelé haladt. (17) Ismételten felhívom a figyelmet arra, hogy Litvánia évről évre egyre inkább eltávolodik gojimų. (18) [...] yra didelė tikimybė, kad Rusija artėja prie gilios ekonominės krizės. kötelezettségvállalásaitól, a fejlődés irányát koncepcionálisan kifejező, az állam fejlődési tendenciájának megfelelő irányt a politikai diskurzusban közvetlenül nevezik meg, vagyis az irány fogalmát és annak szinonimáit – az irányultságot, a medret (mint megfelelő cselekvési módot) – használják, például: (19) Az elkövetkező évek konkrét cselekvéseiről szóló döntés megmutatja majd, milyen irányban halad Litvánia gazdasága. (20) Az első lépést már megneveztük ebbe az irányba – befektetünk a tanárba, presztízsszakmává téve a tanári hivatást. (21) [...] az elméleti stratégiák és a végrehajtó hatalom gyakorlati élete [...] nagyon gyakran teljesen eltérő pályákon haladnak. Az iránykoncepció közvetlen megnevezése és a mozgást jelölő igék, valamint főnevek – mozog, első lépés, áttörés, halad – azt mutatják, hogy a konzervatívok az állam fejlődésének tendenciáiról az utazás irányaiként gondolkodnak és beszélnek. útjelző 40 acta jurga cibuLskienė, roMa jagMinaitė Linguistica Lithuanica LXX Irodalom bouneg r u Lilian a, forceville cha rles 2011: Metaforák a globális gazdasági válságot bemutató vezércikk-karikatúrákban. – Visual Communication, 209–229. Cameron Lynne 2003: Metafora az oktatási diskurzusban. London: continuum. cibuls kienė jurga 2012: Az utazásmetafora fejlődése a politikai diskurzusban. időspecifikus változások. – Metafora és a társadalmi világ 2(2), 131–153. Cienki Alan 2008: Miért tanulmányozzuk a metaforát és a gesztust? – Metafora és gesztus, szerk. Alan Cienki és Cornelia Müller. Amszterdam: John Benjamins, 5–25. Charteris-Black Jonathan 2005: Politikusok és retorika. A meggyőzés ereje Metafora. Basingstoke és New York: Palgrave Macmillan. táblákat, charteris-black jonathan, ennis timothy 2001: a metafora összehasonlító vizsgálata a spanyol és az angol nyelvű pénzügyi jelentésekben. – English for Specific 249–266. Purposes 20, charteris-black jonathan, Musolff andreas 2003: ‘battered hero’ or ‘innocent victim’? a brit és a német pénzügyi jelentésekben az euró kereskedésére használt metaforák összehasonlító vizsgálata. – English for Specific Purposes 23, 153–176. chilton Paul 2004: Analysing Political Discourse: Theory and Practice. London: routledge. Dorst Aletta 2011: Metafora a fikcióban: nyelv, gondolkodás és kommunikáció. Oisterwijk: Uitgeverij boXPress. Eggersson Gunnar Theodór, Forceville Charles 2009: Az emberi áldozat állat metafora multimodális kifejezése horrorfilmekben. – Multimodális metafora, szerk. by Charles Forceville és Eduardo Urios-Aparisi. Berlin: Mouton de Gruyter, 429–449. Forceville Charles 2007: Multimodális metafora tíz holland tévéreklámban. – A A szemiotika nyilvános folyóirata 1, 19–51. Online hozzáférés: http://semioticsonline.org gibbs raymo nd W. 1999: a metaforát kivéve a fejünkből és a kulturális világba helyezve. – Metafora a kognitív nyelvészetben, szerk. raymond W. gibbs és gerard j. steen. Amszterdam: John Benjamins, 145–165. jäkel olaf 2002: a hipotézisek újragondolása: a metafora kognitív elméletének alkalmazása vallási szövegekre”. – metaphorik.de 2, 20–42. johnson Mark 1987: A test az elmében: a jelentés, a képzelet és az értelem testi alapja. chicago: a chicagói egyetem kiadója. Lakoff georg e 1993: a metafora kortárs elmélete. – Metafora és gondolkodás, szerk. andrew ortony. Cambridge: CUP, 202–251. Lakoff george, johnson Mark 1980: A metaforák, amelyek szerint élünk. chicago: a Chicagói Egyetem Kiadója. ts-Lkd partijos 2008 metų rinkimų kampanijos į seimą kognityvinė analizė: konceptualioji kelionės metafora 41tanulmány / articles Lakoff george, johnson Mark 1999: A filozófia testben: A megtestesült elme és kihívása a nyugati gondolkodással szemben. New York: Basic Books. Lassan 2011 Lassan 1995 – Лaccaн Элеонора 1995: Дискурс власти и инакомыслия в СССР: когнитивно-риторический анализ. Vilnius: Vilniaus universitetas. – Лaccaн Элеонора 2011: Лингвистика ставит диагноз.... Vilnius: Vilniusi Egyetem. Littlemore jeannette, Low graham 2006: Figurative Thinking and Foreign LanNyelvtanulás. Basingstoke: Palgrave Macmillan. És gesztus, szerk. alan cienki és cornelia Müller c or ne l ia 2008: What gestures reveal about the nature of metaphor? – Metaphor Müller. Amsterdam: John Benjamins, 219–245. Musolff andreas 2004: Metafora a politikai diskurzusban: Analógiai érvelés az Európáról szóló vitákban. Basingstoke: Palgrave Macmillan. Pra ggl ej az 2007: módszer a diskurzusban metaforikusan használt szavak azonosítására. Metaphor and Symbol 22(1), 1–39. rohdin Mat 2008: Multimodális metafora a klasszikus filmelméletben az 1920-as évektől az 1950-es évekig. – Multimodális metafora, szerkesztette charles forceville and eduardo urios-aparisi. berlin: Mouton de gruyter, 403–428. semino elena 2008: Metaphor in Discourse. cambridge: cambridge university Press. semino elena, short Mick 2004: Corpus Stylistics: Speech, Writing and Thought Bemutatás az angol írás korpuszában. London: Routledge. shields david, bred emeier brenda 2011: vetélkedés, versengés és metafora. – A sportfilozófia folyóirata 38, 27–38. shokr Moham ed 2006: az „Élet egy utazás” metaforikus fogalma a Koránban. – metaphorik.de 10, 94–132. simó ju dit 2009: sakkmetaforák az amerikai angolban és a magyarban. – Metaphor and Symbol 24, 42–59. skorcz ynska hanna, deign an alic e 2006: readership and purpose in the choice steen of economics metaphors. – Metaphor and Symbol 2(12), 87–104. gerard j., dorst aletta g., her r mann berenike j., kaal anna a., krennmayr tina, Pasma trintje 2010: A Method for Linguistic Metaphor identification. amsterdam & Philadelphia: john benjamins. swain elis abeth 2012: az értékelés elemzése politikai karikatúrákban. – Diskurzus, kontextus és média 1, 82–94. urbonaitė justina, Šeškauskienė inesa 2007: h e a L T h metaphor in political and economic discourse: a cross-linguistic analysis. – Studies about languages 11, 98–74. 42 acta jurga cibuLskienė, roMa jagMinaitė Linguistica Lithuanica LXX Zbikowski M. Lawr ence 2009: Music, language, and multimodal metaphor. – Multimodális metafora, szerk. charles forceville és eduardo urios-aparisi. Berlin: Mouton de Gruyter, 359–381. cognitive analysis of the campaign of the homeland union – Lithuanian christian democrats for the Lithuanian Parliamentary elections of 2008: conceptual Metaphor az UTAZÁS összefoglalása a tanulmány a Litván Konzervatív Párt 2008-as választási kampányának fogalmi u t a z á s metaforájára összpontosít. a tanulmány célja annak elemzése, hogyan tárja fel az u t a z á s metafora a politikai ideológiát a nyelven (metaforikus kifejezéseken), a gondolkodáson (fogalmi metaforán) és a retorikán (a retorikai hatás és manipuláció erején) keresztül. A kutatást a kritikai metaforaelemzés keretében végzik, amely ötvözi a fogalmi metaforaelméletet és a kritikai diskurzuselemzést, a charteris-black (2005) által javasolt módon. A kognitív elemzés kimutatta, hogy a litván konzervatív párt hajlamos a 2008-as általános választásokat utazásként konceptualizálni, vagy pontosabban: az ország fejlődését (előrehaladását vagy visszaesését) az u t a z á s metaforáján keresztül értelmezi. A fogalmi megfelelések szempontjából az út a leggyakrabban visszatérő elem, amely metaforikus jelentőségre tesz szert. Ezenfelül az u t a s kép-séma, amely az u t a z á s fogalmi metaforájának alapját képezi, magában foglalja az irányt és az előre irányuló mozgást, amelyek fogalmilag a konkrét politikai célok elérésének módjaival feleltethetők meg. Az eredmények azt mutatták, hogy az u t a z á s metaforája a forgatókönyv kidolgozottsága szempontjából a konzervatív diskurzus egyik legkidolgozottabb metaforája, és ez a metafora lehetővé teszi számunkra azon politikai elképzelések dekódolását, amelyeket a politikusok igyekeznek kiemelni vagy elrejteni. Ezenfelül el kell ismerni, hogy az u t a z á s metaforájának metaforikus kifejezései retorikai funkciót töltenek be: arra igyekeznek rávenni a választókat, hogy rájuk szavazzanak. Beérkezett 2014. március 19-én. jurga cibuLskienė Lietuvos edukologijos universitetas Studentų g. 39, LT-08106 Vilnius, Lietuva [email protected] roMa jagMinaitė Gamtos tyrimų centras Akademijos g. 2, LT-08412 Vilnius, Lietuva [email protected]